Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ Az ölében ülök, onnan tekintek le rá. Kíváncsi vagyok meddig lehet húzni, mikor szakad el a cérna, vagy mikor lesz olyan vékony, hogy épp el tudjak menni mielőtt elszakadna. Kezeit a fenekemre vezetem. Ez a kis biztatás úgy tűnik elég ahhoz, hogy ő is elkezdjen kezdeményezni. Hűvös ujjai érintik állam aztán tovább siklanak ajkamra. Szavaira elmosolyodom, de ezt hamar letörli képemről csókjával. Most egészen más, mint akkor. Sokkal lágyabb a csók, sokkal finomabbak a mozdulatok. Úgy tűnik figyel magára. Ez már arra sarkall, hogy tovább menjek. Visszacsókolok, de engedem, hogy a tempót ő diktálja, nem lesz heves, hacsak nem szeretné. Egészen sok mindenre felkészültem, ugyan a pálcám még mindig kéztávolságon belül van, most nem fogok olyan könnyen bepánikolni akkor sem, ha Will újra elveszíti a fejét. Ugyan van bennem egy kis rettegés, mert nyíltan belerúgni egy oroszlánba se szokott az ember félelem nélkül, viszont ott kiabál fejemben egy hang, mantrázva, hogy nem fél senkitől és szeret veszélyesen élni. Olyan az egész mint egy kihívás magamnak, hogy meddig tudok elmenni és kihívás Willnek is, hogy meddig tud ellenállni.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|1
______________________________________________________ Szinte alig érzem érintéseit, amik felfedezik felsőtestemet, olyan lágyak és puhák. Sehogy se érti agyam, hogyan lehet ez a kettő ugyanaz az ember. A pub előtt történtek annyira távolinak hatnak. Ködösnek, mintha nem is álltunk volna soha olyan kicsavart pózban, mindketten a másikat fenyegetve a narancssárga fényű lámpák alatt, hanem csak egy sötét, delíriumos álom űzött volna tréfát velem. Csókjai finomak, puhák. A romantikus regények szeretkezős oldalait juttatja eszembe. Kvázi unalmas az egész. Gyerünk Krise, tudsz te ennél többet. Pattan a cérna, a gomb hangos koppanással landol valahol az ócska hajópadlón. Az ing, ami különben is egy bőn szabott darab volt, így már igazán nem tud megmaradni vállamon, hamar lehull egészen könyökömig, felfedve a nude színű melltartót. Fehér ing alá kibaszott nehéz mást felvenni mert rohadtul át fog látszódni. Vagy nincs melltartó vagy ez. Meglepődöm egy pillanatra, de belevigyorodom a csókba. Dehogy sajnálja. Elhúzódom, kiegyenesedve így az anyag könyökömnél is lejjebb tud húzódni Willnak pedig tökéletes rálátása lenne szinte fedetlen felsőtestemre, ha nem lenne rohadtul szürkület. - Jössz egy inggel - jelentem ki kihívó mosollyal képemen.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN!
Az ing már egészen vad temperamentumban hagyja el a testemet. Egy szó nélkül hagyom neki, hogy megtegye. Néhány pillanatra utána nézek, ugyan nagy meglepetésre csak a sötétbe bámulhatok bele. Nem terveztem levenni. Nem ez járt reggel a fejemben amikor kiválasztottam, sőt még akkor sem,amikor elindultam a találkozóra. Szeretem ezeket a nem belekalkulált epizódokat. Ilyenkor érzem igazán, hogy élek. Még pár másodperc és az asztalon kötök ki. Sohasem néztem volna ki Willből, hogy félkézzel felemel. Talán a póló alatt több van, mint egy vékony bőr és hosszú csont? Lábaimat szétteszem, hogy még közelebb tudjon jönni. Valahol mellettem csattan a laposüveg. Faszom, hogy folyton ki tudjuk önteni a picsába azt a szart. Várok picit, aztán megállapítom, hogy legalább a másik oldalra folyt, mert nem lett olyan a seggem. Az élet apró örömei. Will a tarkómnál fogva húz közelebb, én pedig engedem, hogy ajkai nyakamra tapadjanak. Akár lilára is szívhatja a bőrt. Átkarolom, ujjaim becsúsznak pólója alá és körmeim vékonyan felszántják a felszínt amerre csak barangolnak.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN!
Will egyáltalán nem kíméli a nyakamat, apró harapásokkal árasztja el a területet. A fájdalmasabbaknál halkan felnyögök és testem megrezzen. Aztán elhúzódik tőlem, engedem kezeim hátáról visszacsúsznak csípőjére. Rá emelem szemeimet. Lassan kezd hozzászokni szemem a sötétséghez, így enyhe sziluettjét látom a férfinak. Óriásinak tűnik aki fölém tornyosul, akár valami vad árnyék. A parancs hallatán széles vigyor ül ki ajkamra. - Ez egészen kapitányos volt - jelentem ki hangsúlyomon érezni, hogy jól szórakozom. - De mi lesz ha megtagadom? Elfenekelsz? - kuncogok. Közben a már kibontott övért nyúlok és kihúzom a lyukakból, hogy aztán az asztal mellé emelve elengedjem. Így jól hallhatóan puffan a padlón. Mást viszont nem teszek. Kíváncsi vagyok mit lép. Múltkor egy élcelődés után veszítette el a fejét. Vajon ez a fajta ingerlés hozza ki őt a sodrából?
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN!
Résen vagyok és az asztalról őt figyelem. Nem látom arcát, sem mimikáját. Combomon a szorítása enyhül, ez a jel pedig a teljes következtetésemet felrúgja. Gyermeki izgalommal figyelem, mit fog tenni. Szava mosolyra késztet. Nyitom ajkam, hogy nyelvemről újabb csípős megjegyzés szálljon fel, mikor megragadja csuklómat. Nem fáj, így engedem. Felállít. Innentől felgyorsítja kicsit az eseményeket, hamar azon kapom magam, hogy neki háttal állok, teste szorosan nyomul enyémhez. Kezei hasamra csúsznak. Lepillantok, bár semmit sem látok. Hangja közelről cseng. Beleborzongok a tudatba, hol lehet épp ajka. Nem hazudok, ez baromira bugyinedvesítő húzás volt. Szép munka ex kapitány. Egészen jó kezdet egy cím visszaszerzésére. Hosszan tétovázok, talán három öt másodperc is eltelik úgy, hogy nem teszek semmit. Gondolkodok. Olyan az egész szituáció mint egy sakkjátszma. Tudni kell előre gondolkodni, megfontoltan lépni és okosan mattot adni. Ha most megteszem amit kér, azzal automatikusan behódoltam. Innentől William zöld lámpát fog kapni mindenben. Rongybaba leszek a keze alatt. Ha nem teszem meg amit kér, akkor kérdéses mennyire türtőzteti magát, vagy csak szimplán letépi a nadrágot és cselekszik az első opcióhoz mérten a továbbiakban. Behódolás, ellenállás, visszatámadás. A harmadik kivitelezés kibillenti majd, de onnantól a kísérletnek vége, nem fogom megtudni a határokat. Egyik sem jó, sehogy sem. Hátranyúlok, ahol puha haját érintem, onnan siklik kezem lassan arcára. - Kérd szépen és megteszem - suttogom.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN!
