Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Még én se döntöttem el, hogy tényleg jó ötletnek tartom ezt vagy sem, de nagyon impulzív voltam, ha abban a pillanatban jónak tűnt, akkor miért ne? Szóval nem igazán kérdezősködtem, csak itt voltunk Pesten és éppen a szokott címre indultam. Nem, nekem nem volt pc-m, azaz, de, egyszer volt egy, a nyelvemben, amit aztán tiszta, józan mentális állapotban kiszedtem és be is gyógyíttattam, mert nem élek ilyenekkel.
- Ő velem egy időben végezte el a tetováló képzést, de ékszerekben már vagy nyolc éve utazik. Rendes csaj és csak jót hallottam róla eddig - soroltam el a róla hasznos infókat, mert hát, Melinda aranyos volt, meg minden. Nekem hajlamos volt még kedvezményt is adni.
Az együtt töltött idő alatt kezdtem már megszokni, hogy a legváratlanabb helyeken és időkben kezdte el sorolni a statisztikáit, meg a számszerű adatait, szóval különösebb rezzenés nélkül hallgattam végig, hogy mit is mond a tinikről. Igazából még jópofa is volt.
- Én már nagyon régen csatlakoztam ehhez a 62%-hoz, de nem bántam meg. Szerintem jobb esetben te sem fogod. Bár egy pc az más, mint egy tetoválás, de te nem vagy módosult tudatállapotban. Ugye? - néztem rá gyanakodva, majd elnevettem magamat, megadóan felemelve a kezeim, hogy nem bántani akarom, de ez most olyan magas labda volt. - Nálam még csak egy csaj járt, adtam neki egy névjegyet, én a leszedésével nem foglalkozom. Uh, itt lesz jobbra az első utca végén!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Szerettem, hogy a csajszi ennyire egyszerű dolgokkal meggyőzhető arról, hogy nem vágóhídra viszem. Sokan ilyenkor még sipákolnak, meg mutassak referenciát, meg rákeresnek az interneten és legalább négy oldalon megnézik az értékeléseket és a képeket, visszajelzéseket. Az arcomat akarom letépni tőlük, hogy ~k.rva életbe, döntsd már el, mit akarsz!~
Ahogy többet gondolok a piercingre, amit kiszedettem a nyelvemből, szinte érzem a zsibbadást a helyé és tudom, hogy ez kiül az arcomra is. Nem érzem tőle menőbbnek magamat, csak úgy, mint egy idióta, aki beállva kapott egy golyót a nyelvébe.
- Pia - szúrtam közbe a felsorolásába, mert ez valahogy kimaradt belőle, de tudtam, hogy nem felejtené el, mert olyan idegőrlően zseniális, hogy néha megölelném, máskor meg csak megölném. - Mindig elfelejtem, hogy te még ilyen kicsi vagy.
Valószínűleg azért, ahogy viselkedik és amennyi tud, nem teszi könnyűvé, hogy fiatalabbnak lássam és gondoljam. Nem mintha ragaszkodnék hozzá, egész egyszerűen néha plusz darabokat látok bele a kirakóba, amiknek nem is kellene ott lennie.
Kicsit későn szóltam, hogy jobbra megyünk, ő meg ketán átvágott az egész járdán, amin muszáj volt felnevetnem, meg hangosan mondanom hogy "tü-ttüüüüt!", mert ugye ez egy érett és felnőttes viselkedés. Pika a kezemen nagyon rosszallóan nézett fel rám, a kézfejemen ülve, én meg csak megvakartam az alkaromat, pedig tudtam, hogy nem kéne belezavarni, a fóliának amúgy is rohadt szar hangja volt.
