Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Semmiség - kedvesen pöccinti tovább a témát, elvégre nincs miért haragudnia. Szinte már elismerés, hogy, ha rosszul is, de a vezetékneve megmaradt a nőben - ezért mondjuk nem lesz Ambrózia Henrik, de az alapok jók voltak. Néha a kevésnek is örülni kell, hogy aztán tudjuk értékelni a nagy dolgokat.
Természetesen beleáll a témába és egy hamiskás, sunyi mosollyal kérdez rá arra a bizonyos más természetre. Nem buta ő, tudja magától is, de a vezetéknevének csúfos bakija után kijár neki egy kis szórakozás. Így hát a nem kissé zavarban lévő nő arcát fürkészve valahol mélyen elégedettség tölti el. No nem azért, mert épp egy roppant jó kiállású fiatalembernek nevezték burkoltan, sokkal inkább a tény, hogy okozhat ő is pár kínos pillanatot Donovannek. Nem szokta élvezni az emberek kínzását, de be kell ismernie, hogy az utóbbi időben sportot űz mások zavarba ejtéséből - főleg Liannáéból. Annál édesebb vörös arcot még nem látott, pedig találkozott már párral. - Tehát szeretné, ha udvarolnék... - igyekszik visszatartani nevetését, ahogy várja, mit reagál majd Ophelia. Jó, tényleg egy szemét, ez nem vitás, főleg annak tudatában, amit ezután készül mondani. - Ön egy igazán csinos nő, de jobb lesz, ha a kapcsolatunkat kizárólag hivatalos mederben folytatjuk - mondandója végére az arcán lévő görbe elveszti cukkolódós mivoltát. Szemeiben is egy enyhe bocsánatkérés csillan, amolyan "ne haragudj, de elkeltem". Persze nem Lilláról van már szó, de kit érdekel. Több, mint fél éve annak, hogy menyasszonya csúfosan elhagyta, illik most már tovább lépnie.
- Akkor nem fogom sokáig feltartani - biccent egyet megértően, bár épp az imént tisztázták, hogyha akarná se tudná tovább húzni ezt a csevegést, hiszen vendéget vár. Azért arra még van ideje, hogy meghallgassa a nőt, majd a végén elhúzza a száját. Nem túl szép történet, bár ő maga nem auror, hogy megállapítsa, mi lett volna a helyes lépés. Az viszont aggodalomra ad okot, hogy a rend őreit megtámadják, ráadásul így. Nem kell hozzá sok ész, hogy kitalálja, ezt előre kitervelték.
- Még szerencse, hogy nem lett nagyobb baja, már ha lehet ilyet mondani a tények ismeretében - kedvesen felel és tekintetét végigfuttatja Ophelia vonásain. Nem tűnik másnak, inkább csak a kisugárzása változott meg. Picit hebrencsebbnek és felszabadultabbnak tűnik, mint amikor a kihallgatáson találkoztak és meg merne esküdni rá, hogy ez nem csupán a körülmények változásának hozománya. Sokkal inkább ez a ki nem mondott újrakezdés, emlékeinek elvesztése teszi ezt az aprócska módosulást. Tök pozitív. - Na közben begurul a várt vonat, mennem kell. Köszönöm a beszélgetést és vigyázzon magára - még utoljára megereszt egy kedves görbét, majd a szerelvény felé veszi az irányt. Az a helyzet, hogy sem a bűnözők, sem a fekete varázslók nem pihennek, így neki is dolga van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Nagyon fáradtnak érzi magát, bár nem tudná megmondani, miért. A szünet előtt sokkal nehezebb a diákokkal, hiszen már mind fél lábbal az iskolán kívül vannak, nem koncentrálnak és sokkal több mínusz pontot kell adnia, mint amennyi plusz kiszalad a tollából. Nem egy kifejezetten rigorózus tanerő, de a rendet muszáj megtartania, még akkor is, ha ezzel nem vív ki maradéktalan elégedettséget.
A tökéletes példa arra, miért kell néha szigorúnak lenni, Zippzhar Mária. Az a lány egészen egyszerűen rémes, hihetetlen, hogy mi mindenre képes csak azért, hogy Henriket az őrületbe kergesse és meg kell vallani, remekül csinálja. Ha csak meghallja a nevét, már görcsbe rándul a gyomra. Biztosra veszi, hogy a levitásnak fogalma sincs arról, hogy tulajdonképpen mit-miért csinál, de azért nagyon lelkes - ami valljuk be, nem lenne rossz, ha mondjuk másba fektetné ezt a temérdek energiát. De ugye ezt hozta az élet, így a deviáns diáklány tovább tevékenykedik meghitt iskolánk legkevésbé sem meghitt falai között. Épp orrnyergét masszírozza egy dolgozat felett - amikor valaki leírja, hogy a vért ketchuppal is lehet helyettesíteni, az már tényleg súlyos -, mikor ráébred, hogy rég lejárt a munkaideje. Hatalmas sóhaj kíséretében szedi össze minden holmiját és vonul át a tanáriba, hogy az ajtóban szinte szó szerint belebotoljon egy fiatal srácba. A vonásai egyből ismerősnek tűnnek, mintha felfedezni vélné benne Máriát is, biztos azonban nem lehet benne.
- Szervusz - meglepetten emelkednek meg szemöldökei, miközben ráeszmél, hogy igen, tényleg hozzá jöttek. A legutóbb, mikor ilyesmi történt, közelharcot kellett vívnia, hogy ne vele veszekedjen a hölgyemény a tantárgyat illetően, hanem a tanulmányisokkal. - Nem zavarsz, gyere csak - könnyeden lép el mellette és csak remélni meri, hogy Márk követi az asztalához, máskülönben elég hangos beszélgetésnek néznek elébe.
- Szorgalmit? - nos, ha az előbb magasságot említettem, akkor muszáj kijavítanom mélységre, merthogy ezúttal a plafont majdnem kiütik azok a szemöldökök. - A tantárgyamból nincs szorgalmi és nem is lesz - testével a fiú felé fordul ösztönösen, papírjait lepakolva pedig félig az asztal sárkára ül, hogy keresztbe font karral folytathassa mondandóját. Hozzáteszem, igen szép látványt nyújtana akárki számára, bár vélhetően a levitás nem fog ennyire elalélni. Érdekes is lenne - bár amennyiben Masával tényleg rokonok, nem lenne meglepő, hogy hasonló az ízlésük. - Nem szeretném, ha a szükségesnél többet foglalkoznátok az óráim témáival, így nálam nincs lehetőség pontszerzésre. Órai aktivitással esetleg - töprengőn réved a távolba egy pillanatra, hogy aztán kék íriszeit Márkra szegezze. Nem lesz egy könnyű menet, ha meg akarják győzni ennek ellentétéről. De azért csak hajrá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Nem mondom meg, mit olvastam FaZék helyett, de maradjunk annyiban, hogy felszaladt a szemöldököm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Neked mindent IS Masám. Már megint mi rosszban sántikálsz errefelé?

Én??? Soha. Csak a vén kukkereim már nem látnak jól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Ennyire hiányzom? Mivel lebácsiztál, gondoltam vissza se jövök, de végül megesett rajtad a szívem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Álmodói részleg → Karakterek → Azt beszélik...

A pletykák óhatatlanul is terjednek, szájról-szájra, ezzel nem kevés félreértést és galibát okozva. A legszebb az egészben, hogy mire a történet visszaér az alanyhoz - ha egyáltalán visszaér -, már nem is hasonlít a valósághoz. Lássuk hát, hogy kiről és mit pletykáltatok, mi a véleményetek másokról! Az alábbi sablon mentén - nem kőbevésett, de jó, ha szerepelnek ezek az információk valamilyen formában - ne féljetek megosztani legféltettebb és legtitkosabb beszélgetéseiteket...

• Kiről (a beszélgetés alanya)
• Kivel (akivel megbeszélted)
• Hol (a kastélyban? a faluban? másutt?)
• Mikor (egy eseményen, vagy tán az éjszaka közepén?)
• Mit (a hatalmas információ)
• Ki tudhatja? (lehetséges, hogy meghallhatott valaki? esetleg a beszélgetőtársad tovább adta?)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Szemöldöke érdeklődőn emelkedik meg a tájékoztatásra, ami már szinte burkolt követelőzésnek is mondható. Szája szegletében egy sokatmondó, hamiskás mosolykezdemény játszik, azonban nem engedi szabadjára ezt a görbét, megvárja a megfelelő pillanatot. Szemei is játékosan csillannak, láthatóan mulattatja a diskurzus, bár abban biztos, hogy Márk nem épp ezt a hatást kívánta elérni.
- Tisztában vagyok a szabályzattal, azonban nekem és az igazgatónak van egy megállapodásunk - és még csak nem is hazudik: szigorú feltételekhez kötötte Kriszpin, hogy Henrik oktathasson, ezek pedig nem váltak semmissé azzal, hogy abba a bizonyos székbe valaki más ült bele. Mindkettejük közös kívánsága volt ez, nem minden célzatosság nélkül. - Ez nem csupán arról szól, hogy elsősök nem vehetik fel a tárgyam, hanem arról is, hogy a szükségesnél több időt nem töltetek a diákokkal a tárgyamhoz kapcsolódó kutatások miatt - abszolút felnőttesen magyaráz, kétséget kizáróan partnernek és nem egy minden lében kanál nebulónak tekinti a levitást. Ez egyébként Henriknél általános: ha érzékeli, hogy valaki korát meghazudtolóan intelligens és képes komoly beszélgetések lefolytatására, nem fogja visszahelyezni egy olyan képzeletbeli polcra, ahol nincs helye.
- Érdeklődve hallgatom - ez az a pillanat, amikor valóban elterül az a széles mosoly arcán, noha nem hagy kérdőjeleket a válaszát illetően, mely a jelek szerint nemleges marad. Ha valaki, ő megtanulta, mit tehet a fekete mágia az emberekkel, ráadásul semmi szüksége egy újabb botrányra, ami kirobbanhat. Épp csak elültek a pletykák arról, hogy vérmágiával megölte a szüleit, semmiképp sem hiányzik egy szalaghír, mely szerint a diákokat elmélyülten foglalkoztatja okkultizmussal szorgalmik keretein belül. Nopity nope.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Te most zsarolni próbálsz engem? Na de kisasszony, mindennek van határa. ˇ^ˇ

Köszönöm, öcsém.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Azt hiszem, új kedvenc diákom van. *apai stílusban megsimogatja a vékony vállat*

Nagyon kíváncsi vagyok rá Zétény, szólj, ha kifejted. Esetleg. Valamikor. Valakinek. Érteeeeeed.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Tudod Mária *igen, szándékosan hívja így* ha csak egy percig nem a bosszantásomon ügyködnél, hanem olyan kedves és cuki lennél, mint Babett, akkor nem esnél ki a kegyeimből SE. *eközben kedvesen megsimítja a Drinóczi lány vállát, hogy ne aggódjon, mindez nem az ő hibája*

Amúgy Zétény, nekem nincsenek kedvenceim, köztudott, hogy én csak pikkelek tanulókra, igaz Mária?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Hát, tulajdonképpen de. De ha ez az ára, hogy mással ne randizzon a kiszemelt... Akkor átváltunk galleonra. xd

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Miből gondolod, hogy én elmennék arra a randira, ha kifizetnéd? Talán egyikünk se menne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Ott még nem tartunk kicsirigó. Ha majd egyszer ráérsz végre játszani, talán fogunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Beszélniük kell. Méghozzá sürgősen. Most már többszörös bűntudata van, pedig jobban meggondolva nem ő ütötte ki Masát, hanem a lány saját magát azzal a gurkóval, ami amúgy Márkot is elkaszálta. Most őszintén, tehet ő erről? Csak részben, de az nem számít, most amúgy sem ezért jön - vagy legalábbis nem csak ezért. Történt valami, amiről nem tudtak beszélni, viszont igen sok mindent befolyásolhat, ha nem teszik tisztába. Hogy mi Henrik célja? Fogalma sincs. Azt már tudja, hogy az indító ok az volt, hogy valamit belekevertek a Valentin ajándékaiba. A romlott bájitalokról már úgyis olvasott, minden bizonnyal ennek lehetett áldozata, azonban ez még önmagában nem magyaráz meg semmit. Mert lássuk be, az ő viselkedésének indokaként elkönyvelhető ez a reakció, de a levitásé... Egyszerűen csak visszacsókolt. Hagyta magát, belesimult, visszacsókolt, és Henrik fejében egyetlen igazán jól csengő kérdés visszhangzik: miért? Az emlékei azért nem vesztek el, volt Máriának lehetősége elfutni, több egérutat is kapott, de nem tette meg, nem mondott nemet, ergo nem volt erőszak, de akkor mégis micsoda? És miért olyan baromi fontos, hogy ezt pont most éjfél előtt nem sokkal tudakolja meg a lánytól? A fenébe is.
Az ajtóhoz érve halkan kopog, s mivel a javas int csak, hogy beléphet, egy pillanatra elbizonytalanodik. Mivel tanár, ki nem dobják, de csendre intik és azt kérik, ne izgassa fel a Zippzhar tesók egyik tagját se. Nos, nem állt szándékában semmilyen formában ilyesmit tenni, de tudjuk, hogy mindez úgyis bekövetkezik majd. Masa ágyához lép és nem meglepő módon ébren találja. Sóhajt egyet és csendharangot von maguk köré, hogy lehetőleg egyetlen szó se hallatszódjon ki abból, ami itt most el fog hangzani.
- Hogy vagy? - zsebre vágja kezeit, tulajdonképpen tapintható a feszültség. Az is érdekli, hogy hogy viseli a lány a balesetet, de valljuk be, ez csak amolyan felvezetés, előjáték, mert a nagyobb problémák ezután jönnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Azt nyilvánvalóan nem várta, hogy örömujjongásban tör majd ki a lány, ahogyan arra sem számított, hogy egy kellemes bájcsevej ígértét hozza majd a ma éjjel. Nem is érti, miért kell nekik állandóan ilyen hülye szituációkban találkozniuk, bár tény és való, hogy elég furán venné ki magát, ha mondjuk a folyosó közepén folytatnák le ugyanezt a beszélgetést.
A válaszra tekintete végigsiklik a bebugyolált lányon, ajkait összepréseli. Ez azért részben az ő hibája is, így csak biccent egyet, zsebeiben nyugvó kezeinek merevsége pedig elárulja, hogy ideges. Sem a hely, sem az idő nem alkalmas, csakhogy ez pont nem az a helyzet, amikor ráérnek arra várni, hogy valami jobb legyen vagy megváltozzon. Mert nem fog. A legutóbb, mikor Henrik annyiban hagyta az egészet, a dolog odáig fajult, hogy Masát csurom vizesen kellett kihalásznia a kútból télvíz idején. Remek kilátások a jövőjüket nézve, valóban.
- Én is örülök, hogy látlak - cinikussága már-már felháborító, de nehezére esik kedvesnek lenni, mikor a levitás ilyen... Ellenséges. Amit eddig mondott az nagyjából megfelelt egy "takarodj" utasításnak, esetleg a "nem vagyok rád kíváncsi" kezdetű és végű monológok is beleesnének ebbe a kategóriába. - Beszélnünk kell. Mindketten pontosan jól tudjuk, hogy miről. Ha nem baj, leülök - tulajdonképpen nem valódi engedélykérés ez, egy laza mozdulattal ragadja meg a széket és húzza magukhoz, hogy leülhessen az ágy mellé. Tudja ő, hogy valamit csinálnia kéne, csak éppenséggel Mária cseppet sem könnyíti meg a dolgát. Milliónyi kérdés kering a fejében, de lehetséges, hogy először neki kellene válaszokat adnia. De az meg nagyon szarul veszi ki magát, ha azzal kezd, hogy figyu, figyelmetlenségből olyan csokit ettem, amiben romlott szerelmi bájital volt, ezért csókoltalak meg. Te miért? Na szóval értitek a problematikát.
- Nézd, szeretnék elnézést kérni. Akárhogy is alakult az a dolog ott, a lépcsőházban, nem volt jogom hozzá és sajnos az sem mentség rá, hogy minden bizonnyal romlott szerelmi bájitaltól kaphattam ezt a sugalmazást - nagyon nehezére esik Masa arcát néznie, egyáltalán a lány íriszeit, mert egyszerre érzi nagyon kínosnak és fontosnak ezt a beszélgetést. Kár, hogy pontosan jól tudja, milyen reakciót várjon a másiktól. Semmiképp sem jót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

És milyen igaza van! Egy thesztrál sereg sem tarthatná vissza ettől, de még csak egy kentaur horda sem. Ím hát könnyítvén mindkettejük helyzetén, elhelyezkedik a kényelmetlennek tűnő széken - egy ekkora embernek amúgy az is - és elkezdi keresgélni azokat a szavakat, amikkel egyébként nem keveset készült. Úristen, hányszor lejátszotta a fejében az egészet! Hogy mit és hogyan mond majd, azonban a valóság mindig jóval rémesebb, mint azt az ember fantáziája engedni merné. Tétován ugyan, de nekirugaszkodik a témának, ami tulajdonképpen akkor is foglalkoztatja mindkettejüket, ha tagadják.
Mire mondandója feléhez ér - merthogy ez amúgy korántsem a vége -, egyszer csak felé repül egy... plüssgurkó? Lehet ilyennel kellene játsszák a meccseket, bár ez sem volna garancia arra, hogy Henrik, halálosztó becenevéhez hűen kiüssön valakit. Arca előtt valamivel állítja meg a puha anyagot, tulajdonképpen amögül kikukkantva figyel Masára, aki pillanatok alatt úgy dönt, hogy akkor az ő arca így nincs. Kár érte. Fél szemöldöke kérdőn felszalad a reakció láttán, aztán tekintete megakad a lány beharapott ajkán. Mindig lifttel jár, igaz-e?
- Ha most nem én ülnék itt, ez lenne a tökéletes válasz egyébként, értékelem a próbálkozást - noha a levitás úgy döntött, vakságot fogad, Henrik hangjából egyértelműen kiérződik, ahogy elmosolyodik. A lift nem is olyan rossz ötlet, be kéne szereltessenek egyet - hátha benne ragadnak kettesben (a szerk.) -, addig viszont jó lenne, ha a tényleges kérdőjeleket próbálnák meg eltüntetni.
- Masa - a férfi mély baritonja meglepően gyengéden csendül, s bár nem ér hozzá a másikhoz, erre nincs is igazán szükség. Pusztán tónusa simogatja az ember fülét. Köszönhető ez többek között annak, hogy jelenleg nem tudja, Mária sír-e vagy nevet, de egyik rosszabb forgatókönyv, mint a másik. - Kérlek, beszéljük meg. Ez nem egy öt perces késés az órámról és igenis tisztáznunk kell - ha most megkérdeznék, hogy miért, hirtelen egyetlen racionális indok sem jutna eszébe a kíváncsiságon túl. Miért csókolt vissza? Csak remélni meri, hogy erre a kérdésre legalább egyikük tudja a választ, az pedig nem úgy hangzik, hogy "mert szeretlek". Mert ez az egyetlen dolog, amivel ebben a helyzetben tényleg nem tudna mit kezdeni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Csak nem arra célzol, hogy hiányzom? Nem is tudtam, hogy már ilyen nyíltan felvállalod.

Olyan jó látni Rafaelt! *-* Mi munkánk volt az új profilképében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Nehéz egy néma emberrel beszélgetni, nem csoda, hogy Henrik türelme is vészesen fogy. Ami azt illeti, számított arra, hogy nem lesz egy egyszerű menet ez a találkozás, hiszen elválásuk, vagy legalábbis búcsújuk is kaotikusra sikerült. Újra és újra eszébe jut, mert marja a kérdés, furdalja a kíváncsiság, egyszerűen tudni akarja, hogy ott és akkor mi történt. Tulajdonképpen ebben kéri Mária segítségét, aki nem tűnik túl készségesnek. Persze érthető, hiszen mégis csak egy olyan férfival csókolózott, akit ki nem állhat, de épp ezért összezavaró az egész: nem tiltakozott, akarta! Bármennyire is jól esne egyszerűen elfelejteni ezt az egészet, ha Henrik tudomására jut, hogy a levitás gyengéd érzéseket táplál iránta, akkor lépéseket kell tennie. Legalább megpróbálnia. Nem folytathat viszonyt egy tanulóval, túlságosan felelőtlen és kockázatos vállalkozás, a viszonzatlan tanár-diák szerelem pedig sem az álmos, sem az álmatlan könyv szerint nem kecsegtet túl sok jóval.