A férfi karja lassan átfog a másik pedig lecsúszik a nadrágra. Ajkamba harapok, aztán nyakamat kicsit hátra billentem, hogy a férfi mellkasát érintse. - Képes lennél abbahagyni? - kérdezem. Kezem lesiklik az ő nadrágjára, hogy egyáltalán nem szégyenlős módon simítsa végig odalenn a dolgokat. Én úgy érzem nem. A kérlek szó benne volt, így végül megadom neki amire vágyik. Még ha azt egy csónakházban is teljes sötétségben. Mondjuk még mindig jobb mint a tó közepén egy csónakban. Ahogy magunkat ismerem a végén a vízben kötöttünk volna ki. Újfent. Ha még nem rángatta le rólam a nadrágot arcáról lehullik kezem, hogy a saját gombomat szabadítsam fel. A cipzárt egy fokkal könnyebb lehúzni, onnantól pedig a bő szabású nadrág meg sem áll a földig. - A bugyit is?
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN!
Meztelen hasamhoz valami, a levegőnél is csípősebben hűvös ér. Megrándulok és hangosan felnyögök. Néhány pillanat kell, míg megszokom, meg néhány ujj, amik cserébe úgy lángolnak, hogy majd felperzselnek odalenn. Nem cicózik többé, pontosan tudja mit akar elvenni és azt hogyan kell. Nem akarom. Kicsit túl közel kerültem a tűzhöz a nagy játszadozás közben, ami végül csak megégetett, bár már egyáltalán nem érdekel. Ahogy hozzámér, ahogy a karjában tart, legyen, egy napra átengedem neki a kapitányi kalapot. Innentől kezdve azt tesz amit akar, ha pedig a bugyit le akarja venni leveszi ő. Ugyanígy a melltartót vagy mi van még rajtam? Cipő és zokni. Úgy még amúgy se igazán csináltam. - Egy estére visszakapod a kalapot, kapitány - suttogom behunyt szemmel. A vereséget el kell ismerni és aztán kiélvezni a következményeket.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN! William egyáltalán nem vesztegeti az időt, elég határozottan mutatja meg mennyire is tettre kész egyes dolgokat illetően. A harapásra megrezdül egész testem és ajkamról fájdalmas szisszenés száll fel, ám az utána lévő két ujj ezeket mind kárpótolja. Odabenn már lassít, mégis a helyiséget halk nyögéseim hangja tölti be. Sohasem megy túl mélyre, arra a pontra ami ennél is jobb lenne és ez őrjítő. Megemelem ujjamat és hátranyúlok, lassan, cirógatva kitapogatom a nyakát, aztán körmeimmel szántom végig a bőrt. Egyrészt revans a harapás miatt, másrészt keresem azt a "gombot" ami után hajlandó lesz az élvezetek felé jobban is kiinogni. Ha a fájdalom miatt hangot ad ki, halkan fel is kacagok, bár ércesen. Ha nem, akkor csak szelíden tovább simogatom mintha soha nem is történt volna meg a durva mozdulat. Elvégre erről szól, adni és kapni. Lehet, hogy William a főnök, de azért néha még megingathatom. Hiszen ez a jó első tisztek dolga, résen tartani a kapitányukat.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN! Úgy tűnik a karmolás meghozta a várt eredményt, a szorítása erősödött és odalenn is mélyebb vizekre evezett, ezzel belőlem is kikényszerítve egy hangosabb nyögést. Azután elenged. Először meglepődöm, átfut agyamon egy " mi a fasz?" mielőtt kihallhatnám a csendből a fém fémhez csapódó jellegzetes hangját. O, hogy én mennyiszer hallottam már. Életem első tíz évébe rettegtem ettől a hangtól. Szemeim azonnal könnybe lábadtak lábaim futásnak eredtek, azután lassan más jelentés kezdett kötődni hozzá. Valami sokkal kellemesebb. Nem várom meg őt mozdulatlanul, ellépek tőle, közben ledobom a cipőimet, így a kemény kopogás helyett a puha zokni csendes surranása hallható. Sötét van, ha nem emlékeznék hol az asztal, valószínűleg minden szarnak nekimentem volna. Elcsodálkozom egy pillanatra, hogy ilyen retek fekete minden, konkrétan ha három lépésre eltávolodnék Willtől meg se találna. Ekkor gonosz vigyor ül ki ajkamra. Egyelőre csak néhány lépést teszek csendesen, hogy ne legyek kartávolságon belül.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN! Egyszerű kis játéknak indult semmi többnek, a romantikus filmekben is épp ilyesmik mennek, asszem. Fingom sincsen róla, de így képzelem el. Azonban messzire nem jutok a férfi ujjai hamar rátalálnak karomra, amit meg is markolnak. Felhúzom számat az enyhe fájdalomra és botladozva sétálok elé. Épp kikerülöm a széket, érzem, hogy térdem oldalát súrolja a fa. Egy pillanatnyi boldogság a megúszott orra bukástól, aztán újabb meglepetés amikor az asztalnak lök. A csapódásba nyekkenek egyet, ugyan szerencsémre fenékkel kapom el a lapot és van elég párnázás ottan ahhoz, hogy ne fájjon annyira. Derékkal ez talán nem lett volna ennyire kényelmes. - Ugyan William - búgom vigyorogva, kezeim felé nyújtom, hogy cirógassam és magamhoz húzzam, közben fel is ügyeskedem magam az asztal lapjára. - Csak fel szerettem volna ülni, így - teszem hozzá somolyogva. S közbe ujjaim cirógatják és ha arcához találnak megpróbálják lehúzni egy csókra.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN! Elvigyorodom a kijelentésre, mielőtt ajkam övére találna. Míg hevesen csókol, addig alul is megszabadít minden felesleges dologtól, ebbe próbálok neki segíteni, amennyire tudok, aztán pedig ha a bokámnál jár a vékony anyag egy egyszerű mozdulattal kibújok belőle és lábaimat felemelve átkarolom csípőjét, így már tényleg szinte alig marad közöttünk akármennyi tér. Ujjaim se igazán tétlenkednek, hamar rátalálnak a már övtelen nadrágra, átsiklanak azon, picit érintve és kioldják a gombot. De tovább nem mennek, hanem a férfi ingének a gombjait bújtatom ki kis kezeimmel ügyesen a lyukból. Menő lenne egyszerűen letépni, csakhogy iszonyatosan nyomin hatna, hogy megrántom és max egy száll el, úgyhogy maradok a tradicionális módszereknél. Így is gyorsan haladok és nemsoká a férfi meztelen felsőtestén tudom végigsimítani ujjaimat. Még egészen melegek, bár ha így folytatjuk mind a ketten jégcsapként fogunk távozni innen. Akarom mondani fűteni fog minket a cerelem. Vagy mi.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will| |Outfit|
