Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Ahogy Bori arcára pillantok, egy pillanatra mintha nagyon elmerengene valamin. Nem szeretném, ha kellemetlenül érezné magát, így kissé arrébb helyezkedem tőle. Térdeimen támaszkodom, ahogy arcát fürkészem. Megkérdezném tőle mi a baj, de nem merem, hiszen nincs hozzá semmi közöm igazából, ráadásul... nem is tudom. Barátok vagyunk? Ha igen, akkor illene megkérdeznem. Megelőz, mert mielőtt kérdezhetnék bármit, egy őrült ötlettel áll elő.
Láthatóan megszeppenek, alsó ajkamba harapva hajtom le fejemet, abban a reményben, hogy hosszú tincseim elrejtik hirtelen jött zavaromat, de elfelejtem: fel van kötve a hajam. Nem is hangzik olyan rosszul. Soha nem mondtam még ki hangosan, senkinek, még magamnak sem, mert akkor valósággá válik, és nem tehetem tönkre a vele való barátságomat. Túl fontos ahhoz, hogy ez miatt elveszítsem. Térdeimre támasztott kezeim szorulnak ökölbe egyetlen pillanatra, csupán annyi időre, amíg elhatározom magam. Eltökélt tekintettem kapom fel rá a fejemet.
- Rendben. Legyen így - bólintok is mellé egyet. Lassan csúszom hozzá közelebb, elé helyezkedem végül, de a témák visznek minket előre, és akaratlan kuncogok fel halkan a reakcióján.
- Neeeeeem. Ezek nem olyan átkok, mint amik körülöttünk vannak - mosolyodom el végül szélesen, hogy megnyugtassam. Bár elgondolkodtam már azon, hogy egyébként lehet azért vagyok ennyire ön- és közveszélyes, mert rengetegszer el lettem már átkozva, de esküszöm próbálom kompenzálni valamivel az átkokat, csak... ezek szerint nem jön össze. Azért én próbálkozom tovább. Szégyellősen sütöm le tekintetem, ahogy apukámról beszél.
- Igen, nagyon fontos volt - minden fontos volt, amit tett vagy mondott. Minden. Mellkasom egy pillanatra lesz nehéz, ahogy szívem is ugyanennyi időre szorul össze. Nem szabad ezt most. Fejemet rázom meg óvatosan, majd pillantok fel Borira.
- Oké, tehát: titkot titokért - térek vissza a sokkal fontosabb témára, ami talán végre segít megnyugodnom. Talán döntésre is segít jutni, hogy mikor mondjam el neki... vagy egyáltalán elmondjam-e. - Csak egyet mondunk el, vagy többet is? - csillannak meg kékjeim kíváncsian, ahogy még közelebb helyezkedem vele szemben, és fürkészem arcát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Olyan sokáig gyűjtöttem a bátorságot, hogy elhívjam a bálra, ami rólunk, végzősökről szól igazából, hogy végül lemaradtam az egészről. Engem nem hívott el senki, ami annyira nem is meglepő, bár Ervinnel jöhettünk volna, de az olyan... hivatalos lett volna. Nem mertem rákérdezni, szóval egyedül libbentem be körbenézni, hogy magamhoz fogjak egy muffint, köszönjek mindenkinek, majd konstatálva, hogy Kende meg sem jelent, vagy csak késik a párjával - ami miatt gombóc lett a torkomban - tűnjek is el onnan.
Mivel mindenki a bálban van, bátorságot gyűjtöttem ahhoz, hogy az erkélyen cselekedjem meg azt, amit jobb esetekben mindig a kastély falain kívül teszek meg. Nem feltétlen lenne rá szükségem, de most kell ahhoz, hogy elűzzem a kellemetlen gondolatokat: vajon kivel megy? Miért vele? Együtt vannak akkor? Egyáltalán elhívott valakit?
Szusszanva hajolok előrébb, karjaim lelógnak a korlátról, homlokomat a hideg fémnek érintem. Egy csődtömeg vagyok, és ez már biztos. A léptekre még nem is figyelek fel, annál jobban a kérdésre. Fejemet emelem fel, rápillantok a srácra, majd mosolyodom el.
- Köszi - nyúlok a doboz felé, hogy megkaparintsak egy szálat. Nem szoktam dohányozni, de mivel a másikban kicsit megzavartak, és talán így a legjobb, ez még a jobbik megoldása annak, hogy még inkább csődtömegnek érezzem magam. Automatikusan nyúlnék hosszú zoknimhoz, hogy kikutassam az öngyújtót, de hát... nem az van rajtam. - Ne-nem szeretnék szemtelen lenni, de esetleg tüzet tudsz adni hozzá? - sütöm le tekintetem zavartan a kérdést követően.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Automatikusan nyúlok tincseimhez, ahogy elhangzik a bók. A számban lévő cigaretta esik kicsit lejjebb, de ajkam megtartja, így nem koppan a kissé nedves földön. Összekapva magam hajtom le fejemet. - Köszönöm szépen - sandítok fel rá félénken mosolyogva, miután kiszedtem számból a cigit. - Nagyon klassz az öltözéked amúgy - mosolyodom el őszintén, ebből kicsit bátorságot merítve kérdezem meg, hogy meg tud-e szánni esetleg egy öngyújtóval. Nem kellene az, hogyha lenne nálam pálca... de nincs. Meglepő.
