Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Will
Másnaposok piknikje|Ruha a pulcsival|Előzmény
______________________________________________________

Most már végképp nincs kifogásom a kapát ellen így elfogadva azt indulunk meg beszerezni az élelemet.
Valami kis pékségbe álltunk meg, de mivel egyikünk se akart igazán benn maradni elvitelre kértünk. Én mindenképp ragaszkodtam egy kávéhoz. Elég jól szolgáltam, ugyan olyan dolgokat nem tettem, amit másokkal szoktam. Ami furcsa is volt. Sohasem csináltam még ilyet. Egy férfival együtt tölteni az estét nem állt tőlem távol, de azt nem végigdugni vagy reggelig ott maradni, sőt reggelizni vele már egészen más kategória. Szinte úgy érzem magam mint aki életében először megy el randizni. Egyáltalán ez randi? Vagy valami baráti kirándulás, hogy ne legyen egyedül? Olyan tettek után nem lehet könnyű egyedül maradni.
- Itt jó lesz? -Mutatok a szökőkút peremére, ami elég szélesnek tűnik, hogy kényelmesen elférjen rajta az ember. Közben a nap is kisüt és viszonylag meleg időt varázsol a zord reggelből. Szinte élvezhető az egész. Leterítem a kabátot, lévén, hogy ennek már mindegy és arra helyezkedek el arcomat a nap felé emelve. Meleg, és ez annyira kibaszottul jó érzés.
- Megkaphatom a kávémat? - nézek rá kinyújtva a kezem.
- Milyen szerencse, hogy épp nyitva volt az a kis pékség, szerintem mi voltunk az első vevői - kezdtem el csacsogni. Igazából nem tudtam, mit kéne mondani, annyi kérdésem van, de mind ahhoz kapcsolódó amire nem vagyok biztos, hogy válaszolni szeretne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Will
Másnaposok piknikje|Ruha a pulcsival|Előzmény
______________________________________________________

Eléggé sajog ugyan a fejem, de különösebben nem zavartatom magam. A gyomrom szerencsére okés. Nyilván nem százszázalékos, de inkább a gyomorsav ami mardos semmint a kitörni készülő rum. Ennél ezerszer durvább estéim is voltak.
Így szinte egészen okésan állok a reggeli piknik elébe. Kicsit ugyan meg vagyok ihletődve, ritkán van olyan szituáció, ahol nem tudnám, hogy mit is kellene egész pontosan csinálni de ez most olyan.
- Na igen, biztos rengeteg rögtönzött párocska született tegnapból, mindenki hetek óta azt a bulit várta. Tuti nagy volt. - ugyan nem rémlett, hogy a tóig eljutottak volna a hangok - de nem bánom, hogy mégsem úgy alakult az estém, ahogy terveztem - teszem hozzá a férfira nézve és tényleg őszintén gondolom. Tényleg nagyon el akartam menni. Ki is voltam akadva, amikor bezáródott a kastély, mégis így ilyen lassan egészen józan fejjel nem tuti, hogy überelte volna egy buli a tegnap estét. Kicsit belekóstoltam egy másmilyen életbe. Vajon ilyen lenne a párkapcsolat? Nyugalomban végigpihenni egymás vállán az életet, felénél felnevelni egy-két gyereket.
- Kicsit meg is vagyok ihletődve emiatt, soha nem csináltam még ilyet ezelőtt, ami azt illeti - vallom be a kávé tetejével babrálva. Szívesen beleinnék, viszont ki akarom élvezni a hőjét amíg megtehetem. Annyira jó érzés hosszú idő óta először nem lefagyott ujjakkal létezni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Will
Másnaposok piknikje|Ruha a pulcsival|Előzmény
______________________________________________________

Felnevetek, ahogy a csónakkal evezett befele, még el is hinném, mert egészen jól csinálta a szentem. Most valahogy nem jön a kennyedség, azt hiszem ráparáztam, elkezdtem gondolkodni és ilyenkor az egész meg is bukik nem igaz? Úgy érzem ő is látja ezt rajtam, ez pedig zavar. Nem szeretném, ha bárki elveszettnek látna. Nem vagyok se árva madár, se kidobott macska, se semmiféle szánni való kisállat. Se olyan nő, aki ezeknek helyettesítője lehet.
- Is-is, azt hiszem. Sose ébredtem még férfi mellett - ismerem be, minket titkolni. Ez volt eddig a legszűziesebb vonásom, s lám William megfosztott ettől, nem gondoltam, hogy lehet férfi nálam még bármiben első, de úgy tűnik azért ez a nem is meg tud lepni néha.
- Na nem úgy értetted, no maradj még, ne menj el kérlek - belekarolok, hogy biztos ne tudjon felállni. Átkarolom felkarját, homlokom ingébe nyomom, ezzel próbálva maradásra bírnom.
- Csak emlékezz majd inkább a jófej tavi Júliára mint erre a béna, hebegő-habogó fruskára érted nem? - beszélek bele a ruhába, mert ilyeneket mondani szemtől szembe egyszerűen lehetetlen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Will
Másnaposok piknikje|Ruha a pulcsival|Előzmény
______________________________________________________

Rázom a fejem, ahogy ő megismétli. Még soha. Mindig elillantam az éjszaka folyamán. Felszívódtam, mint aki soha nem volt ott. Nem is kellett kérni, sőt, ha marasztaltak se voltam hajlandó. Nem akartam senkivel sem összebújni, miután megtörtént az aktus. Itt viszont nem volt aktus. Sőt, még csak csók sem. Ölelkezés is csak azért, mert fáztunk külön-külön. Csak beszélgettünk, olyasmikről, amikről talán a barátaival se szokott az ember. Pedig milyen abszurd elképzelés már, egy idegenben megbízni.
-Beleesni? – összevonom szemöldököm miközben elengedem őt. Ez nagyon a búcsú, feláll és el fog menni. Úgy emlékezve rám, mint egy kis csitrire. A buta lány, aki csak részegen jó fej. Baszódj meg William, hogy ilyeneket gondolsz rólam. Aztán megrázom fejem, közben már el is indul. Valamit brutál gyorsan ki kell találnom. Nem hagyhat itt. Én kell, hogy otthagyjam, hogy távozzak fölényesen és magabiztosan, nem, mint egy buta liba csücsülve pislogni utána a szökőkút szélénél. Hangosan felnevetek ekkor, csengőn, édesen.
- Hé William! – kiáltok utána, ha megfordul somolyogva. – Felelsz vagy mersz? Mutatkozz be!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Will
Másnaposok piknikje|Ruha a pulcsival|Előzmény
Köszönöm a játékot
______________________________________________________

Sietősen felnyalábolom a kabátját amit a vállamra terítek a csigát a zsebébe mélyesztem, a kávét megfogom és így szólok utána. Amikor megkapom a választ halványan elmosolyodom felállok és elindulok felé.
- Nos William Krise kapitány - állok meg előtte és húzódom közelebb, még intek is neki, hogy ő is kicsit hajoljon le mert mondani akarok über fontosat.
- Figyelmeztetnem kell, hogy óvatosan udvaroljon nekem, mert lehet, hogy maga megállított egyet, de én sokkal rosszabb dolgot is tudok tenni egy férfi szívével - ha nem hajolt időben elég közel, most az inge nyakánál fogva lejjebb húzom, hogy tudjak nyomni egy puszit az arcára, aztán kuncogva elhátrálok és hátat fordítva elindulok vissza a kastélyba.
- Have a nice day, Captain! - ha ő egész végig képes volt magyarul beszélni, pedig nem az az anyanyelve, lehetett hallani, gondoltam epic lenne ha a búcsút angolul mondanám. Nem igazán vagyok benne kiemelkedően jó, talán a kiejtésemen hallani is fogja, de bízok abban, hogy a vállból visszafordulva ravaszan csillogó szemeim majd tompítanak rajta. Aztán végképp eltűnök a kis park kacskaringós ösvényén, hogy mielőbb bevessem magam az ágyamba. Ha nincs nyitva az a faszom ajtó és biztos betöröm a picsába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Kornélia
Harmatcsepp gyűjtögetés number 2 |1
______________________________________________________

A lány hadonászása a jelenlegi harmat populációnak egyáltalán nem tesz jót, egyiket végzi ki a másik után. Ha tovább folytatja egy sem marad, ezért hamar a lehető leghatásosabbnak vélt módszerrel próbálkozom. Kezeim között úgy tűnik talált minimális lelki békét és elkezdhetem magyarázni, mi a faszért nem tanácsos csinálni amit épp csinál.
- Bezony, über értékes gyémánt - bólogatok rákontrázva. Minél nagyobbat mondok, talán annyival jobban fel fogja fogni és úgy tűnik igazam is van.
- Ilyen, csak harmattal van töltve - túrok zsebembe és halászok ki egy másik üvegcsét. Nincs kedvem újból keresgélni, az ittenieket meg már rég elpusztította a lány eszeveszett, majd segítek féle hadonászása. Úgyhogy remélem, hogy ez csak demonstráció lesz ma, az üveg meg hamar előkerül.
- Animágiához kell, ha ez nincs meg, nem lehetek az, vagyis mindent elölről kellene kezdenem, amihez semmi kedvem - tájékoztatom. Általában mindenki tudja mi az animágia, ha a lépéseiről a legtöbb diáknak fingja sincs. Nem lep meg.  Általában a legtöbben csak időt lopni járnak az iskolába, az, hogy mi történik körülöttük csak addig köti le figyelmüket, amíg tinidráma szaga van.
- És amúgy én megkérdezhetem, miért legelted a füvet? - mert mikor felnéztem a fejét oda nyomta, úgyhogy másra nem igazán tudtam gondolni, minthogy betegesen fura diétán van szegénykém. Közben én is nézem a talajt, hátha sikerül előszedni.
- Jaj ha begurult a gazoldába a nagy fűben az életben nem bogarászom ki... -húzom el a számat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Lili
Az unikornis les |
______________________________________________________

- De-mentolos? - nevettem fel, megrázva a fejemet. Hihetetlen, hogy ilyenekkel képes viccelődni. Öt perce még kiabálva borult hátra emiatt az erdő közepén. Lehet kicsit túl sok bort adtam neki, nem számoltam bele, hogy Lili szervezete kevésbé bírja az alkoholt. Az enyém eléggé meg lett edzve ami azt illeti.
Hagyom, hogy kihúzza kezeit az enyéimből és végignézem ahogy elindul a fal felé. Én a táskámhoz leguggolok és előhalászok egy rágót. Lassan tényleg nem ártana valamit kezdnem vele, mert a nagy büdös semmit nem lehet Marina orra alá dörgölni, akkor sem, ha szépen van tálalva.
Amikor hallom, hogy lejjebb zuttyan rémülten hátra nézek, hogy mi lelte, de a vigyor a száján semmi bajt nem jósol előre.
- Na csak fáj valahol -hangoztatom, ahogy elindultam felé, út közbe még a hajamat is összefogtam. Na, csak zavarna.
Nem a megpaskolt helyre ültem, hanem átvetettem lábam felette és fölé térdeltem, közel hajolva hozzá.
- Nesze neked de-mentol - csókoltam meg. A csókot a reakciótól mélyítem vagy nem mélyítem el és mikor megszakítottam elhúzódva tőle fölényesen pillantottam rá.
- És kapsz még ha nem viselkedsz jól - fenyegettem meg vigyorogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal
______________________________________________________

