Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Őt figyelve elmosolyodom.
Ahhww a pici elsősnek honvágya van
Hát ez mennyire aranyos már. Igazi kis pedigrés kölyök lehet akkor rendes családból apával meg anyával, akik az emberi normáknak megfelelően viselkednek. Biztos jó lehet neki.
- Az első években sokaknak van honvágya ez tök normális - felelem végül. Elvégre mit baszogassam vele. Attól, hogy nekem nincs olyan hely, ahova "haza" vágyódnék még tök jó, hogy valakinek igen.
Halkan felkuncogok a rajongótábor említésére.
- Ugyan dehogy van - legyintek kacagva - a te múzsád lennék egyedül - kacsintok rá. Kis játszadozás belefér, ha más miatt nem is, hát a magam szórakoztatására. Bár rajngó táborról tényleg nem tudok, szerintem nem túl sok ember rajong értem. Néhányan elveszik amit felkínálok nekik, néhánynak meg odaadom amit megkívántak. De ez egyik sem nevezhető rajongásnak.
- Mi más? - vonom fel szemöldökömet kíváncsian. Nofene vagy én gondolok rosszra vagy mindketten, hoppácska.
Ahogy egyre többet beszélünk úgy jön bele Zalán is ebbe a kis játékba. A megjegyzése pimasz ez pedig tetszik.
- Tudod mit? Ha nagyon tetszik a rajz majd elárulok egy titkot, ha pedig gazdaggá teszlek hát akkor hívj meg egy vacsira, úgy fair - vonom meg a vállam vigyorogva. Elvégre ha már belőlem lesz milliomos, minimum, hogy meghív egy jó steakre valami fancy étterembe, ahova úgy kell kiöltözni mintha az angol királynőhöz mennénk pofavizitre.
- Neked bármit - csicsergem vidáman. bár az első korty bizonytalan a másodikat rendesen meghúzza. De annyira, hogy mintha kicsit vörösebb is volna az arca mint eddig.
Az utasításokra körbenézek és egy vele szembeni babzsákra leültem. A kabáttól előbb megszabadulok, aztán ahogy kéri úgy bepózolok. Hajamat eligazgatom, hogy körbeöleljen. Mégis milyen Júlia portré lenne, ha nincsenek ott a loknik mindenhol?
- Szemből. Így jó lesz? - pillantok rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Will
______________________________________________________

Lustán becsúszok az ablak mellé szabad kezemmel egy istenes ásítást nyomva el. Úgy érzem, mintha legalábbis reggel hat volna vagy még annál is sokkal korábban. Az idő meg csak kontráz erre a verőfényes napsütéssel. Ritkán ennyire derült az ég. Talán csak azért bújt elő a nap bár órára, hogy minket gúnyoljon ki.
Velem szemben Will épp a kukoricaizével perel, ez halovány mosolyt csal arcomra. Édes. Mint egy ötéves.
A kijelentésére felnevetek. Teljesen megértem, az én fejem is totál tompa. A nevetésbe bele is sajdul így hát inkább abbahagyom. Valószínűleg épp ugyanolyan pocsékul néznék ki mint a férfi. Pár óra alvástól ott volnának a karikák a szemem alatt, a fáradt ráncok, az elszíneződött bőr itt-ott, de ehelyett úgy nézek ki, mint egy rendes ember normális alvási idővel a háta mögött. Mégiscsak emberek között vagyunk, nem lehetek trash.
- Megígértem, hogy többé nem ütlek meg - vonom meg a vállamat, aztán szélesedő vigyorral még hozzáteszem - de rúgásról még tárgyalhatunk - Iszok egy kortyot a narancslevemből, közben hátrébb dőlök, neki tehénkedve a háttámlának, az arcmimikám ma használhatatlan úgy tűnik, mert minden rándulásnál azonnal nyilall is a kobakom, mintha rendes muszáj volna neki. Talán jobban jártunk volna ha Willhez rendeljük a pizzát és az ágyban esszük meg. Legalább ez az ocsmány sárga színt nem kéne bámulnom a szemem sarkából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Will
______________________________________________________

- Ezer örömmel, de haraphatok is. Olyan isteneset, az is igazán fel tudja ébreszteni az embert - somolygok és néhány pillanatra lehunyom szemeimet. Így picit jobb, de leginkább sehogy sem jó. Furcsa érzés, általában nem jutunk el eddig a pontig. Will sem, pedig ő gyakran részeg, mégis a tegnapi egészen más volt. Nagyon akart látni, aztán nagyon akart dugni, aztán nagyon akart inni.
A kérdésre kinyitom pilláim. Néhány pillanatig őt tanulmányozom, hogy tényleg komolyan érdekli-e a dolog, aztán halvány mosollyal felelek.
- Nekem nincs családom - nyilván nem ez volt a kérdés. Mégis úgy éreztem, hogy mindenek előtt ezt le szeretném szögezni, mert nem lenne fair velem szemben, hogy néhány faszfejről azt higgye Will, hogy a családom. A nagy büdös francokat. Én a saját családom vagyok, egyedül és ami azt illeti a tizenhét évem alatt így vagyok a legboldogabb és érzem magam a legnagyobb biztonságban.
- De amúgy nem vagyok benne biztos. Ez sose volt téma anno. Apám vagy kvibli volt vagy mugli, anyám varázsló lehetett mert rémlik, hogy eltörte a fater a pálcáját, rajta -  tényként közlöm őket, nem csuklik el a hangom és nem is vágok szomorú arcot. Ugyanúgy ejtem ki ezeket a szavakat is mint azt, hogy süt a nap vagy épp dörög az ég. Apám tagadásban kívánt élni, erre kényszerített minket is. Aztán jöttem én meg a metamorf mágiám. Hát enyhén szólva sem örült neki. Nem tud már meghatni. Az embernek egy hihetetlenül jó tulajdonsága, hogy könnyen alkalmazkodik, mindenféle szituációba. Sok időm volt megszokni a magamét.
- Feltételezem kékvérűéknél se valami boldog szó a család - pillantok rá, hiszen eddig sose találkoztam még kedves családdal aki aranyvérű is volt.  Valami baszogatás mindig volt, meg általában erőszak is. Nem lepnék meg ha Will felé is, azért ő is eléggé elbaszott szegény.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Will
______________________________________________________

A gesztusra elnevetem magam, aztán lassan mosolygás és fintor elegyévé csökken a fejfájás miatt. Baszki ez már kezd nagyon idegesítő lenni.
- Édes vagy, de ezer éve elnyelte a föld - legyintek, mert tényleg fingom sincs hol van, ha mákom van talán nem is él. Az volna a legjobb, akkor nem tudna egyszer csak visszatérni. Amitől minduntalan rettegek. Elnyomom magamban, de azt hiszem ez az egyik legnagyobb félelmem. Undorítóan kedves vigyorral beállít egy nap, kitárt karjaival ölelést kér és mézédes hangon fülembe súgja, hogy hazaértem. Mint egy horrorfilm kezdete.
Újra azt a feszültség érzem rajta mint tegnap este. Egyre biztosabb, hogy valami nem oké vele. Nem akarok nyíltan rákérdezni, semmi közöm hozzá. Aztán nem is kell, kinyögi maga is. Leolvad ajkamról a mosoly. Meg fog házasodni? Akkor ezek a kis kalandok véget érnek? Zavar, hogy zavarna ha véget érne, mégis enyhe csalódást érzek. Megfogom poharam és nagyot kortyolok belőle. A narancs savanyú utóíze jól jönne, csak elnyomja a taknyosan édes szirup amit belepumpáltak.
- Tudod már kit? - pillantok rá. Hangom most egészen más, együttérző? Maybe. Mármint az aranyvérűek közötti beltenyészes házasságnak tökre van értelme. Sőt ez ad értelmet az egész házasság dolognak, mert a szerelem az egy nagy lószar. Így Willnek lesz hatalma. Nagyobb mint eddig. Lesz egy nője akit akkor dughat meg amikor akar és valamennyivel több szava is a családon belül. Ő ezzel csakis nyerhet ha félreteszi az érzéseit. Mégsem tűnik annyira feldobottnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Will
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Will
______________________________________________________

Olyan furcsa az egész reakció. Azt hittem felfogja, hogy tréfa, hiszen annyira adta magát a szituáció, ebből kiindulva pedig csak egy halk, mély nevetést vártam volna tőle mielőtt leint, hogy ne hülyéskedjek.
Azonban a valóság meg se közelíti ezt az elképzelést. Sőt, mi több inkább az ellenkezője. A tekintete...visszarepít a sikátorba. Most nem csak a narancssárga fény világítja meg, hanem minden apró részlet jól kivehető. Hangja rideg. Annyira, hogy kiráz a hideg. Ha most nem ülnék lehet hátrálnék egy lépést vagy átvenném fejben hol is van a pálcám egész pontosan.
Épp teli pofával bámulok rá, így míg megrágom és lenyelem van időm gondolkodni. Nyelvemen van, hogy rávágjam, hát persze, hogy szórakozom, ne nézz már bolondnak. Ha kihánytam volna azt a szart akkor iszok egy másikat.
Viszont ott bujkál bennem a kíváncsiság. Mi lenne, ha tovább játszanék? Meddig lehetne ezt elvinni? Mit tudnék kikényszeríteni Williamből? Megmutatná a foga fehérjét amit megvillantott a sikátorba. Izgatottság fut végig gerincem mentén, már ezerszer éberebb vagyok mint néhány perce.
Lenyelem a falatot aztán, mint aki nem érzékeli, hogy amonnan elég ijesztő atmoszféra áramlik épp a sonkás-gombás pizzájába megvonom a vállam.
- Jobb időpontot kellett volna keresnem erre - megrázom fejemet, miközben a második szeletért nyúlok, közben fel-felsandítok rá. Vajon fog gőz szállingózni a füleiből? És sípolni közben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Will
______________________________________________________