- Oh, hát van nála- - nyúlok zsebem felé rögtön, majd akadok is meg, ahogy folytatja. Elpirulva hajtom le fejemet, mert simán odaadtam volna neki a tartalék muffinjaim egyikét az öngyújtóért cserébe. - Köszi - hajolok előrébb, másik kezem tartja tincseimet fülem mögött, mert nem lenne jó, ha felgyulladnék, bár túl sok ráció van benne. Mélyet szívok bele, felegyenesedve fogom ujjaim közé a szálat. - Tényleg köszönöm - helyezkedem vissza a korláthoz, csak immár háttal, hogy az újonnan szerzett ismerősöm felé fordulhassak. Ő a beszélgetőpartnerem - ha nem hagy itt időközben -, így illik felé fordulni. Apa mindig beszólt, ha nem tettem ezt meg, szinte hallom a dorgáló hangját. Halványan mosolyodom el, majd kapom fejemet és tekintetemet is a fiúra.
- Nem terveztem ilyet - nevetek fel halkan. - Én csak benéztem egy kicsit, mert... csak benéztem végül. Valahogy nem az én világom - hazudok, de neki ezt nem kell tudnia. Legalábbis remélem, hogy nem kell tudnia. - Te hogyhogy nem a bálban vagy? A szetted nagyon klassz lenne oda - mosolyom szélesedik ki, ahogy végig pillantok rajta. Ha nem hívja fel rá a figyelmem, szerintem csak percek múltán vettem volna észre miben van, de így, hogy rámutatott, már nem tudom levenni a csillogásról a szemem. Jól áll neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Valószínűleg több ember fejében is megfordul, hogy indokolatlanul boldogan sétálok az utcán. Karjaimat lóbálom jobban a kelleténél, nagyobbakat lépek - ami mondjuk az én magasságomhoz mérten nagy, lehet egy normális méretű embernek átlagos lépés -, arcomon széles mosoly terül el, ahogy Mötley szól a fülembe. Kellemes idő van, és két tárgy között szeretek szünetet tartani a levegőn, hogy az agyam ismételten működésbe lépjen. Ez maximum egy, vagy másfél óra, ha nem tévedek el. Ha eltévedek, akkor több, nyilvánvalóan.
Vagy nem megyek neki telibe egy ajtónak. Mint most. Homlokom és orrom hangosan koppan a fának, mentségemre szóljon tényleg nem láttam, hogy nyílik, vagy nyitódni fog… én meg az ütközéstől esek a fenekemre.
- Áucs - nyúlok azonnal homlokomhoz, miközben másik kezem letolja a fejest fülemről. Tanulnom kellene abból, hogy ne mászkáljak zenével, mert a látásomra is hatással van, nem csak a fülemre. Végül észbe kapva pillantok fel, de egyelőre csak a nyitott ajtót látom, ami nem tart vissza attól, hogy megszólaljak.
- Jól vagy? - ki tudja, lehet neki jobban fájt. Aprókat dörzsölök a bőrön, majd próbálok meg felállni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bár a tömör fa van előttem, akkor is felteszem a kérdést, mert remélem, hogy legalább a másik oldalon álló nem szenvedett harci sérülést. Merlinre mondom, nekem nem kellene kimozdulnom a kastélyból soha. Aprót bólintok a válaszra, mintha láthatná, majd pillantok fel, mert leesik, hogy az ajtó nincs már köztünk. Aztademagas - jön be az első gondolat. A következő az, hogy milyen kedves tekintete van, de biztosra kell mennem: elfogadom a felém nyújtott kezet.
- Köszönöm szépen - állok talpra lassan. - Aham, szerintem minden oké - porolom le fenekemet, majd automatikusan nyúlok ismét homlokomhoz, végül orromhoz. Felszisszenek, ahogy megmozgatom. - Oh, semmi nem történt. Nekem kellett volna jobban odafigyelnem - mosolyodom el felfelé, csoda egyébként, hogy a nyakam nem állt be eddig még egyszer sem. Egyedül Amélia az, akivel tudok normálisan beszélgetni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Aprót bólintok, mert hát tényleg nincs semmi baj. Az orrom szerintem nem törött el, bár a cimpákat összenyomva kellemetlen fájdalom hasít belé, de hát… elviselhető. Ilyenkor mondjuk elgondolkodom, hogy nem tört még el semmim.
- Ó - pillantok fel rá kicsit megszeppenve arra, hogy nem hagyna még magamra. Nem csak a tekintete kedves, hanem ő is. Bennem meg egy csepp félelemérzet sincs, hogy egy idegen férfival készülök letelepedni egy padra. Fejem fordul arra végül. - Oki, ez nem egy rossz ötlet - értek végül egyet orrhangon, mert ujjaim még mindig összenyomják. Észbe kapva kapom el onnan kezemet.
- Öm… köszönöm. Hogy maradsz egy kicsit - harapok alsó ajkamba, ahogy lesütöm a tekintetem, és bal karommal fogom meg jobb felkaromat. Csak akkor indulok el, ha ő is megteszi. - De nem muszáj ám, ha van dolgod. Tényleg jól vagyok. Anubisz vigyáz rám - mosolyodom el szélesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Mosolyom szélesebb lesz. Semmiség. Vidámabban indulok el a pad felé, a férfi mellől el nem lépve. Különös biztonságérzetet ad, főleg egy ilyen kocc után, szóval ha lehet, tényleg maradnék még mellette egy kicsit.
- Miféle szalon? - szalad ráncba szemöldököm, majd kapom szám elé kezemet, meg is torpanok, kékjeimet kapom a férfira. - Sajnálom, nincs hozzá közöm. Ne haragudj - hajtom le fejemet elpirulva, majd a kérdést meghallva pillantok fel rá ismét lassan. Bizonytalanul lépek a padhoz végül és ülök le rá. Kezem simul mellkasomra, ahol érzem a medál kemény tapintását. Halványan mosolyodom el.
- Nem tudom. Anubisz, bár a halál istene, mégis jóságos. Lehetőséget ad a választásra a szívednek, védelmez az úton, amit meg kell tenned a kapuig. Anubisz… ő… - milyen? Hiszen Anubisz… a kabát alá nyúlva markolok rá a medálra. Miért hazudok, hiszen nem is ismerem a férfit. Lehetnék végre őszinte… halkat szusszanok. - Anubisz a halál istene, amit én vonzok. Körülöttem mindig mindenki elhalálozik - szomorkásan mosolyodom el, majd fordulok felé és mosolyom őszinte lesz. - De az is lehet, hogy csak szerencsétlen vagyok ebben is - biccentem félre fejemet kedves mosollyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Elszégyellem magam, de valahol mélyen remélem, hogy válaszol. Az legalább biztos, hogy nem kozmetikát nyit, mert nem éppen úgy néz ki. Azzal sem lenne baj, ha azt nyitna, ne értsetek félre, nem ítélkezem, csak… nehezen hinném el. Nos, igen. Ebbe ne menjünk bele ennél jobban. Kékjeim csillannak fel a válaszra.
- Merlinre, de jó! - kerül lelki szemeim elé rengeteg ötlet és elképzelés. - Ha gondolod, és adsz pár szórólapot, szétosztom a kastélyban - csúszok feljebb a padon, lábaim már nem érik a talajt, így kezdem el őket előre-hátra himbálni.
- Lehet, hogy igazad van - lóbálom tovább lábaimat. - Ne érts félre, én nem félek a haláltól. Tudom, hogy Anubisz majd segít megtalálni a helyes utat - vonom meg vállaimat széles mosollyal, ahogy előre fordulok. A hirtelen mozdulattól csöppen ki valami kézfejemre, amit az ölemben tartok. Lepillantok, pár másodperc elég, hogy orromhoz kapjak. - Óóó, a fene - nyúlok oda, aminek eredményeképpen ujjamon is szétkenem a vöröslő vért. A zsebemben kezdek el turkálni zsepiért, miközben tenyeremmel takarom az orromat.
- Bocsánat, nem éreztem…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Halkan nevetek fel.
- Ez igazán dicséretreméltó - csillannak meg kékjeim. - De én már elmúltam tizennyolc - bár nem tudom miért mondom el neki, de úgy érzem, igenis szükséges letisztázni. Vidáman ficeregve veszem el tőle a pakkot, hogy óvatosan magam mellé tegyem. A hirdetőtáblán a Navinében és a közös, sulison sem hiszem, hogy bárkit is zavarna, szóval majd felrakom őket. Hátha segíthetek neki.
Ühümözve bólogatok neki, lábaimat lóbálom vidáman, amíg el nem kezd folyni belőlem az, aminek normális esetben nem kellene. Régen véreztem ennyire egyértelműen, oda is kapok, amivel valószínűleg csak rontok a helyzeten. A mozdulatsor megáll, kissé megszeppent kékekkel nézek fel rá. Alig értem a szavakat, amik elhagyják ajkait, és mire felfoghatnám, már ott sincs. Fejemet kapom fel, gyors mozdulattal szorítom oda a zsepit, míg fejemet kapkodom.
- De még a nevedet sem tudom - nézek magam elé beesett vállakkal, ahogy magam elé suttogom a szavakat. Percek múlva áll el a vérzés, kezemről törlöm le a már megszáradt vért, amennyire tudom, majd a szórólapokat mellkasomhoz ölelve sétálok vissza a kastélyba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Izgulok. Nagyon is. Csak pár szót váltottunk, amikor a semmiből közöltem vele, hogy vettem neki ajándékot, és odaadnám, ő meg... hát ő Cone, szóval közölte, hogy menjek akkor, amikor dolgozik. Bár kicsit elszomorodtam, amiért nem akar velem találkozni külön, de megértem. Biztos elfoglalt, ráadásul a két ünnep között vagyunk. Van jobb dolga is ennél, úgyhogy nem róhatom fel neki.
Az ajándékszatyrot a tetejénél fogom, mert attól félek, hogy elszakad a fogós része, aminek nem jut eszembe a neve - így lépek be a kocsmába. Lassan nézek körbe, mert azóta nem voltam itt, kékjeim megállapodnak a pultnál egy pillanatra, ami mögött nem áll. Óvatosan közeledem az egyik manó felé.
- Jó napot, elnézést... Cone dol-dolgozik ma? - szorítok rá a szatyorra jobban, amíg a választ várom. Legrosszabb esetben itt hagyom, és megkérem, adják át neki. Vagy... az egyik testvére vajon itt van?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Annyira el voltam foglalva a tudattal, hogy nincs a pult mögött, amikor akkor odanéztem, hogy eszembe sem jut, esetleg már visszaért volna valahonnan, csak megkérdezem. Lehet gondolkodni kellene inkább, mielőtt... saját magam miatt kerülök zavarba. Felkapva a fejemet pillantok a pult felé ismét.
- Köszönöm szépen - mosolyodom el a manóra, majd lépek beljebb, ahogy Cone is maga felé hív. A pult nagyjából teljesen kitakar, szusszanva támaszkodom fel rá, majd libbenek fel - meglepő, de sérülés nélkül - az egyik székre, hogy normálisan láthassam arcát.
- Oh, én nem... nem hoztam magammal pénzt. Azért köszönöm - mosolyodom el. - Csak azért jöttem, hogy ezt - teszem az elég nagy szatyrot a pultra. - Odaadjam. Meg-megbeszéltük, hogy behozom, de nem akarok zavarni, szóval én... - fordulok oldalasan, hogy lelibbenjek a székről, de elmérem magam és inkább leesek. De nem esek el!
- Jól vagyok! - bukkanok fel hirtelen vörös arccal a pult fölött. - Igen, szóval boldog karácsonyt és... ki-kitartást - köszörülöm meg torkomat. Nem kellene ennyit beszélnem, tudom, de zavarban vagyok, ideges is, és... nem tudom mi bajom van még, de az biztos, hogy szívem mindjárt kiugrik a helyéről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Látom, hogy meglepődik, aminek hatására szívem még hevesebben kezd el dobogni. Nem is beszéltünk, csak álmodtam? Merlinre, nem történhet meg megint! Volt már ilyen velem, aztán anya meg nézett rám hülyén, hogy hova készülök péntek este. Jobb kezem mozdul, hogy a telefonért nyúljak, mert akkor bizony megnézem, hogy az üzenetváltást álmodtam-e, de megakadok. Emlékszik. Szaggatottan engedem ki a levegőt, immár stabilan állva.
- Jól van már - fújom fel fél arcomat durcásan, ahogy motyogok zavartan. Jó, igaza van, de akkor sem kell mindig az orrom alá dörgölni, hogy szerencsétlen vagyok. Tudom magamtól is, ha nem tudná.
Alsó ajkamba harapok, amikor belenéz a szatyorba. Muszáj voltam megvenni mindkettőt, mert... úgy éreztem jól döntök, de lehet utálni fogja őket. Szíve joga. Nikki Sixx Heroinnaplók című könyve az egyik kedvencem, így az lapul a szatyorban, ha már szereti a Mötley-t, valamint egy harmadik kiadásos, a rúnák eredetéről és összetettségükről szóló kötet. Bal karommal fogok jobb felkaromra.
- Szívesen - mosolyodom el halványan, lassan fordulnék el tőle, mikor muszáj vagyok felé kapni fejemet. Szólnék, hogy de még mindig nincs nálam pénz, amikor leesik. Szélesen mosolyodom el, boldogan mászok vissza a székre.
- Én... nem tudom. Nem értek az ír sörökhöz - tűrök fülem mögé egy tincset.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Első alkalommal is hatalmasat dobbant a szívem, mikor belesandított a szatyorba, de most rendesen megteszi. Alsó ajkamba harapok, ujjaimat kulcsolom össze ölembe, hátha így valahogy vissza tudom fogni a szívemet, hogy eltörje a bordáimat. Olyan hevesen ver, tényleg mindjárt elájulok. Aztán nem mondd semmit. Az eddig bent tartott levegőt engedem ki halkan, majd pislogok rá megszeppenve, végül nevetek fel.
- Azt gondoltam - bólogatok kicsit. - Szeretek meglepetéseket okozni - mosolyomból lesz szélesebb, inkább már vigyor, ahogy arcát fürkészem. Ahamozva bólintok egyet a vörös ale-ra, ami fogalmam sincs, de tetszik a neve, szóval biztosan jó lesz.
- Köszönöm - fogom ujjaim közé a poharat, majd hajolok előrébb, hogy beleszagoljak, mire észre veszem magam. Torkot köszörülve kortyolok bele, majd kerekednek ki szemeim - ennek köszönhetően észre sem veszem a hab okozta bajszot, amit kaptam ajándékba.
