37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Angyal Odett Abigél összes hozzászólása (209 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 7 » Le
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. február 25. 22:05 Ugrás a poszthoz

Sün Balázs

- Nem mondtam, hogy nem tudom a neved. De a Sün Balázs kedvesebb, mint az Eunuch Vendel.
Nico is tök cukornak néz ki, de szerintem simán legyilkolná. Látszik a szemén.
- Ez a kép legyilkolta az agyam.
Mert hát vizuális típus vagyok.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. február 25. 22:09 Ugrás a poszthoz

Sün Balázs

- Látszik a fájdalom az arcodon.
Jelentem ki vidáman, ahogy feljelve közelebb lépek hozzá, orrommal orrát simítom, majd gyorsan ellépek.
- Csak a hús számít ételnek, minden más csak bűn az emberiség ellen.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. február 25. 22:15 Ugrás a poszthoz

Sün Balázs

- Amazon lennék.
Bár az utóbbival nem biztos, de az előbbivel határozottan.
- Aranyosan mondod, hogy cici.
Motyogom bele a csókba, de azért. Legyen csak ennyi. Egy kicsit az ajkába harapok, mielőtt kifordulok a karjából.
- Március nyolc, Venci.
Utoljára módosította:Angyal Odett Abigél, 2020. február 25. 22:17
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. február 25. 22:21 Ugrás a poszthoz

Sün Balázs

- Véged lenne.
Állapítom meg bölcsen, és kuncogok, ahogy visszahúz, de nem ellenkeztem.
- Nem félsz még eléggé.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. február 25. 22:28 Ugrás a poszthoz

Sün Balázs

- Nem tudom, melyik a rosszabb.
Szólok utána vigyorogva, aztán visszatértek a szárnyhoz, hogy tökéletes legyen.


Love Love Love
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 4. 10:15 Ugrás a poszthoz

Myra
Ruházatom
A tornateremben

Senki sem mondhatja, hogy nem fényesítem a cseszett karmámat, hiszen az elmúlt négy órában mást sem csináltam, csak gyerekeknek énekeltem, mintha fizetnének érte. Igazából nem. Senki sem fizet ezért, de reggel olyan szinten összevesztem valami nyolcadéves ki ha én nem lánnyal, hogy állítólag megkarmoltam a nyakát. Pedig tudom, hogy nem. Elismerem, hogy utána szívem szerint megismertettem volna a karmaimmal, de visszarántottak, még mielőtt balhé lett volna. Ahj, hát így hogy hiszi majd el Kazi, hogy tényleg nem szoktam verekedni? Csessze meg a világ!
A négy lement óra után most szépen meg kell várnom, amíg Emily végez, és nem ülhettem bent az óráján, mert valami tanfelügyelet vagy ki a halál ül bent, és nézi, hogy képes-e órát tartani. Hát öcsém, valamire csak megadták neki azt a diplomát. Szóval nyilván van benne annyi, hogy egy füzetből fel tud olvasni pár sort. Tudoooom, a tanítás nem ennyi. De most piszkosul nem izgat.
A tornaterem közepén fekszem a hajam szétterülve közülöttem, kezemben toll és füzet, ha már egyszer nem tudok mihez kezdeni, akkor legalább próbáljak valami dalszerűt írni. Persze mindaz, amit leírok, nem tetszik, áthúzogatom, újrakezdem, majd a végén mérgemben elhajítom a füzetet, mintha ő tehetne arról, hogy minden szar. Nyűgös vagyok, éhes, és nem vígasztal a tudat, hogy csak fél óra múlva kapok enni. Én MOSTAKAROK!
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 4. 10:48 Ugrás a poszthoz

Noel és Chris - hisztéria provincia állapotban
Ruha

- Helló!
Tátogom mosolyogva a kiskölyöknek, aki megint néz. Most már negyedszerre veszem észre, hogy figyel, de nem tudom eldönteni, hogy ha hosszabb ideig ezt tenné, vagy közelebb jönne, akkor elnevetné-e magát, vagy inkább iszonyat bőgésben törne ki, szóval nem kockáztatok. Az apja úgyis trécsel valami másik apaszerűvel, akinek a gyereke épp homokot eszik, nincs aki igazolni tudná, hogy tökre nem állt szándékomban megríkatni a kisembert. Viszont ennél több interakció nem történik közöttünk. Ő bámul, én köszönök, ő meg már nem bámul. Hát jó. Körbeértünk megint, mert elfordul, és inkább visszaindul a homokozó felé. Na, egy gonddal kevesebb, kurvára nem hiányzik itt most még egy botrány, mert az apám még a végén elcserél egy jó gyerekre. Na nem a vérszerinti, ő már régen letett arról, hogy értem nem csak, hogy jót, de akár egy közepesen rosszat is kapjon, de azért szar lenne, ha Kazanov is elküldene a búsba. Kedvelem őt, az alkunkat, mindent.
Hogy miért éppen itt vagyok? Mert a fák között van egy pad, ahol amúgy tuti, hogy a véranyák, akik előadják magukat, hogy mennyire fántásztíse az ő nevelésük, és a gyerekük lesz a következő mágiaügyi miniszter, vedelnek és tonna szám szívják a cigit. Ezek a véranyák teljesen frászbahozzák a szar anyákat, akik amúgy a normális anyák, csak a véranyák miatt kisebbségi komplexusuk van. De utálom őket. Egy ilyen nevelt fel, szóval tudom miről beszélek. Tipikusan az a fajta, aki nem megszült, hanem én emeltem le őt magamról. Mondjuk nem is én, hanem Brigi, mert én ugye a Sátán ivadéka vagyok, a büntetés, amiért paráználkodtak, és amiért a gyereküket örökbe adták. Én meg paráználkodtam, vérfarkas lettem, oszt a Sátán seregét sem bővíthetem az ivadékaimmal. Szívás. Szegény Sáti is biztos kardjába dőlt már.
Szóval itt ülök, a kis cherry coke zérómat iszogatva, törökülésben, és ez a kölyök már megint bámul, és bolondos fejet vágok, amire elkapja a nevetés. Legalább valami. Egészségedre törpe.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 13. 22:30 Ugrás a poszthoz

Myra

Már majdnem, hogy jól érzem magam, erre valaki nem idejön csattogni? Édes Istenem már komolyan mondom, hogy az ember farkaslányának már egy perc nyugta se lehet. A nyakamat behajlítva emelem meg kicsit a fejem, hogy megnézzem ki az, aki a hátam mögött nem bír a vérével, és amikor meglátom, undorodva elhúzom a számat. Na csodálatos, ez a picsa is most talált ide.
- Vóóóóó, micsoda durva információk, beszarás, hogy neked micsoda információkészleted van. Ez egy IS-KO-LA! Hát baszki, ez … ez aztán nagyon fontos új ismeretanyag. Mit is mondhatnék erre? Leszarom? Arra van az ajtó, ha nem tetszik a pofám. Megengedték, hogy itt legyek.
Jó, nem itt, hanem bárhol, ahol csendes nyugalomban meg tudom várni Emily-t, az aktuális dadáim egyikét. De hát az ilyen részletek erre a libára meg pont nem tartoznak, szerintem a kölyköknek sem lesz semmi bajuk, ha bejönnek és körülöttem kell rohangálniuk, még játszom is velük. Csípem a kisembereket.
- Amúgy eléggé stoplis vagy, pedig azt mondták, hogy rendezik a tanári béreket. Nos, remélem nem indulsz a suli legdögösebb tancija címért. Megalázó vereség lenne.
Azt hiszem, bármennyire is ígértem Kazi mesternek, hogy nincs verekedés, éppen most provokálok egyet. Hoppá? Vagy legalábbis valami olyasmi. Na mindegy, nem kell megtudnia, és ha meg is tudja, szerintem az ilyen idegesítő libákra nem vonatkozik ez a történet. Csak jót teszek az univerzumnak.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 15. 19:12 Ugrás a poszthoz

FarkasPajtás

Nem is tudom, hogy mit mondhatnék. Olyan nagyon örültem neki, amikor kiderült, hogy olyan, mint én, mosolyogtam, és lelkes voltam, és akartam, hogy tudja. Azonnal akartam. És igen, itt az akartam a jó szó, mert engem ez az egész fellelkesít. Engem ez az egész boldoggá tesz. Én ezt élvezem. És mivel nem találkoztam még olyannal, aki hozzám fogható volna, nem tudom elképzelni, hogy van ember, aki nem lelkes. Aki nem élvezi az átváltozás utáni csodát, az érzékszervei ilyen fokú aktiválódását, aki nem szereti ezt az egészet. Persze mondták, hogy nem mindenki úgy gondol erre, ahogy én, hogy vannak, akik ezt nem találják jó dolognak, akik nem találták meg ennek a szépségét, de azt nem tették hozzá, hogy az emberek többnyire nem lelkesek a ténytől, hogy vérfarkassá válnak. Pedig ez a nagy helyzet. Az emberek többnyire nem lelkesek ettől,  és ezt nekem még meg kell tanulnom.
Bólogatok párat az Igézőre, de nem mondok semmi mást, mert nem is az lenne a lényeg, hogy mit ír az újság, meg, hogy mit csinálok én egy átlagos – átlagos, és nem egy varázsiskola és környéke által karanténba zárt, tanulmányi tevékenységek űzésével töltött – napon. Aztán, mert más nincs, meg kell törni a mély filozofálást, és máris ott a megoldás: Vérfarkasok vagyunk. Szinte hallom is, ahogy átfordulnak még egyet a kerekek, kattannak, összeillenek, az információ és szómorzsák eggyé lesznek, és a végén ott van a tény, hogy kattannak egy akkorát hogy abból szinte kihallatszik az az egy szó, az az egy, ami összeköt minket.
- Azért akkor mégsem volt annyira szar a poén.
Állapítom meg abból, hogy amikor leesik neki, nevetni kezd. Tudom, hogy ezen, tudom, hogy azért, mert vicces, mert így, ennek tudatában a valós értelme a „farkasszem”-nek igen is vicces. Ironikus és vicces. Előreveszem a hajzuhatagom, a göndör, fehér tincseket piszkálom, amíg kineveti magát, mert hát ez olyan dolog, amit az ember nem tud kiszámítani, mindenki más hosszúságig nevet egy-egy viccen. Nekem, ha betalál, képes vagyok órákig is szakadni, olyan hosszan, hogy már mindenem fáj.
- Miért olyan hihetetlen?
Húzom össze a szemöldökömet gyanúsan, mert nem értem, szerintem rajtam jobban is látszik a dolog, hogy mi vagyok, mint rajta. Egyszerűen olyan vagyok, amilyen, és még rá is erősítek erre a farkas dologra. Igen, kicsit különbözünk, tudom.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 16. 21:06 Ugrás a poszthoz

Farkaska

Elképzelem, ahogy tényleg megtenné, és valljuk be, azért minden lánynak, legyen bármilyen is, meg játsszon bármilyen elérhetetlen frigid libát is, jól esik, ha ilyen kijelentéseket tesznek a férfi népség példányai. Nem is csúnya példányai, ha már itt tartunk. Jaj még a végén csúnyán bajba kerülök, komolyan eddig olyan tudatosan kerültem a hímeket – fun fact, hogy a szüleim azért zárattak ide, mert szerintük mást sem csináltam, csak orgiáztam –, itt meg a nagy unalomban nem tudom, hogy miért is nem éltem eddig is az általuk kínált lehetőségekkel. Bajban leszek még a végén azt hiszem. De egyelőre szimplán csak élvezem az életet, élvezem, hogy ilyen kegyesek hozzám az égiek, meg azt is, hogy nem lányneveldébe küldtek. Azért kifejezetten.
- Hű, eddig bele sem gondoltam abba, hogy valaki a bőrömbe bújna. Furcsa lenne máson látni a testem.
Nem mintha annyira irigykednék, de nárcisztikus személyiségjegyeimnek köszönhetően eléggé szeretem magam. Szeretem a testem, a kerek fenekem, a melleimet, azt, hogy annak ellenére, hogy masszívabb testfelépítéssel rendelkezem, az izom a ruha alatt, hogy bárhol és bármikor bármelyik testrészem megmutathatom, mert nem kellemetlen egyik porcikám sem. Oké, valljuk be, ez már cseszett mód önimádás, és igen, annyira szeretem magam, hogy nem tudom, milyen lesz majd az, amikor valaki más is szeretni akar engem, úgy, ahogy én. Meg ez olyan oda-vissza dolog, azt mondják, szóval jó lenne, ha magamon kívül mást is tudnék ilyen erősen szeretni. És ez szexualitás, szóval vonatkoztassunk el attól, hogy van egy húgom és egy bátyám, akiket szeretek, mert igen, mind a kettejüket szeretem.
- Szóval, azt mondod, hogy te nem vagy egy nézhető program?
Pillantok oldalra, mert érzem én, hogy nyomul, és elég visszafogottan, de cukin csinálja, hát meg kell zabálni. Kicsit aggódom is, hogy túl nagy falat leszek neki. Nem vagyok én olyan nagyon könnyű eset, de szeretnék néha az lenni, csak elengedni magam, és hagyni, hogy az élet sodorjon. Csakhogy van egy kis bibi ezzel kapcsolatban. Kibaszottul merev vagyok, odabent. Olyan szinten, mint akit sóbálvány átokkal szórtak, és talán ezért is van olyan minimális érzelmi szintem, ezért nem tudom jól megfogalmazni, hogy mit is szeretnék.
- Mi a kedvenc sorozatod?
Teszem fel a kissé talán váratlan kérdést, nem mozdulva mellőle, mert kíváncsi vagyok, hogy ő ellép-e, vagy elindul-e az úton, hogy minél több felületen érintkezzünk egymással. Egyelőre ötletem sincs, hogy melyiket választja majd, de ez a kis játék izgalommal tölt el.  
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 17. 08:55 Ugrás a poszthoz

Myra

- Óóó, hát olvastam, hogy a divatipar válságban van, és már kábé bárki jó nekik, de reméltem, hogy ez nem igaz.
Még az ajkaimat is lebiggyesztem egy kicsit, mert hát szomorú ez. Szegény, szegény modellek. Anno ugye ők egy külön kategória voltak, rengeteg tanulással és áldozatvállalással. Most meg... tényleg mindenkit berángatnak az utcáról. Igazán szomorú, ahogy a világ süllyed.
- Én lehet, hogy nem leszek, de téged egy életre eltiltanak mindentől, aztán a Calvin helyett lehetsz a börtön arca. Azt hiszem, ők megválogathatják, hogy kik lesznek a ribancai, de azt nem válogathatják meg, hogy ki keféli meg őket a börtönőrök közül. Ez amolyan ötven százalék siker.
A börtönben már az is valami, nem? Az elején biztos kiemelkedő jelenség lesz, de ahogy mindenkinek megvolt egyszer, nem hiszem, hogy sokáig képes lesz megőrizni a koronáját. Én a Calvin arca vagyok, hát oda ne rohanjak, én meg holnap átváltozok bazd meg, és megeszlek. Bár nem, a franc akar gyomorrontást egy frigid picsától.
- És ha nem pattanok?
Hú, ha ilyen az, amikor valakit szépen kér, akkor már értem, hogy miért olyan lelkinyomorultak azok a kölykök odakint. Még jó, hogy nekem sosem voltak tanáraim, most meg olyan cukorpofákkal vagyok körülvéve, mint Mikhail Kazanov, alias Kazi mester. Az ilyen eseteket nagyon tudom értékelni. Szóval azt hiszem, ha gyerek lennék most, akkor felnőttként ő lenne az első, akit rohadtul beperelnék.  
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 18. 20:31 Ugrás a poszthoz

Dante
Csak a ruha, jobb oldalon combközépig felsliccelve

Soha életemben nem mentem el senkivel, aki fizetett érte. Sőt, tovább megyek, soha életemben nem randiztam még. Ahhoz képest, hogy a szüleim szerint egy orgiázó ribanc vagyok, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor kerültem szexhelyzetbe. Igen, egyszer. Aztán bumm, meg is haraptak. Nem nagyon van nagy karrierem ezen a téren, és őszintén meglepett, hogy Dante tette rám akár csak egy knútot is.
Cuki srácó, csípem a göndör fürtjeit, szóval meglátjuk, hogy pontosan mit is szeretne. De ez egy randi, még ha fizettek is érte, szóval egy kicsit megadom a módját, hogy zavarba hozzam, és belepréselem a melleimet abba a hihetetlenül szexi ruhába, amit egyszer titokban vettem meg, miután végigültem egy maradoni hosszúságú misét. Sosem volt rajtam, mármint a próbáláson kívül, és inkább tűnik egy rossz lány mindennapi viseletének, mint egy katolikus vérfarkasénak, de hát ilyen ez. A hosszú fehéresszőke fürtöket begöndörítettem, felugrott hajam így csak a könyökömig ér, a hosszú pilláthoz egy kis fekete festéket, némi csillámot és egy szép cicaszemet produkáltam, míg a számat olyan sötét vérbordóra kentem, hogy a vámpírok sírva könyörögnek a receptért.
Hát így indulok neki annak, hogy életem első randevúján arassak. Először késni tervezek, de alkatilag alkalmatlan vagyok a női öt percekre, mert az öt sosem öt, én meg annál kíváncsibb vagyok, mint, hogy öt percig még húzzam az agyát, így hát nagyjából egy perccel utána lépek be a helyre, és amint a pincérfiú álla a helyére bandukol, illően ringatva a csípőm lépek oda az asztalhoz, a tízcentis kis sarkaimon magabiztosan suhanva a sráchoz.
- Weiler úr, micsoda megtiszteltetés, hogy engem választott.
Ajkaim játékos, ravasz mosolyba ívelnek, ahogy végignézek rajta. Jól állunk egymásnak, mi tagadás, és remélem, hogy megfelelően elkápráztatom már most is.
- Szóval, mit játszunk?
Ülök le vele szembe, úgy, hogy a keresztbe pakolt lábaim egész véletlenül végigsimítsanak a vádliján. Hoppá.  
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 21. 18:15 Ugrás a poszthoz

Dante

Ajkaimon pihenő mosolyom szélesebbre húzódik, ahogy nézem, ahogy néz, és látom, ahogy lát. Máshogy néz, mint mások, és nem tudom még, hogy ez mit is jelent, de izgat. Izgat a tudatlanság. Izgat, hogy tudjam, vajon mi jár a fejében. Ő nem olyan, mint mások, és ezt nagyon élvezem. Szeretném tudni, hogy mit lát, amikor rám néz, és valahol mélyen, a bőröm alatt bizseregve tudom, hogy ma még megtudom, minek köszönhető ez a különleges alkalom.
- Lehet, hogy szándékosan túlöltöztem.
Vetem fel az opciót, mint egy mellékesen megemlítendő a lehetőséget, hogy minden centi, amit lát, egy gondosan megtervezett összeállítást rejt. Megvallom, erről van szó, minden centiméter tudatossan néz ki úgy, ahogy. Nem, ez nem feltétlen a szex, ez játék. Imádok játszani, és szeretem, ha a másik fél is. Weiler Dante pénzért hozott el ma magával, ezek szerint ő a fehér bábuk ura, míg én a feketéket mozgatom a táblán. Vajon melyikünk szerzi meg a királynőt?
- Hogy elvárd, a vetkőzést.
Széles mosolyom mögött egy pillanatra megvillannak a fogaim, de aztán újra visszarendeződik könnyed mosollyá, szemeim reménytől csillognak, és csak remélni tudom tényleg, hogy valóban ez több, mint a legtöbb esetben. A szerelemféltést kizárhatjuk, hisz ő és én sosem voltunk egy pár, és nem tartom valószínűnek, hogy opcionális párkapcsolatként tekintene rám, szomorú lenne, ha azt hinnő, és pár sarló elég ahhoz, hogy az oldalán lépkedjek büszkén, mint egy nő, aki csodálja a férfit. Dante nem ilyen. Dante jászik, és remélem, hogy én is vele játszahatok.
- Meztelenül az emberek kényesen egy szintre kerülnek, sebezhetővé válnak. Leegyszerűsödnek. Csak vér, csont és hús. Semmi cicoma.
Arra, hogy nem rendhagyó módon találkoztunk, kuncogni kezdek, mert ez fájdalmasan igaz, valóban nem így szoktak az emberek indítani a másik felé, de én jelentkeztem erre az egészre, és nekem ezzel az égvilágon nincs semmi bajom sem.
- Megvásároltál magadnak három órára. Vodakszódát, ha van. Ha nincs, akkor hagyományos limonádét.
Nem kell megnéznem az itallapot, jártam itt párszor, csak azt nem tudom, hogy erre az alkalomra van-e valami extra, amivel szolgálni tudnak, de az biztos, hogy semmi szerelmi puncsot nem szeretnék inni. Nem fogok magamból hülyét csinálni. Viszont játsszunk!
- Hol végződik a mai este?
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 26. 10:44 Ugrás a poszthoz

Myra

Annyira tipikus ez a válasz. Annyira szánalmasan egyszerű, hogy még veszekedni sincs kedvem vele. Annyira. Szomorú. A matracot könnyűszerrel rúgom arrébb, ahogy a felkelés sem okoz komolyabb problémát. Nem gondolja komolyan, hogy ennyire kezdő vagyok. Istenem, miért büntetsz?
- Végignézve kettőnkön én vagyok az igényesebb kurva. A te leharcolt fejed elég sok mindent elárul.
Nekem meg a pofám nagy csak, mert életem szexuális partnereit még mindig egy kezemen meg tudom számolni, de ezt nem kell tudnia senkinek. A szüleim elkönyveltek orgiázó ribancnak, szóval igazából mindegy is, hogy mit mondanék, úgyse hinne nekem senki. A lelkem tiszta, Isten látja, más meg valljuk be, nem nagyon izgat. Főleg az ilyen emberek miatt nem fogok álmatlanul forgolódni éjjel. Sőt. Elvigyorodva a gondolatra, széles mosollyal, és művészien drámai csípőlengetéssel sétálok hozzá közelebb, lassan, hogy kiélvezhesse a látványt. Nézz csak Myra, nézz. Amikor egész közel érek hozzá, odahajolok, és lassan, ujjaim külső élével végigsimítok az arcán.
- Széttéphetnélek, de nem érsz ennyit.
Ellépve tőle, elégedetten folytatom az utam, hát dolgozni szeretne. Mondom én, hogy kiégett, biztos nem a jó emberre feküdt le azért, hogy előrébb jusson a ranglétrán, pedig a ribancok alapszabályzata, hogy nincs kilengés, sem visszalépés, mindig van egy szint, ami alá nem mész, különben kiesel a játékból. Lehetett volna luxifeli is, de hát ilyen az élet: kegyetlen.
- Cupp, cupp ribike!
Kiálltok még vissza, jobb kezem középső ujját a magasba lendítve, mielőtt lelépek a színről, ezzel is növelve a kiakasztott emberek számát.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 26. 13:05 Ugrás a poszthoz

Belián

- Így alakult.
Bólogatok, mert nem hiszem, hogy ez most egy olyan téma kell, hogy legyen, amit most itt nekiállunk kivesézni. Az én történetem mostanra már bonyolultabb lett, el kellene indulni Ádámtól meg Évától, sőt Lilittől basszus, hogy mindent letisztázzunk, ne maradjanak ki lényeges részletek. Mert az életem mostanra olyanná vált, mint egy szappanopera. Van itt minden. Szex, vérfarkasság, titkolt testvér.
- Szóval frusztrál a téma.
Értem én, hogy nem akarja éppen itt megbeszélni, de én meg nem akartam várni vele. A tény, hogy van itt más is, aki olyan mint én, engem felvillanyoz, amúgy sem tartom rossz dolognak a farkas létet, mert jó, vannak nem jó részei, mint az átváltozás fájdalma, a gyermektelenség - esetemben legalábbis -, a gyilkos vágy, de ugyanakkor ott van az a számos új élmény. A hangok, az illatok, a sebesség, az éjszaka minden mozzanata, amit emberként nem élsz meg. Én szeretem a farkas létet, olykor jobban, mint az emberit, és talán képes lennék örökre benne maradni.
- De én örülök neked.
Széles, lelkes vigyort küldök meg felé, mert én tényleg, őszintén boldog vagyok attól, hogy ő itt van. Hát van ennél csodálatosabb? Én nem hiszem. Ketten vagyunk. Végre van valaki, akivel meg tudom beszélni ezeket. Jó, egy kicsit nehéz menet lesz, mert látom rajta, hogy ő nem akkora rajongással viseltetik eziránt, mint én, de ez még változhat, irányába is, irányomba is. Minden azon múlik, hogy hogyan hatunk egymásra.
- Te nem érzed? Én egyből kiszúrtam.
Ott van az az érzés. Egyből kiszúrtam őt a tömegben, és kizárt, hogy ennyire jó huszonkilencedik érzékkel rendelkeznék. Viszont meg akarom tartani, és ahhoz nem kellene most jobban sokkolnom.
- Majd talizunk.
Ezzel pedig én távozok is. Szó szerint. Felkelve ugyanis hátradobom a hajam, és kilibbenek a teremből.

Love Love Love
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 26. 23:26 Ugrás a poszthoz

Dante

- Tisztában vagyok az adottságaimmal.
Reflektálok az erőfeszítéseimmel kapcsolatos észrevételére, és örömmel konstatálom, hogy ha úgy van, képes vagyok meghódítani őt. Nem hódító szándékkal érkeztem, de valljuk be, az este partnerétől is függ a szett, és amikor megláttam, hogy Dante az, aki lecsapott rám, megmozgatta a fantáziámat a miért. Valljuk be, a szex és a randi a vérfarkassal előkelőbb helyet kapott, mint a sztárkodás, és ez már önmagában is örömmel töltött el, mert legyen akár szex, akár vérfarkasság, azok mögött inkább ott van az ember, mint a díjak mögött. Vannak számaim, amiket én írtam, és vannak számaim, amiket a számba adtak. Nyertem már ezzel is, azzal is. Viszont összességében a dalok azok, amik mögött a legkevésbé ott vagyok én. Amióta a kór a testemben van, inkább a farkast és a belőle fakadó hullámzó érzelemvilágot tekintem sajátomnak, nem azt, aki korábban voltam. Hogy miért is érzékeny egy hívő katolikus lány kapcsolata Istennel, hát ezért.
- Tény, de vegyük figyelembe az átlag ember szenvedés-faktorát. A rejtett igényt a kiszolgáltatottság érzésének átélésére. A társadalmunk, ha tetszik, ha nem, a negatív érzésekből táplálkozik. Kutatások bizonyítják, hogy a szenvedést sokkal inkább át tudjuk érezni, sőt, magunkévá tudjuk tenni, mint az örömet. Ez valahol egy elborzasztó tény.
Nem az olyan embereknél, mint én, és talán nem is olyanoknál, mint ő. Az én érzelemvilágom eléggé gazdag, a túlzott hisztériától elindulva, a nagyfokú leszaráson át, egészen a fékezhetetlen örömig. Néha olyan, mintha egy kibaszott hullámvasúton ragadtál volna egy váratlan zombiapokalipszis idején, és az a gyökér kezelő elfelejtette volna kikapcsolni, mielőtt megették. Te meg csak mész és mész a már ismert pályán, de, hogy ne hagyd, hogy szétund az agyad, meglepődsz még a váratlan kanyaroknál. Mindezekkel együtt azonban, nagyon szeretek önmagam lenni, és a világ minden kincséért sem cserélnék senkivel.
- A licit szexista, de nem biztos, hogy rossz. Én imádtam a marakodó férfiak látványát, és örültem, hogy nem én voltam az alanya. És értem a jó célt, de kiröhögtelek volna, ha ennél többet áldozol rám.
Valljuk be, tényleg így lett volna, mert én olyan lány vagyok, aki elé, ha odaáll, akkor is megiszok vele egy vodkaszódát, viszont tény, hogy a körítés magáért beszél, és olyan emlékké válik, amin majd jó lesz egyszer-egyszer megállva mosolyogni. A pult felé pillantok, és látom, hogy most mindenki pörög, visszafordulva pedig, őszinte érdeklődés fut át az arcomon, és állapodik meg felcsillanó tekintetemben.
- Kéréssel. Mit tudok én nyújtani neked, amit más nem?
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 26. 23:45 Ugrás a poszthoz

Farkaska

Elnevetem magam, ahogy mentegetőzni próbál, őszinte, vidám kacajjal. Megvallom, nekem eszembe se jutott, hogy olyan hajlamai lennének, amiket éppen felsorolt, és ez vagy azt mutatja, hogy de, olyan hajlamai vannak, csak fél maga előtt is, vagy azt, hogy nagyon sok dolgot kinéz belőlem. Hogy melyik a rosszabb, azt mindenki döntse el maga.
- Értettem, hogy érted, nyugi.
Ő mindenképpen a rendes srácok besorolást kapja, nem tudom miért, olyan a kisugárzása, de ez a legjobb besorolás, még ha nem is tűnik úgy. Mert a rendes fickókból bármi lehet, elmozdulhat a dolog testi irányba, lelki irányba, lehetünk pajtik egy vagy több fronton. De most még csak abban vagyok egészen biztos, hogy rendes fickó. Lassan kitapasztalom ezt a "férfi faj" témát. Eddig nem sokkal volt dolgom hosszú távon, és a legbizalmasabb viszonyom a saját átváltoztatómmal van, de erről ugye nem beszélünk.
- Mesélj erről a sorozatról.
Kérem csendesen, miközben hozzásimulok, nem ellenkezem, hogy átkaroljon, megnyugtatónak érzem, ahogy a közelemben van. Mintha a kisugárzása rám is hatna, kicsit megnyugszom, a vérem pezsgése alábbhagy, és nem azt mondom, hogy emiatt nem lesz semmi, talán pont, hogy emiatt lesz. Azért a pillanatért, ahogy ott állva, a fényeket nézve, csak vagyunk. Néha csak ennyi kell, semmi több, csak lenni. Egy pillanatnyi megállás. Én mostanában csak állok, nem leltem benne örömet, de így, egy másik emberrel állni, teljesen más érzés. A táviránytót a párkányra teszem, jobbommal a karjára simítok, míg a ballal arcát simítom. Rendes fickó. A fejem mozdul, arcélére csókolok, majd kicsit magam felé fordítva a fejét, ajkaimmal ajkaira találok, először csak finoman, érdeklődően.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 20:41 Ugrás a poszthoz

Süni
Ruha

- Okosan, mert van, aki ölne azért, hogy a nagy seggem közelébe jusson.
Szerencséje, hogy jó napom van. Őrült nagy szerencséje. Pár nappal korábban jöttünk vissza a szünetről, és talán Briginek is most így a legjobb, sok mindent meg kell emésztenie.
- Hova megyünk?
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 20:45 Ugrás a poszthoz

Süni

- Hahaha... azt hittem, nem vagyunk elköteleződve.
Mintha így indult volna a mi kis kapcsolatunk, hogy azt mondtuk, nincs elköteleződés, erre ölne? Hajaj.
- Na, látod, szépeket is tudsz te mondani.
Ha kaja van, akkor rendben vagyunk.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 20:49 Ugrás a poszthoz

Süni

- Okosan.
Felelem határozottan, mert ahogy a szüleimet is faképnél hagytam emiatt, úgy őt is simán faképnél hagyom. Én nem köteleződöm el, de nem viselem el, hogy ilyeneket mondjon.
- Nincs itt más.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 20:58 Ugrás a poszthoz

Süni

- Cuki. Itt még nem jártam.
Állapítom meg elgondolkodva, ahogy végignézek az épületen.
- Fürdünk is?
Pillantok a tóra, ahogy beljebb lépkedek a férfi után.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 21:02 Ugrás a poszthoz

Süni

- Eléggé baszatlan picsa stílusod van ma.
És lassan rám is átragasztja, ami nagyon frusztrálni kezd, de egyelőre még tartom magam. Régen nem láttuk egymást, talán ilyen volt eddig is, csak nem tűnt fel.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 21:07 Ugrás a poszthoz

Süni

- Az kevésbé zavarna jelen pillanatban, mint ez.
Mutatok végig rajta, mert még mindig nem értem, hogy mi a hiszti tárgya, de nagyon zavar, és valahogy nem tudok vele nevetni.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 21:14 Ugrás a poszthoz

Süni

- Tökmindegy.
Morranok egyet, ahogy a földre ülök, és magamhoz veszek én is egy hamburgert. A kaja legalább oldja a feszültséget.
- Tőlem kukkolhatsz, én tuti bemegyek a vízbe. Maximum megfagyok.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 21:19 Ugrás a poszthoz

Süni

- Mivel kapcsolatban?
Nézek rá érdeklődve, mert nem tudom, hogy mégis mire gondol. Én örültem, hogy látom, de ő meg nem tudom. Olyan furcsa, és ahogy beszél velem, nem tetszik.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 21:28 Ugrás a poszthoz

Süni

- Nem szeretem, ha kurvának titulálnak. Nem vagyok az.
Felelem csendesen, egy salátát piszkálva.
- Vérfarkas vagyok, Vendel. Nem barátnő alapanyag. Nem tekintem magam embernek, nem tudok elköteleződni.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 28. 21:36 Ugrás a poszthoz

Vendel

- Kösz, hogy megérted.
Felelem szárazon, de valami szomorúság is csendül a hangomba, és letéve magam mellé a hamburgert, felkelve az ajtó felé indulok.
- Ha hagytál volna időt, talán ment volna, de így nem hiszem, hogy fog. Én szóltam Vendel, a legelején.
Ennyi, nekem ez nem megy, sem vele, sem senkivel. Nem is értem, hogy mit hittem. Hogy ezt valaki megérti? Baromság. Ezt kibaszottul nem érti meg senki. Ezzel az elhatározással pedig ki is lépek az ajtón, hogy visszainduljak.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 29. 00:26 Ugrás a poszthoz

Dante

- Mivel nem járhattam iskolába, sokat olvastam, de sosem volt senki, akivel megvitathassam az észrevételeimet, viszont bármikor fel tudom sorolni azokat a színeket és anyagokat, melyek tökéletesen bőrtónus-kompatibilisek velem.
Mit is lát az átlag ember, ha rám néz? Ha ismer, nem élőben, hanem, hogy tudja, hogy ki vagyok, akkor az elkényeztetett picsát, aki pár lemezt végigkornyikált, miközben a lemezkiadóban dugták, és most nagyra van magával, mert valami csoda folytán külföldön is meg bírták hallgatni, de amúgy semmi más, csak egy lány, szokatlanul nagy arccal. Aki meg nem ismer még annyira se, hogy el tudjon helyezni a térképen, az egy túlsminkelt, fehéresszőke hajú, buta libát lát, akinek biztos, hogy a kedvenc színe a rózsaszín, és nem eszik többet egy salátánál, mert vigyáz a vonalaira. Az olyan lányok észre sem veszik, ha kihasználják őket szexuálisan, és ha a falu szajhájává válnak. Nem sokan ismernek, ez valahol az én hibám, valahol nem, de jelen pillanatban élvezem, hogy Dante reflektál az elhangzottakra.
- Valóban nem.
Bár ha hiszi, ha nem, meglepően kevés ember jött rá erre a számokból, mert valahogy ha valaki nem a vidám szerelemről énekel, akkor biztos, hogy a szomorú szerelemről teszi, pedig ez nem igaz. Számos más téma is van a világon, amiről érdemes dal írni, és tagadhatatlan, hogy az én számaim a vérfarkaskórról szólnak, és arról, hogy én is változtam általa, hogy bár fáj, de erősít is, hogy sosem fogom elfelejteni, hogyan kaptam meg. Oké, végül is, szólhat az igaz szerelem elvesztéséről is, gondolom az is ennyire fájdalmas. A mosolyom lankadatlan, a szememben érdekelődés csillan, mert ötletem sincs, hogy ezért miért érte meg még mindig kiadni pár sarlót. Simán meg is kérdezhetett volna valamelyik órán, vagy szünetben, amíg a tanárra várakozunk.
- Begyűjtöd és belehalsz, mert felfallak. Ilyenkor eléggé megnő a gyilkolási vágyunk, és szeretünk embereket fogyasztani.
Nem mintha megettem volna már bárkit is, de valljuk be, a világ legnagyobb baromsága erre igent mondani. Nincs az a pajzsbűbáj, ami védi őt, miközben arra hajt, hogy egy üvegcsébe köpjek. A jelenet nagyon megmosolyogtat, de valljuk be, erre nem sok esély van. Értem én, hogy rellonos meg bátor, de na, azért mindennek van egy ésszerű határa, és Kazanov akkor tényleg nagyon csúnyán nézne rám, és nagyon csúnyán szólítana meg, ha engednék neki. Holy shit, minek gondolkozok ezen? A válaszom totális és egyértelmű nem. Eszemben sincs egy embert ennek kitenni.
- Különben is, én gyantáztatok, tök pucér farkas vagyok.
Jó, ez meg nem igaz, de valamivel oldanom kell a feszültséget, ami hirtelen keletkezett bennem arra, hogy eljönne velem a következő teliholdkor, és játszaná a Helyszínelők legújabb részét. Farkaskoma, farkaskoma, nagyra tátsa, ott a nyála. Nem vicces, nagyon nem vicces, én nem öletek meg senkit saját szórakozására.
- Gyakorlatilag tesztelnéd, hogy mi milyen hatással van rám. A kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad. Okos. És mi van, ha nekem van ezen kívül is egy kérésem?
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 29. 00:38 Ugrás a poszthoz

Kazi Mester - este van
Ruhám

A tanév kezdete előtt néhány nappal jöttünk vissza, és nagyon vártam, hogy vére újra itt lehessek, de a helyzet az, hogy jelen pillanatban a pokolba kívánom az egészet. Pedig jól indult az este, a csónakház is remek ötlet volt, csak aztán valahogy elment a dolog egy nagyon rossz irányba, én pedig könnyezek miatta. Nem, eszemben sincs sírni, én nem sírok, de a könnyeimet nem tudom megállítani. Bárcsak inkább otthon maradtunk volna. A szüleimmel való nem beszélést jobban elviselem, mint azt, ami bennem van most.
Nyilván jobban járnék, ha a Navine biztonságos falai között lennék, de éhes vagyok és megbántott, ezért nem akarok most ott lenni. A konyháról szerzek magamnak vacsorát, pár szelet bundáskenyeret, amit fogalmam sincs, hogy miért vacsorára csináltak, és mivel megmaradt, nyilván, más sem értette, de nekem most jól jönnek arra, hogy eltelítsék a hasamat. A könyvtárhoz közeli párkányok egyikén foglalok helyet, a gyér világításnak köszönhetően már két prefektus is elment mellettem, én pedig teljes nyugalommal hagyom, hogy menjenek csak tovább. A zárást várom, és hogy Kazanov kijöjjön. Beszélni akarok vele, mert tartozik nekem egy történettel, de így nem akarok becsattogni hozzá. Viszont tudom, hogy bent van, amikor errefelé csattogtam, láttam az éppen nyíló ajtóban, ahogy ott ül az asztalnál, és mintha pont felnézett volna, de ebben nem vagyok biztos, talán csak képzelgés volt, semmi több, de nem gáz, kivárok. Most már nyugodtan büntethető is lennék, de mivel mestertanonc vagyok, ezért nemes egyszerűséggel mindenki bekaphatja, és akinek ez nem tetszik, az duplán kaphatja be. Most nem vagyok olyan állapotban, hogy érdekeljen, csak a történetemet szeretném hallani, hogy nyugodtabban menjek el aludni.
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 29. 11:02 Ugrás a poszthoz

Dante

Elgondolkodtató a vámpír-ember-likantróp kérdéskör, egy pillanatnyi csendbe is burkolózom, aztán, végiggondolom az opciókat és a miérteket, pillantok fel rá ismét.
- Véleményem szerint, igen. Noha úgy vélem, még nem találkoztam eggyel sem átváltozásaim során, a vámpírok szíve nem dobog, ereikben nem buzog a vér, a szaguk nem emberi. Mi igazából erre gerjedünk, a forró vérre, a meleg emberi testre, a szívre. Ha ember van a közelemben, a fülemben kezd lüktetni a vágy, hogy végezzek vele. Szerintem a vámpírokra ugyanúgy lényként tekintünk, mint egymásra.
Persze ez csak feltételezés, rendesen akkor nyilatkozhatnék az érzésről, amikor már megtapasztaltam, de nem tudom, hogy mászkál-e a környéken vámpír, velük is annyira elfogadóak, mint velünk, holott esetünkben menetrendszerű a történet, hiszen amint jön a telihold, átváltozunk. Másfél nap hiszti előtt meg utána, a többi napon viszonylag normálisak vagyunk.
- Animágus?
Végignézve rajta, próbálom kitalálni, hogy mi is lehet Dante, milyen állat az, ami tökéletesen beleilleszkedik a környezetbe, és mégis képes útra indulni egy vérfarkassal. Talán hiéna vagy róka, esetleg szürke farkas. Elképzelésem sincs, hogy mennyire rossz úton járok, hiszen már a környezetbe illeszkedéssel csúnyán mellélőttem. De elismerően bólintok, Dante tényleg a végsőkig elmegy ezek szerint, jobb lesz erre odafigyelnem a későbbiekben.
- Legyen. De ha valami idegesítő állattá válsz, akkor ugyanúgy megeszlek. Mint egy gyenge akaratú vega, amikor beszabadul a mekibe.  
Csak, hogy értse, ha kell, én is tudok kivételt tenni. Amikor a húgom után indultam, mielőtt ide kerültem volna, megöltem egy őzikét, és erre nem vagyok büszke, de amíg az állat foglalt le, a gyilkolás, addig az emberek arrébb mentek. Nem akartam börtönbe kerülni, és most nagyobb börtönben vagyok, mint hittem.
- Baromira sokat elvettek tőlem azzal, hogy bezártak ide, és unatkozom, szóval miért is ne.
Én nem mozdulok, teljesen nyugodtan mondom ki, hogy kísérleti nyúl lennék, már ha rögtön nem ölöm meg az elején, akkor oda a közös biznisz, amúgy is érdekel minden, ami ritka, ami új, ami veszélyes, és ahogy a jelenlegi szénám áll, teljes mértékben ráérek. Tényleg nagyon unatkozom. A kérésem szörnyen egyszerű, kellemetlen, hogy ilyet kell tennem, mert ezzel hivatalosan is a lúzerek közé sorolom magam, de muszáj megtennem, mert ha nem, akkor rendesen elszomorodok egy olyan tanévtől, mint a mostani volt. Ujjaimat összeérintem, majd elengedem, majd újra, miközben leküzdöm a kínomat, és ki tudom mondani a kérésemet.
- A következő két tanévben legyél a padtársam.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Angyal Odett Abigél összes hozzászólása (209 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 7 » Fel