- Azt hittem, annyira nem érdekelnek - jegyeztem meg kissé oldalra biccentett fejjel, mielőtt halványan elvigyorodtam volna. - Majd megnézzük a nagyon betáblázott határidőnaplóink és beírjuk egymást, hm? A kék ház lesz az, nem is értem, hogy lehet ilyen színre kenni egy épületet!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nagyon fel tudott dobni, hogy mennyire számszerű adatokat és statisztikákat jelent neki minden. Én nem így éltem, csak az aktuális pillanatban és ha a májam egyszer beadja a kulcsot, mert túl magas a véralkoholszintem, vagy tán más, hát Isten a megmondhatója, hogy legalább stílusosan távoztam, azt csináltam, amit szeretek.
- Kihagytad és a legtöbb alkalommal ez a ludas. Legalábbis, az ismerősi körömben egész biztosan így van. Saját magamról nem beszélve - vallottam színt, mert bár nem voltam rossz gyerek, nem mondhatnám, hogy túl sok tiszta percem volt, mikor felköltöztem a Pestre a haverokkal. Vesztettem el munkát azért, mert három napos tripben nem igazán tűnt fel, hogy el kellett volna menni mondjuk takarítani. Nem volt kár érte.
- Nem a korodra gondoltam feltétlenül, csak a gyakorlati tapasztalatod elég... hiányos, azon a téren ami a korodbelieknél nagy részénél már láttamozva van - rajzoltam pipákat a levegőbe, párat, majd vontam egy nagyot a vállamon. Én nem hívtam bulizni, nem neki való lett volna, ha neki így jó, akkor minden rendben van.
- Én sem nagyon, a srácokkal szoktunk csak ilyenekről beszélni, nem tudom a lányoknál ez hogy működik - vallottam be, megadóan feltartva a kezeim, hogy hát kicsit tanácstalan vagyok ebben, inkább kérdezzen kettőt és könnyebbet, mindenkinek jobb lesz.
- Világot mentesz. És nekem nem is szólsz. Porosodik a szuperhőscuccom pedig. Még egy ilyen repülős köpenyem is van, de folyton megszökik előlem... - vallottam be, lebiggyesztve az ajkaim egy pár pillanatra. Nehezen jöttünk ki vele, be volt zárva többnyire egy dobozba. - Szerintem csak a fehér gyorsabban retkesedne egy ilyen környéken. Menj csak előre!
Még ki is tártam előtte szélesre az ajtót, bent pedig voltak legalább hárman. Hu, tömeg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Hm, van ilyen is? - kérdeztem széles vigyorral az arcomon, de aztán csak rántottam egyet a vállamon, hogy mindegy is, annyira nem lényeges a dolog. Jól esett volna egy cigi, vagy inkább rögtön kettő, meg esetleg egy kóla mellé, de most épp egyik máj-roncsoló rémálom sem volt kéznél... pedig én próbálkoztam! Én nagyon akartam! - Szerelmi-vallomásra, piercingre, nagyon ronda lányokra.
És összességében egyik miatt sem nyavalyogtam utólag, mert tudtam, hogy mindegyik a saját baromságom volt. Csak volt, amit minél gyorsabban szerettem volna elsikálni, hogy ne legyen vele dolgom a jövőben, ez pedig nem volt mindig a legkönnyebb.
- Oh, nem is mesélted... mármint tényleg, nem tudok rólad sokat, ez elég szégyenteljes - állapítottam meg, mielőtt elővettem volna egy cigit és az öngyújtó lángjába tartva kicsit megforgattam volna, hogy egyenletesen megpörkölődjön. Csak utána biggyesztettem az ajkaim közé és szívtam mélyet. Éppen akkor mesélte, hogy amúgy vannak érzelmileg kis defektjei, én meg rántottam egyet a vállamon.
- Ugyan már, engedd el! Mindenkinek vannak defektjei, egyeseknek nehezebb, másoknak meg nincs is mimikája a botoxtól. Undorító - köhhintettem egyet, olyan rendes, tüdőből jövőset, nem csak a műköhögés, amit a kisiskolások produkálnak.