- Ez nagyon jó! - pillantok rá csillogó kékekkel. Még egyet kortyolok. - Öm... azért tetszenek? - pillantok az ajándékra, majd vissza rá. - Tudom, hogy nem ismerlek jól, csak gondoltam... örülnél nekik. Te jutottál róluk eszembe - vonom meg végül vállaimat, fel sem fogva szavaimat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szemeimet megforgatom, elhúzom a számat a megjegyzésére. Persze, hogy megjegyezte. Miért is ne lenne akkora mázlim, hogy csak simán elfelejti?
- Szerintem simán nyertem volna egyébként - húzom ki magamat magabiztosan, ujjaim erősebben markolnak a pohárra, majd nevetek fel halkan, szám elé kapom kézfejemet. Még én sem hiszem el.
- Jóóóó, tudom, csak... kíváncsi voltam - felelem rögtön, miközben lábaimat lóbálom a széken vidáman még egy korty közben. Azon kívül, hogy sör, nem tudom mi ez, de az tuti, hogy itatja magát, és nagyon finom. Csak még boldogabb leszek, amikor Cone egyetért velem. Szélesen mosolyodom el, ami elég hamar is fagy arcomra, majd tűnik el onnan. Hogy eszembe...? Megszeppenve pislogok rá, az egész fejem olyan vörös lesz, hogy szinte érzem, ahogy lángol.
- Én nem úgy értettem. Én csak... egy pillanat volt. Sétáltam, megláttam, eszembe jutottál te, megvettem é-és ennyi - morzsolom ujjaimat a pohár előtt, ahogy kékjeimet lesütöm. Ó, Merlin, hogy most nyíljon meg alattam a föld és nyeljen is el, kérlek.
Aprókat bólogatok arra, hogy érdekli. Az már nem rossz, sőt! Sokkal több, mint amire számítottam. Ez azt jelenti, hogy annyira nem nyúltam mellé. Visszafogott, de kicsit elégedett féloldalas mosollyal fogják ujjaim ismét közre a poharat.
- Azután köszönd, hogyha tetszenek is. Addig csak zsákbamacska - csillannak meg kékjeim játékosan. - De szívesen. Azért remélem élvezni fogod őket - kortyolok ismét aprót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ez biztos - bólogatok erőteljesen, még mindig nevetve. Biztos vagyok abban, hogyha nem szed ki onnan, akkor ott ünnepelném a karácsonyt. Talán jobb is lenne, mint majdnem egyedül a körletben.
Vigyora sem segít azon, hogy normális, emberi színt vegyen fel az arcom, hát még a mondandója. Fejemet hajtom előre, néhány tincsem esik a pultra, míg kezeimet húzom fejem elé. Ezt nem hiszem el. A szívem végre rendesen kezdett el verni, én meg most olyan zavarban vagyok, hogy megint elszaladna. De még szükségem lenne rá.
- Én nem úgy gondoltam - veszem el kezeimet, fejem minimálisan moccan, ahogy felsandítok rá. Pont elkapom a nevetést, majd ahogy alsó ajkába harap - ezek hatására nyílnak el ajkaim. Lassan emelem fel fejemet, mert tutira mondani akar valamit. Mindig van mondandója.
Tekintetem követi kezét, elmosolyodom, majd kapom szám fölé. Ujjaimat nézem, amin a hab terpeszkedik. - Ó, baszki - kapok egy szalvéta után, majd törlöm le gyorsan elvörösödve. Ennél úgysem lehet már cikibb, szóval égessem be magam rendesen.
- Cone - szólalok meg halkan. Alsó ajkamba harapok, a szalvétát morzsolgatom ujjaim között. - Komolyan gondoltad a Szilvesztert? - halkan kapok levegő után, fejemet hajtom le inkább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Félek, hogy alsó ajkamat már véresre harapom, de nem merek ránézni. Zavarban vagyok, amiért megkérdőjeleztem, mert nyilván okkal hívott el engem, én meg okkal mondtam igent. Mély levevőt veszek, lassan kifújva emelem fel fejemet és nézek rá. Elmélyülök a tekintetében, mikor jön a kérdés. Fejemet rázom meg gyorsan.
- Nem, dehogyis. Lemondtam a többieket - morzsolom meg a szalvétát. - Na-nagyon szívesen jönnék. Tényleg - mosolyodom el kissé zavartan. - Eljövök. Mindenképpen. Itt leszek - lesz hangom határozott egy pillanat alatt. Megígértem, hogy eljövök, ő pedig elhívott. Nem tudom miért, nem is kérdeztem, valószínűleg nem is válaszolna rá, csak örülök neki, hogy valamiért szeretné, ha itt lennék. Azt nem tudom miért, de két nap és kiderül. Vidáman lóbálva lábaimat fogom magamhoz a poharat és kortyolok, míg Cone nézelődik. Fejem fordul oldalasan, ahogy egy szék csikordul a padlón, majd fejemet kapom felé, ahogy meghallom a nevem túlságosan közelről. Gerincem mentén fut végig a jóleső borzongás, egy pillanatra értetlen pislogok, majd mosolyodom el őszintén, mikor eszembe jut: mindenkivel ilyen bizalmatlan vagy? Lassan fordulok felé, a székkel együtt, kékjeim akaratlan zizzennek pár pillanatra ajkaira, majd vissza szemeibe.
- Mert eszembe jutottál róluk. Mert reméltem, hogy örülsz majd nekik. Mert úgy gondolom, hogy megérdemled őket. Mert... - veszek mély levegőt, majd karjaimat széttárva nevetek fel halkan. - Mert nem tudom - fejezem be végül még mindig nevetősebb hangon. - Nem mindenkinek van hátsó szándéka, ha ad neked valamit - fűzöm még hozzá halkan, de nem eresztem tekintetét. Most nem tehetem meg, és amúgy sem tudnám. Beszippantott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Eszembe sem jutott lemondani, mikor nagyon is örülök annak, hogy elhívott magával. Vagyis nem magával, mert ő a színpadon lesz, de hogy a bulira magára. Csak... megint gondolkodás nélkül beszéltem. Alsó ajkamba harapva bólintok egyet. Túltárgyaltuk.
Apró mosollyal ajkaimon vonom meg vállaimat, ahogy ő nevetve dörzsöli meg orrát. A mosoly lankad lejjebb, ahogy hátrébb lép, de nem pillant el rólam, ahogy én sem róla. - Ahogy gondolod. Ez a te döntésed, nem az enyém - felelem halkan, mégis határozottan. Kékjeimben valószínűleg az őszinteségen kívül más nem csillan meg.
- Szívesen. Előre is - mosolyodom el szélesen, kissé félrebiccentett fejjel. Szívem sokkal nagyobbat dobban arra a mondatra, hogy örül nekik, mint bármi másra eddig, de tartom a mosolyt. Bólintok, a székkel együtt fordulok vissza a pult felé, lábamat lóbálva iszom ki a maradék sört. Percek múltán ugrok le a székről vidáman. Felsőmet igazítom meg, majd pislogok felfelé Cone-ra a pult fölül.
- Köszönök mindent. Szilveszterkor találkozunk - kapom el tekintetét, őszinte mosolyt küldök neki, majd szakítom el róla pillantásomat. Megtalálva a manót, aki keresett integetek neki, majd Cone-nak is már az ajtóból, és hagyom el a kocsmát.

//

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

A kérdésre túrok ismét kabátom zsebébe, hogy a zacskót kezdjem el kihúzni. Persze ez nem ilyen egyszerű. Megakad minden létező dologban, így kissé bénázok, mire végre a kezeim között tarthatom a zacskót, benne a három muffinnal. Még szerencse, hogy nem Cone áll előttem, mert akkor életem végéig hallgathatnám ezt is.
- Van muffinom - mosolyodom el szélesen, ahogy a zacskót emelem feljebb, hogy a saját szemével is meggyőződhessen róla, majd engedem vissza. Ha a kijelentésem esetleg nem lett volna egyértelmű. Istenem, de kellemetlen. De legalább ad tüzet, így immár parázsló cigivel tudok a korlátnak dőlni. Igen, tudom, bátor vagyok, hogy az én képességeimmel megmerem ezt tenni, de hát... túléltem egy borostyán támadását - mondjuk - innentől már bármi jöhet! Azért nem bármi, mert valószínűleg megijednék, de bizonyos határokon belül mindenre vevő vagyok. Esküszöm.
- Oh, hát én... - kapom el róla kékjeimet. - Hát én azért tudtam volna élvezni, de egyedül nem volt olyan muris. Mindenki a párjával van, tudod - mosolyodom el kedvesen, ahogy Amélia és a levitás fiú képe csúszik be elém. Úgy tűnt, jól szórakoznak. Eszembe jutott, hogy odamegyek köszönni, de nem akartam zavarni, így inkább összekaptam három muffint és eljöttem. Ha már Kende nem volt ott, úgy éreztem esélytelen, hogy bárkivel is jól érezhessem magam. Oké, Cone is eszembe jutott még készülődés közben, hogy bepróbálkozok, de elképzeltem egy bálon és olyan hangosan kezdtem el nevetni, szerintem még a fiúk is hallották a körletükben.
Gondolataimból a felém nyújtott laposüveg zökkent ki. Pár másodpercig megszeppenve nézem, majd nyúlok érte és húzom meg. Arcomra azonnal kiül a grimasz, fél szememet becsukva köhécselek kicsit. Nem is lesz olyan rossz ez az este, ha így folytatjuk.
- Jaj, ne haragudj - rázom meg magam. - Margaréta vagyok. És te? - nyújtom felé jobb kezemet. - Nem láttalak még a kastélyban - milyen remek tényközlő lennék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Kende említésére a szívem akaratlan kezd el sokkal jobban dobogni, mint az egészséges lenne. Nagyon szívesen megkérném tényleg, hogy segítsen, de megint előbb beszéltem, mint gondolkodtam volna: túlságosan népszerű, és bár biztosan szívesen segítene, de nem szeretném elvenni az idejét ilyenekkel. Akaratlan harapok alsó ajkamba, végül halványan mosolygok csak Améliára. Adminisztrációval. Nem is rossz ötlet. Abban még senki nem sérült meg. Azt hiszem. Mosolyom lesz szélesebb, ahogy még hozzám is ér. Kedves, így kicsit nyerek vissza abból az önbizalomból, amit a magaménak mondhatok.