- Pedig meg kell beszéljük - a kínos kérdés ott van a nyelve hegyén, de képtelen feltenni. Hogy is hangozhatna szájából egy diákja felé: miért csókoltál vissza? Ahogy peregnek a percek, már a "miért csókoltál meg?" kérdésre sem olyan egyértelmű a válasz, mert nem csak a bájital, mert a szökőkútnál és a lakásában is volt valami, mert amikor Theon minősíthetetlenül viselkedett a lánnyal, akkor az Henrikből is heves reakciót váltott ki. Mert ez az egész rémesen szürreális és tisztázni akarja - ha másért nem, hát önmagáért mindenképp.
- Igen, megtörtént. A bájitalon túl nincs mentségem, de van egy dolog, ami nem hagy nyugodni... - tekintete az ágyneműre téved, hiszen nem tudja ezt Mária szemébe kimondani. Nem tudja neki szegezni a kérdést, mert szégyelli magát, hogy egyáltalán érdekli. Tini kíváncsiság, imponáló szituáció, de nem, Masa nem ilyen. Sok mindent el tud képzelni a lányról, de ezt nem. Valami történt vele, benne, amiért így alakult az az éjjel, vagy inkább hajnal. - Miért viszonoztad a csókot? - ahogy kimondja, szinte érzi, hogy a feszültség elért a tetőfokára és a levegő is megfagy körülöttük. Az idő megáll, a pillanatok percekké, majd órákká válnak, ő pedig csak vár, tőle szokatlan módon tanácstalanul, ámde kérlelhetetlenül. Tudni akarja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

A férfi fejében is valami hasonló hangzik el: ajjaj. Talán életében most először érzi magát ennyire kínosan, pedig ismerve múltját nem kétséges, hogy volt már nem egy, nem két rázós szituációja. Hozták kellemetlen helyzetbe és reagált már úgy, hogy az feszültséget teremtsen, de ami jelenleg kettejük közt zajlik, az valami egészen más.
Végül sikerül feltennie a kérdést, az viszont, ahogy Mária elismétli, még merevebbé teszi. Ez tényleg ilyen rosszul hangzott volna kívülről? Amikor magában tette fel a kérdést, nem tűnt ennyire súlyosnak és jelentőségteljesnek, most azonban, ahogy kettejük között feszül, már egész másképp látja. Miért ment bele ebbe? Lehetséges volna, hogy most először igaza volt a levitásnak és egyszerűen ki kellett volna sétálnia és hagyni, hogy mindketten elfelejtsék a lépcsőházban történteket? Hiszen azt már tudja, hogy a lány nem árulja el, ő pedig szintúgy tartotta volna a száját, felesleges kíváncsiság juttatta őket ebbe a kínos csendbe. Nem tudnak egymás szemébe nézni, bár más-más okból kifolyólag, ahogy pedig csiga lassúsággal peregnek a másodpercek, Henrik elbizonytalanodik, tényleg akarja-e tudni a választ. Kár, hogy innentől kezdve nincs választása, mert Mária megszólal, s mondandójával eléri, hogy a férfi megemelje fejét és zavart tekintetével megpróbálja elkapna a lány íriszeit.
- De hát volt esélyed, hogy visszautasíts - nem is igazán érti, hogy bukhat ki ez ajkain. Most akkor ez azt jelentené, hogy Masa többet érez iránta? Hogy akarta, ami akkor történt és talán, de tényleg csak feltételesen, hagyná, hogy újra megtörténjen? Újra akarná? És mégis miért van az, hogy túllépve ezen a kellemetlen beszélgetésen és a szituáció abszurditásán, hajlandó volna még egyszer megtenni, hogy magabiztosabb választ kapjon? Miért érzi azt, hogy végső soron neki ezzel az ég egy adta világon semmi baja - túl a nyilvánvalón, hogy ez helytelen?
- Akkor... - noha belekezd a mondatba, fogalma sincs, hogyan fejezze be. Mert igen, ott a nyelve hegyén, amit mondana, hisz a gondolatok folyamatosan ütköznek elméjében és ki akarnak szabadulni, ezúttal viszont jobban teszi, ha alaposan megrágja, mit ejt ki ténylegesen száján, semmint a vakmerők nyugalmával mondja, ami először eszébe jut. - Akkor most mit kéne tennünk? - végül nem ad hangot az érzéseinek, mert nem akarja befolyásolni Máriát. Nem akarja, hogy azt érezze, Henrik és a jelenléte valamire kötelezi. Egyáltalán, egy ilyen bűnös, büntetendő, tiltott dologban sem akar részt venni. Egyikük sem. Nem, a levitás sem, ugye? Ugye?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Egyszerre érti és nem érti a Mária szeméből áradó megbántottságot. Ha az a csók egy vallomás volt egyben, akkor teljesen logikus, hogy rosszul esik neki Henrik reakciója. De közben ott van a tény, hogy mennyire ki nem állhatja a férfit, minden alkalommal csak kellemetlenséget próbált neki okozni és akkor ezek után kijelenthetjük, hogy nem csak egy autóbaleset volt, egy véletlen, hogy ők ketten csókolóztak. A kérdés, a válasz, a reakció, mind ezer és egy forgatókönyvre enged következtetni és jelenleg egyikük sem igazán tudja, melyik a valós.
- Akkor hogy értetted? – nem kéne feszegetnie a témát, de talán itt az ideje, hogy nyílt lapokkal játsszanak. Fél attól, amit hallani fog, de nem tudná eldönteni, hogy tulajdonképpen melyik verziótól tart. Attól, hogy kiderül, akarta ő is és nem tudott nemet mondani vagy attól, hogy tényleg erőszakként élte meg azt az estét, amit kitörölne. Még Henrik sem tudja, hogy megmásítaná-e, mert törvényszerűen elhatárolódik mind attól, amit aznap este tett, de közben nem érez bűntudatot, vagy talán csak nem érzi elég erősen. Furdalja a dolog, foglalkoztatja, ébren tartja, zavarja a koncentrációban, mégsem tudja azt mondani, hogy maradéktalanul szenved tettének következményeként. Nem úgy Mária, aki láthatóan fuldoklik abban a fekete masszában, amit magának kreált. A férfinak fogalma sincs arról, hogy a levitásnak van valakije, nevezetesen Bence, így ő a problémának csupán egyetlen aspektusát látja: egy tiltott csókot tanár és diák között.
- Ha ilyen könnyű, máris intézem. Főleg a nem tudom, mi a másikat – halványan elmosolyodik, hisz ebben a pillanatban ugyanolyan bizonytalan és tehetetlen ő is. Ő a felnőtt, neki kéne tudnia, mi a helyes ezek után, mégsem képes azt mondani, hogy ezt és ezt kellene tenni. Sohasem keveredett ilyesmibe, reménykedett abban, hogy nem is fog, de most nyakig csücsül benne. Tudnia kellett volna, hogy nem szabad packáznia a Zippzhar lánnyal, mert ez lesz a vége, rengeteg intő jel volt, ami mellett úgy suhant el, mint az intercity. Itt a következménye. – Nem tudom, hogy ez azon múlik-e, mit szeretnék én vagy te. Mit gondolsz, tudunk úgy tenni, mintha ez… Nem történt volna meg? – íriszei megremegnek, kérdők, kíváncsiak, elveszettek. Egy picit olyanok, mint amikor elvesztette Lillát és nem tudta, merre tovább. Akkor is ugyanazt kérdezte: szerinted tudunk úgy maradni, mint annak idején? Nem tudtak. Ha igen mélyen magába néz, pontosan tudja a választ erre, de nem fogja Mária helyett megmondani, mert lehet, ő talán másképp tartja. Mégis, mielőtt erre még felelhetne a másik, szóra nyílnak ajkai és valami olyan dolog csúszik ki rajta, amit ő maga sem tud értelmezni.
