Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Szó sem lehetett arról, hogy feladja, ezt Lili úgy engedte el füle mellett, mintha csak valami őt megrendszabályozó kísérlet lett volna, vagy javaslat a nővérétől, hogy figyeljen jobban oda az órákon, és készüljön fel rendesen a tesztekre. De egy szusszanásnyi pihenő belefért, úgyhogy hagyha, hogy Lucas elterüljön és kifújja magát. Ő addig is nyújtott, mert saját sportja révén megtanulta, hogy milyen fontos részét képzni ez a testedzésnek.
Egy kicsit ciki volt a navinésre nézve, hogy Lili mennyivel jobban bírja a kiképzést, de persze a lánynak nem jutott eszébe ezzel cukkolni őt, és csak egy sanda pillantást vetett a mutogatott hasfalra, amivel valóban nem volt igazából semmi baj, de az is tény volt, hogy lehetett volna még ott pumpálni az izmokon bőven. Felmerült benne, hogy odalép hozzá, hogy lecsekkolja, mennyire kemény, de aztán mielőtt még ezt jobban eltervezhette volna, a srác a karjáért nyúlt, és lerántotta maga mellé. Lili ugyan terpeszben állt, és úgy-ahogy stabilan, Lucas többet nyomott nála, és a teljes súlyával képes volt őt húzni, így nem sok esélye volt elkerülni, hogy a füvön kössön ki.
- Héé..! - adott hangot ellenvetésének, de hiába, addigra a hátán feküdt, és fölötte ott figyelt Lucas, lefogva mindkét csuklóját. - Nem ér, nem vagyunk egy súlycsoportban!
Más valószínűleg beletérdelt volna ott, ahol a legjobban fáj egy fiúnak, Lili azonban nem akarta bántani.. nagyon. Ezért csak egyik lábát rákulcsolta a másik derekára, és azzal a lendülettel lökte is meg, remélhetőleg oldalra, le magáról. Ha nem sikerült még eléggé stabil pozíciót felvennie a navinésnek, a gyors reakció talán elérte, amit a szőke szeretett volna vele. Ha nem, akkor pedig felhúzza lábát maga és Lucas közé, és úgy próbálja meg eltaszítani magától. Ha pedig egyik se jön be, marad a tehetetlen nyöszörgés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Szemtelenkedett ez a Lucas, de ez nem volt újdonság Lili számára, gyakorlottan öltött nyelvet felé, aminek pedig már ő szokhatta meg a látványát, ám szerencsére úgy tűnt, hogy a mozdulattal, amivel kibillentette, sikerült meglepnie.
Nem akart ő bírkózni, azt se tudta, hogy kell azt, csak ösztönösen csavarta meg fordította lábait úgy, hogy legyűrje a fölé tornyosulót, és épp úgy meglepődött sikerén, mint a srác. Persze magában biztosan azzal simogatta meg egóját, hogy hagyta magát, de ezt Lili nem hallotta ki, csak győzelme elismerését.
- Tudom - vigyorgott büszkén, és már pattant is volna fel, de aztán megérezte magán a másik pillantását, és kíváncsian felé pislantott.
Egy pillanatig csak emésztette a hallottakat, aztán ismét elvigyorodott, bár ez már inkább volt szégyenlős, hálás mosoly, és örömének jól érzékelhető megjelenése, amiért Lucas nem csak valami hajcsárt látott benne, hanem tudatában volt annak, hogy a lány csak jót akar neki.
- Nekem is kellett a testmozgás, szóval szívesen - felelte könnyedén. - De a pizza nem a hátra megy? Tudod, van a sörhas, meg a pizzahát - tűnődött el, mert bizony nem tudta, hogy ez csak egy szójáték és poén.
Ugyan csak a hasát sikerült csekkolnia, a seggét még nem, de így fekve nem is tűnt kivitelezhetőnek a művelet, pedig komolyan eltervezte, hogy megnézi, hajcsárkodása arról is gondoskodott-e, vagy még guggoltatnia kell párat Lucast. Azonban erről kicsit meg is feledkezett, ahogy megérezte, hogy egy fűszállal piszkálja orrát a másik.
- Mi? Most? - kérdezett vissza nevetve. - Nincs is rajtam smink, a hajam is csak praktikus így, nem szép - bökött fejére, melyre szőke fürtjei befonva, és tarkóján összefogva simultak. Így nem lógott folyton az arcába, és utána egész szép göndör is volt egy darabig, ha kibontotta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Érezte magán Lucas tekintetét végigfutni, egy kicsit meg is borzongott, mintha pillantása nyomán egy jégkrémet is végighúzott volna szabad bőrfelületein, de aztán csak megforgatta szemeit.
- Kellett, hogy ne ragadjanak le az izmaim, vagy mi. Ha seprűre szállok, nem jó, ha egy mozdulat közben becsípődik valami, vagy meghúzódik egy másik valami - magyarázta, jól kihallható hozzá nem értéssel. Tudta, hogy jó, ha megmozgatja magát, mert a sport, amit űz, még ha csak hobbi szinten is, veszélyes lehet, ha felkészületlenül próbálkozik. Így hát ő is hálás volt Lucasnak, hogy okot szolgáltatott, hogy ne sunnyogja el mindezt.
- Mii? Komolyan? De miért épp Pizza Hát? Miért nem Pizza Fej? Vagy Pizza Váll? Bár a leglogikusabb a Pizza Has lenne, az is há betűs, és oda megy a kaja is, szóval miért nem az? - morfondírozott.
Azt se teljesen értette, hogy jött most Lucasnak, hogy ilyet mondjon neki, de itt legalább nem hallott félre semmit, és még azt is tudta, miről van szó, és csak a srác értetlenkedett.
- Azért, hogy ne zavarjon futás, meg nyújtás közben - magyarázta, és pillantása a navinés kezére tévedt. - Neked nincs sok hajad, szóval nem értheted, de tud ám zavarni.
Bólogatott is nagy okosan, aztán meg csak meresztette barnáit a felkecmergőre, hogy mire is készülhet. A felsőjét már ledobta, mire pisloghatott volna Lili.
- Dehogy megyek! - rázta meg fejét, és amint a srác beugrott a vízbe, ő is felállt, és kisétált a stégre, megnézni, hol bukkan fel ez a nagyon nem normális.
- Nem hideeeg? - kiabálta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Csengétől lestem el - felelte a kérdésre, gondosan túllendülve azon a tényen, hogy a srác valamikor megleste őt gyakorlás közben, úgy, hogy nem is szólt. - Még elsőben megmutatta a seprűjét, és annyira tetszett, hogy muszáj volt kipróbálnom a sportot is, amit űzni kell vele.
Teljesen logikus volt, és ennek köszönhette a Laylával is való ismerettségét, barátságát is. Emiatt is hálás volt szőke szobatársának. Sok mindenért lehetett, és ennek megfelelően nagyon is szerette őt. Persze nem csak emiatt, amúgy is imádnivaló volt.
De nem különben Lucas, csak ne lett volna közben ekkora hülye majom néha. viszont most jót nevetett Lili poénján, aki nem is igazán poénnak szánta elmélkedését, de a végére már ő is együtt nevetett a másikkal.
- Én csak kókuszolajat szoktam találni a konyhában - rántotta meg vállát. - Meg napolajat, ha nyáron strandolunk. Elég könnyen le tudok égni.
Lucas azonban nem félt ettől, vetkőzött és csobbant, Lili meg csak vigyorogva nézte őt kintről. Igazából nagyon is volt kedve hozzá, a vizet mindig és mindenkor imádta, csak nem volt alkalomhoz öltözve, és megfázni sem szeretett volna. Az sokat ront az orra nedvességtartalmán, és már úgy megszokta, hogy nem kell mindenhova százas zsepivel mennie. De ha Lucas nem hazudott, talán nem volt olyan vészes.
- Megnövesztheted, ha akarod - felelte még az előbbi kérdésére a másiknak, és fejét oldalra döntve próbálta elképzelni egy térdig érő frizurával őt. - Én meg majd befonom neked, mert tutira eleged lesz belőle folyton.
Ezen aztán jót kuncogott, és miközben levette a tréning felsőt, és félretette, leült a stég szélére, és belógatta lábait a vízbe. A cipőit, meg zokniját már a deszkákon sétálva lerúgta magáról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Valóban sok barátja volt. Könnyen barátkozott, és még könnyebben kedvelt meg másokat, főleg, ha azok olyan tündérek/kedvesek/lazák/menők/izgalmasak voltak, mint akikért Lili úgy odavolt. Úgyhogy nevetve bólogatott válaszként, hogy aztán még jobbat kacarásszon Lucas következő kérdésén.
- Neem, azt nem ott tartjuk, ott csak a kókuszolaj van - rázta a fejét, és nagyon mulatságosnak találta, hogy a srác így félreértette őt. Persze hülyén fogalmazott, kicsit összemosta a gondolatait, ami megesett, de az se volt kizárt, hogy a másik direkt csinált úgy, mintha azt gondolná, hogy a napolaj is a konyhai felszerelés része.
Diskurzusukat már úgy folytatták, hogy a navinés a vízből bukkant elő, míg Lili a stégre ült le figyelni elázott fejét, és azon elmélkedni, hogy festene most, ha hosszabb lenne a haja. Lehet kénytelen lenne kicsavarni, vagy ilyen sellős eleganciával hátradobni.
- Olyan ünneprontó vagy - vágott durcás arcot az elutasításra. Pedig ő tök szívesen befonná neki.
Viszont nem sok ideje maradt azon szomorkodni, hogy Lucas nem engedné befonni a haját neki, ugyanis a srác odaúszott hozzá, és meg sem várva a választ kérdésére, hogy nem akarna-e Lili csatlakozni hozzá a vízben, megragadta a lány lábát, és megrántotta.
Hiába nem lehet a vízből túl nagy erőt kifejteni, a szőke nem volt épp nehézsúlyú, és nem is számított ilyenféle támadásra (a kis naív), de Lucas sem igazán gondolhatta át, mit is csinál, mert bár sikerült magára rántania a lányt, az reflexből képen is rúgta őt, és mivel alsó fele érkezett először a vízbe, a többi még nem távolodott el eléggé a stégtől, és feje koppant is egy nagyot a fán, mielőtt a habok elnyelték volna szerencsétlent a következő pillanatban.
Felbukott a felszínre, köhécselve, és egyik kezét a tarkójára szorítva, míg a másikkal a vizet kezdte pacsálni Lucasra.
- Te. Nagyon. Hülye. Majom! - minden szót egy újabb fröcskölés követett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Valóban imádta a vizet, na nem meginni, hanem úszni, pacsálni, vagy egyszerűen csak benne lenni. Megölelni a hullámokat, lemerülni a mélybe, feltörni, mint valami delfin, vagy akár csak belelógatni a lábát, mint most.
Nem mintha az tartotta volna vissza a csobbanástól, hogy majd vizes lesz a ruhája, de még azért annyira nagyon jó idő nem volt, és a faházas eset óta nem jutott eszébe, hogy utána nézzen, hogyan is kell megszárítani varázslattal, ami elázott. Valahogy minden eszébe jutott arról a napról, csak az nem, hogy azzal indult az egész, hogy balga módon nem hogy megszárította, de még jobban eláztatta Lucast, aki így saaajnos vetkőzni kényszerült. Ami azután történt, már történelem.
De ettől függetlenül nem az zavarta, hogy vizes lett, hanem az, hogy akkorát koppant a kobakja a stég szélén, hogy még a nyaka is megreccsent. Rettentően sajgott, és ha nem lett volna mindene is csurom víz, talán még látszott is volna, hogy könnyek szöknek a szemébe, miközben a rajta nevető srácot fröcsköli. Láthatóan nem tűnt fel neki, hogy miért is van már megint hülye majomnak titulálva, ami könnyen lehet, hogy azért lehetett, mert az akcióját ő sem úszta meg fájdalom nélkül. Az orrát szorongatva araszolt közelebb a szőkéhez, aki abbahagyva a pacsálást már inkább arra használta szabad kezét, hogy a fenntartsa magát a vízfelszínen.
A kérdést hallva aztán szúrós pillantást küldött a navinés felé, és ismét kidugta nyelvét.
- A vizet imádom, de ezt a puklit a fejemen nem annyira - mondta, és kitapintotta a fájó duzzanatot haja alatt. Felszisszent, és inkább nem piszkálta tovább. Azt inkább a srácnak tartogatta.
- Remélem tudod, hogy most már nem csak, hogy befonom majd a hajad, de ki is sminkellek mellé. Gyakorolnom kell úgyis, mert még nem vagyok túl ügyes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Nem volt rossz a vízben, az elázott ruhái ellenére sem, csak ne fájt volna a feje annyira. Most már Lucasnak is feltűnt végre, hogy Lili nem csak mókázik, és közel úszva hozzá, megvizsgálta őt. Nem mintha a szőke úgy tudta volna, hogy a srác egy fel nem fedezett gyógyító zseni, azért készséggel előrehajtotta fejét, egyik kezével megkapszkodva a stégben, hogy ne merüljön el.
Felszisszent kissé az érintésre, de valahol egyúttal örült is neki. Jól esett az odafigyelés, még ha ugyanaz a személy okozta is a bajt fél perccel korábban.
- Persze, hogy fáj! Úgy érzem, nőtt egy másik fejem a fejemen - panaszkodott a lány, és kicsit azért el is nevette magát a képtelen ötleten.
Elfogta a dejavu érzés, ahogy ott taposta a vizet Lucas társaságában. Voltak már éppen ebben a tóban, csak akkor Lilire rátekeredett a papírsárkányának kötele, és épp azon volt, hogy megfulladjon. Szerencsére megmentette őt akkor Lucas, és azóta érzett iránta valamit. És ez az érzés most is ott motoszkált benne, csak több másik mellett, amik azóta adódtak hozzá. Némelyik jó volt, némelyik kimondottan jó, míg voltak rosszabbak is.
Nem jutott eszébe semmilyen puklilohasztó varázslat, ilyen specifikus gyógyítói trükkök nem bújtak meg tarsolyában, és a kérdést hallva a srác sem volt járatosabb a témában, de azért hagyta, hogy kitámogassa őt a stégre. Visszakapszkodott rá, és fordulva egyet felült rá, úgy, ahogy azelőtt volt, mielőtt a másik berántotta volna.
Megpaskolta maga mellett a fát, ezzel invitálva Lucast, hogy odaüljön.
- El fog ez múlni magától is - mondta közben, még egyszer kitapogatva a helyet, ahol fejével ellenőrizte a stég keménységét. - Azt hiszem, hozzá van már szokva a fejem amúgy is az ütődésekhez. Meg úgy mindenem is - nevetgélt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

A fájdalom ellenére jót kuncogott Lucas szavain a szőke, és el is képzelte, hogy tarkójából kiáll egy másik, apró Lili-fej, és bőg, mint egy mandragóra. Volt szerencséje kifeküdni egy olyantól még elsőben, úgyhogy úgy képzelte, az ő mini-verziója is hasonlóan lehengerlő lenne. De szerencsére Lucas elmondása alapján nem adott ki magából hangot.
Kikecmergett a vízből, és bár utólag rájött, hogy nem jó ötlet, megrázta fejét.
- Nem, nincs - fintorgott. - Csak le kell kicsit üljek, és jól leszek.
Aranyos volt, hogy így odafigyelt rá, meg aggódott érte, ezért is kínálta fel neki a helyet maga mellett. Igaz, hogy ő okozta első körben magát a sérülést is, de mint tudjuk, a szöszinek nem volt erőssége a haragtartás.
- Persze, te se lehetsz magatól ennyire ütődött - bólogatott vigyorogva. Ezt megint megbánta, már a bólogatást, de a cukkolást cseppet sem. Megérdemelte Lucas is a "törődést".
Felült mellé a stégre, és így már együtt lógatták a lábukat a vízbe. Így, kint belőle, a csurom víz, testére tapadó ruháiban már kicsit kezdett is fázni Lilkó, pálcája viszont a félredobott, cippzárós felsőben volt. El is kezdte tekintetével megkeresni, de közben Lucas tovább magyarázott, és Lilinek megint nevetnie kellett.
- Kösz szépen! Úgy könnyű megmentőnek lenni, ha előtte te magad sodorsz bajba! - lökte meg finoman vállával a másikat.
Aztán ahogy a srác az arcát fürkészte, valahogy Lili tekintete is a navinésen ragadt, figyelte őt, kis rezdüléseit, és próbálta eldönteni, vajon mi baja lehet a hajfonataival. Láthatóan nagyon szerette volna őket kibontva látni, és persze abban is volt némi igazság, amit felhozott.
- Jó, ez igaz. Gondolom most már úgyse fogunk tovább edzeni - rántotta meg vállait, majd elkezdte kibontani az egyik fonatot, ám aztán észlelte, hogy Lucasnak valami más is eszébe jutott.
Mielőtt bármit reagálhatott volna, ajkaik összeértek, és ő gondolkodás nélkül csókolt vissza, egy pillanatra megfeledkezve mindenről. De csak egy pillanatra.
- Mit művelsz? - kérdezte halkan, néhány centire elhúzódva, barnáit Lucas tekintetébe fúrva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Lilit aztán nem kellett győzködni, készséggel elhitte Lucasnak, hogy magától ennyire ütődött, de bizonyára nem segített az sem, ha hébe-hóba beverte a fejét. Szerencsére a kviddicspályánál Lili megmentette egy komolyabb csattanástól, de a többiért nem vállalt felelősséget.
Ám úgy tűnt, mintha a srác Lili baleseteiért kész lett volna erre, de persze csak poénkodott, legalábbis a lánynak úgy tűnt. Meg aztán csak nem ő tekerte rá valami varázslattal azt a papírsárkányt sem.
- Ha ez igaz, lehet mégse kéne a hősömnek tekintselek - játszotta el a töprengőt, valahogy visszafojtva egy újabb vigyort. - Mindjárt kiderül, hogy az életemre próbálsz törni.
Az előbbi próbálkozása legalábbis ennek is beillett volna, de persze az aggodalma jóval valódibbnak tűnt, mint amit most játszott el, szóval Lili nem félt ettől igazándiból.
Annál inkább különösebb volt a folytatás, bár igazából annak se kellett volna meglepnie. Már nem először keveredtek egymáshoz igencsak közel, és nagyon úgy tűnt, hogy Lucas meg se próbálja magát távol tartani tőle. Pedig elvileg megbeszélték, hogy csak barátok, és az elmúlt időszakban, amíg Lili rendszeresen a nyakára járt, úgy tűnt, tudják is tartani magukat ehhez. De lehet, túlságosan is közel kerültek a másikhoz. Megint.
De Lili még mindig úgy érezte, hogy Lucas nem ugyanazért csókolja meg, amiért ő viszonozta azt.
- Nem ez a lényeg - mondta, és a nagyképűsködő válasz elég volt, hogy elfordítsa arcát a másikétól. - Minek csináltad? Az ajkaidat azzal is tudod edzeni, ha sokat beszélsz. Vagy rágsz. Ehetünk valamit, vagy elmehetünk fagyizni. Mondjuk az a nyelvet edzi.
Nem tudta, minek beszél össze-vissza, de alighanem azért, hogy oldja a helyzetet. Kezeivel megdörzsölte csupasz, libabőrös karjait, hogy melengesse őket kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Ő tényleg igazán megpróbálta. Csak barátoknak lenni. De Lucas egyáltalán nem könnyítette ezt meg neki, pedig már eleve nem volt egyszerű. Mert hiába is nyomta el a vágyait, az érzései iránta ott maradtak, és pontosan ezek miatt törődött vele annyit mostanában. Nem akarta olyan állapotban látni újra, mint mikor a navinés eltökélte, hogy szétveri terelő ütővel az egyik póznát, hátha azzal az egész sportágat lezúzza és tönkreteszi. Persze erre semmi esélye nem volt, ahogy a karikákat az égbe emelő oszlopokban sem tudott látható károkat okozni. Csak magában sikerült majdnem.
De ezen úgy tűnt, sikerült túllendülnie, és újra jókedvű volt, Lili pedig már lehet csak azért nyüstölte továbbra is, mert így vele lóghatott. És a srác is élvezte láthatóan a társaságát, szóval elvileg nem volt abban semmi rossz, ha csókolóznak. Kivéve persze, hogy abban maradtak, hogy nem teszik. Nem mintha minden fogadott szót kötelező érvényűen be kellene tartani, de a lánynak jó oka volt nem hagyni a dolgokat eszkalálódni. És az csak az egyik volt, hogy továbbra is túl sok érzés kavargott benne, nem is egy emberrel kapcsolatban, de ott volt az is, hogy nemrég Lucas szíve még egyértelműen másért dobogott, és nem tudott róla Lili, hogy ez változott volna azóta.
Zavarában csacsogni kezdett, amit normális állapotában is gyakran művelt, csak most még jobban hadart, mint olyankor.
- Miért vagyok lelombozó? Nem ártanék én a fáknak, majd jön az ősz, és maguktól lelombozódnak. Én csak.. nem értelek, jó? Szóval de, magyarázd meg!
Felállt ő is, és továbbra is magába kapaszkodva, dörzsölgetve karjait lépdelt Lucas után. Most komolyan megsértődött? Miért? Mert fagyizni akar? Jó, persze előbb meg kéne szárítkozni, mert így is kinéz neki egy megfázás, de aztán ő tényleg benne lett volna bármi más programban is.
- Legalább téged hagy értselek már meg. Azt hittem, megbeszéltük ezt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Nem volt szándékában felbosszantani Lucast, de valahogy úgy tűnt, mégis sikerült. Lili pedig aztán tökre megértette őt, sokkal egyszerűbb lett volna mindenről megfeledkezve elheveredni a füvön, de akármennyire is szeretett ő is a pillanatnak élni, épp ezzel a sráccal itt előtte már megtapasztalta, hogy vannak itt közvetkezmény nevezetű dolgok is, amikkel számolni kell. Márpedig nem tudott nem gondolni arra, hogy a srác csak összetöri a szívét, mert amint Olívia megmozdítja a kisujját, már szalad is hozzá vissza. Még nem volt rajta túl, és amíg ez így van, mit is művelnek ők?
Mondjuk sértegetik egymást. Legalábbis a srác, miközben a pálcája után matatott, holdkórosnak titulálta a szőkét, aki csak pislogott rá. Tudta, hogy ezt rossz néven kell vegye, csak hát fogalma sem volt, mit jelent a kifejezés. Így aztán nem sikerült eléggé hitelesre a durcás pofija.
- Nem, nem tudtam. Nappal van, látod? - bökött az égre, és jól bele is bámult a fényes égitestbe, és talán ettől, talán attól, hogy még mindig csurom víz volt, tüsszentett is egyet.
Lucas közben felegyenesedett és közelebb lépve hozzá folytatta kifakadását, egészen belehevülve abba, és teljesen beléfojtva a szót Lilibe, aki hiába akart regálni, csak tátogott, mint a hal, és tekintetét vadul járatta az érzelmeitől túrcsorduló srác arcán.
Pedig simán felvetette volna, hogy nem akar ő magolni, a gyöngyfűzéshez is béna, de tudta, hogy nem ez itt a lényeg. Lucas is tudta, de hogy biztosan egyértelművé tegye Lili számára is, hogy mire gondol, engedve ösztöneinek csókolta újból meg.
A lány pedig el akart húzódni, de nem tette. Ki akart bontakozni belőle, de nem tette. Nem akart visszacsókolni, de mégis megtette. És ahogy a srác magához vonta, ő úgy kapaszkodott belé, és még nyelvét is hagyta kissé megvadulni.
- De.. a barátok nem csinálnak ilyet.. ugye? - kérdezte, mikor egy pillanatra levegőhöz jutott. Biztosra kellett tudnia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Egészen meglepő gyorsasággal változott át az indulat, és harag, ami Lucas irányából érkezett, valami egészen mássá: szenvedéllyé. Csókjuk talán épp ezen változástól, az érzések és vágyak ütköztetésétől lett olyan, amilyen. És a józan észt ismét mellékvágányra helyező pillanatoknak Lili épp úgy képtelen volt ellenállni, mint korábban. Pedig ott motoszkált még benne valahol a gondolat, hogy miért is kéne visszafognia magát, és egyúttal erre bíztatnia a navinést is, de mindhiába.
Lucas vágyott rá, és ha szavai ezt nem is bizonyíotték eléggé, tettei igen, és Lili hajlott rá, hogy higgyen neki. Mert hinni akart.