Ami addig tart, amíg Kende ismét szóba nem jön. Halkat sóhajtok, arcomra egyértelműen felkerül a pír.
- Aham, majd megkérdezem. Biztos szívesen segít - pillantok el róla, mert ilyenkor soha nem merek a másik emberre nézni. Mármint olyankor, ha Kende a téma. Ha tisztában lennék azzal, mit csinálok, rájönnék, mégis mennyire egyértelműek a reakcióim, bármikor, amikor Kende jön szóba. Ennél jobban nem is lehetnék szerencsétlen. Kékjeim esnek a felém fordított könyvre.
- Olyan bolond vagy, szaladsz akár a reggeli szél, még elüt valamelyik autó - idézem fejből az első pár sort. - Apa mindig ezt mondta nekem, ha késésben voltam - kuncogok halkan, majd maradnak elnyílva ajkaim, ahogy felém nyújtja a kötetet. Kezemet felemelve tolom vissza felé. - Legyen a tiéd. Ha a kedvenced, biztosan van már példányod, de örülnék, ha a tied lenne. Az nem volt kikötve kinek adjuk - mosolyodom el szélesen, fejem billen félre minimálisan, majd fordítom fejemet az atya felé, végül vissza Améliára. Aprót bólintok, táskám pántját megfogva dobom a vállamra, majd indulok el feléjük.
- Szép napot - köszönök halkan, és csak hagyom, hogy Amélia intézze a kérdezgetést. Lehet, hogy fiatalabb nálam, de az biztos, hogy talpra esettebb is. Ez nagyon sok mindent elmond rólam, és ezt Cone soha nem tudhatja meg. Fel is kapom fejemet, gyanakvóan nézek körbe, mert bármelyik sarkon megjelenhet, de nem látom sehol, úgyhogy visszafordulok. Így éppen elkapom az ikreket. Kis pírral nyújtom át a táskát, mert az is ajándék, majd pillantok a nőre. A polgármester asszonyra. Milyen kedves. Arcát fürkészve lépek közelebb aprót.
- Én… én szeretném megkérdezni, hogy esetleg valahogy aktívabban is van-e lehetőség segíteni? - szalad ráncba szemöldököm egy pillanatra. - Mármint nem az adományokkal, mert köz- és önveszélyes vagyok, de Amélia mondta, hogy esetleg valami adminisztratív dolog… - harapok alsó ajkamba. Ideje lenne befognom a számat, mert a fecsegéssel semmire nem megyek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Azt nem tudom, de ha fázol, odaadom az ágyam egy napra, hogy megnézd. Nem szeretném, hogy megfázz. *bólogat*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Oh. OH. OOOOOOOOOOOOOOOH. Bakkerka. Öm... akkor még most? Csak Kazanov bácsi ne lássa meg. .-.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

A terv egyszerű volt: beszabadulni a konyhába és csinálni pár csoki... bármit, amit sikerül, a srácoknak, akik éppen megtalálnak. Már így is kicsit különös szagfelhő leng körül, amiért többen megtaláltak különböző parfümökkel, de ez legyen a legkevesebb. Mert elfogyott a mindenem is, amit adhatnék a fiúknak, úgyhogy itt állok a B terv közepén. A káoszban. Mert egyszerű volt a terv, csak egy tényezőt nem vettem figyelembe: magamat.
És itt jön képbe még inkább a káosz: edények edények hátán - mert gondoltam, nem pálcával csinálom, hanem saját kezűleg, úgy mégis csak ember közelibb -, a földön csoki, a falon csoki, a plafonon csoki. Ami nem a földön van, az rajtam, vagy az éppen áldozatként befogott edényen. Amitől csúszik az egész, leejtem, hangosan koppan, én halkan sikkantok egyet, majd mindkét szememet összeszorítva várom, hogy mikor lesz csend. Meg talán, mire megint kinyitom a szemem, már nem is lesz káosz.
Majd legközelebb. A hangra kapom fejemet az ajtó felé, szélesen mosolyodom el, végül fordulok vissza a - mély sóhaj - még mindig káosz felé.
- Oké, figyelj. Esküszöm, hogy nem így indult. Tök jól haladtam, aztán út közben elromlott valami, a kakaó odaégett, a tej nem akart izélni, aztán... - mutatok körbe kinyújtott karokkal. - Itt kötöttem ki - lemondó sóhajjal nézek végig mindenen, elhúzom a számat, vissza Ervinre. Kellett egy kis idő, amíg leesik, de jobb később, mint soha.
- Mit csinálsz itt? Ne mondd, hogy te is csokitojást szerettél volna, mert akkor elfutok - ami szintén elég veszélyes lenne rám nézve, de kockázat nélkül nem izgalmas az élet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Sokan nagyon furcsán néznének rám, ha azt mondanám, szeretek Winter Cone Danvers közelében lenni. Nem azért, amiért sokan mások. Gondolom ki éppen miért, nem érdekelnek a pletykák. Szeretek vele beszélgetni a zenéről, a rúnákról, és igazából mindenről. Mindig megkapom az adagomat, de ezek ellenére is… jó mellette lenni.
Ezért ülök vele most is a tetőn. Mélyet szívok a cigiből, felé nyújtom a szálat, miközben benntartom a füstöt. Halvány mosollyal fordulok ismét az ég felé.
- Te voltál már szerelmes? - ez a baj velem. Hajlamos vagyok kissé… szentimentálissá válni a fűtől. Pedig nem is várok választ a kérdésre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Halkan hümmentek a visszakérdezésre. A gondolataim teljesen le vannak lassulva, így csak megvonom a vállam.
- Szerintem igen - kinyújtott lábaimat mozgatom meg balra és jobbra kicsit. Az üveg vizet magamhoz véve kortyolgatok belőle, majd túrom ki a táskámból a csipszet. Igyekszem halkan és gyorsan kibontani, de hát… rólam van szó, szóval pár nagyon elnyújtott másodperc múlva nyújtom Cone felé. - Nem szeretett viszont?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Köszönöm - hangom büszkén csendül fel kettőnk között, halkan gihizek is mellé, majd kezdem el majszolni. Mielőtt valaki hülyének nézne, teljesen érzem a szarkazmust a szavaiban, meg sem kell erőltetnem magam, de így működünk mi ketten teljesen jól. Legalábbis részemről. Mondja és csinálja csak, engem nem zavar.
- Hát az elég… kellemetlen - húzom el számat. Utolsó falat, oldalasan dőlök és hajtom fejemet Cone hasára. - Nem mondom, hogy sajnálom, mert akkor lecseszel. Nincs kedvem megsértődni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Fejemet kicsit feljebb mozdítva veszem el a szálat, azonnal ajkaim közé véve szívok belőle három aprót. Benntartom, így addig legalább csendben vagyok, végül a kérdésre ráncolódik a szemöldököm egy pillanatra. Szívem meg hatalmasat dobban. Érdekli.
- Azt mondja minden rendben, de látom és tudom, hogy nem. Sokkal több vodkás üveget viszek le a szemétbe, mint kellene - forgatom lassan a cigit ujjaim között, kékjeimmel azt figyelem, majd szólalok meg ismét halkan. - Félek, hogy alkoholista lett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Én már rájöttem, hogy az. Csak nem akarom, hogy tudatosuljon is bennem a tény, miszerint anya hiába jött ki a börtönből, ha kint meg alkoholista. - Tényleg nem tudom mit tehetnék. Alkoholra költi szerintem az összes támogatást, amit kap, az én fizetésemből meg nehezen élünk meg - kuncogok fel halkan a helyzet abszurditásán, ami el is hal, ahogy a csend ránk telepszik. Oldalasan fordítom fejemet és pislogok felfelé Cone-ra.
- Mi? Én nem érzek semmit - veszek egy mélyebb levegőt. Legalábbis Cone és a fű illatán kívül nem érzek mást. Vagy nagyon betompultak az érzékszerveim, vagy ő haluzik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Fejemet emelem meg kicsit, így legalább könnyebben mozog. Őszintébb nevetésem hallatszik. - Ja, akkor a csipsz. Puki-szagú csítosz. A kedvencem - nevetgélek tovább. - Kóstold meg, ízleni fog. Komolyan - majd hallom a zacskó zörgését, végül huppanás, és csend. Aham. Hasamra fordulva nézek utána, államat támasztom Cone-ra. - Szóval nem kóstolod meg. Vettem - helyezkedem vissza a hátamra.
Kis csend után szólalnék meg ismét, mert őt bármennyire nem érdeklem, engem igenis érdekel ő, mikor megelőz. Elég erőteljes he? tekintettel nézek fel rá, mikor… - Baszki! - érzem meg a szagot. - Ne hagyd, hogy felgyulladjak! - kapálózok kicsit, mint egy hülye, mintha ezzel segíthetnék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A túlélési esélyeim a mindennapokban valószínűleg csak nőttek, mióta Cone az életembe került. Hálás is vagyok. Viszonylag. A gyengéd lefogásra állok meg, lehunyt szemekkel. Fél szememet nyitom csak fel akkor is, mikor megszólal.
- Ha-ha-ha. Ha megint ott lyukadunk ki, hogy mit vesztettem, amiért nem feküdtem le veled, elmondanám, hogy szerintem nem akkor jött el a mi időnk - forgatom meg szemeimet. Igen, durcásan. Ezek szerint mégis van kedvem annak lenni. Érdekes. Vagy csak a fű van rám ilyen remek hatással.
- Jól van már, megyek - ülök fel hasból, majd pakolom be a vizet a táskámba, dobom azt a hátamra és indulok el négykézláb az ablak felé. Ami előtt megállok. - Nem merek - pillantok rá.