36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Denis A. Brightmore összes RPG hozzászólása (196 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] Le
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. május 22. 16:56 Ugrás a poszthoz

Podlovics Lenke
a sok beszéd következményekkel jár


Ha nem lenne erre szükségem, mindenki biztos lehet abban, hogy nem lennék itt. Követelmény az a rohadt gyakorlat mind itt, mind a Bagolykőben ahhoz, hogy megkapjam azt a bánatos diplomát, azért, hogy mehessek Walesbe oktatni. Aminek legalább értelmét is látom, és nem olyanoknak tartanék előadást, akik telibe szarják, amit mondok nekik. Igazából nem is lenne baj ezzel, a kölcsönös ignorálás bizonyos helyzetekben még jól is alakulhat, csak nem az annyi időseknél, mint Lenke. Plusz, nem akarom végig hallgatni a másfél órás litániát Payne-től, hogy mégis hogy képzeltem, hogy egy ilyet figyelmen kívül hagytam? Lehet baja van, feltűnési viszketegség, hiperaktivitás, tököm tudja, miket képes még összerakni a fejében.
Mikor nem érkezik válasz sóhajtok egy nagyot, mert végül is a kérdést megválaszolta. Hátradőlök a széken, de féloldalas, komolyan kedves mosolyomat tartom, ahogy fürkészem a kislány arcát. Oké, így is lehet, csak sokkal nehezebb lesz, mint amilyet először képzeltem. Ujjaim dobolnak halkan a padon, mosolyom lesz szélesebb, ahogy a gyermeki kíváncsiság igenis győz a kislányban, és pár elnyújtott másodperc múlva derül ki fejében a turpisság. Halkan nevetek fel.
- Szóval unatkoztál - fordítom fejemet a plafon felé, majd biccentem előre ismét. Hogy megbántott-e? Ugyan már, én is untam azokat a tárgyakat, amik nem érdekeltek, sőt… még rosszabb is voltam, mint Lenke, hiszen be sem jártam rájuk, viszont neki egyelőre nincs más választása. Ujjaim ismét végig peregnek a padon. - Segítenél abban, hogy ne legyen unalmas? - biccentem félre fejemet, kékjeimben csillan meg az érdeklődés. Mindketten tudjuk, hogy csak Lenke számára az, hiszen a kölykök legtöbbje izgatottan várja azt, hogy belépjek a terembe, mert a varázslények a legtöbb gyermeket érdeklik, de mindig a kivétel erősíti a szabályt, aki nemrég előszeretettel vont bele többeket is a beszélgetésbe, hogy saját unalmát elűzze. Még büszke is lennék rá, de jelen esetben nem engedhetem meg magamnak ezt.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. május 25. 19:50 Ugrás a poszthoz

Podlovics Lenke
a sok beszéd következményekkel jár


Nem tehetek róla, de egyértelmű vigyorra húzom számat, amikor meglátom, hogy szólna, de az utolsó utáni pillanatban gondolja meg magát, majd csukja vissza a száját, hogy márpedig ő biztosan nem szólal meg. Mégis mit kellene tennem? Szórakoztat a helyzet, és mindenkinek egyértelmű, hogy az én szórakoztatásom előrébb való, mint az, hogy Lenke megszólaljon. Felőlem örökre csendben marad, mit bánom én, talán az lenne a legjobb mindkettőnknek, de nem engedhetem el ennyire a kezét. Payne-nek igaza van, még mi formáljuk őket, bár lehet Lenkét csak egy kis gömbbe kellene formálni, mint amikbe a muglik szokták rakni a hörcsögöt. Mondjuk hangszigeteltbe. Mekkora ötlet baszdmeg!
- Gyorsan összeraktad, hogy legilimentor vagyok. Ez a terület jobban érdekel, mint a varázslények? - teszem fel a kérdést, ugyanazzal a levakarhatatlan és őszinte vigyorral rajta, amit egyértelmű dühe vált ki a másiknak. Hörcsög. Megmondtam. Felkönyökölök az asztalra, tenyerembe támasztom arcomat, majd pillantok arra, amerre Lenke is teszi. Szemöldököm rebben meg egy pillanatra a helyzet iróniáján, de inkább mosolyom ül ajkaimon, mert Lenke nagyon, de nagyon jókedvre derít. Ugyanúgy a képet kezdtem fürkészni, mint tanítványom, csak akkor fordulok el, mikor meghallom a vékonyka hangot hátam mögül. Kedves mosollyal fordulok a lány felé, elmagyarázom neki a de Denis bácsi, ez mindenhogy érthetetlen részt, majd túrok hajamba. Denis bácsi, vágod? Sírva fakasztanak, és biztos vagyok abban, hogy ehhez soha nem fogok hozzászokni. Helvey-nek jól áll a bácsizás, mert cuki férfi ember, de én, mint bácsi? Bár, igen, nagyon úgy tűnik, hogy én, mint bácsi.
- Sikerült rájönnöd, mi van a képen? - zavarom meg Lenke gondolatait, de rá sem pillantok, csak és kizárólag a képet fürkészem. Őszintén megmondom, hogy fogalmam sincs mi van a képen, de nem is nekem kell rájönnöm, Lenke meg túl makacs ahhoz, hogy feladja, vagy segítséget kérjen, így bármit is mondd, úgy elhiszem majd neki, mint annak a rendje. Ezt hívják csapatmunkának.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. június 8. 21:12 Ugrás a poszthoz

Reiner meg az “emberei”
születésnapi meglepetés lettem - ki lepődik meg jobban? - rám nézhetsz - hova kerültem?


Mindenki pörög az arcán, amivel nem lenne feltétlen bajom, de a legtöbben körülöttem teszik. Biccentek Kende felé, amikor mutogatja a whiskyt, majd tartva a szemkontaktust húzom le rezzenéstelen arccal Darikkal, mintha cseppet sem lenne furcsa, hogy éppen egy diákommal iszok. - Nyugalom, Darik, akkor csak segít rajtad az alkohol - engem is útjára, mert ez sem tud megülni a valagán. Cortez a vállamon ülve forgatja ide-oda nyakát, mert nem nagyon érti, hogy mégis mi ez a nyüzsgés körülötte. Az előkészítőben sem szokott még hozzá, az én haverjaim meg már túl estek a mutáláson, így a zaj csak még zavaróbb. Ujjaimmal dörzsölöm meg szemeimet látványosan, majd töltök magamnak még egy istenes adagot és állok vissza eredeti helyemre. Legalább egy ideig hadd higgyem el, hogy felelősségteljes felnőttként vagyok itt, mert ezeknek hiába a figyelmeztetés, most is tőlem harminc centire borul az egyik Mórocz és a barna dán. Sóhajtva lépek arrébb, hogy véletlen se legyek nekik útban. Cortez ugrik le hirtelen a nyakamból, az asztalra érkezik, ami meginog a hirtelen jött mozdulattól. Az állat meg, mintha mi sem történt volna, néz körbe a körülötte lévő mindenségen, mint valami minőségellenőr, majd gondolván egyet ugrik át egy rekesz sör fölött és indul el a hosszú asztal soron. Elképzelésem sincs mi a terv, de még így is komótos léptekkel indulok utána, mert semmi kedvem rohangálni, mint egy vadbaromnak. A zsivajból hallom ki a visítást valamelyik fáról, halovány mosoly lesz ajkaimon, miközben a hang irányába fordulok. Sóhajtva indulok tovább, míg Cortez nemes egyszerűséggel rugaszkodik el az asztalról és ugrik Amélia vállára. Lefelé nyújtogatja a nyakát, hogy tervei szerint elérje az üveget, mert legnagyobb bánatomra egyik állatom sem hülye, és tudja basszameg, hogy amelyik kézben van, az valószínűleg nyitva is. Visszafojtom a röhögést, ajkaimat préselem össze, majd torkomat köszörülve lépek el egy “bocs” kíséretében a férfi mellett, hogy tanítványom elé lépjek.
- Bocs - emelkedik el Cortez a lány válláról anélkül, hogy megmozdulnék. Őszintén mosolyodom el, és így legalább minimálisan abszolváltam a felkészülni törő röhögésem ingerét. Cortezt a levegőben tartva esnek vissza kékjeim Améliára.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. június 8. 21:14 Ugrás a poszthoz

Podlovics Lenke
a sok beszéd következményekkel jár


Szórakoztat a helyzet, és valószínűleg az arcomra is kiül, mert nem erőltetem meg magam annyira, hogy szóra bírjam diákomat. Inkább elbeszélgetek magamban, mintsem bármit alkalmazzak annak érdekében, hogy szóra méltasson. Ugyan, abban semmi kihívás nincs, ráadásul igencsak dicséretre méltó egyébként, hogy mindennek ellenére, még mindig tartja a büntetést. A végén még büszke leszek. Mélybe menő eszmecserénket zavarja meg egy másik diákom, akinek készségesen és ugyanúgy mosolyogva nyújtok segítő kezet. Nincs más választásom, különben elvesztem a Sárközivel kötött fogadást, és nem hagyhatom az öreget nyerni megint. Az előzőt megnyerte, de ezt most én fogom vinni, még ha hatalmas erőfeszítést is kell beletennem. Természetesen erről csak ő és én tudunk, mert ha Payne megtudja, hogy csak azért vagyok türelmes, mert ez volt a fogadás tárgya, kiakad. Nem mintha egyébként nem tenné meg nap, mint nap, de ezen különösen megtenné, nekem meg nincs ehhez türelmem. Micsoda paradoxon.
Visszafordulok Lenke felé, mosolyogva fogadom, hogy még mindig a képet szuggerálja. Amikor visszafordul felém, a mosoly csak még szélesebb lesz, mert ismét azt a tekintetet kapom, amit percekkel ezelőtt. Így mondjuk nem fogunk előrébb jutni, de üsse kő, a helyzet így is igencsak élvezhető. Számomra. Lehet Lenkének plusz egy óra az én és a kép társaságában. Ki tudja?
- Elgondolkodtam azon, hogy átadom a legilimencia alapjait - könyökölök fel az asztalra, arcomat tenyerembe támasztva fordulok én is ismét a kép felé. Többet nem mondok, csak a képet nézem, ha már Lenke engem csodál képként, apró mosollyal ajkam szegletében. Szusszanva fordulok hátra vállam felett, hogy ellenőrizzem, Cortez még mindig az egyik legfelső polc sarkában alszik-e, és amikor meglátom megkönnyebbülök. Farka csavarodik az állat köré, kitakarja magát, így ez hosszú szunya lesz. Hála Merlinnek, legalább vele nem kell foglalkoznom.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. június 28. 19:56 Ugrás a poszthoz

Podlovics Lenke
a sok beszéd következményekkel jár


Lehet, hogy csapnivaló tanár voltam, vagyok és leszek, de azt ne mondja senki, hogy nem érzek együtt a diákjaimmal. Oké, ez sem igaz feltétlen, mert Lenkével ellentétben, én borzasztóan élvezem a helyzetet, míg a kislány arcára ül ki, ahogy engem néz meredten, hogy mennyire, de mennyire elege van belőlem. Nem tudom, hogy mások hogy oldják meg ezeket a problémákat, de őszintén szólva nem is érdekel, mert már nem akarom megtudni, miért beszélte végig az órát. Ez így sokkal izgalmasabb és szórakoztatóbb, nekem mindenképpen, az, hogy Lenke pedig ennyire megmakacsolta magát, legyen az ő baja. Még akkor is, ha érzem a parázsló tekintetét rajtam. Mindössze oldalvást sandítok rá, és nagyon nagy önuralom kell ahhoz, hogy ne nevessek fel, amiatt, ahogy rám néz. Lazán ökölbe szorított kezemet teszem szám elé, ahogy aprókat köhintek, csak párat, hogy a nevetés ingere valahogy minél gyorsabban elmúljon, mert ez most komoly helyzet. Már akinek, oké, de tényleg az.
Szóval a legjobb megoldást választom arra, hogy oldjam a helyzet feszültségét: bedobom azt, ami igenis felkeltette a kislány érdeklődését, és a kezek azonnal leesnek mellkasa elől, még ideje is van előrébb dőlni, mintha valami hatalmas titkot igyekeznék vele megosztani. Fejemben hallom meg a szócskát, azonban még csak szemem sem rebben meg rá. Ugyanúgy tenyerembe támasztott arccal figyelek előrefelé, mert a kép nagyon leköt, talán jobban is, mint eddig Lenkét. Bár eddig egyikünk sem jött rá, hogy mégis mi a faszt ábrázol, de nem baj, mert nagyon úgy tűnik, hogy sokáig fogunk itt ülni kettesben. Én végül is ráérek, mert a holnapi óráimat drága tanársegédem összerakta már, így nekem nem kell velük foglalkoznom. Kitartóan fürkészem a képet, fejemet is kissé odébb biccentem, mert ugye nem hallottam Lenke gondolatait, hiszen: én sem használom mindig minden képességemet. Igencsak fárasztó lenne, és szeretem elkerülni a felesleges energiabefektetéseket.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. június 30. 20:39 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz

légy szíves:
Utoljára módosította:Denis A. Brightmore, 2021. július 5. 20:05
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. június 30. 21:23 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz

légy szíves:
Utoljára módosította:Denis A. Brightmore, 2021. július 5. 20:05
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. június 30. 22:08 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz


Ez kurvára nem történhet meg. Nem történhetne meg egy normális világban, normális emberekkel, akiknek normális lakótársuk van. Vágod, hogy én nem ebbe a kategóriába tartozom, ugye? Mert egyik sem adatott meg valamiért, mintha verne a sors, pedig van éppen elég baj a fejemben ezek nélkül is, amit éppen elnyom a hangos a röhögésem. Leszek én a csoda basszameg, ne ezen múljon, de a franc sem gondolta volna, hogy egyszer így adatik meg, hogy hatalmas hős legyek valakinek a szemében. Mélyeket lélegzem, miközben komótosan lépkedek a konyhába és veszek ki egy üveg vizet a hűtőből. Vállammal szorítom nevetgélve a készüléket a fülemhez, bontom ki a palackot, majd iszok pár kortyot, amíg Helvey beszél.
- Ha te nem is engem, én téged biztosan. Érzéked van ahhoz, hogy meditálás közben zavarj meg - csavarom vissza a kupakot, majd forgatgatom kezemben a hűvös üveget, majd forgatom meg szemeimet. Persze, miért is tudná, hogy mégis hol a bánatban van. Véletlenül sem könnyítjük meg. Mármint nekem nem. Az, hogy ő mennyire szenved jelenleg, éppenséggel nagyon is hidegen hagy, mikor megint foglalkoztatva vagyok. Az üveget teszem a pultra, pólóm alá benyúlva simítok végig hasamon, majd felfelé tolva a pólót veszem azt le, és dobom a kanapéra. - Nem is tudom, Helvey - felelek a kérdésre, miközben belépek a szobába és az első inget kapom magamra. - Lehet kéne hagynom, hogy egyedül oldd meg - beszélek teljesen nyugodt hangon, ahogy a gombokkal babrálok az ingen, majd rendesen megfogom a telefont és vigyorodom el, amit szerencsére nem láthat. És nem is hallhat. - Elmehetnél a konyhás részre körülnézni, kellenének új bárszékek. Legalább hasznod is legyen, ha már balfasz vagy. Biztos találnál valami jót. Bár az elhozása necces - lépek ki az ajtón, amit halkan csukok be magam mögött, majd pálcámat előkapva zárom be, és indulok a hopponálási pont felé, hogy megmenthessem ezt a balfaszt. Amiről neki nem kell tudnia, természetesen addig fogom húzni az agyát, amíg megtehetem, mert ez fantasztikus, és az ölembe hulló lehetőséget a világért nem hagynám ki. Vidáman cammogok, egyáltalán nem sietek, és még a vigyor sem törölhető le arcomról, kivéve, ha egy csapat diák jön velem szembe. Hirtelen kapom szám elé mutatóujjamat, szemmel üzenem, hogy nehogy köszönni merjenek, mert mindegyiket megbuktatom - bárkik is legyenek ők -, majd lépkedek tovább.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. július 1. 09:38 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz

légy szíves:
Utoljára módosította:Denis A. Brightmore, 2021. július 5. 20:05
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. július 1. 19:38 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz


Nem hiszem, hogy vágja, hogy mindenki jobban járt volna, ha csak egy helyben áll és hagyja, hogy megtalálják. Előbb vagy utóbb csak arra ment volna valami dolgozó, aki megkérdezi, hogy esetleg segíthet-e, ő meg nagyon felnőttesen közölhette volna, hogy igen, megkeresni a kijáratot például. De nem. Mit csinál? Mint akinek belecsíptek a seggébe szaladgál, hogy én legyek az utolsó mentsvára. Ennyi erővel egy darázsfészekbe is belenyúlhatott volna röhögve, de hát… inkább csak hallgatom, ahogy magyaráz, de már nincs erőm válaszolni, csak hallgatom, ahogy a kád mellett magyaráz. Persze. Majd miatta át fogom rendezni a házat, mert ha bővíteni akarjuk a fürdőt, akkor a házat is kicsit át kellene rendezni. Na, szerinted nekem ehhez mennyi kedvem, időm és energiám van? Nagyon vág az agyad, hamarosan büszke leszek, csak addig állj vívóállásba. Kösz.
- Nem tudom, én kád nélkül is megoldom a szexet - vonom meg vállamat, majd nyomom is ki a telefont, mert ha akció van, akkor akció van. Mármint nem az IKEA-ban, hanem mert helyszínre értem, és már-már célom lett, hogy megkeressem. Sóhajtozva szorongatom a flamingót, ami mindig csúszni akar kifelé a kezemből, mikor kékjeim pattannak ki kicsit, ahogy megérzem Belián gondolatait. Erről van szó, már tudom, hogy hol van. Óvatosan csusszanok ki a fejéből, és mintha csak megérezte volna csörög a telefonom. Hónom alá vágom a flamingót is, majd túrom ki zsebemből a készüléket.
- Mi van? - szólok bele cukin, aminek hatására még a nő is befogja végre. Felemelem mutatóujjamat, hogy legyen már szíves kicsit tényleg kussolni, amíg ezt elintézem. - Fordulj meg - szólalok meg pár pillanat múlva Beliánnak, nem is figyeltem arra miről magyaráz, csak bedobom ezt, és ha megteszi, és ennek hangot is ad, röhögök fel hangosan. - Azt hitted, mi? Szóval, mit akarsz? - tartok pillanatnyi szünetet. - Júj, találtál bárszéket? - hát mindjárt izgatott leszek ettől az információtól!
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. július 5. 20:08 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz


Gumikacsákkal való relaxáló fürdő. Ha így folytatja, a végére ő lesz gumikacsa, mert akkorára nyomom össze, a világát nem fogja tudni. És a végén még én vagyok a perverz! Nem is reagálok, mert egyébként teljesen jogos a felvetés, csak szerencsére ilyesmi kérdéseket nem tettek fel az interjúkon. Kicsit olyan ez a tanáriság nekem is, mint Helvey-nek. Ő a szende és balfasz lelkével, én meg a gyerek-utálatommal vagyunk gyerekek között, és lássuk be, mindkettő kurvára indokolatlan. Ennek örömére csapom rá a telefont, mert el kell rendeznem azt a rohadt flamingót, ami állandóan kirepülne kezem alól, pedig nem kellene még, legalábbis nem addig, amíg nem találtam meg neki a megfelelő helyet. Mondjuk Helvey seggében, mert megint hív. Cukin veszem fel, és már nem bírom tovább, szóval a legilimenciának hála tapogatom ki, mégis merre jár, tökéletesen terelem úgy a nőt, hogy Helvey mögött legyünk, majd kérem meg lakótársamat, hogy pördüljön már meg a tengelye körül, hogy haszna is legyen.
Hangosan röhögve teszem el zsebembe a telefont, és még hangosabban röhögve várom meg, amíg odaér hozzánk. Széles vigyorral hallgatom minden szavát, mert lássuk be, rohadt nagy arc vagyok. Mondandója befejeztével, amit érdeklődve bólogattam és ahamoztam végig, mutatok rá hüvelykujjammal vállam felett, miközben a nő felé fordulok. - Látja milyen kis édes? Így mutatja ki, hogy mennyire hiányoztam neki. Már a telefonban is arról beszélt, hogy kéne kád a… tudja - kacsintok a nőre, majd lépek Belián mellé és dobom át lazán vállán kezemet, hogy közelebb húzzam magamhoz. - Nyugalom, édesem, más fog ma összetörni alattunk - vigyorodom el szemtelenül, ahogy végig nézem, hogy a nő teljesen zavarba jön a nyilvános akciótól, amit Beliánnal tolok. Vagyis, jelen esetben, Belián a kelléke az egésznek, mert ahogy ismerem, rohadtul nem fog leesni neki a dolog, de ideje, hogy a fagyi visszanyaljon a nőnek, amiért lélegezni sem hagyott egyedül. - A lényeg, hogy már itt vagyok, és szereztem neked flamingót - veszem ki kezem alól a madarat, majd dobom a kosárba, amit maga előtt tolt ez a jóember. Minden mást is belecsapok abba a szarba, könnyed mozdulattal simítom hátra tincseimet, majd elbűvölő félmosollyal nézek Beliánra. - Takarodjunk innen, amíg sokk alatt van, különben vele együtt lógatlak le a tetőről - lépek ismét mellé, majd derekát átölelve indulok el a kijárat felé könnyed léptekkel. A következő sarkon befordulva engedem el lakótársamat. - Ha még egyszer egyedül mész vásárolni, komolyan ott foglak hagyni - szólalok meg pár méter után, majd battyogok a pénztár felé, hogy a cucc felét pakoljam ki előtte és hagyjam az ott dolgozókra, hogy visszarakhassák a helyére őket. Kell a fasznak műanyag flamingó.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. július 9. 21:08 Ugrás a poszthoz

Podlovics Lenke
a sok beszéd következményekkel jár


Az a baj ezzel a játékkal, hogy sem én, sem Lenke nem fogjuk feladni. Elgondolkodtató, hogy kinek a viselkedése a gyerekesebb, de basszameg, hát bárki lássa lelkemet, hogy én minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy addig húzzam az egészet, amíg nem szégyellem. Nem azért, mert ki szeretném engesztelni a lányt, ugyan már, hanem, mert rettentően élvezem, és ehhez az kell, hogy a képet nézzem meredten, mintha meg sem hallottam volna, hogy próbálkozik. Államat támasztom tenyerembe, ujjaimmal dobolok párat arcomon, miközben igyekszem rájönni én is, mégis mi a franc van a képen, tökéletesen figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy Lenke tekintete lyukat éget a testembe. Nem palástolja mégis mennyire utál jelenleg, és ez engem mérhetetlenül boldoggá tesz. Lassan büszkeséget is érzek, ha így folytatja, és megmerem kockáztatni, hogyha a kezdetleges ellenségeskedésen túlmegyünk, akkor a végén még el is fogjuk tudni egymást viselni. Vagy ennyire ne szaladjak előre?
Kezem nyúl ki a felénk tartó kislány felé, hogy annyira nem kell megijedni Lenkétől, mert bármennyire hihetetlen, egyelőre még mindig én vagyok itt a felnőtt. Még akkor is, ha a helyzet nem erre enged következtetni. Ujjaimat mozgatom meg magam felé, de kékjeimet nem szakítom el a képről, csak akkor, amikor a kislány elém lép. Érdeklődve hallgatom, hol akadt el, majd mosolyogva kezdem el rávezetni a megoldásra. Lehet érte utálni, de nem fogok azon tanárok közé tartozni, akik elmondják a megoldást. Tartom, hogy sokkalta kifizetődőbb, hogyha maguktól jönnek rá a dolgokra, így mindössze támpontokat vagyok hajlandó adni a kislánynak is, aki halkan sikkant fel, miközben magyarázok neki. Felkapom fejemet, kékjeim zizzennek oldalra, majd nevetek fel halkan. Cortez nyújtózkodik a mellettünk lévő padon, majd ül le rá. Fejét ide-oda mozgatva méregeti a kislányt, majd néz rám. - Még másfél órát ki kell bírnod, aztán megyünk - bólintok egyet felé, majd fordulok vissza a lány felé. Mosolyogva bólintok egyet, hogy megsimogathatja, amivel várhatóan a világ legnagyobb lavináját indítom el, mert nem telik el három másodperc és a tanulószoba összes diákja Cortezt kényezteti, aki imádja, hogy a figyelem középpontjában lehet. A kérdés annyi, hogy meddig? Én megvárom, amíg megunja, majd a gyerekek tudtára adja, hogy elég volt, és elég egyértelmű is lesz, rábízom, így én ismét Lenke felé fordulhatok féloldalas mosollyal ismét.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. július 25. 15:16 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz


Komolyan ez a hála, amikor megmentettem? Kicsit az agyát húzva, kicsit a saját szórakoztatásom javára, de akkor is megmentettem, most nem tudom mit kell ennyire felfújni a dolgot, de úgy magyaráz, mintha áramot dugtak volna a seggébe. És akkor jövök én megint a képbe, hogy elkezdhessem a piti kis bosszúmat. Lefelé sandítok féloldalas mosollyal ajkaimon, ahogy végül nekem dől, mert basszameg, tényleg leesett neki! Behalok, és komolyan elmondhatom, hogy ennyi év után fejlődőképes a pasi. Micsoda remek nap! Lehetne. - Nem mindenkivel osztom meg, de hát jól esik néha dicsekedni, tudod - forgatom meg szemeimet látványosan, de töretlen mosollyal, még hangom is sokkal lágyabban cseng, amit Helvey soha a büdös életben nem tapasztalhatott meg nagyjából. Egyszer mindennek eljön az ideje, ahogy annak is, hogy mutogassam a flamingót, és sikeresen kivigyem innen ezt a szerencsétlent. Sokkal több időt basztam már el erre, mint kellett volna. A flamingó tűnik el kezemből, megszeppenve pislogok Beliánra. Ugye az az arcán nem igazi lelkesedés, csak rájátszik? Szemöldököm szalad ráncba, szólalnék meg, hogy akkor ennyit a szerepemről, mert biztos nem fogjuk elvinni, hát ne legyen már hülye, szóval megszólalok a fejében, majd ajkait érzem meg arcomon.
Annyi a szerencsénk, hogy már háttal vagyok a nőnek, mert kékjeim kikerekednek, testem megmerevedik, ahogy szívem kihagy egy dobbanást. Automatikusan nyúlnék oda, mert mégis mi az isten, de akkor lebukunk. Az pedig nem opció. Minden erőmet összeszedve mosolyodom el a nőre vállam felett, majd battyogok el Beliánnal, akit azonnal elengedek, amint lehetőségem van rá.
- Nem tudom, kedvesem, találd fel magad. Biztos vannak ehhez megfelelő embereid - vonom meg vállamat. Elpoénkodhatja a dolgot, de tényleg ott fogom hagyni a következő alkalommal, ha engem hív. És előbb vagy utóbb neki is le fog esni, hogy valóban megteszem, csak most annyira el van borulva az agya valószínűleg, hogy a világát nem tudja. Hát még az enyém. Inkább pakolni kezdem a sok szart, amit rám sóztak, mikor megállok.
- Dehogy jön - nézek rá hitetlen, fejemet rázom mellé. - Nem, nem lakik. Merlinre, Helvey, tedd már vissza - mutatok a flamingóra, hogy egyértelmű legyen mire gondolok. Ferenc marad szépen a többi Ferenccel az üzletben, és erről egyértelműen nem fogok vitát nyitni. Nem fogja telepakolni műanyag szarokkal az udvart, mint valami elcseszett amerikai vígjátékban. Ne nézzen már hülyének, hogy ezt hagyni fogom!
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. augusztus 6. 09:32 Ugrás a poszthoz

