33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Juhász Laura összes hozzászólása (1372 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 36 ... 44 45 [46] Le
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. április 27. 09:42 Ugrás a poszthoz

jó tartós egy bűbájt találtál húsvétra Thomas Smiley

áá, még maradhatnak egy ideig, az a nyuszinózi igazán dögös ... izé, jól áll xD  Rolleyes
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 6. 12:12 Ugrás a poszthoz

Masa

csak egy kis shoppingolás


Mindig is szerettem a piacokat, bár a mugliké fele ennyire izgalmas nem volt. Szeretem a sokféle illatot, a fel-felkiáltó árusokat, ahogy a portrékájukat hirdetik. És itt aztán minden is kapható. Időnként eljövök ide, még ha nem is akarok venni semmit sem. Figyelek, hallgatok, szimatolgatok. Felmérem, hogy kinél érdemes vásárolni, kinél nem.
Mostanra már egész jól kiismerem magam ebben a kavalkádban. Gyors léptekkel haladok el egy idősebb boszorkány mellett, aki valamilyen szuperjó pattanáseltüntető szert igyekszik rátukmálni az emberekre. Egy pillantásra sem méltatom, egyrészt mert nem érdekel a bájitala, másrészt meg kamu az egész. Nem használ semmit sem a szer, hiányzik belőle a legfontosabb alkotóelem. Egy  hajlott hátú öregurat keresek, akinél takaros kis kupacokban állnak a különféle növények. Mosolyogva köszönök neki, aztán gyorsan elhadarom, hogy mikre lenne szükségem. Bólint minden egyes hozzávaló hallatán, ajkai halvány mosolyra húzódnak, de nem szól egy szót se. Elfojtok egy nyögést, amikor rájövök, hogy ez mit jelent. Tudja, hogy minek a hozzávalói ezek. Igyekszem nem elvörösödni (nem sok sikerrel), amikor a kezembe nyom pár tölgyfakérget, amit én elfelejtettem kérni.
- Pali bácsihoz menjen mentamézért, az övé a legjobb – segít ki egy tanáccsal az öreg, és ettől olyan zavarba jövök, hogy már csak egy zavart motyogásra futja. Aztán felmarkolom a kis (felcímkézett) zacskókat és sietek is tova a mézemért. Pár lépés után megtorpanok egy különösen szép csokrokat áruló bódé mellett. Igen, klasszul nézne ki az erkélyen az asztalon. Igen, kéne is vennem valami … valami szokványosabbat, valami normálisabbat, hátha akkor nem akar majd kiugrani a szívem a helyéről. Igen és talán vehetnék még ezt-azt. Igen-igen.

