Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Helyes helyes mindenre jobb ha az ember előre felkészül xd csak majd ne engem gyere vissza kísérteni xd Még lesz nyár...  akkor elég kellemes az idő
|
|
|
|
|
|
|
Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Lith, az nem csokit vagy csalok? Le ne gyilkolj itten idő előtt xdd És igazából otthon hagytam az uszonyom...gondoltam beilleszkedem az emberek közé...de így...lehet visszafutok érte xdd Átöleli az asszonykát és megpuszilja / legalábbis csak remélni tudja, hogy jó embert csókol xd/ Szép a maskarád :33
|
|
|
|
|
Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Na várjatok csak mindjárt úgy átvedlem, hogy nem ismertek rám ( leveszem emberi ruhám, és nem titkolom tovább, hogy igazából egy csillámpóni vagyok a sellő farok alatt)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Kézcsókom Jéghercegnő Azt én  Semmi érdekes, azon morfondírozok, hogy elmegyek valami jó kis sorozatot bambulni aminek nem sok értelme van, csak úgy...van O.o
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
A pimasz szó hallatán elégedett félmosolyra húzom ajkaim és beletúrok hajamba. - Egyszer szívesen megmutatnám milyen az, ha igazán pimasz vagyok - jelentem ki, rákacsintva, azonban tovább már nem is ragozom a dolgot. A varázslat ezen percben sokkal jobban lefoglal, mint egy vadidegen lány megfűzése. Abban sokszor volt részem, ilyenben még egyszer sem. Természetes, hogy az ember először azt választja ami új, és ha utána marad még opció, hát állok elébe. - Hm...Grönland- rágtam meg alaposan a szót. - nem sosem láttam vagy hallottam róla - rázom meg fejem, de, hogy őszinte legyek nem is igazán érdekel az a táj. Messzi és elérhetetlen, miért is akarnék én valami ehhez hasonlót megismerni? Lebiggyesztett ajkakkal nézem végig a lány lábai által végzett gyilkosságot, mely során az összes hó a vízbe zuhan és tűnik el a hullámok között. Nem értem mire fel ez a hatalmas rendmánia hirtelen, bár szóvá már nem tehetem, ugyanis a következő kérdése úgy meglep, hogy az iménti eseményekről teljesen el is feledkezem. - Képes lennél egy sellőt megformázni? - kérdem óvatosan. Nincs szándékomban lelőni a poént, hogy mégis milyen lény vagyok. Remélem a lány sem kapcsol, bár ilyen kérdés hallatán miért is gondolna rögtön arra, hogy sellő vagyok. Ehhez hasonló logika alapján ha vérfarkast kértem volna vérfarkasnak, ha vámpírt, vámpírnak kéne hinnie. Ezen gondolkodásmód nevetséges volna. Azonban hiába nyugtatom magam fejben, arcomra görcsös mosoly ül ki, és akaratlanul is ismét beletúrok hajamba zavaromban. Nevének hiánya pedig csak akkor tűnik fel, mikor elárulja azt. - Vadász Csenger...Richárd - sokszor felejtem el bemutatkozások alkalmával az utolsó nevemet megemlíteni. Valahogy soknak hat, hogy míg a másik nyúlfarknyit én addig egész oldalakat regélek csak a nevem elkántálásával. - És mond csak - jut hirtelen eszembe egy kérdés, mely azonnal utat tör magának - miért jöttél idáig tanulni? - talán sok mindent nem tudok a varázsvilágról, de amilyen távolinak hat Grönland biztosra veszem, hogy a Bagolykőnél közelebbi iskola is akad, ami varázslókat képez. Ha jól rémlik országonként van egy darab, de mérget már nem vennék rá, hisz habár tanítóim mindent próbáltak fejembe verni ezekkel a világokkal kapcsolatban, java részt figyelmetlenségem miatt kudarcot vallottak. Akkor azt hittem nem lesz szükségem az ilyesféle dolgokra. Azt hittem örökké a víz alatt maradok majd, és mint jó polgár - ki véletlen a király fia - csak úgy eléldegélhet valami asszonyfélével az oldalán, és talán egy hellyel a városi tanácsban. De mindenki tévedhet.
|
|
|
|
|
Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Állia kisasszony Széles vigyor terül el arcomon, amikor megérzem kezeim között apró, gyenge kezét. Azután csak lassan sétálunk egymás mellett, hagyom, hogy a lány megeméssze mindazt ami vele történt. Elvégre egy teljesen vadidegen fickóval sétál kézen fogva, csakhogy a másik hárommal ne legyen incidense. Várok egy keveset, míg végül megkérdem nevét. Nem szeretem a csendet, mindig is nyomasztónak és sötétnek véltem a benne rejlő életet. - Véletlen elvesztettem a védenclapot, csak a képed maradt meg fejemben a gyönyörű arcodról, az alapján kerestelek, édesem- vágom zsebre kezeim és a leányt fürkészem. Az egy pillanatra megáll, tekintete ellágyul, és megköszöni a dolgot. Eddig fel sem fogtam igazán mivel is járhatott volna, ha akkor nem vagyok ott. Talán ő is csak most kezd el rémképeket látni arról a tőlem hiányoz verzióról, amikor három férfi tisztátalan tekintete bambul vissza rá. De az is lehet, hogy képes lett volna megvédeni magát. Végigmérem, alkata karcsú, kecses és nőies. Nem éppen egy női birkózó mancsát foghattam az imént, azonban avval nem vagyok tisztában varázsereje mekkora is a lánynak, így nem ítélkezem. - Csak úgy láttam bajban vagy, az ilyesmit minden rendes férfi megtenné egy bajbajutott hölgyért - amit mondok azt aképp is gondolom. Nem hinném, hogy más normális férfiú hagyta volna, hogy néhány kevésbé épelméjű fajtatársa bántsa a lányt a szeme láttára. - Azonban ha meg szeretnéd hálálni, arra is látok módot - teszem hozzá, halvány félmosollyal arcomon. - Mondjuk ha megengednéd, hogy hazakísérjelek. Nem örülnék neki, ha valaki megint megpróbálna bántani téged.
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Megálltam és felbámultam a hatalmas ódon kövekből emelt építményre. Igazán sokat hallottam már róla, akivel csak beszéltem eddig, mind említették beszédük során ezt az iskolát. És minél többször hallottam annál kíváncsibb lettem rá. Az kötötte össze a várost, a közelben élő varázslókat, az volt az a pont, ahová minden száll befutott, és ahol az összes egymásba gabalyodott. Biztos voltam benne, hogy valami különleges dologról lesz szó, hogy valami olyat fogok látni, amit eddig soha nem látott szemem. Azonban nem sokáig ácsorogtam ott, bambán bámulva a kastélyt, hamar megállapítottam, hogy hiába van roppant nagy szerepe ebben a közösségben, az én sellőszemem semmi szépet vagy különlegeset nem fog találni akármeddig fürkészi is a köveket. Csak egy mugli menedéknek tűnt, abból is a régi vágásúnak. Elhúztam ajkaimat ahogy rájöttem, az egész zarándokút felesleges volt, azonban mégsem volt kedvem visszasétálni a tóhoz. Körbetekintve valamiféle kerthelyiségben állhattam, elvégre sikerült kiszúrnom mindent, amit a kétlábú lények a kertjeikbe szoktak zsúfolni. Volt ott szobor, gaz is jó számmal, voltak padok és oszlopok, no meg a gazolda vonzotta rovarok is néha-néha elzúgtak fülem mellett. Nem éreztem tetszetősnek ezt az egész látképet, helyette inkább leültem az első padra, és tekintetemet a csillagokra szegeztem. Azok legalább tényleg meg lettek áldva szépséggel, nem úgy mint a földi, tünékeny humbugok. Zsebembe nyúltam és hamar előkotortam egy szál cigarettát. Lassan kezdett kifogyni a készletem, és pénz híján még csak pótolni sem voltam képes az egészet, csupán bambán figyelni, mennyire gyorsan tűnik semmivé az értékes holmi. Hamar ajkaim közé igazítottam a szálat, jól megszokott íze átjárta az egész számat, valami ismerőssel kecsegtetve szervezetemnek. Ezután a kabátom másik zsebében kezdtem turkálni, az öngyújtómat keresve. Az a nyavalyás tűzmasina állandóan elbújt előlem. Hiába volt apró a zseb és nagy a kezem, csak keresgélésekkel eltöltött hosszú percek után volt hajlandó előbújni és engedelmesen tüzet generálni.
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Ujjaim valami hideget érintettek, valami fémeset és merevet. A tűzmasina. Azonnal megmarkoltam, és előhúztam, majd lepillantottam tenyeremre, ellenőrizve a talált tárgy kilétét. Vörösen izzott a hold fényében, a megszokott szín akkor felettébb földöntúlinak hatott, nem úgy mint más estéken. Talán máskor furcsálltam volna és addig forgattam volna, míg rá nem jövök mi a bibi, azonban akkor már az ajkaim között ücsörgő szál annyira türelmetlenül suttogott, nem is, üvöltött, hogy képtelen lettem volna meggyújtatlan hagyni. Felcsillant a tűzláng gyermeki formája, mely pajkosan lengedezett arra, merre a szél hívta, közelebb hajoltam, fölé görnyedtem, a száltól a lángnyelv már csak alig volt milliméterekre, és ekkor hallottam meg a leány hangját. A fény kialudt, a szál lekókadt, én pedig meglepett tekintettel a hang irányába fordítottam fejem. Nem számítottam társaságra, ahhoz túl kései órán ücsörögtem az estben. De mégis láttam, ahogy egy gyenge alak remegett előttem, körvonalait elmosta a hold, aranyszálakból álló hajával játszott az esti szellő. - Azt hiszem tényleg elég rossz voltam, kiérdemlek egy büntetést - felálltam és zsebre vágtam mind a két tárgyat amit a kezeim között tartottam addig. Nem láttam jól a lányt, közelebb kellett mennem ahhoz, hogy az arcára is kiterjesszem szemeim világát. Lassan lépkedtem, minden egyes lépéssel közelebb kerülve hozzá. - Mondjuk egy elfenekelést, tanárnő - féloldalas vigyorra húztam ajkaim, és csillogó szemekkel figyeltem a leányt. Amilyen hangsúlyt alkalmazott a tünemény, mertem következtetni, hogy valamiféle rangot viselhetett, azonban azt nem tudtam, hogy mégis mifélét. Sosem voltam képben az ilyesfajta iskolabéli rangokkal, talán csak egy egyszerű diák, talán tanárnő, talán maga az igazgató. Minél közelebb voltam hozzá, annál jobban láttam az arcát. Akárki is legyen, ha ilyen arca van a végén még tényleg belemennék valami hasonló büntetésbe. - Az egészet tudni szeretnéd? - sandítottam rá és megálltam előtte. Apró teremtés volt, abból a fajtából, akit elfújna az első nagyobb szél. Ritka női alkat, de annál szebb. - Félek ha elmondom, a végén tényleg képes leszel megbüntetni, azonban kockáztatok, ha cserébe a tiédet is elárulod. - Elég jó alkunak tűnt. És akármilyen rangot is viselt a leány, biztos voltam abban, hogy élvezni fogom azt a szerepjátékot, ahol én leszek a rossz diák, akit helyre kell rakni.
|
|
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Hello Dió Hm... milyen szép köszöntés ez tetszik, ezt bevezethetnénk Kik akarnak egymásnak ugrani? Mindjárt használva szent erőmet kibékítem itten a népet 
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Sziasztok hölgyek ha esetleg valamelyikőtök gyónni szeretne egy szűk, tök sötét, zárt és hangszigetelt dobozban, ahol csak ketten vagyunk, szívesen várom :333 Sógor ^^
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Ugyan már Karyna, csak terjeszteni próbálom a hitet és segíteni az ártatlan hölgyeknek ezért nem szokott halál járni Megfogom majd a kezed, hogy ne félj?
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Szép estét szerelmem * csókot nyom Csinszka arcra * De garanciát nem vállalok a benn történtekre :"DD
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Majd talán egyszer kipróbálom milyen a keresztre feszítés, és leszek olyan nagylelkű, hogy másodjára is megváltsalak titeket,de előtte még ki akarok próbálni egyet s mást Ugyan, mindenkinek van mit meggyónnia Bence És nem, nem hinném, hogy találkoznál ott manókkal, de ha mégis majd megjavítalak egy alapos áttanulmányozás után megtisztítjuk azt a lelket
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Most miért? :c Szerintem tök király pap lennék, meg is kéne kérni valakit, hogy csináljon egy templomot ahol én lennék a pap egész király meló lenne
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Vigyorogva megráztam fejem, szórakoztatott a lány. Szavai mögött nem rejtőzött barátság, de ellenség sem, olyan semleges volt az egész. Mint egy begyakorolt szöveg. Éppen ezért tetszett úgy az egész. - Ugyan már, nem volt ez olyan rossz poén- jelentettem ki tettetett sértődöttséggel hangomban. - Egy egész filmet képesek voltak felépíteni hasonló témára, és annak az izének lesz folytatása is - mint egy kifogást, hoztam fel a dolgot, rámutatva a lány hibás ízlésére. Bár az is könnyedén megeshetett, hogy azoknak, akik a filmet nézték volt hibás ízlésük, a történelem során sokszor beigazolódott már, hogy a tömeg nem mindig választ jól. - Sajnos a korokkal mindig is hadilábon álltam. Pláne, ha az ilyesmit sötétben, a hold fényénél kell eldöntenem- Körülbelül ekkortájt érhettem oda elé, éppen csak annyi távolságot hagyva kettőnk között, hogy a lány ne érezze magát feszélyezve. Innen már magam is észrevettem a leány álmatlan szemeit, az alatta húzódó táskákat és kissé sápadt orcáját. Haja sem úgy állt, mint vélhetőleg szerette volna, a szél csúnya játékot űzött vele, melyből vesztesként keveredett ki. De az éjszaka sok embert aláz meg ilyen módon, hogy a múlandóra mutat rá, a külsőre, mely örökösen változik, és mely csak ritkán olyan, amilyet az illető elvár. Igazán nem róhattam fel a lánynak, hogy nem két kilónyi alapozóban járkál esténként a kastély udvarán. Halkan felnevettem, és ismét csak megráztam fejem. - Csenger vagyok - mutatkoztam be. - Vadász Csenger Richárd Raul - tettem még hozzá, hogy igazán kerek legyen az a bemutatkozás. Miután felsoroltam neveimet kikaptam kezeim farmerzsebemből és a leány felé nyújtottam, várva, hogy ő is elárulja becses nevét. - Hahó, az ilyesmit mégsem csinálhatom odabenn - mutattam fel a cigarettás dobozt, mint valami alibit, ami hiába volt hamis, muszáj volt az embernek belé kapaszkodnia, hisz ha elengedné, a végén kiderülne, hogy ő volt gyilkos. - Pontosan ezért a kihaltságért választottam a helyet, gondoltam itt nem talál rám senki sem, de úgy tűnik a legnagyobb elmék is tévednek - megint hazudtam. Azonban adta magát a kifogás, egyszerű volt, egyértelmű, teljesen logikus. Senkinek sem szúrhatott az ilyesmi szemet. - És neked mi a mentséged, kedves? Felébresztett az este? Esetleg vársz valakire? Vagy te vagy a kastély házőrzője? - billentettem oldalra fejem. Biztos voltam benne, hogy nem egy cél vezérelt bennünket, hisz olyan kegyetlenül reagált a dologra, hogy ha az öngyújtóm élne már rég elbőgte volna magát.
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Milán Mikor végre elhatároznám magam egy álláspont mellett, ez a vacak engem meghazudtolva és kinevetve pont az ellenkezőjét cselekszi a dolgoknak. Úgy véltem, hogy tovább nincs hová futnom, úsznom, vagy kúsznom. Szembe kellett néznem a kíváncsiskodó idegennel, azonban ezt nem emberi testben akartam megtenni. Csakhogy a tárgy megint helyettem döntött, az a nyomorult ékszer ismét úgy gondolta megcsillogtatja ékes humorérzékét. Hatalmas villanás, és érzem ahogy testem minden porcikája átalakul. Megnyúlik vagy éppen eltörpül, eltűnik vagy megjelenik. A szokásos bizsergés és enyhe fájdalom járja át egész testem. Majd néhány másodperc, és az egésznek nyoma sem marad. A fény elhalványul, én magam pedig olyan vagyok, mint bármelyik átlagos ember. Úgy tűnik a fiú közelebb volt hozzám, mint elsőre gondoltam, és mostanra ott áll majdhogynem velem szemben, közöttünk csupán néhány nádszál nyújtózkodik, alig takarva valamit. Biztos vagyok benne, hogy az előző jelenetet végignézte. Ám arca semleges marad, meglepő. Le mertem volna fogadni, hogy ha mást nem, legalább hátrahőköl és hátrazuhan, beleülve a sáros vízbe. Hosszú percek telnek el, mire a fiú megszólal, szemöldököm pedig a megállapításától azonnal a magasba szökik. Talán reagáltam is volna rá, más keretek között, azonban most leginkább máson jár a fejem. Gondolataim gyorsan cikáznak, és próbálnak összerakni valami értelmes magyarázatot. Csakhogy az ilyesmire nincsen olyan értelmes magyarázat, ami le nem leplezne teljesen. Azután a fiú kapcsol, minden teljesen mindeggyé válik. - Pszt...az ilyen semmiségeket nem kell nagydobra verni - nyögök fel, kicsit előre dőlve, azután kapcsolok, és lángoló fejjel csúszok vissza a sáros vízbe. Érzem ahogy hasam körül jégkarikaként táncolnak a hullámok, a hold csekély fénye sajnos nem ad meleget ennek a földnek. - sőt, a legjobb az lenne, ha el is felejtenéd amit láttál - vakarom meg fejem, gyenge próbálkozás, de hátha beválik. - Sötét van, csalhat a szemed...
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
Állia kisasszony Ami azt illette, nem volt aznapra semmi dolgom. Pontosan úgy, mint az azt megelőző estén, és az azt megelőző, megelőző estén. De miért is lett volna dolgom, ha egyszer nem tartoztam abba a világba. Csak szellemként kísértettem benne, elcsapva az életet. Így természetes volt, hogy mikor találtam valamit ami szórakoztatott, csak néhány pillanatra vagy egy-egy percre is, akkor abba próbáltam belekapaszkodni. Próbáltam meghosszabbítani a pillanatokat, csak egy kicsit, hogy több adasson belőle. A lány meglepődött a kérésemen, de nem is vártam mást. Szemöldöke az égbe szaladt, mókás keretet kölcsönözve az arcának. Féloldalas vigyorra húztam ajkaim és ravaszan csillogó szemekkel vontam vállat a kérdésre. - Még ha egy egész kíséret is lépne a nyomodba sem lennél teljesen óvva mindentől. Így félek egymagam nem biztosíthatlak róla, hogy képes lennék megvédeni téged. Azonban nyugodtabb lennék, ha tudnám, nem raboltak el abban a pillanatban, hogy hátat fordítottam neked. - milyen őszintén hangoztak el szavaim, mintha tényleg igazak volnának. De voltaképp nem ezért akartam hazakísérni őt. Nem érdekelt olyan nagyon a biztonsága. Talán holnapra már a nevét is elfeledtem volna, ha egyáltalán aznap megkaptam tőle. Leginkább csak önző érdekek vezettek az egészhez. Olyan érdekek, melyek nem akartak egyedül maradni, melyek igényelték az emberi szavakat, még ha azok csak felszínes károgások is voltak vagy hamis enyelgések. Kezeim összekulcsoltam hátam mögött, és szórakozottan billegtem sarkamon várva a lány engedélyét vagy tiltását.
|
|
|
|
|
Szent Ricsi
INAKTÍV
Bukott Király
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
|
A lány elfogadta a kéznyújtást, néhány pillanat tétovázás után, azonban a saját nevét nem árulta el, és ezt szóvá is tettem. - Most jönne az a rész, ahol te is elmondod a neved - engedtem el kezét és kíváncsian oldalra billentettem fejem. Szerettem volna tudni, hogyan szokták nevezni a lányt. Hogyan szólítják meg a barátai, melyik név fonódik össze az életével. Leginkább egy Cs betűs nevet tudtam volna elképzelni hozzá. Valamit, ami egyben kemény és selymes, durva és simogató. Alibiként kihalásztam a cigarettás dobozom és meglóbáltam a levegőben. Úgy tűnt nem volt elragadtatva tőle a lány, bár általában sokan fintorogtak a látványától. Azok nem értették, hogy az embernek néha mennyire szüksége volt az ilyesfajta mentőövekre, vagy mivel nekik emberibb mentőövet adott a sors,így nem becsülték a kisebbeket, és lenézték a szerencsétlenebbeket. A lány megjegyzésére mindössze egy vállrándítás volt a válasz, nem szándékoztam komolyabban belemenni a témába, féltem, még a végén elmartam volna magamtól ilyesfajta beszéddel. - Egy szóval sem említettem, hogy kutya lennél - ráztam meg a fejem. - A házőrzők azok akik a házat őrzik, nincs benne kikötve, hogy csak kutyák lehetnek. Elvégre bolond az aki a házát egy kutyára bízza. Hisz azok vagy őrzik, vagy nem, de nem ígérnek semmit.- Az utolsó szavakat inkább magamnak dünnyögtem,csupán hangot kapó gondolataimról volt szó, melyeket az estbe beszéltem. - Nem akartam tapintatlan lenni - jelentettem ki teljesen őszintén. Azután széles vigyor jelent meg ajkaimon ahogy lehuppantam a legközelebbi kőpadra. - azonban, ha van valami meséd szívesen meghallgatom, elég unalmas ilyen magányosan tengetni az időt. - szinte színészi éllel hangomban húztam el számat és néztem a lányra.
|
|
|
|
|
