Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Amint lement a nap éreztem, hogy testem bizseregni kezd. Minden egyes porcikámban mintha pezsgőtabletták ezrei lettek volna beletömködve, melyek a víz hatására olvadozni kezdtek. És a bőr, ami eddig megvédett a hidegtől gyengévé és emberivé vállt. Pajzsból megtépett papírrá. Éreztem, ahogy a belőlem áradó fény egyre erősebbé vállt, lehunytam szemem, összeszorítottam fogam és hagytam, hogy a varázslat tegye, amit tennie kellett. Nem volt különösebben fájdalmas az átalakulás és azt gondolná a sellő fia, hogy a hosszú évek alatt az ilyen semmiségeket meg lehetett szokni mégsem szerettem ezeket a pillanatokat. Pláne az ősz beállta után, mikor emberi testem olyan érzékennyé vállt, mint a nebáncsvirág, s a tó is lehűlt, beadva derekát a haldokló időjárásnak.
Kidugtam szőke fejem a habok közül s jó alaposan megráztam, hogy elűzzek minden cseppet onnan, melyek rácsimpaszkodott maradást követelve, de hiába volt meg minden igyekezetem, a jeges szél, ami átszáguldott a tavon mégis belemart fejbőrömbe, jót nevetve szerencsétlenségemen.
Morcosan indultam ki a part felé, körülöttem hullámzott a víz, egyre csak sekélyebb és sekélyebb lett. Kezeimet összefontam testem körül, fogaimat összeszorítottam, hogy ne vacogjanak. A táskám, benne a kikészített meleg gúnyával csupán néhány lépésnyire voltak, a pub pedig, kályhával és vért forraló italokkal talán tíz perc járásra, ezekkel a tényekkel vigasztaltam magam és lassan kékké fagyott testem.
Körülbelül a hasam tájékáig érhetett a víz, mikor szemem kiszúrt valamit. Általában óvatos szoktam lenni, körbekémlelni mielőtt előbújok, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések se engem, se a parton tartózkodót, most mégis figyelmetlen voltam, s ennek meg is lett az ára. Nem messze tőlem ugyanis ott üldögélt egy lányka. Arcát elfedték az árnyékok, de lehetetlennek tartottam, hogy a fénycsóvát, vagy engem ne látott volna meg.
Megálltam, bár mindegyik testrészem követelte a mielőbbi kirohanást ebből a fagyos löttyből és zavartan hátrasimítottam nedves tincseim.
- Hát ez....kínos - sóhajtottam fel, semmi egyéb reakciót nem tudva kicsikarni magamból. Pedig lassan már ehhez is kezdhettem volna hozzászokni, hogy fű és fa, erdő és madár, élő és halott tudni fog arról, hogy mi is vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Mhm - szélesedett el vigyorom. Végre a saját terepemen voltam, nem engem sokkoltak, hanem én pofáztam meghökkentő, szemöldököket rángató dolgokról. Éppen ideje volt. Fejemmel feltekintettem az égre, a nap már csak épp'hogy látszódott odafenn, javarészt csak a peremen úszkált a fenekéből egy kevés, narancssárga felhőkoloncokkal karöltve. Egészen biztos voltam abban, hogy fél percnél tovább még a legszívósabb fénynyaláb sem fogja kibírni.
- Mit szólnál hozzá ha megmutatnám? - fordultam ismét a lány felé, s kihasználva, hogy éppen én ülök a nyeregben a meglepetéseimmel felhúztam magam a tópart szélére és felszabadítva kezem a fára mutattam. Már nem izgatott annyira a tény, hogy szinte minden porcikámat felfedtem a lány előtt, éreztem magamon tekintetét és bár tényleg próbálta leplezni a lapos pillantásait, veszett fejsze nyele volt az ügy.
- Ha benyúlsz az odúba, találni fogsz egy fekete hátizsákot, ha megkérnélek ide tudnád hozni? Persze nélküle is megmutathatom, mit értettem másik alak alatt, de tudod félreérhető lenne a helyzet...van rá kb...25 másodperced...24... - kezdtem iszonyatosan élvezni a helyzetet és ez arcomon is rettentően meglátszott.
Az átváltozást amúgy sem kerülhettem el és ha a lány nem vak akár a víz alá bújok, akár a felszínen maradok, a szikrázó fény így is úgy is egyértelműsíteni fogja benne, hogy valami történt.
- Gondot? Kezes bárány volt, el sem hiszem, hogy valaha is tett valami rosszat a kishölgy - nevettem el magam ujjaim végighúzva a csikó buksiján. Ha volt neki buksija. Fogalmam sem volt az élőlények anatómiájáról és arról, hogy mi milyen nevet viselt, elvégre nem voltam és se biológus se gyógyító, de még csak király sem, akinek mindenhez kellett értenie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Úgy láttam mint az idő, mint a szituáció nem hagyott más lehetőséget az átváltozáson kívül, így végül nem is ellenkeztem a sorssal, hanem helyette kiélveztem, amennyire csak lehetett.
A lány reakcióján felnevettem, én is biztosra vettem, hogy le fog esni az álla, de minimum egy meglepett és elkerekedett tekintettel fogja jutalmazni, ha meglátja azt, ami a közeljövőben be fog következni. A nagyon közeli jövőben.
Hamar el is küldtem a cuccaimért, s hogy siettessem el is kezdtem visszaszámolni, bár azért kicsit túlzásba estem az időt illetően. De mégiscsak nyomatékosítanom kellett, hogy nem szabad félvárról venni a dolgot, mert ha kicsúszunk akkor már én is el tudok menni magam érte, de addig olyan öltönyben fogok parádézni, amit a természet szabott rám.
- Igen, igen, nagyon profi vagy - bólogattam nagy elégedettséggel magamhoz vonva a zsákot. Általában kevés holmit hordtam benne, mivel amúgy is a közelben volt a pub, így nem is volt csoda, hogy sem nagykabát, sem más, téli vagy késő őszi ruházat nem lapult a gyomrában, csupán egy farmer egy fekete ing és egy bakancs, zoknival.
- Lehet csak nem tetszett a szomszéd frizurája, tudod a hölgyek néha kényesek a másik megjelenésére - tréfálkoztam, miközben újra a napra tekintettem. Néhány másodpercem volt, már alig látszódott a pereme, szinte teljesen magába falta az alkony.
- Kérlek fordulj el és akármit is látsz a szemed sarkából ne fordulj vissza, amíg nem szólok rendben? - kértem meg rá, a vigyorgó kölyökből majdhogynem egy szempillantás alatt teljesen megkomolyodva. Felőlem aztán végignézhette volna az egész műsört, nem voltam különösebben szégyenlős az emberi testemben, de gondolom ő ezzel másként lett volna, így az ő érdekében kértem, amit kértem.
Amikor megtette, már kezdtem lassan világítani, talán még a végén ő is észlelte, ahogy bőröm egyre világosabb lett. Lehunytam szemeim és hagytam, hogy az az ismerős bizsergés átjárja testem és belevackolja magát minden porcikámba. A fény egyre terebélyesedett, s vakítóvá nőtte ki magát mielőtt nyom nélkül kihunyt volna, bőrömbe pedig hirtelen belemart a hideg szél. Az emberek gyengék és mégis erősebbek nálam. Ezt a tényt mindig is nehéz volt megértenem, pláne megemésztenem. Fogaimat csikorgatva másztam ki a tóból és téptem fel a táska cipzáros részét, hogy azt a kevés anyagot ami egy keveset felmelegített magamra tudjam rángatni.
- Oké, megfordulhatsz - adtam meg az engedélyt az ingem gombjaival bajlódva.
- Meglepetés! - vigyorogtam el, mikor az utolsó apró gombocska is átcsusszant a résen. Hamar beletúrtam vizes hajamba, hátrasimítva azt, hogy mégse lógjon annyira a szemembe majd kíváncsi és érdeklődő tekintettel a lány felé fordítottam pilláim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő