Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Egyiküknek sem volt az ínyére a váratlan találkozó, de ugye ismerősök és Maxnak amúgy is nagy a szája, így nehéz lett volna megállnia, hogy legalább egy kicsit ne próbáljon meg beszélni. Még ha utólag meg is bánja, mert ha csendben marad, most nyugalma lenne. Helyette megjegyezte, hogy még mindig nem tudja, hogy miért kereste őt a nő. Mert ugye korábban volt tőle egy nem fogadott hívása, de akkor még épp elég dühös volt hozzá, hogy ne akarjon vele mobilon bájcsevegni.
- Nincs több olyan, mint én. - Még el is vigyorodott hozzá, szélesen, olyan tipikus Maxisan, mielőtt még zsebre vágott kézzel közelebb indult volna. A kiskutya már amúgy is érdeklődését vesztette a víz kapcsán. Helyette közelebb sétáltak, a morbid módon magas férfi, az ennél is furcsán kisebb kutyussal. Változott pár dolog azóta, hogy nem találkozott a nővel, például hosszabb lett a haja és megházasodott.
- Neked van olyanod is, hogy szabadidő? - kérdezte enyhén felvont szemöldökkel, mert úgy tudta, hogy abból nem igen van a nőnek. Vagy legalábbis nagyon kevés, azt sem hitte volna, hogy egy könyvvel tölti, kint a vízparton. A kutyus mindeközben közelebb óvakodott Tatihoz, bizonytalanul a levegőbe is szimatolt, hogy megismerje az idegent. - Mi jót olvasol?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Érezte, hogy a nő szavai akár sértésként is értelmezhetőek, de nem akarta ilyesmin felkapni a vizet, teljesen fölösleges lett volna. Ő is tudta, hogy nem egyszerű eset és valószínűleg soha nem is lesz az.
A nő ráköszönt a kutyára, tudta ki ő, hiszen Luca mesélt róla, hogy bizony, nem csak gyűrűvel, de egy ilyen csodával is gazdagodtak a december folyamán. Már hangja is volt, igaz, nem lehetett vele nagyon dicsekedni, mert hát... érdekes volt. A kutyus felé nyújtotta az ujjait, mire az kicsit visszahúzódott, majd megint előrehajolt, hogy megszaglássza.
- Nem tudom, nem jó ez így? - nevetett fel kicsit Max, tisztában volt vele, hogy akkora, mint egy hegyomlás és ezen az sem segít, hogy Tati éppen ül. De végül kis szusszanással törökülésbe ejtette magát a kis pléden, így legalább a nőt is sokkal jobban hallotta.
- Majd suttogok, még a végén valaki megtudja! - kuncogott fel Max, kissé hátra billentve a fejét, hogy a napsütés nagyobb felületen érje az arcát. - Nekem is hiányzott már, elég rég nem láttam.
A könyvről ugyan nem tudta megállapítani, hogy mi az, de aztán a nő készségesen kisegítette, hogy az egy ismerőse kötete és hogy azért kapta, mert anyagilag meg lett segítve anno.
- Lehet, hogy ismerem, nem lepne meg, de még nem olvastam tőle könyvet - ingatta meg kicsit a fejét, egyik szemét csukva tartva, a másikkal Tatira hunyorított, kissé felé biccentve a fejét. - Mit ajánlasz tőle? Mostanság van egy kis időm, nem lenne rossz valami.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Max nem tartott különösebben Benjitől, mert előbbi testi erőszakkal tudná leginkább fenyegetni, Max pedig súly és magasságfölényben volt. Mindazon által ő nem szeretett fizikai szinten bántani másokat, vagy a szavai ütöttek, vagy a mérgei, de a keze ritkábban járt el. Ahhoz sokkal idegesebb kellett legyen, mint az esetek nagy többségében.
- Azt hiszem, hogy ezt a kockázatot vállaltam, talán nem lesz bajom a kattos családoddal.
Maxnak meg lehetne családja, ha a sors nem ilyen otrombán fintorog rá. A szüleire rettenetesen neheztelt még most is, mert anno az egyetlen neki fontos személyt elűzték, az első felesége meg nem volt normális és eltitkolta a lányát is előle. Persze, hogy nem volt így egy fix ember sem az életében, akivel a vére kötné össze.
- Mert rákérdeztem. Mert végre félretoltam a balekságot és rákérdeztem, hogy ki a gyerek kib.szott apja - markolt a  sötétbarna tincsekbe Maxi, aki még mindig nem tudta hová tenni ezt az egészet az életében. Egyszerre volt helyes, hogy megcsinálták a tesztet és tette tönkre idegileg. Leginkább azért, mert ez olyan felelősség volt, amire nem volt felkészülve, amit nem kívánt a nyakába és  mert féltette a kapcsolatát is egy ilyen plusz tehertől. Luca fontos volt neki és nem akarta, hogy Tati ezt is elcs.ssze neki.
- Reméltem is, hogy itt leszel. Nem igazán akarnék mást a helyedre - mondta ki, ami igazából igen nagy szó volt a részéről, inkább csak az ölébe húzta Lucát, aki ezen kicsit el is nevette magát, mielőtt ismét elkomolyodtak volna. - Csak nem tudom, hogy  állok ezzel az egésszel. Eszti aranyos kislány, de nem olyan legyél a lányom módon. Ráadásul egy démon az anyja. Nem beszélünk épp.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Nem szerette, hogy ilyenekről kell beszéljen a barátnőjével. Sokkal szívesebben csevegett volna arról, milyen színű fát szeretne díszíteni a lány, vagy hogy mit szeretne a szülinapjukon, de ezt már nem söpörhette többet szőnyeg alá, mert kezdte úgy érezni, hogy beleszakad a lelke. Azt meg mégsem kéne csak úgy poénból megejteni.
- Igen? - kérdezte végül, felpillantva Lucára, hagyva, hogy a keze után nyúljon, mert ő nem akart ebbe belesüppedni, mint valami undorító ingoványba, csak szerette volna, ha Luca tudja és minden megy tovább boldogan és a maga dolgát piszkálja.
Aztán az ölébe húzta a pöttöm lányt és kicsit a vállának is biccentette a fejét, mert így nem kellett felnéznie pár pillanatig, de közel volt és olyan biztonságban is, arra meg jelen pillanatban tényleg szüksége volt. Ahogy a lány szavaira is, bár pár pillanatra megint nagyon Max volt és kétségbe vonta a hitelességüket. De aztán ezt elnyomta magában nagyon gyorsan.
