Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- A falu valamivel közelebb van, az pedig nem jelent jót, hogy az a kastély csak úgy a semmiből úszott a látómezőnkbe. - Nagyon magabiztosan hangzik, ám valójában számára is ugyanolyan bizonytalan a helyzet, mint a fiúnak. Mindössze tudja, nem tehetik meg a tétovázást most, hogy egyikük már így is eltűnt. Ha az egyik a másik pedig a másik irányba akar tartani, nem állhatnak egy helyben. Ez a luxus most nem megengedett. Továbbra is fogja a srácot és húzza magával, érzi, hogy az ellent tart, de ez csak növel benne valamiféle baljós bizonyosságot. Olyasmit hall, amit ők nem, nyugtalan.. mi a pokol? Olyan mintha valaki rajta keresztül akarná terelgetni őket. Hát akárki is az, ha a szándéka jó lenne, akkor nem így kommunikálna, ez az elme felett gyakorolt erőszak! Nem, kicsit sem szimpatikus neki az ötlet. Egy pillanatra megáll, szembefordul Elijah-val és két oldalt megfogja a fejét. Ujjai a bongyor fürtökbe túrnak, de cseppet sem romantikus jelentéstartalommal, mindössze azért, hogy így stabilabban megtarthassa a fejét és rákényszerítse, hogy rá nézzen.
- Ide hallgass. Nem, nem hallom, amit te hallasz, de nem vagy jól és akármerre is akar téged kényszeríteni bármi, ha így teszi, nem jelent jót. SNAP OUT, KID!
Beszéd közben felveszi vele a szemkontaktust, zavartságot keres, nem normális méretű pupillát, bármi mágikusan vagy fizikailag érzékelhető vagy árulkodó jelet. Azt mondják, a szem a lélek tükre, hátha most is mesél valamit.
- Mit hallasz, mit látsz? Valaki beszél hozzád? Elijah. - Megnyomja a fiú nevét, hogy az legalább egy pillanatra egyáltalán kiszakadhasson abból a lázálomból vagy akármit is éljen át most. Sára gyomra is liftezik, mert hazugság lenne azt mondani, hogy nem ingatták meg a fiú szavai, de mostmár elindultak a felé, mostmár nem fordulhatnak vissza. És ki tudja továbbra is, hogy nem ez a jó út, hogy nem valami trükk. Mint azok a varázslények Sierrában, amelyek kislánysírás hangját imitálva csalják magukhoz az áldozatot, hogy aztán elkapják.
Valóban lassabbak úgy, hogy neki gyakorlatilag noszogatnia kell végig Elit, de félreértés ne essék, hiába ő a lány, meglepő módon igenis van annyi fizikai előnye, hogy a csak sima húzódzkodást legyűrje. Ha Elijah sokkal erőszakosabban és hevesebben állna ellent, az már trükkösebb lenne.
- Ha bármit látsz, azonnal szólj, van pálcánk, tudunk támadni, ha kell. - Arra az eshetőségre is felkészül, ha a faluban valóban barátságtalanul fogadnák őket. Mindent fontolóra kell venni.
- Whoa. - Egy pillanatra hátrahőköl a felcsapó narancsos lángok láttán és megfordul a fejében, hogy talán rossz döntést hozott, mikor ezt az irányt választotta, a felbukkanó varázsló azonban nem kelt benne rögtön ellenséges benyomást. Ez persze lehet megtévesztő is. Rövid ideig az ismeretlen mágusra mered, míg az Elijaht nézi meredten.. zavaros momentum, de Sára valójában már döntött, ez a döntés pedig kiterjed a kezében tartott eridonos fiúra is, merthogy az előbbi pánikroham után nem hagyja itt, az biztos. Péterre néz, miként reagál minderre, majd megszólal.
- Menjünk. Nekem ezek a lángok inkább tűnnek valami védővarázslatnak. Lehet, pont a kastélytól és az erdőtől. - Ráfog Elijah kezére és elindul, de ő megy elöl, hogyha a tűz netán égetne, egyrészt csak ő sérüljön, másrészt időben tudjon szólni a többieknek. A lángok azonban csak enyhe bizsergéssel szaladnak végig a bőrén, nem bántják, félig a tűzből néz vissza a párosra, jönnek-e, végül ténylegesen követni kezdi a varázslót a lángokon keresztül. Mivel a választási lehetőség végett kissé elbizonytalanodott, illetve nem koncentrál annyira arra, hogy Elijaht fogja, a fiúnak van lehetősége kiszabadulni a fogásából, ami most kevésbé határozott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Nem volt akkora gond felajánlani a lehetőséget. Bár jobb szeret magában, egyedül ütögetni - meg úgy bármit egyedül csinálni, de a közös tevékenység gondolata inkább csak enyhe kellemetlenség. Mint amikor az embert elhívják egy buliba. Értékeli, hogy elhívták, de azért aznap éppen nincs akkora kedve hozzá, vonzónak tűnik az ágy és a Netflix gondolata, a punnyadásé. Aztán valahogy mégiscsak ráveszi magát, hogy felöltözzön, aztán elmenjen az összejövetelre: ahol aztán remekül szórakozik és arra gondol, hogy ezt kár lett volna kihagyni. Na hát mondjuk Sára hasonló szituációi nem végződnek ilyen kitörő happy enddel, de összességében azért néha arra jut: annyira nem volt rossz mégsem társaságban csinálni valamit. Lehet, ezzel is így lesz.
- Én meg Sára. - Végignézi, illetve átengedi az ütés lehetőségét a levitás lánynak.
- Hát, még csak most ajánlottam fel, hogy ketten gyakoroljunk, szóval még konkrétan semmire - ismeri be szemrebbenés nélkül, merthát tény, hol gondolt volna ki még páros edzésötletet az alatt az egy-két másodperc alatt. Neki is adaptálódnia kell gondolatban, hogy osztoznia kell a gyakorlórgurkón.
- Megpróbálhatjuk passzolni egymás között, hátha javítható a célzás. Meg legalább jobban megszokja az ember, ha egyenesen felé tart egy ilyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Nem mintha valaha is túl sokra tartotta volna az újságosak, legyen az egy országos hetilap vagy egy iskolaújság. Pontosan tudta, mennyi ostobaságot és légbőlkapott hazugságot képesek összehordani egy jól hangjó szalagcímért. Annak idején, mikor felébredt, megadatott neki az az öt perc hírnév, amit sosem kért és sosem akart. Szerencsére ez olyasmi volt, ami végül hamar lecsengett. Nem kísérte el ide Magyarországra végül, ahol nem vert akkora hírverést a Morphe esete; valószínűleg pont ezért pakolták be ide.
Mostanra Sárának már bőven elkezdődött a nap. Volt reggel futni a kastély körül például. Az udvar sétálóösvényei tökéletesek erre, a táj szép, főleg, ha elfut az erdő széléig - nem túl közel, persze. Annyira nem vonzotta az erdő, mert tudta, hogy átlagos esetben mik lehetnek egy mágikus erdőben és nem vágyott meglepetésszerű találkozásokra.
Visszatérve aztán megreggelizett és tanult valamennyit, bár számára a vizsgaidőszak elég tétlen volt, tekintve, hogy ekkora érkezett már amúgy is. Sára nem harmadik évfolyamának végére, hanem elejére csöppent ide a szándékok szerint, nem is vizsgázhatott ennek értelmében.
Melegítőben és sportcipőben érkezik a pályára, ahogy szokott és itt találja Elijaht is, akit inkább ismert meg jobban a kis könyvtáras mizériájukból, mintsem az Eridon cikkből. Hátulról közelíti meg az ücsörgő srácot, hogy aztán a feje fölött teljesen előrehajoljon és így pillantson le a srácra egy intéssel.
- Csá. - Eztán ki is egyenesedik és megkerülve a másikat beáll vele szembe. Szétnéz, mások is vannak itt épp. Ők valszeg a következő idényre gyakorolnak már most.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Mondjuk biztos meghallgatná az akadékoskodást is, ha lenne, legfeljebb nem venné végül figyelembe és elkenné valami lowkey flegma megjegyzéssel. Na nem azért, mert Masa különösebben antipatikus lenne számára, mert nem, csak.. nincs érzéke ehhez, azt mondják. Folyton sikerül valakit megbántania, pedig mindössze mond valamit - az ő szemszögéből legalábbis ez történik. Mikor a levitás lány beleegyezik, bólint és úgy kanyarodik a seprűvel, hogy valamivel arrébb, szemben legyen vele.
- Oké. Nem vagyok amúgy valami nagy kviddicszseni, szóval meglátjuk. - Az ütőereje azért jó, kifejezetten, mondthatni kiváló, de minden más.. meh. Főleg a csapatmunkája, azt az idényben fel is hozták neki, de.. akkor sem ez lesz a legelőnyösebb tulajdonsága. "Ha valamit jól akarsz csinálni, csináld magad" - ezt vallja, és nem szerencsés hozzáállás egy csapatjátékban.
Ha úgy vesszük, nem is rossz, hogy Masa efutott, így legalább tudja gyakorolni a célzást a gurkóval, nem úgy, hogy megsebezni akarja a másikat, hanem hogy hogyan passzolhatna a terelőtársának.
A visszaérkező gurkót útjára indítja, megpróbálja minél könnyebben és minél jobban visszapasszolható szögben tenni ezt több kevesebb sikerrel.
- És amúgy te? Be akarsz kerülni a csapatba?
Tessék. Ennyire tájékozott, de hát ő már csak a levita meccs után érkezett, nem is érezte szükségét annak, hogy utánanézzen egy csapatnak, akikkel nem is fog játszani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Aha, már bent is vagy, bocsi, nem nagyon néztem meccseket mióta jöttem. Az utolsóra beszálltam én is, de nem volt valami nagy durranás. - Persze, hogy nem volt az, nem nyertek, Sára meg azért egy kicsit mégiscsak.. győzelemorientált vagy mi. Arról nem is beszélve, hogy sok izgalom nem volt úgy a dologban, hogy alig érhetett a labdához. Erről nem mintha gyakorlatilag tehetne bárki saját magán kívül, így alakult, a helyezkedés nem volt lehet megfelelő, vagy az, hogy ennyire új játékosként és diákként még semmiféle összhang vagy szinkron nem volt a csapattársaival - összességében ettől függetlenül végigunta a meccset. A vége pedig még egy annyira sem kellemes lezárást kapott Lili balesetével.
Amúgy sem egy borzasztóan csökönyös valaki, ha nem megy, nem kell erőltetni alapon a következő idényt esélyesen hanyagolni fogja. Van ezer más hobbija, amivel lefoglalhatja magát és testmozgásnak számít, majd választja azokat, illetve ha hiányozna a repülés, ide ki mindig jöhet attól még.
- Túl sokat nem érhettem bele a gurkóba tho - teszi hozzá a végére hangosan is, ahogy a visszaérkező labda felé mozdul a seprűn és ezúttal egy fokkal erősebbet és egy kicsit pontatlanabbat visszaüt.
Átpillant a másik térfélre a gyakorlópartnerére és diszkréten végignéz Masán. Nincs a dologban semmi hátsó szándék vagy érdekes felhang, csak eddig nem szentelt sok figyelmet arra, hogy igazából kihez is beszél vagy hogy hoz néz ki, milyen benyomást kelt benne.
- És te élvezted? Nem tudom, hogy ment a csapatotoknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Az a Sára.. - kicsit értetlen a hangja, de annyi baj legyen, ez a lelkesedés legyen a legfurcsább dolog, amivel ebben az iskolában találkozik. Azt már észrevette, hogy itt nagyon sokan, nagyon hirtelen nagyon lelkesek tudnak lenni. Aztán hirtelen senki sem. Utóbbival mondjuk nagyon együtt tud érezni meg élni tudja a teljes apátiát, az sem zavarja hát különösebben.
- A seprűt nehezebb volt irányítani, látni meg hát.. a gyengék fegyvere - jegyzi meg ártatlan szarkazmussal. Persze, az orrukig sem láttak, csoda, hogy a hajtók tudtak bármit kezdeni a kvaffal, de még az is, hogy megfelelően tudták kezelni a gurkót a meccsen.
- A fogók helyében nem lennék leginkább ilyenkor. Ebben az időbebn kiszúrni a cikeszt már majdnem emberfeletti.
Persze nyilván nem annyira az, ha tudták kivitelezni, van ebben a kijelentésben egy kevés költői túlzás, de Sára tényleg esélyesen előbb szállna le a nézőtéren és sétálna haza, hogy hagyják őt békén ezzel a hülyeséggel, minthogy véletlen belefutna a labdába. Igen, ez rá vallana.
Meg kell indulnia jobbra a seprűjével, hogy még jó szögben bele tudjon érni a gurkóba, de nem is baj, legalább nem csak egy helyben lebegnek.
- Mi sem, az az utolsó meccs meg vicc volt. - Így fejezi ki, hogy számára kifejezetten frusztráló és idegesítően semmi sem alakult úgy, ahogy akarta volna. Alig ért bele a labdába, Lilit sem tudta menteni a helyzetéből.
- Nemt'om, nekem nem sok kedvem van a következő idényhez, de azért nem baj, ha az ember legalább edzésben marad. A repülés meccsen kívül is jó testmozgás. - Igazi impulzív eridonos jellem, naná, hogy hamar elvesztette az érdeklődését, amint nem kapta meg a tevékenységből a megfelelő mennyiségű és minőségű adrenalinadagját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Zsebretett kézzel ácsorog a bejárati csarnok egyik dísznpáncélja mellett. Az este őrjáratok alkalmával szerencsére kevésbé szólják meg, amiért az iskolai egyentalárt elhagyva inkább számára sokkal kényelmesebb 'mugliruhákba' öltözve grasszál, megkísérelve nyakoncsípni a kastélyban takarodó után sunnyogó diáktársait. Na nem mintha valaha is komolyan vette volna ezt a feladatát, de az éjszakai őrjáratok jól szoktak jönni, hogy enyhítsen néha fel-felhorgató álmatlanságán. Klinikailag ugyan erős lenne inszomniának nevezni ezt az állapotot. Inkább csak... nem tudja felélni eléggé a nappali energiáit. Másoknak a varázsvilág eseményekkel, kalandokkal és újdonságokkal teli, neki az iskolai környezetük viszont sokkal ingerszegényebbnek tűnik, mint az általa megszokott. Reggel korán kell, beül az órákra, amelyeknek egy részén nem is tud vagy nem akar figyelni, szünetekben így-úgy lefoglalja magát - vagy talál magának társaságot hozzá, a délutánt pedig igyekszik minél aktívabban eltölteni, de a Bagolykő lehetőségei mégsem közelítik meg annak az egészségügyi centrumnak az 'arzenálját', ahol sokáig volt. Marad hát a fennmaradó, felemésztetlen energia és az a fajta passzív érdektelen unalom, amely pont elég ahhoz, hogy ébren tartsa esténként.
Egy nagyon bő, kapucnis fekete pulcsiban, farmerben és kényelmes sportcipőben várja vele beosztott prefektustársát, aki pontosan... nem, nincs órája, hogy pontosan tudja, mióta késik, de biztos benne, hogy már legalább tíz perce neki kellett volna indulniuk a földszinti folyosók rengetegének szabályszegőket vadászni. Helyette az üres bejárati csarnok félhomálya ásít rá, csak a néhány jelenléte miatt égő mágikus fáklya szolgáltat fényt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Visszamehetne, mondván, hogy a partnere nem bukkant fel a megbeszélt időben, de valójában nem érez késztetést a másik bemártására, sem arra, hogy csak úgy visszaballagjon az Eridon toronyba, így a további fennmaradó percet telefonozással üti el, a messenger üzeneteit pörgeti végig és válaszol az egyik csoportbeszélgetés legutóbbi üzeneteire. "Holnap raid? Muszáj gyakorolnunk a Scavenger Hunt-ra." A Félkövér olvasatlan üzenet kilóg a többi közül, ujjával rábök és szűkszavúan visszagépel. "Ok." Az ajtó dörrenésére néz fel ebből a tevékenységéből és alighoz rányom a küldés gombra el is rakja inkább az eszközt.
- Csá. - Nem biztos benne, hogy csak egyszerűen nem akar vagy nem tud ÉS nem akar reagálni a váratlan bókra, bár a végeredményen ez végülis nem változtat. Inkább ignorálja, az kényelmesebb. Megfogja Theon kezét, határozottan és egyelőre még türelmesen leveszi a karjáról és visszapakolja a srác törzse mellé. Nem rángatja, nem szorít rá fájdalmasabban, de a szándék tiszta és egyértelmű.