- EL bizony. Nem is teljesen mondanám, hogy az enyém, de ja, én kaptam, miután teljesítettem a DÖK-ös, szuperhősös bulin az akadálypályát. Igazából elég buli volt magában is, nem vártam érte ajit - gondolkoztam el pár pillanatra, de aztán csak rántottam egyet a vállamon, hogy végül is mindegy, nem? Ő is szóló hősnek adta ki magát, de eredetileg Ironman, meg Mr Incredible is azt mondták, egyedül dolgoznak és aztán mégis mennyire szétadtam őket csapatban! Szóval ez igazán nem kifogás.
- A rovarok nem szeretik a füstöt - közöltem, majd felvettem a párkányról a hamutartót és belekoccantottam a feleslegem. Felé sandítottam, kicsit közelebb is volt, mint gondoltam, de aztán csak elvigyorodva érintettem a mutatóujjam az állához. - A csaj, hátul, a kék hajjal, aki éppen valamit firkál. Hé LD!
A nő fel is kapta a fejét, majd szélesen elvigyorodva ledobta a tollat, hogy felénk siessen és a kezét nyújtsa a vörösnek. "Biztos te vagy Bogna! Dávid sokat beszélt rólad..."
- Már elnézést!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Sok dolgom volt egy kicsit mostanában, olyanok mint meló és persze a nyakamon volt a nyomorult vizsgaidőszak is, valahova a kettő közé meg még egy firkálásnyi időt is be kellett iktatnom Dustinnal, de már meggyógyult a karom és minden a legnagyobb rendben volt. Az én meglátásaim szerint. Anyám szerint nem vagyok normális. Jobban örült volna, ha nem kerül egy fa a bal alkaromra, de ugye erről nem lett megkérdezve, még mutatóban sem. Ezek a dolgaim nem igazán tartoznak rá egy ideje és ezt nem tudja túl könnyen elfogadni.
De most szakítottam időt arra, hogy Stellával összefussak a cukrászdában, ha már egyszer közölte, hogy beszélnünk kéne. Rántottam még egyet a pikás pólón, mielőtt beléptem az ajtón, a hajam is összeturkálva, de aztán a pincér el is kapott, a kezembe nyomva egy kis lapot. Azt hiszem, meg fogom ölni ezt a lányt. De úgy, ténylegesen.
Választásom viszont nem igen van, mert szegény csajnak is szar napja lesz, ha egyedül kell üldögélnie, másrészt engem Stella megöl, ha kiderül, hogy az ajtóból visszafordultam és elmenekültem. Szóval kissé idegesen - nem izgultam, csak a húgom terveztem lecseszni -, sétáltam oda az asztalhoz, majd mosolyodtam el egy kicsit. Legalább annyit a számlájára írhatunk, hogy szép lány.
- Hello! Um, Dávid vagyok. Nem gond, ha leülök? - kérdeztem az üres helyre bökve kissé bizonytalanul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ami azt illeti... inkább ne beszéljünk róla - köszörültem meg kicsit a torkomat, hogy leküzdjem azt a hirtelen gombócot, több-kevesebb sikerrel. Tény, hogy nem voltam a legjózanabb ember a planétán, de az esetek nagy többségében nem is ittam magam vállalhatatlanra. Persze, akadtak kivételek, amikről nem akarok mesélni Bognának.
- Mert köcsögökkel voltál körülvéve, ez nem kifogás - jegyeztem meg rápillantva mert attól még, hogy két-három okostojást nem érdekeltek a dolgai, attól mást még érdekelhet komolyabban is. - Ácsi! Miért nem dolgozhatsz? A "baleseted" miatt?
Persze, észrevettem a kis malőrjét az indákkal az ajtó mellett, de nem szóltam bele, helyette inkább csak nyeltem egy nagyot és figyeltem a vörösre mellettem.
- Nyugi, ez most egy szarabb időszak, majd elmúlik, az ilyen mindig hullámokban jön - próbáltam egy kicsit oldani a feszültséget, majd ismét mélyet szívtam a cigarettámból, legalább tíz másodpercig bent tartva a füstöt, hogy azért érezzem is, ne csak füstölögjek itt bele a vakvilágba.
- Ja igaz, te ilyen menő, Dökös főmufti vagy - bólintottam elnevetve magamat, mert hát, az ilyesmi gyakran kimegy a fejemből, szégyen rám. Gondolom. Azt kéne éreznem, nem? Már, hogy szégyent. Nem mintha ismerném a szó pontos jelentését, tudom mi az, de hogy milyen érzés, arra már nem igazán emlékszem. - Ja értem...
Aztán csak adtam neki instrukciókat, pontosan kihez is jött és hogy merre keresse, még éppen időben az előtt, hogy a nő lerohant volna minket, hogy ő most engem fog leégetni és boldoggá teszi Bognát.
- Hát, valakinek mindig kell, nem voltál itt, szóval... - vontam meg a vállam kissé kínosan, de aztán csak egy rosszalló pillantást lövelltem a kék hajú nő felé, mikor Bogna éppen nem figyelt. - Csak annyit mondtam, hogy piercinget szeretnél, azt nem, hogy milyet és hova.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Téves, csak szimplán, Dávid - nevettem fel, hogy megpróbáljam a kínos helyzetet oldani, amit Stella sikeresen összehozott.  Nem akartam úgy leülni, hogy meg se engedte, meg semmi, azt hiszem, az egy kicsit gázul jönne át, ahhoz meg semmi humorom, hogy utána magyarázkodni kelljen. De kis fáziskéséssel pozitív választ kaptam, így leültem vele szemben és kezet is fogtam vele.
- Nagyon örülök - biccentettem aprót, mert hát, alapvetően, asszem így is volt. De nem értettem, hogy a húgomnak miért kellett ilyen beégetősen elrendezni az egész szitut.
A tekintetem a pincérre emeltem, majd pár pillanatnyi fontolgatás után kértem egy fekete teát, mert azt bármikor meg tudnám inni, akkor is, ha inkább kávépárti lennék.
- Őszinte leszek, épp annyira meglepett most ez a találkozó, mint amennyire téged. Azt mondta, fontos, találkozzunk ma, itt. Itt vagyok és... meglepetés - emeltem meg mind a két kezem, rá mutatva, hogy összességében ő, maga volt a meglepetés vendég. Ha elmeséli, nem is biztos, hogy eljöttem volna. Nem, mintha megbántam volna eddig, csak egy tény, hogy nem jól kezelem, mikor Stella a kapcsolataimba turkált. Mondjuk könyékig.
A kezemre pillantottam, majd elmosolyodtam egy kicsit, vonva a vállamon egy apróbbat.
- Igazából nincs különösebben érdekes története, a művészetek tanárom csinálta. Mikor dolgozni kezdtem, terveztem meg, de saját magamnak ekkora mintát nem szívesen csinálnék meg és eddig nem volt meg a megfelelő ember, akire rábíztam volna - meséltem el, hogy is került oda az a bizonyos fa, amin most épp virágok voltak, mert nyár van. Majd a télen lesz rajta izzósor, az jól hangzik.
- Honnan ismered Stellát?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Elég hamar kapcsoltam, hogy azt mondta, neki nem kellemetlen ez a helyet, sőt. Bár én nem igazán tudtam, hogy is álljak ehhez az egészhez. Nem igazán szoktam randizgatni, úgy kb senkivel és ezzel elég jól el is voltam, köszönöm szépen. Mármint tényleg, nem vagyok az a tipikus, romantikus alkat. Ezt bárki megmondhatja.
- Ezért még azt hiszem, el kell vele beszélgetnem. Komolyan - sóhajtottam fel, a hajamba túrva, mert nem éreztem úgy, hogy erre van olyan magyarázata, ami elfogadható lenne. Mármint, tényleg, egyszerűen két embert átverni egy randi kedvéért, nem tudom, hogy mennyire tűnik etikusnak. Pika helyteleníti.
- Igen, mondhatni. De csak a suli mellett - vontam meg a vállamat, mert egyelőre még nem végeztem a képzéssel és addig csak mellékes bevétel volt a tetoválás, nem pedig főállás, mint egy évvel ezelőtt. Jobban esett volna, ha még most is csak ezt csinálnám, de majd talán jövőre. - Üm... persze.
Kicsit olyan furán vette ki magát, mert általában nem szoktam hagyni, hogy összetapogassanak, de most tehettem egy kivételt, a bal karomat az asztalra nyújtva. Büszke voltam rá, friss volt még és nagyon élénk, de már túl volt azon a fázison, mikor még fóliázni kell. Az ujja végigkúszott az egyik ágon, mire halványan elmosolyodtam. Aztán mikor felnéztem, kellett realizálnom, hogy előre kellett egy kicsit dőlnöm, elég közel is voltunk egymáshoz. Kicsit fel is nevettem a helyzeten, olyan furcsa volt. - Van, de semmi felnőttes. Csak egy sárkány, meg Pikachu.
Egy pillanatra fent is akadtam ezen az egészen, hogy honnan ismeri Stellát, mert nekem a húgom egy szót nem szólt arról, hogy az előkészítőben csinálna bármit is. Mentális jegyzet: erre is rákérdezni, hogy milyen alapon.
- Jaaa, iiiigen, ez Pikachu, ez olyan... gyerekkori dolog nálunk - vontam meg a vállamat kissé zavartan, egy pillanatra le is szegve az államat, mert tényleg elég zavarban voltam. - Akkor te az előkészítőben tanítasz gondolom. Mit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Nem tűnik ez egyszerűnek. Nem tudnám az életedet élni - közöltem nemes egyszerűséggel, mert nem való nekem az ész, túl nagy teher, amit nem akarnék vagy tudnék hordozni, nem kezdenék vele semmit. Túl sok stressz és más életkörülmények, nekem elég, ha Pikáékkal ledöglök a tévé elé a lakásomban és super mariozok, nekem ne kattogjanak a kerekek odabent folyton. - A szüleid is gyökerek.
Asszem az én tisztem lett volna pátyolgatni a lelkét, de nem vagyok alkalmas rá, inkább csak rágyújtottam egy cigarettára, ami meggyógyítja a sérült lelkemet. Másra nem is igazán jó, a szaga borzalmas, a torkomat kikészíti, a tüdőmről tudni sem akarom, hogy néz ki. De a szorongásra és a szar hangulatra mindenképpen jó, így azt hiszem, hogy megéri a többit.
- Én nem tudom, nem veszek részt ilyenekben, nincs erre sem időm, sem energiám, inkább elvállalok helyette egy-két melót, szerintem mindenki jobban jár vele - vontam meg a vállamat, ha nem volt muszáj, annyira nem folytam bele a közösségi, szervezős programokba, nem voltak az én lelkivilágomra méretezve. Túl sok ember egyszerre és még együtt is kell működni, meg ötletelni és utána egyetlen egy ember elviszi az egész dicsőséget, mi értelme akkor az egésznek? Semmi. Tudom én.
Nagyot nyeltem, ahogy Bogna kiejtette a száján, nem is tudom, mi miatt, csak jött, olyan reflexszerűen, legalábbis, az biztos, hogy nem csak úgy eszembe jutott a dolog.
- Mármint mi? Ja, hogy... - nevettem el magamat, majd kinyújtottam a nyelvem, kissé rá is harapva, így látszott a kerek heg, amit maga után hagyott a gyógyulás után. - Kielégítő válasz?
Még követtem is őket, mert nem akartam ott ácsorogni a szalon közepén, várva a csodát, míg ők ketten ügyeskednek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Nem, tényleg nem, nekem is van a sajátjaimmal, csak nem emiatt - rántottam egyet a vállamon. Mert ugye ha még abba is beleszólnának, hogy mit dolgozom, lehetséges, hogy nem érnék meg a nyugdíjat. Sőt, több, mint valószínű, hogy így van.