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 8. 17:40 Ugrás a poszthoz

Masa

csak egy kis shoppingolás


Oké, akkor lesz egy csokor rózsa. Vagy, várjunk csak nem is. Az túl … izé. Valami hagyományosabb kéne. Az a lila bigyó, vagy talán ez a szép sárga akármi? A fenébe, egészen eddig tudtam ezeknek a virágoknak a nevét! Most meg tökre kiment a fejemből. Sőt még kezd is homályosodni a látásom. Vagyis ja nem, most hogy nem kapkodom össze-vissza  a fejem tök normálisan látok. De, biztos hogy jó ötlet az a csokor? Mert hát van itt egy rakás más is.
Hatalmas lendülettel fordulok oldalra, hogy megnézzem a szélharangokat, meg apró kis tálkákat, gyertyatartókat a szomszédos standnál. Lehet, hogy inkább ilyet kéne vennem. Vagy ilyet is. Meg valami gyümölcs is kellene, meg süti meg
 - Mi a szöszt csinálok én? – fakadok ki hangosan, alaposan megijesztve a mellettem elhaladó gyerekeket. Rosszalló tekintettel fordulok hát vissza a virágoshoz és hezitálás nélkül mutatok rá egy csokor kardvirágra. Háh, eszembe jutott a neve az egyik gaznak, hát nem szuper?! Az árus szusszan egyet, megnyugodva, hogy nem egy totál hibbanttal van itt dolga, aki csak ácsorog és nem vesz végül semmit. Átnyújtom az érméket, aztán nyújtom a kezem, hogy átvegyem a csokrom és ekkor jut el a tudatomig, hogy áll mellettem valaki, aki meg is szólít.
Gyorsan a lány felé fordulok, arcomon teljes zavarodottság és valami más látszik, miközben elejtem a csokrot is és a szatyromat is. Teljesen lesápadva meredek tátott szájjal Masára, majd hirtelen elpirulok és hadarni kezdek összefüggéstelenül.
- Szia! Én nem … vagyis … én … csak … tudod, ez nem … szóval … - hát ez aztán pompás, nem gyanús, kicsit se. Észrevétlennek szánt pillantást vetek a szanaszét szóródott csomagaimra, tuti hogy csak annak nem tűnik fel, aki épp elhagyja a piacteret. Tökre úgy érzem, hogy most az egész világ engem figyel és olyan mindenttudó vigyorral bólogat, hogy aha, aha, na peeersze. – Mi? Kinek? Milye? – sikerül valamelyest összeszednem magam, hátha még sikerül menteni a menthetőt. – JA! Ja, ja nem. Nem, én csak … - megkönnyebbült felkiáltásomat – hisz már értem, hogy mire utal Masa – rögtön fel is váltja a zavart magyarázáskodás - … izé, úgy gondoltam, hogy jól jönne egy kis dísz a konyhaasztalra. Vagy az erkélyre. Nemtom. Szép, illatos, tavasz van – rántok vállat, tekintetem szinte könyörög a lánynak, hogy ne kérdezgessen, gőzöm sincs róla, hogy mit is csinálok jelenleg. – És Te? – Mit csinálsz itt? Miért éppen most? Mit tudsz, mire gondolsz? Egy tizes skálán mennyire vagyok most fura? Légyszi, légyszi ne nagyon, légyszi, légyszi!

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 8. 20:35 Ugrás a poszthoz

naa, ne szomorkodj *sétál oda a lányhoz, kezében egy hatalmas nagy vödör fagyival*
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 8. 21:23 Ugrás a poszthoz

Jó estét igazgató úr *köszön rögtön udvariasan, majd úgy tartja a vödröt, hogy bele lehessen kukkantani*

3 féle, van vanília, csoki, eper. De ha másmilyet szeretne akkor szerzek olyat *sorolja az ízeket készségesen*
Utoljára módosította:Juhász Laura, 2021. május 8. 21:27
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 8. 21:34 Ugrás a poszthoz

lovagolni? *csodálkozva pislog, majd vállat von*
klassz, hogy jó kedved van Smiley


tessék, csak tessék, jut mindenkinek bőven a fagyiból Smiley

áh, szóval az igazgató úr csokipárti, jó tudni *feljegyzi az infót*
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 8. 21:43 Ugrás a poszthoz

nem annyira, mint az az akta, amit Ön vezet rólam *felelem őszintén, félelem nélkül, ám kissé kitérően*

nem tervezek tenni vele semmit egyébként *hadarom gyorsan, pedig hát senki sem mondott ilyesmit*
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 14. 20:32 Ugrás a poszthoz

klassz lenne ha létezne, bár sajnos elég valószínű (oké, tuti), hogy belepiszkálnék a múltba
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 22. 08:58 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


