Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Már csak egyetlen szál rózsa van a kezemben, pedig még egy órája sincs, hogy kijöttünk a térre, és boldog-boldogtalant virággal köszöntünk. Nem vagyok oda a nőnapért, nekem ez amúgy is majdnem egy és ugyanaz, mint az anyák napja, de a piacról hazafele cipekedő idős nénik meg a középkorú milfek úgy tűnik, örülnek a gesztusnak. Remek. A kampányfőnök boldog lehet, és azt hiszem, én is az vagyok; a mai a kampány utolsó alkalmainak egyike. Azután már csak a sajtóra kell odafigyelnünk, és jöhet is a nagy nap.
A Nap erős fénye épp szembetűz, így hunyorogva sietek vissza a hivatalba, ahová a virágosztás utáni találkozót beszéltük meg. A gondolataim közben Lili körül járnak, hogy vajon észrevette-e már az ágyunkon hagyott, színes rózsákat rejtő dobozt, mikor a szökőkútnál oldalra pillantva észreveszek egy párt. Hoppá! Az egyik pad mellett állnak, amit egyébként a polgármester úr a mi büdzsénkből festetett át, és bár nem voltam jelen, azért a fiúk a közeli tábla hirdetőfelületén hagytak rólam néhány plakátot. Szép munka.
Elsétálok a csobogó víz mellett, és míg hozzájuk közeledek, arcomra elegáns, megnyerő mosolyt varázsolok.
- Sziasztok! - köszönök nekik egy óvódás kedvességével, és miután kezet nyújtok a fura fazonnak, a nő felé fordulok. - Ugye, nem sértelek meg, ha nőnap alkalmából ezzel a szál rózsával köszöntelek? Azt gondolom, a hivatal nevében is mondhatom, hogy hálásak vagyunk, amiért olyan gyönyörű nők laknak ebben, a szívünknek legkedvesebb mágusfalvában, mint amilyen te is vagy.
Ragyogó mosoly, fejjel lefelé lógó - ahogy apa tanította - rózsa átnyújtása, és egy udvarias lépés hátrafelé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Óóó!
Rég váltottam már ki nőből ilyen hanghatást, már ami nem Lilit illeti, belőle ugyanis anélkül varázsolok elő ennél cifrábbakat is, hogy különösen megerőltetném magamat - elég csak odaégetnem az omlettet, haha.
- De jól informált vagy - jegyzem meg elismerően. Hangomból a szokott fül kihallhat némi kacérságot, azt viszont nehéz lehet eldönteni, hogy ez a kampány sikerességét kívánja-e szolgálni vagy valóban a nőnek szól. - A sajtónál dolgozol?
Csillogó tekintettel nézek le rá, a szemem sarkából viszont tökéletesen rálátok a mellette álló férfi, Jack arcára is. Az... hogy is fogalmazzak... érdekes. Törődni azonban eszem ágában sincs vele, és bár mindvégig udvarias maradok és semmiféle határt nem lépek át Korinnával, nem kell sok ész ahhoz, hogy tudjam, nem mindenki örül úgy a puszta jelenlétemnek, mint a nő.
- A polgármester úr a hivatal saját dolgozóit egy kollégámra bízta, de biztos vagyok benne, hogy Berci különös tekintettel van Mancikára és Bözsi nénire! Hiszen mindannyian tudjuk, hogy ők a mi különleges osztagunk, a szárnysegédeink, akik nélkül nem élet az élet - mosolyodok el finoman a fennkölt gondolat végére, majd elpillantok a szökőkút felé, hangosan felsóhajtok, és az órámra lesve visszafordulok a párhoz. - Nos, hálás vagyok a találkozásnak, de nem szeretnék tovább zavarni, élvezzétek csak ezt a szép napot, ahogy a szerelmesek szokták. Örültem, Jack!
Búcsúzóul még egyszer kezet nyújtok a férfinak, majd teszek egy lépést hátra, és mielőtt elfordulnék tőlük, még a nőre pillantok, szélesen elmosolyodok és rákacsintva sarkon fordulok, hogy a nadrágom zsebébe csúsztatott kezekkel, halk dúdolással induljak vissza a hivatalba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Csak az ajánlóleveleimet jöttem beadni a hivatalba, és bár Wittner urat nem találtam odabent, galamblelkű titkárnője, Mancika - akinek nyolcvanas évekbeli szövetszoknyája messziről árasztotta magából a sűrű, orrfacsaró dohszagot, és amely szoknyáról könnyűszerrel megmondhatta volna bárki, hogy az minden kétséget kizáróan még hajnalok hajnalán egy molylakta szekrényből lett kirángatva - azonnal előttem termett, s idősödő kezeit felém nyújtva szívélyesen felajánlotta, hogy biztonságos helyre teszi a bőrmappám rejtekében lapuló - természetesen fényes - jövőm zálogát. Úgy, hogy Wittner úr mindenképpen megtalálja, amint helyet foglal az íróasztalánál.
Tekintetemet csupán a pillanat törtrészével felejtettem tovább a kifoszlott szoknyaszegélyen, mint ami egyébként illendő lett volna, majd ajkaimat lehengerlően udvarias mosolyra húzva belepillantottam a nő vizenyős szemeibe. Nem szükséges, visszajövök, feleltem neki csendes, ugyanakkor határozott hangon, abban a bizonyos több kérdésre köszönöm, de nem lesz szükség stílusban.
Aztán, hogy az időt elüssem, beültem a cukrászdába, rendeltem egy kávét, hozzá hideg üveg ásványvizet, és az egyik még így, kora este is napfényes ablak mellé telepedve felemeltem az asztalomra készített Reggeli Prófétát, bejáratott mozdulatokkal fellapoztam, s államat felszegve, számat csücsörítve merültem bele a jövő tavaszra tervezett áfakulcs-változásról szóló vaskos, sűrű cikkbe. Csak, mint otthon, élvezettel dőltem hátra, miközben balommal a kávéscsésze vékony füle után nyúltam.

fél órával később
A telefonom észveszejtő erővel kezd rezegni a farmerkabátom zsebében, és bár tudom, hogy ki keres - már a beállított rezgés üteméből tudom, éppen kinek hiányzom - meg sem mozdulok. Mielőtt bármit is tennék, még elolvasom az utolsó két sort az egész idáig jól teljesítő aranygalleon váratlan értékzuhanásáról, majd kipillantva az újságból, homlokráncolva nyúlok a készülékért. Ábel az, pont nyolcadjára hív.
Zöld gomb, felvillanó széles vigyor, nevetős-hangos beszéd, témában vagyunk azonnal. Míg hallgatom, pillantásom a helyet járja, két csaj a bal sarokban, nyomozó kissrác a jobb oldalon, egymásba gabalyodott párocska srégen előttem, a kiszolgáló személyzet fel- és alá sétálgat, tányért szed, kávét hoz, mosolyog.
- Várj - szólalok meg összehúzott szemöldökeim alatt, és Ábelt gondolkodás nélkül félbeszakítva engedem le a telefont a fülem mellől. Még hallom, hogy tovább magyaráz, mintha káromkodna is egyet, de a figyelmemet már valaki más köti le. Tekintetem visszatalál a cukrászda jobb sarkában ücsörgő fiúhoz, meg az asztal alá hulló, ezeréves címlaphoz. Mi a... A kezem reflexszerűen mozdul, a hangom értetlen, ideges-fagyott. - Visszahívlak.
Lili ugyan említett egy fiatal srácot az eridonból, akinek tetszik, de arról elfelejtett szólni, hogy az Illető creepy, és a hatlapos tortája fölött épp nincs jobb dolga, mint utánunk kutakodni.
Le sem veszem róla a pillantásom, míg oldalra billenő fejjel közeledem hozzá. Nem tudom, hihetek-e a szememnek, hiszen kétségtelen, ennél abszurdabbat talán még életemben nem láttam - pedig, nos, megesett már velem egy s más.
- Ha kérdésed van, itt a lehetőség - mondom neki, mikor nehézkes sóhajjal felveszem a földről az elsárgult címlapot, és előredőlve az orra alá csúsztatom azt. A vele szemközti széket lassú, megfontolt mozdulatokkal fordítom meg, és mikor leülök, alkarjaimat a fatámla tetejére támasztom. A hangom nyersen csendül fel, bal szemöldököm felfelé ível. - ...Péter.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bár nem a türelmemről vagyok híres, most mégis előzékeny úriemberként viselkedek: kivárok; tekintetem apránként járja be a fiú arcát, annak minden szegletét, itt-ott rózsaszínbe hajló bőrét, vastag száját, sűrű szemöldökét, végül visszatér sötétnek hitt, ám meglepő módon kéken fénylő szemeihez. Azok, pont, mint a sajátjaim.
Látom, amint fekete szempillái megrezdülnek, látom, amint az arca a pillanat törtrésze alatt változik meg. A vér szinte menekül addig pirospozsgás bőre alól, a szín huss, egyszerre eltűnik róla, mert a félelem kiszívja és megfakítja. Nevetnék, de az igazság az, hogy az ilyesfajta gesztust még túl korainak érzem, főleg, ha azt nézem, ez miféle fenséges, léleküdítő játszadozás is ahhoz, hogy ilyen gyorsan lelőjem a poént. Így hát, a rezzenéstelen és zord felszín alatt úgy döntök, megengedek magamnak még egy kis élvezetet - Péter meg féljen, asszem megérdemli.
Még végignézem, ahogy a sütemény egy már félig-meddig megrágott darabja kiesik a szájából; a kép igazán kívánatos, egyből eszembe is jut Lili, és elképzelem, ahogy besétál, mélyen dekoltált blúzában belehajol a kissrác arcába, és azzal az élettől csillanó, téged itt és most, mindennél jobban vágyó és magában tudni akaró tekintetével törli le petyafiú morzsától hemzsegő szájaszélét, ujja nyomát követi a srác ajka, mire Lili megnedvesíti sajátját, majd előrehulló haját hátradobva gyönyörteljes rálátást biztosít egymásnak nyomódó melleire.
Szélesen elmosolyodom.
Aztán, hála a kviddicsben edződött reflexeknek, épp, mikor feláll, ciccegve én is megemelkedek, és balommal utánanyúlva elkapom a grabancát. Hát mi ez a sietség, kérem szépen?
- Pééééter... - kezdek bele lemondó sóhajjal, még a fejemet is megcsóválom kissé. Talán nem látja, de vonásaim egészen szomorúnak, mitöbb, csalódottnak hatnak. Ujjaim a póló hátuljába feszülnek, a máris gyűrött anyagot a nyakrésznél tartom, és várom, hogy az úr magától felém fordítsa az arcát. Legalább. Közben vetek még egy pillantást az asztalra, majd szabad kezem körmeit vizsgálgatva nyájasan folytatom. - Hova rohansz? A csokitortádhoz még hozzá sem kezdtél. Csak nem megzavartalak? A világért nem akartalak...  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Már jó néhány perce a hivatal előtti padon görnyedek, egyik kezemben telefon, a másikban egy szál cigi, és Miami Heat-Utah Jazz meccset nézek felvételről. Igaz, láttam már párszor, de ha van időm, szívesen visszajátszom egy-egy meccs kedvenc pillanatait, mint most Dragić vagy Meyers Leonard alázását. A nagy hármas - amúgy teljesen érthető - eligazolása óta persze már nem az igazi a csapatmorál, de én azóta is minden meccsüket online streamen követem. Néztem már NBA-döntőt Felagund óráján, lagziban és randi közben is, elmondom, valójában semmit sem befolyásol a dolog. Mondjuk ha a Miami Heat nő lenne, már elvettem volna.
Felemelem a szálat, és ajkaim közé csiptetve azt kotorászni kezdek a dzsekim zsebében. Kell egy rágó, nem mintha Wittner úr, akit épp az előbb láttam kinézni az ablakon, ne tudná, hogy rendelkezem néhány káros szenvedéllyel, de azért nem fogok kátrányt lehelni az arcába, ha nem muszáj. Egyik zseb, másik zseb, közben felpillantok a hivatal épületére, majd ellenőrzöm az órámat, és ahogy visszafordulnék a telefonomhoz, a szemem sarkából meglátom az utca túloldalán siető legjobb haveromat.
Csak idő kérdése volt, nemde?, érkezik is az első gondolat, míg halkan morranva felnevetek. Ez káprázatos! Akármennyire is szeretné a Minisztérium, Bogolyfalva még nem elég nagy ahhoz, hogy az ember ne fusson lépten-nyomon kellemetlen személyekbe, meg olyanokba, akikkel a csaja szabadidejében csókolózgat. Üdítő találkozás. Ja, hogy nem az, én kérek elnézést.
Szűkülő szemekkel harapok rá a cigaretta végére, míg a kezemben tartott telefon képernyője elsötétül. Aztán visszagörnyedek, könyökeimet észrevétlen támasztva meg combjaimon. A pillantásom követi a srácot, bár a nyakam mintha befeszült volna egy kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Vele együtt figyelem a bőréből előcsalogatott aprócska lángokat; azok nem csak őt, engem is lenyűgöznek. Az elemi mágusokban egyébként is van valami, valami megmagyarázhatatlan, ami egyszerre bűvöli el az embert és kíván magának cirkuszt. Amúgy nem tudok sokat a srácról, de azért nem vagyok teljesen hülye, és az már ebből a kis bemutatóból is kiderül, hogy ha úgy akarná, könnyűszerrel megölhetne. Mondjuk leszarom, a pokolban úgyis égni fogok, akkor meg? Most mit majrézzak?
Aztán felém fordítja az arcát, és már indul is; mosolyog, mintha legalábbis az ezer éve nem látott legjobb cimbijét ismerte volna fel bennem. Pedig úgy tűnt, siet... ja, hozzám. Körbepillantanék, hogy van-e itt rajtam kívül más is, de egyrészt képtelen vagyok levenni róla egyre szűkülő tekintetem, másrészt pedig pontosan tudom, hogy néhány JóskaPistáról pletykáló öregasszonyon kívül senki sincs a környéken. Illetve dehogynem van, bocsánat; Wittner úr talán most is az ablakban áll, és azt gondolja, Brightmore-ral kezelünk egyet, elszívunk még egy gyors cigit, aztán leszek kedves megtisztelni őt azzal, hogy külön kérvény benyújtása nélkül feltolom hozzá végre a seggem.
Miafasz.
Nem tudja a nevem, mi? Vicces ez a fiú. Pillantásom arcáról a felém nyújtott kezére esik, mire halkan, a lassan csikké égő darabbal a számban nevetni kezdek. Ej, ej, hát itt tartunk, Denisem, te meg én, csóválom a fejem, majd balra billenő arccal, hunyorogva nézek vissza rá.
- Tudom, ki vagy - mondom nyugodtan, miután szabaddá teszem a számat. Nyelvem hegyével végigsimítok a fogaimon, aztán sóhajtok egy aprót. Wittner figyelő szemeit, mint egy vaskos konyhakést, a hátamban érzem; itt balhénak esélye sincs. Így hát úgy döntök, akárcsak ő, én is úriember leszek, aztán meglátjuk, leszünk-e még mi jóbarátok. Jobbommal ráfogok a kezére, miközben vonástalan arccal és tónustalan hangon megszólalok. - Vajda Richárd.
Személyesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Pillantásomat lesütöm, míg dzsekim belsőzsebéből komótosan előveszem aranyozott szegélyű csikkgyűjtőmet. Nem sietek, sőt, mondhatni, imigyen húzom az időt. Az előttem egy percig sem kérdéses, hogy ha az ablakban álló Wittner nem figyelné minden mozdulatom, akkor az imént a nevemet az öklöm követte volna, már csak betyárbecsületből is - akkor is, ha cserébe Denis porrá éget, ha megfosztja tőlem az életbenmaradásomhoz elengedhetetlen oxigént, akkor is, ha ezért térdre kényszerülök előtte, ott a kavicsos járda kövén, és kiguvadt, véreres szemekkel kell felnézzek rá. Mert a szemébe néznék.
Aztán a gyűjtő fémesen kattan, és miután visszacsúsztatom a helyére, oldalasan pillantok át a mellémtelepedőre. Elmosolyodom; könnyedén összesimuló ajkaim kiszélesednek, és bár belül majd' belepusztulok a ténybe, hogy érintette, hogy hozzáért az énhozzám tartozó nőhöz, feszültségnek nyoma sincs rajtam.
- Kérlek - nevetek fel hangosan, a gesztus azonban inkább cseng udvariasan, mintsem őszintén. Leszarom, mit gondol a külsőmről. Tőlem gondolhat akár a világ legrondább alakjának is vagy nézhet rám áhítattal, egyik sem érdekel. Egyik sem tesz hozzá az életemhez. Az igazság egyébként is az, hogy bár éppenséggel tudok ezt-azt Lili korábbi kapcsolatairól, ergó van fogalmam az ízléséről, engem az sem zavarna, ha csupán a pénzem kellene neki, és tényleg fikarcnyit sem számítana az, hogy valójában én ki vagyok.
- Szóval sejted, mi? - kérdezek vissza, miután halkan, az előzőnél jóval élesebben hallatok valami gúnyos nevetésfélét. - Ez vicces... mert hát ne is haragudj, öregem, de nem kell gigászi IQ-fighternek lenned ahhoz, hogy sejtsd, miért ismerem a neved.
Teljes testemmel szembe fordulok vele, és míg bal alkaromat a pad kopott támláján támasztom meg, addig fél lábamat is feljebb húzva dőlök kissé előrébb. A szemem sarkából épp látom az ablakpárkányon könyöklő polgármestert, és még ha Liliről is van szó, nem szeretném azt a benyomást kelteni benne, hogy bármelyik pillanatban a másik torkának tudnék ugrani. Egészen közelről, alulról pillantok fel Denisre.
- Ott voltam a kibaszott esküvődön, ember! - habár suttogok, úgy érzem, mintha fröcsögve ordítanék vele; a szemeim vérben forognak -  Lili az oldalamon ült, mikor te örök hűséget fogadtál Catherine-nek, aztán meg belemászol a szájába?!
A szívem hevesen ver, míg kék tekintetem egyre mélyül Brightmore-éban. Talán megbánást, indokot vagy egyszerűen csak mentséget keresek bennük, mentséget neki és Lilinek, valamit, ami megváltoztatja a mostani helyzetet, valamit, ami miatt végre lezárhatom magamban ezt az egészet.
Soha többé nem fogok bízni a lányban, ezen sajnos eldöntetett, de a hozzáállásomon még talán van esély formálni egy keveset.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő