33. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Bodza Edina Gyöngyvér összes hozzászólása (111 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] Le
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. március 26. 20:47 Ugrás a poszthoz

Emily Love

- Nem baj az, ez is egy tapasztalat lesz – mosolyogtam. Egyszer tényleg így marad az arcom, más kifejezést is használhatnék, mert a végén azt hiszik, dilis vagyok. Aki ismer, az nem csak hiszi, tudja is.
- Legkésőbb év végéig muszáj, hogy eldöntsem. Negyedikes jegyek már számítanak, és addig módosítom az órarendem, amíg nem csúsztam le. Leginkább valami pörgős, utazós szakmában tudom elképzelni magam. Tavaly még az átoktörőt is fontoltam, de ahogy nézem, elég kemény szak. És ha nem zabolázom meg a mágiámat, akkor komoly bajba is kerülhetek, márpedig nem sűrűn, de azért még mindig vannak kitöréseim. – Igaz, ezekért már teljes mértékben én vagyok a felelős, az érzelemkontrollom még nem egészen tökéletes. A jóga meghozza a hatását, de egy készség nem egyik napról a másikra fejlődik ki, még akkor se, ha ott van plusz aduásznak a tehetség hozzá.
-Tanítani semmiképp sem akarok, néha még magamhoz sincs türelmem, és sanszos, hogy a kölykök kivágnának az ablakon, ha túl sokat járatnám a csőröm  - kezdtem sorolni azt, ami biztos, hogy kilőve. – Amik úgy bejönnek tárgyak, az a Bűbájtan, az SVK, a Mugliismeret és az Asztrológia, Csillagászattal összekombinálva. Legendás Lények Gondozása, Bájitaltan, ezek felejtősek. Reptan, kviddics úgyszintén. Még a sima vendéglátás is vonzz, el tudom magam képzelni akár cukrásznak is, vagy szakácsnak. Apu is szakács, csak ő mugli mód.


Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. március 31. 19:55 Ugrás a poszthoz

Nóri

~Egy szombat délelőtt~


Szombat volt, és jobb ötlet híján addig rimánkodtam Nórinak, hogy jöjjön le velem a faluba a Barlangfürdőbe, amíg bele nem ment. Nem, tényleg nem zsaroltam meg semmivel, esküszöm. Addig járattam a szám, amíg kénytelen nem volt beleegyezni, és egy kis szórakozás neki is elkél, szünidő van, nem ártana, ha lazulna.
Néha a prefiknek is kijár az ilyesmi.
- Nem fogod megbánni – biztattam. – Azt mondják, klassz hely.
És nekem azt feltétlenül le kell tesztelnem, amire itt azt mondják, hogy a legjobb hely erre, vagy arra az időtöltésre. Na, jó, a sikátorokat messzire elkerülöm, azért elmeháborodott még nem vagyok, csak szeretem a jó tréfákat. Más kérdés, hogy kinek jó. Úgyhogy képzelem, milyen készültség lehet, hogy vajon mivel rukkolok most elő a sátor, a páncélok és a hóember után. Na, most jön a true buli, mert egész kis tervsorozattal álltam elő, de pszt, úgyse fogom senkinek se elárulni, mire készülök. Kár is kutakodni a koponyámban.  Ez valódi meglepetés lesz, az garantált.
- Ja, és gratulálok a felvételidhez, mestertanonc-képzésre – tettem hozzá, miközben elmerültem nyakig a jóféle vízben. Tényleg jó ez. Érdemes volt addig nyaggatni kedvenc prefimet, amíg bele nem ment. Bár sanszos, hogy nem leszünk túl jóban. A sátoros zicceremmel eléggé kihúztam nála a gyufát, nem csoda, hogy nem bízik bennem annyira. Pedig eskü nem vagyok priuszos gyilkos. De tényleg. Én maximum csak a környezetem idegszálait szoktam gyilkolászni az akut hülyeségeimmel, különösen akkor, ha az unalom nevű szörny átveszi felettem az uralmat. Na, akkor van aztán világvége-hangulat! Vagyis, csak volt, mostanra úgy érzem, lehiggadtam annyira, hogy ne akarjam kicsapatni magam, ha már eljutottam, kisebb botlással ugyan, de a harmadik évemig. Nem most kéne elrontanom.
- Ha éhes vagy, szólj, és akkor átnézhetünk az éttermi részbe is, de a táskámban vannak rántott sajtos szendvicsek.
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. április 19. 11:32 Ugrás a poszthoz

Doki néni


Na, egyelőre úgy festett, a gyomrom kibírja, míg visszaérek a suliba, és a gyengélkedőig el tudok vánszorogni valami gyomornyugtató főzetféléért. Nem akarok kiesni a lendületből, mert utána baromi nehéz behozni a lemaradásomat, ráadásul egyszerre két suliban is helyt kell állnom. Még jó, hogy a mugli suliban csak magántanulóként vagyok jelen.
Azt csak a szüleim kedvéért teszem, hogy megnyugtassam őket, minden esetre van megoldás-végzettség. Viszont annyira bejön a varázsvilágbeli lét, hogy nem kell félniük attól, hogy egy nap a küszöbön látnak agyongyötörten szál bőrönddel, állatokkal-gyerekkel felpakolva.
Ennyire vagyok óvatos.
- Húha, ezt hogy lehet betartani? – hüledeztem, mert eddig még nem nagyon került sor diétára nálam. Legutoljára kiskoromban estem túl ilyen dolgokon, de azt is könnyen kihevertem, nem voltam egy nagyon betegeskedő kölyök, a kicsikkel ellentétben.
- Rendben, mindenképpen felkeresem, ha nem javulna a helyzet. Ettől még járjak órákra, vagy inkább egy-két napra offoljam-e magam? – Ezt azért jó tudni, biztonsági esetre.
Egyelőre reménykedem benne, hogy ez csak simán kaja-túladagolás volt, és nem valami vírusos izé, de egy gyengélkedős látogatás és rögtön kiderül, hol van a kis ördögfióka elásva.
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. április 25. 09:20 Ugrás a poszthoz

Mei Watts
~ Péntek, kora este~

Rendeltem egy jóféle pásztorpite-pizzát, ezúttal nem volt kedvem lemenni a faluba érte, túl sok lecke és egyéb feladatok hárultak a nyakamba. Igen, azt hiszem, idén is túllőttem a célon, de na, olyan csábítónak hangzottak az új tárgyak, párat felette közülük, csak úgy kíváncsiságból. Ha nem tetszik, legfeljebb leadom őket.
Ezúttal farmer van rajtam, meg egy lenge, de ízléses kék felső. Igen, az időjárás már van olyan jó, hogy ne kelljen a nagykabát, hála Merlinnek, és az a jó benne, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor találkozni tudunk Evgenij édesemmel, akkor igazán csinos tudok lenni. Mellette muszáj is adnom magamra, és a ő kedvéért igen, képes voltam megváltozni, hogy a médiában ne jelenhessen meg róla botránycikk a barátnőjével kapcsolatban.
Ez kihatással lenne a sportkarrierjére, és túl jó ahhoz, hogy én ilyen tegyek vele. Ma még a Nagyterembe se ruccantam le kajálni, annyira lekötött a lecke, de na, a muglik világára kíváncsi voltam mágus szemszögből. Jó ez a tárgy, és Béres tanárnő is jól tanít, ha még engem is le tud kötni az óráján.
Jaj, csak jönne már az a kaja, kegyetlenül éhes vagyok. Figyelem, ki sétál be egy hatalmas pizzásdobozzal. Biztos, ami biztos alapon borravalót is tettem hozzá az árhoz, ha már kihozzák ide, akkor legyen jutalma a futárnak.
Pláne ilyenkor, este hét óra tájban.
Ahw, éhes vagyok. Tereld a gondolataid, Dina, legyél most jó lány, bírd ki türelemmel! – mantráztam magamban.

Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. április 25. 21:05 Ugrás a poszthoz

Mei

Ééés igen, megtalált a pizzás futárlány. Nem kellett hevese lóbálnom a kezem, az éhségtől kopogó szemem elég volt hozzá. Na, jó, annyira nem gáz a helyzet, csak egyelőre a leckék mellől nem akartam felemelni a hátsóm kajáért, úgyhogy félig-meddig lustaságból felhozattam mással.
De nem vagyok smucig alak, megfizetem az árát ám.
- Szia, ide! Ó, már kóstoltam, tudom, hogy milyen, de köszi a megerősítést. Csüccs le pár percre, ha van időd, csak nem harap a boss – paskoltam meg a mellettem levő széket az asztalnál, ahol ültem. Kényelmesebb volt itt tanulni.
- Itt is az összeg, ez pedig a borravaló – a pizza árát és az emlegetett kis pluszt a markába nyomtam. Öt galleon, ennyit még rá tudok áldozni a zsebpénzemből így, hó végéhez közelítve. Aztán spórolnom kell, ha nem akarok totál lenullázódni. – Mi újság, hogy vagy?
Érdeklődtem, mert az udvariasságot nem hanyagolom el. Természetesen még tartottam ezt a jó-gyerek üzemmódot, de nem ringatom sokáig abban a népet, hogy nyugalom van és csönd. A-a. Tervezek, méghozzá igen érdekeset. Csak úgy, hogy lehetőleg Kedves ne csapasson ki utána, mert nem olyannak ismerem, aki elfelejtené, amit beígért.
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. június 26. 22:08 Ugrás a poszthoz

Helló. Valakinek egyéb ötlet a hőáradat ellen? A jégkocka, ventilátor, hideg víz már kilőve Tongue Kezd kicsit sok lenni a jóból. XD
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. június 26. 22:50 Ugrás a poszthoz

Otthoni, Laurám, ilyenkor én ki nem mozdulok. Csak holnap biziosztásra, meg amikor kell, melóba Tongue XD Lucifernek kissé magas lesz a fűtésszámla, úgy érzem XD
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. július 6. 13:32 Ugrás a poszthoz

Juhúúú, sziasztok Cheesy *strandról frissen visszatérve egy Dinamit* Mi újság erre?
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. július 7. 11:07 Ugrás a poszthoz

SárkiApu Love , Narácska, meg aki még csatlakozni akar Cheesy

Juhhé, medenceparti! Szokott egyrészes dresszemben, meg egy térdig érő halványlila habszoknyában libbentem le a rétre elsős mentoráltam, Boldog Nara társaságában. Szívesen elvállaltam, így legalább nincs időm unatkozni és bugyuta tréfákon agyalni, a vezetőség legnagyobb örömére az énekléses esetem óta egyetlen stiklim sem volt. Leszámítva a mostanit, hogy örömömben Sárközi bácsi nyakába ugrottam.
- Köszönjüük! – hálálkodtam, némileg sipító házimanó beütéssel, tekintve, hogy a hangom rémes. Nem én leszek a karaoke-partik királynője, maradjunk ennyiben, de annyira nem is bánom.
Van kismillió más, amiben jó vagyok, az újságírás is egyre jobban megy, a korcsolyázás is, és úgy érzem, a nyárra a sok sportnak köszönhetően fogytam, és kimondottan elégedett vagyok az alakommal. Jó befektetés volt hagyni magam Evgenij unszolásának, igaz, én csak hobbiból koriztam, versenyről a sulik mellett hallani sem akarok.
Ahhoz eléggé elkéstem korban, hogy versenyszinten űzzem, tudom, hogy nem olyan az alkatom, már nem vagyok olyan hajlékony sem, nem kockáztatok ekkorát.
- Menjünk! – értettem egyet Narával is közben, és megindultunk a sárkányos csúszda felé, mielőtt még igen kedves és nagylelkű HV bácsim letolhatna a szeretetkitörésem miatt (is).
Én mondom, ez az év szuperül sikerült, és eszméletlenül örültem, hogy végre visszakaptuk a szállásunkat, és nem kellett a négy háznak egy szűkös légtérben összezsúfolódnia. Kíváncsi vagyok, vajon hányan éltük túl a zöldekkel való együttélést? Akarom mondani, területfoglalást… na, jó, nem ám, csak vicceltem.
Az ember lánya sose lehet elég óvatos a gondolataival, pláne, ha egy legillimentor pedagógus is tartózkodik a közelben.
A csúszdán előre engedtem az elsőskét, hadd próbálgassa a főnixszárnyait. Én nem leszek semmi jónak sem elrontója.
- Na, most már én jövööööök! – És csússz! Ez atomkirály. Ettől jobb nem is lehetne. De. Egy jóféle grillpartival mint tavaly. Nyamm. De a kaja most ráér, fő, hogy nyakig merüljek a hűs vízben.
A vicc az egészben az, hogy sárkányos a medence, és mi főnixek rendezzük ezt a partit, képzelem, hogy örülhetnek a zöldek.
- Na, hogy érzed magad, milyen eddig az Eridonban? – faggattam az újonc lánykát, amint felszínre bukkantam mellette a medencében.
Szerencse, hogy vörös loboncomat ezúttal alaposan felkötöttem, szép lenne, a még a hajamat is köpködhetném csúszás után.
Annyira nincs válság, hogy a hajamat legyek kénytelen enni.

Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. július 20. 18:41 Ugrás a poszthoz

Narácska

Sárki prof hajborzolása után bele is vetettük magunkat Narával a medencébe. Ujjé, ennél jobb nem is lehetne ez a nyár. Ú, olyan jó volt csobbanni egyet a hűs vízben, és jó hangosan nevettem, miután felbukkantam Nara mellett a vízből.
Örültem, hogy Narának sikerült beilleszkednie, és a szobatárai sem macerálták, próbálták volna meg, kaptak volna érte. Igaz, most már benőtt annyira a fejem lágya, hogy nem kezdenék rögtön önbíráskodásba, mint egy-két éve tettem volna. Idén már tizenhat… nem viselkedhetem egy idióta kölyökként, mintha az az egyes ott se lenne a hatos mellett.
- Melyik szobába kerültél? – faggatóztam tovább, hátha többet is megtudok. Mint mentora, kötelességem odafigyelni rá, hogy minden sínen legyen, körülbelül úgy , mintha egy plusz testvért kaptam volna. Csillára és Donátra is odafigyeltem. Öcskös kimondottan jól beilleszkedett a Navinébe, az előző héten bemutatta a barátait is. Helyes. Éljen csak közösségi életet, az úgy is hamarabb viszi előre az életét, mint a túl sok tudás. Az csak árt, meg nem értetté tesz, és magányossá, úgyhogy örültem neki, hogy nem voltam valami túlzottan okos, igaz, az idén már lényegesen jobban odafigyeltem a jegyeimre, pusztán azért, hogy lássák anyáék, komolyan veszem ezt az egészet.
Igazából még mindig nem, elvégre ki szeret egy besavanyodott komor pofát, aki semmin se tud nevetni?  Evgenij jó hatással volt rám, komolyodtam, de a humorérzékem az, amiről soha, de soha nem akarok lemondani.
- Ú, de aranyos anyukád van! Naná, a házi kajának nincs párja – kacsintottam. Mennyire tudsz jól úszni?
Bár a repülésnek nem lettem nagy mestere, az úszás egész jól ment, mert kötelező volt anno általánosban úszásoktatáson részt venni.
Igaz, ezt a kérdést korábban is feltehettem volna, de hát, én Bodza Dina vagyok, aki előbb cselekszik, aztán gondolkodik… a legtöbb esetben, néha azért akadnak kivételek.
A kérdésre, amit Nara felvetett, hogy trollá változtat-e Anti bá, ha nem sikerül a vizsgát ÁTV-ből, beledőltem a vízbe a nevetéstől rajta. – Nézd drága, nem tudom, ki az a kukoricacímeres idióta, aki ilyeneket terjeszt, de Anti bácsi nem ilyen. Tök jó arc, de most komolyan. Egyet tegyél meg, engem ne emlegess előtte, és még boldoggá is teheted vele, khm, tavaly kicsit elintéztem az idegeit.
Hát igen, az ámokfutó korszakom úgy néz ki, hamarosan véget ér, és a nosztalgikus emléktárba kerülhet.
Nem baj, már rég letettem a tökéletesség-hajszolásról. Egyszerűen csak élvezem az életre kapott esélyemet, hogy itt lehetek ennyi klassz ember között, és ezen a bolygón, az itt és mostban.

Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. augusztus 20. 08:48 Ugrás a poszthoz

Zayday
Lazulás a parton

Két vizsga között leívtam a stégez piknikezni az egyik szerkesztőtársamat, Zayday-t, mert rettenetesen untam már állandóan bent tölteni az időmet. Az Önismeret és a Varázsháztartástan vizsgákon már túl voltam, nemsokára a Mugliismeret lesz soron. Az fix, hogy jövőre leadom a tárgyat. Nem abba az irányba megyek, és minden fölöslegeset lepasszolok, kissé túlvállaltam magam. Már tudom, hogy mi szeretnék lenni, legalábbis a terület tiszta: vendéglátás felé akarok menni, és amikor apu ezt a hírt meghallotta, senki sem lehetett nála boldogabb. A kicsik még nem igen tudják, mi érdekli őket, de majd megtalálja Donát és Csilla is a maga útját. Jut eszembe, Donát a Navinében igazi kis baráti kört alakított ki magának, ezt is megírtam anyáéknak. Nem kell félteni az öcsköst.
Csilla visszahúzódóbb, neki jövőre lesznek gondjai, úgyhogy fél szemem rajta fogom tartani. Nem igen látom, hogy barátkozna, ami nem túl szerencsés. A Levitában jó helye lenne ilyen szempontból, fohászkodom, hogy oda kerüljön, ott tök befogadók meg barátságosak a kölkök.
- Szia! Ugye hoztál magadnak naptejet is? – üdvözöltem Zay-t, amint megláttam. – Ha nem, nem probléma, nekem van, tudok kölcsön adni.
A piknikkosarunkban pedig a manó jóvoltából gyümölcssaláta, szendvicsek minden jóval megpakolva, és limonádék, hőhűtő bűbájjal ellátva természetesen. Mivel Zay is „betoppant”, már nyugodtan mertem elővenni az egyik téli szalámis-főtt tojásos-paradicsomos szendvicset, és elkezdtem majszolni.
Csak szép lassan, nyugodtan, nem sietünk ma sehova.
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. szeptember 2. 12:17 Ugrás a poszthoz