szerda kora délelőtt. | o


Tehát kis lelenckék. Az mondjuk akár meg is lephetne, hogy végül itt maradtak, hogy egy vámpír befogadott négy kiscicát. Meglephetne, de nem lep meg. Nekem az teljesen magától értetődik, hogy ha az ember talál egy kisállatot, és van lehetősége otthont biztosítani számára, akkor megtartja. És nem igazán látom, hogy ezen mit változtat az a tény, hogy az illető ember egy halhatatlan. Talán ez a kijelentés tökéletesen leírja azt, ahogy én látom a mellettem ücsörgő házigazdát. A vámpírsága számomra nagyjából olyan, mint az hogy én hydromágus vagyok. Egyfajta képesség, ami persze sok mindent meghatároz vele kapcsolatban, de ennyi. Nekem ő ember, noha talán nem abban az értelemben, amit mások értenek ez alatt.
Mosolyogva biccentek csak, miközben folytatom a cica simogatását. Felesleges kommentálni a dolgot. Tök mindegy, hogy vajon pontosan honnan kerültek ide, elismerő szavakra meg kétlem hogy szüksége lenne a házigazdának, hogy igen, jól tette hogy befogadta őket. Egy biztos, a macskuszoknak arany életük van mellette.
Éppen a berendezést veszem jobban szemügyre – bármit igazából csak ne a férfira nézzek és őszintén szólva bőven van mit megszemlélni, hisz ez a hely egy kincsesbánya! - , amikor a hangja kizökkent a néma ámuldozásomból, és egyfajta másfélébe rángat bele. Oké, nem számítottam válaszra. Ilyen bőbeszédűre meg végképp nem. Lassan ráirányítom a tekintetem, fejemet kissé megdöntve hallgatom. Tökéletesen megértem, sőt ismerem is az érzést, amire utal. Már éppen el is mondanám ezt neki, amikor folytatja tovább. Apró ráncok jelennek meg a homlokomon és egy kicsit közelebb húzódok, ami nekem fel sem tűnik. Még úgy sem, hogy így a kis fekete cica kénytelen egy kis időre felfüggeszteni a cipőfűzőmmel való hadakozást, hisz a lábam is arrébb kerül. Na nem mintha ez őt megakadályozná bármiben is, jön és vadul esik neki a madzagnak, feltett szándéka, hogy kikösse valahogy, vagy hogy elszeleljen vele. De nem figyelek rá különösebben, a gazdájára figyelek.
- Akkor … akkor … - oké, na ezt hogy kérdezzem meg. – tulajdonképpen, aki … szóval … ő megmentette az életedet? – kicsit meg-megtorpanva, másképp nekifutva de csak sikerül kinyögnöm. Ő akkor a halálán volt és ha nem jön az az ember, akkor ő már nem is élne? És nem, eszem ágába sincs úgy megfogalmazni, hogy aki átváltoztatta, aki vámpírt csinált belőle, meg ilyesmi. Persze ott motoszkál bennem az a kérdés is, hogy fájt-e az egész folyamat, de elég nagy butaság lenne megkérdezni. Hisz valószínűleg igen, és nem igazán illendő még ennél is jobban emlékeztetni rá, megkérni arra, hogy élje újra úgymond, azzal, hogy elmeséli. Meg egyébként is, az előbb még arra utalgattam, hogy pihenjen csak le, hisz fáradt. Nem igazán tűnik túl elfogadhatónak az, hogy egy félálomban lévőből ’szedek’ ki információkat. Kismillió kérdésem van pedig amik talán segítenek megfejteni a legnagyobb rejtélyt.

Utoljára módosította:Juhász Laura, 2021. május 22. 09:29
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. május 24. 09:50 Ugrás a poszthoz

üdv offolók!

naaaa, milyen pompás hétfői nap ez a mai?  Grin érdekes, hogy az 'utálom a hétfőt' utálom a keddre módosul, ha a hétfő munkaszüneti nap XD


még érdekesebb, hogy ez akkor is így van ha nem is dolgozik az ember és minden nap tök egyforma  Grin
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. június 19. 18:07 Ugrás a poszthoz

boooorzasztóóóóan meleg van! Pedig csak 24 fok körüli a hőmérséklet, de borzalom. Már most olyan színem van, mint tavaly 2 hétnyi velencei tavazás után kb, és még el se kezdődött a nyár  Grin
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. július 5. 21:14 Ugrás a poszthoz

halihó off Smiley



rég néztem már felétek, épp itt volt az ideje bepótolni Smiley
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. július 26. 09:44 Ugrás a poszthoz

azt hiszem kéne valami vuduzás az elektronikai dolgaimra ... vagy rám. Borzalmas, hogy nem akar működni semmi sem Sad

a dual sim-et kezelő telefonom nem akarja rendesen kezelni a dual simet, jó, oké ez spec a szolgáltató hibája, de attól még bosszantó bő egy hónap után rájönni, hogy nem működik rendesen Sad

a honlapok se akarnak rendesen működni, mi történik? elromlott valamilyen bűbáj? vigyek el mindent Kins&Kensbe hogy megjavítsák? Cheesy
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. szeptember 12. 20:01 Ugrás a poszthoz

Masa

csak egy kis shoppingolás


A pánik csak erősödik, amikor a levitás lány a segítségemre siet. És ez a legváratlanabb formában mutatkozik meg: a pálcámért nyúlok. Legszívesebben megállítanám az időt, vagy csak Masát, vagy eltüntetném magamat, vagy a gyanús cuccaimat, vagy egy egyszerű bűbáj segítségével bereptetnék mindent újra a csomagba. Csakhogy természetesen egyik varázsige sem jut az eszembe. Mindeközben összevissza locsogok, fejemben kattognak a kerekek, ahogy próbálok valamiféle magyarázatot kicsikarni magamból. Na meg amíg lefejtem valahogy az ujjaimat a pálcámról és egy lazának tűnő görcsös mozdulattal újra a zsebembe lököm. Ha mákom van akkor azt fogja hinni Masa, hogy csak pakolni akartam volna.
- Mit csinálok? – kérdezek vissza teljesen értetlenül, döbbenten. Mit dekorálok? – Jaaaa, hát … hát persze! – kiáltok fel hisztérikusan kacagás közepette. Persze, mi mást csinálnék?! Hisz valami olyasmit mondtam, jaj Lau, szedd már össze magad!
- Ööö, miért, ez mérgező? – csodálkozva pillantok először Masára, majd a virágcsokromra. Egek, azt se tudom, hogy ez milyen növény. Mármint biztos, hogy tudom, csak most nem tudom, értitek. Kezd teljesen összeomlani a nem éppen jól felépített álcám, meg magyarázatom, meg minden. Nem megy ez nekem. Túl sok a kérdés, és én túlontúl is ideges vagyok ahhoz, hogy észben tudjam tartani amit mondok, meg amit mondanak nekem.
- Igen, azokat is. A virágokat viszont gőzöm sincs, hogy hova vettem. Mentaméz – motyogom megsemmisülten egy hatalmas nagy sóhaj kíséretében. Már nem is próbálom elrámolni a dolgaimat minél gyorsabban, már az se érdekel ha Masa beleturkál az egészbe. Egy dolog érdekel jelenleg, hogy az utolsó hozzávalót megszerezzem. Márpedig ha sokáig locsogok itt hülyeségeket, akkor a végén még elfelejtem, és nem élem túl, ha még egyszer le kell jönnöm erre a piacra a mai nap folyamán. – Tudod hol van Pali bácsi bódéja? – kérdezem meg teljesen nyugodt, összeszedett hangon. Na igen, ez már én vagyok.

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. szeptember 25. 21:08 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


szerda kora délelőtt. | o


Lenyűgözötten hallgatom a férfit, nem csupán azért, amit mond, hanem azért is ahogy mondja. Ahogy fogalmaz. Jó, a hangja is eléggé figyelemfelkeltő. Vagy legalábbis hatással van az emberre. Vagy megrémül tőle, vagy szinte megbabonázottan hallgatják. Nálam az utóbbi eset forog fenn jelenleg és ezt a vak is láthatja rajtam. Felettébb érdekes az, hogy úgy emlékszik vissza a történtekre, hogy a megmentője elragadta őt. És utána vajon mi történt? Éppen azon tanakodom, hogyan is kérdezzek rá erre, vagyis inkább azon, hogy megkérdezzem-e most, amikor a váratlan kijelentés megakaszt mindenben is. A gondolatmenetben, a cica simogatásában, de még egy pillanatra levegőt is elfelejtek venni. Lefekszik?! Mármint, tényleg? Úgy, hogy én itt vagyok? Így megbízna bennem, vagy ennyire átlát rajtam, hogy úgyse ártanék se neki, se a cicáinak, de még a berendezési tárgyaihoz sem nyúlkálnék hozzá?
- Ó, rendben. Izé, köszönöm, de … köszönöm – biccentek egyrészt mert tudomásul vettem amit mondott, másrészt meg a gesztust is nagyra értékelem, hogy engedne szabadon garázdálkodni a hűtőjében, vagy a konyhában. Kétlem ugyan, hogy élnék ezzel a lehetőséggel, ezt el is kezdeném mondani neki, de aztán feleslegesnek ítélem a dolgot. Gondolom neki aztán édes mindegy, hogy kiszolgálom-e magam vagy sem, amíg a tiltott dolgokhoz nem nyúlok. Nem különösebben érdekel, hogy vajon milyen tégelyek is lehetnek, igazából van egy elég erős tippem, de a lényeg, hogy az tilos és kész.
- Rendben – magam is a kis állatkára nézek, kezem nem sokkal a kis teste felett van még mindig, és ekkor jut el a tudatomig a korábbi mozdulatsor. A férfi ide nyúlt a cicához, megsimogatta, én pedig nem kaptam el a kezem jó messzire, nem húzódtam el jó messzire. Teljesen … természetesen reagáltam. Vagyis sehogy. Ami totálisan nem természetes nálam. Mi a szösz? Oké, ez hogy így fölém tornyosul ez kevésbé komfortos érzés, de még ez is elviselhető. Zavarba ejtő. – Izé, hát akkor jóé … akarom mondani szép álmo … khm, jó pihenést? – fényes nappal mit lehet mondani egy vámpírnak, akiről nem is tudom, hogy tud-e egyáltalán álmodni? Jó lenne ha már nem állna így itt előttem, de … de, kicsit félek egyedül maradni. Nem hiszem, hogy gond lenne a cicákkal, gondolom a betoppanó kedvesével is szót értek majd, de nyugtalanít a gondolat, hogy magamra maradok a szobában. Fura.