- És akkor én most.. a barátod vagyok extrával, vagy.. nem is vagyok az? - Kicsit összezavarodott ezen (is), de már nem is elmélkedett tovább a kérdésen, mert csakhamar vízszintesben találta magát. Lucas a fűre fektette, és fölé kerekedett, a szőke pedig izgatottan kapkodott levegő után. Hogy ne kiabáljon? Miért, mégis mire készült?
Csak pislogott, majd sóhajtott, ahogy a srác következő csókjai már nyakát illették. A vágyak egészen felperzselték belülről, már nem is fázott, és talán ezért, talán mert fel sem fogta igazán, mi történik, hagyta, hogy Lucas lehámozza róla az elázott ruháit. Nem bánta, a fű kellemesen csiklandozta csupasz bőrét, de figyelme amúgy nem is erre öszpontosult, hanem arra, amit Lucas csinált. Vándorútra indult lefelé, és mikor célhoz ért, a szőke már csak hátravetette fejét, és próbált nem gondolni arra, hogy bármikor erre járhat akárki is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Percekig csak pillegett, örülve a megélt pillanatoknak, és egyelőre nem gondolva a továbbiakra. Még szeretett volna így maradni egy kicsit, belefeledkezni a testét melengető ölelésbe, és bár szokatlan volt tőle, de nem szólni egy szót sem.
Csak viszonozta a csókot, majd fejét visszahajtotta Lucas mellkasára. Egyelőre csak ezt az érzést akarta végtelenítettben magáénak, és nem akarta elemezni, értékelni újból azt, ami köztük van. Mert Lucas még ki is mondta, hogy nem egy lehetséges párkapcsolatként tekint rá, csupán "extraként". És bár nagyon élvezte, amit kapott tőle, szóval akár meg is elégedhetett volna mindezzel, valahogy nem tudott.
És már késő is volt, gondolatai útnak indultak, és kezdték elűzni a boldogságot lelkéből, hiába kapaszkodott még mindig belé, és egyúttal a srácba is, aki pedig nem állta meg, hogy ne szövegeljen továbbra is. Ráadásul belekérdezett abba, ami a leginkább nyomasztotta a lányt.
Hogy bánta-e? Mit mondhatna erre? Ha azt mondja nem, Lucas úgy veszi majd, hogy nem bánja, hogy alkalmi partner csupán, ha viszont elismeri, hogy bánja, hogy engedett neki, azzal hazudik.
Kuncognia kellett, de csak mert a fűszál csikizte.
- Nem tudom.. de inkább nem mondom el neki, mert még rám is haragudni fog - felelte, és aprót sóhajtott. - De most komolyan, Lucas. Mit csinálunk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Válaszával Lucas nem nagyon segített, Lili kicsit el is húzta száját. Pedig amúgy nem is jutott volna most eszébe azon tűnődni, barátnője mit szólna hozzá, hogy miket művel, de a srác nem csupán felhozta, még meg sem próbálta megnyugtatni afelől, hogy nincs miért aggódnia. Mintha ő maga is elismerné, hogy hülyeséget csináltak, és még büszke is lenne rá.
Az elültetett rossz érzés ellenére azonban nem akart még kibontakozni a srác öleléséből. Akármilyen hülye majom is volt, nagyon kedvelte, és szeretett vele lenni. Épp ezért szerette volna tudni, hogy mit is csinálnak, hogy mit is érez illetve gondol Lucas ezzel az egésszel kapcsolatban. Mert nem szólhat ennyiről a kapcsolatuk, Lilkónak ez nem volt jó, nem volt kielégítő. Érzelmi oldalról legalábbis semmiképp sem.
Szóval rákérdezett, és látta a navinésen, hogy ezzel megint arra a terepre tévedt vele, amire mintha nem akaródzott volna menni. Nem tudott másra gondolni a lány, hogy azért, mert nem érez iránta semmit, még mindig Olíviát szereti, és őt csak kihasználja.
- Lóghatunk ám felöltözve is, barátokként. De neked az mintha nem menne - mondta, és tekintetét el sem vonva a másikéről figyelt.
De Lucas folytatta, és miközben felült, hogy valamit magára kapjon, mondott valamit, amivel Lili nem teljesen tudta, mit kéne kezdjen.
- És meg is tetted. Láttuk, mi lett belőle - bólintott aprót felkönyökölve. Mit akart ezzel mondani? Nem értette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Azzal nemigen tudott vitába szállni, amit a srác mondott, hiszen volt eléggé sok barátja, de velük nem jutott eszébe odáig elmenni, ahol vele járt. Igazából, minthogy ebbe Lucas vezette be, nem is adódott még lehetősége, de ettől még nem tudta megcáfolni szavait.
Az viszont nem volt igaz, hogy ne tudott volna csak a barátja lenni a navinésnek. Képes volt Sárira is úgy nézni, és eltemetni az iránta táplált, barátságon túlmutató érzéseit. Meg tudta volna tenni ugyanezt most is. Ha Lucas is hajlandó lett volna rá. De ő újra és újra belehajszolta ebbe, egy újabb csókba, majd rövid időn belül a hempergős folytatásba, ahová a szőke legjobb tudomása szerint csak aztán jutott két ember, hogy összejöttek egymással. Sőt, keresztény szokások szerint még az esküvőt is megvárták vele. Erre itt voltak ők, se barátok, se szerelmesek, csak összefekszenek. Akkor ez micsoda? Lili teljesen jogosnak érezte, hogy felvetette a kérdést, és fel nem tudta fogni, Lucas miért ódzkodik annyira attól, hogy megválaszolja.
- Nem - erősítette meg a lány a kijelentést, mert valóban nem értette. Nem volt újdonság, hogy nem tud dolgokat, hogy képzavar lép fel nála, de épp ezért is kérdezett, érdeklődött.
Lucas azonban öltözködni kezdett, ahelyett, hogy kielégítette volna Lili kíváncsiságát, és azt tanácsolta neki is, hogy kövesse a példáját. Most, hogy már nem voltak összebújva, és kimelegedve, tényleg fázni kezdett ő is, szóval nem is kellett kétszer mondani.
Már a cipőjét húzta, de a kérdést hallva hirtelen nem tudta, melyik hurkot dugja melyikbe, magyarán elfelejtette a cipőfűző használatát.
- Csak.. mert éhes leszel, vagy ez olyan randi-féleség lenne? - nézett fel Lucasra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Nem értette, miért nem tud Lucas egyenes választ adni, de ami magyarázat eszébe jutott, az mind rossz volt. Mármint olyan, ami nem tetszett volna neki, ha kimondja őket a másik, és talán ezért sem tette meg. De ez nem volt így rendjén, nem ügyeskedhetett a végtelenségig, nem halogathatta, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, mert annál rosszabb lesz, ha majd kibukik. Eddig a gondolatig azonban már nem jutott el, talán nem is akart.
Próbált a barátja lenni, törődni vele, figyelni, hogy ne csússzon szét újra, és Lucas ezt vagy félreértette, vagy eleve nem is próbálta úgy kezelni, ahogy Lili és csak várta az alkalmat, hogy kettesben maradjanak. Nem mintha a lány ne vágyott volna rá, csak hát.. nem így. Nem ezzel az kellemetlen érzéssel a végén, ami most is utolérte, és amiért újra meg kellett kérdezze: mit is csinálnak ők?
Felmerült benne, hogy újból kerülnie kéne, az is, hogy megmondja, ha nem tud a barátja lenni, akkor inkább ne találkozzanak többé, de aggódott, hogy még nincs kint abból a gödörből, ahová belecsúszott, vagy ha igen, még a peremén táncol, és ezzel visszalökné. De ezt sem akarta. Nem így.
Mielőtt azonban szavakba tudta volna önteni érzéseit, Lucas elhívta randira, és visszakérdezés után megerősítést nyert, hogy igen, olyan randi-randira.
- Nem, még.. nem hiszem, hogy voltam - vallotta meg, és ettől csak még jobban elszégyellte magát. Nem járt még senkivel, még csak randizni se randizott, de azon már túlesett.. kétszer is.
Jól hangzott a pizzázás, a csinosan kiöltözés is, és végre boldognak kellett volna lennie, amiért Lucas normálisan viselkedik, kedves, cuki, és randira hívja, nem egy újabb afférra invitálja, de mégis csak szomorkásan bámulta a cipőjét.
- A vacsi jól hangzik - mondta végül bólogatva párat, és felhúzta lábait, majd felállt, indulásra készen. - A pizzát is szeretem, ha ahhoz lenne kedved.
