36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Vitéz Rebeka összes hozzászólása (253 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] 8 9 » Le
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 02:01 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Jaj dehogy. - Legalábbis eddig panasz nem érkezett rá, ő magát meg nem hallja. De Balázs biztos megmondta volna, sőt ezerszer az orra alá dörgölte volna, ha horkolna, tehát egészen biztos nem kell ilyenektől tartania. Ellenben a túlmozgás... hát az más téma. - Lerugdoshatok mást is, de lehet akkor sírva könyörögsz, hogy inkább a vesédet. - Kicsit morbid talán, de hát csak viccel. Szánt szándékkal persze sosem bántana senkit, Edut meg aztán végképp nem. Ahhoz túl sok jót adott már.
- Nem is adnál rosszat, ez biztos. - Talán a női megérzés vagy azok a fránya érzelmek beszélnek belőle, ő sem tudja, mindenesetre egészen biztos benne, hogy nem lenne szörnyű dolog ez az együttélés, legyen akárki a szerencsés.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 02:14 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Megesik, de értelme nem sok van. - Elmélázik, hogy vajon mikor jutottak oda, hogy már az alvási szokásait taglalja. Mármint tényleg, még azokkal sem beszélgetett ilyenekről, akiknél szóba került az összeköltözés.
- Látod tudom én. - Tudja bizony, bár ez olyan kiszámítható és tipikus, hogy a bolygón élő összes nő tudja.
- Amiket ügyesen visszaépítettél. Kemény vagy, mint a kád széle, higgy magadban. - Tessék, már ott tartanak, hogy ő szolgál lelki tanácsokkal, holott neki lenne szüksége némi támogatásra. De jobb ez így neki, kényelmesebb, hogy nem kell a problémáiról beszélnie, azt valahogy sosem kezelte jól.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 21:59 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Csak nyugodtan. - Nem fog tiltakozni, ő is halálra röhögné magát ha hallaná amiket művel néhanapján. Még ébren sem mindig képes értelmesen fogalmazni, hát nem csodálkozik, hogy álmában sincs ez másként.
- Mindent nem, csak sok mindent - pontosít gyorsan. Elvégre na, tényleg nem lehet mindenttudó, akármennyire szeretne is az lenni.
- Látod, ez a lényeg. Te nem vagy éhes? - teszi fel a kérdést a lehető legváratlanabbul. Reggel óta nem evett ugyanis, szóval gyomra már reklamál, hogy ideje lenne kicsit rá is odafigyelnie.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 22:05 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Ó csend már - neveti el magát, könyökét jelzés értékűen élő kispárnája hasába mélyesztve. Végre nevet. Ez is valami.
- Hogy van az, hogy akárhányszor találkozunk mindig eszünk? - teszi fel a költői kérdést. nem vár választ, ő is tudja, hogy egyszerűen csak mindketten szeretik a hasukat és társaságban minden finomabb. - Igazából bármit, ami nem a két lábán mászik elő a hűtőből - utal vissza legelső találkozásukra, mikor gondolkodás nélkül kipakolta Edu hűtőjét.  
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 22:15 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Dehogy van - vág vissza azonnal, inkább csak azért, hogy ne hagyja magát olyan könnyen. Az túl egyszerű lenne, nem lenne méltó hozzá.
- Nekem is kell az energia, másként nem tudnék pörögni. - Tény és való, hogy amit csinál az nem való mindenkinek. Mármint a könyvtár általában nyugodt hely, de úgy összességében az az életforma amit követ... nem egyszerű.
- Akkor már nem éltem hiába - sóhajt mosolyogva, majd odébb mászik, hogy utat adjon. - Menj, nézd meg - int fejével az említett konyhaigép felé.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 22:27 Ugrás a poszthoz

Edmund

Megforgatja szemeit és elengedi a témát. Értelmetlen, bár kétség kívül igen szórakoztató lenne ezen összevitatkozniuk. Azonban akad sokkal fontosabb probléma, ami megoldásra vár.
- Nem azért hagytam ott a kényelmes helyemet, hogy lustulj. Kérlek - pislog rá kiskutya szemekkel. - Ne kelljen nekem menni - teszi hozzá ugyanazon a szánalomraméltó hangon. Ajkain mosoly bujkál, de igyekszik visszafogni magát.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 22:39 Ugrás a poszthoz

Edmund

Vádló tekintettel méregeti, épp csak azt nem mondja, hogy "Most komolyan?". Ezer szellemes válasz jut eszébe, de mire választana sikerül meggyőzni. Elégedett mosollyal követi tekintetével az este hősét, ahogy a hűtőhöz lépked. - Kenyér van itthon? - érdeklődik, aztán a válasz függvényében hoz döntést, hogy melyikük akarata érvényesül majd. Azt már észre sem veszi, hogy lassan tényleg úgy csinál, mintha itt lakna. Na nem csak most, mikor néhány napra valóban leköltözik, hanem az utóbbi időben egyre több ilyen és ehhez hasonló elszólása volt.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 22:56 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Én melegszendvicsre gondoltam, de a rántotta is megfelel. - Igazából tényleg mindegy, csak legyen valami, akármi. Elszánja magát, hogy ő is megemelkedjen, átköltözteti habtestét a konyhába. - Segítsek? - kérdezi, bár látszik rajta, hogy sok kedve igazából nincs hozzá. Tudná élvezni, ha egyszer őt szolgálnák ki.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 23:03 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Értettem, értettem. - Hogy ez milyen logika alapján jött ki azt sosem fogja megérteni, de nem is akarja. Csak enni akar és kész.
Elégedetten figyeli, hogy kedvenc tanítványa milyen magabiztosan ténykedik már a konyhában. Na persze nem csak a konyhai teljesítményét csodálja, hanem őt magát, az egész lényét is, de erről rajta kívül senkinek sem kell tudnia. - De már itt vagyok, hova menjek ennél közelebb? Üljek az öledbe, vagy mi? - teszi fel a nap kérdését.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 23:18 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Ebben több a szeretet. - Anyukája mondogatja mindig, hogy az ő főztje azért ilyen finom, mert sok benne a szeretet. Hát akkor ebben? végképp.
- Értem én, értem. Mondjuk felezzünk. - Olyan aránytalannak hangozhat, tekintve hogy Rebeka nagyjából fele akkora, mint Edu. Mégis, valahol eltűnik benne az étel - már ha valami olyanról van szó, ami a fogához való. Nem mindent és nem mindig eszik ám ilyen jóízűen, vannak jobb és rosszabb periódusai is. - Ezúttal is szükség lesz díszkíséretre? - Mert elkíséri ám szívesen, csak egy szavába kerül, ajánlatokat azonban mégsem tesz.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 23:29 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Tudom, tudom. - Mert valóban érzi ő, hogy mindez csupán szeretetből készül, hogyha nem akarna ennyire a kedvére tenni most valami pizzára várnának. De nem, ehelyett megy és csinálja. Az ő kedvéért.
- Sokat fejlődtél. - Bár ennyiből talán nehéz lehet megállapítani mégis szükségét érzi, hogy dicsérjen és pozitív visszacsatolást adjon. Elvégre ő kezdte el belé nevelni, hogy igenis álljon helyt rendesen a konyhában, így érthető, hogy tőle vár talán megerősítést is.
- Szívesen elkísérlek. - Menne a világ végére is, mit sem számít neki, hogy mit csinálnak, míg együtt csinálják. És így legalább megkíméli néhány rossz döntéstől.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 4. 23:46 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Jó de látszik hogy már nem félsz attól, hogy magadra gyújtod a konyhát. - Mert valóban, annyival magabiztosabbnak tűnik, még ha csak egy rántottáról is van szó. Ezt már szereti látni.
- Majd kitalálunk valami jó kis heti menüt. - Általában úgy főz, hogy előre kitalálja mit eszik. Így legalább tud tervezni és szervezni, nincsenek utolsó pillanatos döntések és meglepetések.
Engedelmesen fogja villáját és kóstolja meg az elé tett tojást. - Kicsit talán sós, de nem ehetetlen. - Épp jó lesz, lapátolja is befelé, mint az árvagyerek aki három napja nem evett.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 00:06 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Végülis igen. - Elvégre ha egy lakás kigyullad akkor gyulladhat a többi is, és akkor itt maradnának mind hajléktalanul. Szép lenne.
- Majd főzünk együtt és akkor legközelebb már menni fog. - Vagy inkább ő főz és Edu meg nézi, vagy megfőz majd mire hazaér, ezek valószínűbb opciók, de mégis, a közös főzés a szebb kilátás.
- Majdnem pont jó. - Mert azért nem tökéletes, de ehető, tehát nyugalommal tömheti magát. A kenyér meg a paprika épp kiválóan ellensúlyoznak.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 00:28 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Jó, a lényeg igazából mindenhogy az, hogy én főzök - csóválja meg fejét somolyogva. Elvégre az irányítás mindenképp az ő kezében lesz, történjen bármi is.
Mindketten csendben esznek, csak a rágás és az evőeszközök csilingelése hallatszik, mígnem nagyjából egyszerre le nem teszik a villát. A két tányér kerül a kis asztalkára, majd Rebi mint aki jól végezte dolgát bújik vissza oda, ahol eddig olyan kényelmesen ült. - Köszönöm. Meg úgy mindent - fordul hátra és nyom puszit Edu arcára.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 00:37 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Legalább szórakoztatsz majd. - Ez is segítség, mint a nézés, hogy nem kell a csenddel megküzdenie. Mindig nehezen viselte a csendet, nem szeret egyedül maradnia  gondolataival. Kell valami, valami mindig.
Határozottan megkönnyebbül, ahogy a karok lazán köré fonódnak, és a puszi után sem kap elutasítást. Valahogy ez még élteti benne a reményt, hogy egyszer talán tényleg. - Úgy nézek ki, mint akinek van terve? Neked mi a terved?
Utoljára módosította:Vitéz Rebeka, 2021. április 5. 00:37
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 00:49 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Már a lényed elég szórakoztató - hecceli vigyorogva. Csak egy kis részét gondolja ám komolyan, mármint azért tényleg szórakoztatja és feldobja, de nem azért, mert nevetséges lenne vagy ilyesmi.
- Jó! - Már nyúl is a zsebébe, nyitja meg az alkalmazást. Csak azt felejti el, hogy megnyitva hagyta a válogatást, amelyben amberek videóra veszik, hogy mi történik ha megcsókolják a legjobb barátjukat. Ilyen videókra szokott sírni, hol a meghatottságtól, hol a gondolattól, hogy neki nem lesz alkalma ilyesmire, a lényeg nem is ez, hanem hogy elindul és alig bírja megállítani. Épp a legrosszabbkor. A nyaka vörösödik ezerrel, kissé félve hátrapillant, hogy egyáltalán megpróbálja-e megmagyarázni mi történt az elmúlt egy percben, vagy hagyja csak és keresse azokat az édes kiscicás videókat.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 00:58 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Döntsd el te. - Nem ad egyértelmű választ, mert az ugye túl egyszerű lenne. Ő meg nem az egyszerű esetek embere, ez van, ha tetszik, ha nem.
Kínos, kínos. Lehetne kínosabb, de azért így is rendesen zavarba jön. Arca eltűnik néhány pillanatra tenyerében, míg kitalálja mit mondjon. - Az még talán kevésbé lenne kínos, mint beismerni, hogy ezeken a videókon kibőgöm a lelkem, mert olyan aranyosak hogy így szeretik egymást. - Hát tessék, ő meg az őszinteség, néha túl közeli kapcsolatot ápolnak egymással. Inkább írja is be a keresőbe, hogy cuki macskás videók, terelné a témát mihamarabb.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 01:14 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Mert csak jófélét nézek. - Rebeka az a lány, aki ezt képes minden szégyenérzet nélkül kiejteni a száján, de attól zavarbajön, hogy be kell ismernie, hogy szerelmes kamaszokon sír. Logika nincs, keresni nem is érdemes. - De nálam minden játszik az utóbbi hónapokban - dörgöli meg arcát ismét. Olyan régen csinálta, már vagy egy óra is eltelt azóta, hogy vörösre dörgölte pofiját.
Keres és talál, az egyik sokszor látott rémesen szórakoztató videót nyomja be és tolja Edu orr alá. Ezt nézze inkább, ne az égő pofáját.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 01:32 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Azért mert senki nem beszél róla még mindenki csinálja, nincs mit takargatnom. - Bátran beszél az ilyenekről, világ életében elég szabadszájú volt és sosem félt az ilyenektől. Számára ezek a témák is hozzátartoznak a mindennapokhoz.
- Mindentől sírok, mint egy kiskamasz az első szerelem idején. - Elvégre a fránya érzések és a fránya hormonok csinálják, de erről azért már nem beszél olyan érthető és világos módon.
- Dehogynem, hát látod. - Épp ezért imádja ezeket, mert olyan megdöbbentő és random dolgok történnek, hogy az ember előbb összekaparja az állát a padlóról aztán negyed óráig röhög legalább.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 01:41 Ugrás a poszthoz

Edmund

Büszkén húzza ki magát, gondolatban kicsit vállon is veregeti magát, és persze elmaradhatatlan vigyora is megjelenik. Szereti mikor mások is elismerik, hogy nem feltétlenül hétköznapi jelenség.
- Hát ööö menstruáció, terhesség, viszonzatlan szerelem, hormonproblémák, világvége, elég sok minden lehet. Nem vagyok orvos - von vállat lazán, mintha ennyivel elintézné. Legjobb lett volna, ha nem kérdez rá, de ez van, ha a kérdés elhangzott a válasznak is illik.
- Látod ezért akarok macskát - neveti el magát. Mert biztos hogy az övé is olyan kis dinka lenne, mint ezek a videón.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 01:49 Ugrás a poszthoz

Edmund

- Mert olyan szerelmesek és boldogok. Én meg... - elharapja a mondat végét mert rájön, hogy megint előbb járt a szája, mint az agya és csak rosszul jönne ki a helyzetből. Méghozzá nagyon rosszul.
- Akkor is szeretném. - Már hogyne szeretné, mindenhogy. A kisállatRebeka szerint valahol olyan mint a gyerek, nem dönthetjük el milyen lesz, azonban nevelhetjük és feltételek nélkül szerethetjük. - Nekem az a vörös a kedvencem, bár igazad van, a fehér is nagyon édes.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 02:08 Ugrás a poszthoz

Edmund

Lemondóan legyint, nem hisz ő már ilyenekben. Fiatal még, de ehhez épp eleget látott és tapasztalt, hogy ezek a közhelyek sosem igazak. A "majd eljön csak várja türelemmel és legyen nyitott" valahogy eddig sem használt, ezután sem fog. Áldásos ez a helyzet, hogy Edu így lényegében hátulról látja, könnyebben tudja így leplezni érzelmeit, mintha szemtől szembe kellene néznie vele.
- Nem akarok addig befogadni, míg nincs rá elég időm. De voltam már kint. - Nem is egyszer, elment kutyát sétáltatni, almot takarítani, besegített ott, ahol épp tudott. De jelenleg úgy érzi, nem lenne jó gazdája egy állatnak.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 18:49 Ugrás a poszthoz

Reece

Újabb halk nevetés szakad ki belőle azt a megszeppent arcot látva. Igen, épp ilyen reakciókat szokott kapni, mikor elmeséli, hogy mennyi mindent csinál, leginkább döntésképtelenségből és hogy elkerülje a magányt. Így legalább haszna is van, nem csak teng-leng itthon. Megalapozza a jövőjét. – Dolgozom a könyvtárban, három napot, esténként a színházban kellékesként és a szabad napjaimon gyerekekre vigyázok. – Ez végül is nem hangzik olyan szörnyűnek és Rebeka élvezi is, minden percét. Elvégre ez három olyan dolog, amit szenvedélyesen szeret, így egyik sem kifejezetten teher számára. Csak néha így együtt minden sok.
- Ez igazán csodásan hangzik, jó lehet ilyen világlátottnak lenni. – Kicsit irigykedik az ilyen emberekre, akiknek van annyi idejük és lehetőségük, hogy felfedezzenek. Neki sajnos hiányzik ez, de még fiatal, bőven van ideje bepótolni.
- Azt hiszem nagyjából igen. Most úgy érzem sínen vagyok. – Csak néhány apróság hiányzik még, de ezekkel ráér foglalkozni. Egyelőre úgysem lenne ideje szerelemre, családra. Vágyik rá, de még nincs itt az ideje. – Egyébként valóban, szeretek emberekkel foglalkozni, most ezt a könyvtár megadja nekem –bólogat magának. Ránt egy aprót a pórázon visszatartva Hádészt attól, hogy megkóstoljon egy döglött madárfiókát, egyébként problémamentesen haladnak tovább.
- Eridonos voltam és nagyon szerettem. – Mind az oktatást, mind a közösséget, elég jól érezte itt magát. Befogadták és elfogadták úgy ahogy volt. – Na hát akkor te sem vagy semmi – vigyorodik el, hogyha megütközött azon, hogy ő három helyen dolgozik, akkor mi van vele? Elvégre ügyvédnek lenni már önmagában is elég nehéz meló, nem még mellette egyeteme tanulni.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 5. 21:57 Ugrás a poszthoz

Edmund

A helyzet kezd egyre feszültebb lenni kettejük közt. Mármint Rebeka ezt érzi, hogy lassan felrobban, ha nem mondhatja meg hogy és mit érez, de egyelőre muszáj visszafognia magát. Ki kell bírnia legalább addig, míg befejezik az animágia oktatást. Utólag már ezerszer megbánta, hogy beadta azt a hülye kérvényt, ha nem lenne olyan mindenlében kanál most nem lenne baj sem. Mert ha nem lenne ez az egész furcsa tanár-diák viszony biztos nem restellne olyan vallomást írni, hogy Edmund is megkönnyezné. Így viszont valamiféle bűnös, tiltott dolognak tűnik az egész. Vissza azonban nem léphet, mit szólnának hozzá azok, akik már tudják. Egy életre leírná magát mindenki előtt, ebben egészen biztos. Így hát kitart ha belehal is. Túl makacs, túl önfejű.
Kicsit muszáj hogy más fényben lássa a dolgokat, ezért is találja ki, hogy ne valamelyikük lakásában, hanem a stégen tartsák meg az első órát, vagy mifenét. Kicsit szürreális a gondolat, hogy újra beül az iskolapadba, miközben mégsem, az meg végképp hogy Edu lesz a tanár. Ebbe miért nem gondolt bele hamarabb?
Jó negyed órával hamarabb érkezik a megbeszélt helyszínre, hosszú egybeszabott fodros tavaszi ruhát visel világos farmerdzsekivel, haját két oldalra fonja. Tornacipője hamar lekerül a lábáról zoknijával együtt, hogy aztán lábai eltűnjenek a vízben. A Nap szépen süt, olyan ideális tavaszi idő van, mikor az ember már megengedhet magának ilyeneket. Mellette heverő táskájában van toll, papír, hogyha esetleg jegyzetelésre szorulna legyen mire írnia, bár bízik benne, hogy annyi információt ami ma elhangzik képes lesz befogadni és eltárolni mindenféle külső segítség nélkül. Ha meg nem legfeljebb lesétál és bekopog a kedves alsószomszédhoz, hogy kérdezzen.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 6. 23:08 Ugrás a poszthoz

Edmund
zene is van ám

Furcsa volt az a néhány nap, míg nála lakott. Nem viselkedett másként, csak azért sem, otthon érezte magát ha már otthont helyett is otthonára talált. Nem zavart sokáig, amint összakapta magát már költözött is vissza az emeletre. Ismét menekült, csak épp reménytelen érzései elől. Nem akarta tovább fájdítani a szívét mint ameddig muszáj.
Most viszont nem gondol ilyenekre, csak élvezi a kellemes időt. Egész a térdéig húzza ruháját, hogy azt biztos ne érje víz, mikor lábait belelógatja a tóba. Kényelmesen hátra támaszkodik alkarjaira, mintha csak napozna. Ujjai szórakozottan kapnak teleofnja után, hogy kevésbé érezze egyedül magát zenét kapcsol. Halkan énekel a dallal együtt, kellemes melegség járja át. Nem csak azért, mert ez a dal mindig Edura emlékeztet valamiért, hanem mert régen énekelt már ilyen felszabadultan a lakásán kívül. Úgy ahogy gitárja is pihent néhány évet az énekhangját sem mutogatta szívesen. Nincs világraszólóan jó hangja, híres nem lesz tőle sosem, de azért a fülnek kellemes, hallgatható. És nem a technikai tudás az, ami különlegessé teszi, hanem a szeretet, amivel a hangokat formálja. Ha tudná, hogy társasága van biztos nem tenné meg, de jelenleg úgy érzi, hogy övé a világ. Fiatal és bohém.
Vált a lejátszó, rá sem néz az órára, csak dudorászik tovább, míg valaki nem hozza rá a szívbajt hátulról. Megijed, nem is kicsit, akkora lendülettel ül fel és fordul hátra hogy az a csoda, nem esik fejjel a vízbe. Szép lenne, de ettől megmenti magát szerencsére. Más sem hiányozna, minthogy vizes ruhában ülje végig a mai alkalmat.
- Cseszd meg! Legközelebb ha lehet ne hozd rám a szívrohamot - mormogja bosszúsan. Bele sem gondol, hogy mennyire szürreális tény, hogy egy kutyával veszekszik, elvégre ő nem az állatot, hanem az embert látja mögötte.
Az csak lassan esik le, hogy lehet, hogy mindent hallott és látott. Nyaka vörösödik, ahogy zavara erősödik, villámgyorsan kapcsolja ki a még mindig szóló zenét. A kínos percek azért most sem kerülik el.

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 7. 21:23 Ugrás a poszthoz

Hollus Zádor Kelen
egy főutca menti sikátorban

Megpróbál mélyeket lélegezni, de a bordái sajognak, így képtelen rá. Inkább csak szuszog, felületesen. Nincs ő ehhez hozzászokva, régebben sokat futott, most is eljár néha napján, összességében tehát fizikálisan nincs épp rossz állapotban. Bár akármit tesz a pici pocakjától képtelen szabadulni, izmosodni sem izmosodik éppen, de mint tudjuk a látszat néha csal.
Megpróbál mosolyogni, de arcizmai nem akarják az igazságot, a zúzódásoktól még a beszéd is fáj, nem hogy ez. Mindenesetre egy köszönömöt elmotyog, igyekszik segíteni, de lássuk be, hogy valójában a férfi erején és ügyességén múlik, hogy sikerül-e a mutatvány. Küzd, de nem győzhet, tudja, de nem adja fel. Túl nyakas ő ehhez.
- Mennydörgő utca, társasház. – Arra már nem telik, hogy azt is megmondja, melyik lakásban, de elvégre úgy sem jutottak még el oda, hogy ez releváns információ legyen. Majd ha végre eljutottak a házig akkor már könnyebb lesz. Lehet fel sem megy a lakásába, van valaki a  földszinten, aki legalább annyira jó választás lehet, mintha a saját lakása. Még talán jobb is, mert nem kéne ilyen állapotban egyedül maradnia. Különben is szüksége lesz valakire, aki segít bekötözni a sebeit, vagy legalább tanácsot ad, hogy hová mehetne. Hátha Edunak jobb kapcsolatai vannak, mint neki, elvégre talán régebb óta lakik már itt és jobb kapcsolatot is ápol a lakosokkal.
- Nem, mindenképp hazamennék ha lehet – vezeti rá szürke tekintetét. Nem riadt, nem rémült, nem is tart a férfi lakásától, csak fáradt és pihenni szeretne, ha lehet a saját ágyában tiszta ruhában. – De nagyon hálás vagyok. Tényleg – nyögi ki kissé nehézkesen, ám mégis érthetően.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 7. 21:25 Ugrás a poszthoz

Reece

- Pedig látod hogy mégis – neveti el magát. Teljesen jól passzolnak, elvégre mindenhol emberekkel foglalkozhat, és időben is tökéletesen passzol egymáshoz a három. Elvégre napközben vagy a könyvtárban vagy a gyerekkel van, mire a színházban a helye már mindenhol végezni szokott.
- Soknak tűnik, de mégsem. Nincs se kutyám, se macskám, egyedül élek, a pénz meg mindig jó – vonja meg lazán vállait. Elvégre úgysem tudna magával igazából mit kezdeni, csak ülne abban a nagy üres lakásban és nem csinálna semmit. Annak meg nincs értelme, főleg így, hogy szükség van rá, legalábbis igény a munkájára.
- Ez igazán szomorú… és nem tudod úgy megoldani, hogy legalább egy napod legyen kicsit körülnézni? – Ő biztosan megpróbálná megoldani. Egy nap nem sok, de azért a semminél jóval több, huszonnégy óra alatt pedig számtalan óra emléket lehet ám gyűjteni. Ő már csak tudja, volt már néhány húzós napja, mikor lejárta a lábát, de utána úgy feküdt le aludni, hogy abszolút megérte az összes fáradozás. – Lehet még megbánom, sőt, terveztem is, hogy egyszer elmegyek egyetemre, de nem mostanság. – Talán egy-két év múlva, vagy csak azután, hogy családot lapított. Nem azért akar tovább tanulni, mert a papír hiányzik, vagy nem tudna így elhelyezkedni, szimplán a kihívás, az újdonság és az izgalom az, aminek híján van kicsit. Olyan üresek és laposak a napjai, hiába találkozik rengeteg emberrel nap mint nap.
- Jól döntött, ne féltsd. Különben is, itt vagy vele, nagy baja úgysem lehet – mosolyog rá melegen. Valóban nem kell, hogy aggódjon, elvégre az iskola biztonságos, az oktatás színvonalas, a diákság befogadó. Nagy baj nem lehet. – Ó dehogynem! És a jövőben akkor mivel szeretnél foglalkozni? Vagy továbbra is együtt vinnéd a kettőt?
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 25. 21:22 Ugrás a poszthoz

Edmund

Ha tudná, hogy figyelik és hallgatják, akkor inkább maradna csendben, de nem tudja, hát felszabadul és úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne. Mert lassan úgy tűnik, hogy minden rendben van, és ezzel együtt jár, hogy kiélvezi az igazi tavasz első napjait.  A napsütést, a virágillatot, a kellemesen hűvös vizet, és közben énekel. Régen nem zavartatta magát, kiült a klubhelyiségbe a gitárjával, aztán énekelt, mintha mi sem számított volna. Csak aztán történt valami, ami falak mögé és korlátok közé szorította ezt a szenvedélyt. Elhitte magáról, hogy nem elég jó, és ezen nem tudta túltenni magát az évek alatt sem. Ezért jön annyira zavarba, ezért vörösödik, ahogy csak bír.
- Ülj le inkább, amúgy is túl magasan vagy - sóhajt mélyet, mielőtt halvány mosoly költözik ajkaira. Mert azért örül ám, hogy látja, neki mindig örül. Valahogy a kedve is jobb lesz, már csak attól, hogy ránéz. Nem azért mert olyan nevetséges látványt nyújtana, bár néha talán de, de alapjában véve inkább a jó emlékek meg azok a fránya érzelmek hozzák ki belőle. - Vagy mondjuk emberként gyere, és akkor meghallom ha jössz - ad jobb tanácsot, hátha. Mert nem szereti, ha így settenkednek mögé, legyen akármilyen cuki is kutyaalakban a férfi. Nem tehet róla, de ha meglátja mindig megnyunyurgatná, mint az átlagos, hétköznapi állatokat is, de visszafogja magát. Így is elég kínos dolgot csinált már. - Szóval nálad hagytam el? Ne tudd meg, mit össze kerestem... - Persze, hogy nem jutott eszébe, hogy lent keresse. Kicsit kerülte, ez tény, de azért nem ennyire. Csak valahogy eszébe sem jutott hogy lent keresse. Ruháját felgyűri, egészen úgy combközépig, hogy kivehesse vizes lábait a tóból, de ne áztassa el a zöld anyagot, így csak a fa lesz vizes, annak meg nem árt. - Szóval mivel kezdünk ma? - érdeklődik fél fokkal vidámabban, hogy elterelje a szót a lényegre. Ideje a tárgyra térni, aztán majd beszélhetnek másról.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 27. 21:41 Ugrás a poszthoz

Reece

Nem akar az anyagias hárpia szerepében feltűnni, bár megszeppent tekintetét látva rájön, hogy sikerült. De ez még mindig épkézlábabb magyarázat, mintha azt mondja, hogy szeret dolgozni, a semmittevést viszont nem szereti. A legtöbben ezért kinézik vagy lenézik, hogy bizonyára valami nincs rendben nála odabent, elvégre milyen ember az, aki nem vágyik egy kis énidőre és láblógatásra? Hát olyan rebekás. De inkább hagyja is a témát, mert ebből csak rosszabbul jönne ki, ha még magyarázkodni is elkezdene.
- Hát ez igazán szomorú. – Na ilyen munkakörben mondjuk nem helyezkedne el, ahol még ennyi szabadsága sincsen, hogy nem döntheti el, hogy mikor megy és hova. Ennek ellenére kimondottan tiszteli azokat, akik képesek erre, hiszen megvan bennük az az alázat és felelősségtudat, amit önmagából hiányol. Elismeri, hogy lehetne jobb, hogy nem tökéletes, és úgy véli azt is tudja, hogy miben kellene változtatnia, de vagy nem akar, vagy nem tud. – Nem tudom, nem hiszem. Jobban érdekel a szociális munka, tudod, mint családsegítő, gyerekvédelmis, vagy ilyesmi. – Tudja persze, hogy egyik sem egyszerű terület, de ha egyszer úgy döntene, hogy tovább tanul, biztosan ilyen irányba képezné magát. Szereti a könyvtárat, vagyis inkább szenvedélye a könyvtár, de ez a munkakör valahogy mindig piszkálta a fantáziáját és sosem hagyta nyugodni, hogy mi lett volna, ha akkor inkább úgy dönt. Persze nem most fogja megváltoztatni az egész életét, de végül is még időben van. Még talán meg is változtathatná az egész életét.
Lassacskán közelednek a Mennydörgő utcához, elvégre ha már mindketten ott laknak érthető, hogy erre felé terelték a sétát. Ő is bólint egyet, ha már érdemben többet hozzáfűzni nem tud. Elvégre Reece ismeri a húgát, ő biztosította arról, hogy jó helye lesz, ennél több meg nem is kell talán. – Hát bízom benne, hogy úgy sikerül, ahogy szeretnéd – mosolyog biztatóan, mert igen, ő szurkol, hogy összejöjjön az élet neki is.
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2021. április 30. 17:15 Ugrás a poszthoz

Edu
sweet 23

Fáradtan támasztja a mosogató szélét. Most ment el a családja, alig néhány perce, szóval ideje, hogy eltakarítsa a romokat. Mosogatás, a maradék elcsomagolása s társait. Fáradt, de boldog, hiszen csak szüleire számított, erre beállítottak a bátyjáék is anyjáék kíséretében. Nem látta Balázst, mióta hazaköltözött, szóval ettől nagyobb öröm és meglepetés már csak az volt, amit bejelentettek. Legszívesebben berobbanna kedvenc alsószomszédjához, vagy meglátogatná Kimet, de egyelőre marad a mosogatás. A jóhírek elújságolása későbbre marad.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Vitéz Rebeka összes hozzászólása (253 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] 8 9 » Fel