Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kevés szünete volt napközben, így három szálat is elszívott, mire az erdő széléhez ért. Fáradtan sóhajtott fel, miközben belépett a házba. Jólesően szippantott bele a keményfa illatával átitatott levegőbe. Nem köszönt hangosan, talán már mindenki aludt a házban. Késő volt, és ha Samnek sikerült elaludnia, nem szerencsés, hogyha felébreszti.
Levette a cipőjét, és belesett a kisfia szobájába. A gyerek nyugodtan aludt, így South csak mosolyogva hajtotta be az ajtót. A hálóból fény szökött ki, így mikor befordult, csak halkan köszönt... volna, ha nem akad a torkán a szó.
- Azt hittem, már alszol - kúszott egy mosoly a szájára, miközben az ajtófélfának dőlve mérte végig az elé táruló látványt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kevés idejük volt egymásra, mióta Sam megérkezett közéjük, és hiába segített nekik East és Yar, nem volt ugyanaz, mint azelőtt. Nem is értette, hogy miért, mikor Sam a másik szo...
Évforduló! Sosem tartotta számon az ilyesmit. Nem kellett neki. Talán egy másodperc töredékére ült ki az arcára a ráismerés. Aztán a pulcsiját ledobta az ágy végébe, lábával behajtotta az ajtót. Nem teljesen, csak éppen annyira, hogy a gramofonba berakott halk zene ne ébressze fel Samet.
- Örülök, hogy megvártál. - Feltérdelt az ágyra, ujjait finoman húzta végig Annie karján, fel egészen a válláig. - Hogy akkor vártál rám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Elmosolyodott a kijelentésre, de ez a mosoly nem volt teljesen őszinte. Akkor egy hajszál választotta el csupán. Megtehette volna. Megtette volna, ha nincs az a kötődés, ami akkor tilos volt. A legnagyobb hiba. A hiba, ami most a boldogságához vezetett.
- Nyugodt, és unalmas. Nélkületek. - Viszonozta a gyengéd csókot. Kibontott hajtincseivel játszott. Az ujjára csavarta majd elengedte, aztán végül a füle mögé tűrte, hogy finom csókot nyomjon a tövébe.
- Milyen volt Eastnél? - Szinte csak suttogott. Nem igazán figyelt a kérdésre, a válasz sem igazán érdekelte. Annál sokkal természetesebb ösztönök vezették.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem igazán hallotta, mit válaszolt. Hümmögött egyet, miközben ajkait végighúzta Annie állának vonalán, hogy aztán ajkaihoz érjen. Csak egy pillanatra. Magához vonta, miközben hüvelykujja gerincének vonalát rajzolta végig. Mintha ismét feltérképezné testének minden porcikáját. Pedig ismerte. Minden egyes részletét.
A tekintetét kereste, mikor eltávolodott tőle, de a kijelentésre nem válaszolt. Kereste az okokat. A miérteket és a hogyanokat. Vajon komolyan gondolta? Hát persze, hogy komolyan gondolta.
- Nagyobb családot. - Izmai megfeszültek, ahogyan ő is kimondta, és kissé hátrébb húzódott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Félt attól a pillanattól, mikor Samet óvodába kell küldeniük. Mikor megkezdi majd az iskolát. Mikor elkerülik majd, mert a "sátán gyereke". Mert egy halálfaló sarja. Nehéz élete lesz. Miatta. Azonban teljesen más még egy ember életét erre a sorsra kárhoztatni.
Elhúzódott az újabb csók elől.
- Miért? - Imádta a családját. Talán szerette volna akkor is bővíteni, ha nem Westként kellett volna élniük. Talán a Samuel W. West nem volt a legmegfelelőbb név a számára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem így kellett volna reagálnia. Felsóhajtott, egészen hosszan fújta ki a levegőt. Csendben figyelte Annie mozdulatait. Megvárta, míg magára terítette a köntösét. Egy másodpercig elidőzött a tekintete rajta, mielőtt ismét megszólalt volna.