- Mire gondolsz fun dolog alatt? - Nem feltétlenül ellenérdekelt abban, hogy ne kelljen céltalan köröket róniuk a folyosókon és netán összefutni diákokkal, akiknek amúgy is csak maximum jelképes büntetéseket osztanának ki, ha egyáltalán osztanának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Megbeszélték a többiekkel - azaz inkább a nála kezdeményezőbb szociális érzékkel rendelkezők találták ki, majd meggyőzték őt is, hogy érdemes lenne edzeni, kicsit összekovácsolni a csapatot az idény előtt. Nagy nehezen találtak többeknek megfelelő időpontot, miután egyeztették a vizsgáikat, órarendjeiket, különóráikat és egyéb elfoglaltságaikat, így esett a választás erre az időpontra. Sára pontosan érkezik, sőt, előbb is, hogy legyen ideje átöltözni, a cuccainak a nagy részét pedig elzárja az öltözőben, csak a telefonját hozta magával, amit majd tervei szerint a padon hagy. Maximum lesz olyan balszerencséje, hogy véletlenül pont oda ütik a gurkót. Révén, hogy nincs sajátja, mint néhányaknak, az eridonos lány az iskola által biztosított gyakorlóseprűk egyikét vette el, azon lebegve ücsörög a pálya szélén, kezében a rúnázott mobilon pötyögve, mint a legtöbb technológiával fertőzött tini. Mentségére legyen szólva, jobb oka van rá, mint a candy crush vagy a cuki cicás videók.
Az idő viszonylag jó, kissé borús, de összességében lehetne rosszabb is. Kellemetlen lett volna, ha az edzést elrontja egy nagyobb eső, nem biztos benne ugyanis, hogy nem menne-e el az emberek kedve a kinti "találkozójuktól", csak mert nem akarnak bőrig ázni. Önállósította magát annyira, hogy kikérte a seprű mellett a gyakorlólabdákat is, a kvaff, illetve a gurkók is egy-egy dobozban pihennek. Az utóbbiak koffere néha megmozdul, mintha éreznék, hogy a használatukra készülődnek, s már előre mocorognak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Nehéz nem észrevennie, hogy – és ahogy végigmérik, Theon nem igazán titkolja vagy próbálja diszkrétté tenni a gesztust. Egyrészt, bár nem ül ki az arcára, de inkább kényelmetlen számára ez a mustrálás, mintsem hízelgő, másrészt az ő helyzetlátását még nem vágták tönkre az úgynevezett hormonok, így átérezni sem nagyon érzi ezt az izgatottságot, amit Theon közvetít. Sára számára ez a járőrözés a maga lehetőségeivel és kötelességeivel sem másabb, mint ami: egy egyszerű séta a kastély számukra kijelölt területén, amely során ellenőriznik, járkálnak-e illetéktelenül idekint diákok takarodó után.
- Mi van? – Böki oda homlokráncolva egy idő után, mikor megelégeli Theon szuggesztív bámulását és már nem hagyja szó nélkül. Lehet nem volt annyira jó ötlet megkérdezni az előzőt, sőt, mikor a rellonos srác válaszol rá, már biztos benne, hogy felesleges volt.
- Ja, persze, nagyon izgalmasan hangzik fűtetlen kövön, bezárásra alkalmatlan szobában dugni, Theon, mindenki álma. – Nem mintha végtelen kényelmes lenne számára a téma, de azért nem arról van szó, hogy nem merne róla beszélni vagy szégyenlős lenne. Talán pont azért nem szégyenlős, mert kevésbé érdekelt az egészben. Ahogy nézi vele szemben-sréhen álló srácot, nem igazán érez ellenszenvet vagy utálatot, nincs rá oka, viszont ennek az ellentétét sem. Merthát – meglepetés – arra sincs oka.
- Inkább menjünk végig a kijelölt folyosókon, hogy aztán aludhassak, holnap korán kelek. – Sára minden nap korán kel. Ezt főleg a szobatársai, de még a háztársai, illetve a tanárok is tudják, illetve azok, akik reggel-hajnalban még vagy már fenn vannak vagy az udvaron cigiznek. Addigra a lány már felkel és még az órák előtt kimegy futni egy kört, még most télen is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Nem kell sokat várnia, hogy rajta kívül mások is feltűnjenek a pályán, először Bence fut be, hasonlóan lelkesen, mint Sára, csak mondjuk kettejük közül az utóbbin nem annyira látványos ez a lelkesedés. Így hát mikor a srác lerakja a telefonoknak fenntartott dobozt, lejjebb ereszkedik és landol, hogy a készüléket immár lehalkítva ideiglenes helyére rakja.
A bemelegítést hallva először az egyik, majd a másik karjával köröz egyet, aztán csatlakozik a Bennce által vezényelt bemelegítő körhöz. Hozzászokott a testmozgáshoz, így se hirtelen nem éri a dolog, sem pedig kellemetlenül. Ami azt illeti, az mozgás egy kicsit mindig megnyugtatja, segít neki koncentrálni, levezet mindenféle olyan feszültséget és frusztrációt, amit amúgy nem is tudna konkrétan artikulálni, ugyanakkor kétségtelenül az életének részét képezik. Mire végeznek, már kellemesen kimelegedett, ugyanakkor érzi, hogy az edzés további része már nem fogja utólag leterhelni az izmait úgy, mikor majd holnap felkel reggel.
A bemelegítés végeztével aztán az ütőkhöz lép és felkapja az egyiket, megpörgeti a nyelénél, mintha nem is ütő, inkább rövidkard lenne, de nem játszik sokat.. inkább mintha megszokott, reflexszerű mozdulat lenne, mintsem felvágás vagy unalomból tett kényszercselekvés. Be is áll Bencével szemben, egyértelműnek tűnik a választás, tekintve, hogy Theont nem látja sehol, pedig elvileg a rellonos srác is a csapat tagja. Vagy lehet, csak rosszul látta a csapatbeosztást, érdekes. Ennél jobb szokott lenni a memóriája.
- Najó, Bence, engedd ki a gurkót, aztán lássuk. Úgy üsd, mint aki tényleg el akar találni. – Erre azért elmosolyodik, ha már amúgy is csak lebegve, nem különösebben éles helyzetben gyakorolnak, legalább valami kihívás legyen benne vagy mi. Már készülne átvetni a lábát a seprű nyelén és felszállni, amikor Theon bukkan fel teljesen váratlanul, nincs sem átöltözve, a kezében is még cigaretta van, összességében mindenféle edzésre teljesen alkalmatlan, már csak a seprű hiánya miatt is, és teljesen váratlanul megragadja és húz… ná maga után Sárát. Na igen, húzná, ezen egy kicsit mindig meglepődnek az emberek, de az eridonos lány nem olyan törékeny nádszál és a legtöbb lustálkodni inkább hajlamos tininél jobb kondiban van.
Így hát már az első rántás alkalmával megveti a Theon felé eső lábát a földön és határozottan ellentart a mozdulatnak, majd hacsak nem felkészülten és kifejezetten erősen tartják a csuklóját, akkor valószínűleg ki is rántja. Legalábbis megpróbálja.
- What the hell, dude? Edzenék…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nemcsak, hogy az udvar, de ilyen tájt még az iskola is elég csendes. A legtöbb diák az egyik oldaláról fordul a másikra, miközben Sára már sportfelszerelésben nyújt nem messze a bejárati kaputól. Általános napi rutin része, mindenki tudja, aki csak ismeri, hogy ritkán hagyja ki a reggeli futást. Mélyen letüdőzi a hajnali hűvös, tiszta levegőt. Annak csípős frissessége mindig sikerrel kimossa belőle az álmosság utolsó foszlányait is. Bedugja fülébe a felrúnázott zenelejátszó fülesét, majd ellenőrzi az óráját. Remek, nincs csúszásban, lefutja a szokásos távot, aztán visszamegy a toronyba, letusol, felöltözik majd összekészül a napra - ami elnézve a mai órarendjét, elég unalmasnak ígérkezik. Semmi gyakorlati órája nem lesz, csak az unalmas elmélet felett kell majd kushadni a padban. A gondolat nem tölti el végtelen lelkesedéssel.
Eleinte lassú tempóban kezd kocogni, csak hogy hozzászokjon, majd ahogy a légzése egyenletessé válik és felveszi a ritmust, úgy gyorsít valamennyit a tempón. Időről időre egy kicsit bővíti a távot, már egy ideje ezt a Bejárati kapu - Üvegházak - Erdő széle - majd körben vissza útvonalat tartja, de lassan ideje lesz növelni a kihívást. Ha mindig ugyanannál ragad le, ami már kényelmes és nem fárasztja le, soha nem fogja tudni megfelelően növelni az állóképességét. Saját lélegzetvételeinek és futó lépteinek hangját elnyomja a fülében szóló R&B szám.