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. október 4. 19:31 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


szerda kora délelőtt. | o


Valószínűleg hosszú évek alatt sem tudnám teljesen megérteni ezt a semlegességet, amit a férfi érez az emberek iránt. Vagyis velük kapcsolatban. Jó emberismerőnek tartom magam, képes vagyok olyat is meglátni és megérteni, átérezni, amit mások csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak. De szerintem még  a halálos ágyamon sem jelenthetném ki, hogy ismerem Mr. Kensingtont. Mármint ha addig végig ugye ismeretségben maradnánk, sok beszélgetéssel meg minden. Van vajon olyan, aki elmondhatja magáról, hogy ismeri őt, de úgy igazán?
Hála Merlinnek, hogy nem tanultam legilimenciát, mert most aztán nagyon zavarba jönnék, és millió kérdés árasztana el. Mert ez most azt jelenti, hogy értékel bennem valamit? De hát mit? Nincs is bennem semmi extra, semmi különös, tök átlagos vagyok, egy kis senki, olyan mint minden más ember.
Megnyugodva szuszannok egyet és elmosolyodom a gesztustól. Csak sikerült jót mondanom végül!
- Rendben! – vágom rá gyorsan és elraktározom a fejemben a nevet. Pocsék a névmemóriám, szóval legközelebb már tuti nem tudnám a kedvese nevét felidézni. De most nem lesz vele gond. Az egyébként nem igazán van a gondolatmenetemben, hogy lenne-e más dolgom úgy egyébként, sőt az se, hogy ha betoppanna Kíra akkor utána mi lesz. Vagy ha nem toppan be, akkor maradnék estig? Vagy nem? Nem tudom. A jelen a fontos most. Vigyáznom kell a kis sebesültre, amíg a gazdája alszik. Ha bármi van akkor meg felkeltem. Felkeltem?! Ööö, na jó, de mégis hogyan? Ugye elég ha csak a nevét mondom, és ő arra már felébred, ugye? Vagy csak bekopognom kell és be se kell mennem, uuugye? Nem, kizárt, hogy be kelljen mennem, vagy hogy hozzá kelljen érnem. Jézusom Laura állj már le! Nehogy már ráparáztasd itt magad erre!
Saját magam lenyugtatására halk dúdolásba kezdek, figyelem a játszadozó, majd lepihenő cicákat, hallgatom az egymást túlharsogó dorombolásukat. Egy idő múlva halkan felkelek és magamhoz veszek egy könyvet, azzal együtt telepszem vissza a kanapéra a cicák közé. A külvilág teljesen megszűnik számomra (nyilván a rám bízott állatkákra azért figyelek, de másra nem), ahogy az időt sem érzékelem többé.