Podlovics Lenke
a sok beszéd következményekkel jár


Kicsit képmutató ez a macska-egér játék, amit Lenkével éppen nyomunk a többi kölyök tudta nélkül. Tisztában vagyok azzal, hogy a legegyszerűbb az lenne, hogyha megbüntetem még párszor, amiért beszélt, esetleg év végéig kihúzom ezt a fajta büntetést, mert mekkora poén, de tudom, hogy semmit nem érek vele a kislánynál. Makacs és szeret nyerni, tipikusan az, aki mindig eléri, amit akar. A baj az, hogy én már tudom, hogy nincs esélye, de a lehetőséget szeretném megadni, hogy meglepjen, hátha tud olyat mondani vagy mutatni, ami arra késztet, hogy visszakozzak az egészből. Arra emlékeztet, mikor Ombozi jelent meg nálam minden nap ugyanabban az órában az elemije miatt. Az elején tudtam, hogy csalt, mégsem tettem szóvá, mindössze közöltem, hogy hibázik, amit ő szó nélkül hagyott. Annyira egyértelmű volt, szívem szakad belé, ha csak rágondolok. Szívjuk egymás vérét, és ez valahol elégedettséggel tölt el, mert nem unatkozom, amíg foglalkoznom kell vele, de attól még idegesít. Lenkével is így vagyok. Nem olyan mértékben, mint az Ombozival, de ha így haladunk, lehet eléri azt a szintet. A lényeg annyi, hogy tudom, semmit nem érek azzal, ha agyba-főbe büntetgetem. Ez csendes háború!
Mosolyogva figyelem a kölyköket, akik körbe ugrálják Cortezt. Egyelőre csendesen tűri, szeret a figyelem középpontjában lenni, és nem is hibáztatom érte. Régen kapott ekkora figyelmet, főleg ennyi simogatással. Oldalvást sandítok Lenkére, halkan nevetek fel, ahogy előre fordulok, lejjebb csúszva a széken döntöm fejemet a szék háttámlájának, kékjeim a plafont fürkészik. Karjaimat keresztbe fonom magam előtt, utolsó pillantást vetek diákomra, majd hunyom le szemeimet. Ajkaimon halvány mosoly pihen. Komolyan mondtam a legilimenciát, bár kételkedem abban, hogy ez legális-e, de ha csak az alapokat adom át elméletben, akkor nem lehet belőle gond, nem? Lehet megérne egy kérdést Sárközitől. Vagy többet is. Tököm, hiányzik az öreg.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. augusztus 9. 15:35 Ugrás a poszthoz

Átcsúsztok vagy felsültök?
szedjétek össze magatokat - 08.09. - Sárkánytan óra I.-IV. évfolyamig


Mindennek eljön az ideje egyszer. Reiner Kende legnagyobb bánatára ez a nap sokkal előbb jött el, mint arra számított volna. Valószínűnek tartom, hogy azt hitte viccelek ezzel az egésszel, így csak mosolyogva hagytam, hogy ne higgye el egy szavamat sem. Én elmondtam mi lesz, a lelkiismeretem tiszta - ha nem mondtam volna el, akkor is az lenne -, és alig várom, hogy az egész elkezdődjön. Közöltem vele, hogy több évfolyamból is jöhetnek, így igencsak ajánlott a felkészülés, valamint kiválthatja a vizsgát, ha úgy ítélem meg, hogy jól teljesített. Negatívumokról nem beszéltünk, őszintén szólva, még nem is gondolkodtam azon, hogy mi legyen a negatívum végkimenetele a dolgoknak, de... úgyis kiderül. Addig meg nem kell izgulnia senkinek.
Könnyed léptekkel, egy könyvvel és egy halom papírral lépkedek be a terembe. Azonnal a leghátsó sor felé veszem az irányt, ahova előző nap már kikészítettem magamnak egy széket, szusszanva vetődök is le rá. A már bent lévő diákoknak köszönök mosolyogva, magamhoz képest meglepően jó kedvem van, és ez nyilvánvalóan annak tudható be, hogy nagyon kíváncsian várom Reiner mégis mit kezd magával. Régen vártam valamit ennyire.
Lassan, de biztosan érkeznek meg a diákok. Nem a negyedik évfolyamba járóktól kérem el az igazolást, hogy büntetlenül lehetnek itt. Felemelkedem, a könyvet és a papírokat csúsztatom a székre, könnyed léptekkel indulok el a tanári asztal felé.
- Köszöntök mindenkit az év végi ismétlő órán. Szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy aki nem tanulja a tárgyat, nem tudom honorálni az aktivitását, azonban, aki felvette, kiválthatja a vizsgát vele vagy pontokat szerezhet a házának. Maximum 15-öt - fűzöm még hozzá, ahogy megérzem az első felbukkanó gondolatot az egyik diáktól. - A mai órát Reiner Kende, tanársegédem tartja mindenki legnagyobb örömére, főleg az enyémre. Sok sikert kívánok mindenkinek - járatom végig kékjeimet a termen, majd ugyanolyan elnyújtott léptekkel takarodom vissza a székhez, mint ahogy előre mentem. Lehuppanok, mosolyogva pillantok fel tanársegédemre és biccentek egyet, hogy akkor hajrá. Tűkön ülve várom.
Utoljára módosította:Denis A. Brightmore, 2021. augusztus 17. 16:16
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. augusztus 17. 17:07 Ugrás a poszthoz

Átcsúsztok vagy felsültök?
szedjétek össze magatokat - 08.09. - Sárkánytan óra I.-IV. évfolyamig


Az első három percben kijött a mérhetetlen fejfájás, ami maximum akkor múlik el, ha levágom egy végtagomat, hogy a fájdalom balanszba kerüljön. Ezen nem segít a Mórocz gyerek sem, aki üvöltve nyomott a kezembe egy doboz pudingot, amit lendületesen hajítottam tovább a kuka irányába. Unottan döntöm hátra fejemet, ahogy Kende neki áll, karjaimat keresztbe fonom mellkasom előtt, lábaimat előrefelé nyújtom ki, bokámnál keresztezve őket, szemeimet lehunyom. Sokan hihetnék azt, hogy éppen bealudtam tanársegédem zseniális előadása alatt, de erről szó sincs. A fülem nagyon is nyitva van, a résnyire nyitott ablaknak köszönhetően a levegő minimálisan ugyan, de igenis jár, így a részecskéknek köszönhetően tökéletesen kihallom, hogy kik folytatnak elmaradhatatlan beszélgetést az órán. Halk zacskózörgés is megüti a fülemet, mikor a legelső órákon letisztáztam mindent. Halkat szusszanok, megvárom, míg Reiner befejezi, azt is, amíg Darik válaszol, majd biccentem előre fejemet és állok fel. Lassú léptekkel indulok a tanári asztal felé, hangom vágja át a levegőt. Míg beszélek állok be az asztal elé és pillantok le a két lányra.
- Darik és Hudson - emelkednek el az asztalról a kekszek, amik ívesen lebegnek tenyerembe. - Véleményem szerint igencsak hatalmas probléma, ha egy IV. évfolyamosnak a szövegértése hibádzik. Márpedig a tietek nagyon azt teszi. Elmondtam az első órán, hogy részemről bármit tehettek az órán, kivéve az evést. Az sem érdekel, ha arccal előre fejelsz a nemrég kidobott pudingba, de még egy szó, amíg Kende órát tart, és szellőztök egyet a terem ablakain kívül, valamint vizsga nélkül megbuktok. Esetleg más, akinek lenne mondanivalója? - egyenesedem fel, hogy kékjeimet járassam körbe a termen, majd essenek vissza az előttem ülőkre. - Tiszteljétek meg annyival Kendét, hogy képesek vagytok csendben végig ülni az órát, ami azért készült, hogy ne buktassalak meg benneteket a vizsgán - valamiért biztos vagyok abban, hogy Kende egyáltalán nem készült erre az órára, de gyönyörűen rögtönöz, amit viszont nagyon is értékelek. Még ha egyáltalán nem is látszik rajtam.
- Folytasd - fordulok Reiner felé, majd kikerülve a padot lépek vissza a székhez. Ugyanabba a pozícióba helyezkedem vissza, ám mielőtt tökéletes lehetne hajítom ki a tenyerembe fektetett kekszeket, amik hangosan csattannak a kukában. Kifejezéstelen arccal konstatálom, majd döntöm hátra fejemet és hunyom le szemeimet ismét.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. augusztus 25. 19:46 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz


Hencegős, vagy csak szeretek megbotránkoztatni embereket. Mindkettő lehetséges lenne, de elsődlegesen - a jelenlegi helyzetre való tekintettel, ahelyett, hogy ilyeneken gondolkodom, nemhogy még beszéljek is róla - inkább csak simán felszívódnék, mielőtt Helvey megint eltéved még mellőlem is. Kinézem belőle, és megkímélném magam, bár gondolom nem mondok újat, így meglepetésként sem ér senkit, hogyha eltűnik mellőlem, biztosan nem keresném meg ismét. Itt marad szépen az üzletben, aludnia is van hol, holnap pedig szépen kitalál egy maga.
- Fasza, akkor kapd össze a barátaidat és oldd meg velük - forgatom meg szemeimet, mert a tökömet sem érdekli, hogy kivel és miként oldaná meg az életét, főleg addig, amíg engem kihagy belőle. Cipővásárlás. Meg vagyok edződve, nincs szó arról, hogy ne lennék, mégis egy Payne mellett tengetem a mindennapjaimat, de van az úgy, amikor az ember fia kicsit megunja. Na, így vagyok én a cipővásárlással. A fehérnemű teljesen más tészta. Nyilvánvalóan. - Sokkal többel jössz, mint eggyel - mormogom bajszom alatt, mikor végre a pénztárhoz is érünk, Helvey meg pakolgatja visszafele a műanyag madarat. Totálisan értetlenül nézek rá, biztos vagyok abban, hogy meghülyült, és ennek hangot is adnék a továbbiakban, de inkább megszólal ő, én meg még értetlenebbül nézek.
- Miafasz - csúszik ki számon a hatalmas érvelésre. - Ne idegesíts fel, Helvey. Nem fogunk hazavinni egy műanyag madarat, mert vagy ezzel verlek agyon egy idegesítőbb napodon, vagy felgyújtom - nyúlok is a madár felé. Mindenki biztos lehet abban, hogy ez az undormány itt marad. - Na, add már ide - lépek egyet előrébb, erre elfordul a pénztár felé. Meg a nagy francokat! Még közelebb lépek, válla felett nyúlok át, majd szedem ki karjai közül a madarat. - Nem - mondom határozottan. - Választhatsz csokit cserébe - intek fejemmel a pénztár előtt végig húzódó polcokon, ami tele van csokival meg mindenféle cukorral. Komolyan olyan, mintha egy gyerekkel vitatkoznék éppen, aki kiveri a hisztit, mert nem megyünk el a mekibe, mivel van otthon kaja. Elfordulok tőle, a madarat rakom le valami labdás kosárba, majd lépek vissza Helvey mögé villanó tekintettel, hogyha megmozdul, azzal a szándékkal, hogy kikerül és visszaszerzi a madarat, komolyan visszaviszem a konyha részlegre, leültetem, és ott hagyom.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. augusztus 27. 13:59 Ugrás a poszthoz

Átcsúsztok vagy felsültök?
szedjétek össze magatokat - 08.09. - Sárkánytan óra I.-IV. évfolyamig


Szinte már büszkeséget érzek aziránt, amit Kende éppen letol több évfolyamnak is. Témát visz tovább témából, összekapcsolja a történéseket és a kérdéseket ennek megfelelően teszi fel, amikre még meglepőbb, de válaszok is érkeznek, és nem is rosszak. Fejemben folyamatosan pörögnek a nevek, mellettük a pontok, de füleim ki vannak élezve, így hallom meg, hogy nemcsak Darik és Hudson tiszteli meg Kendét, de Vattacukor is. Hangosat morranok.
- Vattacukor kapaszkodik a székébe kikúrt erősen - figyelmeztetem az eridonost, majd várok pár pillanatot és vagy megcselekszi vagy nem, de a széke attól még könnyedén emelkedik el a padlótól, majd fordul fejjel lefelé. Ha nem kapaszkodik elég erősen simán benne van a pakliban, hogy leesik, de nem kell aggódni: a levegő megtartja. - Megkérdeztem, hogy van-e valakinek mondanivalója, nem éltél a lehetőséggel. Akkor csendben vagy, hacsak nem a kérdésre válaszolsz, mint Darik - biccentem előre fejemet, hogy ránézhessek. - Érthető voltam? - rebben meg szemöldököm kérdőn, és szinte válasz nélkül fordítom vissza rendesen, ültetem a székbe, majd eresztem vissza egy hang nélkül. Intek Kende felé, hogy folytassa, jöhetnek az Ukrán Vashasúak, amit ismét gyönyörűen visz tovább. A végén tényleg elérjük, hogy büszke legyek, azonban a következő kérdésre kénytelen vagyok Reinerre pillantani. Akaratlan a mozdulat, ahogy előrébb is dőlök, könyökömmel támaszkodom meg térdemen, miközben hallgatom a kifakadást. Szám elé teszem kezemet, így támaszkodom tovább, ahogy szám szeglete ráng meg aprót, valamiféle mosoly kezdeményre. Felegyenesedem, térdemre vetem bokámat, ahogy hátradőlök.
- Én jártam már - szólalok meg. Hangom még így is átvágja a teret, ajkam szegletében hagyom kibontakozni a féloldalas mosolyt. - A 73. cikkely mellett rengeteg kritériumnak kell megfelelnie egy rezervátumnak, és elsődlegesen mindig az adott rezervátum állatállományát szem előtt tartva szükséges megoldást találni egy felmerülő problémára - támaszkodom térdemre, felállok, majd indulok el a padsorok között a tanári asztal felé. - A rezervátumok beláthatatlan és bejárhatatlan területtel rendelkeznek, amik az állatoknak remek életkörülményeket biztosíthatnak, míg a rezervátumban dolgozóknak igencsak megnehezítik a munkájukat. Lássuk csak... - hunyom le szemeimet, pillanatok múltán lobban fel az első padsor előtt egy sor hidegláng, amik felveszik a walesi sárkányrezervátum formáját. - Ez a Wales-ben található sárkányrezervátum központi épülete, nyilván egy kicsinyített mása, körülötte a terület, amit felügyelet alatt kell tartani. Ki tudja hány százezer hektár területről beszélünk - döntöm derekamat az asztalnak, fejem fordul Kende felé. - Hogy oldanád meg a bejárhatatlanság problémáját? Hopponálás, zsupszkulcs, seprű kizárva, figyelemmel arra, hogy repülni tudó és defenzív-agresszív állatokról beszélünk - fejemet fordítom előrefelé, majd mosolyodom el őszintén a jelen levő diákokat figyelve. - Közelebb jöhettek.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. szeptember 4. 15:07 Ugrás a poszthoz

Podlovics Lenke
a sok beszéd következményekkel jár


Talán mindketten a legjobban járnánk akkor, ha Lenke valóban fogná magát, felkelne és elhagyná a termet. A legnagyobb bökkenő ebben, hogy mint tanára, ezt nem engedhetem meg, ugyanis kiskorúként nem hagyhatja el az intézményt, amíg én azt nem mondtam, vagy a kötelező foglalkozások nem teltek le. Márpedig ő még kötelező foglalkozáson ül, bármennyire is nem szeretné. Én sem szeretném, basszameg, de hát a kötelezettségek meg a többi felelősségteljes szöveg helye, ráadásul… engem otthon egy Payne vár, és ember legyen a talpán, aki azt a litániát egy ilyen hosszú nap után még meghallgatná nyugodtan és türelmesen.
Tartom a szemkontaktust, amit minduntalan a kislány kezdeményez, azonban mikor tekintetében valami más csillan meg, ajkam akaratlan rezdül, hogy visszafojtsam a mosolyt. A szék nyikordul, és mire pisloghatnék egyet, Lenke már az előtt áll. Egy szót sem szólok, mindössze én is előrébb dőlök egy szemtelen vigyorral arcomon, mikor ő, és halkan felnevetek: nem cselekszi meg azt, amit szeretett volna. Okos kislány, bár értékeltem volna a bátorságát. Követem mozgását, a vigyorból lesz mosoly, azonban a szemtelenség még mindig ajkaimon csücsül. Türelmesen várom meg, hogy Cortezhez érjen, majd támaszkodom térdeimre és állok fel. Az állat azonnal mozdul, egy könyvről elrugaszkodva ugrik a vállamra, majd helyezkedik nyakamba. Automatikusan felnyúlok, megcirógatom álla alatt, majd hátra sem pillantva indulok a tanári asztal felé.
- Aki befejezte, elmehet - fordítok hátat az asztalnak és döntöm annak csípőmet. Karjaimat fonom keresztbe magam előtt. Kékjeim a mozgolódó diákokon zizegnek ide-oda, köszönök mindenkinek, segítek az utolsó utáni kérdésben, majd halkat szusszanok. Fejemet döntöm hátra, szemeimet lehunyom. - Te is mehetsz, Podlovics - biccen előre fejem, arcomon halvány, de őszinte mosoly játszik. - Öröm volt veled tölteni a délutánt - biccentek aprót, majd nyúlok a papírhalom felé, amit kezembe fogok, majd lépek ki a kislány után a folyosóra.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. szeptember 21. 16:06 Ugrás a poszthoz

Átcsúsztok vagy felsültök?
szedjétek össze magatokat - 08.09. - Sárkánytan óra I.-IV. évfolyamig