______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN! Kiélvezem meztelen feslőtestének érintését, míg ő combom bőrét igyekszik körmeivel átütni. Érzem,hogy egészen mélyre hatol, talán sebet is hagyva utána. Közelebb húzom magamhoz, ő pedig elkezdi lehúzni a cipzárt, amiben készségesen segítek neki, amíg torkon nem ragad. Először kicsit meglep, aztán ahogy érzem, hogy nincs gond belemegyek a játékba és végül így egyesülünk. William vezet én pedig követem, bár a háttérből mégis irányítom kicsit. A simogatásokkal, a szorító combjaimmal, a helyiséget betöltő nyögéseimmel, amelyekhez övé vegyülnek. Az egész heves és vad, néha karmolok, az ő szorítása pedig néha erősödik, néha elenged, így érjük el végül a csúcsot, amiért ki tudja mióta kerülgetjük egymást. Zihálva dőlök hátra az asztalon, amikor a férfi elhátrál, már egyáltalán nem fázom, sőt, úgy érzem még azt a szem melltartót is levenném, aztán ahogy lassan csökken a pulzusom úgy érzem meg a hideget is. Baszki, reszketek.Ha nem fázok meg jövő hétre akkor metálból vagyok nem is húsból meg zsírból. -Nem is volt rossz William, nem is volt rossz - vigyorodom el, míg lemászok az asztalról és ingem meg nadrágom után kezdek kutakodni. Szerencsére a cipőm hamar megtalál, majdnem orra is bukok benne abban a szent pillanatban, hogy földet érek. - Ha most itt lenne nálam a kabátod ilyen szex után még vissza is adnám - kuncogok, ahogy sajátom a vállamra terítem, majd elindulok a kijárat felé. Ott a hold fényében még visszafordulok és intek neki, aztán magára hagyom, távolodó alakomat elnyeli az erdő. De ha követi az utolsó pillanatban igazán nem lehet biztos abban, hogy igazat mondtam e és a kabátja véletlen nem e épp a vállamon ring holmi köpönyeget utánzó mozdulatokkal. Ez a boszorkányság kérem szépen. Szép álmokat William.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Kornélia Harmatcsepp gyűjtögetés number 2 |1 ______________________________________________________ - Jógázni...- mintha vadidegen szót ízlelgetnék a számban úgy ejtettem ki. Sose értettem ezeket az elvetemült embereket. Miért nem alszanak ilyenkor aztán majd jógáznak egy emberibb időben? - végül is egy fokkal jobb - zárom le magamban végül az őrlődést és koncentrálok sokkal de sokkal fontosabb dolgokra. - Fűnyíró? - pillantok rá míg ő már felállt addig én odalentről figyelem őt. Elgondolkodok a kérdésen. - Esetleg leégetni tudnám, de ahhoz nem lenne elég a mágia, túl nedves a fű. - állapítom meg ujjaimmal le is tépve egy szálat, hogy megszemléljem. Igen, valóban. Kibekúrt nedves ez a szar. - Okés, ezt meg tudom ígérni, bogáncsok szúrtak halálra...bógáncsok, bográcsok, bográcsok ezt fogom íratni. Ez így sokkal humorosabb és olyan lánynak tűnsz aki örülne ha a sírjára nézve mosolyognának az emberek. Szóval ha nem jössz vissza bográcsok lesznek - vezetem le neki a tervet. Míg ő egészen neki is készül vagy lehet el is indul addig én még mindig a fűbe ülök, mint egy fogyatékos nyuszi és azon szórakozok, hogy mit írassak egy kicsaj sírjára. Aztán csak felállok és hasonlóan hozzá én is betakargatom féltettebb részeimet. - Na jó, csináljuk. - állok mellé mint valami csata előtt egy hű társam mellé. A nap alacsony sugarai hátulról megvilágítanak minket, ráteszem vállára kezemet utoljára, megütögetem, hogy itt most vagy győzünk, vagy meghalunk, aztán elidnulok a susnyásba. Délután pedig a diákönkormányzatba megyek reklamálni a magas fűért. Btw.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Lölő Outfit |3
______________________________________________________ Még anno amikor Lilivel jöttünk elrejtettem itt pár üveg bort csak a biztonság kedvéért ha a magammal hozottak nem lesznek elegek. Nos, bőven elegek voltak, az a két, amúgy viszonylag egészen iható bor pedig azóta is a dugi helyen csücsül a faházba. Ez eddig nem is zavart, mert totál kiment a fejemből, de ma reggel ahogy ujjaimról lenyalogattam a por ragacsos maradékát ráeszméltem, hogy baszki nekem van borom odafenn. Ahogy az óráknak vége megindulok arrafelé, még sötétedés előtt el szeretném hozni őket, mert éjszaka semmi kedvem bukdácsolni a csúszósra fagyott rothadó avaron. Azt nem tudom egész pontosan mi lesz a sorsa a két üvegnek, de akárhogy is, a szobámban sokkal elérhetőbb távolságban lesznek ha hirtelen tervem támad velük. Felmászok, benyitok, nem sejtek semmit. Ki a fasz mászkálna erre? Hát egy barna hajú, pisze orrú kölyök. Baszki. - Heló - köszönök lazán, aztán kiszúrom a kezei között a jegyzetfüzetet. Hoppácska. Akkor hozzuk zavarba. Azt a művészek úgy is imádják. - Mit rajzolsz? - szinte mintha ezer éve ismernénk egymást úgy sétálok oda hozzá, leszarva, hogy amúgy életünkben először látjuk egymást, hacsak nem szúrt ki a suliban. Nekem nem rémlik az arca. Mögé lépek, hogy előre hajolva meg tudjam szemlélni ha nem elég gyors és nem dugja el.