Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem volt biztos benne, hogy Báint tényleg eljön. Egész délután figyelmetlen és türelmetlen volt, mindent kétszer kellett kezdenie. Hanna roppantul türelmes volt, de a fürdésnél elszakadt a cérna. A kisasszony roppant kényes volt a hajára, kiskora létére egészen meglepő, hosszú szőke loknikkal rendelkezett, amit óvatosan kellett fésülni és mindig össze kellett fonni. Kicsit össze is vesztek, mire le tudta fektetni de legalább már aludt, így csinálhatott vacsit...de ami annál is fontosabb volt, a pezsgő. Épp csak egy pohárral, ahogyan a legutóbb tették. Az öltözködést nem vitte túlzásba, haját kontyba kötötte, a megszokás végett fehér ujjatlan miniruhát viselt, ami kellemesen lenge volt, itthoni dögös anyuci jelmeznek simán elment.
Mikor csöngettek rögtön az ablakhoz szaladt, mikor meglátja az ismerős autót már a kilincsen lógott, csak akkor llassíott a léptein, mikor látótávolságba került.
- Pont időben.
Már nyitja is neki az kaput, és borul bele a nyakába, ez van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mikor meglátja a virágokat, kissé elképed, óvatosan veszi el a két csokrot, és cserébe csókot nyom Bálintnak. Gyönyörűek a csokrok és nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy pontosan egyformak, csak az egyik olyan aprócska, mint Hanna. Kíváncsi lenne mi ösztönözte a férfit arra, hogy virágot hozzon, de inkább nem megy bele a dologba, még a végén a férfi azt hinné, hogy kérdőre vonja.
- Köszönöm, ezek nagyon szépek.
Becsukja a férfi mögött az kaput, elindul befelé és mielőtt még bármi is történne gyorsan vázába rakja őket, csak utána megy vissza a nappaliba.
- Hanna alszik. Bár meg akart téged várni, nem engedtem meg neki. Hééj..
És már abban a pillanatban nem éri a lába a földet. Nevetve kapaszkodik bele a férfibe, bár most nincs különösebb oka rá, biztosan tartják.
- Melyikkel szeretnéd?
Már húzza is magára Bálintot, az ingjénél fogva, nem tud vele betelni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ha Bálint nem éhes, akkor nem lesz evés. Gondolhatta volna, hogy mielőtt idejön eszik valamit, hiszen nem vacsorára jelentkezett be, csak úgy jött, mert ilyen kedve volt. Így ha nehezen is, de le kell tennie arról, hogy megcsillogtathatja a főzőtudományát. Talán majd legközelebb.
Mivel a férfi a kanapét választotta, elkényelmesedik, szinte elfekszik a kanapén a lábait a férfi ölében nyugtatva próbál rájönni tulajdonképpen mit is akart.
- Tudod, az az igazság, hogy semmit nem tudok rólad, a keresztneveden kívül. Meg hogy szereted a szállodákat, és folyton utazol, meg dolgozol.
Összevont szemöldökkel nézett végig a férfin. Ha jártasabb lenne a pletykalapokba, akkor nem jelentene problémát megismerni Bálintot, de sajnos ő nem utazik ilyesmiben.
- Mivel foglalkozol?
Kezdhetik a legegyszerűbb kérdésekkel, azokkal, amiket úgy érzi joga van tudnia. Nem akar kényes témákba belemenni, nem is fog, tényleg csak arra van szüksége, hogy néhány dolgot le tudjon tisztázni magát, dolgokat amik fontosak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ha kiejtené a vezetéknevét Rorának biztos leesne a tantusz. Jártas a muglik világában, így számára nem ismeretlen ez a név, de a felismerés egyelőre elmarad. Figyelmesen hallgatja a férfit, szinte issza a szavait, de azon kívül, hogy van két húga semmi újat nem tud meg. Korábban is említette már, hogy a munkája nem épp az emberek álma, de semmi konkrétabbhoz bem jutottak el és ami azt illeti ez is minden, csak nem konkrét. Feltűnik neki, hogy a férfi kitérő válaszokat ad, abban a reményben, hogy egy hosszabb monológgal esetleg el tudna szerelni a szőke figyelmét. A baj csak az, hogy Rora csak a fején szőke.
- Elég rossz lehet...
Ő is távol van a családja egy részétől, de neki minden egyes nap hiányoznak, el sem tudja képzelni, hogy máshogy legyen, hiszen szeretetben nevelkedett.
- Tulajdonképpen nem mondtad meg, mivel foglalkozol.
Nem kerüli el a figyelmét, és nem hagyja annyiban a témát, szeretné tudni, hogy kit engedett be az életükbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nagyon kíváncsi volt, de nem a klasszikus értelmeben. Szerette volna megismerni azt a férfit, aki itt ült mellette, kivel az utóbbi napot töltötte, aki hetek óta a gondolatai között jár. Nem gondolta, hogy ez akkora kérés, azonban monstanra már kezd elbizonytalanodni. Ugyanakkor érezte, hogyha ő nem kérdez rá, akkor Bálint talán soha nem hozza fel neki a dolgot. S bár ne kérdezett volna felelőtlenül, vagy legalább lelkiekben feljészült volna egy szimplán lehetetlen válaszra.
- Mi?
De nem így történt. A név alapján természetesen minden beugrik neki, nem kell visszakérdeznie, inkább az csak a hitetlenkedés és a meglepődöttség jele, semmi több. Szerencsére az agya rendben van, úgyhogy felfogta rögtön. Enyhén szólva is kiakad. Annyira, hogy hirtelen ül fel, lábait maga alá húzva. A szemei kitágulnak, a szája elnyílik. Hát tényleg egy milliomos csemetét engedett be az életébe, akit ha másról nem is, a kicspongó életéről és a tömérdek pénzéről jól ismert. Tudta, hogy nem egy hétköznapi férfivel van dolga, de erre nem számított

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Elég csak fél pillanatig elengednie magát, máris ez történik. Kicsit megijed, nem tudná tagadni, kell neki néhány másodperc, mire megtudja hová is csöppent. A szemei előtt feltűnik néhány kép amit a férfiról látott, eddig elvakította valami. A név alapján meg aztán pláne beugrik neki, hiszen a fővárosban nőtt fel, hallott ezt-azt. Mindez persze másodpercek összessége, de ez pont elég a mellette lévőnek, hogy kihátráljon ebből az egészből. Mikor Bálint felkel, észbe kap és elkapja a kezét.
- Nem...nem erről van szó. Csak meglepődtem kicsit.
Szorosan fogja a férfi felkarját, próbálja visszahúzni, épp csak nem csimpaszkodik rajta. Nyilvánvalóvá válik számára, hogy Bálint pont ettől a reakciótól tartott. Óriási hibát követett el.
- Sajnálom. Nem akartam így reagálni, de megijedtem. Mit szólnának a szüleid ha megtudnád hol vagy...
Oké oké, nagyfiú már, de azért mégis. Eléggé a nyilvánosság előtt vannak, bárhol megláthatják, bár nem ért hozzá, de bármi ronthatja az üzletet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Rosszul cselekedett, de őszintén. Tényleg megrémítette ez az egész, eddig olyan szépen elvolt a saját kis életében, aztán jön ez a férfi és az egészet felborítsam igaz, valójában ki tudja meddig tart, vagy tartott volna, de látva Bálintot, ennek itt a vége. Vesz egy mély levegőt, elsötétül a tekintete, túl büszke.
- Ezek fényében szerintem is jobb, ha mész.
Talán érteni fogja, mit ért ezalatt. Előbb vagy utóbb szerelem lett volna a vége, ha már nem most az, a vonzalom amit iránta is érez, nem múlik el ezzel, de legalább nem is mélyül. Igyekszik elrejteni a fájdalmát, felkel és a haját kibontva indul meg a konyha felé, hogy ne a férfi előtt kezdjen el zokogni.
Amint beér a konyhába megkapaszkodik s pultba és hallgatja, mikor csapódik az ajtó. Az ütésre összerezzen, de nem tud kimenni hozzá. Azt akarja, hogy tűnjön el, ne is lássa, lehetőleg soha többé. Mikor meghallja a nevét, felszisszen.
- Tűnj el!
Kiabál, a kezével a hajába túr, legszívesebben nekiállna toporzékolni, de miután becsapódik az ajtó, már nem látja értelmét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Tanulás, gyereknevelés, monoton cselekedetek. Nagyjából így telt az elmúlt pár hete, igyekezett minden idejét Hannával tölteni, hogy elterelhesse a gondolatait. Bálintot azonban nem tudta kiverni a fejéből, élénken emlékezett minden utolsó mozzanatra.
Mivel hamarosan hivatalosan itt a tavasz, Hanna pedig nagyot nőtt, ideje volt ruhát vásárolni neki, így választották ez a helyet. Persze szó sem volt exkluzív ruhadarabokról, azokat maximum a kirakatból csodálhatták. Így ejtette rabul a tekintetét egy cipő. Csodálatos volt, a maga nemében egyedülálló, és piszok drága. Sóhajtva tolta le a napszemüvegét a szemeire, mikor Hanna kitépte magát a kezéből. Egy pillanat műve volt az egész. Tekintetével követi, rögtön utána ered, ám amit lát szó szerint lebénítja. Miért? Hát miért veri őt a sors..
Kelletlenül sétál oda az ismerős férfihez, s mikor megpillantja mellette a nőt, felnyög. Hát persze, hogy tovább lépett, igaz, jóval idősebb nála, de nagyon csinos, nem hibáztatja.
- Sajnálom, nem akartam kellemetlenséget..
Nem néz Bálintra, nem akarja látni, nem képes rá. Helyette végigméri a nőt, legszívesebben elbőgné magát.
- Menjünk Hanna, Bálintéknak is biztos dolguk van.
Hanna azonban nagyon nehezen engedi el őt, törökül fecseg neki, miközben az inge nyakát simogatja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Feltolja a fejére a napszemüvegét, így szabadon hagyva kéklő szempárt. Hannát méregeti, próbál rájönni vajon mit tett Bálint, hogy ennyire megkedvelte.
- Ne szórakozzak?
Alig hallhatóan reagál tekibtetéből süt az indulat. Hiszen enki kell átélnie, hogy A FÉRFIT egy másik nővel lássa. Ám mikor bemutatja, mint az édesanyját, már nem harag, hanem félelem van benne.
- Jó napot, Auróra vagyok.
Igyekszik normálisan viselkedni, de körülmények tükrében ez nagyon nehéz kézen fogja lányát és magához húzza
- Örültem a találkozásnak, de mi már kegyünk is, dolgunk van.
Jobbnak látja rövid úton lelépni, a kislánnyal együtt. Nem akar magyarázkodni, sem pedig csevegni. Egyáltaláncnem akar semmit. Csak lelépni olyan gyorsan, ahogy csak lehet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nagyokat pislogva fog kezet a nővel. Hetek óta nincs közöttük semmilyen kontakt és most mégis az anyjával kell találkoznia? Hát mi rosszatt tett, amiért így büntetik?
- Egressy Auróra.
Mosolyogva megrázza a kezet, nem szégyenli a nevét, egyszerűen csak nem akart tovább maradni, olyan gyorsan rázta volna le a párost, amilyen gyorsan csak tudja. Bálint azonban megragadja a karját, ezzel megakadályozva azt, hogy gyorsan felszívódjanak. Elképedve hallgatja a férfi szavait, majd ijedten a nőre pillant.
- Erre semmi szükség. Igazából hetek óta nem találkoztunk, esküszöm.
Mintha az anyja már azelőtt eltiltotta volna tőle, hogy egyáltalán a létezéséről tudott volna. Ijedten rázza a fejét, nem akar vacsorázni, nem akarja, hogy megint megbántsák.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ehm...
Nem tudja, hogyan mászhatna ki ebből, Bálint tőrbe csalta, így amikor rápillant, szikrákat szór a szeme. Hanna is érti, hogy valami nincs rendben, és mivel Bálintot ítéli meg az erősebb félnek át is pártol hozzá és elbújik a lába mögé. Furcsa lények a tipegők az egyszer biztos, itt van az anyukája, aki neveli és szereti, erre amikor lehetősége van, rögtön egy pasit választ magának. Mondjuk meg kell hagyni remek ízlése van, akárcsak az anyjának. Anyja lánya, úgy tűnik nem csak külsőre, de ettől nem lesz kevésbé meglepő a dolog, főleg, hogy mióta itt vannak, a kislány eléggé visszahúzódó.
- Viszlát.
Utána int, majd mikor hallótávolságon kívül kerül, Bálint felé fordul és vádlón belebök a vállába.
- Hogy tehetted ezt? Hogy mondhatsz ilyet az anyádnak? Normális vagy?
Jogosnak érzi a kiakadását, de ahogy Hannára pillant, aki még mindig a férfit ölelgeti, megenyhül kissé.
- Nem hiszem el...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Nem érdekel a kárpótlásod.
Annyira igyekszik keménynek maradni, de nem tud, egyszerűen nem megy neki. Kelletlenül sóhajt fel, fejét abba az irányba fordítja, amerre a nő elment. Vajon mit gondolhat róla? És mit számít ez neki?
- Nem ér kihasználni a gyereket...
Úgy tűnik ők ketten szövetségre léptek egymással, Auróra tehetetlenül nézi, ahogy a saját lánya elárulja. Az első kérsésre hevesen bólogat, majd mikor felsandít az anyjára inkább behúzza a nyakát, de vigyorog. Hihetetlen.
- Megmondom én neked. Kinéztem magamnak egy cipőt...
Az árából egy afrikai falu jól lakhatna. Kizárt, hogy a férfi ennyit költene egy pár lenge lábbelire, úgyhogy bátran neki meri szegezni. Hanna örömében tapsikol, és azt hajtogatja, hogy "csipő", mire Rora ha kelletlenül is, de felnevet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hanna kitartóan fogja Bálint kezét, totyog mellette, és bár biztosan kényelmetlen lehet, de el nem engedné a kezét. Rora hitetlenkedve nézi őket, aztán mikor megérkeznek a kirakathoz, megint belebolondul a cipőbe. Ő tipikusan az a fajta nő, akit rabul ejt egy cipő szépsége, és cipőből sosem elég, de tényleg soha. Nem tehet róla, vele született elmebaj.
- Hát nem gyönyörű? Csodálatosan szép ez a cipő.
Egy pillanatra meg is feledkezik arról, hogy haragszik a férfira. A cipő újra meg újra rabul ejti a szívét, ahogy Bálint teszi, de a cipő soha nem fogja megbántani.
- Igen.
Talán túl lelkes. Rabul lehet ejteni őt ruhákkal, cipővel, táskával...ez van. Rengeteg holmija van, de sosem elég. Hát mi mást kérhetne, ha nem ezt. Mindene megvan, a cipő csupán a materializálódása az értéknek, amit Bálint hajlandó kifizetni érte, vagy nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mikor elhangzik a beleegyezés, majd kibújik a bőréből örömeben. Tudja, hogy a cipő talán nem ér annyit, mennyi rá van írva, de ezekszerint Bálintnak ér annyit ő, hogy kifizesse érte. Csillogó szemmel sétál be a boltba, élvezi, hogy kikiszolgálják, de tudja, hogy csak azért, mert a kíserője pénztárcájában komoly összegeket sejtenek. Tudja, hogy ha egyedül jönne ide, talán rá sem hederítenének. Közben Hanna kitartóan hordja a neki tetsző legcsicsásabb cipőket Báintnak, majd dobja le őket a földre, az alkalmazottak nem győznek pakolni, de szólni egyikük sem mer érte, a kisasszony pedig örömét leli abban, hogy ugrának körülötte.
A szíve hevesen ver, mikor megkapja a papírtáskát, megköszöni a segítséget és visszalép a napfénybe. Rögtön a férfi felé fordul, ajkán halvány mosoly játszik.
- Köszönöm szépen a cipőt.
Bólint, de mielőtt még a férfi itt hagyhatná őket, Hanna megrángatja a ruháját.
- Öhm...nagyestélyiben szoktatok vacsorázni?
Igen, megtenné érte, és magáért. Nem számít, ha az anyja utálni fogja, nem akarja őt cserben hagyni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Pedig úgy néztek ki...
Ha most éppen nem békülőfélben lennének, simán közölné, hogy az anyja egy piszok jó nő, és megkérdezné hány éves volt, mikor őt szülte, de csöndben marad. Visszafogja a magát. Jelenleg elég fura ez a helyzet, nem akar rontani rajta. Három lépés távolság, mindketten betartják.
- Mármint, a drága hotelek, meg az éttermek, casinozások.
Mindez annyira távol áll tőle. Eszébe jut, min vesztek össze a múltkor, pontosan erre akart kilyukadni, hát mi történne ha mégis komolyabbra fordulna a dolog? Örökké rejtegetné a szülei előtt? Talán nem elég jó nekik?
- Nem félek az anyádtól. De legyen, ahogy akarod.
Bólint, jelezvén, hogy megértette, nem erőszakoskodik, jelenleg nincs abban a pozicíóban, sőt, semmilyenben sincs.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Három napja ül a cetli fölött, amit Báint csúsztatott a zsebébe. Csak otthon vette észre, így nem volt esélye az arcába vágni. A kis celti azonban nem jagyta nyugodni, szinte kiabált neki. Többször elindult a kuka felé, hogy kihajítsa de az utolsó pillanatban meggondolta magát. Így a papírdarab hamar viseletes lett, megtépázta az ideg, amit Rorának okozott. Harmadik nap estéjén azonban megunta.
- Apa. Figyelj kérlek Hannára, elmegyek.
Kiöltözött, hát már hogyne tette volna. Sokáig készült, többször elkapta az agybaj közben, de végül kész lett a műremek. Egész csinossn nézett ki. A haja egyenes volt a változatoság kedvéért, fekete ruháját az ajándék cipővel és piros rúzzsal dobta fel. Hívott egy taxit, majd bediktálta a címet. Kellemes, lassú és kényelmes volt, az út alatt végig tudta gondolni, hogy milyen baromságra készül éppen egy férfi kedvéért. Csak fütyülnek és megy, ő nem az a fajta volt, Bálint mégis a legrosszabbat hozta ki belőle. Undorodott magától, de erősebb volt az, amit a férfi iránt érzett, bármi is volt az.
Majdnem fél órába telt, mire meggyőzte a portást, hogy engedje fel. Bármennyire is igyekezett, csak akkor sikerült neki szabad utat kapnia, amikor bevetette magát. Beszállva a liftbe remegett a gyomra, remegtek a kezei és mikor kopogott az ajtón már a levegőt is igen sűrűn szedte. Nem is tudta pontosan mire számítson. A fogadtatás nyilván nem lesz ellenséges, hiszen ő akarta, hogy ide találjon, de van egy olyan érzése, hogy a dolog nem lesz ennyire egyszerű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mikor morgást hall bentről, összevonja a szemöldökét, bizonyára erre nem számít Bálint, de azért mégis. Talán mindenkivel ennyire barátságtalan? Nem tűnik olyan embernek aki szívesen fogad vendégeket, de már az is meglepő, hogy saját lakása van, na meg az, hogy itthon van. Nem került konkrétan szóba, de a férfi többször is utalt arra, hogy nagyon sokat utazik. Így hát kissé a meglepő a saját kukcó. Azt is lehetne mondani, hogy pénzkidobás, de ez nem szerepel a Drávecz család szótárjában.
Ahogy kinyílik az ajtó, bemutatja a legszebb mosolyát, egy pillanatra sem jön zavarba, sőt, még ahhoz is van lélekjelenléte, hogy elszórakozzon vele. Bár a gyomra liftezik, igyekszik vele nem fogalalkozni, próbál úgy tenni, mintha ez a pillanat nem lenne számára fontos. Pedig mennyire, hogy az. Békülni szeretne.
- Azt hiszem igen. Azért jöttem, hogy elmondjam Bálintnak mennyire hiányzik, és hogy mindennek ellenére nagyon kedvelem..de azt hiszem nem itt lakik.
Legyint és el is lép az ajtótól, vissza a folyosóra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Pont erre várt. Ahogy a férfi hozzáér, az érintése alatt lángolni kezd a bőre, az ajkai szinte lukat égetnek, nem tud mást tenni, minthogy hagyja magát. Mire észhez tér, már a liftet bámulja. Menekülhetne, menekülnie kellene, mert úgyis ismét szét fogják egymást szedni, de nem tud. A hotelban annra könnyű volt, csak fogta magát és eljött. De minden egyes találkozásuk alkalmával egyre nehezebb lett. Folyamatosan összefutottak és ha nem találkoztak, akkor is őt kereste az utcán, az autókban és belelátta minden öltönyös férfibe. Arról nem is beszélve, hogy Hanna is gyakran emlegette, Báint lénye valamiért összeforrt neki a játszóházzal és a gyönyörű dolgokkal, mint a cipőboltban lévő csecsebecsék, amik neki hála az övéi lehettek, hacsak egy rövid időre is. A kislány sokszor kérdezett, Aurórs pedig hárított, így volt a legjobb.
- Nem tudom, mit kellene tennem.
Őszinte. Tényleg nagyon tanácstalan, soha nem keveredett még csak hasonló helyzetbe sem. Könyörgően pillant a férfire, szeretne valami bizonyosságot, bármit, amibe kapaszkodhatna. Mert ez a képlékenység, amiben az utóbbi közel egy hónapban élt, lassan felemészti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Sóhajtva áll neki tördelni a kezeit. Vajon tényleg ezt akarja? Tényleg kitenné magát ennek? Évekig utasította el magától a szerelmet, a férfiak közeledését, és most hirtelen ebbe csöppen bele. Valószínű, hogy minden okkal történik, ha korábban találkoznak, akkor talán korábban találnak egymásra, ki tudja? Sok mindennek kellett ahhoz együtt állnia, hogy azon a napon beültek az étterembe. De attól, hogy felmagasztalja az egészet, a jelenlegi helyzet nem lesz könnyebb. Nem akarja kiadni magát. Retteg, hogy mi lesz ennek a következménye, össze fogják törni a szívét. Mégis elkez  belőle ömleni a szó, megadja magát, habár a büszkeségének messziről integethet.
- Szeretem, ahogy Hannával viselkedsz. Ahogy mosolyogsz rá, és ahogy ő ezt viszonozza. Imádom, mikor mérges vagy. Odavagyok az öltönyeidért, amikor megvillantod azt a csibészes mosolyt. Hogy két mondattal le tudsz venni lámabról...úriember vagy, olyan, akire minden lány vágyik.
Ömlenek belőle a szavak, megállíthatatlanul. Minden mondat után egyre elkeseredettebb lesz, de már nem érdkeli. Most vagy soha, hiába várná el ugyanezt a szemben állótól, tudja, hogy ez most rajta múlik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Lesüti a szemét, mikor mondandója végéjez ér. Nem akarja látni a férfit, zavarban van. Soha nem szokta kiadni magát, általában ennél több büszkeség van benne, de jelenleg ezt látta az egyetlen élhető megoldásnak. Hogy megbánja-e majd? Az egészen biztos. De azt még jobban bánná, ha úgy menne el, hogy meg sem próbálta, hogy nem mondta el az igazat. Ez még korán sem szerelem, de jó úton halad affelé, érzi, hogy nem lesz szép a vége, főleg mert mind a ketten ilyen heves természetűek. De utána a vízözön. Most már úgysem számít. Csak akkor veszi fel vele a szemkontaktust, mikor arra kényszerítik. A szemeit a barnákba fúrja,  reackióra sóhajt egyet, végül is ez is több, mint amire számított.
- Az vagy, annak neveltek.
Megvonja a vállát, ez az igazság, de többet nem elmíti meg, nem akarja ma feszíteni a húrt, ez bőven elég volt. Helyette inkább belép a lakásban, és levéve a tavaszi kabátját, körbepillant.
- Hű...
Valakinek csodálatos ízlése van. Valami azt súgja, hogy a lakás már költözésre kész volt, de azon se lepődne meg, ha valaki ránézett volna a férfire és utána rendezte volna be így. Minden annyira letisztult, annyira modern, olyan, mint Bálint. Az ablakok nagyok és ömlik be rajtuk a világosság, a kanapé hatalmas és csalogató. El sem meri képzelni milyen lehet a háló.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Egy kis csokilikőr jól esne.
Nem akar kemény piát inni, attól elveszíti az eszét, megőrül és megint az rossz helyen kötnek ki, mieltt még beszélhetének. Pedig rájuk férne a kommunikáció, mert ezzel vannak problémáik, ami azt illeti. Mikor megkapja az italt nekidől a bárpultnak, rákönyököl és szórakozottan csavargatja a haját, miközben Bálintot nézi. Eszében sincs odamenni, pedig szeretne belőle egy kicsit kapni. De most már muszáj lesz összekapnia kicsit magát. Helyette a táskájáért nyúl, picit kelleti magát, hát persze, igyekszik bevetni a bájait amiért a férfi annyira odavan. A kíváncsisága hatalmas, szeretne ő is valamit kapni, még ha az csak egy csók, vagy érintés, kell neki. Viszont majdnem biztos, hogy Bálint átlát a szitán, még arra is van esély, hogy jól össze lesz szidva. Miután végzett a hajába túr és beharapja az alsó ajkát.
- Pont annyira, mint én neked.
Felvonja a szemöldökét, miközben beleharao az alsó ajkába, tekintetr végigsiklik a férfin, mindketten tudják, mire gondol most, de a saját véleményét inkább megtartja magának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Fintorogva emeli égnek a tekintetét, hát tényleg enennye szánalmasnak titulálja a férfi? Ez azért sértő, túlságosan is.
- Most komolyan? Olyan vagy én mint a többi az életedben? Nyilvánvaló, hogy többivel így viselkedsz.
Megsértődhetne, de akkor pontosan olyan lenne, mint az összes többi. De ő pont abban különbözik, hogy képes volt hosszú távon felkelteni a figyelmét, eszében sincs ezt eldobni magától. Lassan odasétá Bálint mögé, kezeit a nyakára csúsztatja, a vállait kezdi masszírozni, hogy kicsit ellazíthassa, majd a kezei becsúsznak a mellkasához, odahajol a füléhez.
- Akkor azt hiszem megnézem a lakás többi részét.
A pulton lévő pohara után nyúl, majd belekortyolva elindul a lakás többi rédze felé. Végigsétál a nappalin, és a három ajtó közül próbál rájönni, melyik mit rejt. Belép az elsőbe, személytelen háló, úgyhogy gyorsan ki is jön, láthatóan nem használták még. Ugyanez fogadja a második szobában is. Úgyhogy a harmadik rejtheti azt a szobát, ahol Bálint alszik. Amint benyitja az ajtót rögtön észreveszi, hogy ez a szoba nagyobb mint a többi. A következő ajtó a fürdő lehet, de őt jobban érdekli a szekrény és az öltönye.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egy jó ideig nem mer bemerészkedni, de végül győz a kíváncsiság, úgyhogy lerúgja magáról a méregdrága cipőket és elindul a felfedező útra. Igyekszik mindent jól az eszébe vésni, ki tudja mikor lesz alkalma legközelebb erre. Igaz, még ez is túl személytelen, látszik, hogy nem lakkk itt olyan régen, de egészen más, mint a hotelszoba. Ez valamennyire mégiscsak a férfi ízlését tükrözi. Vigyorogva visszapillant rá a válla fölött, mindketten tudják, hogy végül a szekrénynél fog kikötni, aminek az ajtaját elhúzva a szeme elé tárul az ingek sokága. Óvatosan húzza rajta végig a kezét és rögtön megcsapja a félreismerhetetlen illat. Igaz, hiányzik róla a férfi parfüm, ami teljessé teszi a képet, rá kell jönnie, hogy az ingek semmit nem érnek anélkül, ha nincs bennük a gazdájuk, aki történetesen őt nézi. Úgyhogy fogja magát és elindul az ágy felé.
- Nem hiszem el, hogy azokhoz hasonlítottál. Tényleg ennyit érek csak?
Nyilván nem, de hisztizik egy kicsit, addig is le tudja ellenőrzi az ágyat, amit már első próbára is tökéletes. Meglepően nagy, de mégis két emberre tervezték. Ami pedig hab a tortán, Bálint nem hazudott, nem csak úgy mutiba van a lakás, érezni, hogy itt aludt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Tizet tudnál venni az uzsipénzedből.
Vág neki vissza, csak úgy zsigerből. Gonosz, de attól még igaz, felesleges is lenne tagadni. Ez a kis ajándék, ami neki egyébként nagyon sokat jelent, Bálintnak semmiség, kár ezen vitázni, mindketten tisztában vannak vele. De most elsősorban a lakás lényeg, ha már belekezdett az elemezgetésbe, nem áll le. Elég nagy, kellemes, modern bútorokkal felszerelve, a baj csak az, hogy semmi otthonos nincs benne, úgy néz ki, mintha egy magazinfotózás kedvéért dekorálták volna ki...tényleg nagyon nagy volt. Egy személynek biztosan. A csengőre felkapja a fejét, rögtön előjönnek a legrosszabb gondolatai, de igyekszik úgy tenni, mintha semmire se gondolna, az ágyon kívül. Mikor a férfi elhagyja a szobát, kisvártatva ő is utána megy, és mielőtt kinyithatná az ajtót, mögé lépve a füléba suttog.
- Akkor ne beszélj velem úgy, mint a többivel.
Halál komolyan beszél, nem hisztizik, nem balhézik, őszintén megbántotta a korábbi összehasonlítas.
- Nem vagyok éhes.
Nem meglepő, hiszen sosem az, ettől azonbsn Bálintnak nem kell egyedül ennie. Leül a székre és figyeli ahogy az olaj végigfolyik a tányéron.
- Ezt tényleg megeszed? Nem akarsz...valami olyasmit inkább amibe nem köpködték bele a körmüket?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ha nem mondtál volna olyan dolgokat, akkor az egész nem történik meg.
Az igazság érzete a plafont verdesi, pedig azért ebben a dologban ő is hibás, legalább annyira, mint Bálint. A különbség az, hogy ő ezt legalább magában hajlandó belátni. Úgy tűnik Báint nem képes ugyanerre.
Az ütésre összerezzen. Hátradől a székben, nincs ehhez hozzászokva. Mindazonáltal elképeszti a dolog, hogy percek alatt képesek összeveszni annyira, hogy bele tudnák folytani egymást egy kanál vízbe.
- Te idegbeteg leszel, én meg elkeseredek. Egy-egy.
Nem mutatja, de azért néhány epés megjegyzés igencsak betalál. Sokszor bántotta már meg úgy, hogy észre sem vette, de ha bagyobb igazságtalanság éri, akkor rikácsol, képtelen mindent lenyelni, ez nem így megy. Összefűzi maga előtt a kezeit, tekintetével lassan végigméri Báintot. Próbálja felmérni a jeljeli erőviszonyokat, még nem tisztázódott le pontosan, hogy ki kerül ki ezúttal győztesen, mert jelenleg mindketten vesztésre állnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Itt az ideje, hogy befogja a száját. A kérdésre csak megrázza a fejét. Majd lesüti a szemét, az asztallapot bámulja. Sokkal érdekesebb, mint most bármi más. De megszólalni, azt nem akar. Eleget beszélt, most jobb lesz, hogyha hallgat. Nem gondolta volna, hogy mindezek után ide lyukadnak ki. Hát már hogyne sértené? Minden ami közöttük történt, egyáltalán mi köze ennek az egészhez? Annyira elkeseredik hirtelen, hogy már semmi kedve pörölni. Csak felkel az asztaltól és a konyhapultnak dőlve figyeli az ajtót, ami most sokkal de sokkal kecsegtetőbb mint a lakás bármely másik pontja. Egy ilyen beszólás után eg épeszű nő sem maradna itt. Már amelyik érzéketlen tud maradni. De Auróra jelenleg nincs az eszénél.
Mikor Bálint közelebb lép hozzá és megöleli, kicsivel megkönnyebbül, sóhajtva ölel neki vivisszas igyekszik nem elsírni magát, mert azzal Bálint tényleg nem tudna mit kezdeni, pedig az anyák néha sírnak. Ez van.
- Sajnálom.
Kisvártatva dünnyögi bele a vállába. Kicsit elharapodzott a dolog, ő legalább be tudja vallani. De akkor sem megy sehová. Hihetetlen, ez a férfi bolonddá teszi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem igazán tudja eldönteni, hogy most jóban vannak, vagy sem. Az előbb még tépik egymást, most pedig itt ölelkeznek, picit sok. Úgy érzi ez a valami ami köztük van egy apró cérnaszálon függ és bármikor elszakdhat, egy pillanat az egész. Azzal sincs tisztában, hogy ez most jó dolog-e, vagy menekülie kellebe mielőtt jobbam belebonyolódik, ám világos, hogy nem tudna csak úgy elmenni. Az előbb sem tudott, az ölelésből képtelen lenne kiszakadni. Így hát nem tesz semmi egyebet, csak engedelmesen kinyitja a hűtőajtót, abban reménykedve, hogy talál valamit, amiből főzhet valami normálisat.
- Mézes-mustáros csirke? Szereted?
Fél szeme már a lábason van, kinyitja a szekrényt, rizs után kutatva, kidobja a pultra, majd elindul a többi hozzávalóért.
- Nagyon jól fel van szerelve a konyha.
Ezt azért megemlíti, mert tényleg kellemes, minden elfér, minden közel van és kézre áll. El tudna itt főzöcskézni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egy ideig próbál mindent a kezével csinálni, de azért mégiscsak van pálcája, úgyhogy suttyomban előkapja, hogy egy pillanat alatt felforrjon a víz, hogy a kés felkockázza a húst, és besózza magát.
- Persze.
Akkor lesz mézes tejszínes, inkább nem kezd bele abba, hogy egyébként nem érezni a mustár ízét benne, felesleges. A pálcaintéseknek hála sokkal hamarabb lesz kész étel, de még így is beletelik legalább fél órába, mire a férfi elé ehetőt tud lerakni. Kivesz két tányért, pálcája intésére az étel szépen beleönti magát és kellemesen gőzölög, ínycsiklandó illatot árasztva.
- Tényleg nagyon tetszik ez a konyha.
Leül vele szemben, majd felé nyútja a villát és csak azután kezd enni, hogy a férfi megkóstolta az ételt. Vagy legalábbis próbál. Az ő adagja sokkal kisebb, inkább csak udvariasságból rakott maga elé is.
- Egyébként, minek neked ekkora lakás?
Nem számonkér, inkább érdeklődik. Hiszen adja magát a kérdés egy ilyen esetben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A figyelmesség, amit a férfi mutat az irányába teljes kontrasztban áll a korábban tanusított viselkedésükkel. Hát miért nem tudnak mindig normálisan állni egymáshoz? Rora megkóstol egy apró falatot, tényleg finom lett, pedig nem is erőlködött annyira. Ezekszerint sokat tanuld odahaza, ha pedif dícsérik, az külön jól esik nekk, na persze az sem mindeg, hogy éppen ki dícséri.
- Ez kedves tőled.
El tudná viselni, ha mindg ilyen konyhában főzhetne. Az meg, hogy a megyjegyzés ígéret a jövőre nézve, megmosolyogtatja, inkább nem foglalkozik vele, még a végén túlságosan beleéli magát, minél magasabban van, annál nagyobbat lehet esni.
- Szóval tervezel megállapodni. Hm..ezt kellemes hallani.
Figyelmét a tányérnak szenteli, cseveg. Egyáltalán nem gondolja végig, hogy Bálint miről is beszél, az pedig végképp nem jut az eszébe, hogy neki ehhez bármi köze lehet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ohh az jó.
Válaszol csak úgy mellékesen, de nem néz rá a férfire, helyette a tányérját turkálja szórakozottan. Biztos, hogy szerencsés nő lesz, aki Bálint maga mellé választ. Mert hiába a kemény külső, meg a macsó viselkedés, Rorát eddig a tenyerén hordozta, nem beszélve Hannáról. Minden más pedig a színdarab része. Igaz, néha durván elszalad vele a ló, akkor pedig ketesztül gázol az ember lelkén, de minden embernek vannak hibái.  Alig láthatóan bólogat, mintha zene ritmusára tenné, hosszú haja előre omlik, félig eltakarva az arcát. Az érintésre pillant fel csak, rámosolyog, majd ismét a gondolataiba merül, amiből a szék csikorgása kelti fel, még a megyjegyzést sem hallotta. Nincs vele tisztában, hogy pontosan mi történik, úgyhogy nyújtja a kezét, majd belesimul az ölelésébe, ahogy a férfi szeretné.
- Hát ez nagy hízelgő.
Vannak még olyan lányok mint ő, a gondolat egyszerre bosszantja és hozza zavarba, mert hát mégiscsak ő van itt ma, és nem más.