Egy józan ember itt talán megállna. Zavartan elmakogná, hogy nyilván viccelt én viszont nem igazán vagyok józan. Talán kicsit, mert a másnaposság mégsem nevezhető annak. Apropó másnaposság, széjjel ittam magam tegnap azzal a szar koktéllal, hogy nem esik le neki még innen sem?
Állom tekintetét, nem nézek félre. Mosolygok is közbe, mint egy idillikus képben. Amikor arrébb löki a pizzás tálat meglepetten pillantok le.
- Én ettem volna még - morgom felháborodottan. Azért a ló padlizsánjának is van vége. Étellel nem viccelünk. Fölém emelkedik, én pedig akaratlanul néhány pillanatra döbbentek tekintek rá.
Valami azt suttogja az agyam hátuljába, hogy valljam be. A parancsoló felszólítás a férfitől vad kalapálásra buzdítja szívemet. De nem, legutóbb megfutamodtam. Most nem fogok.
- Nem szeretem ha parancsolgatsz- felelek egyszerűen és a tányér után nyúlok, hogy visszahúzzam magam elé -Attól olyan csúnyán összeráncolódik az orrod felett - mutatok oda a saját orromon.
Egyszerre örülök és zavar, hogy szem előtt vagyunk. Egyrészről védve vagyok valamilyen szinten, másrészt faszért kell jelenetet rendezni mint egy drámakirálynőnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Will
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

A kérdésen kicsit elgondolkodom. Mármint nem egészen a kérdésen, inkább a válaszon. Egyből rávágni, hogy isten őrizz kicsit gyanús lenne. Úgyhogy egyszerűen csak megvonom a vállam. Ez jelenthet akármit is. Szégyenlős igent, nagymenő nemet, ahogy értelmezi.
Nem akarom az orrára kötni a családi hátteremet. Az indokot amiért nem vágyom vissza ugyanaz amiért a hátam szinte fel van darabolva vagy a jellemem valószínűleg totál eltorzítva. Viszont az előttem ülő fiú még olyan ártatlannak tűnik. A félős mosoly  a csak épphogy a határokat méregető beszólások. Jobb ha ilyesmiről még nagyon de nagyon hosszú ideig nem tud.
- Nos mint művész jogodban áll kitalálni új szavakat - kuncogok, elvégre legyen már ezeknek a szegényeknek is valami menő privilégiumuk.
A következő felvetésre felnevetek. Még elképzelni is szürreális, esetleg száz évvel ezelőtt, de mostanában ennyire azért nem erőlködnek a srácok. Na meg...
- A hvnk elég jól őrzi a navinét ahhoz, hogy ilyesmi véletlenül se fordulhasson elő - rázom meg a fejem pajkosan. No igen Misi bácsi eléggé hepciás erre. Meg a könyvtárban csinálásra.
- Huhaa - ha tudná Zalán, hogy most épp mibe tenyerelt bele, no talán majd pár év múlva abba is bevezetem.
- Akkor ezt megbeszéltük, csak el ne felejt majd szólni - somolyodok el, aztán átadom a bort és leülök, ahogy beállít.
- 45-50 perc? - kerekedik el a szemem, aztán nagyot sóhajok - Legyen de akkor minimum a Mona Lisa verziómat szeretném látni - sandítok rá mosolyogva. A kérdésére elgondolkodom. Leginkább drogot árulok, drogot keverek ki, embereket szítok egymás ellen, emberekkel szúrok ki vagy egy éjszakás kalandok című listámat hosszabbítom meg pár új arccal.
- Szeretek a nyuszimmal sétálgatni a szabadban - felelem rá kis gondolkodás után. Muszáj szűrnöm az információkat na - meg repkedni - mióta a kék Zalánnal felfedeztük, hogy félek a repüléstől, aztán Lillával kijavítottuk a rúnát és újra nem rettegek a navine tündérétől Winkitól szoktam kérni tündérport amivel seprű nélkül is lehet repülni. Valami olyasmi dolog mint a Pán Péterben. Valószínűleg a mugli író se volt annyira mugli.
- Te mit szoktál csinálni ha épp nem rajzolsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Kristóf
Az nem sütőpor volt... |2
______________________________________________________

Ott eszik. A kis, édes, zöld pulóverében, aminek jellegzetes színét ezüst kitűző töri meg. Én pedig állok az ajtóba. Göndör tincseim még alig hullottak vissza derekam köré, a folyosón való vágta után, arcom kipirult, a levegőt szaporábban veszem és lassan tudatosul elmémben hogy baszki, épp bedrogoztam egy prefektust.
Pontosan tudom ki ő, az összes kis önkéntes felügyelőcskét kívülről fújom, mert ők az éjszakai mászkáim potenciális veszélyforrásai a tanárok mellett.
Nagyot sóhajtok, talán ha most elrohannék lenne a legkönnyebb, de nem, mert már látott. Ha pedig most először állt be ez kicsit sokkos élmény lesz neki, a faszért tömtem tele azzal a szarral, igazán csak hinthettem is volna, mint minden normális ember a porcukorral.
- Nem, nem köszi - rázom a fejemet közelebb lépve. Megkínál a saját sütimmel, hát milyen rendes tőle. És a legmorbidabb, hogy el is fogadnám, csak akkor én is el lennék szállva és vagy padlón dugás lenne a vége vagy valami durva iskolai botrány.
Ajkamra mosolyt erőltetek, azt az aranyosat amit a tanárok is úgy szoktak szeretni, mert elhiteti velük, hogy én is csak egy vagyok a csillámos édes-mázas lányok közül, akik majd egy nap jók lesznek otthon felejtett gyermekidomárnak.
- Nem tűnsz olyannak mint aki tud sütni, mindened tök tiszta. Csinálok teát, kérsz te is? - nincs semmi tisztító vagy ellenszer, de nekem kell valami, hogy legalább az ivás mozdulatát utánozhassam és kicsit lejjebb higgadjak, míg kitalálom mi legyen. Az biztos, hogy megpróbálom elhitetni vele, hogy nem én csináltam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Kristóf
Az nem sütőpor volt... |
______________________________________________________

Már nyitnám az ajkam, hogy megköszönjem, aztán leesik, hogy nem kéne. Ezért inkább csak elmosolyodom. Amúgy is nagyon aranyos ahogy lelkesedik. Talán még segítettem is neki, ugyan ritkán látom a gyereket, de sose szokott ilyen tejbe tök lenni.
- Egy tea rendel - bólintok, a következő kérdésén pedig elnevetem magam.
- Nyuszifül, nincs zene, milyen teát kérsz? - pillantok rá. Nem vagyok benne biztos, hogy a fejében nem szól-e valami nagyon torz nóta, bár nálam nem szokott miközben be vagyok állva. Néha azt hiszem igen, de aztán mindig rájövök, hogy csak én éneklek.
A következő kérdésre megfordulok és a pultnak támaszkodok őt figyelve. A vizet már odatettem, amíg nem sípol, addig nincs dolgom.
- Nos, Júlia vagyok, navinés, mire vagy kíváncsi? - úgy érzem teljesen ura vagyok a helyzetnek. Édes, kicsit pörgős, lehet táncikálunk egyet, teázgatunk, több sütit már ne toljon le a torkán aztán ha tudom ágyba dugom, hogy kialudja a dolgokat. Tisztára mint egy anyuka. Nem is olyan nehéz ez.
Aztán jön a fekete leves, amikor elkezd bulik után vágyódni. Elhúzom számat. Az a gond, hogy nem nagyon kéne erre még alkoholt is innia, vagy innom. Ha pedig bulizni megyünk mindketten inni fogunk. Ez olyan tény, minthogy ha napra mész nyolcan fokba le fogsz égni.
- Na várj, hát a tea - próbálom észérvekkel meggyőzni, hogy maradjunk a konyhába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Kristóf
Az nem sütőpor volt... |
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Kristóf
Az nem sütőpor volt... |
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Kristóf
Az nem sütőpor volt... |
______________________________________________________

- céltalanul lebegni - bólogatok, az mindig olyan jól szokott elsülni, csak meg kell kérdezni a vurstliból elszabadult héliumos léggömböket amik megőszülve keringenek valahol az üveghegyen túl.
Az őrangyalosra nagy hévvel bólogatok de a lepedősnél kitör belőlem a nevetés, képtelen vagyok visszatartani. Az a kacsintás egyszerre volt cinkos és aranyos.
- Bizony, érdekes képességeim vannak, majd egyszer talán meg is mutatom - kacsintok vissza, nehogy már én maradjak a lecsapós játékban az utolsó.
- Jó fiú - bólintok mosolyogva. Remélem az ígéretére később is fog emlékezni. Ugyan emlékezetkiesést a por nem tud okozni, de az ember igen. Nem tudom a fiú milyen személyiségű valójában, mit tenne és mit nem tenne meg. Meddig menne el.
A titokzatos navine hülyeségre csak bólintok, persze persze. De a kis története meghat. Bizony, még Vattai Júliának is van szíve, akkor is, ha ezt a legtöbb ember cáfolja, az a kevés pedig aki cáfolni nem cáfolja amolyan legendaként hivatkozik rá.
- Jól van, gyere ide - húzom magamhoz a fiút - bulikészre csinállak csak maradj így - mondom és beletúrok hajába, hogy összeborzoljam, aztán pedig a kardigánt gombolom ki. A nyakkendőt megoldom és leveszem, a jelvényt ugyanúgy csak azt utána a zsebébe teszem.
- így ne, most úgy nézel ki mint egy vagány kölyök. Úgyhogy olyan dolgot is fogunk csinálni, amit a vagányok tesznek - intek afejemmel hogy húzódjon még közelebb - bemegyünk a navinébe, készen állsz? - hogy hol találok Kristófnak bulit reggel fél tízkor vasárnap? Sehol. Magamnak kell csinálni egyet.
- Oh jut is eszembe a sütik - hamar megfogom a dobozt és belepakolom a maradékot, majd gyorsan lecsukom a fedelét mielőtt a fiú belekontárkodna. A harmadik lehet már nem vicces lenne, hanem intenzív.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Zalán
______________________________________________________

A por kiürülési ideje nyolc-kilenc óra. Ezt végigülni a kapitányságon nem túl vicces. Színészkednem sem kellett igazán, mindvégig halálra voltam rémülve. A szívem kalapált és rettegtem a következményektől. Az egészet csak vissza akarom csinálni úgy, mintha soha meg sem történt volna. Nekem amúgy sem lett volna szabad port fogyasztanom. Ez az első számú szabály, ezt soha nem szabad megszegni. Most pedig mégis ezért vagyok itt. Mert megtettem, mert újra és újra megtettem.
A sarokba kuporodva vártam ki az időt, a gondolataimba merülve. Ha be-be is jött valaki csak néhány rémültnek hangzó elcsukló szót nyögtem oda, máskor síráson kaptak. Mondanám, hogy az is a színjáték része volt, bárcsak megtehetném, hogy ilyet mondjak és ha bárki valaha erről tudomást szerez és ismer, azt is fogom mondani, hogy az egész egy zseniálisan megrendezett előadás volt, mind a nyolc retek hosszú óra és tizenkilenc perc, de hazudnék. Nem azért bőgtem el magam, mert jól mutatott a kisírt szem, hanem mert ahogy lassan számba vettem a közelmúltat és aztán azt a helyiséget, ahova kerültem gyermeki rettegés fogott el. Mintha újra a szobámba lennék ahova apu zárt és tudnám, hogy valamennyi idő után, de hamarosan be fog jönni egy nadrágszíjjal a kezében. Az ágy alja nem védett meg. Soha, akárhányszor próbáltam. Régóta nem éreztem magam ennyire fiatalnak és elveszettnek. Néha azon kaptam magam, hogy abban reménykedtem bárcsak valaki megmentene. Akárki. Besétálna az ajtón felnyalábolna a földről és meleg ölelésében azt suttogná, hogy nem lesz semmi baj. Ám akárhányszor méláztam ezen tudtam, hogy ilyen ember nincs az életemben. Nem fog megmenteni senki se most, se máskor. Nincsenek hősök. Egyedül vagyok, ahogy mindenki más is.
Végül eljött az idő. Azt mondták tiszta vagyok, ugyan már órák óta nem éreztem a hatását. Tegnap éjjel hoztak be, most sütött a nap. Ahogy vezetgettek végig a folyosón, minden annyira szürreálisan nyugodtan tűnt. Aztán belépek a sötét helyiségbe és megtorpanok. Azt mondják üljek le, bár oda kell lökdösniük, magamtól nem megy. Képtelen vagyok elővenni a hidegvéremet, hogy logikusan és átfontoltan cselekedjek. Igyekszem terveket eszkábálni, de mintha vasba akarnék szöget verni másnapos cipóval. Koppan-koppan, aztán lepattan.
Egy storit kitaláltam, egy gyenge kis hazugságot, amit talán a külsőm fog eladni. Tudom, hogy nézek ki, magammal szembe látom tükörképemet a fekete üvegablakokban. Szörnyen festek. Fiatalnak hatok a túlontúl hatalmas oroszlánsörény közepette, arcom nyúzott, szemem kisírt, ajkaimon aprócska sebek ahol túl sok bőrt haraptam le belőle.
Végre bejön valaki. Ráemelem tekintetemet. Máskor ezer mindent gondolnék róla, most nem tudok kezdeni vele semmit. Ha azt állítaná, hogy ő jött be abba a nyolc órába mind a nyolcszor lecsekkolni, hinnék neki.
A kérdésre tétovázva bólintok. Felesleges hazudni. Buliból vittek el, ahogy több más embert is. Sokan poroztak ott. Szinte mindeni, csak a legtöbbnek sikerült elmenekülnie, de én épp valaki ölében faltam a nyálát.
- Nagy bajban vagyok ugye? - kérdeztem vékony, cincogó hangon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit2 3 4
______________________________________________________

A férfiba karolva állok és várom, hogy végre benn lehessünk. Kicseszett hideg van és kurvára reggel. Amikor azt mondják esküvő, valahogy mindig a délutánok jutnak eszembe, erre most dél se múlt vagy éppen hogy csak és már itt szobrozok. Legalább jól nézek ki. Göndör hajam lekígyózik derekamig, a ruha kabát része pedig több meleget ad, mint az előttem lévő dagadt orrú nő pánt nélküli koktél egyfalatnyia. Úgy voltam vele, hogy este lecserélem másra. Csillogósabbra, színesebbre, merthogy a varázsfiszfasz ruhák előnye, hogy olyan alakot vesznek fel, amilyet csak akarok. Most viszont megmaradok egyelőre a visszafogott színeknél. Így is Elli baba összeteheti a kezét, hogy ilyen nővel mutatkozik.
A mozdulatai nem veszélyeznek különösebben, ugyanúgy hozzá simulok amikor magához von, mint bárki másnál tenném. Szerepet játszunk, látszatra egy pár vagyunk. Én pedig ezeket a szerepeket nagyon jól tudom hozni, akár zárt ajtó mögött is. A manóra meglepve bámulok rá. Nem értem, hogy miért néz minket vissza azokkal a gigászira gúvadt sárga tökszemeivel, aztán ahogy a férfi ellép mellőlem leesik. Érte küldött Adél valakit. Will egyáltalán tudja, hogy itt vagyok?
A csókra elvigyorodom. Szemtelen, tetszik.
- Sok sikert Rómeó! - súgom, míg elég közel van hozzám, aztán integetve nézem végig ahogy elrángatják. Utána egyedül maradok. Körbepillantok, mindenhol idegen arcok. Nem figyelnek rám, mintha ott se lennék. Megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy mi a fenét keresek egyáltalán itt. Ajkamba harapnék, de a mélynarancs rúzst nincskedvem az első tizenöt percben leenni. Elindulok hát találomra valamerre, megyek pár lépést, épp csak tényleg egynéhányat, amikor valami megérinti a vállamat. Megdöbbenve nézek hátra, aztán meg méginkább felszalad szemöldököm, mikor az alak konkrét tájékoztatást ad Will hollétéről. Kinn a kertben, erre menj, arra menj, itt fordulj le, azt az ajtót nyisd ki. Aztán már indít is elfele. Legyen, akkor arrafelé ballagok, bár bokám meginog egy pillanatra a tűsarkúban. Még mindig nem dolgoztam fel teljesen az előző gyors útbaigazítást. Egyáltalán ki volt ő és honnan tudta ki vagyok én? Mindegy, talán nem számít. Mármint, hogy a picsába ne számítana, de nem most. Kiérek a kertbe. Először azt hiszem becsaptak, aztán oldalra pillantok.
- William - lelépkedek azon a pár lépcsőfokon közben lehúzva ujjamról a kesztyűket. Itt ezerszer jobb az idő mint odaát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit2 3 4
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit 2
______________________________________________________

Az apró mozdulatok, habár nem feltétlen egyértelműek de mégiscsak érzem, hogy most nem olyan mint általában. Talán tényleg nem kéne itt lennem és lehet csak zavarom. De az a fószer, azt hittem Will küldte. Amikor kinyúl értem, hogy magához húzzon topogva lépkedek közelebb. Ritkán hordok ennyire labilis lábbelit. Még kimondni is mutatvány, nemhogy ebben egyensúlyozni. A kérdésre viszont egy pillanatra úgy érzem fájdalom nyilall a mellkasomba. Érzem én ennek a végét. Mindjárt jön a " Mi a jókurvaanyámat keres itt?? " kérdés. Általában nem vagyok nehezen zavarba hozható mégis egy ilyen kérdés után biztos, hogy ha nem is előtte de az utcán már elbőgném magam. Aztán elmennék inni egy itteni kocsmába. Felszednék valakit. Talán kettőt. Lehet inkább lányt. Így kellene tennem. Az egész burzsuj mulatozás helyett a szombatomat alvással este pedig kocsmával elbaszni. Végül csak bólintok, de aztán hamar már nyílik is ajkam szavait megelőzve.
- Adél hívott meg...én nem magamat engedtem be vagy ilyesmi... - úgy hangzik, mint mikor a gyerek kifogásokat keres a szülő előtt a matek egyesére. A toll kitört, a ceruza tintája kifogyott, a papír elmálott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit  
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit 1
______________________________________________________

A hirtelen elhúzásra csak döbbenten nézek rá. Tekintete sötét de tulajdonképpen még mindig nem értem, hogy mi a fasz van, vagy, hogy miért egy random nevet kérdezett.
Aztán leesik. Eliasra gondolt. De csak nem nyöghetem ki, hogy kicsoda is ő tulajdonképpen, vagy igen? Fogalmam sincs, hogy őszinte legyek. Adél nem mondta el. Azt sem, hogy miért tud vele, vagy, hogy ez mennyire bosszúhadjárat Will iránt. Nem akarok én a fegyver lenni hozzá, úgyhogy egyszerűen csak elnyitom ajkam, mint akinek végre leesik.
- Áhh az Ebony kölyööök! Nem egészen tudom én se, hogy őszinte legyek. Adél megkért, hogy vele jöjjek, gondolom, mert egy aranyvérű mellett kevésbé vagyok feltűnő így...hát így, miért? - valószínűleg ez volt az ok, hiszen mi másért küldött volna a férfihoz. És logikus is volt az egész, én alibi vagyok neki, ő nekem. Mint valami elkúrt kabaréban, az ágyasok tartsanak össze vagy ilyesmi lenne a címe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit  
______________________________________________________

Nem egészen fogom fel mibe csöppentem bele, a szorítást is csak alig érzékelem. Csak felmerülő gyanú, hogy féltékeny lenne, de hát ő tudja, hogy nem csak vele vagyok. Ugye?
Megrázom a fejem, míg ő lehajol, aztán lenézek a kezére.
- Igyekszem mindig melletted állni ha tudok - bólintok, ujjaim kiveszik az övéiből a cigarettát.
- De ezt már nem fogod tudni elszívni, elázott. Viszont ha szeretnél valamit ami lenyugtat - néhány pillanatig habozok, aztán a kabátom zsebébe nyúlok. Lényegében ezt neki hoztam. Mára. Tudtam az adagolást, hogy meddig kell menni, hogy ne okozzak vele bajt. Úgyhogy gondoltam kis támogatásnak egészen hasznos lesz. Kihúzom félig a zsebből az üvegcsét. Mélykék és lila színeivel felismerhető, ha valaki tud a létezéséről. Olyan mint egy kis, üvegbe zárt galaxys és majdnem annyit is tud adni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit  
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit  
______________________________________________________

Ahogy lehunyja szemeit elmosolyodom.
- Maradj úgy egy kicsit - suttogom közel hajolva a füléhez, míg kezeim lassan lepattintják a dugót az üvegcséről. Elhúzódva a férfitól az immár nyitott tárgyat az ajkamhoz emelem és csöppentek rá nyelvem hegyére egy nagyon picit. Aztán megérintem a férfi állát. Lehúzom óvatosan, hüvelykujjammal végigsimítom ajkát mielőtt megcsókolnám. Nyelvem pedig ajkába furakszik, hogy nyelve alá tegyem a kis mézédes cseppecskét, ahol a leggyorsabban fog felszívódni.
Bőven kevés ez a por, hogy engem kielégítsen, de ismerős íze néhány pillanatra elfelejteti velem, hol is vagyok, csak azt a mérhetetlen boldogságot érzem, amit ez a kis dög belém táplált a hónapok alatt tudat alatt. Mégsem bánom. Legyen, vállalom sorsom, ha torzult látással is, de legalább pár pillanatra felettébb jó hangulatú vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit 1
______________________________________________________

Magához húz és mohón csókol. Testem az övéhez préselődik, mindkét kezem felfut nyakára és füle mögül túr bele hajába. Egy hosszú pillanatra agyam azt hiszi a lakásán vagyunk. Inni kéne rumot. Igen, olyan furcsa ízű a csók, ha nem érzem benne az alkoholt. Bár talán nem lesz rá időnk előtte. Nemsokára elkezd majd levetkőztetni. Lehúzza a cipzárt, kigombolja a gombokat, miközben beletúr a hajamba én pedig leszedem róla azt a kurva drága hópelyhes inget meg az...öltönyt. Az esküvői öltönyt. Hirtelen szertefoszlik a fejemben az illúzió. Ennyi volt tehát ez a kevéske por. Érthető valahol, aki tortákat szokott enni, a mázból néhány ujjnyi nem okoz ugyanolyan elégedettséget.
Legszívesebben elhúzódnék tőle, hogy a csókba újabb, nagyobb poradagot csempésszek, de megállom. Nem tehetem. Nem baszhatok ki Willel. Helyette még vadabbul csókolok, hátha újra visszasüllyedhetek abba az illúzióba mert ott és akkor volt a legjobb. Nem zavart minket senki, nem voltak kötelességek, sem olyan elvárások, amiktől görcsbe rándult a másik gyomra. Egyszerűen csak két  fél idegen voltunk, akik számukra kellemesen ütötték el az időt.
Megszakítom a csókot ha hagyja.
- Jobban vagy?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit 1
______________________________________________________

A por sohasem hagy cserben, úgy látom Willt sem hagyta. Ahogy felpillantok rá elmosolyodom. Egészen máshogy néz ki. Mintha kisimultak volna a vonásai, vagy fasz se tudja, végül is ha csak minimálisan is de be vagyok állva.
A szavaira halkan elkuncogom magam. Milyen édes szinonimája ez a köszönömnek. Aztán mellé dőlök a falnak, kabátom válla súrolja az övét.
- Kérdezhetek valamit? - előre nézek a kert felé. Még fel sem fogtam egészen hol vagyok és mi vesz körül. A szállingozó hófátyol mögött egészen édes kicsi kert terül ez szemeim előtt.
- Volt egy nagyon magas férfi, szőke, korához képest jól tartott figura aki pontosan tudta ki vagyok, ki ő? - lehet Will sem fogja tudni, mert Adél felőli a csávó, de talán mégis. Nem kellene, hogy meglepjen. Egyikért manót másikért óriást küldettek, de azért ha már amaz tudja ki vagyok legalább én is vágjam ugyanezt róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit 1
______________________________________________________

Ő se tudja, akkor csak Adél embere volt vagy Will éppen ilyen téren formába. Mindegy, van még vagy úgy két óra a boldogító igenéig, szóval addig azért kevésbé lesz elvarázsolt állapotban. A szavaira a férfi felé fordítottam fejemet. Tulajdonképpen megtehetném. Sőt, nevetséges mennyire könnyű lenne megszerezni a kecskét is meg a káposztát is. Lakhatnánk Machay házban, aranyvérűként tisztelnének és a többi és a többi, ha én lennék Adél. Aki pedig könnyen lehetek és ha az igazi valami véletlen folyamán eltűnne az egyik névtelen sírban ami egy sötét éjszaka ásódott a legnagyobb titokban, még csak fel se tűnne senkinek. De ezzel Will problémáit oldanám meg nem a sajátjaimat. Ez pedig nem áll módomban ilyen kereket között.
- Mert én nem felelek meg az elvárásoknak azért - adom meg a választ kis csend után. Nincs keserűség a hangomban, sőt ajkam mosolygón görbül ahogy a távoli fák lombjait nézem. Játszik a levelekkel a szél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit 1
______________________________________________________

Lök egyet a vállával én pedig kuncogva billenek meg. Tetszik ez a Will olyan igazán édes, mint valami fahéjas csiga.
- Rendben nagyfiú, már alig várom - vigyorodom el- Szeretnék egy labradort is a ház udvarába, emlékeztess rá kérlek majd akkor - folytatom tovább kuncogva. Már éppen azon mélázok el, hogy mondjam e neki a színt is, mert ez még a végén vajszínű ebet képzel el a nem barnát, pedig határozottan a barnák a legédesebbek. Pláne ha rózsaszínű az orruk. Aztán úgy döntök nem zavarom meg a keze tanulmányozásában. Rég hatott rám ennyire kevés por ennyire intenzíven mint ahogy őrá hat most. Enyhe irigység kap el, mennyit spórolhatnék pedig ha ennyi vagy ennél kicsit több elég volna.
Felpillantok rá amikor közelebb lép és megcsókol. Megígéri. Most mondtam, hogy barna vagy csak akartam? Faszomba. De vajszínű lesz, már látom előre.
- Sok siker, ne feledd hangosan kimondani, hogy igen! - adok neki még útravalóul egy roppant fontos tanácsot. Aztán kuncogva megrázom a fejemet. Felpillantok az égre. Mintha száguldoznának a felhők odafenn. Nem tudom meddig ácsorgok még ott, mielőtt megráznám a fejemet, leszedve magamról a rám telepedett havat. Vegyüljek el. Legyen. Akkor vegyüljünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Zalán 1
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Wintercone
| sárkányok és egyéb feneketlenségek | ruha
Nincs kép. Standard, hétköznapi tiniviselet. Senki se nézi őt benne disney hercegek szeretőjének. Csak egy egyszerű ruha.
Mondom, nincs kép, csak egy egyszerű ruha.
DE NINCS KÉP, HÁT MONDOM, HOGY NINCS KÉP!
Vágod, hogy ezzel most elnyaszol pár percet az életedből amit soha nem kapsz vissza? Néha hallgatni kéne a kiírásokra. Menj olvasni a hszt. Ott van róla leírás.  |
______________________________________________________

Wintert követi csak úgy poénból életem egyik legjobb döntése volt. Szeretem az ilyen srácokat. Tudják a helyüket és azt is, hogy az nincsen közvetlen mellettem, mégis azért ha senki se látja lehet rajtam vagy alattam. Bár egyre kevésbé figyelek a látszatra. Ahogy a por lassan kitölti a napjaimat, már nem mindig foglalkozom azzal, hogy úgy viselkedjek ahogy kell vagy úgy öltözködjek. Az utóbbiban ugyan akadályoz, hogy a legtöbb ruhám a jókislány felszerelés tökéletes mintapéldánya de azért el-elszórva akadnak itt rendesebb ruhák is. Mint mondjuk a mai. Fekete farmer, bakancs, garbó. Nem gondoltam túl, de a testhez simuló farmerben legalább jó a seggem.
- Elnézést, ha megvárattam őfelségét - ahogy leérek a lépcsőn még egy apró pukedlit is kap. Amikor Winter elmondta mire készül, tudtam, hogy el fog jönni ez a pillanat. Mert olyan nincs, hogy én ne lássam ezt az egészet. A seggét tudom milyen, de sárkány még sohasem volt rajta. Én akarok lenni az első aki látja azt is. Meg tolja fel az internetre a dugiban készített képet.
- Igen? És még nem is láttál hátulról - lépek oda hozzá és bújok is egyből oda a vállához mint valami cica. Csak néhány pillanatig természetesen, játékból mielőtt elhúzódnék.
- A vonat túl lassú. Én pedig alig várom, hogy láthassam a fájdalomtól eltorzult arcod - vigyorodom el gonoszul. Azért fenékre tuti fájhat.