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Lölő Outfit |
______________________________________________________ Felkiáltására szórakozottan elvigyorodom. - Júliád inkább - javítom ki a miheztartás végett, bár ha istenem lett volna, akkor valószínűleg maradhatna a titulus, mert az milyen menő már, így viszont kicsit szomorúbb lenne a dolog, meg sokkal véresebb, az én káromra. Szeretem nézni a kis fiatalkák rémült tekinteteit, mindig olyan mókásak, pláne ha jön a pír is a pofira, hát ennivalók olyankor. Így beszélne egy vérbeli puma is. Felvont szemöldökkel hallgatom a nem az enyém részt, aztán csak jön az igazság, hogy esetleg mégis az övé. A rajz felemelésénél el is veszem tőle, hogy aztán elsétáljak az első puffig és oda levessem magam. Itt veszem alaposabban szemügyre a művet. Egészen ügyes, bár nem értek a művészetekhez. Sohasem gondoltam semmi hasznát, elvégre ennél a firkálgatásnál ezerszer több dologgal is el lehetne ütni az időt, amik mondjuk pénzt hoznak a konyhára. - Tetszik, menő lett - visszanyújtom neki, előre hajolva még épp bele tudom csúsztatni az ölébe. - Szóval ilyen kis művész lélek vagy? Nincs kedved lerajzolni engem is? Adnék cserébe egy hm... bort? Puszit? - a legfiatalabb diákok is el szoktak múlni tizennégyek, szóval ez csak nem számít megrontásnak. Én tizenhárom voltam amikor a szüzességemet elpasszoltam. Fülig érő mosollyal figyelem a reakcióját. Valahogy mostanában jobban élvezem ezeket a kis kínzásokat, amikor valakit kilökök ha csak pár pillanatra is a komfortzónájából. A kastélyban csak szelíd mosolyt kapott volna tőlem, néhány dicsérő szót, talán egy buksisimit. De mintha mostanában sokkal többet törne fel az a Júlia aki valójában vagyok. Akiben nincs ártatlanság az arcán kívül.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Kornélia Harmatcsepp gyűjtögetés number 2 | ______________________________________________________ A felsorakozás, már már megható, mintha kialakult volna közöttünk egy igazi kötelék. Most már bajtársak leszünk amíg csak élünk. Szinte hallom a zenét ami feltüzeli a közönséget és a mi szívünket is. Valami kelta dallam, ritmusos, gyors de a szöveg nem kivehető. Jönnek a dobok, aztán megszólal valami vékonyabb hang egy hegedő vagy fuvola. Igen, elindulunk. A lány, bemutatkozott már? Fene se tudja, indul előbb én pedig indulnék utána mikor szemem sarkában megcsillan valami. Odakapom tekintetem. A nap, ahogy egyre magasabbra mászik rátalált egy cseppre. Tökéletes, nem eltaposott, sáros harmat ez, hanem olyan igazán tiszta. Tökéletesen érintetlen. Amíg a lány a nagy gazban vadászik addig én inkább kihúzom a tiszta üvegcsémet leggugolok és begyűjtöm az újat. Ezzaz, tökéletes, egy újabb nap kipipálva. - Aha oké - bólintok és addig leülök a még rövid fűbe őt figyelni. Amúgy nem lenne baj ha megtalálná egynek az is megteszi majd, ha a csepp nem is, de az üveg sose árt. Ha nem találja meg úgy öt percig akkor megköszörülöm a torkom. - Amúgy gyűjtöttem újat szóval, ha unod abbahagyhatod - jegyzem meg halkan. Mármint, én csak mondom, de keresheti ám ha akarja, hát ezen ne múljon, ahogy láttam a jógázós arcot a földbe mozdulatot úgy is nagyon szoros kapcsolatot ápolhat a természettel. Mekkora mázli, hogy időben félreálltam és nem mentem be a susnyásba. Biztos ezer bogáncs ülne rá mindenemre is meg csúszna be olyan helyekre ahol maximum más emberek dolgait szeretném látni. Ahogy fejemet az ég felé emelem megpróbálom belőni az időt a napból. Egészen feljött már, a horizontot semennyire sem súrolja, a narancssárga él mostanra enyhe rózsaszín maszattá zsugorodott. Megkordul a gyomrom. Igen, reggeli idő lesz hamarosan.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Kristóf Az nem sütőpor volt... |3 ______________________________________________________ Szeretném leszögezni mindenek előtt, hogy nem vagyok függő. Kicsit sem. Semennyire sem. Viszont nap közbe szokott hiányozni a por. Úgy éreztem egyre több és több kell belőle, illetve az a heti pár alkalom egyáltalán nem elég. Lassan a tanórák frusztrálni kezdtek, a szünetben pedig mégsem szaladhattam csak úgy fel. Az egész egy róka fogta csuka volt. Az egész oktatási rendszer úgy szar ahogy van. Néhány napja fogalmazódott meg bennem az ötlet, hogy valami sokkal legálisabban kinéző formában ezen az aprócska problémámon könnyen tudnék segíteni. Csináltam már ilyet, hogy ne csináltam volna, Marina partija is ettől lett olyan remek. Most viszont egészen más célból állok. Ezek a sütik életet fognak menteni. Ki tudja hány diák lenne enélkül túl idegesítő és ütném le a picsába. Keresek egy időpontot amikor nincs sok diák, egy hétvége, akkor sokan hazamentek. A többiek a városban lézengenek a karácsonyi vásáron. Lassan itt a Miki, mindenki ajándékot próbál szerezni a családnak. Ideális sütéshez. Nem is zavart senki sem. Egy óra és gyönyörű aranyszínű, kívül ropogós, belül poros-áfonyás töltelék. A por miatt van egy enyhe robbanó cukorka hatása is a nyelven. Isteni és kielégítő egyben. Egy kibaszott zseni vagyok. Amikor elkészültek félreteszem őket, már épp pakolnám elfele, mikor rájövök, hogy fenn maradt a dobozom. Baszki. Körbenézek, aztán kipillantok a folyosóra is. Tök kihalt. És tényleg nagyon gyorsan le tudnám hozni a dobozt. Úgy indulok el, hogy végül is mi baj lehet belőle, egyszerűen a rossz gondolatok csak paranoiás hangok semmi egyéb. Alig három perc volt az út. Így amikor visszatérek óriási elkerekedett szemekkel pillantok az asztal mellett ülő srácra. A sütimmel a kezébe. - Mond, hogy ez az első darabot - nyögök halkan. Ez ideteleportált? Vagy mi a fasz?
