Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
ZozikaNem tudom megállni, hogy ne nevessem el magam. Szeretem Zorkát, olyan személyisége van, amilyet szerettem volna mindig is Jason mellett tudni. Vidám, bolond, és teljes mértékben nem normális. Ilyen kell mellé, olyan, akivel az én nagy maci bátyám jól érzi magát. Zorka tökéletes, és szeretem azt gondolni, hogy én is hozzájárultam ahhoz, hogy összejöjjenek. Várom a következő szinteket, a házasságot, a kisembereket, akik szőkék lesznek, és hatalmas hajkoronával rendelkeznek majd. Nevetésemet a kedvesre reflektálása csillapítja, és egy kicsit megemelem a szemöldökeimet. - Szörnyűek vagytok. Barni tök önbizalomhiányos, én nem piszkálnám azért, mert végre tököt növesztett, és tett valamit a boldogsága érdekében. Nem mondta el, mert biztos félt a kudarctól, vagy a túl erős kritikától. Én megértem őt, legalábbis én ezekre gondoltam, amikor kiderült, hogy helyettes lett, és ezt nem mondta el senkinek. Azt nem mondhatjuk, hogy Zorka azért nem tudta, mert folyamatosan Jason-nel lóg, mert nem, hanem egyszerűen, ha az ember ezt elbukja, akkor nem szívesen osztja meg. Még mindig könnyebb eltusolni a sikertelenséget, és örülni a sikernek. - Szereti. Pillantok rá teljesen nyugodtan, finoman mosolyogva. Arra a lányra amúgy is rá van írva, hogy odáig van a srácért, de történetesen még el is mondta. Ahogy azt is, hogy: - Nem akar mást, csak, hogy minden normális legyen közöttük, hogy ne azon görcsöljön Barni, hogy mi volt a múltban, és, hogy egy kis időt együtt tudjon vele tölteni. Azt mondta, hogy nem fog semmi félreérthetőt és kellemetlent tenni. Denisnek be kell látnia, hogy a húga, nos ivarérett, felnőtt nő, akinek vannak érzései és gondolatai, és aki el tudja dönteni, hogy mi a jó neki. Nem kell megmentenie, mert nem igényli. De persze, ezt magyarázhatod, nem fogja megérteni. Persze mindegyik makacs, mondhatsz nekik bármit. Az egyik fejjel megy a falnak, a másik meg követi. Nem is kell nekem gyerek, rajtuk kiélhetem magam. Vicces? Nem, tényleg így van. Minél több Brightmore van a közeledben, annál nagyobb kedved van elővenni az anyai szigort. Sokszor szeretném megcsapkodni őket. - Szerencsétlen Karola, te aztán nagyon kedves vagy vele. Azért neki ne mond, de értem, hogy mire gondolsz, ha jön valaki, akkor majd a feje határozza meg a mennyiséget. Nálad mit lehet csinálni kedves minimalizmus kisasszony?
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Zozika - Meg fogsz valaha neki bocsátani? Mondjuk lehet, hogy Barninak ahhoz valami eszméletlenül nagy baromságot kellene csinálnia, vagy valami olyanba kellene véletlenül keverednie... óóó nem, nem szabad nekem ebbe belegondolni jobban, mert még a végén kitalálok itt valami őrültséget. Denis szokta erre azt mondani, hogy néha jó lenne, ha képes lennék megállni. De rólam van szó. Hogy én ne agyaljak? Ugyan, kérlek. De most erőt veszek magamon, és megpróbálom nem kibékíteni a testvéreket. Megoldják. Különben is, ha Jason végre összeszedi magát, és mondjuk tesz lépéseket, akkor mi mind rokonok leszünk, és ha én is közben beleavatkozom, abból lehetnek nagyon szar családi ebédek is. A célom pedig a világbéke, a boldogság, és egy csomó nyálas szépségkirálynős gondolat. - Csak ne a gyerek előtt mondd, mert szerencsétlen teljesen kibukik. Mostanában olyan hamar jönnek ezek a hormonális hisztériák, hogy az ember csak néz, és nem is érti, hogy igazán mi a fene bajuk van ezeknek a kölyköknek. Meg ez a korai érés, komolyan mondom neked, sírba visznek. A kettő bé még nem is, de a három a, hát komolyan mondom, a zöme tizenegy éves, de egyszerűen néha annyira zavarba jövök tőlük, hogy szívem szerint némító bűbájt tolnék rájuk. Vagy sóbálvány átkot, majd jól kihiperventillálnám magam. A múltkor is, a tizenegy éves, komolyan annyi Kustus Annamari közölte velem, hogy van jó pár szexi tanárbácsi. Mondjuk lehet, hogy az anyjától hallotta ezt, de ne. Csak simán ne. Helyette inkább nézem azt a sok mindent, amit Zorka kitalált. Hogyan van ennek a nőnek ennyi képzelőereje? Egy szemet fel is veszek, és megrázogatom kissé, így test nélkül olyan para, ahogy az a fekete karika mozdul. Pedig valljuk be, semmi köze az igazi szemekhez. - Mi is festünk tojást? Hátha meglocsolnak. Mondjuk remélem nem vödörrel. Travis meg Will, sőt szerintem akkor Jason is benne volt, egyszer kitalálták, hogy összeterelnek minket lányokat, és akkor egyszerre kapjuk az áldást, csakhogy mi máshol vártuk őket, és apám mostani feleségét sikerült három vödör vízzel telibe kapniuk. Csóró annyira megfázott, hogy egész héten gőzölgött a füle meg az orra a bájitalos gyógyteától.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Zozika
- Nekem miért nincsenek ilyen testvéreim? Travis elvan a maga világában, Jason, Will, Milan normális, Ariana és Helena szintén. A legnagyobb ajándékot Jeannie adta, amikor betört hozzánk és otthagyta Archibaldot, mert rájött, hogy az anyaság az nem vicces. Tegyük hozzá, hogy az elmúlt két évben nem is kérdezte, hogy én életben tartom-e a gyerekét. Természetesen igen, de ez nem segít. Kértem Jasont, hogy vesse be az ikerizéjét, és mondja meg Jen-nek, hogy kapja be, de ha meg is kapta az üzenetet, nem foglalkozott vele. - Te Zorka, kéne kötnünk egy házassági szerződést. Archibald elveszi Karolát. Hány éves is most pontosan? Nem baj, ha egy picit idősebb a lány, mondjuk nyilván a fiúnál szerencsésebb, mert a fiúk felnőttként is tök hülyék. Például Jason, aki most már igazán meggyűrűzhetné Zorkát, mert ha nem teszi, esküszöm, hogy megteszem én. Apám kifutna a világból, hogy elveszít egy kiváló trófát, mert, hogy Denist annak tartja, és kíván minél több gyermeket nekünk. Ezek elképesztően mókás beszélgetések tudnak lenni, néha direkt kisebb ruhát veszek fel, vagy émelygést szimulálok, mert vicces látni a család arcát. Azt mondják, hogy addig jár a korsó a kútra.. na igen, minden esélyem megvan rá, hogy a karma arcon köp egy nap. Jen első akciója óta már a konyhába is óvatosabban megyek be. - Remélem nálunk leszel húsvét hétfőn. Somolygok rá, és közben abban is reménykedem, hogy Jason azt hiszi, jó ötlet Zorkát telibe locsolni. Azt hiszem, elért a változó kor, kezdek átmenni a nénikbe, akik képesek az árokparton derékszögbe állítani a padot ha kell, csak jól lássák, ahogy a Kati veri a Sanyit. - Alkohol? Szabad a testvéred gyermekközpontú rendezvényén ezt a szót kimondani? Kétszer is. A kijelentésnél már lehalkítom a hangom, mintha valami nagyon riasztót kérdeznék, és olyan kis butuskán nézek rá, mintha ne lenne agyam. Pedig van. Annak, akit kedvelek. Például őt. - Kár, hogy senki se házasodik, úgy szerveznék esküvőt. Mivel már házas asszony vagyok, szervezhetek. De Edit óta senki se házasodott. Minek ennyi testvér, ha mind mamlasz?
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Zozika- Óóó, hát láttad, hogy milyen család jár Jasonnel. De ne idegeskedj ezen, mindenkinek van házassági szerződése, mindegyik kb ugyanazt tartalmazza, ha elválsz, akkor a házasság előtti vagyonodat veheted ki, meg annak a felét, amit együtt teremtettetek meg. Kivéve a házat. Az apám mindenkinek házat vesz nászajándékba. Szóval ha nem akartok a Tündérmanó elején maradni, hanem máshová költöztök, akkor ő veszi a házat, és ha elváltok, a ház Jasoné marad. Ha nem kell a ház... hm, nem is tudom, hogy akkor mi van. Majd megkérdezzük Editet. Nekik se lett saját házuk, mert tudod, a Radetzky-k mind egy kupacon laknak. Editnek gondolom semmi újdonságot nem jelent, de például nekem Isten mentsen, hogy együtt kéne élnem mindenkivel. Tökre élvezem azt, hogy Jason-nel meg Annie-vel vagyok. Sőt, Jason gyakorlatilag már Zorkánál lakik, nagyon ritkán látom otthon, így még kényelmesebb, egyre több a nőiesség a házban. Nem mintha eddig ne ez lett volna a divat. - Akkor csak kicsit idősebb, teljesen belefér. Majd megbeszéljük a részleteket. Még kacsintok is hozzá. Mondjuk a fene se tudja, hogy most mi lesz majd. Mármint, ha Andrássy asszony meghal vagy nyugdíjba megy, akkor gondolom lesz majd egy új házasságszerző. Nem mintha láttam volna nála gyakornokot. De sosem tudhatja, hogy mikor jön egy szívroham, vagy esetleg mikor öli meg az egyik jelölt a kapott pár miatt. Mai zaklatott világunkban nem mindenkinek juthat egy Jason vagy egy Denis, habár, nálunk elég necces volt az ugye, hogy mind a két fél eljut-e idáig élve, most meg olyan felnőttesek és kedvesek vagyunk, hogy gyakorlatilag hányni tudnék magunktól. Imádom! - Miért, ha én hozom, akkor nincs? Kacsintok és a pohár karimája felett rámosolygok. Helló helló, nem mondta senki, hogy én ártatlan vagyok. Rendben, egy fokkal jobban tartok a bátyjától, de ő a testvére, szóval neki szabad, én meg elég bonyolult, hogy végül is ki vagyok, ha végigvesszük az opciókat. Szerencsétlen Barnabás. Én azért sajnálom, nem lesznek könnyű hetei, ahogy nem is voltak azok. - Merlin menten meg minket, és este menjünk el inni, mozduljunk ki, éljünk. Nem mintha most ne élnénk, és nem mintha a mai nap után még kedvünk lenne bármi máshoz, mint eljutni az ágyig, és egy nagyon nagyot aludni. Egy igazán nagyot. De most koncentráljunk, mert indul a buli.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfiVégre az utolsó óránál vagyunk. Imádok tanítani, de ez az év valahogy annyira mozgalmas volt, hogy azt elmondani nem tudom. Az én életem többnyire stagnált, de nem is baj, mert a környezetemben mindenki tett róla, hogy halálra izguljam magam, nap nap után. Ennyi szerelmi drámát követően én már csak pihenni szeretnék, így még a vizsgáimat is, terveim szerint koránra tervezem, hogy aztán pihenhessek. Tökéletes. És nagyon igényelt is. Most csak ketten maradtunk Archieval, mindenki elköltözött, így új napirendet is kell kialakítanunk. - Törekedjünk hát arra kedveseim, hogy a vizsgaidőszak alatt csak egyszer kelljen találkoznunk. Mindenkinek kellemes vizsgaidőszakot, és jó pihenést kívánok. A diákok szedelőzködni kezdenek, míg én 8a hátsó padokhoz lépve, érdeklődve pillantok a fiúra. - Egy óra alatt nem lehet nyolc évet behozni. Bár, ha értesüléseim helyesek, önnek nincsenek önismereti problémái.