Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

nem, de awh. látjátok, mekkora gond tud lenni, hogy ilyen sok jó Queen szám van? barchobázzunk esetleg vagy ilyesmi? vagy adjak valami kis segítséget?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

LAURA
szombat délelőtt a kisállatos napra tartva | x


Ruganyos léptekkel, jókedvűen sétálok át a hivatal folyosóján. Igen, én már bent vagyok, hiszen a kandallón át érkeztem. Viszont az esemény még tényleg nem nyitott meg ténylegesen. Meg Laurával úgyis kint találkozunk, ha jól emlékszem. Nagyon örülök, hogy meghívott erre a dologra. Nehezen tudok elképzelni ennél csodásabb eseményt. Kisállatok mindenütt, viccelsz? Fantasztikus.
Kilépek az ajtón és körbenézek. Hamar észreveszem a helyes párost a fánál. Mosolyogva odaintegetek nekik és már lépdelek is feléjük tornacsukás, sötét nadrágos, kék hoodies, barna dzsekis, navinés sálas valómban.
- Sziasztok - pillantok egyikükről a másikukra.
- Nagy már benn a készülődés, de szerintem van még pár perc a nyitásig - mutatok el hüvelykujjammal vállam fölött a hivatal épülete felé, ahonnan érkeztem.
- Ti nem vesztek részt a jelmezversenyen? - kérem számon a lányon, miért nincs sárkányleopárdnak öltözve. Utána elvigyorodom, hiszen ez persze nem kötelező. Viszont, ahogy körbenézek, jól látható, hogy sokan várnak még az esemény kezdetére rajtunk kívül és hogy mások igen komolyan vették a maskarás felhívást. Mindenféle érdekes fazonok vesznek körül bennünket a cuki állataikkal. Mi mást kívánhatna az ember egy szombat délelőttre?
- Hogy vagy, pajtás? - guggolok le a csodacicához, nyújtva felé a kezem, hogy megsimizzem. Ugye senki sem hitte, hogy meg tudom állni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

nope, nope. noha az Under Pressure tényleg az egyik kedvencem úgy en bloc, viszont én azt nem kifezetten Queen dal-ként tartom számon, hanem Freddy Mercury & David Bowie csodaként

ok, szóval nem vesztek igénybe segítséget

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

az az! *sikkant fel* Another One Bites the Dust *berakja lemezjátszón és rázza rá a fejét. a fejét, amire várja a kishercegi koronát*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

ANNIE
délután egy ablak melletti asztalnál | x


Helyeslően bólogatok a kutyusajándékokra. Ez a minimum, ami kijár.
- Jaj de jó! Nagyon szeretném - csapok le rögvest a sétáltatás ötletére. Azt hiszem, a lány már rájöhetett, hogy nem igazán vagyok az a fajta, aki azért, hogy menőbbnek vagy megközelíthetetlennek tűnjön, eltitkolná az érzéseit és azt, mennyire érdeklik dolgok. Nem kéretem magam, nem játszom az agyam, nem bánok csínján a véleményezéssel. Lehet, az sokszor előnyömre válna pedig. Dehát ha egyszer nekem az ilyesmi nem megy, akkor nem megy.
Egy picikét értetlenül pislogok, mikor a képek leszedéséről beszél. Honnan szedi le őket Will? Nem kiszedi inkább? Na mindegy, a lényeg, hogy a végét már értem. Előhívja őket. Az úgy mindjárt kényelmesebb lesz, mint ilyen apróban szemlélni. Bólogatok csak. Úgy mindenre. Jelezve, hogy így már világos, meg egyet értve abban, hogy a fotók mindenhogy jók. A szokásos meg a mugli módon is.
- Lefényképezhetlek? - kérek engedélyt mosolyogva, ahogy ez az ötletem támad. Annie nem szerepel a képeken, mert ő csinálja őket. Pedig kéne róla is.
Pompásan érzem magam én is a lánnyal. Ennek talán az egyik legfőbb oka az, hogy hozzám hasonlóan gyermeki csodálkozással jár a világban. Ő ezt az ártatlanságot az eddigi viszontagságos, négy falak közti életének köszönheti, nekem pedig egyszerűen ilyen a természetem. Kedvelni a legtöbben kedvelnek, ám sokan távolságtartóak velem, mert gyerekesnek tartanak. Úgy érzik, nem találnak velem közös hangot. Én úgy érzem, találok velük, dehát ehhez két fél kell. Itt jelen pillanatban pedig most két olyan fél ül, akik passzolnak. Akik együtt örülnek, akik együtt rezegnek. Mindig jó ilyesvalakit találni.
Figyelmesen hallgatom a karácsonnyal kapcsolatos magyarázatát, amit viszont rövid úton félbehagy. Összevonom szemöldököm és ahogy még közelebb húzódik, én is közelebb hajolok, várva, mi következik.
- Ó. Öm... persze - hebegem kicsit, hiszen meglep ezzel. Azonban nyilvánvalóan nagy dolog, ha elárul nekem egy titkot és nálam az jó helyen is lesz. Azt is megérteném, ha nem akarná elmondani az igazat. Elfogadnám. Ha azonban megosztja velem, megbecsülöm és megőrzöm. Mondhatja, készen állok! Bár, mivel nem tudom, mire, így nem feltétlenül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

LAURA
szombat délelőtt a kisállatos napon | x


Csak megértően bólogatok. Igaz, végülis kockázatos mutatvány sárkányleopárddá varázsolgatni magadat. Nem mintha ne lenne tök menő, ha valaki így fest akár örökre, viszont nyilvánvaló, hogy Laurának kinézni is van olyan menő, ha nem még menőbb, szóval kár lenne ezt bárkinek eldobnia magától.
Mikor szóba hozza, hogy van ám neki cicajelmeze, egy ideig érdeklődve mosolygok, ám aztán elkezd harisnyáról és sminkről beszélni meg nekem dorombolásról, amivel igen másfelé tereli a fantáziálásomat, ami először teljes mértékben ártatlannak indult. Így viszont a végére finom eltátott szájjal pislogok csak rá, szemöldököm enyhén megemelve, hogy aztán egy zavart kis nevetés szökjön ki belőlem meg egy idétlen vigyor költözzön az arcomra. Még szerencse, hogy témát váltunk.
- De... tényleg, annak tűnik - nézem meg jobban a jelmezt, amire mutat. Meg ha már itt tartunk, jól megszemlélem a többieket is. Kitettek magukért páran rendesen.
- Igazán? Te is hiányoztál nekem - dögönyözöm tovább odaadóan a csodamacsekot, és vigyorogva hunyom le a szemem, ahogy arcomnak nyomja pofiját. Elolvadok.
- Mehetünk, persze - nézek el a bejárat felé, simítok még párat Beniton, aztán felegyenesedem és odanyújtom a könyökömet a lánynak, hogy belém karolhasson, ha szeretne. Úgy látom, sok az érdeklődő, jó lesz közel maradni egymáshoz. Hamarosan már sétálunk is be a főbejáraton. A hivatal most egészen más képet fest, mint általában. Színek, lufik mindenütt. Szemezek kicsit a kényelmes plédekkel meg párnákkal, aztán a menhelyes plüssöket kezdem mustrálni.
- Kimegyünk az udvarra is? - bökök fejemmel a kijárat felé.
- Ha úgy jó nektek, szerintem először körbenézhetnénk, hogy lássuk, mik vannak, aztán visszatérhetünk azokhoz, amik tetszenek - vázolom neki a tervemet, magam is kissé meglepve ezzel a határozottsággal. Csak van valami hatása, hogy a suliújság főszerkesztője lettem és nekem kell összefognom több ember munkáját. Megtanít egyre, s másra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

*felriad a lelkes üdvözlésre, ám rögtön meglátja a gőzölgő teát, amit jólesően kortyolgatni kezd. megdörzsöli a szemét és integet a Királynőnek*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

LAURA
szombat délelőtt a kisállatos napon | x


Elképzelni sem tudom, hogy lehetne bárki annál boldogabb, mint amilyen boldog én vagyok most. Vagy bármelyik pillanatban, amikor egy állatka hozzám bújik. Hogy lehetnek ilyen csodálatosak? Fel sem tudom fogni.
- Akkor még jó, hogy nem lakom ott. Biztos megijednél, hol van ennyit. Vagy hiányozna neked - vonok vállat feltételezésem közben. Soha nem akarnék semmilyen kis fenevad és a gazdája közé állni. Az más dolog, hogy engem is bír meg nekem is örül és hogy néha agyonszeretgethetem, azonban elcsábítani nem akarnám. Egy együttalvás pedig eléggé elcsábításnak minősül.
Nem tudom, hogy illik. Mármint szerintem nem kell feltétlen megköszönnie, hogy felkínáltam a karomat. De végülis megteheti. Mosolyogva bólintok rá neki és mehetünk.
- Mi az a Dunakavics? - kérdezem, azonban egy részt talán túl halkan ahhoz, hogy meghallja, másfelől éppen elterelik figyelmét az édes plüssök.
- Elég nagyok - mosolygok a dolgon és megtapogatok én is egy játékot. Utána indulhatunk kifelé, ahol nekikezdhetek kedvenc foglalatosságomnak: az ámuldozásnak. Hűhák és nahátok sorra követik egymást.
- Nem tudom, szerintem egész délutánra - fixírozom én is a kitett tábla szövegét, ami a raboskodó kutyusok kiszabadításának feltételeit ecsetelgeti. Én így értelmezem legalábbis. Akárhogy is, legszívesebben most rögtön kiengedném az összeset.
- De majd megkérdezhetünk valakit - jutok végül erre.
- Na? Kezdjük azzal, hogy beállunk a sorba? - bökök fejemmel a kutyapuszik irányába, hiszen ott már most elég szép kis tömeg alakult ki. Amíg pedig eljutunk az imádnivaló élvezetekig, kitalálhatjuk, miket csináljunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

ANNIE
délután egy ablak melletti asztalnál | x


Akkor én ezennel nagyjából lebeszéltnek tekintem, hogy az egyik állandó közös programunk a kutyasétáltatás lesz. Hiába nem találkoztam még az ebbel, egyszerűen biztosra veszem, hogy minden rendben lesz. Nem látom át, miért ne lenne.
- Aha - felelek a lánynak a fura kérdésére, azonban annyira őszinte meglepetéssel kérdezi, hogy muszáj vagyok válaszolni rá. Hamar engedélyt kapok, szóval kérek egy gyors oktatást, mit kell megnyomnom a fényképezőn és mire kell ügyelnem, mikor pedig ezen túl vagyunk, emelem is a gépet.
- Oké... mehet? - kérdezem a lencse mögül. Várok még egy igent vagy bólintást, aztán már repül is a kismadár. Többször is elkattintom, hiszen, mint megtudom Annietől, ezen a szerkezeten nyugodtan lehet, mert kidobhatjuk a rosszul sikerült képeket még előhívás előtt. Ha mondjuk homályos vagy ilyesmi.
- Most pedig akkor közös - konferálom fel, mi következik. A lány segít kicsit, mert a gépnek azt a kis képét felénk lehet fordítani, hogy lássuk, mit fotózunk akkor is, ha éppen magunkat kapjuk le. Ahogy ez megvan, eltartom magunktól. Helyezkedem kicsit, hogy tényleg mindketten jól látszunk. Lövök egyet már így a legelején, amin mindketten éppen beszélünk, mivel pedig ezen az alkotáson jót nevetük, azt is lefotózom és ez így megy tovább egy ideig.
- Bocsánat, nagyon sokat csináltam szerintem - adom oda vidáman Annienek, hogy megnézze, jók lettek-e. Biztos akad pár, ami tök elmosódott vagy valamelyikünk félig kilóg belőle vagy a szeme csukva van, viszont emiatt talán nem is baj, hogy kész sorozatot lőttem.
A derűs kattintgatás után teljes figyelemmel adózok asztaltársamnak és mondandójának. Szemöldököm az első szavak után felszökik és szépen úgy is marad. Még a szemem is kerekedik hozzá folyamatosan.
- Tőlem nem fogják megtudni - nyökögöm gyenge hangon, hiszen bár még nem teljesen dolgoztam fel mindazt, amit elmondott, arról mindenképpen szeretném biztosítani, hogy nálam jó helyen a titka. Viszont látszik rajtam, hogy rendeznem kell a gondolataimat. Gyorsan kortyolok egyet az innivalómból, aztán visszafordulok Anniehez.
- Hogyhogy nem tudott rólad? - kérdezem, amint végre valami összeáll a fejemben. Remélem, nem gond! Ha nem akar, úgysem felel. Idő közben pedig, ahogy visszajátszom megint mindazt, amit közölt velem, megakadok az egyik pontnál. Elmosolyodok. Hiszen azt mondta, nagyon kedvel. Viszont, gondolom, fura lenne ilyen megkésve bármit bedobni erre. Majd később. Vagy legközelebb. Most inkább koncentrálok tovább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

