Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Kolosom
Ruha || TrainingWheelsElkapott az a NAGYON fura érzés, amikor tudod, hogy valami, de nem tudod, mi az a valami és a valamitől majdnem összecsokiztad a bugyidat ijedtedben. Lehet hogy az Eridon a bátrak háza, de engem akkor a szortírozáskor nagyon rossz helyre pakoltak be. Mondjuk, lehet a rellonba kerülnék, mert hát tudok tüzet csiholni medzsik nélkül, mint egy sárkány és szokott zöld is lenni a hajam. Nem? Nem...
Amikor azt mondta, hogy ne aggódjak, kétségbeesetten néztem rá, mire inkább megváltoztatta a mondandóját. Reménykedtem, hogy tényleg csak valami kosz volt, mert ha pók, lehet valami Chemotoxszal jövök vissza... az megöli őket egyáltalán? Mindegy is, zavartan álltam és vártam, hogy Kolos leporolja a hajam, addig a cipőm orrát néztem. Hogy lekopott róla a műbőr...
Jó érzés, hogy megvédett, még ha ez a fenyegetés nem is volt akkora, mint amekkora ügyet csináltam belőle, amint megéreztem a kezét a vállamon, elvigyorodtam és bal kezem mutatóujja hegyét végig húztam gyengén az övéin, mint a pengetőt a gitárom húrjain. Jobb kedvem volt már sokkal, Neki hála. Ahogy végzett, felemeltem a fejemet és hálás mosollyal bólogattam.
- Persze-persze, megfogom. Úgyis tervbe volt, mert én ma akartam még festeni is otthon. Olyankor pedig még a kutya is festékes, mert belegyalogol a festékbe vagy az orrát dugja bele.
Hirtelen közeledni kezdett az arcával hozzám, jesszusom, talált még valamit a hajamba? Benne maradt a pók csak nem látta először? Ugye nem izzadtam le? Ám csak egy puszit kaptam az arcomra és ledöbbentem, próbáltam visszazökkenteni magam, de nem ment, olyan hirtelen jött és olyan helyes volt és úristeeeeeen. Éreztem, hogy ebbe belepirulok.
- Hééé, nem kérdezted meg, hogy szabad-e a pusziiii - böktem meg az orra hegyét egy amolyan huncut vigyorral.
- Ezért bünti jár - ezt én sem gondoltam át, viszont a kijelenés sem volt a legkomolyabb, inkább szórakozott.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Kolosom
Ruha || TrainingWheels- De keeeeellll! - nyújtottam ki rá a nyelvemet gyerekesen, amikor sértődötten ezt így megjegyezte.
Na jó, talán ez a büntetéses ígéretem nem volt a lehető legbölcsebb döntés, amit az elmúlt tíz percben hoztam, de hát na, ilyen vagyok. Úristen, az a mosoly megöl. Most mit mondjak? Egyre jobban kezdtem zavarba jönni és éreztem, hogy az arcom megtelt vérrel. Igen vonzó volt mindig is, de ezelőtt sosem érdeklődtem úgy iránta, most pedig olyan, mintha épp flörtölne vagy mit csinálna velem. Jézusom, azok a szemek...
Ahogy ott állt, támaszkodott és dőlt... várjuk, dőlt? A létra dőlt bizony, én meg reflex szerűen hátrébb ugrottam egy lépésnyit. Persze nem rám akart dőlni, de tudod, ha az ember hirtelen megijed.
Először a vállamon lévő mancsát néztem, majd lassan fel rá. Közel volt a arca megint, tuti direkt csinálta! De csak ha hülyéskedik, felgyújtom a nadrágját!
- Még... még nem tudom. De... de ne aggódj, mert biztos kitalálok valamit! Te is tudod, milyen színes a fantáziám - igyekeztem továbbra is magabiztos lenni, bár nem igazán akart összejönni, éreztem, hogy az arcom élénk piros színe mellett egy paradicsom elbújhat, s lebukva elmenekültem Kolos mosolya elől. Ezzel feltehetőleg kizökkentve az egyensúlyából, mert hát rám támaszkodott. Én meg elszaladtam. Vele ez olyan más volt, mármint most tényleg fel akar szedni vagy csak direkt szédít és élvezi, hogy majd meghalok zavaromban? De... igazából ez tetszik.
- Inkább, inkább kezdjük el a festegetést, hogy kész legyünk az előadásra- pálcámmal legyintve a fekete és fehér festékes vödröket a létrán lévő két kis kampóra akasztottam aztán felmásztam rá, hogy lenyugodjak és az arcomból visszaáradhasson az összes testrészembe a vér.
- Fogod nekem a létrát, hogy biztosan megálljon? Nem szeretnék leesni.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Kolosom
Ruha || TrainingWheelsIjedtnek annyira nem neveztem volna magam, amikor úgy gondoltam, elszaladok előle a létrához és felhagyok a legjobb támaszték szerepével, bár tuti tőlem jobb támasza nem is akadt volna a színjátszósok között Kolosnak. Csak is én.
Nem láttam, hogy kibillent az egyensúlyából, akkor csak arra koncentráltam, hogy ne zavarodjak bele a zavaromba. Vagy ne zavaromba zavarodjak... mi van?
Hamar megmásztam a létrát, egészen magasan álltam végül rajta. Nem kapaszkodtam -minket azt- csak nekiláttam festeni a fehér festékkel s egyre magabiztosabban álltam a két lábamon, tudva, hogy biztos nem eshet szét alattam az eszköz s már kezdtem visszakapni eredeti színemet.
- Hmm? Hol? - szemeimmel kezdtem keresni a foltot, amit kihagytam Kolos szerint, de az elég magasan volt. Lábujjhegyre pipiskedtem magam, hogy elérjem a foltot ám egy pillanatra elvesztettem az egyensúlyom és az ecsetemet akaratlanul elhajítottam valahova. Végső ötletként, hogy megtartsam az egyensúlyom, belekapaszkodtam a ház egyik kiálló sarkába, de az nem volt elég stabil, hogy megtartsa az 55 kilómat, egy szóval: hátraestem. Asszem Kolosra vagyis hát ha alattam volt, akkor rá, de én egy pár másodpercig tartó sikoly kíséretében lezúgtam a létráról, a festékes vödrök pedig kilögybölődtek és a festék szétfolyt mindenhol.
- Auu... -nyöszörögve feküdtem és fájlaltam leginkább a hátsómat meg a könyököm. Rá se mertem nézni a házikóra.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Lilith
#tanulási #mégvizsgaidőszak #zene #énEz a vizsgaidőszak nagyon hiányzott most nekem, elég sok szarság kavarodik most a fejem fölött, erre még vizsgázzak is le. Persze, egyszerre csak egy megy nekem, hiába mondják, hogy a nők egyszerre nyolc dologra tudnak figyelni, én nem. Tuti valami eldeformálódott bennem még az elején, azért vagyok ilyen nyomott.
Ez nekem nem fog menni, képtelen vagyok rá, főleg, hogy apától is most kaptam meg az első levelet két és fél év aggódás után. Jól vannak Timivel, hála istennek. Nem tudom mihez kezdtem volna, ha őket elveszítem. Na de nem szabad ilyenekre gondolni, a lényeg, hogy jól vannak és... és sajnos távol tőlem. Semmit nem tudnak rólam, ami az utóbbi két és fél évben történt velem, illetve én sem tudok semmit róluk, hogy hol vannak pontosan meg ilyenek. De jól vannak. Ez a lényeg, nem? Látni akarom őket, de ez képtelenség. Na jó, verjük ki a fejemből a családot és foglalkozzunk a tanulással. Igen! Ez a legfontosabb. Mit is akartam? Ja igen, mugli-és mágusismeret.
Kikerestem a szükséges könyveket és letáboroztam egy üres asztalhoz, Lilith is itt lesz állítólag, legalább is azt írta bagolyban, hogy ő is jön ma tanulni. Szemeimmel háztársamat kerestem végül hosszú másodpercekkel később feladtam a keresést és fellapozva a szükséges oldalszámon, olvasni kezdtem a könyvem.
Körülbelül a harmadik mondatot futottam át és dünnyögve elfeküdtem a könyvön.
- Nekem ez nem megy... nem akarom. Nem itt van az agyam, segítség - nyüszögtem, persze a mondandómból nem sok szűrődött ki, csak annyi, hogy: Ne em e em e em aaom. Em i ana am seíég. Vagy valami hasonlóan torz izé. Elveszve éreztem magam, tuti az évismétlés, már lélekben felkészítettem magam.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Nyestus.
#pizsiben #zene #még mindig a gyengélkedőben
A történtek után még mindig az ágyat nyomtam, immáron kipihentebbnek éreztem magam, de még valljuk be, nem volt az igazi. Úgy éreztem magam, mintha továbbra sem csillapodott volna a lázam, pedig a homlokom nem éreztem forrónak, csak az a nyamvadt gyengeség és végtagfájdalom. De ha még csak ennyi lett volna, nem! Az eset óta úgy éreztem magam, mint egy kvibli. Nemhogy a piromágiámnak annyi, még a pálcámmal sem tudok varázsolni vagy csak nagyon nyögvenyelősen és még az se sikerül. Nagyon sokat sírtam miatta esténként. Már olyanokon agyaltam, hogy ennyi volt az itteni pályafutásom, vagy mehetek haza és ez csak egy szép álom volt és sorolhatnám.
Voltak már az eset után páran nálam, tökre jól esett, hogy rám néztek és beszélgettek velem. Elméletileg pár napon belül mehetek haza és otthon lábadozhatok tovább, már alig várom!
Olive néni is volt itt, nem volt túl boldog, persze örült, hogy nem lett semmi komolyabb bajom vagy ilyesmi, de mondta, hogy az MM is értesült a kis kitörésemről és.... hát igen, bírósági ügy lesz lehet. Hurrá. Már csak ez kellett. Viszont a jó hír, hogy a kvibliség nem maradandó, de sokáig szenvedek majd vele. Legalább nem maradandó!
Egy mellettem lévő ágyon egy gurkóval agyoncsapott fiú feküdt, nem irigyeltem, állítólag lapockán csókolta a kis szemét, juj. Az elmúlt két napban próbáltam vele dumálni, de nem nagyon akart velem kommunikálni és úgy éreztem magamat, mint a vénasszonyok a buszon, akik akkor és olyanokkal akarnak mindig beszélgetni, amikor senkit és semmit nem érdekel a mondókája. Pont úgy éreztem magamat.
Hátradőlve, az egyik Monchichimet magam elé húzva elkezdtem a hüvelykujját a szájába nyomkodni és kihúzni. Azon gondolkodtam, hogy kinek szóljak, hogy felmenjen megetetni a két kis rosszaságot, talán megint szólok Scarlettnek, hátha lesz olyan cuki és kicseréli a vizük meg ad nekik kaját. Majd felhívom.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Lizzie
#zene #anagyBUMMelőttpárnappal #mégélénkenKicsit feszült voltam a közelgő navis meccs miatt, hisz amióta szétmentünk Mattel, nem nagyon találkoztunk sőt. Kis ellenségeskedést érzek iránta felém, bár lehet ez a saját tudatom játéka magammal.
Túl sok a stressz, túl sok a baj és túlzottan túlaggódom a dolgokat. Szerencsére Kolossal minden jól ment közöttünk, bár féltett a meccs előtt, de mindig mondtam neki, hogy ez csak egy buta iskolai mérkőzés, tényleg nem olyan komoly, még ha páran véresen komolyan is veszik. Küldtem a fiúnak egy mosolygós selfiet, mivel nem találkoztunk naponta, inkább csak hétvégente és szerettem ilyen apróságokkal feldobni a másik napját. Végül elmentem egy üres tanterembe, elhatároztam, hogy kicsit gyakorlok elemi mágiát, de előtte meditálnom kellett, mert sík ideg voltam a meccs miatt.
A terembe belépve valóban nem volt ott senki, sőt a folyosón sem, úgyhogy az ajtót is nyitva hagytam. Levettem taláromat és az asztalra terítettem, egyenruhámban feszengve ültem fel a tanári asztalra, törökülésbe felhúzva a lábaim és lehunyva szemeim kezdtem összpontosítani, megszólítani az elemem mélyen magamban. Igyekeztem mindent úgy csinálni, ahogy Olive néni tanította nekem.
Nem mondom, hogy ijedős vagyok, de észrevettem, hogy meditáció közben igen fosos vagyok és van, hogy akaratlanul is felgyújtok valamit, amikor Hime vagy Sparkle megzavar. Tök ciki, de ez van, aztán ellen tűzzel kezelem a problémát és eloltódik.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Lizzie
#zene #anagyBUMMelőttpárnappal #mégélénkenZöld.
Ez a szín a teljes nyugalmat jelképezi, azt mondják a zen színe is, bár halvány lila gőzöm sincs arról, hogy mi a csuda a zen. Gondolom olyan, mint a zeller vagy a zeldség vagy zenség? Az is zöld.
Szóval ott tartottam, hogy zöld, a zöldről sok minden eszembe jutott. Mező, Boci csoki, Rellon, Kolos. Igen, ő is zöld volt.
Ahogy átszellemültem, tűzcsóvák jelentek meg körülöttem, vagy három ökölnyi nagyságú lebegett a fejem mellett, ahogy a Star Warsban is mondják, átjárt az erő, de ez hirtelen szertefoszlott, amint egy ismeretlen hangot hallottam meg.
Mondtam már, hogy nem vagyok egy ijedős fajta, de ott azt hittem, hogy majd leborulok az asztalról, a három gömböcske pedig szertefoszlott egy szempillantás alatt a koncentrációt megzavarva.
- Haliiii - vigyorommal lepleztem ijedtségemen, de szerintem elég bénán sikerült. Kinyújtva a lábaim leugrottam az asztalról és leporoltam a fenekem.
- Mit hogyan? - hülye kérdésre hülye válasz, persze csak utólag esett le, hogy mire értette- Óóóóóh, hogy aaazt! - utalgattam a lángokra, amikor végre egy hatalmas koppanással leesett a tantusz.
- Pyromágus vagyok, gyerekjáték nekem a tűz idomítása - kacarásztam - Egyébként Kasza Fanni vagyok, eridonos prefektus, de ne rólam vegyél példát! - ekkor hangszínemet halkabbra vettem - Néhány hónapja volt egy nagy balhé, amikor a festmények sztrájkolni kezdtek, én voltam a ludas, de psszt - persze, ezt mindenki tudta addigra, de volt egy-két festmény, aki máig nem volt tisztában azzal, ki volt az a merész, aki lemoshatatlan zsírkrétával kipingálta a Banya portréját.
Hirtelen természetemnél fogva jó ötletnek tarta a következő cselekedetem, kinyújtottam pimasz mosollyal a bal kezem Liza felé és egy lángocska lebegett benne.
- Ártatlan, nem de? - Ártatlan? Mint a ma született bárány esetleg. Olvastam róla, hogy a tűzön kívül az összes elem képes életet adni vagy éltetni, bezzeg ez csak elvenni tudja. Keményen kell dolgoznom, hogy megzabolázzam.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Nyestus.
#pizsiben #zene #még mindig a gyengélkedőbenHatalmas, műszenvedésektől gazdag sóhajok hagyták el ajkaimat és tekintetemet is a plafonnak szegeztem a nagy művészkedésben.
Tényleg nem volt ott semmi, amivel leköthetem magamat, se egy könyv, se papír, se ceruza. A telefonom is bekrepált, szóval ha jól leszek, vihetem megcsináltatni és újrarúnáztatni. Komolyan nem tudtam magammal mit kezdeni, úgy éreztem, hogy eldurran az agyam. A gyógyító rosszalló pillantásokat vetett rám, amikor megpróbáltam a gurkós sráccal kommunikálni, miközben aludt. Nappal volt, minek alszik?! Este meg majd aktív lesz és én nem fogok aludni miatta.
Egyszer csak egy ismerős alak jelenik meg a szemem sarkában, de nem tulajdonítottam nagy figyelmet elsőre neki, biztos voltam benne, hogy úgysem hozzám jön.
Tévedtem.
A vékonyka hangja megütötte a fülem, de nem értettem tisztán, így az egész fejem az irányába fordítottam. Nyestus volt, jézusom, a meccs óta nem láttam. Hú, de szép a haja! Egyik régi barátnőmre emlékeztetett, akitől apa hozta el Himét, mert corgikat tenyésztenek és sok sok sok corgija van. Tök szép helyen élnek és vicces egy családja van. A bátya meg valami eszméletlenül helyes. Na, neki is ilyen szép vöröses-barnás haja van!
- Szia - köszöntem vissza a lánynak széles mosollyal az arcomon és letettem az ölembe a monchichim aztán felültem. Lábaim odébb húztam, hogy jobban elférjen, úgy éreztem, hogy sokkal nyitottabb volt velem, mint mondjuk másokkal. Végülis, "csak" gólya korunk óta ismerjük egymást és jó barátnők vagyunk. Ő a kedvenc navinesem.
- Hát, nem fogom azt mondani, hogy jól, mert akkor hazudnék, szóval nem túl jól - ráztam meg a fejemet, ami még kicsit lüktetett és szédülős volt.
- Hallotad te is, hogy mitörtént? - kérdeztem kissé keserű mosollyal - Olive néni nagyon ki volt akadva rám? - elemi mágus volt, akárcsak én, biztos hallhatta a történteket, mégha csak dióhéjban is.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?December.
Sikeresen beköltöztem abba a társasházba, ahol ezelőtt is laktam, az utolsó diákéveim alatt. Ráadásul ez a lakás Az a lakás volt. Ez az enyém volt! Milyen kedvesek, őrizetlenül és üresen meghagyták nekem. Még a falfirkák is ott voltak, amiket nehezebb pillanataim alatt rajzoltam zsírkrétával. Rendesen el voltam érzékenyülve, miközben átfestettem az egészet. Azóta sokban különbözök a régi énemtől. Bár komolyabb nem lettem szerintem. Komorabb? Az egy kicsit.
- Olyan hideg vaaaaaan - nyekeregtem, míg kint bandukoltam az utcán, ami nem mellesleg tele volt élettel. Sparklet sem akartam magára hagyni, hiszen már nem tud Himével játszani, így a hátizsákomba beledugva a hátamon cipeltem. Azon morfondíroztam séta közben, hogy csak sétáljak vagy be is üljek valahova? A pyromágiának köszönhetően még inkább nem bírom a hideget, mint egyébként, lehet nem lesz butaság beülni egyhamar kávéra vagy lélekerősítő italra a pubba. Legalább azokat is lecsekkolom és... remélem találkozok valakivel. Hátha Lanetta egyszer beugrik és a LalaSese duó megint hozza a formáját. Merlinre, de öregnek érzem magam!
- Azt hiszem... erre lesz a színháááááááá.... - egy sikollyal zártam a mondatom, hiszen amúgy is magamba szoktam beszélni, kinek kell partner hozzá? Így izgibb. És a fura alakok se jönnek oda hozzám. Visszatérve a sikolyra. Igen. Elestem. Nem is kicsit. Ha tudni akarod, ráléptem egy jéggé fagyott pocsolyára és olyat borultam, hogy még részegen se estem ekkorát. Még.
- Hogy a dementorok főznének vacsorát a lelkedből, ha már idefagytál - morgolódtam, hátsómat fájlalva s ekkor ugrott be Sparkle a táskámba. Egy halk baszkiiiiiiiiiiii hagyta el ajaim, míg megfordulva megsasoltam a sárkánytigrist. Az természetesen szúrós szemekkel nézett vissza rám, szerintem nem tetszett neki a kis botlásom, de nem tűnt úgy, mintha baja esett volna.
- Szeretleeeeek - sziszegtem kellemetlen mosollyal a pofimon, majd megkíséreltem felállni, de előtte négykézláb igyekeztem elkúszni egy nem jeges helyre, ahol már magabiztosan összekaparhatom magam.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?Vágod Vilmát a Scooby Doo meséből? Na, megvan a jelenet, amikor a csaj elhagyja a szemüvegét? Profi vagy. Na, ahhoz hasonló mozgáskultúrával igyekeztem kifelé a csapdából, melyet a természet csak az én kedvemért helyezett oda, hogy tudjam már, hol a helyem.
Már csak egy kicsi kellett, ahhoz, hogy biztosan kijussak. Pedig nem olyan baromi nagy volt az a szar csak... én is a messzebbik oldala fele indultam el, nehogy már túl könnyű legyen.
Már csak pár centiméter választotta el a kezeimet a biztonságot nyújtó, nem csúszós járdától, mire egy férfihang ütötte meg a fülem. Na, most ez vagy egy olyan valaki volt, akit ismerek és jött tiszteletét tenni a formáját hozó gyökérnek vagy pedig azok habzó szájú idióták egyike, akik már attól begerjednek, ha egy nőstény összezuhan.
Nyomást, ficánkolást éreztem a hátamnál, ami hirtelen megszűnt. Sparkle elhagyta a fedélzetet. Persze, hagyj te is magamra! Hálátlan! Az már persze nem jutott el az agyamig, hogy a kisasszony épp ismerkedni készült egy fajtársával.
Hátsómat végül visszatoltam és leültem, hogy magabiztosan megmaradjak és láthassam az érkezőt, anélkül, hogy megöngyilkoljam magam.
Felpillantva elkaptam a tekintetét. Mindnekire számítottam, csak Rá nem. Mármint sose volt vele bajom, sőt nagyon bírtam, de sose mertem odamenni hozzá. Szóval csak távolról figyeltem.
- Ha én vagyok én, te meg te akkor az kellemes? - válaszotlam neki, ahogy csak egy igazi Bolond Kalapos tenné. Elvigyorodva kihasználtam a segítőkezet, így ki tudtam lépni ebből a béklyóból, amely engem visszafogott. Igazából fel is melegíthettem volna és felállok, de akkor meg vizes leszek! Inkább akkor a lila térdek és fájó segg.
- Denis - mosolyogva mondtam ki nevét, ez tényleg ő volt. Az arca, a tartása, hangja... Semmi kétség.
Tekintetem gyorsan végigfutott rajta, kikupálódott rendesen. Bár azelőtt se lehetett rá mondani, hogy nyegle lett volna.
- Végre egy ismerős arc!
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?Sparkle viszonozta a szúrós tekintetet, azonban ő nem tisztálkodott, csak kihúzta magát és farkával játszott, akárcsak a macskák. Néha azt hiszem, Sparkle is egy szemét macska. Pedig szeretem őket. Mármint a macskákat. De kutyapárti maradok, Sparky elég macska nekem. Néha inkább tigris.
- Te feltételezted a kellemetlent. Én csak folytattam - jelentettem ki büszkén és ahogy rám szorított, még magabiztosabban tudtam kihasználni az erejét, amire támaszkodva ismét két lábon állhattam, mint minden rendes emberi lény. Oké, nem is olyan nehéz ez.
Úgy megörültem ennek az ismerős idegennek, hogy már csak örömömben a nevén voltam képes szólítani, de semmit sem mondani.
- Jaaa, semmi - ráztam meg a fejem - Csak ... Héééé! - ekkor ütötte meg a fülem az a név, melyen szólított. Apám szólított így, mikor faszságot csináltam és mehettem a sarokba térdepelni. Eskü' ilyen szadista szüleim voltak, mindig kaptam a fejemre vagy én nem t'om.
- Milyen Stefánia, Albert drága! - ha Te így, én is úgy, aztán csak elröhögtem magam.Hallottam, mintha ő is elnevette volna magát a rácsodálkozásomon. De hiányoztak már a régi ismerősök.
- Para? - kérdeztem vissza - Inkább az, hogy téged még nem téptek szét a nők - hangos nevetésben törtem ki újra, mivel az Edictumot olvasgatva gyakran az szólt nőügyeiről.
- Visszaköltöztem a faluba, a nagyváros... nem nekem való. Olyan… nagy - vontam meg a vállaim és az állatok felé pillantottam. Még mindig nem estek egymásnak. Fura, Sparky magához képest megfontolt volt. Csak nem ő is érzi?
- Na és te? - tekintetemet visszakaptam a férfi irányába.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Én nem olvasnám, ha 18 alatt lennék...
Azért csináltam még egy ablakot.
Biztos vagy benne?
#amúgyilyenekvagyunk #amúgyígyöltöztemfel #amúgyezmegegyzeneHAHA
- (...) Mekkora egy... ő.. - tátott szájjal meredtem az égbe üres tekintettel, ahogy a szavakat kerestem, de így csatt részegen és finoman szólva beporozva, nem nagyon ment a gondolkodás. Tiszta fejjel se megy sokszor, de ott, abban az állapotban totál nem. Jajúristen, dehogy is!
- Miről beszéltem? - néztem a szőkére értetlenül, majd az üvegért nyúltam - Hordó! Egy hordó, ha már azt mondta hordd el magad, akkor ő egy hordó? Vagy téged hordózott le? Vézna vagy hordóhoz. De amúgy nem mindegy, nem mindegy, hogy te vagy ő a hordó - nagyon komoly összefüggéseket hoztam le két olyan szóból, melyek jelentése még távolról sem hasonlítottak egymásra. Mindegy.
Meghúztam az üveget és fancsali képpel nyeltem le azt a pár kortyot, melyet számba engedtem, úgy nyújtottam vissza a szőke csajnak. Rájöttem, hogy ehhez kellett volna még valami, mert így magában elég gyilokhalál a lőré. De szerencsém volt, nem látszott rajtam, ha be voltam nyomva. Józanul is ugyanolyan koordinálatlanul mozgok, mint egy közel tíz hetes kölyökkutya. Csak csetlek-botlok és ráesek dolgokra, emberekre. Ez részegen is tökéletesen megy, talán még egyenesebben is járok, mert akkor jobban odafigyelek. Talán. Nem tudom. Nem látom magam kívülről.
- Kör? Én azt hittem, ilyen... cikk-cakk - mutatóujjammal demonstrálni próbáltam és a levegőbe belerajzoltam rajzoltam néhány csenevész villámot - Miért?
Újból megkíséreltem az üveg meghúzását, de nem tudtam utána nyúlni, mert végül az előbb valahol félúton közénk leraktam az üveget. Ugyanakkor reménykedtem abban is, nem lesz-e belőle róka és Vuk marad inkább a rókalyukba, mely ebben az esetben a szám volt. Nem akartam, hogy kiszaladjon, különben az egészestés termés kárba vész.
- Kabát? Van. Tollas. Fehér. Nem, sárga! Ja, az a hajad - négykézláb emelkedtem, teljesen összegyűrve, taposva a hátsónk alatt senyvedő pokrócot és amennyire csak lehetett, óvatosan felálltam. Seggem kezeimmel poroltam, de nem ám, mint minden rendes ember, a hátsóm riszálva ide-oda, a kezeim meg csak voltak. Lejött vagy lejött? Le hát!
- Gyere, Juliska. Menjünk... menjünk oda! Nem tudom miért, de én oda akarok menni. Vannak ott ilyen. Dolgok. Tudod. Olyan.. madáritató izé - mutattam ki előre, de nem hiszem, túlzok, ha azt mondom, mindenből kettőt vagy négyet láttam. Nos, kár fecsérelni a szavakat. A szemeim megakadtak egy csodálatos madáritatón, melyben talán még volt egy kevés víz, így december elején és hátha olthatja mérhetetlen szomjúságom, melyet az temérdek alkohol okozott.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?- Nekem aztán mindegy - forgattam meg a szemeimet, kérése hallatán. Jó, nem fogom Albertnek hívni. Marad Döncike vagy Brightmore. Ezekből viszont nem fogok engedni. Ha már régi "barik" vagyunk, ezt nézze el nekem. Amúgy se áll a számra az Albert, meg neki sincs Albert feje. Azok olyan nem tudom. Furik. Olyan Albertek.
- Voltak? - vontam fel a szemöldököm kaján vigyorral a képemen, miközben hallgattam. Ekkora telitalálatot.. Pedig csak puszta viccelődés volt és még így is az igazság közelében jártam. Aztán elhangzott egy szó: házas. Ekkor a kaján vigyor helyét a meglepettség vette át és szemöldökeim az égbe szaladtak azonnal, míg csücsörítve azt a bizonyos Oh! hangot hallattam. Na, erre nem számítottam, vagy várj!
- Erre mintha emlékeznék... De nem vagyok biztos benne, hogy akkor még nem ücsörögtem az ELME egyik nekem kialakított gumiszobájába. Vagy Jegesékkel keverlek, azok is megházasodtak - szögezzük le: Nagyon is kellemes szobám volt, nem volt se gumiszoba, se kényszerzubbony. Bár az utóbbit egyébként ki akartam próbálni, de azt mondták erre nincs szükségem. Gonoszak!
Végül kifejtettem, hogy mégis mi a búbánatos unikornis pukit kerestem megint a faluban. Míg csacsogtam, szemtanúja lehettem egy dimágus erejének megcsillogtatásának. Kell a francnak ilyen levegő-tűz téma. Én megoldom Sparkle lábainak megtakarítását a nedves törlőkendővel. Az lehet ingyen van, de ez meg illatos! Lótuszos. Nem… orchidea. Nem.. Nem tudom. Jó és kész!
- Azta! Én is az AMS-en kezdtem idén, pedagógia szakon! - vágtam rá örömködve azonnal- Milyen vicces. Egyik évben még szanatóriumi terápiákon veszek részt, következőben pedig már tanárnak tanulok - még egy könnycseppet is el tudtam volna morzsolni, ha nem lett volna ilyen kibaszottul hideg. Huuuu.
- Nagyon sietsz? Nem ülünk be egy kávéra? Láttam egy Expecto Patronum vagy milyen nevű kávézót errefelé - mutogattam minden irányba, mert már a franc se emlékezett, merre volt. Denis volt a helyi, ha van kedve, majd odavezet és mi meg hűségesen követjük a kis sárkánytigrisemmel.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Én nem olvasnám, ha 18 alatt lennék...
Azért csináltam még egy ablakot.
Biztos vagy benne?
#amúgyilyenekvagyunk #amúgyígyöltöztemfel #amúgyezmegegyzeneHAHA #nebántsatokminket #műsorozunk
-Szerintem Gizi vagy. Gizda! De, ha himbi-limbi lenne a lábaim között, akkor lehet jobban tudnám, mi vagy szerinte... - aztán hirtelen bevillant valami és azonnal mellkasomra kaptam. Megnyugodtam, nem hagytam el őket. - HIGGYÉ' NEKEM! - üvöltöttem bele az éjszakába, majd röhögésben, törtem ki. Ez vicces volt. Meg a bepánikolt feje is.
- Mert a kacsa tollas és nem szőrös! - feleltem mosolyogva, nagyokat pislogva a kérdésre. Hát honnan tudtam volna, hogy miért ültünk mi egy kör alakú parkba. Azt se tudtam, hogy ez kör alakú csak azt, hogy park vagy tér vagy mi ez. Mi ez? Mondja már meg valaki. Tér!
- Nem tudom miért. De a kérdés jó! Költői - azzal meguntam az ottani italozást. Profi mozdulatokkal kapartam össze magam és igyekeztem a lehető legkevesebb esélyt megadni a testemnek a visszapottyanásra. Szerintem ment. Újra két lábon álltam. Megy ez, mint az ágyba szarás.
- Jaj, én rád céloztam a Juliskával. De akkor Gizi maradsz, nekem mindegy! - nem fordultam meg, csak ingatagan haladtam előre, mert akkorra már ösztönösre ittam magam és valami azt súgta, nem lenne szabad hirtelen forgolódni, ha nem szeretnék közelebbi ismeretséget az alattunk elterülő macskaköves úttal. Ha macskaköves, akkor miért nem dorombolt?
- Milyen macskanő? Én? Én nem vagyok macskanő! Miért nem vagyok? Macskám sincs! - keltem ki magamból megtorpanva és csak megfordultam, pedig épp az imént beszéltem meg magammal fejben, hogy nem jó ötlet forgolódni. Ez a porozós italozás lehet nem volt a legmegfontoltabb döntés, amit eddigi életemben meghoztam. No, sebaj. Ezen is át kellett essek. Mint a tűzkeresztségen.
- Simogassa a pasid a cicádat. Én elvagyok a kerge macskáimmal - jegyeztem meg és baromi óvatosan folytattam az utam a madárizéig, melyet a józan emberek madáritatónak csúfoltak. Két kézzel belekapaszkodtam és jól belenéztem, szinte bele dugtam a fejem.
- Ez üres - emelkedtem meg szomorúan és hátra pillantottam, merre járhatott Júlia és a fura cipője. Mit mondott az előbb a cipőjéről? Nem jutott el az agyamig.
- Mit szólnál, ha elmennénk és keresnénk vizet? Azt beletesszük ebbe az üres itatóba és akkor lesznek madárkák is, na? Azokkal meg megetetjük a cicákat és mindenki boldog lesz! - kivéve a madarak.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#pillantsrám #zenebene #elménkívüliállapotokA múltkori Tányához hirtelen betoppanás az elején jó ötletnek tűnt ugyan, de lehet Zsombira nem kellene ráhozni a szívgörcsöt, mégha stram kiscsávó is. Mi? Hogy mi? Hát igazából az ELME-ben eltöltött időkről ismertük egymást, illetve akkor volt alsós akárhanyadikos, mikor én már mestertanonc. Be kell vallanom, akkor még csak nem is tudtunk egymásról, mert nem nagyon mozogtam a Navine környékén egy ember miatt... Nem is értem, miért bújkáltunk egymás elől. Ha nem megy valami, nem kell erőltetni. Hát na, megesik, hogy a ló megbotlik.
Szóval a lényeg a lényeg, Zsomborunknak küldtem egy kecses tollast, természetesen névvel ellátva, mert tényleg nem akartam megkockáztatni, hogy ne jöjjön el. DEEE!!!! Mivel nem mehetek be az iskola területére hivatalos indok nélkül -mert nem fognak beengedni szerintem-, ha odaállítok azzal a szöveggel, hogy: "Hali! Kasza Fanni vagyok, az Eridon egykori mindenlében kanala, tanárok és diákok réme!" Még lehet, örülnek is annak, hogy megszabadultak tőlem. Úgyhogy ezt a helyet adtam meg találkozópontnak, innen hamar visszaér, ha dolgaakadna.
Sajnos a napokban rengeteg inger ért, amin nem baj, de a gyógyszereim szedésének rendszertelenségét okozta és... ki is maradt pár nap és lassan kezdem érezni a hatását. Eléggé lehangolt állapotban másztam fel a faházba és onnét lógatva le lábaimat támaszkodtam a szélén ücsörögve, úgy vártam a kedves régi barátomat. Reménykedtem, hogy eljön. Kezdett egyre hűvös lenni és igyekeztem felmelegíteni a faházat pyromágiával, hogy ha meg nem is, de fel se fázzunk. Nem hiányzik a hólyaghurut, köszi.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézel #zenebona #temégélsz?- És unatkoztál is nélkülem rendesen! Olyan pánik kapott el, inkább megnősültél! - tűz ellen tűzzel! Hallhatóan csak visszavágásának szántam a beszólásom, ezért egy gyerekes nyelv öltéssel koronáztam meg frappáns megjegyzésemet, pláne a szemtelen vigyora láttán. Ez volt ő. Denis, a komisz. Én meg Fanni, a merész. Nyilván nem sértődtem vérig, mert minden viccnek a fele igaz, szóval mit hisztizzek az igazságon? Tényleg nem számítottam sose mindennapinak. Erre azért dagadt a mellem, bocs.
Még egy közös pont, szinte egymást utánoztuk állandóan. Ott volt az elemi mágia, furiság, a tetoválások…. , prefibubusok is voltunk, de nem egy időben. A legeridonosabb és legrellonosabbat inkább nem is mondooom. És most? Tanárnak készültünk, vagyis én igen, elvileg ő már tanított. Gondolom. Ha levelezőn volt, akkor csak tanított, nem?
- De csak akkor megyek vissza, ha leszel a szobatársam. Legalább nem leszek egyedül és halálra idegesíthetjük a másikat. Jó lesz - széles vigyorral a képemen jelentettem ki teljes természetességgel, mintha mi visszamenőleg is ekkora cimbik lettünk volna. Szerettem volna a barátja lenni, de mint mondtam, nem mertem odamenni hozzá. Túl menő volt én meg túl nyomi.
Beleegyezett a kávéba! Király! Már csak meg kellett találni. Ő biztos tudni fogja, merre lesz. Aprókat tapsoltam kezeimmel és felkapva Sparklet egy gyors mancs sika-mika után már az állatot ölelgetve követtem Denist, bármerre is indult el. Hagytam, hogy vezessen, legalább nem én esek el először a jégen.
- Én nem tudom melyikre gondolok, de tudom, hogy bazi nagy betűkkel ki volt írva a KÁVÉ szó, szóval engem megvettek - mindezt úgy hadartam el, hogy a lehető legokoskodóbb testtartással, mutatóujjal az égbe, lehunyt szemekkel, duruzsolva haladtam mellette. Pontosabban addig, amíg meg nem botlottam, de nem estem. Merő szerencsétlenség voltam egész életembe.
- Nem nevet együtt érez! - jelentettem ki, megelőzvén a bajt, orrom alatt húzódó mosollyal. Tényleg egy világi hülye vagyok.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Én nem olvasnám, ha 18 alatt lennék...
Azért csináltam még egy ablakot.
Biztos vagy benne?
#amúgyilyenekvagyunk #amúgyígyöltöztemfel #amúgyezmegegyzeneHAHA #nebántsatokminket #műsorozunk
A csaj konkrétan, hulla részegen előadott egy Rómeó és Júlia részletet. Ennek mennyi por kell, hogy annyira fejre álljon, hogy ne tudjon magáról? Talán nem volt annyi még nála sem. Lehet ez volt a taktikája, hogy ne lehessen leoporztatni. Beporozni.... Bár, ha egy lányt beporoz valaki méhecskéje, abból gyerek lesz. Juj. Akkor inkább ne is. Fiatal még egy porontyhoz. Meg én is.
- Te vagy mán egy Shakesespeares. Shakespea.. Shake.. Shézk. AZ! - nem, egyszerűen nem bírtam kimondani, a nyelvem már az első két betű után összegabalyodott és nem volt hajlandó csomómentesen kimondani a Shakespeare nevet. Hogy is jött a képbe? Elfelejtettem.
- Sok? Akkor ügyelj rá, ki ne kopjon a szőr rajta. A fű se nő ki ott, ahol folyamatosan járkálnak - nevettem fel hangosan, nem terveztem megsérteni, de azonnal eszembe jutott a sok cicasimiről anyámék udvara, ahol már fű se nőtt már, a kutya úgy kigyalogolta. Bár mi tagadás, ez tök jó gyanta és borotva helyettesítő alternatíva. Kár, hogy ehhez túl prűdnek tartottam magam.
Egy lajhár sebességével és egy részeg matróz kecsességével közelítettem meg azt a bizonyos itatót. Én azt valamiért annnnnyira meg akartam nézni magamnak, hogy azt már fájt volna kimondani. De üres volt! Nem is tudtam rajta sajnos mit nézni, se inni belőle, pedig jól esett volna egy kis víz.
- Dugd be te! - mondtam neki nevetve, dugja oda a hóhér a fejét, így is majdnem leszaggattam a tetejéről, mert éreztem, hogy a gravitáció szeretett volna közelebbi kontaktba kerülni velem. Olyan hasalósba. Én nem akartam. Amit az egyik fél nem akar, az már erőszaknak számít. Engem aztán csak erőszakolgasson meg senki, még a gravitáció sem!
- De én nem akarok madarat enniii, cicákat akarok madarakkal etetni, hogy boldog cicák legyenek. De most egyet se találok - néztem körbe lebiggyesztett ajkakkal a teljesen üres téren. Be kellett valljam, nagyon sűrűn álltak azok a lámpaoszlopok. Nem értettem, miért építettek hármat szorosan egymás mellé, aztán nagy kihagyással még hármat. Buta mérnökök.
- HOL!? -rezzentem meg és akárcsak egy ős Spongya Bob, elővettem részeg matróz lépteimet és megrohamoztam azt a csini csákót, ami a valóságban bója volt. Én nem tudom honnan, de volt annyi erőm, hogy kettőt ellopjak és az egyiket Júlia fejére húzzam, a másikat meg az enyémre.
- Te leszel a Lancelot és én meg az Arthur és most fejjel kardozunk! Aki elesik... az veszít! - gyorsan felvázoltam a szabályokat, míg a két építkezésről ellopott bójával a fejünkön ügyeskedtünk. Legalábbis én tutira, reméltem, hogy a másik is benne volt a játékba.
- Ha nyersz, a következő piát én állom! - hangoztattam ösztönzőleg, ugyan kezdett lassan tisztulni az agyam, az állapotom még mindig elég.... mókás volt. Ennyire még sose poroztam be.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
Én nem olvasnám, ha 18 alatt lennék...
Azért csináltam még egy ablakot.
Biztos vagy benne?
#amúgyilyenekvagyunk #amúgyígyöltöztemfel #amúgyezmegegyzeneHAHA #nebántsatokminket #műsorozunk
- De a hó nagyon hideeeeeg - nyüszítettem fel, mert én nem akartam a hóval bohóckodni. Olyan fehér volt és hideg meg fehér és hideg! Ha nem tudná valaki, a hó hideg és nedves víz lesz belőle. Nem akarok elázni, ahhoz beállok a zuhany alá és ázok meg bézek. Rihanna is elázik az esernyő alatt. Én meg a zuhany alatt szoktam otthon, csak a szomszéd meg ne hallja.
Lassan fordultam arra, amerre a lány mutatott és kellett pár hosszú pillanat, mire méltóztattam kiszúrni azokat a bizonyos bójákat. Óóóóó...., hogy azok!
A belső én úgy érezte, hogy a testem határozott léptekkek közelítette meg az említett építkezésen ácsorgó tárgyakat, melyek rikító sárga színükkel - nappal jobban látod - jelezték, hogy ott valami nem kerek és " kerűjjé' ". Külső szemmel, amúgy úgy néztem ki, mint egy részeg matróz, aki egyenesen próbál járni. De nyilvánvalóan nem ment.
Magamhoz szorítva azokat a szarokat, boldogan szedtem a virgácsaim, mindenki tudta, hogy bennem volt az X, legalább is a lábaimban biztosan, a hangom meg kétséges. Bár... vannak olyan beteg állatok, akik arra gerjednek, ha valaki rikácsolva énekel. De mentségemre szóljon, nagyon jól gitározom és bandában is játszottam sulis éveim alatt. Lehet küldök a srácoknak majd egy baglyot, azzal a címszóval, hogy már nem vagyok gyogyis.
Viszonylag gyors mozdulatokkal húztam rá Júlia fejére a bóját, elsőre mondjuk mellé ment, de annyira kész volt a csaj, hogy fel se fogta a baklövésem. A sajátomra is ráügyeskedtem nehezen, aztán már vázoltam is fel a szabályokat. Egy piába benne vagyok, ha elbuknám. Meg nekem is jól esne egy ingyen sör. Sört borral és valami röviddel. Vodka! Nem... Tatratea! Na, azt szanaszét adnám.
- Akkor legyél a kurvám és harcolj a szabadságért! - ádáz harcot vívtunk, én legalább is ebben a hitben voltam. Valószínűleg annyit láthattak azok, akik még ebben a nem emberi órában is épp hazafelé tarthattak, hogy a két hülye picsa, bójával a fején egymás körül kering, mint két gólya fos a levegőben. Aztán egyszer csak megbotlottam.
Annyit éreztem már -mármint, amit felfogtam-, hogy irreálisan dőlök előre és mintha valami belém ütközött volna szemből így az egyensúlyomat egy percre visszakaptam, de a töménytelen alkohol miatt nem álltam meg két lábon, hanem egyenesen hátra estem. Seggemet meresztve a hideg macskaköves úton, lábaim az égbe én meg egy hatalmas nyekkenéssel földetértem. A bója? Az valahova lerepült rólam, Merlin tudja, hova.
- Ez körülbelül olyan érzés volt, amikor szétvertem a falat a gyógyszobámba - mondtam még a földön fekve a sötét eget bámulva. Vajon hány óra lehetett? Hajnali kettő, három?
- Élsz még, te Artúr ártatlanja? - tört ki belőlem a nevetés, hát hogy hívhatja valaki magát ártatlan kurvának? Végül meguntam a mókázást. Menni akartam tovább.
- Gyere. Tudok egy helyet, ahol kapunk ingyen piát! - vetettem fel az ötletet. Ideje volt meglátogatni egy régi barátot.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#pillantsrám #zenebene #elménkívüliállapotokAzt hittem könnyű lesz, hogy nem lesz baj és már jól vagyok, de határozottan nem voltam. Hülyeség lett volna kijönni a szanatóriumból? Ott mindig tudták, mit kell csinálni, amikor rámtörtek az epizodikus rohamok. Idekint nem tudtam. Fel akartam hívni a dokim, de féltem, ha többször hívom, mint ahogy beszéltük, visszazárat.