Várakozóan Lucasra pillantott, hogy ő is feláll-e, hogy elindulhassanak vissza. Ennyi testmozgás mára bőven elegendő volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Mintha valami beépített érzéke lett volna Lucasnak a létező legrosszabb szavak kiválogatására, a lehető legrosszabbkor feltett kérdések formájában. Lili nem sokat gondolkodott, nem fontolta meg, mit miért csinál, és többnyire ezzel nem is volt baj. Vagy mert fel sem fogta, hogy nem a legjobb módon járt el adott szituációban, vagy mert úgy alakult, hogy inkább csak nevetni tudott magán utána. Viszont a navinésnek sikerült konstans arra emlékeztetnie, hogy mekkora hülye, és ezen most egyáltalán nem tudott derülni.
Miután végre valahára randira hívta őt a srác, amit már akkor is a fejéhez vágott, hogy talán megtehetné, mielőtt a bugyijától akarná megszabadítani, mikor felkereste őt a Navinében, egyúttal sikeresen emlékeztette is rá cseppet sem átgondolt kérdésével, hogy bizony olyanban még nem volt része. Mégis mit mond ez el róla?
Nem mintha zavarta volna, mások mit gondolnak róla, sose foglalkoztatta, hogy esetleg hülyének nézik, vagy csak furának. Amíg magával jóban volt, amíg jól érezte magát a bőrében, cseppet sem izgatta, hogy másoknak esetleg nem tetszik, amilyen. De ez most neki nem tetszett. Nem ilyennek akarta látni magát.
Így hát bár örülni akart a randi meghívásnak, inkább csak elszontyolodott, és ezt persze Lucas is észrevette.
- Semmi baj - rázta meg a fejét a kérdésre a szőke, de elfordult, nem nézett közben a navinés szemébe. - De, de, örülök, csak most.. fáradt vagyok, jó?
Béna magyarázat volt, de egyébként nem volt hazugság, tényleg ki volt merülve, épp csak nem emiatt lógatta az orrát. De nem akart ebbe belemenni, csak vissza akart menni a kastélyba, és bebújni az ágyába. Azonban ez a kép szertefoszlott, mert Lucas már megint nem bírta ki, hogy ne kérdezze meg azt, amit a legkevésbé sem kellett volna.
Lili megdermedt, majd rámeredt a srácra, arcán pedig mintha a düh jellegzetes jelei rajzolódtak volna ki. Már amennyire a lány vonásai képesek voltak ezt felvenni.
- De igen, akarok, te hülye majom! Csak tudod, talán jobb lett volna, ha ezzel kezdjük! - kiabálta.
Még egy pillanatig meredt bele a másik arcába, aztán sarkon fordult, és futólépésben indult vissza a kastélyba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Kimerült, testileg és lelkileg, nem akart tovább a srác közelében lenni most. Túl sok volt neki, túl intenzív, de láthatóan nem fogta fel ezt Lucas. Nem értette őt meg, nem tudta, mikor kell annyiban hagyni a dolgot, vagy épp befogni a száját.
Szerette volna mára letudni ezt a.. valamit, ami köztük volt, és szörnyen bántotta, hogy bár erre vágyott, most mégsem örül annak, hogy a srác elhívta vacsizni. Időre volt szüksége, hogy helyre tegye kusza kis gondolatait fejében, de persze nem is ő lett volna, ha Lucas nem hagyja annyiban, és nem akaratoskodik. Lili pedig azon kapta magát, hogy kiabál vele, aztán meg faképnél hagyja. De még ez sem volt neki elég, és utána futott.
- Engedj el - húzta ki karját a srác kezéből. - Nem is futottam, te nem vagy még mindig jó kondiban - szúrta még oda, nem is igazán értve, miért. Talán mert a mai edzés felét ellógta. Nem mintha ne mozgott volna utána is, csak az más volt.
- Tudom, melyik! - mondta ingerülten, de persze nem jutott eszébe rögtön a neve. Pislogott kettőt, meg ajkával formálgatta a betűket, aztán mikor eszébe jutott, folytatta: - Nem vagyok mandragóra, te hülye majom!
Abban sajnos igaza volt, hogy Lili is akarta. A múltkorit is. De ezt most nem szándékozott beismerni, megerősíteni vele Lucas állításait, mert azt akarta, hogy észrevegye, nem ez a lényeg most.
- Csak.. hagyjál most, jó? - puffogott, és megpróbált elmenni mellette. - Mielőtt még nem hogy randizni, de találkozni sem akarnék veled!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Nem értette, mit keres itt Lucas. Azt hitte, megbeszélték, amit meg kellett, tisztázták, hogy nem akar neki segíteni, nem fogja a gyengélkedőre kísérni, szóval a lány részéről mehetett Merlin hírével. Persze elszomorította, hogy így alakult, de a probléma, amit együttlétük okozott, most prioritást élvezett. És meg is találta vele Sárit, csakhogy mielőtt rátérhettek volna a megoldásra, ott termett a srác is.
Barátnője pedig megpróbálta helyre utasítani, jelvényével érvényt szerezni, de mestertanoncként Lucasnak immunitása volt erre, amit készséggel meg is jegyzett. Lili pedig értetlenül bámult rá, hogy most ez miért olyan fontos? Meg úgy egyáltalán, mit akar most megbeszélni, ami nem várhat?
Jelenléte mindenesetre, és az elejtett megjegyzések hozzásegítették Sárit, hogy megértse, ő, Lucas volna a jelenlegi helyzet másik főszereplője. És bár Lilkó ezt az információt sem gondolta most fontosnak, úgy tűnt, az eridonosban felhevített némi indulatot, amit tudott is kire irányítani.
Csak pislogott, ahogy kiosztotta Lucast, és valamiért érezte, ez az a pillanat, amikor be kell állniuk közé, mielőtt történik még valami, amit megbánhatnak. Az az egy is elég volt mára.
- Az én hibám is.. Most ezt hagyjuk, jó? - kérlelte barátnőjét, ám az láthatóan belelovagolta még magát egy fenyegetésbe is.
Ránézett Lucasra, és elmerengett egy kissé azon, ami nem sokkal ezelőtt történt köztük. Sári szavai csengtek a fülében, és próbálta behatárolni azok jelentését. Ami azt illeti, Lucas eléggé határozott volt.. nem erőszakos, de nem volt róla meggyőződve, hogy ha ő esetleg ellenkezik, a srác az első kérésre felhagyott volna a próbálkozással. De jobbnak látta gondolatait szépen a fejében hagyni, pláne, hogy tartott tőle, barátnője tényleg képes lenne megfőzni szegényt.
- Szóval.. hová menjek akkor? - lépett közelebb Sárihoz inkább, és belekapaszkodott egyik karjába. Hátha kell a tűzidomításhoz, vagy hogy hívják, amit csinálni tud.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Úgy tűnt, senkinek sem szúrt szemet váratlan megjelenése, ami vagy azt jelentette, hogy tényleg nem vették észre, honnét érkezett (és akkor el kell gondolkodjon rajta, hogy ninjaként építsen karriert), vagy már mindenki teljesen hozzá volt szokva az égből ereszkedő boszorkák látványához. De Marina legalább örült neki, visszaölelgette a szőkét, és jót is derült nyelvbotlásán.
- Ó, nem azt mondtam? - csodálkozott el Lilkó, de aztán figyelme átfordult a lányról a mellette álló szőke srácra, aki sebesen szétválasztotta őket.
Egy pillanatra köpni-nyelni nem tudott, és összezavarodott, mert a fura srác ezt követően nem féltékeny puffogásban, hanem nevetésben tört ki. Lili pedig Marinára nézett, tőle remélvén magyarázatot.
De első körben csak egy üveget kapott kezébe a rellonostól. Olyannyira nem jött még bele ebbe az ivászat nevű dologba, hogy azóta, hogy elment a pubba a dánnal, és kidobta előtte a taccsot, nem is próbálkozott újra vele. Ráadásul a kezében tartott pia még csak nem is olyasmi volt, amit akkor kipróbáltak, ezért aztán gyanakodva méregette.