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2021. december 7. 10:12 Ugrás a poszthoz

Masa

csak egy kis shoppingolás


Jelenleg észre sem veszem a körülöttünk lévő tömeget. Pedig hát alap lenne, és teljesen logikus lenne, hogy az zavar meg ennyire. Bárcsak az zavarna meg ennyire! De hát nem erről van szó.
Igyekszem fenntartani a normalitás látszatát – esélyem sincs, tudom – és értelmesen folytatni a társalgást. Tényleg, nagyon igyekszem ám.
- Nekem tudnom kéne, hisz egy elemi lénnyel élek. Tudnom kéne, és mégsem tudom – hangzik a kétségbeesett feleletem. Basszus, mi árthat Beninek? És én eddig erre miért nem figyeltem? Hiba abba a hitbe ringatnom magam, hogy biztos elmondták volna ha lenne olyan. Vagy abba, hogy a cicám nem hülye és tudja. Sajnos csak egy pillanatig tudok erre figyelni, aztán jön a zsigeri vágy, hogy elrántsam a szatyrot a levitás elől, és a hátam mögé dugjam. Ennél feltűnőbb dolgot már nem is tehetnék, igaz? Még jó, hogy csupán szorosabban fogom és kicsit odébb húzom. Aztán széttörik a gondosan felállított kis álcám, kit áltatok? Még a kis pólyásbaba is látja, hogy valami nincs rendben velem. Nem megy ez nekem na. Szóval ismét a feladatra koncentrálok, és ezúttal visszatér az összeszedett, magabiztosabb énem.
- Komolyan mondom, mindig átköltözik valahova máshova – motyogom, ami valószínűleg nem is igaz. Valószínűleg tök ugyanott van, mint ahol szokott lenni, és én próbáltam meg túlságosan is láthatatlan lenni és képtelen voltam arra figyelni, hogy tájékozódjak. Ami amúgy sem mindig az erősségem.
Masa kérdése teljesen logikus, hisz az öreg a legjobb hozzávalókat adja a bájitalokhoz. Mégis mi másért keresném hát fel? Ezer meg egy okot lehetne kitalálni persze, de felhagytam én már azzal, hogy menteni próbáljam a menthetőt.
- Hát … igen, az a terv – felelem szinte szomorkásan, majd gyorsan kapkodva hozzáteszem – de, de csak úgy. Mármint gyakorlásként. Hogy tudod, izé, tök jól menjen és ne vétsek hibákat, mert hát katasztrófa lehet belőle, ha elrontok valamit és nem jó adagot használok. Katasztrófa! – magyarázkodom egyre hangosabban, mintha meg kellene győznöm Masát, hogy tényleg így van, tényleg csak gyakorlok, de tényleg, de komolyan. Mindezt persze közlekedési lámpa piros színben pompázva.
- Izé, te mindenkit tudsz, hogy hol árul? Meg hogy miket? - és vajon össze rakta-e már, hogy mégis mi a szöszért mászkálok én itt és nézek ki úgy, mint akinek hiányzik az összes kerek?

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2022. március 13. 19:03 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


egy szokványosnak induló estén itt is – ott is| o


Teljesen átlagosnak indult ez az este. Szokás szerint vacsinál olvasgattam egy kicsit, egyik butyutább cikket a másik után. Aztán egyszer csak megállt a kezemben a villa, és kikerekedett szemmel, leesett állal futottam végig az oldalt. A következő amire emlékszem, hogy lendületesen hátrarúgom a székem, felkapom a pálcám meg az újságot, majd leszáguldok a lépcsőn, feltépem az ajtót és hoppanálok. Egy pillanattal később már a bolt előtt állok. Nem hagyok magamnak időt, hogy végiggondoljam tényleg ez-e a legjobb, legokosabb dolog a részemről. A végén még rádöbbennék, hogy dehogy is. Ehelyett veszek egy nagy levegőt, és még mielőtt a korántsem időjárásnak megfelelő öltözékem miatt megfagyhatnék benyitok az ajtón. Persze fogalmam sem volt róla, hogy nyitva van, de reménykedtem benne. Ha zárva találtam volna akkor hoppanálok szépen tovább, amíg meg nem találom, akit keresek. Az ajtó feletti csengettű csilingel, ahogy becsörtetek, lobogtatva az újságot, ám jöttömet nem csak ez jelzi.
- Mr. Kensington! Mr. Kensington, látta ezt? – kiabálok a tök üres üzletben, de biztos vagyok benne, hogy itt találom Őt. Miért lenne nyitva, ha nem azért, mert Ő van itt? Oké, lehetne más oka is, de nekem ez eszembe jut? Nem.

