|
|
|
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Szóval a Lolát választotta. Nem mondom azt, hogy megkönnyebbülök vagy valami, mert nekem aztán igazán nincs bajom egyik nevemmel sem, meg szinte mindenki másképp szólít, szóval ja. Az arcára, amit vág - mert az emberek arcán tényleg szokott látszani mire gondolnak, vagy mit éreznek, főleg mikor beáll a dolog - először csak összeráncolom homlokom, majd mikor megszólal, le is esik a tantusz. - De amúgy tök jó hely. Mármint egy csomó ember van, egy csomó személyiség, és biztos találsz valakit, akivel megérted magad, meg akivel jó eltöltened az időd. Vagy épp ő talál meg téged - nyomok egy kacsintás-félét, mert aki ide jön, az előbb-utóbb tényleg talál magának embereket. Bármire is van szüksége hozzájuk. Tényleg. - Szóval ne csüggedj, mert jó lesz - bátorítóan elmosolyodom, és némi gondolkodás után a vállát is megveregetem, persze, ha nem húzódik el. És azt se olyan fiús, bika módra teszem, hogy csattanjon, hanem csak finoman, alig érezhetően. A noteszem amúgy nem nagy. Mármint nem akkora, mint egy füzet, hanem inkább olyan kis útikönyv méretű, ami elfér a zsebemben. - Hát, próbáltam - megvonogatom vállaim, gondolatban hozzáteszem az "és akkor jöttél te a gyönyörű arcoddal" részt. De csak gondolatban. Elég érdekes reakciót válthatnék ki azzal, ha ki is mondanám, én minden esetre megijednék magamtól, ha az idegen énem ezzel állítana be. - De mostanában elhagyott a múzsám, úgyhogy csak húztam a vonalakat a lapra - lehet, hogy nem kíváncsi rá, de ha már rákérdezett, gondoltam ki is fejtem a választ, szépen, kereken, egészségesen, ahogy azt a normális emberek szokták. - Eridon, negyedik - elvigyorodva válaszolok, és reflexből nyújtanám a kezem, de ezen emlékeim szerint meg már átestünk, szóval csak állok itt magamnak.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljUjjaim között szorongatva a festékszórót rántom be Huntert egy két ház közti lyukba, majd amint eltűnik e veszély - ami jelen esetben egy elégedetlenkedő, művészetet minden bizonnyal nem kedvelő portás - nevetve hajtom fejem a meleg falnak, és kezdek nevetni. Oké, ez vicces volt.
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljAha, szóval fogadás. Hagyjuk máááár. Úgy nézek én ki, mint akinek szüksége van egy fogadásra az ilyenekhez? - Mit kapok, ha sikerül? - összefonva kezeim mellkasomon fordulok felé, csípőmmel ismét a falnak dőlve. Kíváncsian oldalra billentem fejem, mélybarna szemeim egy pillanatra sem szakadnak el a kék íriszektől. Ha most arra vár, hogy meghátrálok, hát nem fogok.
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljEz eddig mind szép és jó, ameddig meg nem szólal. Megforgatom szemeim, hogy perszemár, ez most az a tipikus férfi hozzáállás, hogy nekik meg kell kapniuk mindent, de hogy adjanak is valamit, azt már nehezen. Azért van egy bátyám, héló. A szemeim kikerekednek, még ajkaim is elnyílnak, hát komolyan, ez egy őrült. ŐRÜLT. - Na, hé, ez nem ér - utána is sietek, és próbálnám valahogy visszahúzni, vagy befogni a száját, ami elég nehéz, ha Góliát fia még háttal is van neked. - Miért kell most ilyennek lenned?
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljAhogy megérzem a kezem körülfonó ujjakat, leállok, és egy pillanatra ledermedve nézek rá. Reflexből húzom magam felé a kezem, aminek valószínűleg az az eredménye, hogy vagy a levitás, vagy csak a kacsói, de egy része mindenképp jön utánam. - Ilyen vagy - lábujjhegyre állva suttogom vissza, szintén megemelve szemöldököm. Hát legyen így.
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljHát ez tiszta hülye. Én mondom, hogy tiszta hülye, nem vágom mi van a házvezetőségekkel amikor ilyen prefektusokat választanak, mint ő meg én. Ha a magam uram lennék, már a kezeim terén, most minden bizonnyal a szájára talasztanám az egyik tenyerem, de nem tehetem meg, így marad az imátkozás meg a jó remény. - Ha ennyire okos, drága Hunter, tudhatná, hogy a magamfajta nem jó a verbális kommunikációban - megrázom fejem, ismét teszek egy csekély próbát a szabadulás érdekében.
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljNagy szemekkel nézek rá, sőt, egy pillanatra még meg is ijedek. Ahogy elenged, hátrálok két lépést, megdörzsölöm a csuklóm, elhúzom szám. Komolyan nem vágom, hogy most mi baja, lehet, sőt, szinte biztos, hogy csináltam valamit, de lévén, hogy nem mond semmit, én meg magamtól nem jövök rá, ez ennyiben marad. Megcsóválom fejem, utána kocogok, majd lelassítva mellette veszem fel a tempóját. - Mi történt? - most tényleg érdekel a válasz, és nem csak így kérdezek valamit a vakvilágba.
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljHa egy férfi szájából valami úgy kezdődik, hogy van egy csaj, akkor az biztos rossz. Tudom, mert Dávid is folyton ezt mondja, és neki is mindig rossz. Általában. - Hát ha megcsalta veled, biztos nem annyira fontos neki a másik - elhúzom szám, megvonogatom vállaim, felrázom a dobozt. Imádom a hangot, amikor a benne levő kis golyó nekiütközik a falának. - És melyikre gondolsz szívesebben? - doktor Tóth rendel, minden féle és fajta lelki problémára van megoldás, kérem szépen. Közben elkezdem felvázolni a fejemben körvonalazódó mintát.
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljVisszamosolygok rá, nem vagyok én egy haragtartó személy aki órákat fúj valakire azért, mert kiborult. - Hát.. Ha engem kérdezel, mondjuk valószínűleg nem kérdezel - megköszörülöm a torkom, hagyok egy szusszanásnyi időt. - Ha egyszer már megcsalta a valakijét veled, előbb-utóbb valószínűleg te is egy valaki leszel - megvonogatom vállaim, és tudom, hogy rosszul hangzik, de ez az igazság. - De ezt most csak vaktában mondom, ne gyilkolj le - felnézek rá, magam elé emelem mindkét kezem.
|
Utoljára módosította:Tóth Lola, 2017. április 8. 10:28
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; hallj- Húha, még nem volt kommunikációs trénerem - elmosolyodva csóválom meg fejem, majd nevetve ugrok hátra, meg fordulok az oldalamra, a védelem reményében, viszont minden amit elérek az, hogy így legalább már csak az oldalam festékes. A többi foltot eltekintve. Csodás. - Sok szerencsét Mr. Bailey, nehéz eset vagyok - vigyorogva veregetem meg a karját, tekintve, hogy azt érem el nyúlkálás nélkül. - Mondanám, hogy te tudod mi a jó neked, de az emberek ritkán tudják, hogy mi a jó nekik - ismét megvonogatom vállaim, hát már nagyon profi vagyok ebben a lélektanban - se. - Szóval Hunter, mi a jutalmam ezért a bátor tettért?
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljMagam elé emelem kezeim, lábam, fordulok, védem a fejem, aztán jobb híján visszatámadok, hogy neki is jusson már a jóból. Milyen nagylelkű vagyok kérem szépen. - Ohhhh, lehet át kéne iratkoznom a levitába - magasra emelem állam, még az orrom is felhúzom, és teszek egy rémesen okos mozdulatot a kezemmel: kézcsókra nyújtom, mint az úri hölgyek. - Szzerinted úgy nézek én ki? - megrázom fejem, hogy még véletlenül se tudjon rossz választ adni. Nem úgy nézek ki. És nem is tudom. Tiszta munka. - Öröm veled üzletelni, Miszter - nem mintha nem lenne még festékem otthon. De hát nem erőszak a disznótor, én nem kötelezek senkit semmire.
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; hallj- Hát illik így beszélni egy hölgyel? - kikerekednek szemeim, elnyílnak ajkaim, mint aki teljes mértékben meg van botránkozva az efféle magatartástól. - Nem is tudom ki csinált retkessé - megforgatom szemeim, megrázom fejem, majd, hogy még nyomatékosítsam is, tenyerem Hunter hasának nyomom, hogy, ha eddig volt némi tiszta folt a véletlen folytán rajta, most az is színes legyen. - És honnan tudjam, hogy Te nem fogsz senkit megtámadni? - felvonom szemöldököm, miközben követem.
|
Utoljára módosította:Tóth Lola, 2017. április 8. 11:23
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljNa jó, ezért duplán bűnhődnie kell, szóval a másik kezem is megkapja, pár centivel az eredeti folt mellett. Mikor ismét megszólal, nevetve kapom el a kacsóim, én kis naív gondolván, hogy majd azokat veszi célba, de nem, és mire megfordulhatna a fejemben bármiféle menekülési útvonal, már késő. Nagyon ki vagyok esve a kerékvágásból. Nagy, sötét szemekkel pislogok rá, ujjaim az alkarjára fonom, lábújhegyre emelkedem, s majd csak úgy suttogok vissza. - Előre sajnálom szegényt, fogalma sincs, milyen veszélyek lesnek rá.
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Hunternyári szünet; láss; halljElőször csak halványan elmosolyodom, majd fokozatosan vigyorrá görbül a szám. Ahogy elenged, én is elengedem, visszasüllyedek a talpamra, és összefonom karjaim mellkasom előtt. - Nem hiszem, hogy lenne más választásom, egyedül nem olyan jó a buli - megcsóválom fejem, ahogy követem, majd a saját házam felé veszem az irányt. //kösszencs //
|
Utoljára módosította:Tóth Lola, 2017. április 8. 12:07
|
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
Rora *-* tudtam, hogy ti ketten... egy jós vagyok wáá semmi, döglődöm. Magácska? Hiányoztam, mi? Szia Ráhel *-*
|
|
|
|
Tóth Lola INAKTÍV
RPG hsz: 35 Összes hsz: 335
|
wáó, régóta szeretnék matricát óó, gondolom az arcom miatt milyen lufiról beszélsz te? ._.
|
Utoljára módosította:Tóth Lola, 2017. április 8. 22:28
|
|
|
|
|
|
|
|