Nekem egyedi igényeim és érdeklődéseim voltak, a diáksereg nagy része nem hiszem, hogy vevő lett volna rá, ha én szervezem a dökös eseményeket, mert minden szuperhős témájú lett volna, és még csak a szemem sem rebben mindeközben.
Ha LD nem lenne ennyire jó abban, amit csinál, már nem lennék vele beszélő viszonyban, mert a legpletykásabb nő ezen a földön és nekem senki nem adja be, hogy ez nem így van. Most is sikerült beégetnie Bogna előtt és nem is nagyon akartam őket kettesben hagyni, mert tuti dolgozott volna még rajta, hogy ugyan már, ennél van még lejjebb is.
- Hát... - jegyeztem meg, mielőtt még kiöltöttem volna a nyelvemet, mint egy kígyó. Összességében egyszer-kétszer vissza is került, még mikor Kevével elmászkáltunk erre-arra, de most már egy ideje nem volt bent. - Talán három hónapja volt bent utoljára. Nem olyan régi amúgy sem, talán egy éves az egész.
És nem is kamuztam, így volt, de közben azért szereztem egy ülőhelyet, amin elkényelmesedhetek. Kicsit alacsonyabban is voltam így, mint Bogna asztala, de valahogy nem tudott zavarni, nincsenek ilyen irányú komplexusaim.
- Mikor belőtték? Részeg voltam, nem emlékszem. Kiszedni? Nem tudom, annyira nem volt felemelő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Majd meglátjuk - vontam egyet a vállamon. Soha nem szoktam Stellát nagyon lecseszni, ok nélkül meg aztán főleg nem. Tudom, hogy a maga nagyon fura és idegőrlő módján biztos segíteni szeretne, de nem tudom, hogy ez mennyire jó így. Mármint, komolyan.
- Igen, oda, bár csak mesterképzésre, ez amolyan mellékes elfoglaltság. - Pár hónapja még azt mondtam, hogy a meló volt az, ami a háttérbe szorul, de azt hiszem, hogy már senkit nem akarok ezzel átverni. Mégis kinek adjam be, hogy csak plusz az életemben, mikor nem az? Az a lényege, minden más csak adalék.
Azt hiszem, kicsit talán túl közel is hajoltam, de összességében nem volt direkt. Nem szoktam mások aurájába belemászni csak úgy, indokolatlanul. Szerettem a tetoválásaimról beszélni, igaz sokszor nem igazán érdeklődtek utánuk, csak az ügyfeleim, hogy amúgy magamnak is én csinálom-e. Amit igen, igen, amit nem, nem. Szerintem látszik a stílusbeli különbség a fán.
- Öh... Iiigen, Stella a húgom, bár azt hiszem, ez elég egyértelmű. Mármint, ha nem nézzük a szemszínt, eléggé hasonlítunk. De persze, tisztább rákérdezni - dőltem hátra a székemen és a teámba kortyoltam, ami, miután percekig nem foglalkoztam vele, megcsinálta magát. A mágia elég hasznos egy találmány.
Érdekes volt, egyrészt, hogy érdekli a matek annyira, hogy tanítsa, másrészt, hogy Stella amúgy ott dolgozik és ezt nekem valahogy elfelejtette megemlíteni. Véletlen lenne? Nem hinném.
- Értem. Szóval te ezzel szeretnél foglalkozni, már hogy úgy rendesen is? Tanári pálya? - kérdeztem felvonva a szemöldökömet, miközben visszatettem a bögrét oda, ahol eddig volt. Legalább kivételesen a számat nem égettem rommá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ők azok, akik nyuggerként már nem akarnak pongyolát meg kötöttpulóvert felhúzni, de még nem elég menők a susogós adidas melegítőhöz. Semmi bizodalmam abban a generációban - grimaszoltam kicsit, bár nem tudom, hogy ez a megállapítás honnan jött. És mégis, a lelkem mélyén azt éreztem, hogy ez helyes, így is van, ez a rideg valóság.