Minden halad a saját medrében és legnagyobb megdöbbenésemre fakad ki tanársegédem éppen a rezervátumok témájánál, ami a többi diák figyelmét is sokkal jobban felkeltette, mint arra valaha gondoltam volna. Szemöldököm rebben meg, ahogy a már lángokból kirakott épület előtt állok, és hallgatom az óra aktív fiú tagjait.
- A levitás törpe jól beszél - bólintok egy aprót. Marchetti káromkodását figyelmen kívül hagyom, azonban szavait semmiképpen sem, még a mosolyom is kitart. - A rezervátumok az adott lénynek készülnek. Nekünk egyszerűbb dolgunk van, mint a mugliknak, mert ugye pár pálcasuhintás és kész a beláthatatlan terület - döntöm csípőmet az asztalnak. - A rezervátumok lényege, hogy az állatok biztonságban legyenek pontosan akkora területen, amekkora nekik megfelel, nem az az elsődleges szempont, hogy minden jöttment rájuk lásson, mint egy kiállításon, viszont - hagyok pillanatnyi szünetet. - Teljes mértékben meg tudom érteni az álláspontodat, Kende. Hiába a hatalmas terület, ha az állat lényegében be van zárva, azonban Vattacukor szavai is teljesen helytállóak, ahogy… - pillantok a levitásra, hátha mondd valami név félét, de igazából meg sem várva folytatom. - A levitásé is. Ebben a témában igazán nehéz dűlőre jutni, mert mindenkinek igaza van - menten lemegyek hídba, hogy van egy olyan téma, ahol komolyan önálló gondolatokat fogalmaznak meg a diákjaim, különböző évfolyamokról, ráadásul nem is rosszul. Halkat hümmentek, Kendére sandítok oldalvást, majd egyetlen mozdulatom nélkül tűnik el a rezervátum miniatűr változata a teremből.
- Szökés mindig előfordul, amíg a sárkányokkal emberek foglalkoznak - kivéve Wales-ben, mert ott vagyok én. - A két legnagyobbról beszéltünk már vagy fogunk beszélni, kisebb hibák pedig mindig is voltak és lesznek, habár nem engedhetné meg magának egyetlen rezervátum sem - vonom meg vállamat. Nehéz munka ez, mikor olyan emberhiányban szenvedünk, akik tudják is, hogy mit csinálnak és még értenek is hozzá, ne adja Merlin.
- Oké. Nem kötelező - ehhez ne szokjatok hozzá -, de aki érez magában motivációt, az írhat egy beadandót a rezervátumokról. Hogy látja és miért úgy, min kellene változtatni, min nem, hogy oldaná meg a szerinte problémákat. A leadási határidőről, valamint a pontozásról minden évfolyamot értesíteni fogok az új tanév első Sárkánytan óráján. Kende… - pillantok ismét tanársegédemre. - Folytasd, kérlek, ha van még valami.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. október 7. 17:10 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz


Megforgatom szemeimet csupán a reflektálásra, mert ez rohadtul nem erről szól. Vannak olyan napok, amikor úgy érzem, direkt akarja felbaszni az agyamat, mert élvezi, de aztán mindig emlékeztetnem kell magamat, hogy Helvey-ről van szó, aki egy nagyra nőtt gyerek. Bár nem könnyíti meg, hogy elviselhető legyen, de basszameg! Még életben van. Igen, csak ő. Valamit akkor nem csinálhatunk olyan szarul, ha nekem megmaradt a maradék józan eszem, ő meg még él, ami mondjuk nem utolsó szempont, amit figyelembe kell vennem. Kivéve akkor, ha elhangzik, hogy én hergelem magam, amikor megint ott tartunk, hogy van egy kölyköm, aki rohadtul nem hallgat rám, és úgy szorongatja azt a madarat, mintha minimum milliók lennének a belsejében. De ilyenről nincs szó! Ez csak egy műanyag - és nem mellesleg - haszontalan madár. Morog is, de végül csak a kezeim között tudhatom azt a szart, ami meg a labdáknál köt ki, Belián meg utána kap. Tekintetem tökéletesen tükrözi, hogy mit gondolok erről, még be is durcázik, a titulusra meg csak megremeg ajkam széle, ahogy visszafogom a mosolyt.
- Bassza meg, hogy olyan vagy, mint a tököm, de komolyan - fordulok ismét a labdákat tartó bármi felé, kapom ki belőle a madarat és nyomom Belián kezébe. - Ha valaha ismét eltévedsz, feldugom a seggedbe - engedem el, amikor már biztosabban tartja és nem valószínű, hogy a lábunknál koppanna az undormány. Szemeimet dörzsölöm át, felső ajkamat felhúzom, mert ki tudok készülni az öngyilkos fejétől, ami a szakítás óta előszeretettel van a fején. Lehet empatikusabbnak kellene lennem, csak ez nem fog megtörténni. Másokkal is szakítottak már, másoknak is szar volt, mások is szerelmesek voltak, de ő… Merlinre mondom, hogy meg vagyok áldva.
Párat lépek előrébb, ahogy végre mi kerülünk sorra. A kezéből veszem ki a madarat, a szalagra teszem a két csokival együtt, fizetek, majd ott sem vagyok. Ennyi izgalom elég volt mára, és a gyerek is boldog legalább. Öles léptekkel hagyom el az épületet, onnan kiérve gyújtok rá azonnal. - Annyit kérek, Helvey, hogy ne szem elé tedd, mert borzasztóan ocsmány. Ha emiatt lankadok le, simán rád fogom - rá sem pillantva szívok mélyet a szálból, majd nézek körbe. - Hol szeretnél sörözni?
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. október 17. 14:34 Ugrás a poszthoz

Átcsúsztok vagy felsültök?
szedjétek össze magatokat - 08.09. - Sárkánytan óra I.-IV. évfolyamig


Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen óra elsülhet ennyire jól. Barátságos vita, vélemény megosztás a diákok között, akiknek tényleg van véleménye valamilyen esetben. Hihetetlen. Mórocz kérdésére csak elégedetlenül megingatom a fejem, Zalán kérdésén viszont halványan ugyan, de elmosolyodom. Lassan teszem Kende vállára a kezemet, hogy majd én intézem, és pillantok a levitásra.
- Az ártalmatlanítás az összes rezervátumban más és más. Mivel a legtöbb bűbáj lepereg róluk, és bőrük szinte áthatolhatatlan, kreatívnak kell lenni. A Walesi rezervátumban két megoldás van: pyromágusok segítségével kerülnek közel az állathoz, akinek vagy a szemgolyójába vagy a hónaljába, egy megbűvölt tű segítségével juttatják a nyugtató hatású készítményt, amitől remélhetőleg elájul az állat. Ezek után, ha szerencsénk van, minden probléma nélkül szállítható vissza eredeti élőhelyére - mosolyodom el halványan, mert általában nincs akkora szerencsénk, hogy a sárkányt pontosan arra az időre üssék ki, amíg szükséges lenne. Szusszanva lépek el az asztaltól, amögé sétálva pillantok végig a megjelent diákokon.
- Köszönöm szépen mindenkinek az aktív részvételt, a pontok következő tanévben kiosztásra kerülnek. Mehettek - intek nekik, miközben a székről lebegnek felém jegyzeteim. A székre huppanok, az esetlegesen felmerülő kérdésekre válaszolok még, de egyébként a nevek mellé firkantott kulcsszavakat fürkészem inkább. Akaratlan mosolyodom el, ahogy Cortez az asztalra ugrik, állát megvakarva csillannak meg szemeim, ahogy elégedetten dőlök hátra. - Nem is olyan reménytelen egy-kettő, mint azt gondoltam - fordulok az ablak felé, ami kitárul egy intésemtől, majd az ajtót becsukva a diákok után gyújtok rá szemrebbenés nélkül. Na lássuk...


Köszönöm mindenkinek a részvételt!
A játékot átolvasom, a pontok utána kiosztásra kerülnek minden megjelentnek.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. október 17. 15:34 Ugrás a poszthoz

Vattacukor
Merlin áldjon meg - rám nézhetsz


Az év eleje úgy robbant a nyakamba, hogy már órákat tartottam, amikor felfogtam, hogy egyébként tényleg elkezdődött az év, és össze kellene kapnom magamat. Helvey legnagyobb örömére valószínűleg, a nyáron nem nagyon voltam a házban, szóval a vitákat is megúsztuk, mint a házaspárok. Legalábbis egy ideig teljesen elhittem ezt, amíg Payne a kezembe nem nyomta az Edictum egy számát éppen a legjobb szünetemben valaha. Ő alibinek van, de egyébként Helvey-t dugom. Láttam Payne arcán az aggodalmat, hogy vajon melyik pillanatban fogok elkattanni, de röhögve dobtam félre az újságot, hogy magamhoz húzva közöljem vele, tényleg nem vagyok meleg. Mármint még lehetek, de egyelőre nagyon úgy áll a szénám, hogy nem vagyok.
A kérdések hamar elhalnak, a diákok mozgolódni kezdenek az óra végével, így karjaimat fonom magam előtt keresztbe, derekamat döntöm az asztalnak, ahogy türelmesen várom, hogy elhagyják a termet. Tekintetem villan egyetlen egy diákra. - Vattacukor, maradj még - hangom hangosabban hasítja át a levegőt, egy éppen előttem elhaladó lány húzza összébb magát. Óvatosan veregetem meg a hátát, amolyan bocsánat kérésnek szánva, majd pillantok vissza Marchettire.
- Vajon miért van az, hogy a beadandóid nem is olyan olvashatatlanok, a tavalyi évzáró órán is egész elfogadható volt a teljesítményed, de egy rendes órán használhatatlan vagy? - féloldalasan fordulok hátra, kezem kinyúl a dolgozatért, amit egészen könnyen ki tudtam javítani, és nem azért, mert annyira rossz lett volna, pár pillanat alatt futom át újra az első oldalt, végül ismét Marchettire nézek. - Beszéltem néhány tanároddal, és kiderült, hogy nem csak engem tisztelsz meg ezzel - rebben meg szemöldököm, felé nyújtom a beadandót, amin egy Várakozáson felüli kapott helyett. Nem mondom, hogy öröm volt olvasni, de ahogy indultunk, meglepően odatette magát, és még így is jobbat nyújtott, mint néhány évfolyamtársa. Sóhajtva keresztezik ismét karjaim egymást mellkasom előtt, ahogy várom, hogy mondjon valamit. Ha elfogadható választ kapok, akkor egész jól megúsztuk ezt, ha nem… hosszú napunk lesz innentől.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. október 25. 16:26 Ugrás a poszthoz

Vattacukor
Merlin áldjon meg - rám nézhetsz


Adott a kérdés, hogy mit kezdesz egy olyan gyerekkel, aki nem elég, hogy a legtöbb mindenbe szarik bele, de még figyelemhiányos is? A kérdéssel önmagában nem lenne baj, a problémám csupán annyi, hogy nagyon úgy tűnik, hogy tőlem várják most a választ, mivel nekem igenis bassza a csőrömet, ha nem figyelnek az órámon. Szóval most nyakig ülök a retekben, amit lényegében magamnak kreáltam. Kezem mozdul mellkasom elől, hogy a választ hallva, ujjaimmal dörzsöljem meg szemeimet.
- Lámpalázad van, mert órán figyelned kell? Érdekes megközelítés - morgom bajszom alatt a szavakat, hogy végül átnyújtsam neki a beadandóját, ami pontosan olyan meglepődést okozott neki, mint nekem. Remek, legalább ebben hasonlítunk. És képes vagyok magamban tartani a véleményem erről, de már kiszökne a kezdés, így megköszörülöm torkomat. Nem kellene egy diákomnak azt mondani, hogy ne is szokjon hozzá, igaz? Halkat szusszanva helyezkedem vissza, kékjeimet emelem a srácra.
- Meg fogsz lepődni, de semmi rosszat nem csináltál. Engem is meglep - bólintok aprót féloldalas mosollyal ajkaimon, ahogy fürkészem az arcát. Ismételt szusszanást engedek meg magamnak. - Mennyi maradt meg a mai órából? Úgy nagyjából? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn. Ha tényleg ekkora problémát okoz neki huzamosabb ideig figyelni, akkor valahogy meg kell oldanunk ezt, hiszen magának ássa a gödröt egyre mélyebbre, és bármennyire hihetetlen, rohadtul megkímélném magam a plusz évektől. Nincs erre lehetőségem, ha megbukik bármiből is. Jobb híján kúszik be a gondolataim közé a tanulótárs ötlete, ám ezen kívül név nemigen, aki valóban tudna segíteni neki. Ez sokkal nehezebb lesz, mint elsőre gondoltam volna, de B tervnek még mindig ott van Payne, hogy segítsen. Nem is rossz. Lehet lepasszolom neki, ő úgy is jártas a balfaszok pesztrálásában, amire én vagyok az élő példa. Végül is… a mai napig élek és virulok, amit aligha magamnak köszönhetek.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. november 21. 18:09 Ugrás a poszthoz

Helvey
ha a hülyeség fájna - rám nézhetsz


Rohadt sok mindent képes vagyok elviselni, mióta az előkészítőben és a kastélyban is tanítok, de Helvey minden szintet képes túlnőni, főleg, amikor valami baromságra pörög rá. Viszont meg szeretném magamat kímélni az öngyilkos képétől, és ha ehhez jönnie kell ennek az undormány madárnak, akkor jönni fog, csak ne csinálja ezt velem. A kapcsolatunk ilyen szempontból nem változott: mindig megkapja, amit akar, mint valami kölyök, csakhogy megkíméljem az idegrendszerem. Mi ez, ha nem gyönyörű barátság.
Hangosan röhögök fel a válaszra, annak utóhatásával még nevetve fizetem ki a bazárt, amit kénytelen voltam megvenni, de már nyugodtabban és ugyanolyan faarccal lépek ki az épületből. Még csak meg sem torpanok arra, hogy utánam szól, várjam meg. Kihoztam, a kasszától meg csak kitalál már. Mondjuk kétséges, és mindezek után kinézem belőle, hogy két méteren rossz felé kanyarodik, de meghallom magam mellett a hangját, úgyhogy ügyes fiú, és abszolválta a problémát. Jár a flamingó. Lendületesen indulok tovább, miután az impotenciám a téma, de pár lépés után kell - igen, kell - megtorpannom, amikor folytatja. Félig megemelkedett szemöldökkel fordulok hátra vállam felett, elkapom a kacsintást, végül teljes testtel fordulok felé, hogy a tipikus féloldalas mosolyommal lépjek közelebb hozzá meg sem hallva, amit a sörözésről mondd.
Közvetlen előtte torpanok meg, kezem lassan emelkedik feljebb, behajlított mutatóujjamat csúsztatom álla alá, hogy megemeljem a fejét: így már biztosan rám figyel, mivel nem adok neki más választást. Lesütött tekintetem zizzen ajkaira, lassan hajolok lejjebb. - Vigyázz miket ajánlasz fel, Helvey, nehogy kihasználjalak - motyogom ajkaiba szavaimat, leheletem csapódik vissza onnan. Hirtelen mozdulattal egyenesedem fel, szemtelen vigyorral ajkaimon húzom vissza kezemet, ajkaim közé biggyesztve cigarettámat hátrálok pár lépést, majd megfordulok és indulok el arrafelé, amerről jöttem. Életem nagy részét az teszi ki, hogy az emberekkel játszom, és most komolyan kérdezem; közületek ki hitte el egy pillanatra is, hogy ez alól Helvey kivétel?
- Ha nem sietsz, itt hagylak - emelem fel kezemet jelzésképpen, hogy mégis merre kellene megindulnia. Közös erővel vásárolunk be, majd otthon adja meg a kellő élvezetet a sör, amit annyira, de annyira kívánt a gyerek.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. november 21. 18:46 Ugrás a poszthoz

Vattacukor
Merlin áldjon meg - rám nézhetsz


Az legalább már biztos, hogy ezt a gyereket kurva nehéz követni. Nem a kérdésre válaszol, és ha azt teszi, akkor sem azt teszi, mert megválaszol egy kérdést lényegében, csak nem azt, amit feltettem neki. Meg vagyok áldva. Ez már biztos. Payne vajon mit tenne? Azon kívül, hogy kedvesen elmagyarázná neki ez miért nem jó neki. Ő tud bánni az emberekkel, a kölykökkel is, én meg… én vagyok. És ezzel mindent megmagyaráztam. Könnyedén hagyom figyelmen kívül a megszeppenést, ami még egy vak szemét is kiszúrná.
- Nem szeretsz az évfolyamtársaid előtt megnyilvánulni, mégis mindig te vagy a leghangosabb - emelkedik meg szemöldököm kissé kérdőn, mert ezt én valahogy nem nagyon tudom összeegyeztetni. Mondhatnám, hogy bennem van a hiba, de ez esélytelen. - Rendben van. Elhiszem, amit mondasz - lököm el magam az asztaltól, megkerülöm azt, a székemre huppanok, hogy pergament és pennát vegyek a kezembe. Felpillantok a meglepetésre, szemforgatva engedem el ezt is, ahogy a kérdésemre adott “jaj”-t is. Ez már jól kezdődik. Pennámat tartom a kezemben, őt figyelve dőlök hátra, akkor pillantok el róla csupán, amikor előkapja a jegyzeteit, ami meglepően soknak tűnik, így első ránézésre. A jegyzetekért nyúlok, elveszem tőle azokat, a penna visszakerül a helyére, mutatóujjammal csinálok körkörös mozdulatokat, hogy mondja csak, amíg én átfutom a jegyzeteket. Olvastam már rosszabbat is. A legtöbb lejegyzetelt dolog teljesen irreleváns, de elnézem neki, mert legalább jegyzetelt, és végül is a lényeg is a papíron van. Hümmentve nézek fel rá, visszanyújtom neki a pakkot, majd dőlök vissza.
- Van egy ajánlatom - fogom kezembe ismét a pennát. - Minden órámon kötelezően figyelned kell harminc percet, majd részemről felkelhetsz és elhagyhatod a termet. Csendben - szögezem le ellentmondást nem tűrő hangon. - Vagy maradhatsz is, nem érdekel, de azt is úgy, hogy nem zavarod a többieket. Szólni fogok a harmincadik percben - nézek rá jelentőségteljesen. - Rövidebb kidolgozású dolgozatokat fogsz kapni, majd beszélek az igazgatóval ezekről, cserébe minden hónap utolsó napjáig jegyzeteket készítesz nekem a mindennapjaidról, és egy esszét, egy általad kiválasztott témáról, ami egy olyan témával kapcsolatos, ami éppen érdekel - kapom el tekintetét. - Benne vagy?
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. december 1. 20:56 Ugrás a poszthoz

Hóvirág
ez nem lehetséges - rám nézhetsz


Baglyot küldött, érted? Baglyot. Niamey olyan utálattal méregette a madarat, egy pillanatra elhittem, hogy ott helyben megeszi, de végül csak elijesztette. Volt kedves megvárni, amíg leeszkábáltam róla a papírt, csak utána. Nemes gesztus. Azt olvasgatva léptem be a házba, hogy le se vetkőzzek, így megspórolva egy csomó energiát. Szemöldököm ugyan megrebbent a levél tartalmán, de meglepni már nem tudott. Kaptam már ennél furcsábbakat is Payne-től, szóval miután elintéztem az állatokat - Helvey-t is -, kabátom zsebébe töszködve a kezeimet lódultam meg a kurva tér felé.
Még úgy is képes voltam késve elindulni, hogy direkt nem vetkőztem neki, és ha már elkéstem, akkor hova siessek, ugye? Ezen elv alapján lépek lassan a tér széléhez, hogy kitúrjam a levelet és induljak el azt olvasva a megfelelő pad felé. Istenem, Payne, ilyen gyökér megfogalmazást, de tényleg. Nem mindegy melyik… Nem. Nem mindegy. Szemem sarkából pillantom meg a hófehér kabátot, ajkaim elnyílnak, hogy minden tizedmásodperccel csak jobban tegye, míg az égő cigaretta esik ki ajkaim közül.
Évekkel ezelőtt láttalak utoljára. Hevesen dobogó szívemtől nem hallom a külvilágot, ahogy öles léptekkel kerülök elé és ölelem magamhoz szorosan. A barna tincsek közé fúrom arcomat, reszketegen szívom be a levegőt ajkaim között, szemeimet annyira összeszorítom, a fehér foltok pattognak előttem. Karjaim óvón ölelik körbe egyre csak jobban és jobban, el is felejtem, hogy könnyedén összeroppanthatnám a törékeny testet. Semmi nem számít, csak az, hogy ismét a karjaim között tarthatom - minden eltörpül amellett, hogy ismét itt áll előttem. Érezhetem az illatát, ölelhetem, hallhatom, ahogy lélegzik. Órákig lennék képes így állni. Pontosan ott, ahol kiderült, hogy a Payne által beharangozott élő húgom, előttem állt, és én még csak nem is tudtam róla a beszélgetés végéig.
- Annyira hiányoztál - motyogom a tincsek közé. Igyekszem artikulálni, normálisan formálni a szavakat, de ajkaim a tincseknek nyomódnak, így talán csak morgás hallatszik az egészből. Soha többet nem akarom elengedni.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. december 5. 18:11 Ugrás a poszthoz

Kasza
lehetetlen - istenem, te szerencsétlen - rám nézhetsz


Gusztustalan idő van, és mindenki undorítóan boldog, mert közeledik a karácsony. Payne is vérszemet kapott, ami nem lenne probléma, mert ő egy ember, de most, hogy Lorin is visszajött, az már kettő. Micsoda matek! Tehát két embertől kell hallgatnom, hogy mennyire jó lesz az ünnepekkor összeülni a faszom tudja hányan, majd együtt díszítünk fát és miegymás. Mondtam nekik, hogy felesleges, mert van egy Cortezünk, de kitartottak amellett, hogy ugyan, ő biztosan nem bántaná. Nos, én szóltam, szóval okosan visszavonulót fújtam, és hagytam, hogy tervezzenek. Egy idő után már nem is hallottam, amit beszélnek, csak mosolyogva néztem őket.
Az idill hamar elmúlt, amikor beközölték, hogy a savanyú képem elveszi az ő tervező kedvüket is, szóval inkább menjek és tegyem hasznossá magam. Bevásárolni. Érted? Elküldtek bevásárolni, mint valami apukát. Morogva, káromkodva, de végül csak megmozdultam, mert ember legyen a talpán, aki ellent mer mondani két Brightmore-nak. Bátor dolog lenne - és egyenlő egy halálos ítélettel. Na, ezeknek köszönhetően nézem végig, ahogy az ismerős alak mászik négykézláb a földön a jég folttól egyre távolabb. Megtorpanok előtte, mikor Cortez ugrik le a vállamról, hogy megkörnyékezze a… sárkánytigrist. Mi? Sárkánytigris, balfasz, kétszínű haj, magában beszél.
- Ha nem te vagy az, akire gondolok, akkor ez nagyon kellemetlen lesz - biggyesztem ajkaim közé cigarettámat, aminek vége azonnal izzani kezd. Csípőmet döntöm jobbra, ahogy lesandítok a szerencsecsomagra. Merlinre mondom, ha tényleg ő az, akkor lehetségesen elkezdem bírni a karácsonyt. Lorin visszajött, és ha ő… ő, akkor ennél jobb nem lehet. Szusszanva nyújtom ki neki jobb kezemet, hogy felsegítsem.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. december 5. 19:10 Ugrás a poszthoz

Hóvirág
ez nem lehetséges - rám nézhetsz


Hogy volt pofám innen is késni? Sőt, hogy fordulhatott meg a fejemben, hogy el sem jövök? Azt hittem megint Payne valami agymenésének áldozata lennék, és mondjuk elrángat ruhát venni. Volt már rá példa, de tudta, hogyha már elmentem odáig, akkor mindenképpen elkísérem, a végén fehérnemű vásárlással kompenzált, szóval nem is volt olyan rossz. De ez… ez mindent felülmúl - és én majdnem elengedtem a lehetőségemet. A karjaim között lévő test olyan távolinak tűnt minden egyes eltelt nappal, komolyan elhittem, hogy soha többet nem látom. De most, orromban van az illata, amit azt hittem soha többet nem fogok érezni, hallgatom, ahogy lélegzik, elalhatok és kelhetek megint mellette, amíg ismét el nem megy, de addig minden pillanatot ki szeretnék használni. Mikor végre megkaptam, elvesztettem újra. Most itt van, mégis én már attól félek, hogy megint elhagy. Nem vagyok biztos abban, hogy túlélném. Hallhatom a hangját.
A kérdésre távolodom el tőle, kékjeim teljesen máshogy csillannak meg: mintha ismét először látnám a halottnak hitt húgomat. Arcára csúsztatom kezemet, egyelőre úgy teszek, mintha meg sem hallottam volna a kérdést. Arcát fürkészem. A hatalmas szemeket, amiket az anyjától örökölt, a hófehér bőrt, ami a mai napig tökéletes, a sötét tincseket, amik így is világosabbak az enyémnél. Ahogy mozdul hajolok lejjebb, hogy könnyebben elérjen, szélesen mosolyodom el a homlokomat ért csókra. Lehunyom szemeimet.
- Az merült fel bennem, hogy el sem jövök, mert nem tudom mibe akarna megint belerángatni - rezzen meg ujjam arcán. Felegyenesedem. - De itt vagyok. Itt vagy - vigyorodom el szélesen, tarkójára csúszik kezem, így húzom magamhoz ismét, hogy hajába csókoljak.
- Hogyhogy hazajöttél? És miért nem szóltál? Me- - elharapom a mondatot, eltávolodom tőle, kékjeim kissé kikerekedve nézik pár másodpercig arcát. - Meddig maradsz? - fejezem be végül a félbeszakított kérdést halkan.
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2021. december 5. 21:47 Ugrás a poszthoz

Kasza
lehetetlen - istenem, te szerencsétlen - rám nézhetsz


Cortez leül fajtársa előtt, undorral méregeti, félrebiccentett fejjel. Nem is ő lenne, de éppen el vagyok foglalva, a - nem egészen - előttem fetrengő lányon, akit meglepő, de még én sem tudok elfelejteni. Mondjuk. Maradjunk annyiban, hogy valami rémlik, de magamat ismervén, bár ritkán tévedek, mégis benne van a pakliban, hogy egy másik lánynak hiszem.
- Faszért bonyolítod még jobban - morgom orrom alatt, miközben kezére markolok erősebben, véletlen se csússzon ki ujjaim közül, majd segítem fel. Kékjeim libbennek Cortez felé, aki hatalmas kék foltként igen feltűnő jelenség az utca közepén, ráadásul minden mozdulatára ki vagyok élezve, mert egy bunkó. De most érdekes módon, csak tisztogatni kezdi magát. A nevemre fordulok vissza előre.
- Mondjad - emelkedik meg szemöldököm kérdőn, hogy mégis mit akar. Szabad kezemmel túrom hátra fekete tincseimet, ajkaim közé biggyesztett cigarettámból szívok egy nagyobbat. - Stefánia - vigyorodom el szélesen. Tényleg ő az. A vigyorból lesz halk nevetés, ahogy szinte már felkiált, én meg automatikus mozdulatként dörzsölöm meg szemeimet.
- Para, hogy élsz. Mit keresel itt? - valószínűleg nem emlékeznék a nevére, ha nem lenne pyromágus. Nem elég, hogy érzem az elemét, de még emlékszem is a közös órákra, amiket együtt kellett szétszenvednünk. Bevallom, akkor is különös volt, és valahogy soha nem kerültünk egy társaságba, hiába voltunk évfolyamtársak. Mondjuk szarom is le, amikor nagyon régen voltak az idők, amikor mi a kastély padjait koptattuk. Nincs arról szó, hogy öregszem, ugyan. Kortalan vagyok, és szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogyha valaki az ellenkezőjét meri mondani, lehet súlyosan megsérül.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Denis A. Brightmore összes RPG hozzászólása (196 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] Fel