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2022. március 13. 19:24 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


egy szokványosnak induló estén itt is – ott is| o


Itt lenne a jó alkalom, hogy végiggondoljam az egészet vagy hogy lenyugodjak például. Sok időm ugyan nem lenne egyikre se, mert meglepően gyorsan előkerül a férfi. Oké, tudom, hogy vámpír, meg szupergyors, de valahogy most nem igazán számítottam arra, hogy ennyire gyors lesz. Nem igazán lepődik meg, hogy itt vagyok, vagy legalábbis nem látszik rajta. Mint ahogy az sem, hogy egyáltalán érdekli-e hogy miért vagyok itt. Nem nagyon látszik rajta semmi sem. De nem zavartatom magam, nyújtom felé az újságot, hogy elolvashassa ő maga a cikket. Ami a vámpírokról szól. És csöppet sem kedves hangvételben.
Nyilván nem ez az első olyan iromány, amit akár ő, akár én olvasok; de ez most valahogy más. Az írója azt taglalja, hogy mennyire nincsen az rendben, hogy a vámpírok itt élnek közöttünk, hogy vannak akik támogatják őket, a véradományokról, hogy ezeket meg kellene szüntetni, vagy büntetni, és egyébként is, minden ember aki ilyeneket tesz az finoman szólva nem normális. Hogy igaz-e a cikk és tényleg lesznek-e olyan szankciók, mint amiket említ nem tudom. De teljesen felháborít az egész. Olyannyira, hogy az, hogy vajon mennyi esélye lenne az embereknek, ha esetleg valamiféle háborúszerűség törne ki köztük meg a vámpírok között egyáltalán nem jut az eszembe. Lehet, hogy tényleg nem vagyok normális, hiszen féltem a vámpírokat?

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2022. március 13. 19:49 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


egy szokványosnak induló estén| o


Összeszalad a szemöldököm, aztán átsuhan az arcomon a felismerés. Á, nyilván ő már olvasott ilyesmiket, ha még ezt nem is. Némán veszem át az újságot, majd leteszem a pultra, mielőtt apró cafatokra tépem az egészet. Helyette inkább a nyakláncomat babrálom, egy fokkal nyugodtabb állapotban, ide-oda pislogva a boltban.
- Nem tudok. Mi lesz, ha tényleg ez lesz? Nem vadászhat, nem?– fordulok vissza felé megrendülten. Nem tudok csak úgy túllépni ezen a cikken. És a rengeteg kérdésemen sem, amiket képtelen vagyok feltenni. Egyszerűen továbbáll? Vagy honnan szerez enni? Van elég tartaléka, hogy átvészelje ezt?
- Sok ilyet olvasott már, élt már át? – kérdezem ezek helyett, csak hogy legyen időm egy kicsit utolérni a gondolataimat. Mert úgy érzem, hogy száguldanak egyenesen előre, célirányosan, csak még én nem látom mi is az a cél.

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2022. március 13. 20:26 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


egy szokványosnak induló estén| o


Megoldja. Hát ez valahogy nem annyira nyugtat meg. Vagyis egyrészt igen, hogy nem esik pánikba meg nyilván van a fejében forgatókönyv az ilyen helyzetre is. De másrészt meg … megoldja, és mégis hogyan? Belegondolni is rossz, hogy száműzetésbe vonul, vagy nekiállnak vasvillával kergetni (ez kicsit mulatságosnak hangzik őszintén szólva). Persze a többi vámpír sorsa is érdekel, de mivel nem ismerek rajta kívül más vámpírt így minden aggodalmam, meg szimpatizációm meg minden is őrajta csapódik le. Tudom, hogy nem minden vámpír ilyen, mint ő, de mégis valahogy őt veszem alapnak, hogy egy vámpírnak ilyennek kell lennie. És még jó, hogy nem tekintjük őket szörnyeknek, meg támogatjuk őket, hát hogy tehetnénk ilyet ilyen emberekkel?
- Most se kellene ilyenekről olvasgatni, nincsen semmi baj azzal, ha támogatjuk a társainkat, akármiről is legyen szó – jelentem ki határozottan. Lehet, hogy tényleg jó jel, hogy ilyen van az újságban. Az viszont biztos, hogy belőlem egyáltalán nem azt váltja ki, amit valószínűleg a cikk írója remél. Hanem pont az ellenkezőjét.
- Szeretnék vért adni, most – jelentem ki felpillantva a férfi arcára. Szavaimat bólogatással és enyhe mosollyal toldom meg, jelezvén, hogy komolyan gondolom, amit mondok. Sziklaszilárd az elhatározásom, noha fogalmam sincs a dolog mikéntjéről. Soha életemben nem csináltam még ilyesmit. De igaz, hogy eddig nem akartak ártani a vámpírnak, akire barátként tekintek. És ha ezzel a tettel magamra haragítom a varázsló társadalmat, hát legyen, akkor is támogatni fogom, és kész!