Nem tudtam eldönteni, mit akartam. Mert vissza is akartam menni, meg nem is. Talán visszamennék, ha a barátaim is ott lennének, de őket nem akartam kitenni ennek. Önző voltam és gyáva. Nem akartam gyáva lenni, csak megfelelni a környezetemnek.
Könnyeket kezdtem potyogtatni térdeimre, míg a faház peremét markoltam harag és bánat vegyes érzelmei között. Úgy éreztem magam, mint egy bokszzsák. Érzelmileg agyonverve.
Nevem hallatán felkaptam a fejem és arra pillantottam, amerről véltem hallani. Egy ismerős alak állt ott, melyben régi barátom ismerős sziluettjét fedeztem fel.
- Szia - köszöntöttem és megtöröltem ruhám ujjával a szemeim, bár ígyis be voltak dagadva a zokogástól.
- Csak.. köszönni akartam. De jobb állapotban szerettem volna megmutatkozni. Elcsesztem - bakkant előre a fejem. Hibás voltam, nem szedtem rendesen a gyógyszereket. El fogok szakadni. Szükségem volt a segítségre, de magam sem tudtam, mihez vagy miben. De kellett egy kéz.
- Ugye nem zavarlak? Csak… csak jó lenne beszélgetni kicsit. Mint bent, a diliházban - töröltem meg újra az arcom, majd meg is pofoztam az arcom, hogy kicsit észhez térjek.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#pillantsrám #zenebene #elménkívüliállapotok- Butaságot csináltam - bukott ki belőlem a rövid válasz s hagytam, hogy letörölje arcomról az épp kibukó könnycseppet, mely vadul szökni próbált belőlem.
Undorodtam magamtól, a dilibogyóktól és az egész helyzettől. Komolyan azt éreztem, hogy egyszer csak kettészakadok. Egy borzasztóan gyenge és zárkózott Fannivá, aki csak a négy fal között szeretne vegetálni egy sarokban, mindezt ürességérzettel megfűszerezve. Illetve a mániás Fannivá aki ijesztően furcsán normális. Ezeknek az “ultra rapid” ciklusoknak köszönhetően pedig gyakran fordulnak elő a váltásaim, melyek borzasztóan megterhelőek voltak mentálisan. Most is… bár éppen a melankólikusabb Fanni volt porondon, csak idő kérdése, mikor bukik felszínre a mániás Én.
- Jaj, ne… Ne hozz ki széket, jó nekem itt - nyugtattam, ne fáradjon érem, annyit nem ért a dolog. A légzésgyakorlat hallatán halvány mosoly jelent meg orrom alatt egy rövid pillanat erejéig. Emlékeztem, hogy ilyenekkel próbáltuk anno egymást felvidítani, hogy a nevelőt kiparodizálva utánoztuk annak gyakran elhangzott mondatait. Gyerekes, de mi élveztük. Sokszor csináltuk ezt a szabadfoglalkozások alkalmával délutánonként. A tévét nem néztük, azon mindig valami agyat leszívó hülyeség ment a többieknek.
- Nem szedtem rendesen az utóbbi napokban a gyógyszereket. Azt hittem jól vagyok és meggyógyultam. Nem keltem vagy feküdtem mély depresszióval vagy szorongással - csuklott el hangom - Nem éreztem semmit, amit gondoltam, hogy kellene. Most meg itt tartok - sóhajtottam egy nagyot mellé - Álmomban egy kihalt mezőn szoktam állni, körülöttem tűz, sikolyok és hullazsákok fekszenek mindenhol. Akármelyiket nyitom fel, apa arcát látom. Aztán hirtelen kinyílnak a szemei és rámüvölt, hogy miattam halt meg - tört ki belőlem a zokogás, arcomat kezembe temettem.
- Zsombi, nem akarok visszamenni az ELME-be, de talán ott jobb helyem volt, mint itt kint - ezt nem mertem elmondani a dokinak, pláne a gyógyszeres részét. Biztos, hogy tajtékozni fog, ha egyszer elmondom neki. Márpedig lehet el kell a következő találka alkalmával. A fiúba viszont megbíztam, ő tudta az én bajaimat, én tudtam az övét. Közte és közöttem ez a kötelék olyan erős volt, melyet a tökéletlenségünk táplált, ezért nem szakadhatott el sosem. Bárcsak ne traumák kötnének minket össze, hanem a jó emlékek.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézelbárúgyislekerül #zene #mármegintbűnbeviszekvalakitKarbantartás. Na persze.
Mi meg az a príma időzítések. Nem, határozottan nem vall egyikőnkre sem az eridonos szellem, pff. Lószart. Tökéletesen tükrözi az előbbi kijelentést az ukmukfukk jött éjszakai fürdőzési kísérletünk. Ugyan melyik másik két elvetemült huszonéves liba dönt úgy hosszú évek után, hogy ők bizony elmennek és megmártóznak? Nem sokan. A két értelmes delivens jelenleg Rebi és én. Ami azt illeti, nem kellett sokat győzködnöm a fiatal nőt, hogy jöjjön velem.
Szemöldököm ráncolva méregettem a leendő vendégeknek szóló felhívást, mely az intézmény közeledő karbantartására figyelmeztet. Hullára hidegen hagyott, mint a szabályok kilencven százaléka. Elég nyugtatót ettem én az évek során, hogy ne spilázzam túl az ilyen helyzeteket. Igazánból. már az aznapi adajaim is bennem olvadoztak, szóval az alkoholt illett messziről elkerülnöm.
- Hát... lehet be kell lógnunk - mondtam mindezt úgy, mintha egyébként mélységesen bánnám, hogy ehhez a módszerhez kell folyamodnunk. Épp ellenkezőleg, így sokkal izgisebb lesz.
- Már csak meg kell keresnünk a megfelelő helyet, ahol bejuthatunk. Biztos, nem csak egy egyszerű alohomora nyitja a hely ajtajait - államat dörzsölve kerestem barnáimmal bejutási lehetőségeket, s vártam régi barátosném válaszát. Tök vicces, annyi éve nem találkoztunk már, most meg úgy bandázunk, mintha csak pár nap telt volna el a legutóbbi összeröffenés óta.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#pillantsrám #zenebene #elménkívüliállapotokMások furcsának gondolhatják, hogy most nem hangoskodtam, csicseregtem, kacarásztam vagy bármi más olyat nem csináltam, amit egyébként általánosságban szoktam. Már nem számoltam a napokat, mióta letettem a gyógyszereim és bájitalaim - nem volt a legokosabb húzásom, már beláttam.
Pityeregve regéltem el neki, hogyan jutottam erre a szintre. Felesleges volt hazudni vagy füllenteni neki, két dolog miatt is. Az egyik, hogy borzasztóan tudok erőltetve hazudni, a másik: ismer. Éppen ezek miatt felesleges volt tagadni bármit. Hagytam, hogy megöleljen és csitítgasson, a doki előtt nem merném így kiönteni a szívem, pedig ő is csak jót akar. Azonban Ő csak tanult róla, míg Zsombor vele ellentétben keresztülment mindazon, amin én. Ritka, akikben megbíztam, de ő közéjük tartozott.
- Úristen - nyíltak el ajkaim és egy pillanatra még a könnycseppem is megállt az arcomon a meglepettségtől. Azt tudtam, hogy nagykorúságát betöltve szorult rajta a cipő, de a majdnem haláláról még csak nem is sejtettem semmit. Ha nem lettem volna ennyire rottyon, biztos kibújt volna belőlem az anyatigris és kicsit megcsúszva évekkel a dorgálással, de újra megdorgálnám finoman, amiért buta volt. Egyébként így belegondolva, nem lenne túl fair, hiszen épp ezt csináltam én is. Kivéve a kísérletezést.
- Nem is tudom, Zsombi... - sütöttem le a szemeim, képtelen voltam tartani a szemkontaktust a szégyenérzetem miatt - Ha szedem őket, bennem motoszkál az a kicsi, piros démon, ami folyamatosan suttogja a fülembe, hogy soha nem leszek normális és nem élhetek teljes értékű életet, mert a gyógyszerelésemre oda kell figyelnem. De, ha nem szedem... akkor is jön egy démon. Egy zöld. Nem, kék. Sötétkék. Szóval akkor is jön egy démon, aki a pirosnak igazat adva csak azt erősíti bennem, hogy nem vagyok idevaló. Hiába bizonyítottam be, hogy márpedig nem kell a sárgaház. Nem kell a gumiszoba. Nem kell több kezelés és terápia - csuklott el a hangom, és hatalmas erőt véve magamon harcoltam a belőlem kitörni vágyó könnyekkel és bőgéssel. Ekkora luxust nem engedhettem meg, hogy ismét sírjak és szomorkodjak a tetteim miatt - mégis ezt érzem.
- Te hogy léptél túl a diliházba való visszavágyódástól? Mi vagy ki segített?
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézelbárúgyislekerül #zene #mármegintbűnbeviszekvalakitRebeka irányába fordultam, rákacsintottam.
- Ott a pont! Gyere, nézzük meg a hátsó ajtót, biztosan van valami olyan is. Az talán kevésbé van védve - karoltam bele a vörösbe és elindultam az általam vélt helyes irányba. A fejemben lévő hangok pedig megerősítettek a feltételezésemben, hogy kellett lennie valahol egy személyzeti bejáratnak. Ilyen helyeken mindig volt legalább egy. Olyan vehemensen kerestem, mintha csak az életünk függött volna tőle. Bár közel sem ez volt a helyzet, de mi nagyon szerettünk volna pancsizni egy jót a tilosban.
Szerencsénkre elég volt néhány méterrel odébb ballagnunk és meg is találtuk a keresett faajtót. Ezen lógott egy fehér tábla, arra pedig nagy, piros betűkkel ráírták: Személyzeti bejárat! Belépni TILOS!
Tökéletes - gondoltam magamban egy sunyi mosollyal orrom alatt. Tenyereim összedörzsölve már arról szövögettem mocskos terveim, hogy milyen nagyot fogok lubickolni a vízben. Persze, mértékkel. Amíg leér a lábam és tudok kapaszkodni.
Mintha kincset találtunk volna a szivárvány végén, körülbelül akkora öröm lengett körbe a zárt ajtó előtt ácsorogva. Előhúztam pálcámat és a másik nőre pillantottam jelentőségteljesen.
- Te akarod csinálni vagy én csináljam? - hangzott el részemről a költői kérdés, míg Rebi vonásait tanulmányoztam. Nem mintha ki tudtam volna olvasni belőle bármit is, de... de igyekeztem.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#pillantsrám #zenebene #elménkívüliállapotok"Mi soha nem leszünk már normálisak."- ezzel a kijelentésével csak újabb tőrt éreztem a szívembe fúródni. Sebemen keresztül lassan, kényelmesen szivárgott kifelé a képzeletbeli karmazsinvörös vér, azzal pedig a maradék emberségem. Ember, már nem is tudtam mit jelent igazán embernek lenni vagy csak szimplán boldognak.
- A kényszer foglalkozások, olyan nyugtató bájitalok fogyasztása, amelyek annyira leszedáltak, hogy szobanövényekké váltunk órákra. Random vizsgálatok, fülünkbe ordító őrültek és méltóságunk elvesztése, mert némely nővér csak lélegző húscafatoknak tekintettek minket -soroltam fel pár borzalmas emléket, ezt tényleg senki nem akarhatja.
- Ha tehetném - megemeltem a két kezem, majd a tenyereim magam felé fordítottam, remegtek - Ha tehetném, most azonnal véget vetnék ennek az egésznek. De gyáva nem vagyok - pillantottam fel rá, barnáimban pedig olyan tűz égett, mely arról árulkodott, nagyon is komolyan gondoltam és harcolni fogok azért, hogy normálisnak tűnjek.
- Szerelem? - ez volt az a dolog, amiből nekem talán sosem jutott ki az az igazi, mindent elsöprő izé. Elmosolyodtam történetük hallatán, aranyos volt és olyan filmbeillő. Az elzüllött kamasz fiú, és a földre szállt angyalka romi története.
- Ez egyáltalán nem sallang, a sallang a " Jó a segged, kő' kóla?" - tettem hozzá, ahogy folytatta, én nagyot bólintottam, emlékeztem Jimre. Sokáig én is azt hittem, hogy valami bully ő is, de végül nem volt vele gondom nekem. Bár néha én is beszálltam a kettejük vitájába és szétszedtem őket, mielőtt jöttek volna az ápolók.
- Ez nagyon aranyos, Zsombi! - arcát két tenyerem közé fogtam, kisírt szemeimmel pedig meredtem rá. Már nem könnyeztek, megnyugodtam. Sokat segített nekem megint, mint mindig.
- Remélem, egyszer bemutatod nekem ezt a kis tündért! Majd azt mondom, én vagyok a te fogadott nővérkéd, akit igazából te kaparsz össze, ha széthullik - elmosolyodtam, aztán elengedtem és újra a föld felé szegeződött a tekintetem.
- Szerinted rajtam is segítene a szerelem? Már kétszer is felsültem és szerintem velem van a baj, mert mind a két fiú annyira... annyira tökéletes volt én meg nem. Nem tudom, mivel ijesztem el őket. Talán lányokkal kellene? Nem is szeretem a barackot - biggyesztettem le ajkaim, a barack hasonlattal pedig egyértelműen nem a gyümölcsre utaltam.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézel #zenésesdiNem szoktak az ilyen váratlan események felzaklatni, mint az évnyitón történtek. A diliházban igazából mindennapos volt a káosz, ami naponta körülvett Zsombit és engem a szabadfoglalkozások alatt. Volt, hogy az őrültekkel pókereztem totálisan leszedálva vagy keringőztünk magyar mulatósra és… volt, hogy összeverekedtem, amiért elvették a zsírkrétákat.
Pedig nem tudok pókerezni!
Jogos a kérdés, hogy ezek után mégis miért lettem tanár és miért teszem ki magam a stressznek? Egyszerű, hiányzik. Hiányzott a zsibongás, a hangzavar, a zabolázatlan energiák. Persze, az iskolában nem ápolók rohangáltak nyugtató injekcióval és kivont pálcákkal, habzó szájjal, hogy kényszerzubbonyba öltöztessenek.
Én összességében jól szórakoztam. Csúnya-nem csúnya, élveztem a műsort. Még fél szemmel láttam is kollégáim megrovó tekintetét, ahogy végigvigyorogtam az orrom alatt és bunyóért szurkoltam halkan a tanári asztal szélén. Bár részt vehettem volna a benne, de lehet akkor a nagyterem lángokban végezte volna én meg újra az ELME visszatérő régi-új lakójaként.
Az első tanítási hetet úgy döntöttem meg kell ünnepelni. Próbáltam elhívni magammal Kolost, Denist vagy Lanettát, de sajni dolguk volt. Így kötöttem ki egyedül a csárdában, majd hazasétálok, nincs messze a Holdfény.
- Egy föccsöt szeretnék - kértem a bárpultost, ahogy letelepedtem az egyik bárszékre. Levéve a kabátomat, az ölembe fektettem s csak akkor jutott eszembe, hogy elfelejtettem valamit - Jaj, rozéból, ha lehet. Bocsi - tettem hozzá gyorsan, mire neki is láttak az italom elkészítéséhez. Eddig nem nagyon jártam itt egyedül, fura volt, hogy maximum a pultossal tudnék cseverészni vagy a telefonom nyomogatni, amíg elnyalogatom a fröccsöm.
- Hmm, édes - jegyeztem meg az orrom alatt dünnyögve, ahogy ízlelgettem az imént kézhez kapott nedűt. Gyógyszereimet szándékosan nem vettem be, majd reggel. Szinte nulla az esély rá, hogy az egyszeri, esti adag kihagyásával én visszaessek a mélypontra.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézel #zenésesdiÚgy voltam vele, egész könnyed hetet tudhattam magam mögött. Az új elsősök, nos… élenkek. Régi önmagamra emlékeztettek, hisz hozzájuk hasonlóan én is izgága voltam és ugráltam, csacsogtam, tanárokat szomorítottam. Persze, én nem egy tál húsban végeztem az első évnyitómon, helyette gurkók zúztak össze az első meccsemen. Például egyszer… Merlin tudja milyen magasan a levegőben vetettem rá magamat teljes testtel a cikeszre. Senki nem tiltotta meg, hogy nem ugorhatsz le a seprűről a cikeszért. Megfogtam, nyertünk, túléltem. Teljesen megérte.
Jobbom a talpas poharam lábát szorongatva pihent a pulton, fél szemmel még figyelgettem is azt, domináns balommal pedig a telefonom nyomkodva küldözgettem fentebb említett barátaimnak egy-egy üzenetet, ha mégis felszabadulnának és lenne kedvük a hülye fejemhez, itt megtalálhatnak. Nem terveztem egyelőre elmozdulni, csak meginni a fröccsöm.
Periférikus látásomnak köszönhetően -ez jól megedződött anno a kviddics miatt- mozgást véltem felfedezni oldalról. Ismeretlen hang ütötte meg füleim. Egy pillanatra elengedtem a poharam s orrnyergemen feljebb toltam a szemüvegem, majd oldalra néztem.
Először az italt láttam meg. Sör. Tekintetem tovább bandukolt, mire tudatosult bennem, hogy amúgy azt se tudtam ki az, de menőn ki volt varra, akárcsak én. Elmosolyodtam a nekem címzett Hellóka hallatán, kinyomtam a telefonom inkább, aztán a hapsi felé fordultam.
Haverkodóan szólt hozzám, csak hozzám szólhatott, más nem volt körülöttünk. Vettem a lapot, folytattam.
- Most már kettecskén - jegyeztem meg irányába bohókásan, aztán csak megemeltem a fröccsöm.
- Azt én nem tudom, hogy te mire, én az első sikeres hetem letudására - felé tartottam az üvegpoharam, ha koccintana velem. Elvileg sörrel nem illik, de talán egy ilyen csárdában pont leszarják az emberek, mit illik és mit nem. Ez nem az a hely.
- Nem láttalak még erre, átutazóban vagy? - na nem mintha én mindennap a csárdában ültem volna, majd belekortyoltam újra az italomban. Nagyon jó rozét használtak az alapjának, meg kell tudjam a nevét. Kell otthonra is a magányos péntek-szombat estékre.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#harámnézel #zenésesdiKíváncsian fordultam a hapsi irányába, első ránézésre olyasmi huszonéves suhancnak mondanám, mint én. Szemeimet egy rövidke pillanatra visszatereltem a telefonom sötét képernyőjére, már tűkön ülve vártam a választ a többiektől, bár lehet csak én voltam ennyire kiéhezve a figyelmükre. Vannak ám fontosabb dolgok is az életben, mint a bipoláris havercsajjal lógás. Kolosnak például valami király munkát kell segítenem találni, Dönci meg hol a rezervátumban, hol a suliban hesszel, amikor épp nem nálam szunyál részegen vagy ott van még Lala. Ah, Lala…, amióta elváltak Várkonyival az útjaik, igencsak felszabadult, bár ő mindig is az volt. Nagyon szeretem azt a csajt.
Újra az ismeretlen felé néztem töretlen mosollyal, miután megbeszéltem magammal, hogy nem fogok egyhamar üzit kapni.
- Nagyon jól mondod bará… Jaj, vigyázz! - segítő szándékkal nyúltam felé, ahogy láttam a sörrel való ügyetlenkedését. Ha magára borította volna, hamar megszárítanám a bennem zúgolódó tüzemmel, de szerencsére erre nem került sor. Kacagva ültem vissza és megtapsoltam mutatványát. Tisztára, mint a cirkuszban a zsonglőrök. De rég voltam cirkuszban…
- Ó, hát értem én. A falu szó szerint magába szippant, ha engem kérdezel. Egyszer ideköltözöl és puff - egy hirtelen mozfilaztal szemei előtt hangosan összecsaptam a tenyereim, hogy egy saját jumpscare effektet generáljak a valóságba átkonvertálva.
- Hamar azon kapod magad, itt ragadtál - Feltört belőlem a röhögés, mert épp a saját visszatérésem utáni hangulatot írtam körbe a lehető legegyedibb módon. Mit foglalkozzak a hosszas magyarázattal? Pár mondat, hangeffekt és voálá, kész.
- Én? Ah, nekem szűkös volt a gumiszoba, kijöttem kicsit nyújtózni és… ahogy láthatod, a falu rabja lettem én is - viccelődtem a nyomorult múltammal, amelyet akkoriban még inkább sanyarúnak, mintsem mókásnak lehet volna nevezni. Persze, erre rájátszott az a temérdek nyugtató tabletta és főzet melyeket napi rendszerességgel szedek és az önfejlesztések a pazichológusommal persze.
- Kasza Fanni, de nem vagyok rokona a Kasszás Erzsinek. Ő másik alom - nyújtottam felé jobbom egy gyors bemutatkozásra. Érdekes embernek tűnt, biztos elszórakoztat az este, míg meg nem unom a csárdázást és haza nem trappolok. Rajta múlik, mennyi időnk maradt a csevegésre.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#há'devau #gizsgugya #nézzrám #zenésesdis #DebrecenMég mindig nem voltam biztos abban, készen állok-e rá. Hime hatalmas ürességet hagyott a szívemben és talán Denisében is. De ez a majom mégis meg tudott győzni, hogy keressünk fel egy, tenyésztőt pár hónappal ezelőtt. Szerencsére találtunk egy kennelt, ott pedig tájékoztattak róla, hogy még épp időben jöttünk és a következő alom november elejére várható. Foglalóztunk is egy csöppségre.
Én kifejezetten pembroke welsh corgit szerettem volna a kis Hime tiszteletére.
Remegő lábakkal álltam a tenyésztő kapujában, alig akartam elhinni, hogy lesz egy új, szőrös gyerekem.
- Félek. MI VAN, HA SÍRNI FOGOK? - kérdezgettem Denist. Márpedig biztos, hogy bömbölve fogom ölelgetni az első kölyköt, akit odamerészkedik hozzám.
- Annyira ideges vagyok és egyben izgatott. Ugh… Mindjárt kidobom a taccsot - fogtam homlokomra a drámai hatást jobban érzékeltetve. Nem, nem akartam, hogy megsajnáljon, bár a természeténél fogva nem is vártam, inkább csak azt a hátba veregetést és a "Szedd már össze magad, Kasza!" Vagy "Engem itt ismernek, ne hozz rám szégyent, Kasza!" Ja, valami ilyesmire számítok.
- Mellesleg… Mi a jóságos szarért raktál rám nyakörvet és pórázt?! Azt hittem, ez a törpéé és feleslegesen hoztam el a hordozót! - mutogattam a világ legértetlenebb kifejezésével az arcomon először a nyakamra kattintott nyakörvre, majd a kezében pihenő pórázra.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
#há'devau #gizsgugya #nézzrám #zenésesdisSzemeimmel a csatorna fele pillantottam és mélyen magamban elgondolkodtam, akarom-e én ezt? A kutyát? Határozottan nagyon igen. Hányni? Na azt nem tudom. Ami azt illeti, indulás előtt mostam fogat meg tök tré hányni az utcán, ha józan vagy. Részegen kit érdekel? Ráadásul enni se ettem kínomban, úgyis csak epét hánynék.
Feltartva a kezem intettem Denis felé, jelezve neki, hogy jól leszek. - Ha megdöglök se megyek rókáni.
- Azért hízelgő, hogy azt hiszed van agyam - nyelvet öltve vicceskedve odaszúrtam. De még mindig nem értettem, miért kell ennyire radikálisan ez a hülye hám. Hát mindjárt leveszem, nem vagyok én a kölyke! Fact, amit mond. Biztosan befeküdnék a kicsik közé és Merilnért nem tudnának onnan kiimádkozni, ha megteszem. De vállalta. Ő döntött úgy, hogy elkísér és segít a gyermek elhozásában. Készüjjé' fő' kisapám, mert ez a csajszi ma zsemle popójú kiskutyák tengerében fog lubickolni.
- Jó! - bólintottam kérése hallatán, aztán leesett végül.
- Hééé, nem is vagyok hangos! - ujjam hegyével felnyúltam, hogy megnyomkodhassam orra hegyét, mintha csak kapucsengő lenne.
A cuppanósa után ajkaim összeszerítottam és a ház csengőjére böktem, ahonnan kutyák zendültek fel. Hát ideértünk. A kapu magától nyílott és macskaköves út vezetett egy családiház faajtajához, ahol már várt minket egy házaspár. Mosolyogtak és NAGYON látszott rajtuk, hogy bizony ők voltak a tenyésztők.
- Helló! - nyeltem egy nagyot, próbáltam normálisnak tűnni, nehogy megtagadják tőlünk az ebet és kiátkozzanak a fenébe.
- A napokban küldtem egy baglyot, hogy jönnénk a kiskutyáért és… - ekkor az asszony vigyorogva megindult felénk, a szavamba vágva már terelt is hátra a hátsóudvarra. Ott voltak a picúrok, közben vagy három corgi szaglászta a cipőm és rájöttem, amekkora nagy hanggal voltak, annyira barátságosak. Kutyák.
|
|
|
|
|
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
|
- még országon belül, valahol lent, a dél-keleti határnál Gyula környékén-
#kezdődikanagykaland#nyáriasbasminktelenül #zenésesdiTalán mindent sikerült összepakolnom. Talán. Elég nagy utazásra adtam a fejemet és elég ciki lenne, ha pont a helyszínen derülne ki, hogy hiányzik ez vagy az. Mindenesetre fogalmam sincs mi az a plusz dolog, ami még jól fog jönni Afrikában, bár a tökéletes ember társaságában mehetek, aki már ebben szerencsére tapasztalt volt. Nem félek így.
Az anyósülésen böngésztem egy megbűvölt térképet, amit még diákként vettem. Tudoooom, van neki menci iránytűje meg mindene, de szerettem volna hozni magammal valamit én is, ne legyek annyira haszontalan.
- Kolos, mindenünk megvan? Lassan beérünk Gyulára, ott szerintem tudunk még venni ezt-azt - emeltem meg a térképet -természetesen- fejjel lefelé, úgy vizsgálgattam még pár pillanat erejéig.
- Ja, mindjárt Gyula! - villantottam széles mosolyt a fiúra, hátha kicsit megnevettethetem kelekótya viselkedésemmel. Éreztem rajta egyfajta frusztráltságot, már akkor is, amikor újra összehozott minket a sors. Nem, nem a sörénye, bár az is durva volt! Ha még többet lóghatok vele, nem fogom hagyni így elkanászodni neki.
Vállam fölött hátra pillantva láttam, ahogy Sparkle előkelő léptekkel cammogott felénk s ölembe ugorva kényelmesen elfeküdt. Így van, a szolgája voltam, viszont Sushit Denisnél kellett hagyjam. Túl kicsi még egy ekkora útra, Dönciről meg tudom, vigyáz rá.
- Jaj, én úúúúúúgy izgulooook! Sosem jártam még külföldön! Mi van, ha furán fognak rám nézni? Ha ufónak hisznek, mint néhány hete a suliban? Azt meséltem?
|
|
|
|
|