- Én is szeretem a családunk. - A kezéért nyúlt. Egészen betemette az ő széles tenyerével. - Ha ti nem lennétek, valószínűleg egy hajón dolgoznék valahol az Északi-tengeren. - Megejtett egy félmosolyt a gondolatra, majd tekintete inkább a kezükre kúszott. - De tudod, hogy egy West élete sosem lesz könnyű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Elmosolyodott. Ő sosem látta ennyire derűsen a jövőt. Az ő jövője mindig sötét volt, amiben Annie néha napján egy kevés napfényt tudott csak becsempészni. Az emberek nem felejtenek. Sosem fognak. Csak megtanulnak együtt élni a helyzettel. Alkalmazkodni.
- Majd máskor megbeszéljük ezt - nyomott hosszan egy csókot a homlokára, majd a járomcsontra. - Már egy éve, Annie. Ünnepelnünk kéne - mosolygott, a szemeivel is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Nem egészen értett egyet azzal, amit East csinált. Vagyis hogy ennyire hamar visszatért Csinszkaként a rivaldafénybe. Ha Yarista helyében lett volna, valószínűleg komoly vitájuk lett volna róla. De ő csak a bátyja, aki sosem volt igazán az élete része.
Begombolta a legalsó gombot is az ingen, majd felhúzta a zakóját. Abban azonban igaza volt a húgának, hogy régen töltöttek el kettesben egy kis időt. Sam pedig már elég nagyfiú ahhoz, hogy felügyelet mellett, de egy színházi előadás erejéig magára hagyják.
A kanapén ülve várta feleségét, mikor ő belépett a nappaliba. Felkapta a fejét. Más volt. Más, mint amit ismert.
Nem mondott semmit, csak halványan elmosolyodott. Felállt, és odasétált hozzá. Megfogta mindkét kezét, jobbját végighúzta a karján, fel egészen a füléig. Közelebb hajolt hozzá, és a fülébe súgott.
- Gyönyörű vagy.
Egy finom csókot kapott az arcára, mielőtt visszahúzódott volna, majd felemelte karját, hogy Annie belékarolhasson.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Elmosolyodott a kérdésre, és hümmögött egy pillanatra. Lassan, ráérősen sétáltak egymás mellett. Most nem kellett sehova sietniük, senki nem hívta egyiküket sem sírva a másik szobából.
- Büszke sarj. Egy aranyvérű család jól nevelt fia... aki tudja, melyik kanalat mikor kell majd használni, ha odaérünk a gálára. - A mondat második felét inkább csak halkan közölte, mintha titok lenne. Tény, hogy sosem volt példa a családban, de az édesanyjuk beléjük nevelte az etikettet. Hisz egy ilyen nevű családnak adnia kellett a külsőségekre.
- Azt mondják róla, kellemes társaság - fejezte be a gondolatmenetet hosszan kifújva a levegőt.
Kihúzta magát, a társaságból csak a húgát ismerte, de nem zavartatta különösebben magát. Ha szükség volt rá, könnyen társalgott idegenekkel, nagyobb erőfeszítés nélkül.
- Még gyerekként. A családdal. - Nem beszélt sokat a múltjáról. Nem volt rá szükségük. Még Annie-nek sem beszélt róla szívesen. - De ne aggódj, nem kell sokáig maradnunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Elmosolyodott a kijelentésre. A tökéletes világban ez lenne. De ennek a világuknak még nem mondhatták el, kicsoda Máté Csinszka valójában. Talán soha nem is lesz rá alkalmuk, hogy a világ megtudhassa. Bár olykor nem bánta. Talán East sem bánta. Így nincs, amin a sajtó csámcsoghatna.
- Azért, hogy ilyen csodásan fess ma este. Tudod, hogy Csinszka szereti a túlzásokat. - Nyilvános helyen csak így nevezhette húgát. Bár nem volt körülöttük senki, jobb volt az elővigyázatosság. A hazugságok pedig a családjuk életévé vált. Talán már nem is lennének képesek ezek nélkül élni.
- Elárulok egy titkot. Az egyik legsikeresebb és legegyszerűbb csalást, amit ember valaha kitalált. - Egy kis szünetet tartott, hogy kellő drámaisággal vezesse fel a csattanót. Talán ez is a vérében volt. - Csak addig kell maradni, amíg a vacsora tart. - Nem egyszer segítette ki ez a stratégia. Mikor hívatlanul megjelent egy nagy létszámú partin, megvacsorázott, aztán továbbállt.
- Félretettem egy üveg whiskey-t a felszolgálókkal, ha lelépnénk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

East sokat segített nekik, mégis elég teret hagyott, hogy kibontakozzanak az új feladatokban. South részéről elég volt csak egy gondolat. Húgát kereste a tömegben. Csak egy pillantást akart vetni rá. Tudta, biztos volt, hogy hallja most is a gondolatait. Tisztában van vele, hogy nem fognak sokáig maradni, ahogyan azzal is tisztában van, South mennyire hálás neki.
- Tudom, hogy régen volt már. Lehet már az ízét sem ismered fel. Gondoltam emlékeztetlek. - Régen volt már.Még mindenek előtt. Még Adam előtt, még Amerika és Astrid előtt. Még akkor, mikor minden kilátástalannak és veszélyesnek tűnt. Veszélyesnek együtt iszogatni. Veszélyesnek beszélni egymással.
- Sam a dadával van, jó kezekben. Nekünk pedig van egy közös esténk.
Senki nem mondaná meg, min mentek keresztül. Mennyi titok és ki nem mondott tény. Amik talán a halálos estéjükig kimondatlanok maradnak. Történetek és emlékek.
- Persze, ha inkább maradnál, csak egy szavadba kerül...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Elmosolyodott a válaszra. Végigsimított a haján, és egy gyors csókot nyomott felesége homlokára.
- Csak pár óra. Csinszkáért - suttogta még a fülébe, mielőtt elindultak volna ketten a parti sűrűjébe.
Régen sokat járt hasonló társaságban. Felszínes csevegés, miközben egymást próbálják megismerni a gesztusaikból. Volt, aki elkerülte. Aki nem akart az újságírók lencséin keresztül egy fotón szerepelni a West család halálfalójával. Volt azonban, aki pont az ellenkezője volt. Aki szenzációsnak tartotta a történetet. Vagy legalábbis ahogyan az újságok leadták.
Pillantásokkal kommunikáltak Annie-vel. Csak egy-egy rövid tekintetváltás volt, és mindketten tudták, mi zajlik a másik fejében.
- Elnézésüket kérem.
Ujjaikat egymáséba fűzve indultak ki a teremből. South egy pillanatra még húgát kereste, aki Yarista oldalán elbűvölő mosollyal társalgott a vendégekkel.
Annelie csókja édes volt, mégis egy kissé keserű a pezsgőtől. Mosollyal az arcán vált el, éppen csak annyira, hogy levegőt vegyenek.
- Gyere - húzta magával a tovább a sötét, szűk folyosón. Már egészen kiismerte magát ezen a helyen. Ajtók mellett haladtak el, félhomályban megvilágított plakátok között. Aztán az egyik ajtó előtt megálltak és egy újabb csók után South lenyomta a kilincset, és belökte az ajtót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A száraz, elsárgult levelek Sam körül szálltak, miközben South pálcájával apró szellő segítségével mozgatta őket. A hétvégén szabadnapja volt, és szerencséjükre szépen sütött a nap az őszi idő ellenére.
Sam nagykabátban, sapkával a fején próbálta elkapni a hulló levelet. Nevetett, ahogyan az orrára hullt egy nagyobb példány, miközben South hagyta, hogy a levélkupacba huppanjon.
Sam megpróbált felkászálódni, hogy újabb leveleket kaphasson a kezébe, miközben South a tornác szélére ült. A kezében szorongatott fotókat figyelte. A komor arcokat rajtuk, a leszabályozott mozdulataikat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Felpillantott, ahogyan Sam hangos gyerekkacajjal fogadta érkező anyukáját, de nem mozdult. Figyelte, ahogyan átölelték egymást, majd ahogyan a kisfiú visszasietett a játékához.
Nem állt fel, hogy üdvözölje feleségét, egyszerűen csak felmutatta a kezében tartott kötegnyi emléket.
- Mit keresnek ezek nálad?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem beszélt a múltjáról, ha Annie nem kérdezett rá, és nem véletlenül kerülte a témát. Nem akart rá emlékezni. Nem akarta, hogy befolyással legyen az életükre.
- Az asztalon hagytad őket. - Komor volt a hangja, színtelen a visszafojtott dühtől. East igazán tudhatná, mennyire gyűlöli a múltját. Fogalma sem volt, hogy húgának egy egész albumnyi fotója van a családjukról.
- Gyerekként - horkant fel a megfogalmazásra. - Semmi köze a gyerekkornak a jelenhez. Azt hittem, megbeszéltük, hogy a múlttal nem foglalkozunk többet! - Hangja kissé keményebben csengett, mint ahogyan szánta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Élesen fújta ki a levegőt. Volt ideje az első felindulását leküzdenie, míg Annie nem volt otthon. Ezért sem támadt rá azonnal. Ezért maradt ülve.
- Nem kellett volna ezeket hazahoznod! - A földre dobta a képeket, a lábuk elé. Összetaposhatta volna azokat az embereket rajta. Az apja vonásait, North jól fésült haját, az anyja tökéletes ruháját. Őt magát, ahogyan az apja elé állt. Kihúzta magát, mintha büszkeség lenne a család tagjának lenni.
Emlékezett arra a napra, mikor a fotó készült. A karján lévő véraláfutásokat eltakarta a ruha ujja, de ott voltak. Akkor azt hitte, megérdemelte.
- East nem tudja, miről beszél. Nem akarom, hogy ilyen fotók legyenek a házban! - Felállt, és elszakította a tekintetét a saját családjáról. Nem nézett Annie-re, inkább Samet figyelte, ahogyan vidáman játszott a levélkupacban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Összeszorította az ajkait, de ahogyan Samet figyelte játék közben, megnyugodott. Felsóhajtott, és összefonta a karját. Azt akarta, hogy Samnek olyan gyerekkora lehessen, ami neki nem adatott meg. Ehhez pedig arra volt szükség, hogy ő is elfelejthesse a múltját.
Annie felé fordult, és figyelte a mozdulatait. Lassan nyúlt a képekért. Már ismerősek voltak neki az absztrakt formák. Pont olyan volt, mint a fia érkezése előtt.
- Annie, te... - Feleségére nézett, majd vissza a képekre. - Merlinre! - suttogta maga elé, és indult el Annie felé, hogy szorosan magához ölelje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szorosan tartotta Annie-t, belehajolt a nyakába, és közben mosolygott. Egy pillanatba telt csupán, hogy elfelejtse a képeket. Hogy elfelejtse a múltat és a családjával legyen. Az igazi családjával, ami úgy tűnt, egy újabb taggal fog bővülni.
- Komolyan gondoltam, amit a színházban mondtam. - Kissé távolabb húzódott, épp csak annyira, hogy belenézhessen Annie szemeibe. - Szeretném, ha a jelenre koncentrálnánk. A családunkra. - Jobbja lesiklott Annie hasához. Baljával Éppen csak érintette Annie állát, hogy ajkaik könnyedén egymásra találhassanak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Nem tudta. Nem értette. Nem értette, mi történik éppen a családjával.
Pár órával azelőtt még ott állt a megszeppent fiával az erdőben, miközben feleségeott feküdt eszméletlenül a karjában.
Úgy érezte magát, mint azon az estén. Mikor North szemébe nézett és ő elutasította. Mikor menekülni kényszerült. Akkor sem emlékezett minden részletre. Most sem tudta eldönteni, hogyan jutottak el az ispotályba. Emlékezett arra, hogy a gyógyítók feléjük rohannak, hogy be akart menni, de a nővérek kiküldték. És emlékezett Eastre, aki egy pár perccel ezelőtt még itt volt vele a folyosón.
Újra és újra lejátszódott a jelenet. A helyszín, amiről nem tudott. Az a bájital labor a saját lakásukban. A konyhájuk alatt.
Elfogta a düh. A minden elsöprő harag, mikor erre gondolt. Törni és zúzni akart. Átkot szórni bárkire, aki hozzászólna.
Aztán egyik pillanatról a másikra esett a kétségbeesés mély gödrébe. Vajon túlélheti? Annie? És mi lesz a kislányával? Hisz még egy pillantást sem vethetett rá!
Látnia kellett volna! Hisz pár évvel ezelőtt könnyen kiszúrta volna a jeleket, melyek levezettek volna a pincébe. De a bogolyfalvi élet óvatlanná tette. Nem érdemli meg ezt az életet, és most még fájdalmasabb ezzel szembesülni.
Felmordult és a jobb kezével a mellette lévő székre csapott. Olyan erővel, hogy belezsibbadt a karja is. A végén még ki fogják tiltani az ispotályból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Fájt, mert úgy érezte magát, elárulták. Mert tudta, hogy figyelmetlen volt. És ez a figyelmetlenség most akár Annie és a kislánya életébe is kerülhet akár.
Nem szólt semmit, csak felmordult East nyugodt megjegyzésére. Ha nyugodt maradt volna, belátta volna, hogy húgának igaza volt. De mióta itt vannak, képtelen volt megőrizni a hidegvérét, amit éveken keresztül olyan könnyedén fenntartott. Ez most más volt. Félt. Talán elmondhatta, hogy soha életében nem félt még ennyire. Hogy elveszti azt, ami a világon a legfontosabb. A családját. Azokat, akikhez ő tartozott, és akik hozzá tartoztak.
- Tudom. - A térdére könyökölt és a tenyerét figyelte. Bőre piroslott a szék nyoma mentén. Remegett. Egészen észrevétlenül, de remegett a keze.
Beletúrt a hajába,  miközben élesen szívta be a levegőt az orrán és hátradőlt a kényelmetlen, műanyag széken. Felnézett húgára, és a kávéért nyúlt.
- Köszönöm... - ...hogy itt vagy velem. Elég volt gondolatban befejeznie a mondatot. East tudta, hogy a férfi nem a szavak embere. - Hogy van Sam? - Nem emlékezett rá, mikor váltak el egymástól. Az erdőben még biztonságba helyezte, de nem tudta, mikor került Easthez. Vagy milyen lehetett neki az anyját eszméletlenül látnia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Elvette Easttől a kávét, de nem ivott bele. a kezében tartotta és a gőzén keresztül át figyelte a saját tükörképét a fekete lében. Bólintott. Jobb, ha Sam nem emlékszik ezekre. Szerette volna, ha neki egészséges gyerekkora lenne, nem úgy, mint nekik. Ám ha Annie most...
Megrázta a fejét és felnézett a közeledő léptekre. Felóshajott, és kezet nyújtott öccsének. Az fordult meg a fejében, hogy tényleg komoly, ha még ő is betette a lábát az ispotályba. Ritkán látta őt. Pedg miatta jött vissza. Miatta és East miatt.
Épp nyitotta a száját, hogy válaszoljon a kérdésre, de nem jött ki hang a torkán. Mit is mondhatna ilyenkor? Hogy jól? Hogy túléli? Ő igen. Ő biztosan. De ha a családja nem... Abba egy része ő is belehalna.
A fejét rázta csak válaszként, majd a North mögött feléjük futó gyógyítókat figyelte. Azt hitte, remélte, hogy elfutnak mellettük, tovább, akár egy másik szárnyba. De ők abba  akórterembe törtek be, amit éppen el kellett volna kerülniük.
- Mi történik? - Öccsét kikerülve indult el az ajtó felé. Léptei súlyosan koppantak a fertőtlenített csempén. - Mi történik!? - Az ajtó felé indult, ahova eddig nem engedték be. Ami mögött ott feküdt a felesége.
Félrelökött pár embert, hogy bejusson. A nő körül ott álltak a gyógyítok, alig láta tőlük az arcát.
- Annie! - Valaki megkérte, hogy menjen el, de ő csak távoli zajként hallotta a mondatot. Felesége sápadt arcát figyelte, rajta azokkal a sérülésekkel. - Annelie! - Mintha ráparancsolt volna. Rákiáltott volna, mint rá gyerekként, mikor apja magához hívta. Azzal a hangsúllyal, aminek nem lehetett nemet mondani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Nincsenek könnyű napjai, és ezt a csárdában is észrevették már. Ha a viselkedésén nem is, de azon mindenképpen, mennyi időt töltött bent a csárdában, ami az elmúlt hetekben menedékként szolgált számára.
Otthonosan mozgott a pult mögött és már kérés nélkül töltötte ki a törzsvendégeknek a szokásos italaikat. Háttal állt a pultnak, éppen a lángnyelvért nyúlt, és töltötte meg a poharat Lajosnak, mikor meghallotta a köszönést.
Már fordult is, menet közben odaadva az italt az új vendéghez, miközben fél kézzel még az üveget tette a többi mellé.
- Szia, Nik... - olai nincs bent. Akarta volna mondani, de a vörös nőre nézve egy pillanatra egészen megzavarodott. Első pillantásra esküdött volna rá, hogy Anna érkezett meg a férjét keresve, de valahogy mégsem. Más volt a tartása, és a hanglejtése. Pedig egészen kísérteties volt a hasonlóság.
- Attól függ, mennyire vagy oda a csendes falusi életért - elmosolyodott, miközben már nyúlt is pohárért, majd az előbb félretett whiskey-ért. - Azt hiszem neked valami erőssel lenne érdemes kezdeni. - Jó megfigyelő volt, és mióta a "baleset" történt, mintha kitisztultak volna az érzékei. Mint mikor South West nem létezett. Mikor létfenntartás volt mások kiismerése.
Most, ahogyan a nőre nézett, olyan élesen látta a különbséget és a körvonalakat. Biztos volt benne, hogy nem elég kielégítő számára az álmos, falusi életmód. Kérés nélkül töltötte ki az italt neki, és rakta elé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Többek között azért szeretett a csárdában dolgozni, mert a falut látogatók vagy ide vagy a pubba mindenképpen betették a lábukat. Így mondhatjuk, hogy elég széles skálát kínáltak South-nak. Az emberi természet minden fajtája megfordult. Voltak utazók, lecsúszott mágusok, az életről lemondott kalandorok és még csak most kivirágzó kamaszok. Ez a nő viszont egy új kategóriát hozott az eddig is széles skálára. Azt még nem tudta volna megmondani, milyet, de valami más volt benne.
Elmosolyodott a kérdésre. Valami ilyesmire gondolt, mikor azt mondta, új kategória. A legtöbb ember könnyen becsapható, mert azt akarják, hogy hazudjanak nekik. Kevesen látnak a lepel mögé.
- Ebben most nagyon igazad van. - Nem a nő volt az első, aki meghívta egy italra, és valószínűleg nem is az utolsó. Talán mostanában túl gyakran fogadta el ezeket.
Fogott egy poharat, és töltött magának is az italból. Finoman érintette a másik poharához, éppen csak összekoccant a két üveg.
- Egészségedre! - A kelleténél talán egy kicsit hosszabb ideig időzött el a  zöld szemekben, mielőtt lehúzta volna az erős italt. Érezte, amint végigmarja a torkát, de már hozzászokott, neki pedig tovább kellett állnia a következő vendéghez.
Nem voltak sokan, de éppen elegen ahhoz, hogy lefoglalják a pult mögött. Figyelmét azonban nem kerülte el, hogy az ismeretlen, mégis olyan ismerős nő egyedül ült le az asztalhoz. Vagy várt valakit vagy magában iszogatott. Mindkettő elég sok mindent árult el róla.
Lopva lesett felé, mikor a pult mögül egy tálcával a kezében indult el az asztalok között, hogy összeszedje az üres poharakat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Először azt hittem, Nikolai csak azért alkalmazta, mert a faluban elterjedt a halálból feltámadt halálfaló híre. Hogy majd minél több embert bevonzzon a csárdába. Ha az ő helyében lett volna, valószínűleg csak ezért próbálta volna ki alkalmazottként. Ám az idő rácáfolt előzetes feltételezésére, és mára már elmondhatta, hogy talán ez eddigi élete egyik leghuzamosabb munkahelye. Mostanra már egészen hozzászokott az iskolába járó lányokhoz, akik néha bátorságpróbának vetették alá egymást. Vajon ki meri legközelebb leszólítani őr?
- Persze - nyúlt a pohárért, miközben a nőt figyelte. Egyedül jött és nem vár senkit. Vagy megváratják. De első ránézésre sem tűnt olyannak, aki bárkire is várna. Pláne nem ennyi időt.
Egy rövid kerülővel indult el a pult mögé, hogy újratöltse a poharat az erősebb, de mégis finomabb ízesítésű whiskey-vel. Egy másodpercre pillantott fel, mikor észrevette, hogy az egyik igen részegesnek mondható vendég elindul az idegen nő felé. Nem ismerte a férfit, nem volt törzsvendég.
Éppen beszélni kezdett hozzá, mikor South kikanyarodott a pult mögül. Nem hallotta a szavakat, de el tudta képzelni, mit mondott neki a férfi. South azonban nem sietett. Ráérősen indult el a távolabbi asztal felé. Kíváncsi volt, hogyan reagál majd rá a nő. Legrosszabb esetben sem volt túl messze tőlük, hogyha baj történne, ne érjen oda időben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Elmosolyodott a nő megjegyzésén és a kicsit sem hozzá illő arckifejezésén. A férfi először fel sem fogta, mit mondott neki a vörös. Ugyanolyan idiótán vigyorgott rá azzal az opálos tekintetével, ami elárulta, abban sem teljesen biztos, éppen hol van most. Aztán egyik pillanatról a másikra eltűnt a vigyor a képéről, és tágra nyílt szemekkel meredt az eőtte állóra.
Körülbelül ebben a pillanatban ért oda az asztalhoz South. A nő felé emelte a pohár whiskey-t, hogy elvegye South-tól, majd az idegen férfi felé nézett.
- Azt hiszem, ez egy félreérthetetlen visszautasítás volt - vázolta fel nyugodtan, egy apró mosollyal a szája szegletében, jelezvén, hogy talán ideje lenne lelépnie. Samu már készenlétben figyelte a jelenetet, de a férfi felemelte a kezét, legyintett egyet, egy-két trágár szónál még össze is akadt a nyelve, majd visszatért az asztaltársaságához. South csak a fejével intett Samunak, hogy igen, lehet rájuk kéne majd nézni a közeljövőben, de amíg nem okoztak nagyobb galibát, addig fizető vendégei voltak a csárdának.
- Bocs a kellemetlenségért. Általában ilyenkorra már vagy kidőlnek, vagy valaki hazaviszi őket. - A mondat közben letörölte az asztalra löttyintgetett sört. Mindent, amit maga mögött hagyott a részeg férfi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Nem nézett a nőre, anélkül is pontosan tudta, hogy őt figyeli. Érezte azt a perzselő, kíváncsi tekintetet, amitől úgy érezte, ég a bőre. Bólintott a kijelentésre, miközben egy félmosoly jelent meg az arcán. Biztos volt benne, hogy ebben a szituációban inkább a férfi forgott nagyobb veszélyben, semmint a nő. Ettől függetlenül azért belement  játékba.
- Ne aggódj, remek kidobónk van - elmosolyodott a kijelentésre, miközben fejével Samu felé biccentett.
A kérdés azonban váratlanul érte. Nem is válaszolt azonnal. Annelie arca jelent meg előtte. Ahogyan az ispotályban látta. Aztán Sam és Laney. Bármennyire is egyértelmű volt, hogy nem hasonló ajánlattal próbálkozott, mint az előbbi részeg vendégük, mégis tudata hazaparancsolta. Szíve azonban ellent mondott. Kíváncsi volt arra, mit akar vajon tőle. Kíváncsi volt arra, ki ő, ahogyan arra is, miért került ide. Ő, akiről már messziről látszott, mennyire más volt, mint az ittlakók többsége.
Az órára pillantott, majd a pult felé. Már megérkezett a váltás. Az elmúlt hetekben még akár egy órát is ráhúzott a műszakra, ha úgy hozta a helyzet.
- Tíz perc múlva. - Szűkszavúan válaszolt. Még nem teljesen döntötte el, melyik irányba induljon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Egyik porcikája sem kívánkozott haza. Haza. Mostanában inkább a csárdát érezte az otthonának, mint azt a helyet, ahol a családjával lehetett. Sűrű csendek és nehéz levegő várta csak otthon, amit olykor Laney sírása, máskor pedig Sam kacagása tört meg. Mintha a gyerekek semmit sem vettek volna észre abból a feszültségből és eltávolodásból, ami a szüleik között húzódott. És South nem volt abban biztos, hogy valaha változni fog-e a helyzet.
- Hidd el, hogy nem várnak haza - viszonozta a mosolyt, miközben a vállára csapta a rongyot.
Nem tudta, hogy vajon jó döntést hozott-e. Kíváncsi volt. Túlzottan kíváncsi volt arra a személyre, aki annyira hasonlított a főnök feleségére, és aki mégis annyira más volt, mint bárki ebben a szürke, falusi környezetben. De abban is biztos volt, hogy otthon sem várták tárt karokkal.
Visszaindult a pult felé, és miközben töltötte ki az újabb korsó sört, pillantása folyton visszatévedt az idegen nőre, hogy aztán tíz kerek perccel később, a kabátját magára kapva hagyja el vele a kocsmát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Jó pihenést! - Intett Samunak, miközben bezárta utána az ajtót és kirakta a táblát. A Mátra Máguscsárda húsvétra való tekintettel zárva tart, de kedden már ismét várja vendégeit egy hideg vajsörre.
Több nap szabadságot kapott, így több ideje marad a családjára. Talán ezért is húzta az időt még egy kicsit. Még egy utolsó portörlés a pulton, még eltörli azt a poharat és helyére teszi az üveget. Csak az utolsó simítások, amiket a lassan menedékké vált csárdában tölthet, egyedül.
Felsóhajtott és végignézett az üres asztalok között, majd a rongyot szépen leterítette a mosogatóhoz, és magához vette a kabátját. Indult volna ki, mikor a néme csendet hátulról érkező, tompa zajok ütötték meg.
Biztos volt benne, hogy senki nem maradt a csárdában rajta kívül. Érzékei kiélesedtek, miközben mozdulatlanul meredt a hang irányába. Tompa puffanások és érthetetlen mondatok szűrődtek ki a raktár felől.
A közeli székre dobta fel a kabátot és húzta elő a pálcáját, hogy hangtalan léptekkel közelítse meg a terepet. Megállt a raktár ajtaja előtt és várt. Várta, hogy bent egy pillanatra elcsendesedjenek a kedélyek. Ilyen közelről már biztos volt benne, hogy átkok repkednek. Két hangot tudott csak megkülönböztetni. Az egyik biztosan Nikolai volt.
Nem akart sok időt vesztegetni, abban a pillanatban, ahogyan egy lélegzetvételnyi csend támadt, kitárta az ajtót és egy pajzsbűbájjal adott időt magának, hogy felmérje a benti helyzetet.