- Nem hiszem, hogy ebben sok élni valód lesz - rázta meg a fejét tiltakozólag, annyira, hogy a barna tincsek kissé még bele is reszkettek. Nem akart hirtelen családosdit játszani, talán anno megtette volna, de ez túl kevés volt és túl későn ahhoz, hogy komolyan érdekelje. Kicsit örült neki, hogy kettejük közül nem ő az, aki érzi mások érzelmeit, mert nehezen tudott volna most azzal a tudattal együtt élni. - Nem tudom. Nem hiszem. Eddig is valami miatt járogattam hozzá, néha játszottunk, meg fagyiztunk, de kb ennyi. Nem tud többet, csak hogy én vagyok az a Max. És nem is hiszem,
hogy tudnia kéne. Van egy apja, aki nem látogatja és küld neki néha pénzt.
Nekem nincs kifogásom.
Egy pillanatra még az is megfordult a fejében, hogy talán Majával kéne beszélnie erről, hogy mit is gondol. Ő mit szeretett volna anno inkább. De aztán nem tudta, hogy mit kezdjen magával.
- Ennyi, semmi más probléma nincs. Sajnálom, hogy eddig nem mondtam semmit. - Akkor és ott Liebhart őszinte volt és ez látszott is az arcán, mielőtt csókot nyomott volna Rea ajkaira. Aztán megint csak önmaga volt, ahogy mindig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Elég költőien fogalmazta meg a nő, hogy miért is nincsen napsütés többször, mire Max egy pár pillanatig érzelemmentes arccal meredt a semmibe, a térdén támaszkodva, majd elismerően bólogatott, hogy valami valóságalapja biztosan van a dolognak. Vagy csak fizika, de most nem akart ebbe is belekötni.
- Nem tudom még, hogy mennyire lesz időm, fogalmam sincs leginkább semmiről. Attól függ, hogyan alakul a következő félév az egyetemen, a meló Münchenben és hogy tudom ezt összeegyeztetni a méregkeveréssel meg azzal, hogy Luca hogy dolgozik - számolgatott fejben, de már abba is beleszédült, hogy csak azt végigmondja, hogy miket kell majd számításba vennie. Most is előfordult, hogy az éjszaka közepén keverte ki a mérgeket, mert máshogy egyszerűen nem jött ki 24 órából.
A kijelentésre, hogy miért ajánlja neki Tati a könyvet, akaratlanul is felhorkant. Nem azért, mert baja lenne az exfeleségével - szokott lenni, de most épp semmi nem jutott az eszébe -, csak nem értette, ez miért indok.
- Igen, mesélte... már hogy megharapott valakit, azt hiszem, lehet, hogy ez volt az. Nem esküdnék meg rá - próbálta visszafojtani a nevetést, ahogy maga elé képzelte az óvodásokra méretezett széken ülni a nőt, ahogy szorongatja a táskáját.
Összességében egy kicsit sajnálta Tatit, amiért ilyen helyzetbe került. Azt nem mondta, hogy önhibáján kívül, magának nem szokott hazudni, de mégis ott volt a szar kellős közepén, leginkább egyedül.
- Csak ez aggaszt? Már  hogy a dolgok anyagi vonzata? - pontosított, volt a hangjában valami egészen nyugtató, Liebharttól nem megszokott. Még magának is alig merte bevallani, hogy most éppen segítséget készült felajánlani. Nem volt ez szokása.
- Hívhatsz. Mármint... nincs veled bajom, Iza. Rettenetesen fel tudsz b.szni, mikor indokolatlan szemétségeket vágsz a fejemhez, de ettől függetlenül ez asszem mindig így volt - rántott egyet a vállán nemtörődöm módon, miközben Pascalt simogatta kicsit, aki időközben a férfi kezében lévő pórázt kezdte rágcsálni, félig lefekve oda. - De tudom milyen ez. Voltam már így, évekkel ezelőtt. Hogy nincs kihez fordulni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Újabban mondhatjuk, hogy Maxnak túl kevés problémája volt, mert olyan dolgok foglalkoztatták, amihez semmi köze nincsen. Mint, hogy Maja gyanúsan viselkedik újabban, vagy hogy mit posztol ő és a többi nő az instagramra. Mert bizony ez a találka azóta érett, hogy a német meglátta Lewy feleségének sütős posztját a folyamban. Rendesen rosszul érezte magát tőle, még a hideg is kirázta, de ez nem olyan téma volt, amit telefonban le lehetne tudni.
Szóval ma, mikor az egyetemi papírok intézésével végzett, az útja nem haza vezetett, hanem a lakása felé, ahol mostanság feltűnően kevés időt töltött. Az udvaron még mindig pár cipő árválkodott, a szomszéd néni, ahogy meglátta őt, berántotta a függönyt, a fiatal lány, aki amúgy mindig megpróbálta elcsavarni a fejét, csak elsietett az ellenkező irányba. Jó volt ez így.
Beütötte a kapukódot, majd a lépcsőházban igyekezett felidézni, hogy Keve lakása melyik is, ez nem tartott sokáig, szóval nem sokkal később már az ajtó előtt állt, kopogni készült. De csak rányitott a kilincsre és lám: az ajtó kinyílt magától. Max bent lerúgta a cipőjét, majd becsukta maga után és próbálta kisilabizálni, merre lehet a fiatalabb, kevés sikerrel. Aztán a víz csobogását hallva kissé összeszűkült tekintettel lépett a helyiségbe.
- Te meg mit csinálsz már megint? - a fürdőben a mély baritonja, ha lehet, még inkább felerősödött, ahogy a kád felé sétált, hogy ott jobban szemügyre vegye az ott pancsikáló görényt. Nem sokat gondolkodott, meg hezitált, mielőtt még megfogott volna egy törölközőt, majd a grabancánál fogva kiemelte volna a láthatóan józanodó srácot onnan. - Beszélnünk kell!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem tudja már, mikor szánta el magát a cselekvésre, de eljutott eddig a pontig, mikor muszáj volt valamit kezdenie, nem ülhetett tovább ölbe tett kézzel, ameddig Keve tönkreteszi az életét. Mert ugye az egyszer elvált még nem hangzik olyan vészesen, bár Maja már most keresztet vetne. Van, akiknek ez az egy is nagyon soknak tűnik.
Szóval Max a srác érdekében gondolta a cselekedetet, mikor berontott az amúgy tárva nyitva álló lakásba, hogy most elbeszélgessen a fejével. Nem igazán látott rá nyomot, hogy merre lehet a lengyelszármazék, de aztán a hallgatózás közepette sikerült rájönnie, hogy valószínűleg a fürdőben. Legalábbis, a víz folyt.
Kikapta a pancsikoló görényt a kádból, aki amúgy kifejezetten jól érezte magát azzal, hogy ő ott úszkál. A német keze után kapott, de az gyorsabb volt nála, még éppen időben ejtette le hozzá, hogy ne érje el. Kicsit még hátat is fordított, miatta ne érezze magát kínosan a srác.
- Én kérdezem hát! - rázta meg a fejét rosszallóan, mikor hátrapillantott a válla fölött és már tényleg emberi mivoltot öltött a haverja. Nem értette a logikai kapcsot a két dolog közt, így értetlen fejjel meredt Kevére pár pillanatig, mielőtt megrázta volna a fejét.
- Mi?! Dehogy, te jó ég! - Még ő volt felháborodva a feltételezés hallatán. - Nem. De most már tényleg beszélünk kell, hogy tudod-e mit csinálsz, mert az internetes szemeteid alapján nem igazán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Keve érzékei bejeleztek, hogy bizony itt nincs minden rendben és nagyon igazuk is volt. Maxi türelmes embernek vallotta magát - mások nem értette egyet vele feltétlenül -, szerette a csapattársait is, de az instagramja újabban nem bűvölte el. Mert egyre többször jöttek vele szembe képek Kevéről, nővel - mindig ugyanazzal -, kommentek, jelölések, közös selfiek. Ez pedig túl volt a tűréshatárán és idejének látta, hogy közbelépjen, mielőtt túl késő lesz.
Luca nem volt terhes és Maxot a gondolat is halálra rémítette, hogy esetleg mégis így lehet. Nem jókor hozta fel Keve a témát, mert az eddig is látványosan feszült Maxi még inkább ingerült lett. Egyik lábáról a másikra állt, néha a göndör tincsek közé túrt.
- Még jó, hogy nem leszek! Mein Gott! - horkant fel hangosan, kissé talán megvetően is. Pár másodperces fáziskéséssel követte az ex-görényt, aki közben éppen öltözködött. Nem, mintha ez zavarta volna Liebhartot, öltözőkben látott már eleget más pasikból is, nem hatotta ez meg.
- Mi bajom nincs?! Neked mi bajod van? - A német már napok óta magán kívül volt, ha szembejöttek az ismerősei posztjai és sajnos nem az örömtől. Nem értette, hogy a lengyel mit csinál és miért éri be valamivel, amit kezd megszokni, ahelyett, hogy inkább keresné tovább azt, amire tényleg vágyik. - Nem is tudom, a Teamen belül két napon belül negyedszerre jött szembe velem a barátosnéd. Mi ez az egész?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Max biztos volt benne, hogy ha van olyan közös program, ami levehetné a feleségét a lábáról és munkával kapcsolatos, az a világkupa. Ugyan ott nem készült munkaruhában időt tölteni, de kapott exkluzív ajánlatot jegyekre, mind lengyel, mind német részről és hülye lett volna egy ilyen ajánlatot visszautasítani.
- AZ mindig, csak kevésbé érzékelhető, mikor az ember a levegőben van. - Maxi így látta, minden meccsnek megvolt a maga hangulata, a Krakkóban lévőknek is. Más kérdés, hogy azt csak azóta tudta, mióta kijárt Lucát támogatni.
Tudta, hogy nem egyszerű a lánynak. Persze, nem az élete minden szegletét ismerte, de tudta, hogy ha neki felajánlanák most ezt a képességet, nem élne vele, mert több hátrányát látná, mint előnyét. Néha egészen sajnálta is érte a törpillát, de ezt sosem kötötte volna az orrára, nem akarta megbántani.
- Mert az emberek nagy része a negatívumot, a hátsó szándékot keresi a másikban. Egy ilyen bejelentés után rögtön a legrosszabbat akarják látni. Pedig ha valaki ismer, szerintem egyértelmű, hogy nem tennéd. - Legalábbis, Liebhartnak az volt. Tudta, hogy azzal a súllyal, hogy manipulálsz valakit és ez kihatással van a kapcsolatotokra, nehéz együtt élni és a legtöbb ember nem is tud. Pláne nem Luca.
- Velem még nem rontottál el semmit és szerintem nem is fogsz - simította meg a mutatóujjával Luca arcát finoman, majd viszonozta azt a bizonyos csókot, kicsit közelebb is hajolva. Szerette az ex-czettnert és ezen ne változtathattak olyan apróságok, mint hogy a lánynak mikkel kell együtt élnie. - Lassan fel kéne öltözni, nem?
Kicsit le is eresztett, nem sok késztetést érzett emberek közé menni, de tudta, hogy kell, mert nem tudja megoldani a főzést alapanyagok nélkül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Aki még nem látta Maxot rosszban sántikálni, nem tudhatja, milyen profi tud lenni az ember az élet különböző területein. Ilyen például a méregkeverés, mások hajának ellopása, vagy éppen lakások és számzárak feltörése. Egy kis por a kaputelefonra és cshu, Maxy már ütötte is be a mocskos mancsú néni kapukódját. Igyekezett minél gyorsabban végezni a dolgokkal, nem szerette volna, ha Keve a saját lakásában... találja magát. Mert hogy ide már úgy érkezett, mint egyes lengyelek. Át is vedlett gyorsan, olyan tipikusan laza szerkóba, még a haját is buherálta kicsit, hogy olyan hanyag legyen az összkép. Aztán összeszórta a nő cuccait egy szatyorba és maga után hagyta a lakást, rosszalló grimasszal az arcán.
Utálta, hogy éppen mára kellett rakniuk azt a bizonyos fesztivált. Sok volt az ember és nyomasztónak érezte, amire készült, így igyekezett minél gyorsabban lavírozni a tömegben... főleg, miután meglátta Levendulát és mellette vélhetően a lakótársát. Ő még nem akar meghalni. Neki még dolga van ma!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Max alig úszta meg a pécsi találkát anélkül, hogy Lewybe fusson, ami ugyebár a teljes tervét tökéletesen tönkretette volna. Nem igazán élte a helyzetet, csak szeretett volna ezen az egészen túl lenni, anélkül, hogy agyérgörcsöt kapna még egyszer, mint ahogyan Maja mellett tette. Ott is nagyon sok energiájába került, hogy megőrizze a poker arcot, amit annyiszor látott újabban a csapat Boscoján. Leginkább akárhányszor szóba kerültek a nő ügyei, vagy hogy hova megy, mikor nem dolgozik.
De most itt volt, nagy nehezen megtalálta a házat, még egy utolsó csekkolást tolt a telefonján, mielőtt még megnyalta volna kissé az ajkát és betolta a kaput. Hallotta a tengert, a sirályokat, a ház kellemes, pisztáciazöld színe egészen megnyugtatta. Könnyebb volt megérteni neki, hogy a nő miért lakik itt, mint azt, hogy a haverja miért a tulajjal lógott ennyit. De most úgy érezte, hogy pontot tehet az ügy végére, mindenkinek egy kicsit segíthet azzal, ha mindenkit szélnek ereszt. Mert ahogy végigvágott a tengerparti kis utcán, ait bódék tarkítottak és elment egy kisbolt mellett is, az eladó még rá is köszönt, konkrétan a nevén szólítva, ő meg csak visszaintett kis vigyorral, azt gondolva "A rohadt életbe, ember, mennyi időt töltesz itt?!". Rendesen nem is akarta már tudni a dolgot. Inkább elengedte és benyitott a kapun, majd végigvágott a fél kerten. Nem érezte, hogy a dolgok nem úgy fognak menni, ahogyan ő azt elképzelte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Keve nem igazán volt abban az értelmi állapotban, hogy ezt a beszélgetést lefolytassa, de Maxot ez nem érdekelte, ő csak le akarta tudni. Zavarta az egész, szíve szerint már fel sem ment a fotós oldalra, pedig egy időben ő is rendszeresen posztolt. Még magáról és Lucáról is, sőt, Pascalról. De újabban más nem jött szembe, mint a barátai, meg az. Legalábbis, épp elégszer történt ez meg, hogy úgy érezze, teljesen jogos a felháborodása.
- Ilyenkor szívem szerint orrba nyomnálak, de nem teszem, mert rendes vagyok. Te meg olyan vagy, mint akinek beütött a kapuzárási pánik! - horkant fel Max. Úgy tudta, a nő látott épp eleget, többet, mint amennyit illene vagy szabad lenne és nem tetszett neki, hogy ennyire kezdett fixnek látszani. Találhatott volna Keve ezerszer jobbat is, miért éri be a selejttel?
Az, hogy a másik látványosan értetlenkedett, még rá is játszva az egészre, nem különösebben nyugtatta le, sőt, ha lehet, még csak tovább forralta a bremerhaveni amúgy is meglehetősen heves vérmérsékletét.
- Persze, hogy hangos vagyok, mert másképp nem is figyelsz! - fakadt ki Max, holott ebben nem volt igaza. Keve akkor is figyelt, csak nem érdekelte a mondanivalója.  Időt akart, csendet és azt, hogy Max békén hagyja, nem csak mára ezzel az egész kapcsolatfóbiájával.
- Mert nincs keresnivalója az ismerősi körömben és ha nem rajtad lóg, nem is lenne ott! De ott van és kiidegel. - Figyelte, ahogyan Keve adja az értetlent, még mutogatott is, ő meg hangosan felsóhajtott, hogy ez nem lesz olyan könnyű szülés mint ő szerette volna. - Arról, hogy meddig marad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Maxi mint egy kommandós óvakodott, még a fejét is leszedte, hogy ha lehet, minél kevesebb embernek szúrjon szemet. Nem volt kedve magyarázkodni olyan embereknek, akiket mondjuk Keve ismer, de ő nem, így próbálta elkerülni Levendulát is, aki éppen valami padkán állt, mert jóval magasabb volt, mint amilyenre Maxi emlékezett. Nem is figyelt eléggé a lába elé, így sikerült Maja karjai közé futnia, aki azonnal meg is ölelte, gondolva, hogy a haverjához van szerencséje. Már a másikhoz.
- Sziiiia csajszi! Öm, nem, még be kellett ugranom pár cuccomért, amit itt hagytam, de kellenek. Még az anyjuknál vannak, most megyek értük. Talán majd holnap - ingatta meg egy kicsi a fejét, igyekezett olyan Kevés hangnemben beszélni, ami többé kevésbé sikerült is neki. Nem ez volt a feladat nehezebb része, ha már a lakásba is sikerült betörnie, akkor nem Maja fogja kétségbe ejteni. Vagy talán mégis.
- Oda indulok éppen. Nem tudom, nem kérdeztem, de gondolom. Húsvét van. Mi történt meg? - hirtelen kissé megzavarodott, nem tudta, hogy mi lehet olyan borzasztó, hogy Maja még a tömegben is halkabbra fogta a hangját. Kissé hunyorítós, értetlen fejet vágott, olyat, mint amit Keve szokott, ha be van állva és ő a majdnemkapcsolatáról kérdezgette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Maxnak sokkal könnyebb dolga lett volna, ha Luca nem érzi az érzéseit. Ugyanakkor, nehezebb is, mert akár beismerte, akár nem, nyílt titok volt, hogy érzelmileg igen alap frekvencián mozog. Az empátiája gyakorlatilag nem is igen létezett, alighanem az ő részét is Luca kapta meg, de ezért cserébe legalább őszinte volt, szinte mindig.
- Nem? Én sem - rázta meg a fejét kicsit a német, hogy bizony, ha tehetné, akkor sem szeretné ezt most megváltoztatni kettejük között, talán azért volt neki nagyobb dilemma ez az egész Eszti dolog.
De Luca egyetértett vele, hogy ő nem csinált semmi rosszat és nem is annyira szar ember, ami ténylegesen megnyugtatta. Tati ugyan vagdalózik, mikor már tényleg meg akar bántani valakit és néha ezzel célt is ér, de Max így már rendben volt. Az egyetlen ember, aki jelen pillanatban számított neki, nem ítélte el.
- El - zárta is le a témát Max, az ajkaival a lányét keresve. Még egy darabi nem igen akarta elengedni a nőt, de aztán végül muszájnak érezte, mert a félbeszakadt pillanatoknál csak egy dolgot utált jobban. A kihűlt ebédet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Alaposan megszorongatta a lassan már pocisodó exnavinés, kifejezve az örömét, amit Max viszonzott is, még ha furcsa is volt neki. Nem szokott ő senkivel nagyon ölelkezni, Majának is járt a két puszi a találkozóknál, de nem szorongatták agyon egymást. Viszont lebukni sem akart ilyen nagyon hamar, szóval valahogy átmenetet kellett találnia.
- Nem megyek hosszú időre, nem kell a sporttáska - ingatta meg gyorsan a fejét Max, felvésve az okos kis fejébe, hogy lassan meg kéne érdeklődni, mennyi időt is tölt ott Keve, amit neki esetleg úgy ad el, hogy Lengyelországban volt. Mert sporttáskáról mindig elfelejtett valahogy szólni. - De, csak úgy gondoltam, hogy majd visszaugrom velük reggel,mielőtt még hazavinném őket. Annyi időm biztos lesz. Ha nem, majd csinálok.
Maja a szemüvegét feltolva értetlenkedett, amit Max szeretett volna gyorsan lezárni, mielőtt olyasmi kerül szóba, amiről nincs infója, vagy amit nem tud kimagyarázni, miért ezt meg azt mondta.
- Persze, szívesen, majd valamelyik nap beugrom érte, csak szóljál rám, el ne felejtsem! - pillantott körbe Max, mert hát, nem hiányzott hogy összeveszejtse ilyesmin Maját meg Kevét, jobb lesz, ha a lány azt hiszi, be volt állva, vagy ilyesmi és nem rémlik neki. Tudta, hogy úgyis kapni fog, ha ennek egyszer vége.
Aztán Max homlokán az a bizonyos ér elkezdett volna lüktetni, ha éppen nem teljesen más személy bőrében tartózkodik. A kislány apunak hívta Kevét, az a kis görény meg elsumákolta.
- Jaj, nem, dehogy fordult elő. Még csak az hiányzik! Nincs kedvem veszekedni miatta. Lewy is veled van? - nézett körbe látványosan, mint aki még most sem akarja, hogy a lengyel megtudja. Lehet, hogy megfojtja az exnavinést, ha egyszer a keze közé kerül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Maja annyira nem örült a sporttáska hiányának, mert ugye, Maxival ellentétben ő igenis drukkolt azért, hogy összejöjjenek. Tolta a supportot, meg az ábrákat is, már akkor, mikor a többiek még csak legyintettek, hogy majd biztosan elmúlik ez az egész.
- Emlegettetek? Miért? - kúszott fel Maxi szemöldöke, miközben erőst elgondolkozott Keve furcsa hóbortjain, mint a piercingek, meg a tetoválások. Nem értette, hogy miért szerette, már magát a folyamatot, mikor készült, a irkái lényegét már elmagyarázta egyszer a Teamben. De a pc sem jónak sem kényelmesnek nem tűnt, Max nem élte volna.
- Okés, szuper. Baj? Mi gond lenne? Minden király - biccentett egyet, vonva a vállán, de csak lazán. Pont ezért nem akart ő korábban találkozni senkivel az ilyen alkalom során.
- Undi fiúkat? Nem rémlik, de ja... - szusszant fel, mert próbált lenyugodni. Undi fiúk, aha... Majd Keve lesz az apjuk, aha. Szuper, nem is tudta, mi hiányzott még a boldogságához. Addig a pillanatig, míg Maja el nem kezdte keresni a tekintetével Lewyt. Mert hogy itt szíve szerint, nem vallásos létére vetett volna egy keresztet és futásnak ered. - Jaj, nem, nem érek rá, szivi, mennem kell, mert már várnak a gyerekek. Jó legyél, üdvözlöm Lewyt!
Még gyors puszit is nyomott Maja arcára, majd eltűnt a tömegben, méghozzá igen nagy sebességgel. Ha Bojarski ezt megtudja, ki fogja herélni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Minekutána nagyon neccesen úszta meg a majás találkozót is, Max nem kockáztatta meg, hogy még több ismerősbe akadjon, az első eldugottabb sikátorból hoppanált a központhoz, ahol meg egy kandallón át jutott ide. Nem szerette a nemzetközi hoppot sem, mániája volt, hogy előbb vagy utóbb igazoltatják, megtalálják nála a mérgeit és fuccs az életének, mehet a sittre normáltalankodni. Nem mintha alaptalan lett volna az elképzelés, berögződésként élt Maxban a nem szabad ezt.
Most viszont itt volt a város szélén, a tengerparton, ahol minden nyugodt és mindenki barátságos is volt. Többnyire.
Már a kert felénél járt, mire realizálta, hogy Keve lépett ki a házból és szó szerint lepergett előtte élete filmje, egyetlen másodperc alatt. Mind a ketten kissé ledermedtek, Keve kezében a szemét, Maxiéban a szintén annak minősített zacsi, ami a nő cuccait tartalmazta.
Mérlegelte, hogy mi is lenne a legjobb megoldás, de abban a pillanatban csak addig jutott, hogy ha Keve megmozdult, akkor leutánozta a mozdulatait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Keve épp az öngyújtó után nyúlt volna, hogy egy kicsit levezesse a túl sok stresszt, amit hirtelen a szervezetének sikerült generálnia. Ezzel egy időben Max teste is úgy döntött, hogy ez a nap sok minden, de nem jó, semmi nem úgy alakult, ahogy ő azt eltervezte és az élet egy szar. Vagy, valami olyasmi.
Ahogy a srác vonásai egyre inkább ráncokba terelődtek, Max is utánozta az arcot, próbálva a lehető legkevesebb figyelmet szentelni a ténynek, hogy Keve a kezében tartott táskát bámulta, méghozzá nem éppen elégedett arccal.
- Örülnék, ha az lenne, de neked pont ma kellett szarul időzíteni - meredt rá Max rezzenéstelen arccal, de a hangja nem a sajátja volt és kissé viccesnek érezte a helyzetet. Talán máskor még be is tudta volna adni a srácnak, hogy csak sokk volt a friss levegő és képzelődik, de most meglepően ébernek látszott. - A lelkiismereted.
Szar szöveg volt, de annyiszor lőtték már el filmekben, hogy egyszerűen kötelezőnek érezte a dolgot. Ahogy tett felé egy lépést, a német úgy tett egyet hátra, mert látta, hogy bizony, a lengyel vér nem éppen nyugodt felhangja fog kiütközni most.
- Ne húzd fel magad, nem lenyúlni akarom tőled! - tartotta fel a szabad kezét megadóan Max.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Maxi nem így tervezte ezt, szerette volna, ha csak belibben, szakít a nővel, akivel sosem járt, odaadja a cuccait, aztán utána többet hallania sem kell felőle. Helyette Kevébe futott a kert közepén, aki amúgy sem látszott túlzottan nyugodtnak. Ezen pedig az sem segített, hogy egyformán néztek ki, már ha nem veszik azt, hogy az eredetinek zöld volt a haja, Napnak hála.
- Nekünk. Itt vagy. Nem kéne itt lenned - húzta össze a szemöldökeit egy pillanatra Max. Kicsit olyan volt, mint valami pszicho főgonosz egy szar filmben, de nem akart olyan lenni. Ő csak segíteni akart a lengyelszármazékon, annak ellenére is, hogy az nem kérte az ő segítségét.
- MENNYIT?! 22?! - hangosabb volt, mint eredetileg tervezte, szinte már kiabált, amire egy barna fürtös fej fel is bukkant az ablakban, hogy mi történik, de rövid úton el is tűnt.
Keve tett két lépést előre, Maxi ugyanebben az ütemben kettőt hátra, mert látta a másik homlokán lüktető eret és nem volt semmi kedve hozzá, hogy péppé verje valaki az arcát.
- Mi, mi, vajon mi lenne? Nem akarom, hogy elb.szd az életed és jöttem lezárni! Gyors, fájdalommentes! - Valószínűleg azzal ellentétben, amit Max mindjárt kapni fog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Az egod meg túl magas ahhoz, hogy ejtőernyő nélkül leugorj róla. Igen, persze, az a gondom, hogy görényként fürdesz! Nem higiénikus, ezért jöttem. Tele van vele az internet! Ja, várj, nem is azzal van tele... - idegesen fújt egy nagyot a német, egyre jobban kiérződött az akcentusa és nem nagyon tetszett neki, épp csak az ér nem lüktetett a homlokán.
Természetesen nem volt igaza ebben a szituációban, mert a vele szemben ácsorgó, meglehetősen macskajajos gamer nem úgy látta a dolgokat, mint ő. De ezt nem látta volna be. Számára valós veszély volt, hogy ezek együtt maradnak, aztán a nő taccsra vágja érzelmileg az amúgy is labilis Kevét. Max épp nem akart rosszat, a csapaton belül ez így is szokott zajlani, csak nem látta pontosan, mi is a jó, amit akarni kéne helyette.
- Nem is vagyok az anyád. Persze, hogy felkaptam a vizet, meg volt beszélve, ott is voltunk mind, csak te nem, és még csak nem is szóltál előre. Miért jó neked, ha félrerakod a barátságaid amiatt? - az utolsó szót erősen megnyomta, még az ajtó felé is intett, jelezve, kire is gondol egész pontosan, holott mindkettejük számára tökéletesen egyértelmű volt. Max ki volt borulva, nem bírta feldolgozni ezt az egészet és nem állt szándékában végigasszisztálni mindazt, amit a saját életében egyszer már átélt.
- Leszarom kikkel van jóban, felőlem barinősködjön amennyit és akivel akar, ameddig nincs odabiggyesztve az #ohana az összes kép alá! De ott van, pedig rohadtul semmi köze hozzá! - Szinte már fröcsögtek Maxból a szavak, egyszerűen képtelen volt elfogadni, hogy egy ilyen nőt a családja részének kéne tekintsen. - Nem neki kell majd téged összekaparni, ha beüt a szar!
Max aggódott, még ha nem is mondta ki ezt hangosan ezidáig. Egy pillanatra meg is illetődött, épp elég volt hozzá, hogy ellazítsa az izmokat a hátában és felegyenesedjen rendesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bár Max nem ismerte olyan régen Kevét, mint a másik kettőt a csapatból, de már látott eleget ahhoz, hogy tudja, mikor kell visszavonulót fújni. Most is úgy látta, hogy ha nem takarodik sürgősen hátrébb, lehet, hogy Keve betöri a - saját - arcát. Ami viszont neki fog fájni és nem a görénynek, ehhez pedig jelen tényállás szerint nem sok humora volt.
- Mert most akárhol máshol kéne lenned és nem elszúrni a tökéletesen megszerkesztett akcióm - fújt nagyot, kissé bosszúsan, olyan tipikusan Kevésen. Lógott együtt eleget a csapat, hogy szinte bármelyikük mimikáját és szokásait tudja utánozni, jobb megfigyelő volt, mint sokan hitték.
A jegygyűrűje valóban mintha ott felejtődött volna, de nem ez buktatta volna le, hiszen az ember lánya ritkán nézegeti a másik gyűrűsujját, mikor éppen szakítanak vele.
- Sok dolog, logikus is, csak te nem akarod feldolgozni, mert makacs vagy, mint egy öszvér! - Talán most először hagyta Max, hogy a német akcentus kiütközzön a szavaiból, egész eddig nagyon is figyelt rá, hogy semmivel ne buktassa le magát. De kezdte elengedni, mert úgy tűnt, ha tovább próbálkozik, az ikre meg találja fojtani. Még meg is szeppent, hogy rá lett ordibálva. - Sőt mi?!
Keve várt, próbált lehiggadni, valahogy így érzett Max is, mert forrt a feje a dühtől és nem értette, mégis mit van ennyire kiakadva a másik rá. Nem csinált semmit, ő szívességet tett.
- Mi a f.szt kéne értenem, Keve? - szinte már elkeseredett a hangja, nem tudja feldolgozni, mi történik a helyszínen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Igen, tudom. Már, hogy szereted, azért is javasoltam a dolgot - jegyezte meg Maxi, utólag csatolva a magyarázatot, mert hirtelen nem volt benne biztos, hogy érthető a válasza.
- Tudnál, de nem akarsz. Éppen ez az, ami bizonyítja, hogy nem élsz vissza a képességeddel - világított rá a német diszkréten az általa megállapított véleményre. Mert ugye Luca képessége lehetővé tette volna azt is, hogy megváltoztassa a felé fűzött érzéseket, de nem tette, mert nem akart az emberek bizalmával és sebezhetőségével játszadozni.
- Helyes, majd én is igyekszem megkönnyíteni a dolgodat - bólintott Max egyetértően, ami nagy szó volt tőle. Mind az, hogy osztja valaki véleményét, mind hogy tesz egy kapcsolatért. Nem volt különösebben empatikus lény, de legalább ennek teljes tudatában volt és próbált rajta javítani... az esetek többségében. Kicsit persze még nem tipikus házasok voltak, mert ugye, nem laktak úgy igazán együtt, nem volt egy fix hely. Helyette itt is és ott is időzgettek közösen, ami egyelőre jó megoldásnak tűnt mindkettejük számára. Annak ellenére is, hogy ez az emberek nagy része számára nem szokott hosszú távon működni.
- Hát... este hat előtt oda kéne érni - közölte végül a német, finoman a lány ajkába harapva, a karját annak vékony dereka köré kulcsolva. - Mondhatjuk, hogy van időnk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Max hátrált lassan, mert felülírta benne a reflex és a józan ész a Maxit. Mert ugye magától épp hogy maradt volna és kiabál Kevével, hogy tűnjön el az útból és hagyja már a dolgát végezni, mert ugye neki ez a dolga. Egyben tartani a csapatot, fizikailag és mentálisan is, azt meg nem tudja, ha ribizli az egyikük "párja". Legalábbis, Max így gondolta.
- Nem csak szerintem van ez így! - dühöngött, de a fiúkat nem hozhatta fel példának, mert Lewy és Sebby egyáltalán nem értettek vele egyet. Azt mondták, ha van rá esély, hogy Keve így boldog, akkor nagyon is megéri a rizikót és hagyja már békén a lengyelszármazékot. - Hogy mit nem csinálok?!
Egyszerre érezte úgy, hogy Keve legyőzte, kész, atomjaira fog most szétesni, vagy hányni fog, vagy csak szimplán elájul, ugyanakkor dühös volt, hogy erről vajon ő miért nem lett időben értesítve? Meg mert volna esküdni rá, hogy Lewy tudta, és igaza is lett volna. Közölte, hogy neki ez kell, Max meg még fáziskéséssel émelygett, kissé előre hajolva, így észre sem vette a támadást, míg az orra hatalmas reccsenéssel nem deformálódott el. Azonnal előre hajolt, a már vakító fájdalomtól a füle is becsengett, szinte vízesésként ömlött a vér az orrából, ahogy egy mozdulattal visszaigazította azt a helyére. Hatásszünet következett, ami során hagyta csorogni a vért az orrából, le az állán, a földre, meg Keve ruháira.
- Hogy mit csináltál? - kérdezte elgyötörten, felpillantva rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Persze és Hannah rögtön négyet rendelt belőle, mert a tükörlakás fontos, de most nem erről van szó! - toppantott nagyot Max a lábával, Keve felé fordulva teljes testtel. Nem akart ő fenyegető lenni, de azért szerette volna letisztázni az erőviszonyokat és hogy jó lenne, ha Keve minél előbb eltakarítaná az undorító angolját a társaság közeléből.
- Nem tök mindegy?! - fakadt ki a német, a parancsoló hangnem ellenére is, sőt, inkább azért. Persze, szerette Kevét, de nem tudta neki a fiú megmagyarázni, hogy miért is lenne jobb bármiben a nő az előző prostijainál, akik végül valahogy mindig csalódást okoztak neki.
Keve kissé le is fagyott, persze, érthető, mert Max azt mondta, hogy Ohana, mindenféle gúny és grimasz nélkül, sőt, teljesen komoly aggályt fogalmazott meg, azzal kapcsolatban, hogy az ő családjába biz nem kerül bele az a céda, ha rajta múlik.
- Mivan?! - fakadt ki, nem értette, hirtelen Keve is miért kezdett el káromkodni, mikor az éppen az ő tisztje, mert ő fel van háborodva és mégis mi a f.sz történik egyáltalán?!
- Ez a terved? Juhú! Remélem rögtön gyűrűt is húzol az ujjára, hogy kevesebben hajtsanak rá. Hajrá! Tapstaps. Majd leszek a tanúd! - Még egy műkönnyet is látványosan eltörölt, mielőtt levágta volna magát nagy nyekkenéssel a kanapéra és hangosat sóhajtott. - Aggódom érted, Keve... csak ne csinálj semmi hülyeséget.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Otthon minden a legnagyobb rendben van a szőnyeggel - vetette oda foghegyről Max, mert tetszett neki, vagy sem, Keve nem akarta őt komolyan venni, a dühöngése ellenére sem. Vagy éppen ezért, ez egy nem tisztázott kérdés egyelőre.
Keve még ki is javította őt, elég higgadtan, amire Max agyvize még inkább a plafont verdeste és nem is értette, hogy nem látja be a barátja, hogy ő csak jót akar neki, meg meg akarja kímélni egy nagyon nagy pofára eséstől. Éppen ezért az Ohana dolog is egy nagyon érzékeny pont volt neki az életében, még ha nem is tolta mindenki orra alá. Az eredeti családjából csak a nővérét szerette már, így szerette volna, ha az új családjába tényleg csak az tartozik bele, aki megérdemli és oda való, nem pedig minden... jöttment.
- Leszarom, mit gondolnak a többiek, ha őszinte akarok lenni. - És miért ne lenne az? Ő volt Liebhart, megrögzött hazudozó, de nem volt kedve azért hazudni, hogy azt higgyék a többiek, kedvel egy nőt, akit nagyon nehezére esik még csak elviselni is. Eleget hallott már róla.
- Mi nem fog megtörténni? Nem csinálsz hülyeséget, nem kéred meg vagy nem döntök helyetted? Hold my beer - fújtatott nagyot Maxi, de aztán csak megpróbált lehiggadni és az arcát a kezébe temette. - Csak gondolkozz el ezen Keve. Kérlek. Nem jó ez így.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Max a mai nap során úgy érezte magát, mint Don Quijote, aki a szélmalmokkal harcol, mert Keve hajthatatlannak tűnt a maga igazát illetően. Kicsit reálisabban is látta a tényállásokat, mint a német. Tudta, hogy neki ez így jó és egyelőre boldog vele. Míg Liebhart csak a potenciális veszélyforrást és azt látta a nőben, hogy el fogja törni a Teamet.
- Azt hiszed, vicces vagy ugye?! - fakadt ki a méregkeverő, mert Keve ezzel most semmit nem segített az ügyön, sőt, leginkább csak azt érezte, hogy most azonnal fog felrobbanni és ezen semmi nem segít. Szinte érezte, hogy belerándul az arca a lüktetésbe, ami a halántéka bal oldalán jelentkezett. Le kellett üljön, mert ha még magasabbra szökik a vérnyomása, biztosan belepusztul.
- Megint hülyeséget fogsz csinálni, igaz? Látszik az arcodon. - Megint elengedte a füle mellett, hogy mit is magyarázott az ügyeletes főgörény neki a nőről, nem akarta hallani, megérteni vagy feldolgozni, csak rossz érzés fogta el tőle, ha a közelében volt. - Mire jutottál, Keve? Csak azt ne mondd, hogy megint olyan baromság, mint a múltkor a kiakadásod, hogy miért nem laktok együtt! Légyszi, ne már...
Inkább le is ült a kanapéra, a kusza, mogyoróbarna tincseket egy laza mozdulattal hátratúrva az arcából. Pár pillanatig meredt a fiatalabbra, majd egy morranással elvette a sört és lepattintotta a kupakját a karikagyűrűjével. Hasznos cucc.
- Nem akarok veled veszekedni...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Igazából nem nagyon tudott volna olyan embert mondani, aki Mülleren kívül egyetértett vele, de róla azt illik tudni, hogy nem normális, sosem találkozott a nővel és Max rokona, nem tartható különösebben független és megbízható forrásnak.
- Nem lényeges, de ha a helyemben lennél, értenéd, hogy miért csinálom azt, amit, Keve - csattant fel Max, mert ő minden egyes lépését logikusnak és ésszerűnek látta a mai napon, talán azon kívül, hogy elbeszélgetett Majával, amit biztosan nem kellett volna megtennie Keve bőrébe bújva.
A gyűrűs kijelentés teljesen kivette az észből Maxot, a gyomra egy egészen apró, tömör gombócba ugrott össze, volt egy olyan nagyon rossz érzése tőle, hogy neki ehhez az egészhez köze van. Volt is, de jobb volt, míg ezt nem tudta biztosra.
- Mit műveltél?! - fakadt ki, még pár másodperccel azelőtt, hogy a fiatalabb férfi elkattant volna teljesen. Annyi biztos, hogy egy nagyon szépen kivitelezett ütéssel, csípőből lendült Keve és törte be, gyakorlatilag a saját orrát. Egy pillanatra a látása is elinalt, egy fehér villanással, aztán a füle is zúgott, ahogy lassan, homályosan pillogva igazította vissza a helyére az orrát. Az egész keze úszott a vérben, sőt, a ruhái nagy része is, az udvar hirtelen kezdett olyan lenni, mintha valakit megpróbáltak volna megölni ott. Max önbecsülését.
- Bert szerinted attól jobb lesz? Deve, deb lesz jobb, csak egy papírt kapsz róla, hogy gyuhu, a feleséged. Átgondoltad te ezt? A válás fos dolog. Drága és macerás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Lassan megörökítem neked, mert k.rva sokat látom az arcodon - szusszant fel Max, nem szerette ezt a nézést, mióta Keve átváltott valamiféle monogám életmódra és már nem gyűjtötték a cipőket a szökőkútnál a tér közepén. Néha kicsit hiányoztak is neki a régi idők, amikor még minden este lementek inni egyet-kettőt. Így csak figyelte, ahogyan a másik felkel és tesz pár kissé bizonytalan lépést.
Hallotta, ahogyan Keve a teljes nevét mondta ki és nem volt különösebben elragadtatva a gondolattól, mert hát, attól még, hogy mérges volt Kevére, ő nem akart vele összeveszni olyan hülyeségeken, mint a nő.
- Az nem ugyanaz Kev, Luca... az más. Szeretem és régebb óta ismerem, mint a legtöbben gondolnák, ez csak... valami új, nem hiszem, hogy valaha lesz ez még ilyen bárkivel. Nem is akarom, hogy legyen. Nekem ő kell. Csak... ne csinálj baromságot, mint annál az Anne bigénél. - Még neki is olyan szürreálisan hangzott az egész a saját szájából, de egyetlen hazug szót sem ejtett ki. Nem akart mást, neki Rea volt a nagybetűs és ezt már belátta. Fájt volna, ha valaha mást kell szeressen, neki nem volt erre fölösleges érzelmi kapacitása.
Inkább a sörbe kortyolt és ízlelgette a kesernyés folyadékot pár pillanatig, mielőtt jobban leeresztett volna a kanapéban, elsüppedve kicsit. Utána pillantott a szeme sarkából Kevére.
- Miért, mit élsz? Azt, hogy két normál nő lábhosszát kapta meg? Abban van valami - Ezt nem tudta elitatni tőle, ő is elvitte volna egy körre még anno, de ez most más volt. Nem ez volt a zsánere egy ideje. - Mi a jó neked ebben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem egyformán látták a helyzetet, Keve szerint ő gyerekes volt, saját belátása szerint pedig csak próbálta menteni a menthetőt a lengyel életéből, ami még maradt. Talán jobb is, hogy nem tudott róla, hogy az a gyűrű, amit amúgy a barátja vett, már valahogy a nő ujjára csusszant, nagyon is megterhelte volna ez Maxot ideigileg.
- Ettől? - mutatott a Keve-kopi a ház felé a kezével, kicsit fura volt neki ez az egész helyzet, ahogy hadonászott, meg minden. Az ő keze nem volt szétvarrva és a perifériás látásából látta, hogy bizony, mégis, szóval szoktalan volt, nem akart a lengyel bőrében élni.
- Keve, te bolond vagy - állapította meg a német kiábrándultan, pislogás nélkül meredve a haverjára, a hozzátett kis kiegészítésre még össze is rezzent, olyan volt neki, mint egy arculcsapás.
Aztán a morbid reccsenés és vakító fájdalom közepette görnyedt össze, az orrához kapva, de nem ért hozzá, nem ért meg annyit a dolog. A vére ijesztő mennyiségben zubogott ki, szinte már rosszul is lett az érzéstől.
- Ett begyem úgy, hogy ő fontosabb, mint mi? - mutatott Max magukra, mielőtt e kezét a gatyájába törölte volna. Nem nagyon értette Kevét, kissé elkeseredve is meredt rá, már nem fogdozva a törött nóziját. - Nagyon remélem Keve, hogy tudod, mit csinálsz...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Max mostanság nem sok időt töltött Bogolyfalván, sőt, leginkább semmit. Néha napján jutott csak el ide, mióta Julian megszületett, mert ő főállású apa volt. Sokan nem tudják milyen az, pláne nem, ha olyan bőrben élsz, mint Max, aki nem igazán tervezte, hogy gyereket akarna.
De ma sikerült idáig eljutnia, ugyanis Luca átment Majáékhoz, valami mesenézős, babázós happeningre, Max pedig abban a pillanatban, hogy Keve és a nője beléptek az ajtón, kereket oldott. Szerette volna feldolgozni a dolgot és esetleg még támogatni is a lengyelt abban, hogy boldog legyen, de az angol nőtől egyszerűen felállt az összes szőrszál a tarkóján és inkább eljött, hogy csinál valami hasznosat. Jelen pillanatban ez azt jelentette, hogy elhozott a menhelyi kutyák közül kettőt, meg Pascalt sétálni és úgy tett, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Éppen elmerengve bámult a szökőkút vizébe, mikor a kutyák hegyezni kezdték a füleiket a közelgő lépésekre, de Maxnak még ez sem tűnt fel, egészen addig, míg az ex-neje meg nem szólította.
- Tatiana, csak nem újabb éjszakai hadjárat? Ma kinek az estéjét dobod fel/teszed tönkre? Manci lemondta, nem ér rám egy ideje, csak a kutyákat hoztam ki sétálni - mutatott szabad kezével a másikra, amiben a három póráz pihent. Pascal fel is kapta a fejét, lelkes csóválással, mire Maxitól kapott egy rosszalló pillantást. Miért örül mindenkinek ennyire?