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfi - Ettől valahogy nem félek. Felelem mosolyogva, felülve az előtte lévő székre, lábaimat szorosan egymás mellé zárva, és a térdemre hajolva, kicsit előredőlök. Szemeimet összehúzva, gyanúsan mérem végig a fiút. - Bontovich Miksa… azt hiszem, egyszerűbb, ha az igazat hallom, a ködösítést meghagyom a hiszékeny tizenéveseknek. Mind a ketten jobban járunk így Biztos vagyok benne, hogy sunyi kis mellékbeszéléssel terelne el, de ebben az életszakaszban és évszakaszban sokkal jobban kedvelem az őszinteséget.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfi- Elena biztosan nem bánna egy újabb skalpot. Felelem ösztönösen, aztán megint gyanúsan végigmérem. - Ja, mármint engem? Ez kedves. El kell ismernem, hogy ön éppen olyan bájos, mint amilyennek mondják. Ez pedig imponáló, valljuk be, igazán imponáló. Nagyon tetszik az, amit mond, és ahogy mondja. Áh, fene egye meg. - Hány éves? Teszem fel a kérdést, és legyünk őszinték, a legkevésbé sem szeretném elküldeni. Ebből baj lesz, nagy nagy baj. Főleg, hogy tudom, hogy a tekintetemmel is, a testemmel is flörtölök, mert szeretem kívánatosnak érezni magam.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfi- Szeretem a bájos szót. Amiket szeretek, vagy amik szimpatikusak, azokra használom ezt. Buzis, de kedvesen buzis. Villantom meg angyali mosolyomat, mert hát nem akartam én őt lebuzizni, eszem ágában sincs, hát hallottam én róla már nagyon sok minden, és azok alapján semmi sincs távolabb tőle, mint az, hogy meleg legyen. A huszonegyre reagálnék, de folytatja, és engem elkap a nevetés, ahogy belegondolok ebbe a lehetőségbe. - Úristen, ne. Csak ne. Most ugye arra gyúrunk, hogy szex legyen, és nem arra, hogy lelankadjon az érdeklődésem. Nem bírom az olyanokat, akiket már megsajnálni se tudok, annyira szerencsétlenek. Szóval huszonegy. Tájékoztatásul közlöm, hogy huszonnégy éves vagyok, ha még így is áll a dolog.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfi- Ennyire rosszul tartom magam? Mert azért valljuk be, eléggé meglepődött a koromon. Fiatalon házasodtam, nem csúsztam sehol a tanulmányaimmal, egyenesen mentem divattervezőnek, majd tanulok most tanárnak. Szóval egészen rendben vagyok atekintetben, hogy hol kelllene lennem, erre úgy néz rám, mintha egy tizest rádobna még. - Mert így mutatom ki a dominanciámat a diákok felett. Meg aztán van valami izgalma a magázódásnak. Bevallom, izgató. Nekem legalábbis nagyon tetszik ez a megoldás kicsit közelebb hajolva, szinte suttogva közlöm vele a tényt, hogy imádom a magázódást, és még fel is képes tüzelni. - Bizony, hogy úgy vannak. Érdekelnek a részletek. Mi volt még a listán, hogyan képzeli az eseményt. Bárhol, vagy konkrét helyen. Mit nyerek én ebből?
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfi- Nagyon sok mindent szeretek, például ezt is. De nem vagyok feltétlenül irányító típus. A fene se hitte volna, hogy ilyesmiről fogok beszélgetni az utolsó tanítási napon, de hát ez a vége, mármint tényleg, végre vége ennek a tanévnek, és én megpihenhetek. Aki akart elköltözött, kiküldetésre ment, megházasodott vagy éppen elvált a környezetemben. Lettek új gyerekek, és váltottak is, volt, aki az oviból ment előkészítőbe, mások onnan a Bagolykőbe. Szép körök voltak itt. - Van. Minden, amit felsorolt, van. Olyan tűsarkúm van, amivel meg lehet ölni embereket, mert olyan vékonnyá válik a sarka, mint egy penge. Eszméletlen. Persze nagyon különleges alkalomnak kell lennie. Vagyis abba, amit ő kér, nem fér bele az, hogy erre felkészüljön. Elnevetem magam azon, hogy mennyire őszinte, és könnyedén közelebb hajolok hozzá, egészen közelről nézve a szemébe, és végül aprót biccentek a fejemmel a tanári asztal felé. - Ott.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úr Nem vagyok normális, ez egészen biztos, de a férjem megint ki tudja meddig van távol, magányosnak érzem magam sokszor, Miksa pedig ma hivatalosan is teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, vagyis pár napon belül levizsgázik, és vége, így ez nem bűn. Engedelmesen simulok az érintésébe, viszonzom, de nem mélyítem el a csókot, nem is hevítem, egyelőre hagyom, hogy ő domináljon, elvégre ez az ő bakancslistája, ő akarja teljesíteni, nekem pedig megtiszteltetés, hogy szerepelek rajta. Kedvelem az olyan embereket, akik ki tudják mondani, hogy mit akarnak. Minden lacafaca nélkül. Elhúzódva tőle rámosolyog, majd lecsusszanva az asztalról, a csípőmet finoman ringatva, elkezdem kigombolni a nyáriruhám végtelen számú gombját, miközben lassan a tanári asztal felé hátrálok.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrEgészen biztos vagyok benne, hogy pokolra fogok jutni. Teljesen biztos. De ebben a pillanatban valahogy a legkevésbé sem érdekel, mert akarom, hogy megtörténjen. Terveim szerint nem maradok örökre Bagolyköves tanár, de most mégis akként és nőként is egyszerre éri fenekem a tanári asztalt, hogy heves lelkesedéssel viszonozzam a csókot, amit kezdeményezett, miközben az ingét gombolom. Nem kell mondanom, érzem, hogy teljes diszkréció lesz a részéről is. Ezt csak ő tudja és én tudom, senki más. Ez pedig így tökéletes. Ahogy az időzítés is, minden szempontból most kellett megtörténnie. Egyszerűen felvillanyoz, vággyal tölt el, és akarom, nagyon akarom. Létezik a tökéletes pillanat, ez az.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfi#Mi meg nem esik? 
Vigyázz! Ebben a hozzászólásban olyan szavak és képi leírások jelennek meg, mely megzavarhatja a nyugodt teaszürcsölést, illetve a békés lelki világokat. Szeretnéd mégis látni, mit alkottam? Szeretném
Nem tiltok és nem követelek, mivel ez most az ő vágya, nekem pedig egy jó élmény, valami, amivel egy kis ideig feledni tudom a rosszabb pillanatokat. Nincsenek rangok, ígéretek, fogadalmak, emberek, nincs semmi, ami most eszembe juthatna. Miksa egy fiatal férfi, egy vonzó, gyermekarcú, ám igazán tehetséges kölyök, aki … - Ó Istenem! Sóhajtok fel, amikor megérzem a nyelvét, és szélesebb teret engedek neki, hogy egészen birtokba vehessen. Ujjaimmal fürtjei közé tévedek, és bár azt fogadtam, nem irányítom, finoman maradásra ösztökélem. Mindenkiben volt valami, amit jobban szerettem, mint másokban, úgy tűnik Miksa esetében a nyelvjáték az ami igazán emlékezetes fog maradni. Élvezetemben mellemre simítok, és halkan sóhajtok.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úr#rosszalkodósi
Vigyázz! Ebben a hozzászólásban olyan szavak és képi leírások jelennek meg, mely megzavarhatja a nyugodt teaszürcsölést, illetve a békés lelki világokat. Szeretnéd mégis látni, mit alkottam? Szeretném