Míg ő ezzel lekötötte magát, több más ember is érkezett, és beszédbe elegyedtek, illetve láthatóan nagyon hitetlenkedtek a kialakuló buli kapcsán. Lili pedig gyorsan elszaladt a cókmókjáért. A cukorkát jobb híján egy üres pohárba szórta, a csokit pedig egy tányérra halmozta, és szépen elrendezgette az egyik asztalon. Inni nem hozott, de úgy tűnt, abból amúgy sem lesz hiány, szóval elégedetten bólintva fordult vissza Marina felé, hogy átadhassa ajándékát.
Mivel pénze nem sok volt, és el is ment a csokira meg a cukorkára, úgy döntött, hogy sajátkezű, avagy made in Lililand holmit ajándékoz. Épp volt is egy hajgumija, ami olyan piros volt, mint Dánia zászlaja, már csak azzal kellett ügyeskednie, hogy annyira kifakítsa egy részen, hogy az fehér legyen. Ez majdnem sikerült is, de inkább nagy-nagyon halvány rózsaszín lett. Erre az alapra eszkábált rá egy díszt, fából, ami két táncoló alakot ábrázolt. Legalábbis annak szánta a lány, de kissé ormótlanra sikerült, és komoly belemagyarázásra szorult, de legalább szépen ki is festette.
Ugyan még nem látta, hogy bármikor is használt volna hajgumit Marina, de mivel ő eléggé szerette ezeket a holmikat, valamiért ez volt az első gondolata.
- Nem nagy dolog, de remélem tetszeni fog - nyomta Marina kezébe a csomagolópapírba tekert, és két végén megkötött, így szaloncukorra emlékeztető ajándékot, amint sikerült magára vonni a figyelmét. Ezt némi egy helyben szökelléssel igyekezett kivitelezni, valahogy úgy, ahogy egy tízéves csinálta volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Pörögtek az események, de egy bulin ez teljesen megszokottnak számított, és Lilit hamar magával is ragadta a hangulat. Még azt se bánta teljesen, hogy Marina hamar magára hagyta. Elvégre az ő születésnapja volt, nem sajátíthatta ki, még ha szívesen meg is tette volna. Kapott legalább egy homlokpuszit, amihez hajolgatnia se kellett a rellonosnak, de egyelőre nem nyitotta ki Lili ajándékát. Ebben se volt semmi fura, meg aztán rá is ért egyszerre majd a többivel. Egyedül az nem stimmelt, amit mondott.
Lili kicsit felvonta a szemöldökét, de mire megkérdezhette volna, hogy most Marina személyiségzavaros-e vagy mi a manó van, addigra odébb is állt, hogy szavainak eleget téve felköszöntsön valakit, aki nem saját maga. Mert hát, ahhoz maradhatott is volna egy helyben, mégsem tette. Úgyhogy a szőke csak nézett utána értetlenül, majd előkotorta zsebéből a kissé meggyűrődött meghívót, hogy megnézze, ő olvasta-e félre a nevet, vagy csak rossz napon jött. De nem, amennyire tudatában volt olvasási készségének, illetve a mai dátumnak, a tévedés nem nála volt keresendő. Kivételesen.
Megrántotta a vállát, de azért figyelt érdeklődve tovább, amíg valaki oda nem lépett mellé.
- Aha, azt mondta - bólogatott évfolyamtársának, és pont olyan értetlen fejet vágott, mint ő. Kérdésére pedig bólintott. - Ööö.. nem vagyok jó az órákkal, de azt hiszem, igen - kuncogott aztán válaszként.
Reflexből átvette a poharat is, és kíváncsian beleszaglászott. Nem ismerte a söröket, sose ivott semmilyet se, csak a habot kóstolta még kisebb korában, szóval nem tudta, hogy attól, hogy dán, jobb-e vagy sem. De Marina az volt, és ő elég jó volt... szóval... igen, bele is kortyolt, miközben tekintetét végighordozta az egybegyűlteken.
Közben Marina már kiabált meg nyakbaborult kicsit odébb, és egy idősebb pasas is felbukkant, de mivel mindenki lazán iszogatott mellette tovább, úgy tűnt, nem a bulit jött lelőni, szóval Lili ismét a mellette állóra fordíthatta figyelmét, aki a vállára tette kezét és finoman Mae irányába terelte.
A kérdésre csak bólogatott, naná, hogy jön ő, a világért se maradna egy helyben. Szerencsére nem is felejtette rajta a másik a kezét, így szabadon szökdécselhetett mellette, míg oda nem értek a szülinapos körüli csoportosuláshoz.
- Nézd, Rina, ez a sör onnan jött, mint te! - osztotta meg a fontos információt a lánnyal, amint elkapta pillantását, és aztán már emelte is újra a szájához a poharat. Nem volt olyan finom gyümölcsös íze, mint azoknak, amiket a pubban nyakaltak, de elég jól csúszott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Kezdett a vita kissé elhatalmasodni, és Lilin is a kétségbeesés. Nem akarta ezt, most nagyon nem vágyott rá, hogy azt hallgassa, amint Sári és Lucas veszekednek, sértegetik egymást. Egyébként sem akarta volna, mert nem szerette az ilyen negatív érzelmeket, de most szerette volna, ha a problémára fókuszálnak.
Ehelyett a srác felfújta a békítőnek szánt közbevágását, hevesen kiállva amellett, hogy semmi rosszat nem csináltak. Jól érezték magukat? Persze. De hogy ne követtek volna el hibát? Egy fenét nem! Még Lili is belátta a kis naív, rózsaszín világán keresztül szemlélve, Lucas vajon hol járt gondolatban? Mégis mit akarhatott megbeszélni épp most, ami fontosabb annál, hogy talán teherbe ejtette őt?
Csak pislogott a döbbenettől elnyíló ajkakkal az egymással perlekedőket hallgatva, amíg Sári végre felé nem intézte szavait. Láthatóan elgondolkodott a dolgon, és Lili nem is kért mást.
A navinésre nézett, tekintete kissé szúrós volt, hangja pedig olyan, mintha a sírás kerülgetné.
- Most nem vagyok kíváncsi arra, amit mondani szeretnél, oké? Légyszives hagyj magunkra! - kérte őt. Egyszerűen most nem fért bele, hogy a srác problémáival is foglalkozzon.
Továbbra is karjába kapaszkodva kissé odébb húzta magával Sárit, ezzel is értésére adva Lucasnak, hogy most jobb lenne, ha elmenne. Barátnője nem bizonyult szakértőnek a témában, ami egyfelől jó volt, másrészről nem jutottak egyelőre előrébb.
- Van rá valami növény is? - kérdezte, és kattogtatta azokat a fogaskerekeket ő is. - A bájital kevésbé hangzik kockázatosnak... jó vagy benne? Bájitalfőzésben? Megkérdezhetnénk a receptet a professzortól.. vagy nem is, még rájönne, hogy valamelyikünknek kell! Az nem jó.. akkor egy felsőbb évest, aki már tuti volt ilyen szituációban? Ismersz ilyet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → "Vigadófreskó" folyosója

Szegény Lili, nem volt ő a csínytevés mestere.. meg persze szegény Zente, ő viszont kiválóan bele tudott sétálni egy ilyen csínytevésbe! Csak persze jópofit nem vágott hozzá, pedig sokkal klasszabb lett volna vele együtt kacagni a kellemetlen kis helyzetén. Ehelyett láthatóan és hallhatóan pánikba esett, Lilinek meg valamiért nem fűlött a foga hozzá, hogy bevallja, ő tette ide az útba ezeket a trükkös kis táblákat.
Bár valószínűleg ártatlannak cseppet sem tűnő ábrázatával és össze-vissza locsifecsegésével elárulta már magát, csak a srác még túlzottan arra koncentrált, hogy ne ájuljon el odafent, és nem ért rá azon agyalni, hogy Lili miért ilyen szembántóan gyanús odalent, egy könyre rácsodálkozva.
- Óóó, milyen könyv ez? Naháát, ez egy.. vastag.. könyv. Aminek az a címe, hogy... Könyv a... folyosókról. Igen. Ez áll itt - bólogatott párat, miközben kezében szorongatva a perdöntő bizonyítékot óvatosan hátrálni kezdett a tett helyszínéről.
- Sietek vissza, becsszó! Találok neked tanárt, és egykettőre lent leszel!
Ezt már valóban tök komolyan gondolta, és tényleg szándékában is állt mielőbb segítséget hozni, mert sajnos nem sült el viccesen ügyködése. Nem mintha az ő hibája lett volna, igazán nem tudta, hogyan is működik ez a dolog, ő csak pár egyszerű utasítást kapott. Meg aztán.. ki mondta Zentének, hogy ne élvezze? Hát élvezze, na! Csatlakozna is hozzá igazából, csak aztán meg nem lenne, aki elmentjen tanárt keresni.
A folyosó végére érve sarkon fordult, és már szaladt is. Csak addig állt meg egy pillanatra, míg a könyvet az egyik lovagi páncél sisakrostélya alá dugta. Aztán addig meg sem állt, míg nem talált valaki kompetens illetőt, aki le tudja onnan szedni háztársát.
Remélte, hogy később azért majd jót nevetnek az eseten.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Ez a parti majdnem olyan jó volt, mintha a sajátja lett volna. Sőt, jobb is, mert bár egyáltalán nem volt ellenére, ha mindenki is vele foglalkozik, most jó volt csak táncolni, inni, nevetni és behunyt szemmel belefeledkezni az őrületbe. Persze nem bánta volna, ha Marina mindvégig a társa maradt volna ebben, de nem volt önző, nem sajátíthatta ki, és nyilván, az ő szülinapjáról lévén szó, ez nem is volt reális elképzelés.
Úgyhogy csak örült a perceknek, és kiélvezte azokat, míg a dán lány vele táncolt, és nevetett, aztán, mikor ünnepelti kötelességeit teljesítette, Lili pörgött magában tovább, vagy csapott le egy újabb üveg valamire, mikor a kezében szorongatott már kiürült. Meg, ha úgy adódott, mással is leállt ropni a zenére, nehogy véletlenül is megálljon egy percre kifújni magát. Abban már most biztos volt, hogy holnap nem szívesen fog lábra állni, csak még azt nem tudta, hogy a fáradságtól, vagy a másnaposságtól.
Telt-múlt az idő, rájuk sötétedett, de a partit ez nem hogy megölte volna, úgy tűnt, egyre intenzívebben folyik. Egyre többen voltak némiképp felszabadultabb állapotban, és egyre hangosabban. Lili el is tűnődött rajta, hogy vajon valaki szórt-e ki bűbájt, ami itt tartja a zsivaj hangját, vagy rövidesen rajtuk ütnek a felháborodott aludni vágyók mint a kastélyból, mind a faluból.
Elhessegette végül a gondolatot, és inkább elindult arra, amerre Marina és közeli jó barátai hangját, vagy alakját látni/hallani vélte. Pihenésképp megnézi, mit művelnek épp. Nem lepődött meg azon, hogy épp versenyt isznak.
Móric ki is esett, de Lili nem csodálta, ő hamarabb feladta volna a versenyt, már most is úgy érezte, hogy a kezében szorongatott doboz sört jobb lenne elajándékoznia. De végül inkább csak belekortyolt, reflexből, és elkurjantotta magát:
- HAAaajrá, RiiinaAA!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Haját copfba fogta, aztán kiengedte. Megfésülte, aztán összeborzolta kicsit. Három ruhát is felpróbált, mielőtt egy vékony, spagettipántos, sárga ruha mellett döntött, ami a térde alá ért kicsivel. Lábbeli gyanánt egy kék szandált választott, bár azt se első próbálkozásra. Hajgumiját azért csuklójára húzta, hátha mégis meggondolja magát a haját illetően, és így indult el a faluba, ami igazából város volt. Ez még mindig kicsit zavaros volt számára, de sokkal inkább foglalkoztatta most az a gondolat, hogy miért is tart oda.
Levelet kapott Lucastól, amit először összegyűrt, aztán kisimított, majd újra a kukába vágta, végül megint kihalászta, és miközben szobatársai hülyének nézték, elhatározta, hogy elmegy a randira. Mert, hogy a srác arra hívta. Igaz, már korábban is beszéltek róla, csak aztán újfent elbaltázott mindent a navinés, így úgy tűnt, az egészből nem lesz semmi. Erre jött ez a bagoly, és Lili képtelen volt nemet mondani rá. Főleg, mert nem is hagyott neki más lehetőséget a másik. Ugyanis nem várt választ rá, inkább tényként közölte, hogy ő vasárnap délben ott lesz a pizzázóban, és várni fogja őt. A lány meg túl cuki volt felültetni. Még ha meg is érdemelte volna.
Így aztán elindult, jó fél órával dél előtt, és időben oda is ért a helyszínre. Ami pont olyan sárgán volt berendezve, mint amilyen ruhát ő felhúzott. Szinte elveszett a környezetben, de ezt persze ő nem látta, csak bárki más, aki rávetette pillantását. Páran felé is fordultak, de Lilkó egyikük tekintetében sem ismerte fel Lucast. Még nem volt itt, úgy tűnik, vagy talán nem is lesz? Csak nem felejtette el! Vagy lehet mégis várt választ tőle? Meg kellett volna írja, hogy oké, rendben, eljön?
Ajkába harapva forgatta fejét és állt lábujjhegyre, hátha úgy jobban lát. Miért nem írt vissza neki? Persze, ettől még feltételezhette volna, hogy eljön! Nem? De! Vagy mégse?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Kicsit még feszengett, mielőtt úgy döntött, leteszi a tomporát, amíg várakozik, mert ha nem is a legelőkelőbb, mégiscsak egy étterem volt ez, és ott nem a terem közepén álldogálva szokás várakozni. Csak előbb meg kellett bizonyosodnia felőle, hogy valóban ő az, akinek várnia kell, és Lucas nem lesi valamelyik sarokból, hogy mikor bukkan már föl.
Nem nagyon randizott még, és ez furcsán nagyon bántotta. Nem is igazán az, hogy ez eddig kimaradt, hanem ugye az, hogy más lépések viszont, melyek a randit szokták követni, már megtörténtek korábban. Pedig ő amúgy nem volt az a szabálykövető, hagyománytisztelő, mindent a nagy könyvben írtak szerint teljesítő lány. Nem zavarta, sőt, egyenesen szerette a káoszt, ha semmi sem úgy történik, ahogy kellene, de ez a dolog, ami közte és Lucas közt zajlott, mégis bántotta. Talán mégis volt értelme a dolgoknak időnként a helyes mederben folynia. Mert úgy talán nem érezte volna magát olyan lánynak.
Most mindenesetre nem ezen akart tépelődni, sokkal aktuálisabb volt azon izgulni, hogy miközben neki lett volna rá oka, most lehet, hogy a srác fogja felültetni őt, és nem fordítva. De aztán szerencsére nem így lett, és Lilkó arcára ki is ült egy megkönnyebbült mosoly, ahogy a navinés odalépett hozzá az asztalhoz.
- Szia! - köszönt ő is, és az ajkába harapott. Szegény srác, még nála is bizonytalanabbnak tűnt. - Köszönöm... hozzáöltöztem a helyhez.
Széttárta karjait, aztán pislogott kettőt az üres helyre magával szemben. - Leülsz? Vagy rendeljünk? Asszem itt ki kell menni oda, nem szolgálják fel.
A pult felé mutatott, és közben másik kezével ruháját igazgatta magán. Még így is melege volt, hogy csak ez volt rajta, de nem volt egészen biztos benne, hogy ez a belső hőmérséklet számlájára írható. A srácra pillázott, látta rajta, hogy zavarban van, nem tudja, mit kéne csinálnia, ezért aztán abban is biztos volt, hogy legjobb lesz, ha tiszta lappal indítanak, és még csak szóba sem hozzák, hogy legutóbb milyen körülmények közt váltak el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Felcsillant Lili szeme, mikor Lucas elé tolta a dobozkát, és lelkesen le is csapott rá. Kinyitotta, és bekukucskált, de félő volt, hogy nagyon maszatos lesz, ha most csokizni kezd, hiszen meleg volt, és ilyenkor gyorsan olvadt az édesség. Úgyhogy csak megszaglászta, és elégedetten bólintott egyet.
- Köszönöm! Ez bármelyik virágnál jobb! - Félretolta, de nem azért, mert nem örült neki, vagy ne akarta volna egyből befalni, csak talán jobb lett volna egyelőre az itteni felhozatalra, a hagyományos, és attól kissé eltérőbb pizzákra koncentrálni.
Lili tényleg nem akarta felhozni, de Lucas azért csak felvetette, hogy azt gondolta, haragszik rá a lány. És ez így is volt. Valahol, mélyen még legalábbis. Úgyhogy csak bólintott egyet, és mosolygott arra, hogy a srác örül neki, hogy eljött. Örült ő is. Tényleg.
Ő maga is az étlap után nyúlt, és kerekre tágult szemekkel futotta át, majd egy-egy ponton hangosan fel is nevetett.
- Na neee, pattogatott kukorica lesz a végére? Ez oltááári! - mondta a hasát fogva, és el is határozta, hogy ebből kér. De aztán tovább olvasott, és nevetett, szóval elbizonytalanodott.
- Ez a vajsörös is nagyon bizarrul hangzik! - csóválta a fejét izgatottan. - Ne már, ha a medzsik utóíz nélkül kéred, úgy nincs is semmi értelme! Kérd azzal, és én is olyat kérek! Na?
Erre nem mondhatott nemet, Lili még a csillogó szemeit is bevetette, ahogy kicsit előrehajolva Lucasra nézett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Szerencsére hamar feloldódtak, és Lili remélte, sikerül is ezt a hangulatot megőrizni. Sokat segített, hogy teljesen eszement volt a pizza-felhozatal, valamint az, hogy bár Lucas nem volt kísérletező kedvű, Lilkó kedvéért belemnent a meglepetés pizzába - meglepetésestül.
- Nem fogod megbánni! Vagy.. legalábbis én nem fogom - kacarászott, előre is élvezve azokat a továbbiakat.
Lucas felállt, hogy leadja a rendelésüket, Lili pedig kért egy narilét.
- És kérj bele jeget is nekem! - tette még hozzá.
Aztán, míg a srác vissza nem tért, a bonbonjával szöszölt, vagy az evőeszközöket piszkálta. Nem tudott nyugton csücsülni a fenekén természetesen, izgett-mozgott, a ruháját igazgatta. Lerúgta a szandálokat, és felhúzta a lábát a székre. Maga alá hajtogatta az egyiket, aztán mivel úgy se volt kényelmes, kinyújtotta őket, és Lucas székére tette föl. Tiszta volt, szóval szava se lehet! De aztán visszatért, szóval elvette őket onnan, hogy a navinés le tudjon ülni.
Megköszönte az italt, és bele is kortyolt. Jól esett, mert azért ide csak gyalog jött, és hiába a szellős öltözködés, csak kimelegedett, és kellett a hűsítő. Úgyhogy nem tudott azonnal felelni a másik kérdésére.
- Ühm.. semmi igazán izgis - vallotta meg eltűnődve. Ami persze nem volt teljesen igaz, csak úgy találta, nem a legjobb randi-téma felhozni, hogy amúgy smárolt egy lánnyal, többször is, de most nem hallott felőle napok óta. Pedig aztán nem keveset gondolt rá, szóval egyáltalán nem olyan téma volt, amiről ne beszélt volna, vagy ami ne foglalkoztatta volna.
De talán jobb volt most párosuk másik felére terelni a szót, szóval letéve a poharát Lucasra pislogott.
- Hogy vagy? - Nem akart direktben rákérdezni, de persze leginkább az foglalkoztatta, hogy sikerült-e túltennie magát Olívián. Nagyon nehezen viselte a szakítást, és több hülyeséget is csinált, eléggé bevonva Lilit is, szóval örült volna a lány, ha már mentes ezektől a rossz gondolatoktól a másik. Mert ha nem, mit keresnek itt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Csak nevetett a kilátásba helyezett ápolgatást illetően. Természetesen, ha úgy adódna, ellátná a gondját-baját, de nem hitte, hogy rosszul lenne bármelyikük is. Különben nem lenne engedélye a helynek, meg ilyesmi.
Szóval amíg várakozott, és pakolgatta végtagjait, ahova csak tudta, eltűnődött, vajon bekamuzná-e e a rosszullétet Lucas, csak, hogy kicsaljon némi plusz figyelmet a lánytól. De neem, biztos nem. Lili megrázta a fejét, és felpillantott, mikor megjött a srác.
- Ó.. igazán nincs mit - heherészett kicsit, aztán pedig ártatlan beszélgetésbe bonyolodtak. Olyan kellemes volt most ez így, talán túlságosan is semleges. Mintha elfeledkeztek volna róla, mi mindenen vannak túl. Amit Lili igazából nem annyira bánt. Tényleg új lappal kellett indítaniuk, ha akartak ebből a kapcsolatból bármit is.
- Tanulni? Egy iskolában? Neeee...! - drámázta túl Lucas szavait, és megint csak nevetnie kellett, pedig a másik tök komolynak tűnt. Szóval azért gyorsan hozzá is tette: - Helyes, gratula hozzá! Én még mindig eléggé alulteljesítek, de szerintem bármit tehetnék, Víta nem lenne elégedett.
A nővére mindig többet és többet várt tőle, ami persze jó volt, mert törődött vele, és a jövőjével, de sajnos emiatt nem sokat nevettek együtt bármin is, Lilinek pedig ez igencsak hiányzott.
- Ott én is voltam egyszer. Még Bettivel. Nagyon édesek az állatok! Akartam jelentkezni én is önkénteskedni, csak aztán.. azt hiszem, kiment a fejemből - vallotta meg őszintén.
Mielőtt tovább fűzhette volna gondolatait, hogy ő amúgy a mágikus állatokat jobb kedveli, és azokon belül is főleg azokat, amik hatszor akkorák, mint ő maga, Lucas talált egy apró pókot a lány ruháján. Lili ledermedt, de nem azért, mert félt volna a rovartól, csak nem akarta megzavarni a srác mentőakcióját.
- Sikerült? Nem bántottad, ugye? - kérdezte, barnáit a másik vonásain pihentetve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Örült Lucasnak, mert ha már a tanulmányaira is odafigyel, önkénteskedni jár, és ilyesmik, akkor az azt jelzi, hogy gyógyulófélben van. Vagy talán már meg is gyógyult, amennyire lehetett. Már túlvan az önsajnálaton, a haragon a világ felé, és önmagára figyel, fejlődni próbál. Persze nem rakta össze mindezt ennyire Lili, ő egyszerűen csak azt látta a srácon, hogy jobban van. Meg hogy jól néz ki.
Neki sem ártott volna fejlődnie, lassan ötödéves lesz, ami a VAV éve, és mint ilyen, gyakorlatilag azé, hogy eldöntse végre, mihez kezd magával. De hiába volt idősebb, nézett is ki idősebbnek - már amikor odafigyelt rá -, még mindig gyakran érezte magát tanácstalan kisgyereknek.
- Áh, csak az idődet pocsékolnád - legyintett nevetve. - Víta is próbálkozott vele. Amúgy igen, ő a nővérem. Szóval megpróbálta, és aztán azóta is emlegeti néha, hogy mennyi idejét rám fordította, és hiába. Ami amúgy tényleg úgy van, bár én élveztem a társaságát.
Szeretett a nővérével lógni, kvázi istenítette a legidősebb Süveges testvért, de sajnos nem sok közös témájuk volt. De ez Lilit sosem zavarta levakarhatatlanságában. De ami azt illeti, Lucas-szal sem volt még túl sok közös kapcsolódási pontjuk. Remélte, hogy több lesz, mint amennyi a nővérével van, mert ha kiderül, hogy tényleg csak abban az egy dologban remekelnek közösen, az eléggé szomorú lenne. Persze lehet Lucas nem bánná.
Míg várta, hogy Lucas megmentse a póktól, eltűnődött ajánlatán. Végül is, ha közös programokat, közös témákat akart a sráccal, nem volt rossz kiindulópont, hogy együtt dolgozzanak a menhelyen. Persze neki edzenie is kellett valamikor, de talán ebben a nagy hőségben jobb ötletnek tűnt fedezékbe vonulni, és kevésbé megerőltető dolgokat csinálni.
- Köszi.. hogy nem bántottad - mondta hálásan, miután póktalanodott a ruhája. Szerencse, hogy nem félt tőlük, tényleg, még csak az kellett volna, hogy kiugorjon a sárga göncéből ijedtében.
Lucas végigsimított karján, a lány pedig állta tekintetét. Nem kapta el, csak kicsit elvörösödő fülcimpája jelezte, hogy zavarba jött. Aztán gyorsan a szájához emelte poharát, és olyan mohón nyelte az italt, hogy félre is ment. Köhécselt egy sort, és közben kezével integetett, hogy jól van.