Szeretem ezt a nőt, mert professzionális, az egyetlen gond vele, hogy folyton jár a szája. Nem az a fajta, mint én, hogy csendesen hallgat bármit, meg meséltet, hogy ne figyelj oda arra, amit csinál, hanem mesél és ezzel köti le a figyelmed. Az inverzem, ami most éppen nem igazán töltött el elragadtatással, sőt, egészen égő. Szóval mire észbekaphattam volna, már a kezemben is volt a pálcám és a tekintetem nem tudtam levenni a kollégámról.
- Folyton nekikoccantottam a fogaimnak beszéd közben az első nap, elég szar volt - nevettem fel egészen halkan, de aztán csak vontam egyet a vállamon. Kicsit kínos emlék, Keve ki is röhögött miatta, de nem igazán vettem a szívemre a dolgot, mert eléggé igaza is volt benne. Csak azért nem nevettem én is, mert az fájt.
Előbb mély levegőket vettem, miközben hagytam, hogy a gondolataim egyenként átsuhanjanak a fejemben, nem kaptam egyik után sem, így egy viszonylagos csendet és békét értem el a saját gondolataim közt. Aztán mikor nekikezdtek a procedúrának, igyekeztem úgy helyezkedni, hogy a pálcamozdulat ne legyen észrevehető, a "Legilimens!" pedig már csak a fejemben visszhangzott. A nőben több érzés és emlékkép is kavargott egyszerre. A beszélgetésünk a múltkorról, furcsa volt kívülről, kissé homályosan látni, ahogyan tök részegen, de vigyorogva közöltem, hogy "Igen, ő egy csodás lány". Ugyanakkor ott éreztem a nőben a szorongást is pár pillanatra, hogy vajon az ügyfél elégedett lesz-e. Szimpátia, olyan jó féle, nem a sajnálat, tényleg úgy tűnt, bírja a vöröst, beszélni akart vele. Négy szem közt. Itt volt nekem nagyon is elég, szóval megpróbáltam a saját gondolataim közé visszatérni, szépen, lassan. Mély levegőt vettem, aztán a pálcám visszacsúsztatva a helyére bontottam a kapcsolatot. Ebből érezhetett valamennyit, mert gyanakvó pillantást vetett rám, majd még magyarázott valamit a vörösnek.
- Meg is vagytok? - érdeklődtem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Nem tudom, hogy ez meg kéne nyugtasson, vagy el kéne bizonytalanítson - néztem rá elgondolkozva, de aztán csak elvigyorodtam szélesen. Nem mintha én a generációnk gyöngyszeme lennék. Persze, zseniális vagyok, tehetséges, meg még helyes is, de megvannak a magam gondjai, mint alkohol, egyéb tudatmódosító szerek, tetoválások. Szóval nem sok jogom van elítélni őket, hacsak azért nem, mert életképtelenek.
Közben eljutottunk addig a pontig, hogy a nőci végre leültette, befújta lidocainnal, meg lefertőtlenítette, majd elkezdett készülődni hozzá, hogy be legyen lőve az a bizonyos kis testékszer. Én valamikor itt döntöttem úgy, belemászok a fejébe, hogy mégis mit szeretne annyira kétségbeesetten megosztani Bognával és nagyon nem tetszett, amit ott láttam. Ahogy neki sem a tény, hogy a fejében jártam.
- Nocsak, megcáfolod a történelmet? - kérdeztem felvonva a szemöldökömet, miközben a kis foltokat néztem az ajkától nem messze. Szeplős lenne?
A nő a kérdésre és a pillantásomra, annyival felelt, hogy köszöni, hogy őt választottuk, mire megvillantottam felé egy féloldalas mosolyt. Nem mintha én ne varrnám őt anyagáron, szóval talán így volt ez teljesen fair. Mielőtt még elkezdene csevegni, inkább kifelé tereltem a lengyelt.
- És milyen jól teszed! Gyere, induljunk. - S hátrahagytuk a számomra veszélyes tereppé minősült üzletet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Az esetek nagy részében pontos voltam. Ma nem. Azt hiszem, hogy kicsit talán túl sokat is húztam az időt az utolsó kliensem tetoválásával, de egyszerűen valahogy nem akart rendesen olyan lenni a minta, mint amit elképzelt. Ez nem tetszik, azt javítsd át, így vagy négy vázlatom volt, mire sikerült eljutnunk a végleges sablonig. Azt hittem, hogy meg fogom ölni a nőt.
De még mind a ketten élve hagytuk el a szalont és én minél előbb igyekeztem is ebbe a foshalomba eljutni, amit mások munkahelynek, meg hivatalnak hívnak, persze, csak jobb körökben.
De ugye nem a legkönnyebb, mert itt ilyen lezárás, ott olyan korlátozás, mintha ezen a istenverte környéken mindenki csak úgy gyilkolászni, meg hoppanálgatni akarna. Aki akar, az bizony már bent is van, nem pedig kintről próbál bejutni. Furák az itteniek.
Legalább Márti nem volt már itt, ez afféle pozitívum, ahogy a Bulbás pólómról levakarva egy tintafoltot beléptem az irodába, a lábammal be is lökve magam mögött az ajtót. Feltoltam a napszemüvegemet a fejem tetejére, majd felemeltem a nagy mekis papírtáskát, mielőtt ledobtam volna magamat a székbe vele szemben. Nem értettem, mégis mi olyan istentelen fontos.
- Csupa fül vagyok. Meg kajás. Te nem? Hoztam azért pluszt, ha arról van szó - vágtam a szatyrot az asztalra, majd ráböktem. Aztán hátradőlve összefontam az ujjaim és az asztalra támasztottam. - Nem szeretek ide járni. Mit akarsz, Bence?
Sok beszédnek sok az alja, kihűl a kaja is, nem hiányzik az. Kicsit eljátszottam a gondolattal is, mennyivel könnyebb lenne, ha csak szimplán bepillantanék a fejébe, de egyelőre... hátha ilyenkor is nagy a szája.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Ja, t'om, mondták má mások is egy párszor, szerintem túl rendes is vagyok, ha engem kérdezel - vonogattam meg a vállamat lazán, de aztán csak elővettem egy sajtburit és el is kezdtem beburkolni, mielőtt tényleg kihűl és száraz lesz, meg ehetetlen, kinek hiányzik az? Undorító. Bence odébb tolta a zacsit, pedig szerintem az nem ártott senkinek. Utána mutatta fel az irataimat, ismertem már a saját munkám, nem kellett hozzá több pár pillanatnál, hogy tudjam, azokról van szó. - De ismersz. Juhu. Szóval, minek kell ez az egész hercehurca? Szerintem ezekről eddig is tudtál, Stella nem arról híres, hogy mindig és mindenre vigyázni tud.
Itt talált hamis személyi, ott talált eredeti lakcímkártya, vannak gondok, de ettől még nem vagyok előrébb, hogy miért s kellett bejönnöm ide. Inkább galacsinba gyűrtem a papírt és a tasiba dobtam, hátradőlve, a lábam félig magam alá húzva.
- Nem, egyértelműen felsoroltad a prioritásaim. Most zsarolsz vagy fenyegetsz? Nem mintha bármelyikre rábólintanál, túl ügyvéd vagy te ahhoz - szűkítettem össze kicsit a szemeimet, miközben a gatyámba töröltem a kezem, majd összefontam az ujjaim az ölemben. Miről is van szó?
Elég hamar kint is volt a szög a zsákból, én meg oldalra billentettem a fejemet kicsit, mielőtt még szöget ütött volna a fejembe a dolog. Mármint... már nem kellett a szemkontaktus, a pálcaintés, vagy a varázsige hangos kiejtése, így elég hamar be is adtam a derekam. Erősen az asztal másik felén fontoskodó hivatali elméjére koncentráltam, elszeparálva a saját gondolataimat, lecsendesítve őket.
- Miért is?