Nóci

~Egy szombat délelőtt~


Igen. Néha csodálkoztam rajta, hogy még hogy nem csaptak le, amennyit képes voltam járatni a számat. Ez az egy tulajdonságom az, amin még mindig képtelen voltam csiszolni, de majd idővel kinövöm. Vagy nem. Ki tudja azt így előre, max egy nagyon profi jós.
- Örömmel hallom, nekem még a VAV-ig van két kemény év, amit valahogy túl kéne élnem anélkül, hogy romba döntöm a környezetem – ráncoltam a homlokom. Ezt elég nehéz lesz kivitelezni, mert valami apróság nélkül úgyse fogom kibírni, pláne karácsony tájékán, amikor úgyis megszaporodik a szabadidőm, igaz, most már itt van visszatartó erőnek Evgenij, nem igen szeretném, ha botrányhősökként szerepelnénk a címlapokon.
De néha-néha egy kisebbecske móka, amivel nem ártok senkinek, csak belefér.
- Ó, a kedvenc prefimet kihagyni egy lazuló szórakozásból? Főben járó bűn –kacsintottam. Amúgy is olyan letört volt egy bizonyos Casanova miatt az utóbbi időben, ideje volt, hogy végre mosolyogni is lássam.
- Verseny? Naná! – csillant fel a szemem, és valahogy most még az én agyamnak is sikerült félredobnia a kaja-témát ennek hallatán. – Háromra mehet?
Egy kis versenyszellem sose árt meg, tök mindegy, vesztek-e, vagy sem, az élmény-érzés a lényeg.
A víz kellemes volt, kellemesebb, mint a kinti kánikula, így örülök, hogy ezt választottam a klubbeli punnyadás helyett. Annak nem biztos, hogy jó vége lett volna, ha engem hagynak ott bent unatkozni.
Legalább szem előtt vagyok , és egy prefektusi jelenlét visszatart attól, hogy ramazurit rendezzek.
Ez a kis verseny jó kis adrenalin-tuning. Függő lennék? Meglehet, sosem gondolkodtam el ezen. Majd rákérdezek Emily-nél, ő mit gondol, de kizárólag a vizsgaidőszak után, mert most képzelem, mennyire el lehet havazódva szegény.
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. szeptember 2. 12:30 Ugrás a poszthoz

Zay
Lazulás a parton

Ezer örömmel passzoltam le neki az én naptejes flakonomat, miután magamat is alaposan bekentem, leégést elkerülendő. Most már ugyan barnában nyomatom, de a természetes vörös egykori színemhez meglehetősen érzékeny, szeplős bőrt osztott az élet nevű sorsolós játék, úgyhogy kétszer is meggondoltam, hogy naptej nélkül nyáron kimozduljak-e.
Ah, öcskös é hugi most el volt foglalva a saját életével, úgyhogy kellett találnom valakit, akivel kijöhetek, mert egyedül ez már nem buli. A kaja olyasmi, amit meg kell osztani másokkal is. Öcskössel utoljára egy hónapja találkoztam, hugival egyetemben, közösen összeültünk átbeszélni, kivel mi történt. A hóemberes sztoriról anélkül is tudtak, hogy én meséltem volna. Elsőnek szegezték nekem a kérdést: tényleg bűvöltél egy hóembert és bevitted a karácsonyi partira?
Naná, hogy. Csak azt sajnálom, hogy Kedves bá’ lemaradt róla, pedig az ő kedvéért rendeztem az egész ziccert, csupa jó szándékból. Folyton olyan morci, egy kis jó hangulat igazán ráfér az öregre.
Sárki bá bezzeg tudja, mi kell az embernek, tud élni.
- Minek hoztam volna? Butus kérdés, drágám, hát persze, tessék pusztítani, különben megsértődnek a manók – nevettem fel vidáman.
Minek stresszelném túl az életem? Ahhoz túl sok minden vár felfedezésre, hogy ilyesmire pocsékoljam az energiám.
Más kérdés, hogy néha néhányan visszarángatnak azért a talajra, ilyen személyek pl. Nóci és Emily az életemben, meg most már az én orosz mackóm is. Na jó, nem olyan az alkata, csak jó néha összebújni, amikor sikerül úgy intéznünk, hogy hosszabb időt is együtt töltsünk.
- Hogy telt az éved? Hányasra értékelnéd úgy egytől tízig? – Nekem simán egy laza hetes, ami egész jó, amíg ötnél feljebb mozognak a mutatóim, eszemben sincs nekiállni aggódni.
Ráérek majd akkor, ha valaki vérdíjat tűz ki a fejemre, hogy vajon van-e elég vér bennem, hogy megérje a szerencsétlennek.
Na, igen. Szerettem néha ilyen gondolatmorzsákat elhinteni, hogy unalmas pillanataiban kedvenc ismert legilimentorunknak is jusson némi röhögős pillanat.
Bár annyira nem félek attól e, hogy esetleg megfigyelne mentális úton, eléggé jó gyerek lettem mostanában ahhoz, hogy lazítson a gyeplőn, és idén évnyitón is az volt a vicc, hogy nem volt vicc.
Én pedig kegyetlenül jól szórakoztam, és ez a jó nyitány megadta a lendületet, néhány apró mementót leszámítva, de hát oda se neki. Összességében király volt a harmadik évem is.
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. október 5. 15:15 Ugrás a poszthoz

