Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem merek semmit sem mondani az ajánlatra. Szeretnék, de félek, hogy túl merész lenne. Nem szabad, és ehhez igyekszem is tartani magam. Lepillantok rá, amikor érzem magamon a tekintetét, de aztán erővel elszakítom a tekintetem, és megint kinézek az ablakon. A falu főtere ismét magányossá vált, a népek megtalálták az irányt, amerre menni akarnak, és vége, mintha nem lakna itt senki.
- Sonja.
Nagyon ritkán szólítom a keresztnevén, de amikor mégis, akkor érzezhetően komoly rész következik. Hát megint megtörténik. Megint itt, megint egy nálam sokkal fiatalabb lánnyal, aki megint a titkárnőm, és megint azt mondja, hogy felmond. Fogalmam sincs, hogy mi van bennem, ami ennyire nagyon vonzza a fiatal, gyönyörű hölgyeket, hiszen én csak egy átlagos férfi vagyok, semmi izgalmas nincs bennem, diákkoromban is inkább én voltam a srác, aki Révay Valentin mellett szokott ülni, nem pedig a lányok kedvence. Mintha az élet kárpótolni akarna valamiért.
- Nem hinném, hogy fel kéne mondanod.
Felelem végül csendesen. Fogalmam sincs, hogy mi mást tehetnék. Nézem a kék szemeket, érzem az illatát, és érzem, hogy egyszerűen minden erőmre szükségem van ahhoz, hogy ne tegyek ostobaságot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Telnek, múlnak a napok, közeledik az év vége. Nem olyan nagyon gyorsan, még van pár hét, de azért nem árt már most elkezdeni a rákészülést. Sok kisdiákot kell hamarosan elbúcsúztatni. Rájuk persze még vár jó pár teszt, rám meg az, hogy mindenki kis diákról véleményt alkossak. Megvallom őszintén már pár napja pakolgatom ezeket a papírokat jobbra meg balra, mert tudom, hogy ráérek, de ugyanakkor nem szeretném az utolsó pillanatra hagyni őket, egyszer már jártam így, és bár akkor is meg tudtam írni, mégis rosszul éreztem magam miatta, összecsapottnak véltem. Magam elé húzok egy random lapot a kupacból, Maróti Fanniét. Édes kislány, kissé visszahúzódó lett azóta, hogy a nagyapja elhunyt, kicsit talán szomorúbb is, mostanság viszont úgy néz ki, hogy ismét kezd a barátaival nagyon jó viszonyt kialakítani. papírt és tollat ragadok, ez lesz a piszkozati papírom, nem akarok egyből az értékelőre írni, mert tudom, hogy az nem lenne olyan szép és összefüggő, mint azt kívánnám. Első lépésként csak néhány szót írok le, melyek Fannihoz tartoznak, ezekből fogom majd megalkotni az egészet. Nem akarok sablont beleírni.
- Óóó Rami!
Mindig szeretem, ha visszatérnek a kisdiákjaim. Laura és Lili rendszeresen megfordulnak itt, így örülök, ha újabb és újabb arcok jönnek. Sonja ma szabadnapos, így egyenes út vezet az irodámba. Felpattanva, széles mosollyal sietek a lány elé, hogy két puszival köszöntsem.
- Gyere beljebb, foglalj helyet. A titkárnőm nincs ma bent, de kérsz valamit inni esetleg? Tudom, hogy hol tartja a kulcsokat.
Semmi alkohol persze, de a cukros italok is szépen elvannak pakolva, mondjuk én inkább a rostos híve vagyok, de tartunk mindent, egy kis irattárszerű helyen, ahol a hűtőbűbájjal kezelt szekrény pont alkalmas italok és ételek tárolására is.
- Mesélj, milyen az iskola? Hogy érzed magad ott fent?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Rezzenéstelenül tűröm, hogy ellépjen mellőlem, gondolom távozni akar, ám helyette elém lép, ami egy egész minimális pillanatig meglep, majd felül az ablakpárkányra, így majdnem olyan magasan lesz, mint én, mégis kicsit még le kell rá pillantanom. Amikor végigsimít az arcomon, érzem, hogy elmosolyodom, az arcom eddig bírta türtőztetni magát. Egy pillanatra lehajtom a fejem, a kezeimet zavartan a zsebembe dugom. Érzem, hogy viszonozni akarom az érintését. Belül pedig igyekszem megértetni magammal, hogy ez helytelen, hiszen én egy intézmény igazgatója vagyok, ő az alkalmazottam, a közvetlen felettese vagyok, nem kellene ezt más vizekre terelni, hiszen ebből még komoly gond is lehet.
- Nem tudom.
Ez teljesen őszinte válasz. Fogalmam sincs, sem arról, hogy menni fog-e ez nekünk, sem arról, hogy mit kéne tennem. Azt tudom, hogy mit akarok tenni, és valószínűleg épp ezért szorítom olyan erősen ökölbe a kezem a zsebemben.
- Hány éves vagy?
Pedig tudom, az agyam egy rejtett zugában megvan a szám, de most akkor sem jutna eszembe, hogyha kínoznának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Huszonkettő.
Biccentek is hozzá egy kicsit önkéntelenül, mintha éppen nyugtáznám a dolgot. a vagyis majdnem annyi éves, mint ahogy év van kettőnk között. Majdnem, mert még így is ő a fiatalabb. Ha mondjuk ez működne, tegyük fel, hogy működne, és családra vágyna, gyerekekre, akkor sietnünk kellene, mert hiába nem ketyeg egy férfi biológiai órája úgy, mint egy nőé, azért öregszem. Hogy miért kerülök mindig ilyen helyzetbe? Fogalmam sincs, ahogy arról sem, hogy miért egyből az jelenik meg aggodalomnak, hogy a másik fél gyereket akar. Talán nem is a másik fél akarja.
- Héhéhé... óvatosan.
Karolom át én is automatikusan, így leginkább egymást támasztjuk meg. Ennyire sok testfelületünk sosem érintkezett még, ennyire intenzíven sosem érezhettem még az illatát, vagy tapasztalhattam meg, mennyire törékeny teremtés. Nem tudom elengedni őt, holott a józan ész ezt kellene, hogy diktálja.
- Olyan fiatal vagy még.
Suttogom csendesen, mégis egyre szorosabban tartva őt magamnál. Hálás vagyok azért, mert az ajtó zárva van, általában ilyenkor szokott valaki berontani. Most nem kellene, hogy berontson.
- Tihany nem hangzik rosszul.
Teszem még hozzá úgy, mintha mellékes lenne, de nem az, ez igazából egy döntés, csak nem kimondva a nyilvánvalót, de úgy vélem, érti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szó szerint elgyengülnek a térdeim, ahogy átkarolja a nyakam. Fél kézzel még tartom őt, ám a másikkal már a falat támasztom. Nincsenek rám jó hatással a nők, különösen a fiatal, szőke, kékszemű egyedek, akik túl határozottan közlik velem, hogy mit akarnak. Mindig a határozott nők vonzottak, valószínűleg, mert én az a fajta fickó vagyok, akit egy kicsit terelni kell.
- Remélem, hogy elenged. A főnökök elég bunkók tudnak lenni.
Reagálok a megjegyzésére, és próbálok némi humort én is belecsempészni. Eléggé zavarodott vagyok, leget, hogy az egész tök bénán hangzik és igazából inkább be kéne fognom a számat. Teljesen béna vagyok az ilyenben. Nyomok inkább egy puszit a homlokára. Nem, nem fogom megcsókolni, én nem olyan ember vagyok, aki egyből így indít.
- Azért össze lehet kötni a kellemeset a hasznossal.
Ha már odamegyünk, legyen némi informatív része is a dolognak. Szeretem új ismeretekkel bővíteni a már meglévőket, de ez majd úgyis ott dől el, a ház gondolata nem rossz, viszont tudom, hogy ezt most nem szabad tovább. Lassan, de biztosan elengedem őt.
- Lejárt a munkaideje, kisasszony.
Közlöm határozottan. Finoman elengedve őt. Lassan ellépek tőle, az ajtóhoz sietek és kinyitom. Előbb ő, majd nem sokkal később én is távozok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Igen, ott tényleg nem lehet panasz az ételre. Amikor fent járok az igazgató úrnál, és úgy esik, hogy van módom rá, hogy ott ebédeljek, akkor megvallom, örömmel teszem.
Változatos, így jellemezném leginkább. Egyrészt rendeltetni szoktam az ételt, ha elhavazódom, másrészt vagy én vagy Ash főzünk valamit, egy időben főként Ash volt az, aki főzött, és néha kiásott engem a papírhalom aljáról. Szóval egy olyan elhavazott és kissé szétszórt embernek, mint amilyen én tudok lenni néhanapján, határozottan jót tesz az, ha van valami rendes étel is a napirendjén, vagy egyáltalán étel.
- Mindenkinek vannak kedvenc tanárai, meg olyanok is, akiket ki nem állhatnak. Ha jól tudom, még mindig a nagynéném férje a kedvenc mumustanár odafenn.
Én egy tradicionális tanárcsalád gyermeke vagyok, és ha csak Ash nem lép erre a pályára, akkor sok generációra felmenő hagyományunk velem szakad meg. Persze ott van még Lili, meg ha úgy adódik, hogy születik még gyerekem, akkor ő, de hát ez még rengeteg dologtól függ, egy viszont biztos, Sebastian Gérard Felagund, egy meghatározó nyom a fent tanuló diákok körében.
- Eridonos? Biztos voltam benne, hogy oda fogsz kerülni, hiszen a te mentalitásodhoz a legjobban az a ház illik. Gratulálok! Kik most a házvezetők arra?
Annyira nem ártom magam bele a fenti dolgokba. Néha megfordulok a könyvtárba, Matilda kisasszony segítőkészen elkalauzol a polcok között, olykor a fent említett Herczeg Kriszpint látogatom meg, főleg év elején és év végén, de amúgy tudom, hogy nem célszerű keverni a két világot.
- Lehet, hogy oka van, miért nem szeretnének még egy gyereket, nem? Készülök egy új mentorprogramot bevezetni, ami szerintem neked nagyon tetszene. A lényege az lenne, hogy a kicsik mellé egy bagolyköves diák van rendelve, a harmad és negyedévesekhez, tehát olyan tizenkét éves kortól. Így a kicsik nem olyan szorongással mennek át a "nagy iskolába", hanem lenne már ott egy ismerős, akire szinte testvérükként tekintenek. Persze ez még kidolgozás alatt van, de az alapkoncepció már lassan összeállt.
Egész jó a terv, de ugye nem lehet semmit sem úgy csinálni, hogy én ezt most elképzeltem, és akkor puff, ennek így kell lennie, de végül is, találtam hozzá partnert, olyat, aki a nagy elképzeléseket reális formába önti, és megérteti velem mit lehet és mit nem. Remélem a következő tanévre elkészül annyira a koncepció, hogy sikeresen működhessen.
- A mágiatörténet nem feltétlenül unalmas, attól függ, hogy adják elő. Ha a jó kis pletykákat is hozzáveszik, élvezetessé lehet varázsolni azt. Ezt nem nagyon hangoztatom, de én magam is mágiatörténetre szakosodott tanár vagyok.
Tényleg nem szoktam megemlíteni, de így van. Persze van egy mugli végzettségem is, ahol angol irodalom és történelem a két szakom, de ez itt nem nagyon számít.
- Én se szerettem a mágiatörit, ezért szakosodtam később arra. Be akartam bizonyítani, hogy lehet jól is csinálni, végül mugli iskolákban tanítottam csak, aztán pedig itt lettem igazgató.
Elég sokáig nem dolgoztam, a nejem betegségének kezdete óta. Aztán amikor meghalt, összeomlottam én is. Ez a munka volt igazából a nagy kiút mindebből.
- De, hogy a kérdésedre feleljek, az átváltoztatástant szerettem a legjobban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Nem fáj mostanában egy kicsit sokszor a fejed?
A fejfájás sosem jó, és mindig van valami oka. A barátnak eddig maximum attól fájhatott, hogy rájöjjön, hogy is hívták az előző éjszakai delikvenst, már ha meg akarta egyáltalán tudni, és tudom, hogy általában nem. Viszont valamiért, talán anyám miatt, de bennem van ez az ösztönösség, hogy a fejfájás említésére gyomorgörcsöm támad. Neki is mindig így kezdődött, mindig csak fájt a feje, ezért ledőlt kicsit. A depressziója, majd később a rákkal való küzdelme is a fejfájásból fejfájásba esést jelentette. Nem szeretem a fejfájás említését éppen ezért.
- Óóó igen, és nem csak hátsó megközelítésből.
Nem tehetek róla, férfi vagyok, és bár Hedda előtt sosem tettem ilyet, a lány belépett az életembe egy rövid időre, és fenekestül felforgatta azt. Eddig úgy voltam vele, hogy én egy özvegy ember vagyok, aki igyekszik mindent megadni a fiának, és képes egyedül is boldogulni, a lány óta azonban már egyáltalán nem így gondolom. Azóta észreveszem a nőket, és bizony ez okoz is némi bonyodalmat az életemben.
- Szemtől szembe is láthatsz olyan csodákat, hogy ihaj.
És nekem tartamon kell magam, mert a gyermekei hozzám járnak. Bár lehet, hogy csak mostoha, vagy örökbefogadott gyerekek. Mindenesetre minden alkalommal hatalmas nagy kihívást jelent nekem ezzel a nővel a kommunikáció, főleg, hogy nem is rejti el adottságait. Egy férfi embernek számos kínt kell megélnie élete során.
- Az Angyalfürt után semmi sem meglepő. Azért örülök, hogy nem azt használod.
Egyszerűen nem tudnák komolyan venni a barátomat, tudom, mert én magam sem lennék rá képes. És abban is biztos vagyok, hogy ennyi nő se találná meg őt, mint amennyi.
- Szívesen, szeretem, amikor mesélsz.
Lili pedig láthatóan kivirult most, hogy nálunk van. Sok időt tölt a lányokkal, Ash-sel is szerintem jól megértik egymást, bár erre még nem kérdeztem rá a fiamnál, ráadásul a tanulmányait és a színházat is szépen összeegyeztette.
- Az életem káosz. Van egy új titkárnőm, szóval azt hiszem sejted, hogy nem vagyok éppen a legerkölcsösebb formámban. Ehhez hozzájön az, hogy valószínűleg az unokatestvérem lánya hozzám fog költözni, mert ide fog járni iskolába, de Ash-nek még nem említettem, pedig kellene.
Az a nagy helyzet, hogy míg én viszonylag korán születtem, addig a nagynéném sokat kalandozott és utazott, így ő csak viszonylag későn állapodott meg, és későn született meg a fia. A srácnak meg aztán korán született meg a lánya, de Charlie és Ash között így is van több, mint tíz év. El vagyunk csúszva, nem is kicsit. Közeben összeállítok egy tányért neki a nagy specialitásomból és felé nyújtom.
- Na és veled? Hogy van Luca?
Érdeklődöm, és ezzel rá is tapintottam a lényegre, ugyanis a barátom nyelve megered, és még órákon át hallgatom, miközben egy-egy szomszéd odajön hozzánk. Van aki csak hoz, más csak visz, de akad olyan is, akivel csereüzletbe bonyolódunk. Mindenesetre elmondhatom, hogy ez határozottan egy jó nap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Ma történik meg. Hajnalban utaztam el érte, becsomagolt mindent, mire odaértem. Délben még a családjával étkezett, ám egy fél pillanatig sem gondolta meg magát, velem akar jönni, és itt akar lakni. Elég határozott és makacs a kisasszony, éppen olyan, mint az anyja. Kettőkor már a nyugatiban voltunk, a kis kezét fogva húztam magam után, nehogy lekéssük a negyed hármas vonatot Bogolyfalvára. Az utolsó métereken már felvettem, és nevetve siettünk. Tudtam én, hogy elég kivitelezhetetlen a dolog, és mégis sikerült. A nagy embertömeg ugyan okozott némi kihívást, de három perccel indulás előtt sikerült elfoglalnunk a helyünket. Itt utazunk hát békésen, amikor kijelenti, hogy ki kell mennie a mosdóba, de ő már nagy lány, meg tudja oldani. Én meg elmerülök a könyvembe, így fel se tűnik, hogy milyen sokáig van távol, csak amikor a kalauz megáll mellettem a csokis szájú szöszkével.
- Köszönöm.
Pillantok rá hálásan, majd mikor már csak ketten vagyunk, előhúzok egy nedves törlőkendőt, amit az anyja adott, és átnyújtom neki, hogy el tudja tüntetni a pofijáról a maszatokat. A könyvet letéve nézek ki az állomásra, ami mellett éppen elhaladunk. Tudom, hogy nem bír sokáig nyugton maradni, így egy gyorsjáratot választottam.
- Még negyven perc, körülbelül.
Felemelem a kezem, hogy kényelmesen letehessen a fejét, látom rajta, hogy azért a csoki, amit elfogyasztott, meg az ebéd, és a hosszú út kifárasztotta kicsit, hogy el fog szenderülni. Simogatni kezdem az ölemben elterülő szőke fürtöket.
- Amúgy nincsenek, de itt már nagyon egyforma a táj, én is az állomásokról tudom, hogy mikor jön már a miénk. Még négy mellett fogunk elmenni, és lesz egy nagy alagút is, amiben vagy három percig megyünk, olyan hosszú. Amikor az alagútból kijövünk, akkor kell összekészülni, mert onnan már csak két perc és beérünk.
És már alszik is. Az alagútnál maga kel fel, így kényelmesen össze tudunk pakolni a gyér világításnál. Leszállás - ugrás - után megfogom a kezét, és elindulok vele a kijárat felé.
- Egy kisebbet, esetleg. Franci azt mondta, hogy tök majd valamit annak örömére, hogy itt vagy, szerintem már készen van, innen meg öt perc az út hozzánk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Ezzel egyet tudok érteni, szerintem az a tantárgy nincs jól felépítve. Sokkal célszerűbb lenne első évfolyamon a hozzávalók pontos hatását és felhasználását, meg adagolását ismertetni. Tudd, hogy mi történik a sárkánypikkelynél, meg hogy miként viselkedik egymással a juharfátyolka és a crup szőr. Amikor pedig a tudásotok biztos, akkor lehetne kezdeni könnyebb, majd fokozatosan nehezebb bájitalokkal a főzést. Úgy vélem sikeresebb és célravezetőbb lenne.
Én magam is jártam már pórul a bájitalokkal, sőt Ash is, sőt volt olyan, hogy Valentinnal szándékosan rontottuk el úgy a bájitalunkat, hogy a dupla bájitaltan tizenhatodik percétől az egész osztálynak lyukasórája legyen, mert használhatatlanná vált a terem. Nem mindig persze, de hathetenként megtörtént. Nekünk is járt a pihenés, és szívesen sütkéreztünk a tónál. Aztán a tanároknak is feltűnt a dolog, így elkezdtek figyelni, de olyan feltűnően csinálták, hogy nem tudtuk nem észrevenni, így innentől már csak az volt a dolgunk, hogy másik bájitalába zavarjunk bele. Sima ügy volt.
- Hidd el, sokan vannak így. Nem egy hálás tantárgy, ráadásul sok lány a ruháját is nagyon félti, amit nem csodálok, a fiatalok társadalma eléggé elítélő.
Bólintok a nevekre, ismerősek, váltottam már velük pár szót, általában csak a szokásos köröket az év végén átiratkozó diákokkal kapcsolatban, valamint az első év felénél és végénél is megkeresem a házak vezetőit, arról érdeklődve, hogyan érzik magukat a diákjaink és hogyan teljesítettek eddig. Az eridonnak örültem nagyon akkor, amikor a lányt beosztották, mert tudom, hogy a ház intenzitására nagy szüksége van. Ott maximálisan ki fog tudni teljesedni, amennyiben hagyja magát sodródni. Remélem, megteszi, megérné neki.
- Én is remélem, hogy ez majd hasznára válik majd a társaságnak. Jó lenne, ha sikerülne egy ilyen előrelépést eszközölnünk a két iskola közötti kapcsolatban. Most is minden a legnagyobb rendben van persze, és éppen ezért vélem úgy, hogy ez még bővíthető, és bővítenünk is kell, elvégre itt vagyunk egymástól negyed órára.
Szó szerint látótávolságban, hiszen az udvarról látszanak az iskola tornyai, míg a tornyokból kinézve látni lehet az előkészítőt. Persze rendesen nem látjuk egymást, nem tudom megmondani például, hogy milyen apróra kockázzák a hús a manók, mégis maga a látvány arra késztet, hogy még több kiaknázatlan lehetőséget valósíthassunk meg.
- A kisebbik gyermekem is éppen a napokban állt elő azzal, hogy fotózna, pont a minap vettünk neki egy olyan gépet, ami komolyabb, de gyakorláshoz ideális inkább. Azóta folyton hallom, hogy kattan, a múltkor alvás közben fényképezett le, majdnem elátkoztam, mert azt hittem betörő.
Egy kicsit nevetek is az emlékre, aranyos volt, ahogy nézett a nagy szemeivel, mintha semmi rossz ne lenne abba, hogy egy alvó férfihez beosonva fényképezgeti, ahogy hortyog. Mondjuk jobb is, hogy még itt tart, hogy ezzel nincs baj.
- Egy kicsit, talán. Én is féltem a lányom, ő is elsős most a bagolykőben, és mindent csinál. Korcsolyázik, színészkedik, fotózik, szintén az állatok megszállottja, és minden akar lenni, mindent akar tudni. Úgy vélem, ez ebben a korban eléggé természetes. Inkább most, mint három év múlva, amikor már mindenki a tervezett célja felé halad, és akkor neked bekattan, hogy ez mégsem jön be, és inkább minden mást próbálnál ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Mindig furcsa látni, hogy azok a kis puffancs arcú gyerekek, akik riadt – izgatottsággal indulnak neki a mágustanodának, milyen sok új szokást vesznek fel. Egyesek nyitottabbak lesznek, szívesebben csatlakoznak klubokhoz, vagy fedeznek fel magukban olyan új képességeket, melyek egész addig rejtve voltak. Egyben azonban mind egyformák: Elkezdenek káromkodni. Van, aki persze nem nagyon, míg mások kötőszóként alkalmazzák a különböző obszcén megnyilvánulásokat. Érdekes, hogy mit ki nem hoz a gyerekekből az a hely, azonban ő maga pontosan tudja, hogy nem szólhat érte, az ottani pedagógusok feladata, hogy megneveljék és irányba állítsák őket, én maximum már csak a véleményemet mondhatom el, ha kérdezik.
- Azért összességében elmondhatjuk, hogy bosszantó, ha az ember így jár a logikátlan tananyag felépítés miatt.
Ami persze nem feltétlenül Felagund professzor hibája, hiszen nagyon sok esetben a minisztérium által kiküldött követelmény nem fedi azt, amire valóban szüksége van egy iskolából frissen kikerülő boszorkánynak vagy varázslónak. Nálunk is vannak ilyen problémák, mert bár alapítványi iskola az előkészítő, mégis kap támogatást a minisztériumtól is, ami miatt úgy érzik, hogy formálhatják is a tudást, amit átadunk.
- Régebben ugye nem volt ennyi választás, volt talán három mágusiskola, akiknek be kellett fogadniuk mindenkit, nem volt kérdés, hogy hova mész. Azok a diákok, akik otthon tanultak, hosszú távon kevésbé voltak produktívak, így mára már minimálisra csökkent az otthoni oktatásra való igény, és nőtt a mágusiskolák száma. A mostani kielégítő, bár olykor úgy vélem, hogy egy vagy két iskola még jól jönne. Én magam például kifejezetten örülök Lupin úr kezdeményezésének, aki megalapította ugyebár második iskoláját, ahova kifejezetten a speciális igényekre szakosodtak. Ez is egy nagy segítség.
- Szerencsére olyan gyerek, akikről lemondanak, kevés van. Az ittlétem alatt egyetlen ilyen diákunk volt például, és bár némiképp kalandosan, de neki is sikerült otthonra lelnie.
Azt már nem teszem hozzá, hogy egész pontosan az én kisebbik gyermekemmé vált, mert nem hiszem, hogy éppen idevágna az eset, de így van. Lili első örökbefogadása inkább a minisztériumi rendeletek miatt hiúsult meg, de szerencsére megtaláltuk a megoldást, hogy ne kelljen visszamennie a Kerekibe, és mostanra már érezhetően megtalálta a helyét nálunk. Amennyire kis félénken indult, most talán a legaktívabb a gyermekeink közül.
- Nem gondoltál még rá, hogy felkérd például mentorodnak? Ha egy kicsit többet foglalkozna veled, akkor lehet, hogy segítene megtalálni az utadat is. Mint egy pótapa, például.
Bár a férfi nevében nem nyilatkozhatok, de szerintem nem elvetendő az ötlet, hogy megkérdezi, végül is, a férfi maximum nem vállalja el, abban sincs semmi vészes, hiszen megpróbálta. Ráadásul Rami tényleg főnix, vagyis feltámad majd hamvaiból és megy tovább. Nem hiszem, hogy ez megérintené.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Nem sokkal azután, hogy visszatér a maszatos pofis boszorkányalap, el is alszik az ölemben. Jobb is így, tudtam, hogy nehezen fogja viselni az utat, viszont nem állt szándékomban egy pillanatig sem már most elkezdeni a szigorításokat. Amíg alszik, simogatom a haját, és visszatérek a könyvem olvasásához. Nem sok időm szokott lenni arra, hogy elmerüljek az irodalom egy - egy gyöngyszemébe, így az ilyen alkalmakat mindig ki kell használnom.
- Jó reggelt!
Már éppen ott tartok, hogy felkeltem a kis szöszkét, amikor ő felkel magától. Jobb is ez így, mert olyan dolgokat még nem tudok vele kapcsolatban, hogy például rugdosni szokott-e, vagy mondjuk üt-e, ha akaratán kívül felkeltik. Ismerek ilyen embereket, szóval a feltételezés nem alaptalan és túldramatizált. Összekészülünk a leszálláshoz, pont időre, így a csomagokkal kiegyensúlyozva a kocsi előtér részében várjuk meg, hogy lelassítson, miután felbukkant a Bogolyfalva tábla. Megérkeztünk. A vonat megáll, mi pedig szépen leszállunk róla.
- Igen, de szoktunk amúgy is süteményt enni, csak nem biztos, hogy ma éppen sütött volna. Elég közel lakunk egymáshoz, és Valentinnel közösen örökbefogadtunk egy kislányt, akit szerintem kedvelni fogsz, Lilinek hívják. Ő is szeret énekelni például.
Kisétálva az állomásról is fogom a kezét, hiába békés hely ez még, ő még új itt, még szoknia kell ezt a helyet.
- Amúgy pont jókor jöttél, mert Ash felvételt nyert egy külföldi tanulmányi programba, ami azt jelenti, hogy két tanéven át távol lesz, így a szobája a tiéd. Azt mondta, hogy amit nem visz el, azt bedobozolja, elpakoljuk majd, így a szobát úgy alakíthatod majd, ahogy szeretnéd. Ha gondolod átfestjük, átrendezzük.
Ash egy hét múlva költözik, utána szabad a pálya a kislánynak. Addig nagy valószínűleg Francival lesz, úgyhogy már most sem aggódom azon, hogy hova tesszük. Ráfordulva a Macskabagolyra hamar elérjük a házat, így befordulva a járólapos útra, hamarosan már bent is vagyunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Ma végre megkaptam Ash válaszát. Külföldön van, nem Angliába ment vissza, annál is messzebb került tőlem, és hiányzik. Amikor a Roxfortba járt, akkor is hiányzott, de valljuk be, nem volt annyira messze, hiszen Anglia az Anglia, bármikor meglátogathattam volna. Most viszont messze van, nagyon messze, és bennem az az optimizmus tartja a lelket, amit Franciból árad. Egy év nem a világ. Áh.
- Szia. Mit mondott az orvos?
A levelét harmadszor olvasom el, de most megpróbálok elvonatkoztatni tőle, és felpillantani Sonjára, akitől szintén kapok egy levelet. Egy felmondólevelet. Kérdőn pillantok rá, majd a levélre, majd megint rá.
- Ennyire csak nem drámai a helyzet?
Oké, nekem egy kicsit nehezebb volt, hogy nem volt egy hétig, de máskor is volt már ilyen, nem is lett akkora halom papírom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Elkezd beszélni. És beszél és beszél, az én szemöldököm meg úgy suhan felfelé, mint a hat húszas gyors a megállóhelyeken. Próbálom követni, de ez nem egészen értem. A halálos beteg rész az, ami azt hiszem a leginkább kiiktatja a normális gondolkodást nálam. Úgy értem, a hányás és a rosszullét lehet ételmérgezés is, nem feltétlenül kell haldokolnunk hozzá. Ez alól természetesen kivételt képez a nátha. Az egy halálos kór, és minden évben, mikor legyőzzük, hősök vagyunk.
- Milyen babát is vársz egész pontosan?
Megvallom őszintén, nem hallom ki ebben a pillanatban, hogy milyen ostoba is ez a kérdés. Mármint rosszul van, reggeli rosszullétei vannak, hányni szokott és egy babát vár, elég egyértelmű. Hogy mire gondolok én? Jönnek a testvérei, és így vezeti fel, vagy ő éppenséggel babákat gyűjt, van ez így.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Zavartan kezd összeállni a kép, és belül magamban azt imádkozom, hogy ne legyen igazam. De azért bólintok, persze, hogy emlékszem. Nem azzal van bajom, amiről éppen beszélünk, hanem arról, hogy ma-holnap nagypapává és nem apává kell válnom, hogy a lány, aki velem szemben ül, túl fiatal ahhoz, hogy egy ilyen elköteleződést vállaljon. Csak nézem őt, nézem, és nézem, és fogalmam sincs, hogy mit mondjak.
- Emm.
Oké, a hangok még kijönnek a számon, szóval kellene valami értelmeset is mondanom, valamit, amire rendesen tudok felelni, valamit, aminél látszik, hogy én vagyok az érettebb fél, akinek éppen valami nagyon okosat és megnyugtatót kellene mondania.
- Arra is, hogy védekeztünk.
Ennyi, idáig tart az, hogy nagyon okosat mondjak. Nem vagyok vádló, tényleg nem. Egyelőre emésztem az információt. Ott van Lili, Charlie, felelek értük, és most íme, egy újabb gyermek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ne légy hülye.
Szólok fáradtan. A levelet határozottan arrébb teszem, és az arcomat egy kicsit megmasszírozom az ujjaimmal.
- A hetedik hónapig lehet irodai munkát végezni.
Nem kell azonnal felmondani, meg drámainak lenni. Én magam legalábbis nem vagyok a drámázás híve, és nagyon úgy érzem, hogy ha kiderül ez, akkor még legalább két drámának részese leszek, már pedig ki fog derülni, mert azt mégsem mondhatjuk, hogy csak úgy ránéztem, terhes lett, és amúgy meg akkor most ásó, kapa, nagyharang.
- Csak adj egy kis időt, kérlek.
Örülni fogok, tudom, hogy örülni fogok, mert akartam még gyermeket, de aztán jött Lili és hozzám költözött Charlie is, és úgy véltem, hogy Sonja pont addig fog izgalmasnak tartani egy viszonyt velem, mint Hedda, aztán talál majd valakit, akit sokkal inkább szerethet és sokkal inkább hozzávaló.
- Csak had dolgozzam fel ezt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ki rúg ki?
Nem igazán értem hirtelen, de aztán utolérem a gondolatot, ez látszik is. A nagynéném mondjuk simán megtehetné, de hát nem csináltam semmit. Sonja nem a diákom, nem tanítom őt, és házon belül is dolgoznak olyanok, akik itt keveredtek össze, na és akkor? Éppen csak a korkülönbséggel van nagyon nagy bajom. Öreg vagyok, ehhez mindenképpen.
- Nyilván, ha előbb leszel a feleségem, mint ahogy elkezdenél gurulni, akkor már csak fele annyi megszólást kapunk.
Egyszer régen azt mondtam Valentinnak, hogy én megint meg akarok nősülni, mert szeretek férj lenni. Akkor elvetettük ezt, mondván, hogy nem ez határoz meg. Meg is nyugodtam a történettel kapcsolatban, de úgy tűnik, nekem még ezt kell csinálnom. Tudom, hogy Valentin ki lesz akadva, félek, hogy milyen következményei lesznek ennek.
- Ne sajnáld, megoldjuk. A kérdés az, hogy mi lesz a Bagolykővel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Elisabeth, a főnököm, meg a bárki is amúgy. Majd beszélek vele, megelőzöm a bajt, meg ha gondolod Kriszpinnel is.
Nem lesz egy könnyű menet, sőt, egy ilyen kis helyen valószínűleg már most elinddult a pletyka, csak még nem tudjuk, mert a négy fal között vagyunk. Hát ez remek. De csak nyugalom.
- Nem muszáj, de logikus.
Nekem ez így normális. Vagyis nem így normális, de így helyes. A normális az az, hogy nem kezdek ki közel az ötvenhez húszévesekkel, beletörődök, hogy özvegy emberként kell leélnem az életem hátralevő részét, és reménykedek benne, hogy a fiam, aki fényes karriert fut majd be, és annyi unokával ajándékoz meg, hogy időm sem lesz azon elmélkedni, hogy egyedül vagyok. Ehhez képest semmi sem így történt. Viszont nyilván vitát nem indítok ezzel kapcsolatban.
- Nincs semmi baj, ne félj.
Megsimogatom a haját, és nyomok rá egy puszit, jelezve, hogy mellette vagyok, csak legyen egy kicsit türelemmel.
- Nem, de inkább menjünk haza.
Jobb ezt most majd otthon megbeszélni, addig meg legalább egy kis friss levegőt is kap az agyam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Nem annyira vészes ám az otthon tanulás.
Persze én magam is sokkal jobban örültem a Roxfort nyújtotta lehetőségeknek, hiszen a szociális kapcsolatokat egymagam a négy fal között nem tudtam volna kialakítani. Nekem kellett az, hogy emberek közé legyek rakva, hogy kitörhessek a mindennapokból, amit az otthonlét jelentett. Előtte is bentlakásos iskolában tanultam, de akkor még gyerek voltam, nem vágytam rá hat évesen, viszont utólag belegondolva, mégis így jártam jobban. Látni azt, ahogy anyám nap mint nap szenved, egyik nap jobban van, reményt keltően, majd másnap mélyebbre zuhanunk mind, mint előtte, nehéz lett volna. Anyám és a depressziója örök páros voltak az életemben, és tudom, hogy gyerekként is szinte könyörögtem az égieknek, hogy gyógyítsák meg az anyukámat. Végül megkegyelmeztek neki, ám ez csak a halállal lehetett teljes, amit a mai napig ne tartok jogosnak.
- Mindenhol megvannak a sémák, Rami. Vannak veszélyesebb alakok a Mardekárban, de vannak a Rellonban is, és a jellemzők megtalálhatóak a többi ház vonatkozásában is. Párhuzamosak egymással ezek a tulajdonságok, de ettől függetlenül nem szabad beskatulyázni senkit az alapján, hogy melyik házba jár, hiszen nincs két egyforma ember.
A feleségem például mardekáros volt, féltem tőle, mégis megszerettem. Nekem minden házból voltak barátaim, és a legtöbbjükkel a mai napig tartom a kapcsolatot, ez pedig így helyes.
- Nem hinném, hogy baj lenne veled, azonban egy gyerek felneveléséhez számos dolog kell, pénz, idő, akarat. Ha valaki nem akar gyereket, nem szabad erőltetni. Oka van, hogy nem szül. Anyukád lehet, hogy már nem érzi magát olyan fiatalnak és lendületesnek, mint amikor te születtél. Lehet, hogy inkább a karrierjére szeretne koncentrálni, lehet, hogy anyagilag azt szeretnék, ha neked lenne biztos jövőd, de lehet olyan baja is, mely meggátolja azt, hogy teherbe essen. Én nem erőltetném, mert bár nem biztos, hogy látszik, de lehet, hogy ezzel a szüleidet bántod.
Persze nekem már nem tisztem nevelni őt, azonban fontosnak tartom, hogy ezt elmondjam, mert hát úgy tűnik más nincs, aki ezzel előhozakodott még. Megértem, a szülőknél ez kínos téma tud lenni, nálunk is volt ez már kellemetlen téma, volt, hogy próbálkoztunk egy második gyerekkel, de nem jött össze.
- Megértem, örülök, hogy meglátogattál Rami.
Felkelve megölelgetem a kislányt, és egészen a kapuig kísérem.
- Ne térj le az útról, már kezd sötétedni. Szép hetet kívánok, és remélem, hogy hamarosan újra látlak.
Intek neki, amíg el nem tűnik a kanyarban, csak utána térek vissza a munkámhoz.