- Egyáltalán akarunk úgy tenni, mintha meg se történt volna?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Láthatóan mindenki nagyon örül a győzelemnek, még úgy is, hogy a bajnokságon csak másodikok lettek. Őszintén szólva az előző meccs kudarca után Henrik kissé szkeptikusan állt hozzá ehhez a mai naphoz. Nem nevezném csalódottnak, inkább érdektelennek, s pont emiatt lehetséges az is, hogy ezúttal nem állt pályára. A fiatalok lelkesek voltak, ő pedig az edzéseken mindent megtett, hogy a szükséges dolgokat csapata fejébe verje, Majával karöltve. Bátran merte elengedni a kezüket és végül is jól tette: igazán büszke a teljesítményükre. Az öltöző egyébként végtelenül zajos, azok hagyják el először, akik képtelenek elviselni ezt a fajta tombolást, Klaudió viszont szenvtelenül inzultálja újdonsült fogóbajnokukat a megszerzett cikesz elcsenése okán. Komolyan, a navinésnek birka türelme van, Henrik már háromszor orrba, és négyszer hasba vágta volna roma származású hajtójukat, most mégis inkább csak halvány mosollyal figyeli a jelenetet. Lili mellé húzódik be a sarokba és maga is lefejti védőfelszerelését, hogy aztán lassanként ketten maradjanak és egy vékonyka, bátortalan hang üsse meg fülét.
Erre a szóra kérdőn fordul Lili felé és látva, mennyire megtört, gyorsan kihessegeti Klaudiót, azzal az intelemmel, hogy hagyja békén Layla-t. Nem mintha sokat használna, mert egy "jól van testvírem" kíséretében megejtett vállveregetésen kívül ugyanúgy cseszteti a navinést. Nagyot sóhajtva hajtja be az öltöző ajtaját és a magába roskadt lányhoz lép.
- Elárulod, hogy mit? - mosolyogva guggol le elé. Még ő maga sem öltözött át, teljes felszerelésben van, kivéve a védőruháit. Noha nem lépett pályára, legalább olyan feszült volt számára is a meccs minden mozzanata, mint az aktív játékosoknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Lili a maga nemében egyedülálló teremtés. Vajda Ricsinek minden bizonnyal fogalma sincs, mennyire tökéletes választás is volt számára a nő, erre pedig abból következtet, hogy még a vak is látja, mostanában boldogtalan. Persze felhúzza a gyűrűt az ujjára, büszkén hordja és rá sem néz más férfiakra, de igenis könnyű látni, ha egy nő épp szomorú vagy elégedetlen, esetleg megbántott vagy szenved. Sokaknak nincs ehhez érzéke, de Henriknek volt elég ideje arra, hogy tanulmányozza a jeleket, ha máson nem, hát Lillán bizonyosan. Ahogy ül ott, magába roskadva és forgatja azt a kövekkel kirakott gyűrűt...
Már az ember azt gondolná, mindjárt előáll a farbával, azonban ahelyett, hogy valóban arról beszélne, ami a szívét nyomja, a kviddicsre tereli a szót. Hallgatva a felsorolást automatikusan elmosolyodik. Neki is régi vágya, hogy behúzhasson egyet Theonnak, csak hát nehéz a választás: bal keze az ispotály, jobb keze a köztemető. Nem szívesen ücsörögne a hűvösben gyerekgyilkosság vádjával, főleg azután nem, hogy végre békén hagyták a szülei megölésével. Ugye mindenki érzi, mennyire gáz ez így leírva?
- Nem lehetsz ott mindenütt, ráadásul a legtöbb gól meg sem történhetett volna, ha Te nem vagy. Ami pedig Theont illeti, sajnálom, hogy nem én húztam be neki. Mit csinált? - sajnos Henrik nem látta tökéletesen a pálya széléről, pedig ha tudná, mi történt, valószínűleg a rellonos már nem lenne szexuális kedvében. Pénisz nélkül, összevarrt ánusszal ugyanis nehéz. Meg amúgy is, hogy meri venni a bátorságot, hogy másokat fogdosson? Már az sem volt semmi, ami a folyosón történt, de hallott már ennél cifrábbakat is vele kapcsolatban, így erősen gondolkodik azon, hogy ne csak szőr mentén említse a Rellon új vezetőinek, hanem balhét is csapjon belőle. Ha egy tanárral szemben így mer viselkedni, mit tehet a diákokkal...?
- Na ezt meg ne halljam még egyszer. Az egyik legjobb dolog, ami a csapattal történt, hogy te beléptél. Inkább azt mondd el, miből ered ez a frusztráltság és szétszórtság. Mert szerintem nem a kviddicsből.