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Lölő Outfit |
______________________________________________________ Elmosolyodom a dicséretre, bár nem tudom, komolyan gondolja, vagy ez volt az első dolog ami eszébe jutott mint bók. Akárhogy is a nevem tényleg elég menő, bár akkor lenne igazán teljes az élet humora, ha egyszer végre Rómeó nevű szeretőm is volna. - Zalán? Cukii - kuncogok. Úgy tűnik mostanában kicsit népszerű név lett. Bár azért nem egy Júlia. A kérdése meglep, picit rá is bámulok, aztán felpillantok belemélyedve a puffba. - Még nem igazán próbáltam pálcikaembernél többet, valószínűleg nem menne, nem vagyok túl türelmes ember - A türelmetlenek pedig csak szétcsúszott pacákon élvezkedhetnek maximum. A kézügyességem se az igazi, bár azért öngyújtóval még mindig remekül ki tudok nyitni italokat. - Meg aztán jobban szeretek inkább múzsa lenni, az sokkal mókásabb - kacsintok rá. Persze azóta se írt rólam zenét Winter, hogy kapná be. Egyszer majd leverem rajta, vagy megíratom vele, amelyik könnyebb lesz. Felkacagok a válaszára. Nofene csak kinyílt kicsit a srác csipája. - Legyen, az egyiket előlegbe kapod a másikat utána. Melyik legyen most? - pillantok rá és míg válaszol felállok. Elsétálok az egyik sarok felé cipőmmel pedig megkopogtatom a deszkákat. Az egyik máshogy cseng. Ez lesz az. Lehajolok és kicsit megpiszkálva már ki is csúszik a helyéről a léc, hogy aztán az egyik bort kiemelhessem belőle. - Csak, hogy lásd mindkettővel tudok szolgálni - teszem hozzá. Fontos ám ez is. Elvégre nem csaphatok be egy kis kamasz gyereket, a végén még túl korán csalódna a nőkben.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Csillagot őrző kisasszony Hát ezkirobbanó
lesz ______________________________________________________- (...) és akkora egy fasz és aztán kibobott..bodott...dobott, azt mondta hord el magad, egyáltalán ki használja ezt a szót...várj kiről is beszéltem - röhögve teszem le a gines üveget. Teljesen be vagyok ginázva. Ginezve. Mizezve? Aztán meggondolom magam és felveszem újra majd a velem szemben ülő lánynak nyújtom. - Igyá már, hát józan maradsz baszki - mordulok fel, itatni kell, mert nem iszik. Nézd meg nem iszik. Mondjuk egy üveg van, kicsit kevertük a dolgokat. Ittunk pár sört. Meg poroztunk. Vagy azt lehet még most is. Annyit tudok, hogy kurva jól érzem magam. Ha most felállnék le tudnék futni egy maratont. De ha azt nem is a falut biztos simán körbe tudnám futni. Elkap a lelkesedés. Megyek futni. Feltérdelek, aztán inkább visszahuppanok a fenekemre. Megy a faszom. Azt se tudom merre kezdődik a kör. Van egyáltalán kör? - Kör alakú ez a falu? - pillantok a lányra halál komolyan. Hiszen ez egy fontos kérdés. Ezen múlik az egész. Ha nincs kör, akkor nincs körbefutás. Ha nincs körbefutás akkor nem is kell felállni. De valahogy mégsincs kedvem megállni a seggemen, mocorgok kicsit. A pokróc amit leterítettünk, hogy mégse a hideg földön üljünk már rég elmozdult alólam. Legalább a kabátom meleg, igazán meleg. Remélem van rajtam kabát. Óvatosan megtapogatom a vállamat. - Van rajtam kabát ugye?sz|
ez is a
fejléc dikk, ne jelentsé am-
úgy
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will ______________________________________________________ Hát ez egy viszonylag szar buli volt. Unottan lépkedek az üres utcákon gondolataimba mélyedve, magassarkúm koppanása valami távoli zörej csupán, a pislákoló izzók fel sem tűnnek. Lábaim önmaguktól visznek egy ezerszer bejárt útvonalat követve, ami az ágyamig vezet. Szinte egészen kijózanodtam a végére, a társaság sem volt igazán kedvemre való. Legalább a cuccot eladtam. Zsebemben elégedetten markolok rá a cashre. Ez csak merev ajkamra egy aprócska mosolyt. A hang ami megszólít először álombélinek hat. Lépek még pár lépést, mielőtt felfognám. Az én nevemet formálják azok az idegen ajkak. Hunyorgok, először csak sötét árnyékot látok ami felém közelít. Magas. Férfié? Willé. Baszki. Hát kapja be. Mérgesen fordítok neki hátat és indulok tovább, gyorsítva a tempón. Hát az apja nyakát, hogy hogy a fenébe ette pont erre a fene?! Még mindig zavar ahogy érzek iránta. Az a lelkiismeret furdalással átitatott düh szinte értelmezhetetlen számomra. Sokkal könnyebb volt beskatujázni a többi férfi mellé. Egy fasz, aki rájött, hogy így nincs mibe dugnia a répáját. Ezért írogatott. És ezért dobott ki, amikor épp nem volt kedve hozzá. Mint egy macskát. De én nem vagyok macska. Olyan semmiképpen se akit ki lehet dobni, mert elmegyek magam és nem kóborcica vagyok csak független. Saját magamtól függő esetleg. Semmiképpen sem elveszett. Nem, nem én.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will ______________________________________________________ Nem tudom mit képzelek? Hogy ha gyorsabban sétálok majd eltűnik? Megáll és enged elmenni? Mégis csak sietek tovább, mert tudom, hogy ha megfordulok Willel nézek majd farkasszemet. Azzal a nagy, kerek tekintettel, és majd megint úgy néz, ahogy nézni szokott és akkor majd többé nem lehet nem létező személynek venni, mert ott lesz. Hús és vér teste fölém fog tornyosulni. Nem csak könyörgő szavak a fehér papíron. Nem lehet kidobni a kukába vagy szétcincálni. Ott fog állni és beszélni kell vele és hallgatni kell, szavai pedig majd talán meggyőznek. Újra az ágyába fogok mászni, ezzel esélyt adva, hogy kitegyen onnan. Újabb esélyt arra, hogy aggódjak, hogy valami olyasmit csináljak ami csak kis mértékben vagy egyáltalán nem önmagamért lesz téve. - Már visszaadtam a kabátod, innentől nincs szükséged rám - rázom a fejem, hangom bár próbálok erős maradni kicsit megcsuklik. Talán mégsem vagyok teljesen józan. Igen arra fogni az egészet könnyebb. Ittam töményet, lehet a fejemben kavarog még. Csendes kígyó, mint a gyökér haverja. Csúszómászó, csak ez lehet. Egyedül ez. Valahogy lassulnak a lépteim, pedig gyorsítani akarok, a bokám is sajog, ahogy a cipő merev műbőr háta kieszi a bokámon a bőrt.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will ______________________________________________________ Hallom a lépteit, míg én piciket lépkedek és rövideket, addig ő nagyokat és hosszúakat. Lehunyom szemem pár pillanatra, érzem leheletét a tarkómon, pedig nem is érezhetem. A saját érzékeim csapnak be. Gúnyt űznek belőlem, mert ez a fasz mellé állnak. A hangja most nagyon közelről cseng, hirtelen megállok rá. Olyan hirtelen, hogy ha Will nem figyel belém is ütközhet. - Már miért basználak le? - pillantok hátra értetlenül. Aztán teljesen megfordulok de nem nézek farkasszemet vele. A mellkasát nézem. A kabátot, az alóla kibukkanó pulcsit. A nyakat körbebugyoláló sálat. Aztán lassan felemelem tekintetem és végül rá pillantok, hallgatok, várom, hogy mondjon valamit. Amit akart. De lehet nem fog, mert most biztos nem azt a Júliát látja akit megszokott. Ebben a Júlia arcban nincs semmi fölényeskedő. Nem felszegett állú grófkisasszonyt imitál, nincs semmi gúny vagy lenézés tekintetébe. Kicsit mintha emberi lenne érzelmekkel.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Csillagot őrző kisasszony Hát ezkirobbanó
lesz ______________________________________________________ Bámulom őt és látom, hogy mozog a szája, de az egész amit kiokád magából, hát, hogy mondatokba nem rendeződnek az is biztos. Hordó? - Szerinted szerinte hordó vagyok?! - kiáltok fel mérgesen. Hát így kell megtudnom William, hogy dagadtnak tartasz?! Komolyan? És ezt mégis mikor akarta közölni velem? Botrányos, egyenesen...egyenesen, mit is? Zavartan figyelem ahogy meghúzza az üveget. Milyen hülye, hát a gint iszik magába? Nem csoda, hogy ha be fog rúgni tőle. - Cikk cakk? De ha cikk cakk mi miért ülünk egy kör alakú parkba? - nézek körbe. Az orromnál nem látok tovább, a közvilágítás nem igen ér el hozzánk, pusztán homályos derengés az egész. Mintha valami ködös atmoszférában ülnénk a semmi közepén. Vagy lebegnénk. Baszki de tériszonyos vagyok, ja már nem. Semmi téves riasztás. - Mit miért? - értetlenkedek, aztán legyintek. Szegény már totál szét van csúszva. Nem csoda, ha itt alkoholra porozik a szentem. Hát ilyet nem szoktak vagy egyik vagy másik. Még szerencse, hogy én csak ittam, ugyan a por után, de csak ittam. A kabátos kérdésre a válasz megnyugtat. Jó. Ez jó hír, nem tollas a hajam, de sárga. Miért sárga a hajam. Zavartan nyúlok utána és húzok előre egy tincset. Ez a sárga szín? Megesküdtem volna, hogy nem így hívták még pár napja. Aztán érzékelem a mozgást. Fanni feltápászkodik. Beszarás. Akkor csak kör alakú a falu baszki! A felszólításra hátra nézek. - Hát nem bánom, keressük meg Juliskát, de én a Jancsit foglalom - vonom össze szemöldököm, abba inkább nem megyek bele, hogy mit keresnek úgy mégis egy madáretetőbe. Gondolom madarat. Feltápászkodok. Aztán megingok de kezeim egy közeli fába megtámasztom így nem esek seggre. - Na na menjünk. De, de előre ne hátra mert előre - okoskodok. Szerintem Fanni tök részeg, szóval muszáj nekem vezetnem őt, nehogy a végén még hülyeséget csináljon. Közben én is elindulok aztán felröhögök. - Tiszta jó, mászik a macskakő. Fajon dorombol is ha megsimogatom? Simogasd már meg, én most nem tudok leguggolni, cipő van a lábamon - mutatok rá a nyilvánvalóra de azért megállítom a lányt, hogy márpedig ő most macskakövet fog simogatni mert faszért álltam fel, ha nem ezért.
sz|
ez is a
fejléc dikk, ne jelentsé am-
úgy
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will ______________________________________________________ Végül megfordulok hirtelen és ahogy ő lép egyet hátra,úgy lépek én egyet előre felé. Figyelem arcán a zavart tekintetet. Valószínűleg élvezném, ha nem lennék ennyire...ennyire más mint általában. A választ amit nagy nehezen sikerült kinyögnie felvont szemöldökkel fogadom és lépek még egy lépést hátra. - Hiszen a te lakásod, akkor és azt küldesz el onnan akit és amikor akarsz- felelem nyugodt, monoton hangon. Ha megint hátrál, hát annyit megyek előre. Ha nem megy sehová akkor csak állok és őt nézem. - Mondtam valamit ami neked nem tetsző te pedig kitettél. Ennyi történt. Szíved jogod úgy dönteni, hogy már nem kellek - megvonom a vállam. Hiszen sokan döntöttek már így, bár talán Will inkább a beszólásomat nem tolerálta az aggódásos dolognál talán lett volna pár kör veszekedés mielőtt kihajít. Ha tovább hátrál sem megyek már elébe se semerre, csak állok a lámpák fényénél, mint azon az éjszakán a pub előtt. A ruhám sem különbözik sokban, a hideg, ami lassan beleissza magát bőrömbe is épp ugyanolyan. Mégis mintha több éve történt volna. El se tudnám képzelni, hogy Will előre lépjen úgy, vagy, hogy a falhoz szorítson, akármennyire vagyok kihívó ruhába. Akármennyire is van kiszívva a nyakam, amit most talán göndör fürtjeim takarnak és ha majd jön egy szellő esetleg előtűnnek.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Csillagot őrző kisasszony Hát ezkirobbanó
lesz ______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much drunk sh*it can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN!
- Én hiszek, csak mi a fenét higgyek el? Hogy himbilimbid van vagy hogy higgyem el? - értetlenkedek nagy kerek szemekkel, de azért úgy érzem vigasztalni akart szóval értékelem a gesztust. - Ebben van rácsió..rágió.... - erőlködve próbálom megszülni azt a rohadt szót, de az istenért se akar valahogy helyesnek hangzani. Még próbálkozom kicsit aztán csak megvonom a vállam. - Ja a kacsa szőrös -értek vele egyet végül. A csaj feláll én pedig csak összevont szemöldökkel, -ami lehet még az előző erőlködésből maradt, vagy már újból felvettem, hogy értetlenkedhessek egy sort -hallgatom őt. - Nem, az másik mese - kezdem rázni a fejemet, aztán felállok néhány pillanatra nekitámaszkodva egy fának. Kezem mellkasomra teszem a gint pedig... hol az a gin. Mindegy elhagytuk. Elfogadom veszteségünket. - Ó Rómeó, miért vagy te Rómeó, Tagad meg neved, atyád dobd porba S ha nem teszed, változz édes péppé és nem leszek Vattai én se többé Meghajolok, hajam vége rendesen belenyal a fűbe, aztán inogva Fanni után megyek. Hallom a tapsot, vagy lehet én tapsolok. Nem vagyok biztos benne melyik. - Macskanő? Nem az már megint más mese, ez SHÉXXXXSZPÍÍR, egek de kultúrálódtál ki az iskolába - morgolódok, hát ilyet, hogy még ezt az egyszerű idézetet sem lehet felismerni. Ahogy megfordul épp elég időt gyerek arra, hogy beérjem, szóval mellé állok. Belé karolnék, csak vagyok annyira józan, hogy felfogjam abból borulás lesz. - Simogatja a cicámat sok férfi ne aggódj - vigyorodom el pajkosan, hát az ilyesmivel fel kell vágni, kinek ha nem annak, aki úgyse fog holnap emlékezni rá milyen farokméregetést is toltam le neki félrészegen a macskaköves úton. Figyelem, ahogy fejét lassan bedugja a madárbasztatóba. Talán kalapnak kell vagy tudja a fene, csendesen megvárom míg befejezi. Ki tudta húzni. Pedig mókás instaposzt lett volna belőle. Meg selfi a tűzoltókkal akik kiszednék onnan a tökfejét. Uh tűzoltó még amúgy se simogatta meg a cicámat! - Dugd már vissza - mordulok fel, de késő már egészen máshol jár fejben, mert fizikailag olyan lassú mint egy rokkant nyugger csípőprotézissel. - Várjá nem lesz jó, a víz nem folyik csak úgy, azt csapból engedni kell, de túl hideg van ahhoz, hogy megegyük a madarakat. Nézd sapka! - mutatok oldalra a kert mellett a járdán egy narancssárga-fehér csíkos csákóra. - Ez sokkal könnyebb mint a víz, próbáld meg ezzel betömni a madarak száját! - tanácsolom
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will ______________________________________________________ A magyarázatára tekintetemben düh villan. - Már ne is haragudj, de épp próbáltam felhívni a figyelmed valamire azzal a pofonnal és ha azt a pofont nem bírod akkor ne kezdj alvilágiakkal mert ott csak ennyit kapsz ha rossz lépést teszel - mordulok rá karba font kezekkel. Egy aprócska női pofon, hát komolyan emiatt volt a hiszti? Kaptam én már istenes tenyereseket, úgyhogy tudom, hogy az enyém csak alig volt valami. - Azt mondtad keressek más hülyét akiért aggódhatok - legalábbis valami hasonlót. Elég frusztrált reggel volt ahhoz, hogy minden szót megjegyezzek szó szerint, de a lényeg szinte biztos vagyok benne, hogy ez volt. - Honnan veszed, hogy nem találtam máris valaki mást? - egy kis kegyetlen csipkelődés, mert megérdemli, úgyhogy csak állok karba font kézzel és kihívóan mosolygok rá. Mint akinek tényleg férfiakból szőtték a szőnyegét meg cipője talpát. Kezd eltűnni az előbbi higgadt, hideg Júlia és megvillanni az a kígyó aki mindig is voltam, bár az a furcsa srác óta ez a hasonlat még számomra is rossz értelembe varázsol libabőrt testemre. Remélem nem érdeklem őt annyira, mint amennyire Will és az akkor pálinkától barackos illatú ajkai.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will ______________________________________________________ És még mindig fogyatékos. Legszívesebben újból megütném, de úgy azzal inkább az ellenkezőjét érném el. Lehet újra eldurranna a feje. Akkor pedig nem lehetne értelmesen beszélni vele. Kifújom a levegőt. - Igen ma még csak egy aprócska szívesség, holnap kicsit nagyobb, holnap után még nagyobb aztán amire kettőt pislogsz már a markukban vagy. Rendelkeznek feletted. Mond, nem láttál gyerekkorába maffia filmeket? - forgatom meg a szemeimet. Miért kell naivnak lennie? Börtönben volt, ott csak megtanították neki, hogy nem szabad felvenni a szappant és hasonlók. Látom, ahogy megremeg a szája, az a kevés, ocsmánysárga fény ideálisan előhozza az ilyen kis semmiségeket. Szélesedő vigyorral lépek hozzá közelebb és hajolok is előrébb. - Valóban? Akárkivel lefekhetek és egyáltalán nem érdekelne? - kérdezem élvezve a helyzetet. Ez az a Will akit lehet baszogatni, amíg el nem szakad a cérna megint és vagy elküld a picsába vagy megdug a főtér közepén. - De akkor mégis mond mi ez a hangél? És ez az arc? Olyan kis durcás lettél hirtelen - kuncogok.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Lölő Outfit |
______________________________________________________ A művészetek arra vannak, hogy kiadj magadból dolgokat. Hát az akadémikus legtöbbször inkább nem, de lehet a hobbiművészek még megtehetik, hogy elzárkózzanak a fogyasztói társadalom farkának kive...jaj de elkalandoztam. - És te mit akarsz kiadni magadból? - pillantok rá. Zenél is, rajzol is, tiszta művész lélek, aranyos. Talán az élet majd megkegyelmez neki és magában csinálhatja a kis kedves rajzocskákat és írhat szerelmesdalokat a lányoknak. Azzal biztos nagy sikere lesz, bár amilyen arca van tök felesleges, elég egy mosoly is. - Oh és még nem láttál semmit se - tekintetén megjelenik valami ami nagyon imponáló. Amitől azt súgja egy hangocska a fejemben, hogy nyugodtan ronts meg, készen áll rá és meg is teszem, legalábbis ami a bort illeti mindenképpen. - Ajjaj akkor mi lesz később az aktokkal? - kuncogok miközben előkotrom az italt szó szerint a föld alól. Mindig jól el kell rejteni az ilyen dolgokat, mert lehet, hogy a begyöpösödött tanárok nem keresik de azért a szemfüles diákok még mindig nem szégyenlősek elvenni azt, ami nem az övék. Így találtam múltkor egy szenyót a konyhába. A megjegyzésre felnevetek. - Az titok van-e még gyugi motyóm - teszem ujjaimat ajkam elé. Amúgy van pár. De nem sok. Ott se italt rejtegetek, hanem valami annál sokkal izgalmasabbat. Kihúzom hajamból a pálcámat. A konty amit eddig tartott kibomlik és loknikba omlik hajam derekam köré. Megtehetném, hogy a hegyével egyszerűen csak belököm a parafadugót, de ha már tudok erre egy fasza varázslatot akkor ne legyünk parasztok. - Parancsolj- nyújtom elé a kinyitott bort miután én már meghúztam, mert azért kell a kóstoló, nehogy valami szart adjak szegény gyerek szájába. Ez olyan középszar bor, faszább mint a tabis de azért nem volt egy ezres. Rá pillantok, hogyha a lőré lemegy akkor tessen adni az utasításokat mit meg merre kell pózolni.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Csillagot őrző kisasszony Hát ezkirobbanó
lesz ______________________________________________________ ATTENTION, ATTENTION so much drunk sh*it can be found here Figyelmeztetés!
A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN!
- Köszönöm, ez jól esett - mosolyodom el, hát mennyire aranyos már, hogy itt egy ilyen kis aprócska szavalástól máris Shakespeare-nek titulál. Egyem meg. Elégedett fejjel követem, talán legközelebb majd még hosszabb verset szavalok akkor talán taps is jár a bók mellé. - Hah, az én füvem elég különleges fű, lehet tégla is vagy virág vagy bármi más amit csak akarok, nem kopik amíg azt nem mondom - vigyorodom el, mert hát milyen menő ez már. Mindenki baszakszik itt a gyantával meg borotvával, nekem meg elég egyetlen gondolat is hozzá, hogy mindenhol babapopsi bőröm legyen mindenféle kellemetlen tényező nélkül. Az itatót elérve a lány közelebbről is megnézi azt, míg én őt nézem és édes tűzoltós fantáziálgatásomból a hülyesége szakít ki. Hát nem akar beszorulni. Csak nem akar. Sehogy se akar. Milyen kedves ember. Legalább egy kicsit próbálná, a kisujjával vagy valami. Nyelve hegyével. De nem. Semmi. - A te fejed? - kérdezem meglepődve, hát ez is egy megoldás, hogy én dugom be az ő fejét, csak az fájni fog neki. Meg nem lesz annak olyan bullingolós feelingje? Jókislányok nem bullingolnak én pedig egy karácsonyi angyal vagyok geci. Egy ártatlan kis szárnyas biszbasz. Mármint nem vagyok kicsi. Nagy szárnyas biszbasz. A lány gondján kicsit elgondolkodok. Ajkam alá helyezem mutatóujjam úgy agyalok. - Tej... - jutok hosszú, bonyolult levezetésem végeredményére. - tej kell ide. Azt szeretik a cicák. Töltsük meg hóval az itatót és azt mondjuk tej. Akkor lesznek cicáink - ennyi, kész, ezért már minimum egy Nobel-díj kijárna. Szólni is kéne a Nobel-díj osztó irodának. - Ott - mutatok továbbra is ujjammal az adott irányba, aztán várom, hogy eltotyogjon oda, meg vissza. Mi a faszt hoz a kezébe? Ezek sokkal kisebbnek tűntek még mikor messze voltak. Faszom, ez nem fog ráférni a macskák fejére. Elveszik benne az egész macska. Ide cipelve döbbenten tapasztalom, hogy rohadt sötét lett. - Oh - nyögöm. Kicsit tapogatózok, a fejemre tette azt a bigyót, de hogy a picsába sikerült neki? - Na na miért én vagyok a rossz arc? Én vagyok a suli legártatlanabb lánya, minimum valami tó hölgye akarok lenni vagy Artúr kurvája - képedek el. Micsoda feltételezés ez, hogy én vagyok aki megdugja más nőit? Mármint inkább mint a felszarvazott fél, de azért mégiscsak, hát már egészen sértő. - Oh úgy más, angard! - az ingyen pia óriási lelkesedést ad, így előre török, bár fingom sincs merre van a csaj, mint fentebb említettem olyan sötét van idebenn, hogy ha egy ufótámadás zajlana odakinn villódzó fényekkel és kísérteties zenével azt se hallanám meg. Végre érzem, hogy koppan valamin a csákó hegye, elkaptam most ki kell végezni és a győzelem az enyém lesz. Meg a nő is, meg a pia is, meg a macskák is.
|
|
|
|
Vattai Júlia Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák
Porcica RPG hsz: 1175 Összes hsz: 1241
|
Will ______________________________________________________ Kicsit szkeptikusan állok a kijelentése előtt. Valóban tudna vigyázni magára? Nem egy kigyúrt állat. Nem használhat varázslatot sem. Így nehéz elhinni szavait, de nem szólok. Csendben bólintok. Legyen. Aztán majd úgyis meglátjuk, hogy mennyire igazak. - Csak mi? - billentem oldalra fejemet - csak inkább mégse? - elmosolyodom és ellépek tőle. - Különben jó kislány voltam, nem keltem azóta férfi mellett, ez csak a te kiváltságod - végig őt figyelem, elvégre az olyan nagy birtoklási vágyának ez lehet, hogy egy igen melengető tény lesz nem? Azt nem mondhattam, hogy azóta nem feküdtem le senkivel, de senki olyannal, leginkább Winterrel, de őt egyáltalán nem tartom szeretőnek. Ő inkább csak egy poros játék, az pedig, hogy arról lemondjak olyan mintha azt kérnék szokjak le. Amit mivel nem vagyok függő nem tudnék megtenni, de amúgy sem akarnám, az már totálisan különböző dolog, egészen más vizek, mint amiben most állunk nyakig. - Megígérem, hogy nem ütlek meg többet, ha megígéred, hogy így nem teszel ki többet. Mit szólsz? Áll az alku? - és aztán menjünk és igyuk le magunkat a picsába és felejtsük el az egészet. Nem tudom miért engedem el ennyire gyorsan a haragomat Willel szemben. Talán mert jó volt az együtt töltött idő. Kicsit felemésztjük egymást, kicsit mind a ketten kihasználjuk a másikat, de épp ezért egy olyan kapcsolat, amit addig lehet játszani amíg az ember akarja, úgysem sérül benne senki, mert nincsenek igazi, mélyenszántó érzelmek, mint a szerelem.
|
|
|
|