Elhagyom az erős utolsó fáit és kilépek a napra. Ritka, hogy ennyire meleg legyen november elején. Behunyom szemem és nagy levegőt veszek. Tökéletes idő. Egyedül a hűvös szél emlékeztet a közelgő télre, belekap kibontott hajamba és navinés egyenruhába. Nem volt kedvem átöltözni. Féltem, hogy ha nem sietek a végén elbújik a nap. Meglazítom nyakkendőm és kigombolom az első három gombot. Ahogy újabb lépést teszek hátulról a bokámnak csapódik valami. Zavartan hátrapillantok.
- Ja tényleg, te is itt vagy - motyogom, ahogy felemelem a nyulat. Nem tudtam otthon hagyni, mindig kirohant a résen, így végül csak hozni kellett. Igazi hisztis pasi.
Will kabátja puhán átöleli testem, tökéletes átmeneti darab, nem is tudta a férfi mitől vállt meg amikor rám terítette aznap reggel.
Keresek egy király helyet, aztán leterítem a kabátot és rá telepedek. A nyulat leveszem a pórázról, ha szerencsém van világgá megy, de ez a dög ragaszkodóbb mint a szórólaposok a mugli plázákban. Kicsit távolabb ugrál néha, mégis visszajön előbb vagy utóbb.
Az eddig zsebembe rejtett üvegcséért nyúlok. Kapja be Winter, hogy már megint nem találtam. Mondjuk nem kerestem. De faszomat bele, hogy mindig bújócskázik és nincs a harmadikosok óráinak a közelébe. Ezért kényszerülök ma is egyedül ide. Ritkán csinálom egyedül, csak mostanában, csak egy-két alkalommal, amíg a férfi ennyire elfoglalt. Utána visszatérünk a rendes, megszokott dolgokhoz. A titok, hogy mértékkel kell, hogy ne függjek rá. Még nem értem el a határt, meg tudnék állni ha akarnék. Bármikor le tudom tenni. Akár ebben a pillanatban is. Ezzel a gondolattal öntök ki ujjamra egy kicsit és nyalom le, hogy aztán visszadugva zsebembe elégedett sóhaj mellett dőljek ki és hunyjam le szemeimet. És akkor most napnyugtáig egy kis béke.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal1
______________________________________________________

Kicsi kell, míg érezni kezdem a hatást. Testem elkezd könnyebb lenni minden, egy fokkal fényesebb. A gondolataim is, szemhéjamon áttörő fény is. Kinyitom szememet és felülök, el kéne egyet menni fürödni. Megnedvesítem ajkam, a szél fújhatta ki, ha nem ápolnám mindenféle szír-szar balzsamokkal már ezer éve cserepesre száradt volna, mint a régi házak tetején. Elvigyorodom a példára, ez kurva jó volt amúgy. Általában ilyen retek jó hasonlataim vannak. Ha nem lennék ilyen rohadt király a szakmámba és törnék drogbárói babérokra, talán humoristának kellett volna állnom. Oldalra pillantok, a kabáttól nem messze egy nagyobb pocsolya terül el, amiből visszanéz rám a saját tükörképem. Hunyorítva fókuszálok rá. Amúgy, kibebaszott csinos vagyok. A  hajam, ahogy lekunkorodik laza, hullámos fürtökben átölelve testem eléggé modelleket megszégyenítő látvány, ajkaim teltek, sőt, még egy kis hasadás is van középen. Közelebb hajolok. Igen határozottan rohadt gyönyörű ember vagyok. Aztán megváltozik a szemem színe, formája, az egész arcom, ajkam vörös rúzstól lesz súlyos, aztán fekete árnyalatot kap. Kuncogva szórakozok, aztán, mintha hirtelen megharagudtam volna, fogok meg egy közeli követ és vágom a pocsolyába. Az arckép fodrozódva eltűnik és Júlia újra Júlia lesz. Én én vagyok. Az igazi én. Az ezer közül a legelső. Asszem. A hangra újból összevonom szemöldököm. Mi a fasz? Megtanult beszélni a nyulam?
Megfordulok és felpillantok a férfira.
- Nagy fiú! - vigyorodom el. Hogy is hívták? - Miért vagy csupa retek térdtől lefelé? - nézek végig rajta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal2
______________________________________________________

A férfi megjelenése meglep, pláne, hogy nem is hallottam. Egyik manó sincs a közelbe, szóval azzal nyugtázom végül, hogy honnan is kellett volna tudnom és ennek semmi köze a porhoz. Alig hat, nem is érzem. Nem is...a magyarázatára kitör belőlem a nevetés. Annyira irreálisan hangzik az egész, a majdnem 1,90 magas pasas meg a 30 centis törpék párbajáról, amit úgy tűnt ő veszített el. Kezeimet ajkaim elé teszem, próbálom nyugtatni magam, mert ha röhögőgörcsöt kapok, abból kurvára nem fog kisülni semmi jó csak napokig tartó izomlás. Azt meg ki a fasz akarja bevállalni amikor minden nap minimum egyszer ki kell kelni az ágyból.
- Örülök,hogy azért hadi túszokat nem szoktak ejteni  - vihorászok tovább.
A figyelmeztetésre lepillantok a lábamra, amit épp Gombóc nagy erőkkel simogat az állával.
- Óóh, el is felejtettem - megint - ő itt az egyetlen állandó férfi az életemben, Puha Gombóc. - mutatom be. Mostanában egyre gyakrabban felejtem el és mindig annyira meglepődök, amikor valaki az ölemre mutat, hogy meg lehet e simogatni. Folyton perverznek gondolom őket amíg le nem nézek.
- Amúúúúgy varázsoljalak gnóm támadás mentessé? - kérdezem nagylelkűen, mert így aztán csak ácsoroghat ott ameddig akar de a saját kabátját meg nem környékezheti mert összemocskolná. Apropó nem a földön van? Lol de. Mindegy. Akkor is koszos lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal2
______________________________________________________

- Máris, máris - nyúlok pálcámért ami mellettem hevert a kabáton - na, hogy is van, hm ja ja igen - kicsi gondolkodási idő kell, mire rájövök a szóra, meg úgy annak helyes kiejtésére is, nehogy a srácot valami egészen másnak vessem alá, de végül csak sikerül tisztára mosdatnom őt. Tiszta remek háziasszony lennék annyi biztos. Ezek után már jöhet a gyerek is, a fűfolt sem jelenten problémát.
Csendesen figyelem ahogy megpróbál szocializálódni a nyúllal. Ajjaj William, mert időközbe megvilágosodtam, hogy hívják, itt vétetted lehet az egyik legnagyobb hibádat. A nyúl közelebb ugrál, engedi, hogy megvakargassák. Somolygok a jeleneten, mert tudom, hogy mi fog következni.
- Óhaja számomra parancs- kuncogok arrébb csusszanva, hogy le tudjon ülni mellém. Már szép tiszta, szabad neki. Megengedtem. Amint helyet foglal, azonnal az ölére pillantok aztán vigyorogva rá és beharapom az ajkam. Igen, pontosan tudom mi fog történni és néhány pillanaton belül Will is érezheti, hogy valami szép lassan belemászott az ölébe.
- Első számú szabály, soha ne simogass meg nyulat, mert ezek a faszok aztán elvárják, hogy folytasd - mutatok rá kuncogva. Puha Gombóc rengeteg áldozatot szedett már az idők során, általában a lányokat jobban preferálta, de nem mondanám igazán válogatósnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal
______________________________________________________

Kicsit csalódott vagyok, amiért mégis megtartja a távolságot kettőnk között. Pedig tiszta illatos vagyok, nem is értem. A nyuszi azonban úgy dönt megmássza és ezt vigyorogva figyelem. Will reakciója iszonyatosan mókás. Olyan, mintha hirtelen kővé dermedt volna, aztán mikor Puha Gombóc elhelyezkedik lassan csak megérinti. A elégedetten fogadja a vakarást, mindennek is örül, csak legyen kezek alatt. A bókra végignézek magamon, aztán feltérdelek, hogy kisimítva szoknyámat megmutassam neki az egész egyenruhát.
- Aha, diáklány szerelés, az igi elég pervi úgyhogy minden lány ilyet hord - vigyorodom el. Igaz a többi lánynak nincs annyira kigombolva az inge, hogy melltartókasárig dekoltált legyen tőle a ruha. Viszont így sokkal de sokkal kényelmesebb.
- Remélem nem veszélyezlek vele, néhány kölyök zavarba szokott jönni, szóval csak szólj ha gondot okozok - tettem hozzá előre dőlve, majd kuncogva visszaülök a kabátra, de azért közelebb csúszva hozzá. Azé na.
- És mikor tervezzük a következő kikötést kapitány? Már égek a vágytól - kezeimmel megtámaszkodom hátul és rá pillantok. Valamelyik este meg lehetne ismételni, mert jó volt a ringatózás, a beszélgetés, a rum. Azt hiszem megszerettem a rumot, akkor is, ha másnap délután már az enyém is felkívánkozott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal 1
______________________________________________________

- Oh valóban? - fordítom oldalra a fejemet -honnan tudod, csak nem kémkedtél utánam? - kérdem vigyorogva közelebb hajolva hozzá - és mit találtál? - kérdezem halkabb kihívóbb hangon. Ha valóban megtette, tök felesleges a lapokat rejtegetnem, bár amúgy sem találhat olyat, ami olyan nagyon befolyásolna bármit is. Fél év. Nagy cucc. Azon kívül tudom, hogy semmi olyasmibe nem dugta a kicsi nózikáját, amibe nem lett volna szabad.
Szóval meglepetést szeretne, szélesen elvigyorodtam, ezer meg egy féle képpen meg tudnám lepni. Ebből húsz csak a fehérneműim színe és fazonja lenne. Persze alkohol terén is rengeteg mindent tudnék felsorakoztatni. Ugyan a rum vitathatatlanul a egyik legjobb döntés, ha az ember kalózkodni szeretne.
-Nincsen más vágyam csak a kapitányt kielégíteni a meglepetéseimmel, majd kitalálok valamit ami mindkettőnket jól leköthet - ígérem meg végül aztán áttéve testsúlyomat egyik kezemre másikkal megsimogatom a férfi ölében heverő nyúl buksiját. Ő nagyon elvan, teljesen kiterülve élvezi, hogy látszatra mind a kettőnknek a figyelemközpontjába tudta tolni a hatalmas, puha seggecskéjét. Hihetetlen mennyire pofátlan egy dög ahogy még a fejét is megdönti jelezve, melyik fülét kéne vakarni, mert még az sem mindegy. Ki a fasz kényeztette ennyire el?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal
______________________________________________________

Elvigyorodom ahogy a férfi is belemegy a játékba és oldalra dönti fejét. Ajkamba harapok.
- A kabátod? Szóval az egész erre ment ki? - halkan felnevetek - és mi van, ha nem hazudtam? Hogyan tudnád megcáfolni az állításom ellenkezőjét? - kérdezem felvonva szemöldököm, szemeimbe nézve, de végig mosolyogva. Az egész csak játék, ugyan olyan, mint amit a hajón játszottunk egyik éjszaka. A játékszabályok se igazán változtak, csak a kérdések mások. No meg a játékosok ítélőképessége. A kérdés az, hogy az enyém melyik irányba mozdult el. Ugyan egy kortyot se ittam, de tudom, hogy sokkal több dologra vagyok rávehető mint részegen és mégis inkább én veszek rá embereket dolgokra, vagy játszadozom velük, hitetve el velük ezt-azt.
Amikor kezeim után nyúl lepillantok ujjainkra. Libabőrös lettem az érintéstől.
-Mit szeretnél, hogy csináljak? - kérdezek feltekintve rá. Bár a válasz elég egyértelmű, vagy nem is tudom, még benyöghet valami random faszságot is. Férfi, bármi kitelik a fajtájából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal
______________________________________________________

Először átfut az agyamon, hogy miért nem kérdezi meg, hiszen nem volna egyszerű első kézből magyarázatot követelni? Talán ez a perverziója? Unalomból szeret fogócskázni lányokkal? Ha igen, hát én aztán nem fogom elrontani a játékát, sőt, fokozom is, miért ne. Én is unatkozom, játszunk együtt. Keresse hát a macska az egeret, aztán ha elkapja rájön, hogy egér kergetett macskát.
- Tudod William Krise - felvágás, hogy én tudok mindent - ez hét pecsétes titok, nem jöhet rá akárki - szólok olyan sajnálkozó hangon, somolyogva, hogy az már szinte színházi játéknak is beillik.
Kezeimre szorít, de végig szemeit nézem, akkor is, amikor elkalandozik. Közel van hozzám, nagyon közel. Érzem meleg leheletét és hallom szuszogását.
- Nem adom vissza a kabátodat - jelentem ki, amikor elengedi kezem, az lecsúszik a nyúlról a combjára, a távolságot pedig nem csökkentem közöttünk. Persze, csak úgy adjak vissza valamit, ami értékes portéka lehet ebben a játszmában. Na még mit nem. Azért tenni is kell William, azért tenni is kell.
- Vedd el, vagy fizesd meg az árát, hogy visszakapd - teszem még hozzá suttogva, hiszen a fennhang ilyen közelségben amúgy is már felesleges dolog. Nem odavaló.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Will
Poros pihi Puha Gombóccal
______________________________________________________

- Oh soha, én mindig is hűséges leszek a kapitányomhoz- búgom ártatlan hangszínnel, ami mégsem kecsegtet semmi hasonlót. A legtöbb nagyfiú a comb érintésénél és a néhány milliméteres távolságnál már elveszítette volna a fejét, William mégsem ilyen. Egyszerre őrjítően dühítő, és őrjítően szexy, hogy ennyire kéreti magát.
Amikor megérinti hajamat azt hiszem megtörik a jég, aztán a nyúl átkerül az ölembe. Ajkamba harapva nézem ahogy feláll és elmegy. Hülye fasz.
- Nekem kellett volna az ölébe ülnöm, nem neked - tájékoztatom a nyulat, miután a férfi eltűnik a fák között. Hülye nyomorult. Bassza meg. Mordulva vágom le magam a földre, aztán ülök fel újra.
Meg fogom keresni Wintert. Akár hol van, bassza meg felkeresem, berángatom az első kicsit is takarásban lévő helyre és...igen ez jó terv. Megfogom a nyulat és magamra terítem a kabátot. A kabátot ami az egyetlen ütőkártyám. Még utoljára elnézek abba az irányba ahol a férfi eltűnt úgy húsz perce.
- Jól kevered a lapjaid William, de nem tudsz a nyomomba érni - suttogom, aztán bevetem magam a fák közé. Ma dugni fogok. Ha nem vele, hát mással, de utána józan, tiszta fejjel vissza fogok térni és olyan kegyetlen macska-egér játékot űzni, hogy teljesen ki lesz éhezve egyetlen érintésemre is. Azt megígérhetem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Theo
Gyere ki a rétre velem
Ott zöld a fű és süt a nap |
______________________________________________________

Megforgatom a szememet. Akár hülye akár nem, megéri neki. Pont. A kérdésre megfontam a vállam.
- Csak rám kell nézned, nem az első dolog ami eszedbe jut rólam egy édes, puha nyuszi? - fordulok felé megrebegtetve szempilláimat. Hát most na. Egy tündér vagyok. Apró, édes kis angyalka, akinek ráadásul tényleg retek puha a haja. Szóval nyuszi. Egyértelműen. Jó nyilván nem, és ezt szerintem mind a ketten tudjuk, vagy legalábbis Theon is sejti. Nem látta még az igazi, nagyon durva énem. Viszont a legkedvesebbnél azért őszintébbet.
A gyűjtögetés közben azért még folytatjuk a kis megjegyzéseket. A számlát vezető Theo pedig úgy tűnik nem rajong a bugyikért.
- Sok lesz az neked nagyfiú - hát egy meztelen nő, a végén még zavarba jön a nagy Marchetti kölyök.
Amikor végre találnánk egyet, óriási katasztrófa történik, ami azonban még ennél is sokkolóbb az a fiú reakciója.
- Ilyen arcocskával és attitűddel igenis az cuki a legjobb szó - kértem ki, kicsit megcsípve arcát. Kuncogva indultam el tovább, az előző hisztimnek nyoma sem volt, mintha elfújta volna a szél. Úgy tűnik a hirtelen meglepetések lehetnek ilyesmi hatással rám.
- Nem fogjuk, ígérem, ha meg igen, beállok én a konyhába mint jó asszony összedobni valami luxit - ígértem meg a földet pásztázva, közben megcsillant végre a nap valamin. Úgy tűnt Teddy is észrevette, mert azonnal jelentette.
- Ühüm, látom. Csak egy, ha ez most megvan az azt jelenti, hogy többé nem választ el téged semmi más a reggelitől, csak a konyháig vezető út - suttogtam, mintha vadat közelítenék meg, ami ha meghallja elfut a picsába. Lassan leggugoltam, elővettem az üvegcsémet majd beletornáztam a harmatot, végül pedig diadalittasan felmutattam az teli fiolát.
- Háhá!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

A csók jól sikerült, legalábbis Lili nem borult ki, sőt még viszonozta is. Bár az más kérdés mennyire volt ennek köze az alkoholhoz, amit bevitt a szervezetében előtte. Azonban ez nem számított, semmit nem erőltetek rá, és különben is velem csak jól járhat. Minden pasi meg akar húzni, kivéve néhány fura vörös levitást.
Amikor Lili még tovább is viszi a dolog és a csípőmre fog elvigyorodom.
- akkor keservesen meg leszel dementolozva - azzal megcsókolom újból ezt már elnyújtom. Kit izgat az unikornis, tapizhat egyet élőben érje be ezzel.
Aztán már én se egészen vágom mi történt. Heves volt, amennyire két részeg lány heves lehet és azt sem tudom meddig jutottunk el. Nem hittem, hogy ennyire a fejembe száll két üveg bor és mégis, úgy tűnik már öregszem. Abban viszont egészen biztos voltam, hogy mit fogok mondani. Lilinek is ugyan azt, amit Marinának. Lefeküdtünk. Akkor is ha csak smároltunk, akkor is ha azt se sokáig, akkor is ha volt petting akkor is ha más is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Már aznap éjjel kettős érzelmek fogtak el Williammal szemben, s ezek a napok múlásával sem csitultak. Egyszerre töltött el rettegéssel és izgalommal a gondolat, hogy egyszer még farkasszemet fogunk nézni. Mint mikor valaki ki leveti magát pár száz méter magasból egy kötéllel a lábán. Valószínűleg túléli. Valószínűleg kurva jó lesz, de azért nem lehet ebben egészen bizonyos amíg véget nem ér.
A férfi levele meglepett. Nem számítottam magyarázkodásra. Legjobb tudomásom szerint én nem mutatkoztam be, így valami egyéb módját találhatta arra, hogy mégis rájöjjön ki vagyok. Ezen annyira nem is rökönyödtem meg, nem lehetett túl nehéz, azon inkább, hogy egy olyan kis gizda izével küldte az italt, hogy csoda, hogy idáig elrepült.
A válaszon muszáj volt ülnöm egy kicsit, aztán végül úgy döntöttem megadom neki amit szeretne. Néhány apróbb óvintézkedést tettem csupán. Az egyik, hogy fényes nappalra szerveztem a találkát. Másik, hogy egy manó a közelben lesz ha valami mégis balul sülne ki. Ezen felül a ruhám sem volt most olyan kihívó, mint azelőtt. Egyszerű fehér ing, fehér vászonnadrággal és mellé tornacipő. Erre ment a kabát, ami nem Willé.
Zsebre dugott kézzel közelítem meg a csónakházat. Már ott vár, én picit elkéstem. Megesik, pláne ha kicsit akar is késni az ember.
- William, meglepett, hogy tudod a nevemet, hogy sikerült kiderítened? - kérdem vigyorogva ahogy közelebb érek hozzá. Úgy teszek, mintha nem történt volna semmi. Mintha nem félnék. Csak folytatjuk tovább a játékot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Ahogy felnéz a férfi és arcára félmosoly ül elmélázok, hogy valóban ő lett volna a pub mögött is? Annyira ártatlannak tűnik. A mozdulatai, az, hogy kerüli a szemkontaktust minden annyira más, mint aznap éjjel. Annyira furcsa elhinni, hogy sikerült megrémítenie engem is.
- Igen, eléggé imádják a lányok azt a dögöt - bólintok megforgatva a szememet. Mindig valaki ölébe látom, ha kiviszem a klubhelyiségbe kicsit levegőzni. Sőt, gyakran még kiimádkozni sem lehet néhány kéz alól, akiknek sikerült túl kellemes helyen megsimogatniuk az uraságot.
A bocsánatkérést némán fogadom majd bólintok. Várok néhány pillanatot.
Utána mély levegőt veszek és magabiztosan közel lépek hozzá, úgy, hogy cipőm orra majdhogynem az övéhének orrához érjen. Eszembe ötlik hirtelen az este. Ahogy megmarkolja a kezemet, ahogy magához szorít, mint valakit akit felfalni készül. Egy pillanatra megrezdül arcom, de egy mosollyal próbálom palástolni míg jobb kezemet felemelem, hogy ujjaimmal állához érjek és magam felé fordítsam fejét. Akarom látni a szemét, amikor válaszol.
- Mit akartál tenni velem? - ugyanaz a kérdés, ami aznap is. Tudni akarom, még mielőtt folytatnám a játékot, szeretnék lenézni a szakadékba, mi bámul onnan vissza rám. Az ég felé meredező halálos tövisek? Mély tó? Hegyes kövek, amik pillanatok alatt felnyársalnak? Esetleg meleg sátor és mályvacukor?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Állom az éles tekintetet, bár úgy érzem magam tőle, mint egy auror aki épp kihallgatást folytat.
-Milyen édes, dacos, kék szempár vigyorodom el, aztán közelebb hajolok egy kicsit, tekintetem megkomolyodik.
- Nem félek tőled - jelentem ki akkor is, ha ebben nem vagyok biztos - de jobb, ha figyelmeztetlek, sohasem fogsz tudni birtokolni engem. És minél többször megpróbálod annál jobban fog fájni - ellépek, hogy mellette besétáljak a kis ház tátongó bejáratán, csak az ajtófélfánál állok meg hogy annak nekidőlve visszatekintsek Williamra.
-Viszont semmit sem ér nekem egy férfi, aki egy ujjal se akar hozzám érni - rántom meg vállam somolyogva - hiszen akkor az már csak unalmas beszélgetés lenne, semmi több - teszem hozzá, hogy ő is értse a dolgot. Nem barátkozni akarok, van elég barátom a bagolykőn és mégis senki igazán. Mert nem érdekelnek ilyen szarságok. Lilla ott van nekem ennyi barát pedig bőven elég. A többiekkel játszani akarok. Rövid vagy hosszú ideig, az a legnagyobb kérdés.
Intek a fejemmel, hogy kövessen a csónakházba és átlépem a küszöböt. A következő kérdésemet nem akarom fényes nappal kinn feltenni, mert túl személyes én pedig jó fej ember vagyok.
Megtalálom a legtávolabbi falat annak döntöm neki a hátamat és ha bejött nem is habozok nekiszegezni a kérdést.
- Mit a csónakban mondtál...miért tetted?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

A megjegyzésére felnevetek. Oh baby, tudom én azt. Aki játékos, az nem is lehet igazán másmilyen, csak manipulatív, mérgező és ravasz. Mindenki más elbukik, orraesik és az olyan emberek mint én a lábukkal lenn is tartják a fejüket a sárban, hogy nehogy fel tudjanak állni. De hát ilyen az élet. Vannak nyertesek, meg nyomorultak.
A kérdést nekiszegezem, amikor pedig csak hülye kifogást kapok válaszul megforgatom a szememet.
- Miért öltél embert? - akkor mondjuk ki. Nem bánom, ha így szereti, nekiszegezek én bármit őszintén. Nem érdekel, hogy nem illik, tudni akarom. Akármi is az oka, úgy érzem ha csak egy reakciót kapok azzal is előrébb vagyok. Kíváncsian billentem oldalra a fejemet várva, hogy lépjen.
Enélkül a kérdés nélkül nem tervezhetek tovább, mert ez túl sok mindent dönt el. Mennyire labilis a fiú? Mennyire vagyok veszélyben? Mikor kell visszafordulnom, hogy ne égessem magam meg?
Mind attól függ amit a kis helyiség közepén ácsorgó férfi fog mondani. Most tartja a távolságot, ügyel, hogy nehogy határokat lépjen át, csakhogy kérdéses meddig meg így, vagy mennyire kell bánnom ha mégis megteszi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Nem voltam abban se biztos, hogy egyáltalán belekezd. Mondhatta volna, hogy basszam meg nem tartozik rám. És érzem, hogy valahol így is gondolja, mégis beszélni kezd.
Az egész történetet elkerekedett szemekkel hallgatom. Az álarc idő közben levánszorgott arcomról és most az őszinte érzelmek milliói ülnek ki rá. Nem néz rám, amit nem is bánok. Talán most nem tudnám tartani vele a szemkontaktust, talán most én néznék el, ha ő végig belemélyesztené tekintetét a tekintetembe.
Oh William. Gondolom, de nem mondom ki. Csak figyelek.
Mert nem volt más választásom.
Nem tehettem mást.
Lelkiismeret furdalásom lesz amiért egyáltalán rákérdeztem. Talán ezt az egészet neki kellett volna elmondania magától egy éjszaka, amikor feje meztelen mellkasomon nyugszik és míg mesél a plafont bámulva cirógatnám haját.
Már rég elfelejtettem egyáltalán miért kérdeztem rá, arra is, hogy féltem tőle. Minden csak egy távoli, rossz álomnak tűnik.
Amikor rám pillant néhány másodpercig láthatja azt, aki végighallgatta szomorú tekintettel. De így, hogy a szemei rajtam vannak feleszmélek. Elfordítom fejemet és elsétálok az asztalig ami körül van pár szék. Kihúzom az egyiket és leülök rá.
- Én...én...khm Ne haragudj, nem kellett volna... - megkérdeznem? Talán most én léptem át egy határt? Kabátom szárnya alá nyúlok, kicsit matatok, aztán egy laposüveget húzok elő. Az egész rumot nem akartam magammal cipelni, úgyhogy csak átöntöttem. Kirakom az asztalra, felajánlva ezzel, hogy ha kell ihat belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Bólintok. Veszélytelen. Tehát akkor mégiscsak én vagyok a nagyobb állat kettőnk közül, akinek ráadásul még vannak is titkai.
Figyelem ahogy az asztalhoz sétál, aztán leül velem szemben, de a flaskáért nem nyúl, úgyhogy én dőlök hátra veszem el és húzom meg.
A dicséretre megtörlöm számat könyökömmel és elvigyorodom.
- Különben is mi? - kérdezek rá kicsi előre dőlve, aztán arcom megváltozik, újból elkomorodik, pont ahogy a téma is, amire visszakanyarodom.
- Így is úgy érzem túl sokat kérdeztem. Ha van bármi amire kíváncsi vagy hajrá, éppen jövök neked eggyel - vonom meg a vállamat. Sok mindenre kaphat most választ, amire mások nem. Nyilván ő se mindenre. Sohasem fogja megtudni, hogy miben utazom, azt sem, hogy a közeljövőben mit tervezek tenni, de minden más, ami nem büntetendő ha az ember bevallja, nos azt a kártyát szívesen felfedem. Egyszer, mert ez bizony egy nem biztos, hogy visszatérő alkalom lesz a férfinak.
Tekintetem Williaman van, arcát narancssárgára színezi a lemenő nap. Nemsokára vaksötét lesz, ahogy általában ezekben a csodaszép, rövid késő őszi napokban. Nincs is szebb mint a hosszú éjszaka. A feketeség délután közepétől ránehezedik minden élőre és élettelenre. Megvan a hangulata, határozottan megvan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Átnyújtom az üveget, s amíg iszik csendben figyelem, bár közben a gondolataimba mélyedek. Nyugodtabb vagyok, sokkal nyugodtabb, de aggaszt az ár. Pedig nem kéne. Átgyalogolni bárkin érzelmek nélkül, ez lenne a lényege az életvitelemnek. Amikor visszaadja leteszem közénk az asztalra.
A kérdése meglep.
- Hát nem egyértelmű? - kérdezem fennhéjázó vigyorral, majd magamra mutatok - a világ legpuhább és legédesebb nyuszija leszek - jelentem ki. Mindenkinek ezt mondom. Van aki elhiszi, van aki nem. Attól függ ki mennyire ismer. Itt az egész csak szarkazmus, a hangomból is lehet hallani, sosem tudnám elhinni, hogy a jellememből fakadóan az animágusi alakom ne ragadozó legyen.
- És amúgy miért nem jutottál előre? Túl sokszor esett ki a mandragóra levél a szádból csókolózás közben? - kérdezek rá kuncogva. Egyszer majdnem sikerült kiviteleznem, tényleg egy hajszálon múlt, hogy ne kezdjem újra azt az egy rohadt hónapot. Annyit nem ért volna se a csók se az este, az egész kölyök elbaszottan nyomorék volt különben is. Végül megúsztam és most már tényleg nem kell sok, hogy felvehessem az állati alakomat akármi is lesz az. Nemsokára. Egy nagy vihar kell hozzá és a tancsi bácsi beleegyezése.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Felnevetek a férfi reakcióján.
- Igazából fogalmam sincs, annyiban vagyok biztos, hogy ragadozó állat leszek - annyira felesleges törni rajta a fejemet. Annyira sokszor gondolkodtam el rajta, hogy megszámolni se tudnám már. Sose jutottam semmi kézzelfoghatóra. Akármi lehetek igazából aminek tűhegyes fogai vannak. Talán a kutya az egyedüli állat, amit így ki tudok zárni ragadozókon belül. Az túl lojális hozzám. Inkább valami megátalkodottabb természetű lény leszek.
A válaszra elgondolkodva beharapom ajkamat. Egyszerűen nem ment. Elkezdhetnék félni, hogy vajon nekem menni fog-e. Annyi áldozat után kudarcot vallani, az épp ugyanolyan idegen a személyiségemből kiindulva mint a fehér nyúl alak. Szinte lehetetlen. Nem fogok kudarcot vallani. Pláne nem ilyesmiben, ami ennyire tőlem függ.
- Ez a feltételezés eléggé sántít, honnan veszed, hogy valaha visszakapod a kabátodat?- pillantok rá piszkosul gonosz vigyorral.
- Mondjuk mondhatnám, hogy csak akkor adom vissza, ha animágusi alakban vagy. Vagy esetleg ha nincs megbűvölve a ruhád és az átváltozás után visszafelé ruháktól megfosztva kerülsz elő, akkor is valószínűleg lennék olyan jó, hogy rád terítem - ecsetelem lábammal megérintve a férfi lábát az asztal alatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Felröhögök újból a válaszán. Így tényleg sokkal abszurdabbnak hangzik, mint az én megjegyzésemben. Kell néhány pillanat míg kinevetem magamat utána tudok csak válaszolni érhetően.
- Feltételezem ez visszafelé már nem lenne igaz, tekintve, hogy behúzom a rám aggatott ruhadarabjaidat - vigyorodtam el. Bizony ha egy kabátot ilyen nehéz visszaszerezni akkor egy fehér ing se lenne sokkal könnyebb. Sőt, talán még jobban is őrizném azt, mert azzal elég fasza outfiteket lehetne építeni. Egy jó fehér ing mindennek is az alapja lehet.
Az ajánlatra felvonom a szemöldököm somolyogva.
- Mekis burgerre...mindig tudod, hogyan kell udvarolni - rázom meg a fejem. - Igazából azt hittem, hogy egy vetkőzős pókerrel el tudjuk intézni a dolgokat, de ha te szép lassan vissza akarod vásárolni hát legyen, ki vagyok én, hogy megfosszalak a nehéz út izgalmától téged. - kuncogok. Igazából nagyon úgy tűnik, hogy Will szereti a kerülőutakat. Ez abból is látszódik, hogy azt hiszem vele játszok a legrégebb óta szex nélkül. Már ez a harmadik vagy negyedik találkozónk. Eddig kettőnél soha egyikünk se bírta tovább, de talán így a végén minden csak sokkal élvezetesebb lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

Csak bólogatok, bár valahogy a mcdonalds-os invitálás után nincs túl sok hitele ennek a kijelentésnek. Ugyan azt nem tudom valójában mi, se az anyagi hátteréről sem a vére milyenségéről nem tudok semmit sem. Majd talán egyszer megkérdem, bár ha el tudták ítélni akkor talán aranyvérű annyira nem lehet. Azok képesek megvédeni magukat.
Az, hogy mennyire pókerezik jól csak somolyogva hallgatom. Igazából én retek szarul játszok, de voltam már olyan nyomik akiket meg tudtam verni. Csak nem sokat.
- Akkor meg végképp nem értem, miért nem ezt az opciót választod, de ha nem hát nem- vonok vállat és állok fel. A megszólításra elvigyorodom, és egy laza mozdulattal beleülök az ölébe.
- Ezt mond még egyszer - vigyorodom el. Oh igen, ilyen egy kibaszott jó puccs. Amikor harc nélkül átadják az első tisztnek az irányítást, méghozzá ellenállás nélkül. Nem is rossz teljesítmény egy lánytól, mi?
És ezt nyilván még egyszer akarom hallani, mert izgat az, ha nyerek, ha újra és újra felül tudok kerekedni valakin.
You're mine mondta. Most meglátjuk mennyire biztos még benne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Will|
|Outfit|
______________________________________________________

A férfi reakcióját figyelem. Kíváncsi vagyok a határra, vagy arra, hogy másodjára mennyire vigyáz jobban önmagára. A "bókra" felnevetek, kezeimmel hátranyúlok kezeiért és lejjebb vezetem őket a fenekemre.
- Mondj valami újat - búgom, mert ezt már tudom. Oh de még mennyire, hogy tudom. Édes méreg ez, de veszélyes, bár már mindegy, a felismerés úgyis későn jön, legalábbis ebben bízok.
Jobb kezemmel megtámaszkodok combján, hogy előre tudjak dőlni és ujjaimmal állát cirógatni.
- Komolyan küzdeni szeretnél velem? - kérdezem és lassan már két ujjnyinál nincsen több ajkaink között - nem félsz, hogy valamit elveszítesz? Valamit ami még a titulusnál is fontosabbat? - huncut vigyor terül el ajkamon. Ugyan éppen nem tudom, mit tudnék elvenni tőle, de biztos megoldanám, ha olyan szituációba kerülnénk. Elvégre azt senki se állíthatja, hogy ne lennék kreatív ember, vagy ne tudnék elég faszán improvizálni.
Lassan egészen lemegy a nap, csak sziluetteket látok a férfiból, a fények utolsó vetületei rajzolják körbe alakunkat, bár haloványodnak és nemsoká teljesen el fognak halni.