Érzem, ahogy a hátam már most meg-megfeszül, hiszen minden tettével jobban és jobban izgat, bizseregtet, sőt, szabályosan a csúcs felé hajszol, de én nem akarom, hogy ne érezzem őt magamban, még mielőtt teljesen elélvezek, így finoman felfelé kezdem invitálni, hogy visszatérjen az ajkaimhoz. Túl jó, és félek, hogy nem csak ezen a téren, hanem minden másban is brillírozni fog, én pedig bánni fogom, hogy ez csak egy alkalom. - Ne kímélj. Suttogom az ajkai között, ahogy a nadrág gombjához nyúlok, hogy kiszabadítsam férfiasságát, amit már nagyon érezni akarok. Nem, velem igazán nem szükséges a szeretkezés fázisain végigmennie, én simán azt akarom, hogy megdugjon, sőt, mi több kefélni akarok, úgy itt maradni ezen az asztalon, hogy azt se tudom, merre van előre, és úgy vélem, hogy ebben a srácban meg van minden, ami ehhez kell.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfi#Nem megbánósan
Vigyázz! Ebben a hozzászólásban olyan szavak és képi leírások jelennek meg, mely megzavarhatja a nyugodt teaszürcsölést, illetve a békés lelki világokat. Szeretnéd mégis látni, mit alkottam? Szeretném
Bevallom, egy kicsit váratlanul ér, ahogy valóban cselekszik, de nem tudom miért, belőle eleve nem néztem a figyelmességet, sokkal inkább hittem, hogy az egész olyan lesz, mint amilyenné vált, gyors, kíméletlen, de élvezetes. Élvezettel nyögök, ahogy mozdulatai intenzitása fokozódik, és segítek neki, hogy minél előbb a megfelelő pozícióba kerüljek, és a jobb hozzáférés érdekében még az egyik lábam is az asztallapra csúsztatom. Elmosolyodom és lehunyt szemmel várom, hogy megtörténjen, hogy megérezzem magamban, és elégedetten dorombolva juttatom tudtára, hogy igazán élvezem az értékeit, pont ideális, pont, ahogy szeretem. Már az őszintesége is meggyőzött, de sokkal kielégítőbb a tény, hogy ki is fog tudni elégíteni. Én sem kapkodok, ez egy csodálatos pillanat, amit szépen felépített, és nagyon remélem, hogy benne marad abba, akivé az előbb vált. Ha már igent mondtam, akkor csinálja rendesen, úgy, ahogy az egyszer alkalomnak lennie kell. Viszont nem akarok irányítani, még mindig úgy vélem, hogy ezért ő dolgozott meg, neki kell igazán élvezetesnek lennie, én pedig alkalmazkodom. De nem fogok csalódni, ó egyáltalán nem, ebben teljesen biztos vagyok.
|
|
|
|
Catherine Hope Brightmore INAKTÍV
 Cicus =^.^= RPG hsz: 434 Összes hsz: 1245
|
Bontovich úrfi#Valamivel indokolni kell a felmondásom 
Vigyázz! Ebben a hozzászólásban olyan szavak és képi leírások jelennek meg, mely megzavarhatja a nyugodt teaszürcsölést, illetve a békés lelki világokat. Szeretnéd mégis látni, mit alkottam? Szeretném
Semmi más nem kell, csak az, hogy emlékezetes legyen, és az is, tényleg az. Pont olyan, amilyennek egyetlen alkalomnak, egyetlen menetnek lennie kell, gyors, pontos, és ami a legfontosabb, kielégítő. Hát kell ennél több? Egyáltalán nem. Ez így csodálatos. Nincs olyan pillanat, amire azt mondanám, hogy megbánnám, vagy ne lenne jó, és aki hiú ábrándokat akarna kergetni, hogy itt most elindul majd valami, azt ki kell ábrándítanom, nem fog. Ez valóban csak szex, valóban csak egy régi vágy teljesülése. Neki jó, nekem jó. Elégedetten és mosolyogva teszem én is rendbe magam, miután végeztünk, nem érzek zavart, azt se, hogy bármit is nagyon meg kellene beszélnünk. Elnevetem magam a búcsúzásnál, és szintúgy szépen zárom, egy “ez egy élmény volt” kifejezéssel, majd intek, ahogy távozik, és csak ezek után emelem az égre a tekintetem. Esküszöm, ha egyszer az ilyen dolgaim kiderülnek, engem kirúgnak, szóval valójában nagyon elgondolkodtató az, hogy a saját és diákjaim védelme érdekében, és mert valójában sokkal jobban szeretem, én csak az előkészítőben legyek jelen, és ne osszam meg a figyelmem. Hümmögve veszem a vállamra a táskám, és mintha tényleg mi sem történt volna, kisétálok, és ezt a néhányszor felmerülő gondolatot alaposabban megfontoljam. Ki hitte volna, hogy így zárjuk az évet. Igazán érdekes, és valóban élményteli.
|
|
|
|