Angie
~hippogrifflesen~

Ruci

Egy szuper nap ez is, mint mostanában szinte az összes többi, kivéve akkor, amikor annyira fáradt vagyok, hogy csak az ágyamat akarom, és Álomországot a tengerparttal. Igen, khm, most se vagyok teljesen százas, ez már csak ilyen.
Arról én is hallottam, hogy a vadőri feladatok nincsenek ellátva, és kéne foglalkozni az állatokkal, ezért örömmel belementem, amikor Angie felajánlotta, hogy kerekedjünk fel, igaz, ennek valószínűleg nem sokan fognak örülni.
- Ugye tudod, hogy engem ezért kicsapatnak? Nem ez az első erdős magánakcióm... – legalábbis minimum nagyot kapok a fejemre, mert elég veszélyes az, amibe belementünk, pláne tanári felügyelet nélkül.
- Megyek én – nyeltem nagyot. Kihívás. Kaland… kész, végem van, de nem érdekel, kell az adrenalin.
Én kifogtam egy barna-fehér foltos példányt, olyan két méteres távolságra megálltam tőle, é megvártam, amíg egyenesen rám nézett.
A meghajlás után már közel merte menni, hogy megsimogassam.
- Szia, szépségem. Ügyes vagy – suttogtam kedvesen. A hippogriffek büszke állatok, eggyel se szeretnék ellensége viszonyba kerülni.
Ez a példány kimondottan jópofa, és behunyt szemmel tűrte, ahogy finoman cirógattam a kis tollas fejét.
Szerencsére a csomagolt húst se vetette meg.
- Na? Megpróbálod, Angie? – kérdeztem, némileg felbátorodva, most, hogy összebarátkoztam a kiszemelt kedvenccel. – A lényeg az, hogy engedd, ő kezdeményezzen. Szemkontaktus, meghajlás, ha meghajolt ő is, jöhetsz.

Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. október 19. 13:05 Ugrás a poszthoz

VZR
Ruha

Egyszerűen fantasztikus a nap. Egy hétvégi, szombat délután, lenn a faluban. Mivel egy ismerősöm se ért rá igazán, én úgy döntöttem, hogy lenézek a faluba. Csak úgy sétálni támadt kedvem, a friss levegőn. Az idei évre okosabban rendeztem az óráimat, sajnos kedvenc tanárom órájáról is lemondtam, mert túl soknak éreztem, bármennyire is jó, érzem a határaimat. A hobbik közül leadtam javarészt a bajkeverést, bár, khm, még mindig akadnak kisebb kilengések. Lásd a hippogriffek… de semmi baj. Végül egy pad mellett döntöttem, a fő utcán, jobb ötlet híján. Úgy vásárolgatni különösebben nem volt kedvem, nem is azért jöttem le.

Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. október 19. 13:40 Ugrás a poszthoz

VZR

Ahogy az várható, annyira elmerültem, hogy észre se vettem, hogy a lábam táncolhatnék-varázslat érte.
- Ezt intézhette volna udvariasabban is, tanár úr – morogtam. – Egy "Felkérhetem egy táncra?", másképp hangzik, és nem szeretem a bachatát…
A padba kapaszkodva próbáltam meg egy helyben maradni, hogy előszedjem a pálcámat. Igen, nem kéne, de a kabátzsebben találtam csak neki helyet, a belső rejtett zsebben.
Ha egy helyben tudnék maradni, olyan klassz lenne, egy Finitével elintézhetném a dolgot.
- Leszedi rólam magától, vagy énekeljek egy kicsit, hogy legyen is mire táncolni? - meredtem rá úgy, mint Csizmás Kandúr a Shrekből szokott, ha el akarja hitetni, hogy mekkora egy ártatlanság.

Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. október 19. 14:06 Ugrás a poszthoz

VZR

- Értsem úgy, hogy ez a visszavágó a festő-bűbájért? – Gyakorlás, aha, én meg a falvédőről jöttem le. Fel kéne találnom egy VZR prof detektort… csakhogy legyen mivel lefoglalni magam.
Mire válaszolhattam volna akármit is, segített, hogy ne tudjam bevetni az ellenfegyverem. Ez így könnyű… mármint neki. Vagy talán már hallott volna a „képességeimről”, vagyis, pontosítok, azok hiányáról Sárki proftól? Könnyen lehet, de lehet, csak nem igazán van tisztában, mit jelent, ha én elkezdek énekelni. Azt a kínt ne kívánja soha senki senkinek. Maradjunk annyiban, hogy nem én leszek az új Susan Boyle…
A somfával egyenesen lehetetlen nonverbálisan varázsolni, úgyhogy elég csúnyán néztem a tanbára. Why? Why me? Lassan berakhatnám a Buli-ciklust, amennyit szenvelgek itt ezzel az egy finitével. De szerencsére sikerül úgy negyedik kísérletre legalább a hangom visszahozni.
- Finite... Merem remélni, hogy legalább a produkcióm tetszett. - Meh. Ennyit a kellemes szombat délutáni nyugiról.

Utoljára módosította:Bodza Edina Gyöngyvér, 2019. október 19. 17:30
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. október 19. 15:11 Ugrás a poszthoz

VZR


- Ez gonoszság volt. Most megérdemelné, hogy jól széténekeljem a dobhártyáját… szakadásig. – Ha nem lett volna három évig a tanárom, illetve haver lenne, akkor simán nyelvet öltöttem volna rá, így viszont megtartom magamnak a gyerekes duzzogást. Még lehet. Még egy kis ideig.
- Pihenni akartam. A kori, a suli és a jóga az egész időmet kiteszi szinte. És utálok táncolni – célozgattam. – Rellonos húzás volt, fogadok, hogy oda járt.
Ilyen sunyin csak ők tudnak figyelmet kiharcolni maguknak. – Hogy lenne igaz? Csak pletyi. Én nem dolgoznék olyan helyen, közismert zabagépként, ha nem ügyelnének a minőségre. Na, hogy érzi magát, Év Tanáraként?
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. október 19. 15:50 Ugrás a poszthoz

VZR

- Igen, majd ha jön egy sötét varázsló, akinek táncolhatnékja van, legalább már bachatázni fogok tudni – forgattam a szemem.
- Komolyan mondja, vagy csak ugrat? – Bármennyire is szeretem, néha azt se hiszem el, amit kérdez. Ő az a tanár, aki kb. olyan, mint az ex-bűbájtan tanárom, csak másképp. Madarásznak nem volt, VZ-nek meg túl sok a mimikája nekem, na meg a hangsúlya. Plusz elég a tudat, hogy rellonos volt. Tőlük sose tudja, mire számítson az ember, de ez ránk, eridonosokra is igaz. Hol az egekben szállunk, hol meg leeresztünk, é ez a természetünkből fakad.
Én pl túl hamar vesztem el a lelkesedésem egy dolog iránt, ha nincs valami, ami tényleg megtartson azon a ponton, és nem csak megfog pár percre-napra-hétre.
A korcsolyára a kis aranyom vett rá, Evgenij. Jól letol, ha nem arra használom az eszem, amire kéne, és hatásos, mert rendszerint elszégyellem magam tőle, pedig még csak hangsúlyon se változtat, meg semmi szidás, de érzem, hogy megbántottam. És azt is tudom, hogy csak félt, épp ezért igyekszem nem bajba keveredni. Halott ügy, előbb-utóbb úgyis megtalál a baj. Most épp táncoltató-átok formájában.
- Mert tériszonyos vagyok. Ha kiröhög, tényleg énekelni fogok – húztam össze szemem morcosan. Igen, még mindig kicsit zabos voltam, hogy a kis meditációmban megzavart.
- Jöjjön csak, nem fog csalódni – biccentettem, közben idióta kriksz-krakszokat rajzoltam a járda és a pad közötti kis földes részbe, mert why not. Már egy egész szép masnit kihoztam belőle. Eh. Sose lesz belőlem Van Gogh Kettő Fem!Version-ben.
- Nem semmi. Jól tartja magát, tanár úr. Ha igazán fel akar készíteni, akkor adjon tippet a som nonverbalitás-fejlesztésére. Szinte képtelenség, hogy ne hangoskodjon, de amúgy tökéletesen megcsinál mindent – teljesen elégedett voltam ezen az egy apróságon túl a pálcámmal. Szinte állandóan trenníroztam, igyekeztem változatos bűbájokat, átváltoztatásokat végrehajtani vele, hogy ne unja el magát, meg én se.
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. október 19. 16:59 Ugrás a poszthoz

VZR

- Nem tagadom, jól esik a bók, de azért ennyire még ne magasztaljon az egekbe – kacsintottam. Jól elvoltam VZR-rel, de Merlin ments, hogy egy ilyen figurával összekössem az életem huzamosabb ideig. Az egoizmusa nekem túl sok.
- Ó, nem látott az első repülés-órámon –  eresztettem el egy halk kuncogást. Szép emlékek. – Hihetetlen, hogy milyen régi emléknek tűnik az elő év, így visszanézve. Imádom a varázsvilágot.
De tényleg. Az összes hátránnyal együttvéve több pozitívum ért, és nem mondanék le erről soha.
- Nem hát. Nem baj az, ha vannak különbözőségek, ettől szép az élet – és ebben lubickoltam, rajongtam az újdonság-élményért. Aztán rákérdezett a pálcámra. Gyönyörű.
- Fogalmam sincs. Olyan… olyan tudtam, és kész, hogy összetartozunk. Érzett már olyan euforikus boldogságot, hogy a világ összes szava nem lenne elég körülírni? Na, ilyesmi élmény volt. Fantasztikus. Leírhatatlan. És hangos. Én is így szeretem: minél nagyobbat szól, annál jobb az adrenalin-faktor.
Jó, nem mindig lehet elkerülni balhémentesen az ilyen eseteket, de attól még java része vicces. – És maga? Magának milyen volt a legelső pálcaválasztás?

Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2019. október 27. 07:03 Ugrás a poszthoz

Angie

Valahogy éreztem, hogy ennek ne lesz túl jó vége, ha sokáig maradunk itt kint, és esetleg khm, elkezdenek keresni bennünket. Ezért minimum ki is csaphatnak, a hippogriffek ne éppen veszélytelen állatok, egy rossz mozdulat, és akár az életünkkel is fizethetünk a meggondolatlanságért.
- Angie, ennyi szerintem elég lesz mára. Mielőtt kicsapatjuk magunkat – figyelmeztettem. Ennyi eszének levitás létére kéne lennie, azért ezzel magasan túlléptük a határt. Így is örülhetek, ha sima büntetőmunkával megúszom a szitut.
Egyedül volt a kicsike. Jó, nem annyira kicsike. Az enyém nem igen akart még elengedni, talán jól esett neki a kis törődés.
- Szívem, édes vagy, de nekünk is megvan még ma a dolgunk, majd talán visszajövünk máskor is, ha találunk tanárt, aki szívesen jönne velünk. – Ezt eleve így kellett volna kezdeni, de utólag már késő okosnak lenni. A távozást a megfelelő „rítussal” lezártam, és vártam, hogy Angie mikor tud elszabadulni úgymond a sajátjától. Óvatosan kell őket kezelni, hiperérzékeny lények, persze, a maguk nemében páratlanul gyönyörűek is ugyanakkor.
Megérdemlik a kellő tiszteletet.
Annyira már nem voltam olyan, hú, de nagy vadóc, mint korábban, és kezdtem érezni, hol húzódik az a határ, ami még ennyi idősen belefér. Na, ez már pont nem. Hogy akkor mégis miért mentem bele? Maradjunk annyiban, hogy mérsékelt kerék – és néhanapján agyhiányban szenvedek.
Kivételesen elfeledkeztem arról a fenyegetésről, amit még a tanév kezdetén, az évnyitón intézett felém Sárközi tanár úr: egy stikli, és akár egész tanévre büntetőmunkán végzem.
Jó, a harmadik évem után ez kimondottan jogos volt, khm, nem is vitattam el ezt soha. Nézzük azért a dolog pozitív oldalát is: a cukiság faktorom mára kimaxolva, és még a kaland is kipipálható. Sőt, ha minden igaz, egy cél lekerülhet ezzel a bakancslistámról. Régi álmom volt hippogriffet simogatni, igaz, azt nem gondoltam, hogy ilyen kis kalandos lesz.

Utoljára módosította:Bodza Edina Gyöngyvér, 2019. október 27. 07:03
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Bodza Edina Gyöngyvér összes hozzászólása (111 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] Fel