MERSE
vasárnap délelőtt a stég végén | x


Én 15 vagyok és még én sem nagyon nyomulok senkire. Bár tőlem kitelik, hogy soha nem is fogok. Főleg, hogy úgy tűnik, nem is igazán szorulok rá. Hú, ez most nagyon menősködőn hangzott, pedig nem ilyen ez. Csak hát engem hiába nem foglalkoztatnak még ezek a dolgok, újra és újra azon kapom magam, hogy valaki teszi nekem a szépet. Oké, ez így nem igaz, ugyanis nem kapom magam rajta semmin. Egyáltalán nem veszem észre. Azt sem, amikor valaki szinte már fájóan egyértelműen adja tudtomra, hogy tetszem neki, azt meg pláne nem, ahogy páran kacéran összesúgnak mögöttem meg felém mosolyognak a folyosón. Egyszerű kedvességnek tekintem. Azt hiszem, tényleg csak akkor fognám fel, miről van szó, ha a szemembe mondanák. Akkor meg valószínűleg jól zavarba jönnék. Nagyjából így állok tehát ezzel a nagy nyomulással: sehogy. Nem mondom, kezdenek már megfogalmazódni bennem dolgok, főleg, hogy körülöttem mennyi embernek van párja vagy vannak oda ezért meg azért. Bár főleg csak örülök nekik vagy éppen érdeklődve hallgatom az áradozásukat imádatuk tárgyáról. Kevés még az olyan pillanat, amikor én is elmerengek azon, nekem van-e ilyen vagy kéne-e legyen. Látom, hogy mások a korombeliek közül már régen nyakig benne vannak ebben, de én nem érzek emiatt nyomást magamon. Nem is hiszem, hogy kéne. Majd lesz, ami lesz.
- Szia - egyenesedem fel a korlátról, visszamosolyogva.
- Hát... bagolyköves vagy, igaz? - pillantok végig rajta, megpróbálva kitalálni, honnan ismerhet. Nekem mintha ismerős lenne a folyosóról. Ja és én a kedvességét simán kedvességnek veszem. Feltételezem, egyszerűen csak barátságos. Ezúttal pedig kivételesen rá is hibázok. Az esetek többségében van valami hátsó szándék, amit én túl naív vagyok átlátni. Most nincs szó ilyenről.
- Mert akkor a suliból - vonok vállat, vigyorogva, miközben felfelé pislogok a nálam jóval magasabb srácra. Valljuk be, ez nem nehéz. Mármint nem felfele pislogni (na az tökre nem könnyű), hanem nálam magasabbnak lenni. Nem az, nem vagyok én borzalmasan alacsony, csak éppen annyira, hogy az emberek nagy része vagy egy magas legyen velem, vagy magasabb.
- A Navinébe járok. Thomas Middleton - nyújtok kezet. Lehet, mond neki valamit a nevem. Mindig meglepődöm, hányan ismernek a prefektusságom miatt, meg hogy a suliújság főszerkesztője vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

boldog éjfélt!

már megint túl jó válasz csak azért kérdeztem, mert gondoltam, elárulhatnánk a nagyérdeműnek, hogy Macskafogó, ha már itt kedélyeket borzolunk. aztán megnyomjuk a piros gombot és nyugodhatunk békében

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

ahogy az imént jöttem hazafele, egy hatalmas, fekete, zöld szemű macsek jól rámvernyogott, hogy ne merészeljek anélkül, tovább haladni, hogy megsimogatnám. mit volt mit tenni? olyan puha volt *-*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

LAURA
szombat délelőtt a kisállatos napon | x


Fura nekem az, hogy bárki is meg tud unni bármit, amit szeret csinálni. Nekem valahogy sosincs olyan, hogy készpénznek vennék valamit és emiatt ne értékelném végtelenül, hogy részem lehet benne. Ugyanolyan élvezettel űzök mindig mindent, mintha először tenném. Amit nem így csinálok, azt inkább nem is csinálom. A lényeg, hogy én tuti nem lelkesednék kevésbé a csodacicáért akkor sem, ha naponta látnám. Viszont ő macskából van, felsőbb létforma, nincs mit tenni.
- Azt, hogy: mi az a Dunakavics? - ismétlem meg a kérdést, amikor már kevésbé terelődik el a figyelme. Az átjön a fordítóbűbájon, hogy Magyarország egyik folyójának köveiről van szó, azonban kétlem, hogy itt szó szoros értelmében ezt árulnák és hogy a lány ennyire nagyon odavolna értük. Mármint persze lehet, hogy tényleg ezek, de biztos van bennük valami extra.
- Szerintem, amelyiktől szeretnénk. Viszont nekem mindegy, kit kapok, úgyhogy, ha gondolod, cserélhetünk, amikor odaértünk. Már ha neked van, akitől szívesebben kapnál - ajánlom Laurának a sorban állva és nehezen veszem el a tekintetem a szerencsésekről, akik már éppen kapják a finom nyalintásokat. Mosolyogva figyelem őket. Szeretem, amikor mindenki ilyen boldog. A kutyusok is, a puszit kapók is meg a nézők is.
- Igen, én vagyok a főszerkesztő - bólogatok, szórakozottan, azonban tényleg nem igazán tudom levenni a szemeimet arról, ami elől folyik. Annyira jó! Szerintem egész nap el tudnám nézni.
- Ha nem is én, de gondoltam rá, hogy valakinek ajánlom témaként, igen - árulom el a lánynak, hogy annyira pompás az ötlete, hogy már nekem is megfordult a fejemben. Kár lenne egy ilyen eseményről nem beszámolni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

MERSE
vasárnap délelőtt a stég végén | x


A bemutatkozásom elősegíti, hogy a srác megfejtse, honnan ismer. Mert úgy tűnik, nem pusztán csak látásból a suliból. Nem. Az Edictum miatt! Hát persze. Nevetek egy amolyan felszabdultat. Mintha csak nekem jutott volna eszembe az, ami böködte a csőröm. Dehát szokásom együtt izgulni másokkal. Meg egyáltalán együttérezni.
- Ki tudja? - húzom fel a vállaimat nagy humorosan, amikor azzal jön, hogy sejtelme szerint nem kell engem bemutatnia magamnak. A viccem gáz volt és értelmetlen. Még csak nem is nevezhető viccnek. Ám láthatóan én ezzel tisztában vagyok és cseppet sem zavar. Csak úgy mondtam valamit.
- Hú, te olvastad a Penna mögött interjút - kerekednek el szemeim vidáman ámulva és jólesően tekintek végig stégtársamon. Itt áll előttem a nagybetús Olvasó.
- Küldd be a megfejtést és akkor kaphatsz pontot! - emlékeztetem erre. A reklám helye. Tudom, hogy mindig ott áll a cikkek végén, hogy van ilyen lehetőség, hiszen én írom oda, azonban ettől függetlenül sokan elsiklanak felette.
- Egy barátommal lófráltunk a faluban... - mutatok el a vállam fölött.
- ... de neki mennie kellett. Én meg arra gondoltam, mielőtt még hazamennék, sétálok egyet - fedem fel előtte a nagyon egyszerű okát annak, hogy itt vagyok. Szólíthat különben Tomnak, bár tény, hogy inkább Thomasnak szoktak. De mivel nekem mindegy, így nem fogom ezt felhozni.
- És te? - kérdezek vissza. Egyik kézzel a korlátot fogom magam mellett. A másik éppen a zsebemben pihen. Csak néha kapom elő, ha szeretnék vele hadonászni valami magyarázáshoz. Szóval igazából nem is annyira néha.
A válaszát hallgatom éppen, amikor hirtelen a semmiből felugrik egy béka a stégre. Mivel ennyire váratlan, úgy megijedek, hogy felsikkantok. Igen, szabályosan felsikkantok. Nagyon vékony hangon. Aztán rögtön kezeimbe temetem arcom. Vállam remeg, mintha sírdogálnék. Még kis nyekegő hangok is kiszűrődnek ujjaim közt. Azonban hamarosan leengedem kezem, hogy lenézhessek a békára, és ekkor válik láthatóvá, hogy igazából nevetek. De annyira, hogy nem adok ki hangot. Szemeim csíkok csupán, szám meg egy nagy vigyor. Végül csak kitör belőlem a kacagás. Egyik kezemmel a korlátra markolok, a másikkal hasamat kell fogjam. A béka csak pislog fel ránk és brekeg egyet. Mondanom sem kell, ez nem javít a helyzeten. Még jobban nevetni kezdek, ha ez egyáltalán lehetséges.
- Nagyon fáj - nyöszörgöm aztán könnyes szemmel, markolva hasamat, odalamat, amik görcsölnek a nagy derültségtől. Ha bárkinek kétségei lennének, mi is tetszik nekem ennyire: az, ahogy felsikkantottam. Még így belőlről is vicces volt, csak elképzelni tudom, egy kívülállónak milyen lehetett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

LAURA
szombat délelőtt a kisállatos napon | x


Egy cukormázba mártott földimogyoróból nagy baj nem lehet. Úgyhogy élénken bólogatni kezdek arra, hogy érdemes megkóstolni. Akkor meg is fogom!
- Awh, látom - nézek el a mellőzött kutyus felé. Tökéletes választás! Én ahhoz a blökihez fogok menni, akihez hamarabb odaérek. Ha ő lesz, akkor ő lesz. Mindenképpen nagyon jó lesz, ez nem kérdés. Már alig várom, hogy ott tartsunk.
- Igen, igen. Bár főleg fejtörőket készítek a Rejtvénysarokba. Írni elég keveset írok egyelőre. De szeretnék majd többet - kötöm Laura csinos orrára, hogy ezen szándékomban áll változtatni. Erőltetni mondjuk nem akarom, ám tény, hogy többször is támadt már jó ötletem. Azonban valahogy mindig inkább a szerktársaknak ajánlgattam őket és le is csaptak rá.
- Hm. Én nem hiszem. Vagy hát nem tudom - bizonytalankodom a lovaglást illetően. Inkább csak simogatnám a pacikat. Valahogy felülni nem annyira vágyok rájuk. Talán mert a seprűn sem vagyok egy nagy szám és feltételezem, ez hasonló. Akárhogy is, nekem nagyobb élmény szerintem csak figyelni vagy szeretgetni őket.
- Ezaz - nyugtázom vidáman, hogy a sor elejére értünk. Egy nagyobb testű kutyus szabadul fel nem messze, úgyhogy én máris arrafelé vetem magam. Bedobom az érmét a perselybe, aztán nyúlok az eb után. Jól beletúrok a bundájába és ahogy odahajolok, szememet lehunyva fogadom a nyalintásokat, szuszogón nevetve.
- Köszönöm - simogatom meg hálásan búcsúképpen és lépdelek el tőle, arcomat törölgetve. Észre veszem, hogy van is egy meleg vizű lavor odarakva a szélre hogy meg lehessen mosdani a túláradó szeretet után. Megtörölközöm és elégedett sóhajjal pillantok a lány felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

jaj ne is mondd, Liam bácsi. tényleg fájóan gyorsan telik. olyan nyomott voltam kb. egész nap és tökre vártam, hogy csak itt üljek kicsit a gép előtt. nagyon jó itt, de hamar el fog menni az idő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

jut eszembe: ha van esetleg bármelyikőtöknek bármi elpanaszolnivalója, vagy akármi, amiben tanácsra van szüksége, küldjétek el nekem bagolyban és én továbbítom Dr. Whonak! a februári Edictumban szokás szerint felel a levelekre