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2022. március 17. 18:22 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


egy szokványosnak induló estén| o


Hogy mindenki helyett akarok helyesen cselekedni? Nem hiszem. Esetleg példát talán mutatok ezzel az elhatározással. De inkább arról van szó, hogy támogatom vele. Hogy kifejezem, hogy az ő oldalán állok. Azt hiszem valami ilyesmik járnak a fejemben. Már amikor éppen sikerül valami értelmesre gondolnom a vesébe látó tekintetétől. Mert most éppen azt teszi, úgy néz engem, mintha belém tudna látni. Azt hiszem így is van, azt hiszem sokkal többet ki tud olvasni belőlem, mint amennyit én magam tudok magamból. Zavar, ahogy így néz. De nem fogom meggondolni magam.
- Még soha – rázom meg a fejemet. – Mit kell tennem? – egy kis egyszerű kérdésnek tűnik, de több ez annál. Mi fog történi, milyen módon fog történni? És egy apró kis hang még hozzáteszi a fejemben: Meg tudom egyáltalán csinálni? Hisz valószínűleg közel kell jönnie hozzám, és meg kell érintenie. Akárhogy is csinálja.

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3103
Írta: 2022. március 17. 18:57 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


egy szokványosnak induló estén| o


Bólintva helyeselek a koromat illetően. Aztán csak állok és pislogok egy darabig, mielőtt rájönnék, hogy ezt nem csak úgy kérdezi. Úgy fest rengeteg szabály van a véradományokkal kapcsolatban és alá is kell támasztanom az állításomat, nem elég csak úgy mondani. Szóval pár pillanatba beletelik mire megvilágosodok és a farzsebemből (hát honnan máshonnan) előkotrom az elemi mágus igazolványomat. Itt a mágusvilágban nem szoktam mást hordani, ezt se igazán tudom, hogy miért. De fényképes is meg ott van a születési dátumom is, szóval tuti jónak kell lennie.
Feszülten figyelek az elhangzottakra, nézegetem a személyzeti ajtót és próbálok nem elvigyorodni mert persze, hogy beugrik pár filmes jelenet. Igen, bemegyünk oda és szépen rámugrik és belém mélyeszti a fogait, miközben földöntúli hátborzongató zene szól, aztán egy közeli kamera kép mutatja a véráztatta fogakat és a vértelen, halott arcomat. Jesszusom, na nem volt jó ötlet ezt most végigpörgetni magamban.
- Én nem tudom mennyit lehet vagy szokás adni – jegyzem meg tétován. És mondhat itt nekem mindenféle számokat, akkor sem fogom tudni, hogy az sok vagy kevés. – De gondolom tudja, hogy mennyi az a mennyiség, ami még rendben van az adományozó szervezetének – teszem még hozzá, mintegy átadva neki a döntést ez ügyben. Annak örülök, hogy nem fog fájni, a hűs is jól hangzik, olyan ismerősnek. Mosolyra görbülnek ajkaim a harapnivaló hallatán, majd le is konyul, ahogy folytatja. Közvetlenül? Á, tehát akkor nem csak nekem jutott eszembe, hogy ő is kap harapnivalót, meg én is. Igaz, ő nem feltétlenül harapva szerezné meg az ételét. Nyelek egyet és borzongás fut végig a gerincemen, nem feltétlen attól, hogy egy vámpír megharapna. Attól, hogy akkor egészen közel kéne jönnie. A harapás része kevésbé aggaszt, tudom, furcsa vagyok.
- Öhm, szerintem most még nem. De, az milyen, mivel jár? – határozom el magam, egyúttal kifejezve azt is, amit eddig elfelejtettem említeni: nem feltétlenül egyszeri alkalomról van itt most szó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum - Juhász Laura összes hozzászólása (1372 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 36 ... 44 45 [46] Fel