Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

A felvont szemöldököm még tartotta magát, ahogy meredtem a mozdulatára, de végül csak a szemem megforgatva engedtem meg magamnak egy féloldalas mosolyt. Nem hiányzott az életemből egy állandó spoilerező, egyrészt akkor most biztos nem itt lennék, vagy nem így - magam ismerve túl sok dolgot húznék keresztbe. Másfelől nem is igazán akarom tudni, volt idő, mikor jól jött volna, de most s e a közeli, se a távoli nem érdekel. Igazából már hónapok óta csak élem magam napról napra. Pont, mint ezt a csókot - nem spóroltam belőle semmit, minek az?
- Élem a béküléseket - jegyeztem meg kicsit talán kapkodással a hangomban, de ez inkább annak szólt, hogy abban a pillanatban a szám jobb elfoglaltságnak örvendett volna.

Figyelmeztetés!
A hozzászólás kendőzetlen szexualitást, vulgaritást tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos akarod? ***

Aztán meg csak megtörtént. Túlságosan szeretek beszélni, és beszéltetni is, nem mindig alkalmas időkben, így csak belemorrantam nevetve a nyakába, ahogy elhajolva féloldalra húztam a szőke haját, kicsit talán erősebben, ami nem volt szándékos éppen, a másik kezem továbbra is a fenekén időzött. - Tudod mi a legjobb benne? Feddhetetlen vagyok. Minden nem munkaórának számító perccel csak magamnak tartozok elszámolással, úgy töltöm, ahogy akarom - már-már olyan széles vigyorral közöltem mindezt, mintha karácsony lenne én meg max tizenkettő. Pedig ez nem tegnap volt utoljára.
Ahogy lassan az ingem gombjai teljesen feleslegessé váltak, az ő hát ruhafoszlányai - mert másnak nem mondanám alap állapotában sem - pedig megsemmisülni látszottak még pár akaratosabb csók után visszatértem az ajkaira. A kezeim lassan új utat találtak a felsője alatt, éreztem a tenyereim alatt a meleg bőrét, mire még a csók közben is kikívánkozott egy kis mosoly.
- De ez felesleges - közöltem egyszerűen, ahogy a kezeim kicsit elhúzva az oldalaitól nyújtottam egyet a felsőn és felfelé lehúztam róla, nem is érdekelt nagyon a további sorsa.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Mindig - közöltem szinte gondolkodás nélkül a választ, és ez úgy is igaz volt, bárhogy is tegye fel a kérdést.

Figyelmeztetés!
A hozzászólás kendőzetlen szexualitást, vulgaritást tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos akarod? ***

Én figyelek, ez az, aminek ellenkezőjével engem aztán senki nem vádolhat meg, most sem kerülte el a dolog a gondolataimat, de csak a hajába fogva csókoltam, az sem zavart különösebben, mennyire illik vagy sem akaratosnak lenni ebben. Bár hamar fel is világosítottam, hogy egyébként - nem mintha készülnék én ilyenekkel - az egyetlen gond, ami tulajdonképpen felmerülhet, hogy éhes maradok. Vagy megjön Márta és még kimenni se lesz hajlandó. Értem én, hogy üres az élete, de azért inkább összedobunk neki itt egy előfizetést felnőttfilmekre.
- És nem csak ez az erőssége - mondtam, ahogy közelebb is húztam magamhoz a derekát karolva és a hátát megtámasztva félkézzel. Lassan haladtam, majdnem jutott minden centiméterére a nyakán a csókokból, talán még ki is több helyen sikerült szívni, mint azt eredetileg terveztem, de csak belevigyorogtam, mikor az ingem végleg feladta hála a kezeinek. Bár visszatértem az ajkaira a figyelmem már a kezeimmel tartott végig a selymes bőrön majd egy türelmetlen és igen sürgető mozdulattal lehúztam róla a felsőt. Egy kelletlen fintort elengedtem a megjegyzésre, majd nem felejtek el ezen később megsértődni. Túl deep lennék, ha a lelkem is fekete lenne. Belülről mindenki rózsaszín, csak ugorjon le bárki a patológiára vagy a kicsit buggyant kutatókhoz az igazságügyön, bemutatják.
Elhúztam tőle a kezeim, bár nem volt ez egyszerű, követelte szinte minden porcikája, hogy de azt ott tartsam, így viszont merőben egyszerűbb volt engednem le az inget meg a zakót, majd az az asztal másik felén ért véget nem is különösebben foglalkoztam vele tovább.
Jóformán a nőre hajoltam a közelségben, amitől meg is dőlhetett, ha nem figyelt, a kezem pedig a combja külső felén indulva egyre feljebb és beljebb siklott, ahogy az ajkait elhagyva a kulcscsontjához majd egyre lejjebb értem a csókokkal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Tudtam értékelni a magabiztosságot a nőben, akkor is, ha voltak pillanatok, mikor már gyanúsan próbált az maradni. Én egy percig se bántam, mikor kiesett ebből és azt sem, mikor nem igazán akarta kedvelni a parancsnak hangzó kéréseket. Na persze ezt sem tőlem, de volt szerencsém más munkahelyén belefutni, ahogy valaki még próbának sem nevezhető tettekkel közeledett és muszáj volt lepattanjon. Rendesen sajnálnom kellett volna a pasast, de... nem jött meg a dolog.

Figyelmeztetés!
A hozzászólás kendőzetlen szexualitást, vulgaritást tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos akarod? ***

- Elkezdhetnél listát vezetni, mintha megkopott volna a memóriád - néztem a szinte élesen rikító szemeibe ahogy egy enyhe szemöldökfelvonással még el is hitettem, hogy ideje ezen segítenem. Na nem mintha alapvetően gondban lennénk, sőt. Én igazán szívesen emlékeztetem arra, amiben biztos vagyok, hogy már elég jól a képzeletébe égett.
Nem volt könnyű dolgom, minden második csóknál nagyjából kénytelen voltam az állammal eltornázni a felsőjét, de igazán megérte az áldozatot. Még utoljára elég közelről éreztem a bőre illatát, mielőtt elhajoltam volna a beszólásra. Meg mert gy nem lehet megszabadulni és szabadítani őt attól, amire már nincs szükség.
A gátlása nem tartozott ide, az nem része a ruhatárának és ezzel pont elég örömet szerzett már korábban is. A hátát támasztva hajoltam fölé, így mikor megdőlt sem ingott ki senki a helyzetből, fő a biztos tartás, igaz? A leheletem súrolta a legtöbb porcikáját a derekáig, ahogy több helyen talán még a fogaim is, mielőtt elvigyorodtam volna a kezét az enyémen érezve.
- De van ami nem változik - nem mintha ez zavarna. A kezem feljebb is vándorolt, egészen a fehérnemű szegélyéig, ami mentén végig is siklott a hüvelykujjam párszor mielőtt még egy csókra megint birtokba nem vettem az ajkait határozott mozdulattal rántva egyet azon a csipkehalmazon ezzel alóla már kihúzva, de még mindig igencsak útban volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Nem hittem, hogy elbutult volna, sőt, ami azt illeti fogadni mertem volna, hogy több a rejtett tartaléka, mint eddig kiderítettem. Legyen szó itt bármiről, nem is kell nagy dolgokra gondolni és semmi olyanra, ami emberek többségét is érdekli. Nem az anyagiak, a tulajdonai voltak terítéken sosem. Csak Ő.

Figyelmeztetés!
A hozzászólás kendőzetlen szexualitást, vulgaritást tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos akarod? ***

Milyen szomorú, hogy elméletben ezekről se kéne tudnom. És milyen idegesítő, mikor Gabe jön a faszságokkal minek ez nekem meg ki ez a nő és miért van ő általa aláírt dokumentumkikérés. Nem értem mi baja.
- Helyes - morogtam jóformán a nyakába egy utolsó csókkal, ami után még egész finoman bele is kóstolta a bőrébe, de végül csak elhúzódtam. Bár vannak pillanatok az életben, mikor ha akarsz se tudsz már tovább várni, azért néha mégis kell. A legjobb eredményhez mindenképpen.
A vigyorom kimaxolta a létező szélességi koordinátákat, ahogy végignéztem a nőn már gyakorlatilag alig valami takarásában. Bár a haja ez tudta öltöztetni, szó se róla. Gyakorlatilag olyan voltam vele, mint akit elsőre nyűgöz le, de teljes rohammal, pedig erről nem beszélhettünk. A szó szoros értelmében biztosan, mégis valahogy minden alkalommal, mikor újra láttam csak egy kicsit még több kellett és ezt akkor még elég rendjén valónak is tartottam. De változott a felállás. A leheletem a bőrét szántotta, a borostám se maradt ki a buliból, és ahogy felpillantottam csak egyre elégedettebb voltam. A kezem lassan végigsiklott a felsőtestén a nyakától indulva, a melleinél kicsit finomabban időzve pár pillanatot mielőtt azt a nagyon zavaró anyagot is megleltem volna.
- Kettőt is, ha ezen múlik a sorsa - azzal a lendülettel sikerült is az oldalát a varrás mentén kettérántanom és az egyik lábán lifegve tűnt el a szemem elől. Nekem ennyi bőven elég volt. Még egyszer az alsó ajkába kaptam majd a jobbom a tarkójára csúszva billentettem meg a fejét már a hátát nem támasztva és borzoltam tovább a kedélyeit csókokkal. A másik kezem pedig a combján araszolt egyre feljebb, de mindig kihúzva addig a pontig egy-egy helyen, még éreztem, hogy megremeg vagy legalábbis felnyög.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Semmi meglepő - ráncoltam a homlokom egy pillanatig, hogy aztán a kávémba igyak és egyszerűen elfelejtsem az egész közjátékát az életünk ezen szakaszának. Nálam jobban senki nem értette meg magyarázatok nélkül, hogy miért jobb ez így. Voltak dolgok, amiken csak túl akartam lépni, meg is tettem. Idő, energia és szar hobbik, de sikerült. Olyan ez, mint a matek, egy meg egy az kettő.
- Úgy mondod mintha embert öltem volna! Kérlek, én nem szennyezem a kezeim.... parancs nélkül - zártam is rövidre, mielőtt még rájövök, mekkora szarba sodorhatom magam a kijelentéseimmel. Leginkább vicces, hogy több vért láttak a kezeim, mint normális lenne, engem mégsem hatott meg. Terep munka, a muglik meg sokkal véresebbek, mint mi valaha leszünk. Lehet az eszközeik teszik, de elég undorító mindenki konfliktuskezelése. Itt a jog, és mégis kétkezi fegyverekhez, a mágusok meg pálcához nyúlnak. Én is, más kérdés, nekem lehet.
- Mindkettőnké, mehetnék boldogítani a volt beosztottam - húztam el a szám, mert tényleg nem múlt sokon, hogy én is ott legyek most. De a rutin meg az évek ugyebár. Inkább a kávémmal törődtem, ahogy a megtervezett, de ki nem vitelezett plakát helye felé meredtem, mintha ez érdemi cselekvés lenne. Még nem tudtam a hellyel mit kezdeni, de sok jót még nem éreztem, közben meg úgy voltam vele, ha már muszáj, tegyem magam hasznossá.
- Jól van, terminátor, visszavehetsz, veled vagyok, nem ellened - emeltem is meg a kezeim még el is nevetve magam. Utáltam, mikor még rám is ezzel a nézéssel próbál hatni. Nem voltam olyan beszari, mint azok többsége, akik után áskálódik legtöbbször. Bár tény, szerintem van olyan jó, ha utánam tette már, nem véletlenül nem tudok róla. Jobb is ez így.
- Oszkárhoz volt szerencsém, dolgozni is vele. De úgy hallottam ő éppen egy adóparadicsomban lazít - vontam meg a vállam. Ő nem az én dolgom lett volna, nem is Kreßleré, valaki elb*szta a dolgot. - Ó, fiatal barátnők? Egyre érdekesebb. Olyan perelhető-megnyerjük-aláássuk vagy csak olyan csinos-tutivalamitrejtegetsz-ilyetamúgynemkapnál fiatalok?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem különösen voltam jó ember, sem pedig kedves. Az a vád sem érhet, hogy gondtalan vagyok, de magasról tettem az emberek ezen véleményeire, mert azt hittek, amit akartak. Nem kell egy kezem se, hogy leszámoljam hány olyan ember volt az életemben, akiben vakon bíztam és bőven többet tudott, mint amúgy az normális lenne. Jogilag biztosan, éppen Kreßler volt az egyik pontom, ami miatt nem lehettem volna fedhetetlennek mondható. A másik éppen pihen. Meg van még egy és azt hiszem kifújt a dolog.
- Úgy mondod, mintha most közölném, hogy engedély megadva a mély ásásra, és ezért jöttem, akkor te nem - csettintettem egyet félkézzel be se fejezve a mondatot. Mindketten tudtuk, ha szabad keze van és bármit tehet, el is követ mindent. Teljesen mindegy hány emberen kell ilyen-olyan módon átteperni. Az áldozat semmi a kifizetődéshez. Eredményeket akarunk. Mindketten.
- Kipiheni a munkánk fáradalmait - bólintottam magam elé még egészen el is vigyorodtam a kihűlt lötty mögött, de inkább csak az abszurditásán a beszélgetésünknek semmint a tartalmán. Nehéz volt, nem éreztem fairnek és teljesen jónak a felállást, de ezzel úsztuk meg a legolcsóbban. Neki nem volt előélete, ami miatt duplázódjon bármilyen ügyirati akta. Ő tartotta a hátát, én tartottam a tárgyalóteremben, Gabeék osztályán és ha kell ezután is. Jó gyerek, csak nem biztos, hogy feltétlen pozitív ha valaki az én igazságérzetemnek dolgozik.
- Te sem élnél túl békésen. Könnyebb ez így nekünk - jegyeztem meg egy megfáradt sóhajjal. Mert valljuk be, elég komoly csatamezőt tudnánk összehozni, de valahogy engem sosem hajtott ez a rész itt. Egy oldalon álltunk mindig, ez hamar lejött.
- Ohh - kúszott vigyor az arcomra. Ennyi volt a válaszom, nem mintha lehettem volna gyanúsabb, de igazából el sem tudta még képzelni, mennyire tudom, miről van szó. - Lehet lenne miről beszélgetnünk. Van egy kis háttéranyagom belőle.
És ha nekem van egy kicsi, az mindenre elég.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Ha a pokollal nem a sötét, fekete meg vörös színeket azonosítanánk, már közöltem volna hogy a tél sem már, mint a Sátán addig köpköd minket, még magunk nem akarunk az életünknek véget vetni és bevonulni hozzá katonának. Lássuk be, nem igen vár más egy emberre se ebben az épületben, mégis van pofájuk magukat hivatalnak nevezni. Ahogy sétáltam ebben a szállingózó szarban gyorsan ránéztem még a zsebemben a kártyára: Kenderessy Gergely. Lövésem sincs ki ez, de nekem dolgom volt és k-rvára semmi kedvem ahhoz, hogy megint Gabebel lerendezzük a hol az ebédszünetem - ő nem látta dolgot. Tisztában voltam vele.
Ott füstölgött a bal kezemben a nikotinszál én meg csak elfeledve ballagtam tovább mielőtt nagyot slukkolva befordultam volna az állomásra majd a peronra sétáltam volna. Pont időben.
A hangos vonatfütty és a kihangosított bemondó is jelezte, hogy bizony megérkezett a délután egy órás szerelvény. Közelebb sétáltam még pár nagyobb slukkal befejezve a cigarettám, majd egy kukába pöccintve sétáltam a leszállok felé. El kellet mosolyogjam magam, mikor egy nő látványos ijedelemmel sietett el, ahogy egy sporttáska landolt mögötte a vonatból kifelé. Azt hiszem megvolt az emberem.
- Nagyobb fogadóbizottságra nem futotta a helyieknek - tártam el a karom, hogy aztán kezet nyújtsak mielőtt még körbenézve elsétáltam a vonattól. A hideg rázott még mindig a helytől, és fog is még minket ahogy látom.
- Üdv a közös börtönünkben. Milyen az első nap?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A szombat nem az a nap, mikor le tudsz ejteni egy tűt is a falu életében, a város is nyüzsög, de itt kicsi, kevés helyre szorul rengeteg irritáló ember. Ennek ellenére kíváncsi voltam, meg úgy gondoltam az a legkevesebb, ha már tegnap megdobott Ward pár sörrel, akkor ma egy pizzát elküldetek már és én is eszem valamit. A múltkori egy határozottan finom menet volt. Vagy jövet, már amit a nő hozzám hozott ételt - természetesen.
A kabátom felaggatva sétáltam a pulthoz, az asztalokat nem nekem találták ki majd támaszkodva azon vártam, mikor történik valami. Ekkor csíptem el tekintettemmel a nagyon kellemesen mutatkozó, nekem éppen háttal az asztalra hajolt szőke haj tulaját. Egészen elvigyorodtam, mikor egy pincér megpróbálta felvenni a rendelésem én meg egyből lendületben éreztem magam a berendelt gin után és megkértem, hogy hívja már ide nekem az üzletvezetőt, fontos kérdésem lenne. Nem, nem akartam senkit kirúgatni, sőt. Mondjuk úgy bérkiegészítési javaslatot kívánok tenni. Vegyük úgy, hogy amit ő nem adhat meg, én nagyon készségesen megoldom. Nem, régen nem a pénzről beszélek, ez tény, de most még csak nem is a nyers, vulgáris örömökről. De tehetném.
- Igen, tényleg az üzletvezetőt kértem, aranyom - ismételtem meg a lányka kérdését, nem mondtam semmit, de csak van annyi esze, hogy kicsit sem érdekel a munkája, vagy hogy hányszor törölte le a pultot, vagy hányszor nem.
Nem mondhatnám, hogy elkapkodják itt a dolgokat, többet néztem az órámra, mint az szükséges lett volna, de legalább egy előre csomagolt pizza a pultra került én meg már az italomba ihattam, mire reményeim szerint végre megérkezik az emberem, egyből a pénztárcám után kotortam is a zsebemben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Vannak üres fogadalmak és olyanok is, amik érvényüket vesztik, utóbbiakba gyakran belestem, így kicsit keserűen ugyan, de felnevettem a tényen, amit megállapított. Nem szégyelltem, még csak elszámolással se tartoztam senkinek, de igaz, ami igaz, megint itt voltam. Be legalább nem ugyan úgy, mint ott. HA akarnám letenném, de kedves és időm sincs erre.
- Láttad már hol kell élnem? - tettem fel a költői kérdést, ami magyarázat is lehetne. És ami azt illeti abban a 1,5 hónapban még Pesten dekkoltam egyszer sem nyúltam semmi nikotin után, aztán leszálltam a vonatról itt első nap és már nyílt a fém tárca a zsebemből. Lelombozó? Nem tudom, de nem is érdekel különösebben. Bár most egészen vidáman sétáltam már vissza, mondjuk úgy egy gondfoszlányt magunk mögött is hagytunk, mindketten. Túl sok kezünket tettük oda az igazságért, de azt hiszem mielőtt a tárgyalóterembe kerültünk volna beláttuk, hogy megérte, és ez volt a legokosabb megoldás. Tiszteltem az embert a hűségéért az ügyhöz, az egészhez.A barátságunkhoz.
- Részben. De ne bízd el magad - ingattam meg a fejem a célunk felé pillantva. A hivatal. Nem volt egy szívdobbantóan kellemes hely, sőt, leginkább minden volt, csak pozitív nem, de neki most még mázlija van egy kis ideig. Inkább átadtam a papírokat és a személyes csomagom, hogy aztán zsebre vágjam a kezeim.
- Ha valamit megtanultam, Weaver, akkor az az, hogy kiszámíthatatlanabb itt minden, mint a fronton - és mindezt komolyan is gondolom. Nem, nem hinném, hogy az ölébe fog esni két nap múlva egy nő, ettől még bármi megeshet elméleti síkon, azt pedig nem irányíthatjuk. Ez elég szomorú. - Az egész hely az, ha úgy akarod. Nem fizikailag, idióta. Erre szellemileg kell, hidd el, fogalmad sincs mennyi itt a szar. De ne is legyen sokat, minél előbb húzzunk vissza Pestre inkább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Ne aggódj, öcsi, ahogy látom idő kérdése, hogy üdvözöljelek a klubban - néztem a borostájára aztán csak magunk elé. Azt hiszem magasabbra nem tudott volna ugrani a szemöldököm, rendesen rekordokat döntött, én meg be tudtam volna ugyan ilyen cselekvésként tolni egy üveg szíverősítőt. Mondjuk úgy, jobban pörög a szervezetemben az óra, mint a való életben, ezt én is észrevettem már, szóval csak a hajamba turkáltam, mintha az segítene rajta aztán csak egy félvigyorral megingattam a fejem. Nem vettem én magamra, több volt ebben a tény, mint bármiben, de nem volt egyszerű a felismerés.
- Ugye? Már díjat érdemelnék. És volt képe azt mondani az egyik felmondó titkárnőnek, hogy kiállhatatlan vagyok - kaptam színpadiasan a szívemhez a tenyerem, de csak úgy csöpögött az irónia én meg nem is zavartattam magam ennek okán. Ilyen voltam. Megszoksz vagy megszöksz. Többen is menekülőre fogták már, nem volt mindig tündérmese meg habos torta, másképpen biztos nem itt sz-pnék és nem így.
- Dolgozni kell, szörnyű egy munkahely - ingattam meg csalódottan a fejem, de nem különösebben éreztem ezt. Ő is tudta, igazából a legtöbben rólam, hogy a munka sosem volt nekem terhes, egyszerűen vannak emberek és körülmények, amik teljesen felborítják a rutinom. Főleg az ilyenek, mint az a Mártika. Az megborított rendesen, hogy dolgozhat itt ilyen? Az még inkább, hogy Gabenek egy év alatt se sikerült rendet tenni. Értem én, hogy ő itt marha jól érzi most éppen magát, de egyszer haza kell mennünk, erre nem ártana emlékeztetnem.
- Nem gondoltam, hogy itt költenéd el, csak indulási alap, még kiruccanhatsz a határon túlra is ha az érdekel éppen. Ez már a te dolgod - közöltem egyszerűen, hogy aztán felvilágosítsam, hogy nem is hittem, hogy nem volt ideje átpihenni az évet. Ha van kipihent munkaerő az új évre, itt sétál mellettem.
- Kreßlert is éppen ide küldték rendet tenni,pont a mi ügyünk után. Más... hát majd a hivatalban meglátod, sokan megfordulnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A kísértés, az hatalmas volt, hogy olyat tegyek vagy mondjak, amihez éppen kedvem szottyan, de annyira még én sem vagyok szadista, hogy mindezt egy kezdő pincérlányon kamatoztassam. Szívtelenség, ugyan. Valami bennünk is ketyeg, bármit mondjon Kreßler. Csak hazudik. Mindenesetre a ginem vártam továbbra is rendületlenül, meg ward pizzáját, majd mikor elért hozzám elégedett mosollyal várakoztam már lassan, de biztosan elő is szedve a tárcám, mikor megérkezett az úriember. Jól informált voltam, hogy ma bizony csak ő ehet az emberem, máskülönben mondhatni kevés szórakozni valóm lenne. A fejem egy percre elfordítottam a pohár irányába, mikor a szőke az irányba kopogott, ez elég is volt első körben, majd egy emberesebb húzó után kezet nyújtottam.
- Mitzinger Bence - szélesedett ki a vigyorom a kezét megszorítva, nem mintha egyelőre mondana neki bármit, de majd fog. - Ajánlatot szeretnék tenni - mondtam mindezt higgadtan, a nyitott tárcámból minden szónál egy-egy 100 euróst kitéve. Nem különösebben rezzent el az alap állapotából az arcom, majd egy laza mozdulattal hajoltam kicsit oldalra és biccentettem a fejemmel a nővére irányába. Eltéveszthetetlenül, kire is gondolok ennek kapcsán.
- Minőségi, a hely fényét emelő, és nagyon... színvonalas az egész. Persze alkuképes vagyok az árát illetően - tettem hozzá nagylelkűen, majd még egy 100 euróst tettem az épülő kötegre, mielőtt lazán arrébb löktem a poharam, mielőtt még baja esik. Én teljesen készen voltam minden reakcióra, igazából érdekelt is, hogy melyikük üt nagyobbat, most már teljesen felcsigázott a dolog, így félig a pultra könyökölve vontam fel a szemöldököm várva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Szíven ütött a kijelentésed - néztem rá sokatmondóan, de ennyiben is hagytam a dolgot. Ami azt illeti egy utolsó, sosem ismert titkárnő rámondásainak lehet van alapja, mert valóban nem vagyok és sosem leszek egyszerű eset, ettől még vannak emberek, akikhez én foggal meg körömmel ragaszkodom. Tőlük nem viselném jól, és tudom hogy szarul is veszem a kritikát. emberi természet? Lehet, én sem vagyok mindig egy állat.
- Igen, annyira, hogy már minden létező szart megcsináltattam a pesti lakásomon a szüneteimben. - Igazából csak haza szeretnék jutni, bár vannak pillanatok a hivatali napjaimban, mikor megértem azt miért sz-punk még itt mindig, mi az, ami miatt én is eldolgoznék ha kell többet is és miért nem halad a polgármester kivizsgálása úgy, ahogy. Tagadhat itt bárki, bármit. Saját magunknak vagyunk a legátlátszóbbak.
- Ez a legkevesebb - és ez nem valami betanult, formális szöveg. Ami mögöttünk van, amellett a kölcsönös tiszteletünk vagy ez a boríték semmi. A tanácsom viszont jogos, kiszellőzni és kicsit agyban átkapcsolni mindenkinek muszáj, neki meg pontosan tudom mennyi időt kéne "kipihenni". Még ha ezt sikerült neki egy kicsit korlátoltabb nyaralásba is okoskodnom.
- Lamentál... leginkább talált magának elfoglaltságot és kényelmes neki itt. Pedig igazán haladhatnánk, mert amíg ő itt van, nekünk is itt kell - néztem rá, hogy aztán a kezeim a zsebembe mélyesztve leforduljak a peronról a falu felé indulva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Csak lehetnénk bármilyen utolsó porfészekben, és erre ide tettek minket - mutattam mindkét kezemmel a hátunk mögé, majd mire a végére értem a kettőnk közt lévő helyre. Drámai? Alighanem. Ettől még a tény, tény marad, nekem még mindig nem tudta senki megmagyarázni, miért kell itt lenni, miért hasznos ez, és leginkább kinek. Erősen gondolkodom, hogy ha  maradékot letölthetném Weaver üdülőhelyén, önként mennék, még viszek saját "belső" egyenruhát is, ezen ne múljon. Nem minden van a méretemben megszoktam. Legutóbb az egyik halottkém is közölte, hogy előre jelentkezzek be, mert ekkora tálcája nincs. Adom a humorát egyébként.
- Mondjuk azt, még te rápihentél a közös új életünkre, én visszatértem a joghoz. A jövedelmezőbb formában - tettem hozzá még egy féloldalas vigyorral. Persze, tudta mi a szakmám, azt is, hogy kóstolgatom. De az, hogy levezényeltem Gabe után még kettőt véglegesen, meg van egy folyamatban lévő, az már nem volt rám írva. Nyilván Emmát nem reklámoztam, a fiatal lánnyal asszonyt csaló politikus meg folyt mindenhonnan, nem sok kedvem volt társalogni róla. A harmadik meg mezei auror volt, de az ilyen nem való közénk. Verte a gyerekeit.
- De milyen, beszarás. De... nem lövöm le a poént - vágtam olyan not bad fejet, amiből még én se voltam biztos, hogy most nem-e kell majd ott lennem kamerával, vagy Gabe elé állnom mielőtt egy beszólásért kirontana. Még tőlem se viselte jól az első héten. Mondjuk ebben hasonlítunk. De azért nem mindenki mondhatja el, hogy eljön a polgármestert kivizsgálni, majd felszedi a fiatalkorú lányát.
- Egy társasházban bérelek szobát. Nincsenek nagy igényeim, tudod. Gabe is ott csövel, a Polgi az emeleten van... érted kellemes meg hasznos - magyaráztam el, ahogy végre elhalkult a zsibongás, és a gondolataim hallottam csak magunkon kívül. Utálom az állomásokat. - Hé, örülök öcsi, hogy vége, ezt a szart már fél lábon is kihúzzuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Frankie
<így> <Pécs, Nappali>

Szemét vagyok-e? Alighanem. Érdekel? Nem különösebben, ezért is lehet, hogy most nagy nyugalommal terítem egy szék támlájára a zakóm, majd lassan feltűrve az ingujjam intek a felszolgáló lánynak, akit még ismerek is, hogy szeretnék kérni egy kávét meg egy üveg vizet, aztán leülve néztem körbe, majd az órámra pillantottam. Miért is?
A hét azon napja és ideje van, mikor az egyetemen hirtelen vagy pocsék minden, vagy ott nem jártak bizonyos diákok és ide térnek be. Így már nem is olyan feltűnő, ellenben én igen konkrét céllal érkeztem. Bogolyfalván találtak egy okmányt, aminek a tulaját kicsit jobban megvizsgálva érdekes felfedezést tettem. Várnom kellett, talán többet is, mint gondoltam, de a megbeszélt idő rohamosan közeledett én pedig elkényelmesedve fogyasztottam a kávém hol a betérőkre nézve, hol a kiszolgálókra és az újságra, ami betűrve félig a csésze fedésében volt a kezem ügyében. Már átjárta a tekintetem a lapokat párszor, semmi eget rengető, ellenben a mai elképzeléseimmel. De ne szaladjunk ennyire előre.
Lassan fordult át az órám mutatója a megbeszéltről, pontosan négyszer hagyta le, így öt percnél már kicsit aggodalmasan és összevont szemöldökkel emeltem fel a fejem, hátha csak nekem teljesen egyértelmű, hogy magamat keresem. Szándékosan nem hagytam meg nevet, de úgy gondoltam felismer egy minisztériumtól jött alakot. Nem azt mondom, hogy lepukkantak az egyetemisták, csak azt, hogy ezen a napszakban, ha valakit meglátsz ilyen szerelésben, nem ezt a helyet választja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Frankie
<így> <Pécs, Nappali>

A kávém egész ihatóra hűlt, túl is estem a csésze felén, mire megszólított a lány. Az arca elég jól felismerhető volt az iratokról is, de más képhez képest is nagyon egyértelmű volt, így halványan el is mosolyodtam, ahogy biccentettem, igazolva a feltevését.
- Igen, elhoztam az iratokat, anélkül mégiscsak nehéz egy idegen országban - jegyeztem meg teljesen csevegően, ahogy lassan előhúztam az egyik zsebemből egy borítékot. Véletlenül a rosszat, de mit sem törődve toltam elé a képeket tartalmazót. - Remélem mind ide is tartozik - mosolyodtam el a szék támlájának dőlve végül és két harapással eltüntettem a kis süteményt, ami az italomhoz járt. Furcsa volt ezzel a sötét hajjal határozottan, nem mintha ismerném, de minden lefestett és mutatott valójában sokkal... élénkebbnek és színesebbnek hatott. Nem értettem sokszor az öcsémet, sok dologban futottunk néha egy vágányon, nők terén is, de az elmúlt éve sok minden volt, csak meredektől eltérő nem. Ha a hülyeségnek van hasznossági függvénye, ő a kockázatok terén megütött egy erős konvexitást mutatót. Barát a dologgal.
- Iszol valamit, Frankie? - kérdeztem meg egész konkrétan, ahogy a kezeimmel lassan az asztallapra támaszkodva figyeltem őt. Nyilván most illene bemutatkoznom is. Többnyire szoktam is, de egy kis hatásszünet senkinek nem fog ártani. Nyilván nem szoktam fiatal lányokra a frászt hozni szabadidőmben. Mi az a szabadidő? Megvártam inkább, hogy az öcsémtől szerzett képek előhívott formáival összefusson a borítékban, és csak ennek esetén... Esetleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Frankie
<így> <Pécs, Nappali>

Megértően bólintottam párat a kávém maradékát is elfogyasztva, mert hát ezért jöttem, nem? Nem. Más kérdés, hogy valóban részben ez a munkám is, segíteni, ha nem is pont így és nem is ez a menete. Szia Gabe. Bár gyorsan távoztam a hivatalból, pontosan tudom mi hangozhatott el, amire én már nem figyeltem. Dolgom volt, majd megérti, gyanítom úgyis pár napon belül kifordul a rejtekéből az Igor dolog, és lesznek kérdések. Akkor majd mindennel egyszerre ráérek elszámolni.
- Oh, elnézést, eltévesztettem - mosolyogtam kedélyesen, mint aki tényleg szétszórt el is húzva előle a képeket és a borítékot magam felé, majd a mögém terített zakó másik oldalába nyúltam és előhúztam a belső zsebből a tényleges iratait tartalmazót és át is adtam. Nyilván sosem tévedek - aki mást mond hazudik, csak olyat kérdezünk meg, aki számít erről. Érdekelt a reakciója, de ha volt is, igen okosan állt a dologhoz, mondjuk úgy egész szimpatikus is lett ettől.
- Szilvi - szóltam a pincérnő után, aki mintha a csillagokat kapta volna tipegett felénk, de én csak egy plusz rendelést intéztem a nőre mutatva és megismételve a kérését, én pedig kértem még egy jeges teát odaadva neki az üres csészém. Aztán ő elment én meg újra a lányra néztem. - Mitzinger Bence vagyok, én is örülök a megismerkedésnek, kedves Szivárványhányás-tulaj - nevettem el magam, hogy aztán a képeket betömködve a borítékba az asztalon támaszkodva összefűzzem az ujjaim. Neki fogalma sincs róla mibe sétált, az öcsémnek meg a tényről, hogy többet tudok, mint szeretné. Most már biztosan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Nem volt mit cáfolni rajta, hogy a világ vége után hárommal egy behajtani tilosokkal tűzdelt bekötőutak végén vagyunk. tudtam, igazából valahol mindketten, hog ez szánt szándékkal volt, és egyelőre azt sem zártam ki, hogy nem volt ebben mélyen Gabe, de sosem kérdeztem rá, ennyire nem segített vagy rontott a helyzetünkön.
- Mint egy politikus, aki megteheti, hogy mindent csendessé simogasson - mert az egyik ilyen volt, innentől pedig... van még kérdés? Én mint ügyvéd sem éreztem azt, hogy az igazságérzetemnek jót tenne holmi piszkos pénz, de még mindig jobb helyen volt nálam, mint ha marad ott. Na meg a gyerekei meg a nő azért megkapták a magukét. Ez az ügy nem arról szólt, hogy sikere legyen, hanem, hogy valami kompromisszum, amit a pasas nem tudott elfogadni.
- Mondjuk úgy inkább jogilag féltem elsősorban, aztán a munkájának is egy pofon a faltól, és csak ez után jön esetleg a milyensége, de meglátod - zártam le, mert ha már ráborítom mire számíthat, nincs mit szépíteni. Remélem ő is röhög majd annyira, mint én első körben. A másodikban kevésbé volt az, hogy ez nem vicc, vagy nem pont munkakörülmény. Bár Kreßlernél sosem tudom mi az, amit még a melóért tesz, és mi az, amit már nem.
- Nem, helyette itt van Gabe és már majdnem nosztalgikus. És... ha nincs más terved, a harmadik lakó a szinten félig már kiköltözött, szerintem adott - néztem rá, majd vigyorogva magunk elé, ahogy egész elcsendesült minden, majd újabb zsivaj jött, de ez már a falué volt, nem holmi vonatok vagy utasok. Bizarr módon utáltam ezt is, mondjuk a belvárosi részeket is.
- Azt mondják a korral jár. És ne is hozd elő, próbáltam. Aláírtam volna az egy évest, megújítással együtt. De nem - ingattam is meg a fejem, nem terveztek ebbe belemenni. Egyrészt folyamatban lévő ügy alatt amúgy se, utána meg nem volt elég tiszta és fényes a papírom. Azóta jóval szebb persze.
- Ezerszer inkább az, mint ez. De majd vége lesz - vontam meg a vállam lazán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Felüdülés minden olyan nap, mikor nem a Bogolyfalván lévő porfészekben van elintéznivalóm, ennek ellenére ma ezer meg egy ügy várt még. Az iskola, ezzel az új házvezetős hercehurcával, az egyik válóperemben az alperesünk pattog, és akkor még rohadtul nekem kell Emma helyett elmenni Liáért valami kirándulásra, mivel Ezrának nem adják oda. F.ck my life. Tudom, hogy miattam ilyen szigorúak, én intéztem el, de akkor sem hiányzott ez ma. Mindenesetre az arcomon ebből annyi látszik, hogy sűrű grimasszal vágnám be az ajtót, ha lehetne, de valami polc megakadályozza így csak az asztalhoz lépve ledobom a papírokat és a nyakkendőm kitépve a nyakamból kidobom a kukába. Az a tinta úgyse jönne már ki belőle. Aztán elér hozzám a hang.
- Nem tudtam mi hiányzott - forgattam meg a szemem karbafonva a kezeim, ahogy háttal az asztalnak meredtem ki az ajtón. - Ashwood - biccentettem felé, majd a szemem a dobozon állapodott meg a kezében. Most jönne az illedelmes kör a megköszönéssel, meg a kóstolás utáni dicséretekkel, de nyugodtan ugorhatnánk, mint mindig teszem. Nem tőlem fognak lelkek kisimulni azt hiszem. Meg annak is tudatában vagyok, hogy velem nem szoktak ok nélkül csevegni, megesik, de ritka, szóval fel vagyok én készülve már a legvadabb kérésekre is. De azért tudtak nekem az évek alatt újat mutatni.
- Milyen kellemes meglepetés. Most kérdezzem meg, miért fizetsz azzal előre, vagy miután megettük?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Frankie
<így> <Pécs, Nappali>

- Nem tudtam, hogy szerzői jogok védik - ó, pillanat. Pontosan tudom, hogy nem védi semmi, sőt. Még azért is én tudnék bárkinek ügyet tenni a nyakába, hogy vissza akarja kérni. Nyilván ez nem fog megtörténni, de én büszke lehetek magamra és a még szélesebb mosolyommal adhatom át a megfelelő borítékot. Majd ezek után elégedetten megvárom, hogy ellenőrizze meg a pincérnő vegye végre a tempót. Én nem érek rá egész nap, gondoltam az egy italnyi idő elég lesz nekem a lényegi részekre, de kezdem úgy érezni, elnézést kell majd kérnem a hivatalban a késésért.
- Fogalmam sincs honnan veszed, hogy a testvérem - néztem rá teljes tanácstalansággal eltárva a kezeim. Sajnos elég jobban ránk nézni itt  nevünk, meg a tények, hogy magasan jó a friss levegő, de egy próbát megárt. Közben a lány kihozta a rendelést, én az italt a nő felé toltam, majd megigazítva a zakót magam mögött még egyszer, utoljára a zsebembe nyúltam egy CD-ért. Hagyományos, na.
- Igor jobban tenné, ha nem élne ilyen sok szaron, de nem vagyok az apja - pedig nem ártana neki egy, akire hallgat, vagy legalább meg tudja nevelni. - Mondjuk úgy, ezt az egész országnak sikerült elregélnie, milyen mély nyomot hagytál benne - jegyeztem meg talán kicsit ironikusan is, hogy aztán egy mosollyal csúsztassam felé a műanyag tokot, benne azzal, amivel készültem. Én a helyedben meghallgatnám. Van angol fordítás a szövegekhez.
Mondjuk bevégezettnek félig az itt létem, de igazság szerint kíváncsi is voltam, így mikor a szépem támlájának dőltem végig is néztem a lányon, mondanám, hogy meg vagyok lepve, de kicsit sem, az öcsém igen érdekes figura.
- Én visszahoztam az irataid, és közben megnéztem magamnak, kitől kattant el az öcsém - tártam el a kezeim az italomért nyúlva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Wittner 'veled nem élek együtt' Dávid
<így> <április>

Az órára néztem, majd vissza az asztallapra, ahogy a csuklómon lévő ezüst-fekete karkötőn fordítottam körbe párat, majd mély sóhajjal vettem tudomásul, ahogy Gabe, az utolsó ember is lelép ebédszünet címen. Legalább valakinek ma arra is jut. Luna nem jött be, és ehhez még nagy megfigyelőnek se kell lennem. A székemen hátradőlve fűztem össze a kezeim a tarkóm alatt és így fordultam párat a széken mielőtt már tehetetlenségembe inkább előszedtem pár papírt, köztük egy zacskózottat is, amire éppen szükségem lesz. Már feltűnt, hogy egyik Wittner se híres a pontosságáról, de legalább hivatalos ügyben elvárnám, hogy közeli időpontban húzzák be a seggüket. Milyen meglepő, hogy ahogy a sötét hajú törpének a házban, meg a felettünk lakó polgármesternek, úgy most éppen Dávidnak se derogál késni.
- Nem - közöltem Warddal, ahogy elsétált az ajtó előtt és belekezdett volna valami kérdésbe, sejtettem mit szeretne, de dolgom volt, ami reméltem éppen készül hozzám besétálni, ugyanis a lépcső nyikorgás közeledőt jelzett. Fel is álltam az asztalomtól és a zsebembe csúsztattam a kezeimet, hogy oldalról a bútordarabnak dőlve figyeljek már középre is csúsztatva a megfelelően felismerhető igazolványt, ami Stella cuccaiból... esett véletlenül a nappali padlójára. Gondolom ezektől nem csak én fosztanám meg, de mással ellentétben, én utána is megyek. Vagy vannak céljaim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Wittner 'veled nem élek együtt' Dávid
<így> <április>

Mondhatnám, hogy könnyű nap, de még ha teendőm nincs is, a szokottnál is kellemetlenebbnek éreztem. Irritáló volt és abszurd, de ezt elengedve próbáltam arra koncentrálni, ami a dolgom. Lényegében most beszélni a Wittner gyerekkel. Úgy tűnt Gabe, akit kellett eltakarított mostanára és Erik is ki van mosva, de azért van pár szál, amire vigyáznék, vagy inkább hasznosítanék. Kinek mi. Az iskola dolgozójaként látok és tudok ezt-azt, meg vannak pletykák, nem volt nehéz összekötni ő mit tud, én meg róla. És ez mennyiben kellhet nekem ezen helyektől függetlenül.
- Rendes gyerek vagy, de már van ebédmeghívásom, ezt kihagynám - toltam arrébb a szatyrot a cuccaimról, amiket szétbarmolt vele. Miután visszatettem a megfelelő irányba a tollakat el is löktem magam az asztaltól kihúzva két iratot a párból és felé tartottam. - Szép munka, de nem tökéletes, de dicséretreméltó a védjegyed. Bár ha nem ismernélek, nem jöttem volna én sem rá, miért az van a bal sarokban, ami - vigyorodtam el, mintha muszáj lenne még a karjaim is összefonva.
- Senkinek nem tesznek ezek jót a hivatalban, se neked, se a húgodnak, se a barátnődnek, más nyilván nem érdekel - nyilván azért, mert tudom, hogy őket sem igazán vetné ágynak, ha be kéne valakit kenni. És azt hiszem meg tudnák tenni. Ez azonban már nem az én ügyem és még csak nem is mozgat meg, ellentétben azzal, hogy már majdnem elég jó abban, amit tanul. Nekem megfelelően. És tudom, hogy van az a kölcsönös szívesség, amiért megbízhatóbb, mint a helyi papírgalacsinok. Minden kulcsa a biztosíték.
- Egy szívességet, cserébe ezek itt meg sem történtek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Frankie
<így> <Pécs, Nappali>

Mondták már. Lehetne a válaszom, de csak egy félmosollyal nyugtázom az érvelést. Nem is igazán fontos ki vagyok, az inkább, mit hoztam és itt nem az iratain volt a hangsúly. Nyilván ha erről tudna az öcsém, holnap lehet egy távoltartási végzéssel kéne kelnem, de ugye az azzal járna, hogy napirendet kell megadnom meg helyeket, tudná hol vagyok, mert oda nem mehet. Többet érek magammal. Van akinél ez megoldható volt azért. Én itt nem kísérletezem, neki ez egy papír lenne, betekerné újabb cigire őt ismerve.
- Édes lány vagy pedig, elkélne egy apai kéz föléd - dőltem hátra a széken még csak arra se véve a fáradtságot, hogy bármit megmagyarázzak a kijelentésemen, vagy éppen ne tegyem. Egyszerű volt és nagyszerű, mint a jelenlétem, miután előszedtem a dalokat és felé nem böktem. Volt benne angol nyelvű, de szerintem nehéz lenne eltéveszteni a dolgot. Ehhez még egy google translate is elég. Félreértés ne essék, nem akarom én lehúzni, de van pár szám,a miben egyszerű, mint egy faék az, miről, kinek, mit akar elmondani. Igen, amúgy én már hallgattam őket, nem f.sz vagyok, csak nem mindenben támogatom.
- Ez egy fél éve lestúdiózott albumuk, a kettes és tízes szám kivételével gyakorlatilag mindet küldöm szívélyes ajánlattal - néztem a listára egy pillanatra. Nem mintha tényleg mindenben lett volna alapja ennek, de abban, amiben szenved se hiszem, hogy a cigis dobozát hagyta vagy a kedvenc öngyújtóját Hollandiában. Inkább az önérzetét. Bár lehet az sosem volt. Az esze meg egészen biztos így járt.
- Nem tudom, hogy bírod a rajongást. Mondjuk én sem tudtam, hogy neki meg a másik oldal. DE azt mondta ez csak SzESzéLy és nEMtaRtsoKáiG - imitáltam a dolgot, hogy végül az italommal is végezve könyököljek az asztalra.
- Rá mégis hatással voltál, bár fura ízlése van, ne vedd magadra, ő se tudná megmondani mit él szerintem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Frankie
<így> <Pécs, Nappali>

- Kuc-kuc - vigyorodom el elég szélesen, hogy aztán mielőtt megszólalna nevessem is el magam. Ennyire nem volt szándékos, talán, mindaz amit mondtam. De láthatóan még így is erősebben ragadtam meg a lényeget, mint várta volna. Mindig így van, nem azt várják, amit kapnak, ez pedig megdöbbentő, sokszor elég kellemetlen is. - Ebben nem kételkedem.
A saját szavaimban egyébként sem szoktam, de úgy tűnt nem is a tagadok, még lehet fajta lány. Szimpatikus is lehetne, de nem azért voltam ma itt, hogy kisilabizáljam mi is a fogékony rész ezen a nőn. Ezen más a családban átesett, nekem nagyon úgy tűnt ezt az albumot nézve, ami idő közben előkerült az egyik belső zsebemből, ha a képek vissza is csúsztak. Azt még vissza kell juttatnom a helyükre, de majd anyámmal elrendezem ezt. Neki van kulcsa Igorhoz, így nem kell megint betörőt játszanom, nem túl időspóroló tevékenység.
- Körülbelül. Elég mélyet és tartalmasat - bólintottam párat, ahogy becsukva a lemez tokját elé toltam kettőnk közül. ez már az övé, azt kezd az infókkal, amit akar, bár ha okos lány, nem hagyja ki ezt a kört és kíváncsi arra, mi is az a mély nyom, ami láthatóan eléggé az öcsémben maradt. A színes hányásnyomokon túl.
- Mindenki életében eljön ez egyszer, meg kell tanulni értékelni és a megfelelő módon reagálni - közöltem már szinte kedvesen, ahogy vidáman a kiürült italom nyomát fürkésztem, mielőtt visszagomboltam volna  a letűrt ingem ujját. Az én utam ennyi volt ma, legalábbis eredendően így gondoltam.
- Egy megállapítás az öcsém szavahihetőségéről irányomba. Mondjuk úgy nem vagyok a kedvenc beszélgetőpartnere, de ezért nem hibáztatom. Kölcsönösen alátettünk egymásnak éppen eleget - vontam vállat, nem mintha ez rá vagy másra tartozna. elemelkedtem a székből majd a tárcám elővéve a közeli kiszolgálórészhez léptem, kifizettem az italokat majd visszatérve visszavettem a zakóm.
- Az a tiéd, azt teszel vele, amit szeretnél. Ajándék, az irataidra pedig vigyázhatnál jobban, nem mindig juttatják vissza, a visszaélésekből pedig komoly ügyeid lehetnek idegen országba - jó tanács kéretlenül. Mint tőlem mindig. Az utolsó gombom is a helyére került, majd még rámosolyogtam a fiatal nőre, mielőtt az asztalra támaszkodva az öltönyöm a mellkasomhoz szorítva oda nem hajoltam hozzá.
- Hagytam egy képet a tokban, ha kivennéd a szöveget - azzal felegyenesedve intettem az egyik ismerősömnek és elindultam a dolgomra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Wittner 'veled nem élek együtt' Dávid
<így> <április>

Csak ingattam a fejem kicsit, ahogy romeltakarítást végeztem, mert katasztrofális, ami az asztalommal zajlik, ha bárki hozzáér. Utálom, ez az egész nap egy rakás szar egyébként is, és akkor még összebasszák a nagy nehezen rendbe szedett összképet. Túl rendes. Mindjárt bekopog valaki és közli, hogy tüntessem is ki a bizalmi rendfokozattal bajtársiasságért, nem? Édes jó Isten.
- Jó étvágyat. Nem eléggé, de megfelelő mértékben. S, mielőtt elfelejtem ez nem hercehurca, gondoltam még mindig jobb, mintha én megyek házhoz és nem érdekel, mit kell félbehagyj - billentettem oldalra a fejem ahogy összefontam a karjaim. Neki is megvolt a maga közege, nekem is. Ha volt valami, amiben hasonlítottunk és észrevettem, az a munkamorál. Félbehagyatni nem ajánlott kényszerrel, más kérdés, ha éppen nagyon kell valami, akkor vannak lehetőségek, amiknek nem mondunk nemet, senki. Mert nem tud.
- Ebben biztos voltam, de nem akarok a köreidbe piszkítani, ez egy másik osztály dolga, én csak egy ügyvéd vagyok - tártam el a kezeim el is vigyorodva, ahogy a kérdése elhangzott, majd inkább elgondolkodóan dörzsöltem meg az arcom, hogy aztán rá nézzek vissza. - Alkut inkább, sokkal jobb tárgyalási alap. Egy ügyvéd sosem rossz barát.
Már ami a hasznát és az elérhetőségét illeti, neki is, bárkinek a környezetében még jól is jöhet ez akár. Végül ő megtudta a szándékaim, de nyilván az árat már kiszabtam, inkább az maradt fent, hogy mivel is fizeti meg. Nem volt ez kényszeres, találhattam volna rá bárkit, de ehhez most arra volt szükségem, hogy akit beavatok értse, mit is keresek, és tudja kezelni, amibe beleviszem. Vannak megbízóim, akik nehezen viselik a külsős szakértőket. Közben láttam, ahogy már-már túl kényelmes, még csak nem is kopog az ajtón. Felvonva a szemöldököm járt át a melegség, ahogy a plafonra néztem, majd az asztalomon heverő terepmintás tollra. Elmosolyodtam, előttem maradt a minta képe, majd egészen értettem a hirtelen időjárási dolgot is. Már majdnem hiányzott a homok, az a rengeteg, beláthatatlan és mindenképpen kutatásra okot adó. Ami mind előttem is maradt, ahogy az asztalra támaszkodtam leülés után és Dávidra néztem.
- Használnod kellene pár meghallgatásom alatt, amit tudsz. Jegyzetelsz, tudni fogod ott, mit keres. Pár alkalom, utána elfelejtjük az egészet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Azt hinné az ember, hogy egy iskolában, ahol megannyi oktató, egyéb személyzet és minisztériumi lebzsel könnyen és zökkenőmentesen megy egy évkezdés. Hát rohadtul nem. Mikor már azt hiszed le tudsz ülni a reggeli kávédhoz, délután kettő van és még két papírt át kell olvass. És ez még csak a házvezetői teendőd, el sem jutottál a jogi dokumentumokig, amit az új igazgatónak át kell adj. Damn, én sem itt akarok megöregedni. Nos, pedig az elmúlt napok így néztek ki, aztán tegnap valami elborult, leginkább a tekintetem, mikor megkeresett a hölgy a gyengélkedőről és felvázolta mi történt. Írtam egy üzenetet az érintett prefektusomnak és Ezrával átrágtuk, hogy ez nem maradhat ennyiben. Ő éppen a friss mestertanoncainkat intézte illetve a végzettek kiköltözését, ezért én vártam a tanárinál Thomasra. Azaz én odabent éppen behoztam a lemaradásom, ő pedig ha minden igaz meg kell érkezzen. Az órámra is néztem, és pár perccel a kért előtt elpakoltam és elindultam kifelé, én sem vagyok oda ha engem hívtak, még én kopogtassak, és tudom tartani a kölykök felé is a fairplayt,  ha kiérdemelték.
Nevezzük véletlennek, vagy szerencsének, de ki is szúrtam őt, így egy bátorító mosollyal egyik kezem a zsebembe csúsztattam a másikkal intettem neki és befelé mutattam, hogy talán indítsunk odabent.
- Örülök, hogy ideértél. Nos, nem vagyok ennek az embere, meg a hallottak és  a látott alapján is hülyén venné ki magát a hogy vagy, így inkább azt kérdezném, hogy nyugodtabbak-e a kedélyek körülötted? - néztem rá, leginkább az érdekelt azóta belefutott-e hírbe, személyekbe, kellemetlenségbe. Bíztam benne, hogy a gyógyítók a többit a megfelelő módon kezelik, az én terepem inkább a szankcionálás. - Gondolom nem egy nagy élmény ide jönni, hiszen nem volt még komoly ügyed, és most sem szeretném, ha annak vennéd. Neffry sajnos nem tud itt lenni, de átbeszéltük, és elindítottuk a szükséges lépéseket. Beszéltetek a gyámoddal már?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Annak felettébb örülök, hogy nem sokkos vagy éppen traumatizált azóta is. Vannak akiket a szokottnál váratlanabbul és rosszabbul ér el a verbális abúzus is, nem még ez, amiben neki volt része. Sajnáltam, és még mindig tartom, hogy a sátán kegyeiért küzdő a 14-től 18-ig tartó korosztály növekvő nemzedéke. Azoknak volna itt a helye, nem annak, akinek még van is jövője. Pedig éppen a minap beszéltük Ezrával, hogy szerencsések vagyunk a házunkban cseperedőkkel.
- Igen, a szükségesek. Minden esetben indítható eljárás, nyilván ha valakit szóban bántalmaznak jogilag nehéz megfogni, de egy ilyen esetén én is tehetem, amiért itt vagyok - indultam el befelé a belső irodához, aminek ki is nyitottam az ajtaját a fiúnak, hogy aztán hellyel kínáljam és én is leüljek, de nem az asztal túloldalára, hanem a mellette lévő fotelbe. Nem vallatni hívtam ide vagy elszámoltatni. Hol is tartottam... - Megvan mindennek a maga kerete, nyilván ismeretlenek ellen, de fegyelmi eljárást indítunk a tanári tanáccsal, akik természetesen szintén az erőszak ellen vannak. Lehetséges, hogy a későbbiekben majd még megkérünk, hogy számolj be részletesen a történtekről, ami nem kellemes, de ahhoz, hogy a jó útra terelhessük az elkövetőket, meg kell tenni.
Nyilván a legnehezebb az lehetne, hogy rábírj egy bántott gyereket, hogy ha esetleg fél, vagy nem akar konfrontálódni kinyissa a száját. Bár a hallottak nyomán úgy látom elég talpraesett és értelmes, hiszen elmesélte amit tudott a gyengélkedőn is.
- Elintézi ő? - kúszott fel a szemöldököm. - A bácsikád megnyugodhat, mi sem hagyjuk annyiban, hiszen itt mint házvezetők felelünk érted és a többiekért is, ugyanúgy mi is el szeretnénk kapni és felelősségrevonni azokat, akik tették.
Természetes, hogy a szülői óvás ilyenkor elhatalmasodik, mindenki kicsit határozottabb és még inkább tenni akar, pedig bürokrácia ide vagy oda, tényleg célravezető, ha hagyják, hogy mi intézkedjünk higgadtan.
- Nem kell szabadkozni. Aggódik érted gondolom, ez természetes, ilyenkor sok dolgot mondunk komolyan és kevésbé átgondoltan is. Ügyvéd ő is, ha jól tudom, igaz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Már ott tartunk, hogy nem csak elkezdték az ünnepi készülődést, de az emberek orrából sem takony, hanem cukorszirup folyik. Nos, így vélekedem a napomban négy órát biztosan, amikor éppen DiAngelo dolgaival kell ide meg oda futnom, vagy ha be kell ülnöm és az iskolában elintézni a papírmunkát. Hálát adok az égnek, hogy sosem akartam állandó munkát. Illetve ez hazugság, de amit akartam, abba meg nem halnak bele az emberek érdektelenségi agysorvadásba. Szóval ezerszer inkább visszamennék katonának vagy aurorként terepre, mint ez.
Aztán hazaérek, nyál, buborékok és gügyögés. És igazából az se érdekelne ha karácsonyfa állna otthon augusztusban. Örülnek, jól vannak, egészségesek és engem várnak. Azt hiszem valami ilyen gyenge pillanatomban mondtam igent arra is, hogy a keddi séta sötétedéstől legyen és nézzünk körül az utcában meg a környéken.
- Megvan minden?
Minden fényes, meg színes, meg karácsonyi. Belül mélyet sóhajtottam de felöltöztem még a lányok is, hogy aztán Pannát felvéve a nőm kezére is ráfogjak és elinduljunk. Nem különösebben derogált nekem a családozás, igazság szerint szeretem, azzal a sztereotípiával, amiket változás címen vágnak az emberhez már annál több a bajom. Egyszerűen máshogy vagyok boldog, leginkább igazán, ahhoz képest, mint régebben. És szomorú, de egész máshogy fest egy Grünwald, egy Kreßler vagy egy Weaver idén. Nekem nem hazudják be, hogy nem. Utóbbi mondjuk lassan majd olyan lesz mint a hó, ahogy remeg majd a váróban, csak ő ezt még nem tudja!
- Igyunk valamit a standoknál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem tudja. Mindig a Nő az aki még csak visszaszalad ezért, meg ezt otthon hagytam, ezt azt hittem te teszed el és még sorolhatnám. Ha lennének idegeim - de pár évtizede nincsenek -, bizonyosan megtépázná és négyszer elgondolkodnék egy családi sétán, mégsem teszem, csak ignorálva a visszakérdést összecsatoltam magamon ezt a szart, ahogy a papír írta. Párszor már volt rajtam, mi baj lehet belőle? Semmi. Közel van a gyerek, nem esik ki, nem nyúlnak hozzá - mert hozzám nem mernek, nincs szemben az éggel, lát is valamit és nem kell kényszeresen feküdnie. Minek száműzik a kölyköket a guruló veszedelembe?
- Nem a derekam fáj, a gerincem akar ketté törni a színes hajú, abból a meséből való trolloknak csinált szénhordó sza... szerkezettől - mosolyogtam rá a rám szemeit rebegtető kislányomra. Meglepődünk mit mondtam mi? Még én is, de nem is vettem észre, pedig túl sokat esik meg mostanában, már majdnem úgy érzem magam, mintha az eddigi tizennyolckarikás életem jelzését letoltuk volna kölyökbarátra.
- Utálom a puncsot, és erről nem az alkohol hiánya tehet - néztem rá oldalra, mert így van. Mindennel, aminek abnormális a színe vagy az állaga igen szkeptikus vagyok, a legtöbb koktél sem való nekem. Van a sör, az egyértelmű. Nem csalódsz a színben, állagban vagy ízben. De ezek? Hol van ez egy jó gintől? Ugye, öcsi?
- Ahogy szeretnétek, de most még ébren van, talán menjünk kicsit, aztán meglátjuk. Vagy mégsem érdekel? - vontam fel a szemöldököm értetlenül. Korábban túl sokat hallgattam, jó, nem mindig úgy, hogy tudott is róla hogy hallom, hogy ezt megnézné. De most nem igen értettem, hogy került vissza a programirányítás hozzám. Nem értem az asszonyt.