Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Adós, fizess! Itt a törlesztés ideje! Elektra látja a nő szemében lejátszódó változást, ahogy a bizalom fénye kihuny és átveszi helyét a csalódottság üressége. Ez igazság szerint lelke mélyén elszomorítja, de ennek tanújelét nem adja egyelőre. Hagyja, hogy a férfi kérdését majdani neje válaszolja meg. Valóban csak keresztneveiket mondták bemutatkozáskor. Amikor belekezdett ebbe az egészbe, ott a kávézóban és Imeldaként mutatkozott be, vállalta a kockázatot, hogy akár ilyen fordulatot is vehetnek az események. Talán ha ő mondhatta volna el az igazat és nem lebuktatják másként alakultak volna a dolgok. De már így történt és ebből kell a legjobb végkifejletet kihoznia. A maga részéről hisz a véletlenekben és a Deus ex machina elvben. Saját életén tapasztalta hatásukat. Erre a szituációra is ezek szüleményeként tekint. Csendben figyeli a felek közti kommunikációt és a hozzá intézett szavakat, de csak azután reagál rájuk, hogy némi szünet áll be bennük. - Az irántam érzett haragod teljesen jogos, de nem olyannak ismertelek meg eddig, mint aki nem képes más nézőpontjából is megvizsgálni egy adott helyzetet - mondja Elizabetnek és hangján hallatszik, hogy őszinte meggyőződéssel teszi mindezt - Bárhol a városban, ha meghallják a nevemet azonosítanak a hivatásommal. Riporter vagyok. Ez igaz, és sohasem szégyelltem egy percig sem. Ugyanakkor ember is vagyok, ezt viszont a legtöbben elfelejtik - utal ezzel arra, hogy épp úgy jól esett neki is egy kicsit csak nőnek lennie, még ha nem is így indult fejben a dolog. Ha csak pár órára is, de Clark lehetett és levethette a piros-kék gúnyáját és ezért hálás Elizabetnek és erre, bízik benne a szóban forgó is rá fog jönni egyszer. Ezután Konrád felé fordul, felnéz a magas és északi isteneket idéző küllemmel megáldott városvezetőre. Valós érzelmeket, főként keserűséget olvashat ki tekintetéből a másik, ha veszi erre a fáradtságot - Köszönöm a szíves invitálást, de a sajtó képviseletében nem tisztem részt venni, civilként pedig tiszteletben tartom Elizabet érzéseit és esküvőjük szűkkörű mivoltát. Ez az  ő és az ön legszebb napja - miközben beszél maga is felkel az asztaltól és teljesen odafordul a nő felé, aki az előbb felállt és már menni készül - Sajnálom - ezt az egyetlen szót mondja ki olyan mélyről a szívéből, hogy azt bárki megértené és sötét, kifejező szemeiből őszinte szomorúság sugárzik. A nevezett távozása után ő sem szívesen maradna már tovább, így felveszi holmiját - Előzetesen is sok boldogságot kívánok önöknek. A jövendőbelije igazán nagyszerű ember - intézi szavait Konrádhoz és a helyzet fanyarsága ellenére egy halvány mosolyt mégis megenged magának  - Viszont látásra Polgármester úr! - búcsúzik és kisétál a falatozóból. Az utcán már nem látja a majdnem barátnőjévé vált nőt ezért egyenesen a rádió épülete felé veszi az irányt. Innentől minden Elizabet nemes jólelkűségén múlik. Amit eddig megtudott róla az alapján van egy cseppnyi hite a megbocsátásában, de ha mégsem kapja meg, azt is el fogja fogadni. Ha a nő képes lesz az ő szemén át és helyzetéből végiggondolni a történteket, talán megérti miért Imeldát a hétköznapi nőt ismerte meg és nem Elektrát a riportert, akit úgy az első alkalom, tehát a kávézó után jórészt teljesen háttérbe vonultatott magában. Míg munkahelye felé halad csak az jár a fejében, hogy aki kockáztat az néha veszít. Ez is a csomag része.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Amióta Sándorral azon a különös estén szóba került, azóta foglalkoztatta hősnőnket a Helvey fiú. Félreértés ne essék, érdeklődése nem pletyka hajhász, sokkal inkább együttérzéséből és lojalitásából fakad. A fiú mugli létére lett vérfarkas és ezt hasábjain épp az a lap hozta nyilvánosságra, terelve ezzel rá a köz nem mindig jóindulatú figyelmét, amiben ő is publikál. Úgy döntött megírja az igazságot. Ezért megkereste egy bagolyban a nevezettet és interjút kért tőle. Ám nem a szokványos üljünk be valahová fajtában egyeztek meg, hanem valamiféle csendes, szabadban lévő piknikfélében. Ezért hősnőnk sütött egy kis gyömbéres és kakaós kekszet, meg némi túrós pogácsát, valamint betett táskájába egy ternosznyi gyümölcsteát és két bögrét majd ezekkel és kedvenc toll-jegyzettömb szettjével felszerelkezve indult el a tavacskához. Haját lófarokba fogta, kényelmes farmert és egy olyan pólót vett fel amin egyik kedvenc mugli együttesének albumborítója díszeleg. Lányát megint a nagyszülők lízingelik, amit Imola nagyon élvez, mert ilyenkor mindig elmennek valahová a környékre kirándulni, vagy mesél neki a nagypapája és hasonló izgalmas dolgok történnek vele. Elektra tehát eltökélten de nyugodt lélekkel vetheti bele magát következő cikkének témájába. - Szia! - köszönti a békésen heverésző srácot, akit már annyiszor látott a róla talált pár képen, hogy ezer közül is felismerné. Egy pillanatig sem zavartatva magát leül mellé a pokrócra. - Hoztam egy kis hadtápot, mert ez hosszú menet lesz - mondja mosolyogva miközben előszedi az általa készített finomságokat és magához veszi a tollát meg a kis mindenes jegyzettömbjét. - A cikkem témája, ahogy írtam is neked, a beilleszkedés lesz - kezd bele rögtön - Nehéz lehet varázstalanként itt élni és még nehezebb vérfarkasként tenni mindezt - mondja és ugyan hangjából nem, de tekintetéből látszik, hogy szívből együtt érez Beliánnal - Sokan ellened fordultak vagy kiközösítettek amióta kiderült, hogy vérfarkas vagy? - kérdezi nem éppen finomkodva. Nem látja értelmét álszenteskedve lágyítani a makacs tényeket. Hiába a kezelés, azért egy vérfarkast még manapság sem övez dicsfény, ha napvilágra kerül az állapota.Az emberekbe ivódott félelmeket nagyon nehéz feloldani és ez az ami gátat vet a köztük levő összhangnak. Ezen szeretne hősnőnk cikkeivel változtatni. Egy kicsivel jobbá tenni a világot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Lecsapott az Elektra hurrikán és későn jut eszébe, hogy igazából be sem mutatkozott, már névleg csak kezet ráztak. Megesik vele, ha elkapja a riporteri hév, hogy pár dolog lemarad. Viszont ahogy látja ez a fiút nem sértette meg és rögtön tudta ki is érkezett hozzá, így kihagyja az utólagos nevesítést. Az élelem mennyiségén ő maga is derül egy jót. Éhen már biztosan nem fognak halni, jelenti ki magában. Ezután bele is csap a lecsóba. Kérdéseire pedig nagy figyelemmel hallgatja a választ és szorgosan jegyzetel. Írásképe nem igazán szép, sőt konkrétan rondának mondható. Hullámzó és szaggatott, a betűi bár cirkalmasak mégis ziláltnak tűnnek. Sosem tudott szebben, még ha megerőltette magát akkor sem, és ennek az valószínűleg az oka, hogy gondolatainak sebességét keze nem tudja igazán lekövetni. Ennek ellenére azért jól boldogul. - Inkább vedd úgy, hogy csak beszélgetünk - mondja kedves mosollyal, mellyel biztatni kívánja a fiút és egyben oldani is a benne lévő esetleges feszültséget. - Amikor meghallják a szót "vérfarkas kór", sokan azonnal egy vérengző fenevadra gondolnak, aki a teliholdat vonyítja. Ma már a kezelésnek hála ez nem ilyen brutális. De milyen is valójában? - néz kíváncsiságtól csillogó szemekkel a srácra, mert őszintén érdekli mit él át olyankor, amikor a hold teljesen kikerekedik és benne tetőfokára hág állapotának ereje - Milyen érzés? Mesélnél róla, hogy eloszlassuk az emberekben lévő kétségeket és tévhiteket ezzel kapcsolatban?- tollat tartó bal keze a jegyzettömb felett áll a levegőben, hogy azonnal írhasson, ahogy a fiú megszólal. Jobbjával pedig egy süteményért nyúl, hogy ezzel is éreztesse a barátságosabb hangulatot. - A következő kérdés ami sokakban felmerülhet, hogy hogyan változtatja meg a mindennapjaidat az állapotod? - folytatja, és direkt használja az állapot szót mondatában. Ugyanis úgy gondolja, hogy bár a kór gyógyíthatatlan a tudomány jelen állása szerint, mégsem szabad úgy tekinteni a benne szenvedőkre, mint halálos betegekre és főleg nem mint szörnyekre. Az már csak saját lojalitásának eredménye, hogy ő maga sosem tartozott az ilyen emberektől tartók népes táborába. Természetesen, félreértés ne essék a józan ész is jócskán munkál benne velük kapcsolatban, de nem retteg paranoiás félelemmel sem a vérfarkasoktól sem a vámpíroktól, akik egyik tagjával hasonló beszélgetést szervez éppen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Az ifjú auror keményebb diónak bizonyul, mint azt hősnőnk elsőre hitte, ám ő nem az a fajta ember, aki az első kudarc után azonnal meghátrál. Azt gondolja, hogy második körben talán a bizalom építését ész érvekkel és őszinteséggel kellene megpróbálnia. - Félreértett - emeli fel balját védekező mozdulattal - Mi egy oldalon állunk, hiszen önök a hőseink, akiknek sosem árt a jó sajtó, nem igaz? - folytatja miközben halvány mosoly fut át ajkán és nagyrészt így is gondolja amit mondott. Csupán a bűnüldöző társadalom berkein belüli bűnözés miatt nincs vakhite az aurorokban, ahogy a mugli rendőrökben sem, akikkel szintén volt egykor hasonló kapcsolata. Azonban ez a fiatal ember itt előtte, talán még nem is tapasztalta meg saját bőrén a törvényt betartatók sötét erejét, épp ezért tudna hiteles és bizalmas forrása lenni - Tudnia kell, hogy én nem a szenzációt hajhászom, arra megvannak a megfelelő emberek a lapnál - ami a szívén az a száján típus, így ez a kijelentése akár még beképzeltnek vagy gorombának is tűnhet, ám valójában csak őszinte. Tényleg úgy véli, hogy vannak nála sokkal alkalmasabb pletykafészek rakók is újságíró kollégái között. - Nekem csak az igazság számít és ahhoz, hogy megírhassam épp olyan egyenes emberek segítségére van szükségem, mint amilyen maga - mondja és bár smúzolhatna azzal, hogy tisztalelkű vagy feddhetetlen elégnek érzi a már kimondott jelzőt - Szövetségest keresek, nem pocskondiázni vágyó pacsirtát - teszi még hozzá amolyan "ha érti mire gondolok" arckifejezést felvéve és ezzel egyelőre elmondottnak tekinti legjobb érveit. Persze tudna még vagy egy tucatot összekalapálni, de amíg ezek hatását meg nem figyeli addig csak elméjének egyik hátsó zugában firkálgatja őket, hogy ha mégis kellenének onnan azon nyomban előhúzhassa őket. Azzal tisztában van, hogy egy kezdő mindenütt csak az alja munkát kapja. Írt ő is apróhirdetéseket és nekrológokat. A ranglétrát mindenütt végig kell járni. Azonban ha már az elejétől van olyan, aki ad az ember szavára, talán könnyebb a mindennapi teendőket jól ellátni. Nem azt várja el a vele szemben állótól, hogy napjában szállítsa neki a szaftos történeteket. Csak annyit, hogy ha megerősítést szeretne egy értesülésével kapcsolatban, akkor legyen első körben valaki, aki belepillanthat néhány akár régebbi aktába is és rábólinthat arra, amit tudni vél és meg akar írni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Nem szól közbe míg a fiatal auror beszél. Csendben és figyelmesen hallgatja. Látja mimikáján, hallja szavaiban a pillanatnyi hullámzásokat melyek szándékát jellemzik. Nem fog ököllel dörömbölni ott, ahol udvarias kopogásra nem nyitottak ajtót. Egyelőre semmiképpen. Saját szavainak sem fog ellent mondani azzal, hogy szembesíti az előtte állót néhány dologgal, amit előzetes kutatásai során kiderített róla. Azok mögött a sötét szemek mögött ész is lakik és a szép kacsók is tudnak elengedni, nem csak megragadni és szorítani. Így tehát csak barátságosan elmosolyodik mielőtt megszólalna. - Ha mégis meggondolná magát, itt mindig megtalál - nyújt a férfiú felé egy kis kártyát, amin a neve és egy telefonszám található. Direkt hozott magával mert sejtette, hogy nem megy majd olyan könnyen a kapcsolatteremtés. Az aurorok sokkal zártabb közösség mint a mugli rendőrök. De az is megeshet, hogy ő jött ki az efféle gyakorlatból az eltelt évek során. Míg a férjét gyászolta és a gyermekét nevelte nem volt szüksége egy csipetnyire sem abból a fajta meggyőző képességből, ami ide kell. Az ifjú auror utolsóként elhangzó mondatán azonban elgondolkozik. Miért utálják itt különösképpen az újságírókat? Mi rejtegetni valója lehet egy ilyen nyugodt kis városnak a hozzá hasonló igazságvadászok elől? Ennek jobban utána fog nézni és nem nyugszik bele a kudarcba. Addig ütötte most a vasat míg meleg volt. Kihűlt és rideggé vált ezért úgy dönt hagyja. - Köszönöm, látja már ez is egy nagyon hasznos információ volt - jelenti ki mosolyával biztatva a vele szemben állót - Nem is tartóztatom tovább, biztosan fontos dolga van. Minden jót! Viszlát! - köszön el a fiatalembertől de azért még vet rá egy nem fenyegető, inkább sokat mondó "ne hidd, hogy nem találkozunk mi még" típusú pillantást. Azzal sarkon is fordul és elindul a rádió épülete felé. Van pár megvágyni való felvétele, amiket inkább most csinál meg, hogy holnap ne kelljen korábban elmennie otthonról és több ideje legyen a kislányára. Imola mostanság sokat van a nagyszüleivel. Elektra karrierépülésének hozadéka ez a nem épp egyszerű helyzet. Ezért törekszik rá, hogy a lehető legtöbb időt töltse a lassan a negyedik évét betöltő csemetéjével. A kicsi lány nagyon megértő és  alkalmazkodó. Ebben persze az is segíti, hogy odavan a nagyszüleiért, akik meg őt szeretik nagyon. Elektra végtelenül hálás nekik ezért és a sorsnak, mert ilyen szülei vannak. Olyan családban nőtt fel, ahol a szeretet következetességgel, jóindulattal, szorgalommal, igazságossággal és megértéssel párosult. Sohasem tudja eléggé meghálálni, hogy olyan emberré vált, aki mindezeket a tulajdonságokat nem csak értékeli, de birtokolja is, még ha ez néha nem is tűnik fel másoknak. Büszke a családjára, ahogyan ők is rá és ez neki mindennél fontosabb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Néha kellenek a teljesen szabad napok, amiket a családjával tölt az ember. Hősnőnk is egy ilyet tart ma legfőbb tervei szerint. Reggeli után lányával átmentek a szüleihez, ahol kicsit beszélgettek mindenféléről majd kitalálták, hogy akkor kiránduljanak egyet. De hová mehetnének ezen a korőszi, kicsit hűvöskés napon? A csónakházat és a tó környékét választották. Imolának amúgy is kell a friss levegő, ahogy Elektra sem bánja ha üldögélhet egy kicsit és nézheti a fodrozódó víz tükrén meg-megcsillanva táncoló napfényt. Egy jókora méretű, vastag pokróc, néhány szendvics, két termosznyi meleg tea, egy bűvös frizbi és Imola egyik plüss jószágának kíséretében indultak neki a nagy közös kalandnak. A kislány hol anyja, hol nagyszülei kezét fogva sétált, diktálva az iramot. Út közben néha megálltak és felszedték a hullani kezdő gesztenyék első darabjait, meg pár szép, vörösbe vagy épp aranyba öltözött levelet, amikből egy ráérős délutánon majd dekorációt fognak együtt készíteni. Elektra haját feje tetején kontyba fogta. Bőrdzsekit, alatta pulóvert, farmert, bokacsizmát és nyakában sálat visel. Lányát is rétegesen öltöztette fel, hogy ha melege támadna tudjon kicsit lejjebb vetkőzni. megérkezve a csónakházhoz egy pár percig csak nézelődtek. - Ti csak telepedjetek le valahová, én meg addig megnézem tudunk-e még esetleg csónakázni egyet! - szólalt meg hősnőnk és már el is indult az épület felé. Eleget gondolkozott mostanában ezért most elméje üres vászonként feszül fel koponyájának belső felére. Figyelme sem olyan feszült és éles mint amikor teendője akad, vagy dolgozik. Ezért is történhet meg az, hogy elhalad a lány előtt, aki pokrócba burkolózva üldögél egy hintaszékben, majd megáll és egy pillanatig csak nézi a tavat. Egy mély és hosszú lélegzetvételnyi időt szentel gondjainak, majd a tüdejében lévő levegővel együtt kifújja őket és hagyja elszállni a légáramlással. Már épp menne tovább, amikor rádöbben ki előtt robogott el az imént. Vissza kettő padlógáz felkiáltással fordul meg azonnal. A firkász az a szabadnapján is az  marad. - Szia Odett! - köszön kedves mosollyal a lányra és úgy áll meg, hogy kicsit árnyékot vessen rá saját alakjával. - Hogy vagy, mi újság? - tudakolja a rá jellemző nyíltsággal, mert őszintén érdekli első rádióbeli riportalanya. Kíváncsi mi történt vele mióta beszélgettek az "Elektra felel"-ben. Azóta nem látta, de persze a kis vakondjait néha elengedte, hogy túrják fel az esetlegesen róla keringő dolgokat. Azonban a pletykákra ő sosem ad sokat. Azoknak a szavára viszont annál többet, akikről szólnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Örömmel látja, hogy a fiatal lány alkot éppen. Az interjúra való felkészüléskor meghallgatott tőle néhány dalt és bár nem az ő stílusa azért nyert belőlük némi rálátást az ifjú művésznő munkásságára. Sokan szeretik a zenéjét és látnak bele általa a lelkébe. Felvetődik a kérdés akkor is ennyire szeretnék, ha tudnák milyen állapottal kell együtt élnie nap mint nap? Elektrában azonnal felpezsdül a riporter vér és már azt forgatja a fejében, hogyan vehetné rá, hogy egy kellemes nyugodt helyen erről beszélgessenek. - Igen egy kicsit kijöttünk a szabadba - mondja és elpillant a családja felé akik nem messze vertek tábort és épp pakolják kifelé az inni és ennivalót. - Nem vagy valami jó színben - kezdi szokásához híven kissé talán túl nyersen - Ennyire megvisel az átváltozás előtti időszak? - kérdezi továbbra sem finomkodva. Szavai mögött azonban egyértelműen érezhető az empátia. Lojális az ilyen különleges helyzetben lévőkkel, azokkal akik emiatt bármiféle hátrányt szenvednek, vagy épp titkolózniuk kell a táradalom nagy része előtt. - Ne aggódj, már akkor tudtam, amikor elhívtalak a műsoromba - emeli fel balját egy pillanatnyi védekezés erejéig - Nem lehet egyszerű összeegyeztetned a karrieredet és az igazi önvalódat - mondja kissé elgondolkodva. Eszébe jut, hogy a vele szemben ülő olyan egy kicsit, mint a Zöld Íjász, aki nappal gazdag és sikeres üzletemben éjjel pedig csuklyás íjász jótevő. Na persze itt az analógia azért jócskán sántít, de a kettős élet azért egybevág. Már épp folytatná hősnőnk a beszélgetést amikor odalép hozzájuk a kislánya. - Szia! De szép a hajad! Olyan, mint azoknak a tündéreknek, akikről anya szokott mesélni - a kicsi lányka nem csak hősnőnk átható tekintetű szemét, de szókimondó jellemét is örökölte. Elektra nevetve hajol le hozzá, puszit ad arcára és csak ezután szólal meg, mondanivalóját főleg csemetéjéhez intézve - Kicsim, ő itt Odett, aki ugyan nem tündér de olyan szépen énekel, akár egy angyal - itt felmosolyog a fiatal lányra - Odett, ő pedig a kislányom Imola - a bemutatás közben a nevezett csemete jólneveltségéről bizonyságot téve a kezét nyújtja - A legtöbben Momónak szoktak hívni és már majdnem négy éves vagyok - teszi azért hozzá a gyerkőc és bájos mosolyt küld a magában akkor is tündérnek elkönyvelt felnőtt felé. Eszes kislány tele jósággal és ártatlansággal, ami korának kiváltsága. Hősnőnk arra neveli, hogy legyen kedves de őszinte. Mindig mondjon igazat és ne féljen megvédeni a sajátját. Ugyan korához képest kicsit kisebbre nőtt és vékonyabb termetű, talán a bájital kezelés utóhatása miatt, ám annál érdeklődőbb és elméje akár a szivacs úgy töltekezik az információkkal, amiket azután remekül használ fel és emellett megérzi az emberek igazi természetét, ami Elektra szerint szintén olyan "képesség" mely csak a gyermekek sajátja. Általában visszahúzódó, de aki szimpatikus neki, tehát jó embernek érzi, azzal barátságos és közlékeny.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

- Ott még nem tartasz, de majd szólok - próbálja a maga csipkelődő stílusával oldani a feszültséget. Nem rosszindulatból mondta meg a lánynak az igazat. Úgy sejti kevesen teszik meg azt és nem csak vele, hanem úgy általánosságban. Manapság a dolgok finomítása jött divatba, de hősnőnk sosem igazán volt trendkövető. Nem ezt látta otthon sem, annak ellenére, hogy anyja például talárokat tervezett és kivitelezett. - Sok mindent hallani mostanság, és abban minden bizonnyal ott van az igazság is valahol - jegyzi meg a támadással kapcsolatban. Megbízható forrása szerint ez valóban megtörtént az eset, de nem kíván rá jobban kitérni. Magánemberként együtt érez a lánnyal és felnéz annak megmentőjére, de riporterként kissé furcsának találja, hogy a vérfarkasok úgy gyűjtik mostanában az ifjú és néha igen régi máguscsaládok gyermekeit, mint mások a  virágokat a mezőn. Nem akar konspirációs teóriákat gyártani ezért igyekszik majd a dologról a lehető legtöbbet és legbiztosabbat megtudni, de jelenleg több más cikken is dolgozik egyszerre. - Ezen szeretnék változtatni, hogy ne ítéljenek meg sem téged, sem a hozzád hasonló állapotban lévőket olyan tévhitek és félelmek alapján, ami övezi a vérfarkasokat. Segítenél nekem ebben? - kérdezi miután végighallhatta a fiatal művész keserű kifakadását az őket ért hátrányos megkülönböztetésről. Már épp kezdene valóban ráfókuszálni erre a beszédtémára, amikor is kicsi lánya besétál és leveszi a lábáról Odettet. Még szaktudását sem kell elővennie, mert anélkül is tisztán látja ahogy a nevezett arca felragyog a gyermeki mosoly és őszinte kedvesség láttán. Imola pedig bőven méri ezt számára. Elektra csendesen figyelve hagyja a lányokat beszélgetni. Azt szeretné, ha Imola úgy nőne fel, hogy egyenlő bánásmódban részesít mindenkit. Ne az alapján ítéljen, hogy valaki vérfarkas-e, hanem aszerint, hogy milyen ember. Az előkészítő említésére elhúzza azonban száját. - Anya azt mondja még nem kell oda járnom - válaszol a kislány a neki feltett kérdésre nemes egyszerűséggel és a maga ártatlan módján, de válaszát anyja azért kicsit kiegészíti - Jövőre fogja csak elkezdeni - mondja és lenéz kislányára. Büszke rá és szereti, de tudja még nincs felkészülve arra, hogy közösségbe menjen. Amikor a kislány megszületett mondhatni tökéletes volt. Szépséges és bár kicsike de életerős. Azonban ahogy teltek a hetek egyre furcsábban kezdett viselkedni. Nehezen és keveset evett, a bőre szürkéllett vagy épp kipirult az erőlködéstől. Alig múlt két és fél hónapos amikor szirénázó SÜVEG kocsival vitték be a Fővárosi Ispotályba, ahol megállapították, hogy a szíve nem fejlődött ki rendesen. Elektra lelke abban a pillanatban tört darabokra. Ha nincsenek mellette a szülei valószínűleg összecsuklott volna, mint egy marionett bábu. Apja kapta el és ültette le a váróban. Ezután hosszú órákig nem jött senki. Hősnőnk pedig néhány könnycsepp hullatása után összeszedte maradék józan eszét, ítélőképességét és döntést hozott. Erős lesz, Imoláért. Hitt a gyógyítók szaktudásában és abban, hogy nem ok nélkül jött gyermeke erre a világra. Érte kellett kitartania minden áron. Végül a kicsi életét nem csak, hogy megmentették, de szerencsére meg is tudták gyógyítani. Ettől függetlenül hősnőnk azóta is egy kicsit jobban óvta. Azonban annak ellenére, hogy nem nevelt belé betegségtudatot, furcsa mód Imola is, mintha tudta volna min ment keresztül, kímélte magát. Ez a hozzáállása pedig mind a mai napig megmaradt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, ahogyan a neki írandó dallal kapcsolatban nyilatkozott. - Altatót szeretnék, mert nem szoktam táncolni - mondja mintha ez magától értetődő lenne - Megtanítod majd anyának, hogy el tudja énekelni nekem? - kérdezi a kislány bizakodva és nem látja, hogy Elektra erre a mondatra közben majdnem elneveti magát, de idejében rendezi azért vonásait. A legtöbbet húszas éveiben énekelt, azt is karaoke bárokban és ott ugyebár nem éppen ilyesmik vannak. A 80'-as 90'-es évek rock balladái, na az már az ő stílusa. Imola ez alatt karnyújtásnyira csökkenti a közte és újdonsült barátnője közt a távolságot. Míg a választ várja megbűvölve nézi Odett leomló csodás hajkoronáját, ami elkápráztatja. Az anyukája sötét haját is nagyon szereti, különösen az illatát, amikor felveszi magához és ő a vállára hajolva arcát beletemetheti, de ez egészen más és új és csodás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Pont úgy beszél mint Magneto. Erre az egy mondatos konklúzióra jut hőnőnk türelemmel és közbevágás nélkül végighallgatva a fiatal lányt, akiből jelen pillanatban süt a megkeseredettség. Lehet, hogy Elektra túlságosan is hisz az emberek igazságérzetében és empátiájában, bár ez ellen a maga éles nyelvű módján hangosan tiltakozna, de ha mindenki úgy állna hozzá ehhez a kérdéskörhöz mint a vele szemben ülő, akkor akár itt helyben el is vághatná Odett torkát mert vérfarkas lett belőle. A békés együttélés kulcsa a megértés és az elfogadás. Honnan tudhatná bárki milyen vérfarkasnak lenni, ha arról csak a bulvár pletykáit olvassa? Abban igazat adott viszont a lánynak és annál a mondatnál egyetértően bólintott is, hogy egyesek hülyeségéért, hogy nem szedik a bájitalt, ne azok fizessenek olykor hatalmas árakat, akik betartják a kezelés szabályait. Való igaz, hogy minden baj forrása az ilyen felelőtlen hozzáállásban keresendő. De idióták minden fajban vannak és miattuk elítélni a többieket pontosan ugyanakkora marhaság lenne. Hiába próbálja oroszlán mivolta felszínre tör és nem tudja megállni szó nélkül Odett cikkével kapcsolatos kijelentéseit - Ha tüntetni akarnék kimennék a pride-ra vagy kiállnék a főtérre és sonorust bűvölve magamra torkom szakadtából üvöltenék - jegyzi meg csípős éllel hangjában, majd kissé lágyabb de még mindig igen markáns hangtónussal folytatja mondandója közlését - Ez a cikk nem ilyen jellegű lesz - mert megírja, akár segít neki benne a fiatal művész, akár nem -  Az a célom, hogy minél több ilyen állapottal élő személy szemén át mutassam be, persze akár nevük eltitkolásával is ezt a helyzetet. Mert minden eset más, és ezt pontosan tudom - mondja és tekintetében a másik láthatja, hogy nem a levegőbe beszél. Nem szokása. Annyi előzetes kutatást végzett amennyit csak tudott a témával kapcsolatban - Ha mégis meggondolnád magad, tudod hol találsz - zárja rövidre a beszélgetés ezen szakaszát. Gyermeke váratlan érkezése pedig egy egészen új fejezetet nyit és a hangulatot is átformálja. - Anya finomakat szokott főzni - reagál az ebéd említésére büszke mosollyal a kislány - Tegnap csinált kakaós csigát, az a kedvencem - meséli és szinte felragyog a szeme az édes sütemény említésére, ami persze nem épp ebéd volt, de ezt a kis tévedést Elektra nem teszi szóvá, csak jót mosolyog magában. Az azonban szöget üt a fejébe, hogy miért ezt emelte ki Odett az előkészítővel kapcsolatban. Úgy emlékszik nem olyan a családi háttere, hogy nem kapott volna gyermekként rendes ételt. Minden esetre ezt az érdekes dolgot megjegyzi magának és alkalomadtán lehet rákérdez majd. Közben az Imolának írandó dalról folyik tovább a csevegés. - Először nekem kell meghallgatnom? - ismétli el Odett szavait kérdéssé formálva az értelmileg koránál fejlettebb kislány és amikor megérti mit is jelent ez, akkor széles mosoly terül szét arcán - Jóóó! - mondja kicsit hangosabban és úgy érzi ez a tündér csak neki adott most valamit és ez boldoggá teszi - Köszönöm Odie! - lép oda a lányhoz és puszit ad az arcára, majd visszahelyezkedik az előbbi karnyújtásnyi távolságba. Elektra mosolya sokatmondó. Ez a kis jelenet is bizonyítja, hogy nem olyan romlott és kegyetlen a világ, mint amilyennek az imént a velük szemben ülő lány lefestette. Amíg vannak tiszta lelkű gyermekek és elfogadásra és megértésre képes felnőttek, addig mindig lesz remény is arra, hogy a fajok egymással egyszer békében és egymást segítve éljenek. Hősnőnk már épp megszólalna amikor Odett megelőzi. - Egy újságíró nem sok embernek a szíve csücske. Nincs új a nap alatt és ehhez nekem még telihold idején átváltoznom sem kell - válaszol a beletörődés nyugalmának mosolyával szája szegletében. Sokaknak ők a vörös posztó és vannak olyanok, akiknek a firkászok az első számú közellenségek. Az emberi gyarlóság nem válogat sem fajban, sem származásban és mint látjuk hivatásban sem sajnos. Ugyanúgy kezelik a hozzá hasonló igazságvadászokat, mint a pletykákat terjesztő bulvárbékákat. De ő mindig azon van, hogy ez is megváltozzon egyszer.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Nagy figyelemmel hallgatja a fiatalember száját elhagy szavaket és jegyzetel amilyen gyorsan csak tud. Amit nem képes tollával lekövetni, azt igyekszik, még ha nem is szó szerint de megjegyezni. Nagyon sok és nagyon fontos részletet ismert meg általa már most, amiért háláját méltón ki fogja majd fejezni. Elgondolkozik és tolla végét rágcsálja pár pillanatig mielőtt megszólalna. - Farkasbőrben az erő veled van, nem? - csúszik ki száján a furcsának tűnő konklúzió - Úgy értem, hogy amikor átváltozol a világ egy egészen más arcát mutatja és te jobban össze tudsz kapcsolódni vele, igaz? - fejti ki egy kicsit gondolatmenetét. Bár beszélgetőtársa mugli nem biztos, hogy ismeri a háborúzó csillagok történetét, de neki most ez ugrott be arról amit tőle hallott. - Mindent másként látsz, hallasz és érzékelsz. A tudatod a helyén van, mégsem vagy ugyanaz. Nem vagyok animágus, de szerintem igazad van és az is hasonló lehet - tűnődik egy kicsit, majd beleharap a kekszbe amit eddig maga mellett tartott. Egészen jól sikerült, a benne lévő csokidaraboktól lágy és selymes textúra vegyül a ropogós, darabos morzsák közé. Az apró falat után gyorsan átfutja amit leírt és megakad a szeme egy fontos részleten. - Sajnos az általad említett támadásos eset okán ítélnek el minden hozzád hasonlót indokolatlanul. Ezért adja magát a kérdés: Mi a véleményed azokról, akik nem szedik a bájitalt és ezzel veszélybe sodornak másokat, magukat és úgy általában az egész vérfarkas közösséget? - kérdezi és ismét csőre tölti tollát jegyzettömbje egy újabb tiszta lapja felett. Kíváncsi a fiú véleményére. Az ő szemén át látni egészen más ezt a helyzetet. Azt reméli, hogy az ilyen hiteles források beszámolói talán segítenek a laikusoknak megérteni és elfogadni, hogy ők is ugyanolyan emberek, akik épp ezért nem vonhatók egy kalap alá csak előítéletek alapján. Minden fajban vannak felelőtlen egyedek. Ettől még az adott faj nem tekinthető egyöntetűen romlottnak. Hősnőnk ezen véleményét sziklaszilárdan tartja és bárhol hajlandó kiállni érte. A készülő cikke is emellett protestál majd akarata szerint.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő