Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Az, és tudod milyen az, amikor olyan mélyen alszol, hogy észre se veszed, hogy telecsókolja a tested és mágiával levakarhatatlanná teszi? Én tudom.
Az egy szemét dolog volt, a záróvizsgámat, a nagy varázstani alapismereteket írtam meg úgy, hogy tele volt a testem vörös rúzsnyomokkal. Azt mondta, nem érdemlem meg a papíromat, mert ezt el kellett volna tudnom tüntetni, és ment is, de akkor az Istennek nem jutott eszembe, hogyan kell.
- De hát még...
És akkor hirtelen nem tudom, hogy mi történik, mert épp csak üdvözölni akarom Kiarát, aki amúgy itt dolgozik, és épp csak köszönni akart, és a banános csodánk se ért még ki. Erre Lexa ajkai az enyéimen, majd megjegyzi, hogy nem tudja kikapcsolni a melltartóját, és már ott sincs. Én viszont igen, és sűrű bocsánatkérések közepette és egy fél ígérettel, hogy egyik este meglátogatom, hagyom ott a lányt, meg a rumlit, amit okoztunk, és indulok a tavacska felé, ahol láthatóan egyedül vagyok.
- Mindig tudtam, hogy gyáva vagy, Alexandra.
Nem, ez nem igaz, de meg kell találnom őt, és ebben a néma sötétségben nem könnyű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nem akarok negatív lenni, de nem vagyok benne biztos, hogy tényleg meztelen vagy, nem kellett volna ezt lecsekkolnom, vagy valami? Tudod, hogy hivatalos legyen a vereséged, különben is, anyukád nem tanította meg, hogy evés után még egy óráig pihenni kell, és csak utána mehetsz vízbe?
Rosszallóan, a mutatóujjamat dorgálva lóbálom meg felé, de persze nem gondolom komolyan a dorgálást, bár tény srácok, akár ruhában, akár nudiban nyomjátok, egy órát várjatok kaja előtt.
- Nem félsz, hogy a kacsák megbosszulják a csókot?
Jó, nem volt csók, ha azt vesszük, nem viszonoztam, mert időm sem volt, de azért eléggé nyomot hagyott bennem a dolog. Nem rossz nyomot.
- Vagy mert hazug vagy, azt mondtad, nem tudod kikapcsolni a melltartód, de láthatóan, sikerült.
Igen, a fények miatt láthatom, hogy félig teljesítette a feladatát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- És bánnád, ha megkapná?
Pimasz mosoly ül ki az ajkaimra. Olyan rossz a tény, hogy a lakás fél berendezése éppen összecsomagolódik, én pedig máris nők közötti civakodás tárgya lettem, amit még élvezek is.
- Tudod, ő nagyon, áldozatkész. Folyton jegyzetelt, amikor lógtam.
Mert Ella miatt elég sokat kellett lógnom, és persze, majd pont bánni fogom, a kiváló VAV mellett. Hogyne.
- Tudom, hogy mire megy ki a játék.
A cipőmet lerúgom, ennyi előnyöm már had legyen, ha a többinek úgyis annyi lesz, aztán hagyom, hogy berántson magával. Felbukkanva jó alaposan megrázom a fejem, hogy vizes legyen, de vele nevetek én is.
- Engem kérem kényszerítettek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Pedig sokan pont azt tartják ám igazi afrodiziákumnak, ha látják a férfit mással.
Na nem mintha én férfi lennék az ő szemébe, csak egy barát, hiszen tabunak tud, Claire miatt. Bár technikailag már nincs meg, hivatalosan még nem jelentettem be. Átölelem, ahogy hozzám bújik, érzem, hogy valóban nincs rajta ruha. Zavarba ejt a sok gondolat, ami ellep most.
- Veszélyes vagy, Lexa.
Nem vagyok már lekötve, de nem lenne szabad hülyeséget sem csinálnom. Csak tartom őt ott, mint egy gyereket, és ringatózunk a víz lágy sodrásában.
- Nem mondtam, hogy nem tetszik. De azt hiszem, jobb lenne, ha kimennénk, még a végén megfázol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Mindkettőnket.
Felelem csendesen. Már szinte feszít engem is a tettvágy. Elvégre ennél jobban nem nagyon tudja valaki felkínálni magát, én pedig szabad vagyok. Ennek ellenére ellenállok, egy lánynak, aki vonzz engem. Már másodszorra. Hiszen egymás mellett aludtunk a legutóbb is, és semmi sem történt, pedig ott se volt gátja a dolognak. Kitérek az ajkai elől, a nyakába csókolok, ami talán még bizalmasabb is jelen pillanatban.
- Nem szabad.
Suttogom végül a fülébe a két szót, amivel valószínűleg megölöm a bulit. El azonban nem engedem, a füle mögé is nyomok egy csókot.
- Nem így.
Nem utasítom vissza végleg, de tudom, hogy megbánnám, ha most történne meg. Helyette inkább biztosabban ölelem át, és bár nem könnyű, de kicsattogok vele a partra, letéve őt a fűre, a ruhái mellé, ügyelve arra, hogy végig a szemébe nézzek.
- Csalódott vagy?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Mostanra úgy vélem, ha szét is vert mindent, már távozott.
Az órám beázott, megállt, amikor a vízbe estem. Van egy csomó ilyen kis gagyi, csak a szentlélek miatt jár még típusú órám, nem kár érte, csak hobbiból viselem.
- Emlékszel, hogy mit mondtál nekem nálatok? Hogy nem zavar, amit gondolok, vagy amit tenni szeretnék veled, meg, hogy az számít csak, amit akkor teszek, amikor veled vagyok, ez elgondolkoztatott. Erre vágyom.
Az elmúlt héten ezen gondolkoztam, hogy a lány mennyire tökéletesen megfogalmazta azt, amire vágyok.
- Együtt akarok lenni veled, jobban, mint mással, de nem úgy, hogy nem vagyok veled. Kötöttséget és szabadságot is akarok, de ezt még senki sem ajánlotta fel nekem, még senkivel se volt meg ez a gondolatmenet, és érzem, hogy akarsz, és akarlak, de nem akarom elszúrni, érted?
Magam mellett tépkedem a füvet, kicsit talán bánom, hogy fel van már öltözve,
 bevallom, tetszett, amit láttam, de így helyes, így tisztességes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Figyelmesen hallgatom azt, amit mondd, és tetszik a dolog. Egyetértek vele, igen, éppen erre vágyok, pont ez az, amire nekem szükségem van. Én is az éveimet féltem, és azt, hogy negyven évesen ne üljek ott és bánjak meg valamit, miközben a gyerekeim a szőnyegen játszanak, az asszony meg a vacsorát főzi.
- Nekem tetszik ez az ajánlat.
Ölelem át, ahogy az ölembe ül, és tetszik az ajánlata is, de tudom, hogy haza kellene mennem inkább, megnézni, hogy mi történt ott. Mégis, félek hazatérni. Majd Karina elintézi. Csak remélni merem, hogy Simfeléknek nem kellett végignézniük azt, ahogy szétverik a berendezést.
- Nagyon vonzó az ajánlata, azt hiszem, élnék vele. De mi lesz a kacsákkal? Holnap visszajövünk?
Mert ha menni akarunk, akkor most kellene elindulnunk, addig, amíg még az estre nagy része előttünk van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Én gyönyörű voltam mindig.
Dehogy voltam, ó de még mennyire nem. Pufi is voltam, szemüveges is, pattanásos is, tipikusan az a gyerek, aki kéri az ostort. Ehhez hozzájön az, hogy anyám arcoskodott, mindenki tudta, hogy az egyik tanár testvérével kavar, sőt hallottam olyat is, hogy a tanárral is, aki mostanra már igazgatóhelyettes. Már akkor tudta, hogy hova kell nyúlnia.
- Van itt ilyen mobilgrill is, gondolom, ehhez nem kell nagy tudomány. Kiülünk vele a Mechwart ligetbe, vagy ilyenek.
Előttem is ellebeg ez a kép, és valahogy nálam is inkább Scar az, aki üldözi a csöviket, míg én játszom a konyhatündért. Azt hiszem ezek után nem meglepő, hogy nem csak, hogy lemacskanőz, de még külön hozzá kell tennie, hogy amúgy férfi vagyok. Nos, azt hiszem, itt az ideje, hogy elkezdjek gyúrni járni, vagy valami, mert a plöttyi kis testem ezek szerint nem mutat egyértelműséget.
- Mitől nem csinos egy lány?
Ezt sosem értettem. Mindig csak a csinos lányokat szokás megmenteni, de mi az a pont, amitől mondjuk egy lány nem csinos. Én nem pont ezt a száztíz-hatvan-kilencven-es új ideált tartom annak, de hát valami miatt mindig mondják ezt a szép lányok kifejezést. Lehet, hogy csak én nem értem, hogy mi is történik egészen pontosan ezen a téren, mindenki más meg pontosan tudja, hogy mi is akar ez a kifejezés lenni. Lehet, hogy ezt a titkot én is megtudhatom, most, itt, egy Tesco közepén.
- Eeez?
Emelem fel a rusnyazöld szemüveget. Van még citromsárga, rózsaszín meg fejér is. Utóbbit kiveszem, felhúzom és elkezdem diszkópatkányosan mozgatni a fejemet. Nagyon menő vagyok, és nagyon nem értem, hogy az ő agyuk ettől, hogy nem folyt szét teljesen.
- Bízz bennem, asszony! Mindent meg lehet oldani.
Legalábbis nagyon remélem, hogy most sem hagy majd el a szuper megoldó képességem. Mondjuk egyelőre attól nem tartok, hogy sikertelen lenne a tervünk, és nem tántoríthat el senki. Ahogy haladunk, bedobálok rágót, kekszet, édes és sós ropogtatnivalót.
- Kellene valami rendes kaja is, nem? Mondjuk azokból a sült cuccokból is vehetnénk, vagy nem tudom, van-e itt más normális kaja. Péksüti? Ott vannak a fánkok is. Imádom a fánkot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Nem tudom eldönteni amúgy, hogy az öreg pikkel-e rám, vagy kedvel, de amikor meglátom a motort, ösztönösen kihúzom magam. Mindig ez van, meg akarok felelni a szülőknél. Claire esetében is mindent megtettem, és aztán az utolsó nap megkaptam azt, ami eltántorított attól, hogy tovább tudjam csinálni ezt az egészet. Will bácsi elindított a szavaival valamit, aminek a vége az lett, hogy Claire minden nálam hagyott cucca visszaköltözött a kastélyba, ő pedig azóta, ha lát is, elfordul, és megvallom, én se szaladok utána.
Apuka lesegíti a kislányát a motorról, elég stílusosan érkezik, valljuk be, amíg háttal vannak nekem, addig meg is mosolygom a dolgot, majd a bőrbe öltözött hatalmas kétajtós szekrény odajön hozzám, már vártam. Mindig odajön, és igazából tök jó arc, de azt mondta, hogy ha ezt elmondom valaha a kislányának, akkor megtalál, és megkínoz, hosszan, nagyon hosszan. Én meg hiszek neki, szóval nem szeretnék bajba keveredni, ezért inkább mindig vágok némi fancsali képet, hogy apuka is örüljön, és Lexa se higgye azt, hogy ennyivel megúszta a dolgot. Ez valami sajátos nevelés lehet náluk, vagy én nem tudom, de megígértem az apukának, hogy nem fogom a dolgot széttrollkodni a trollkodását. Ennyit igazán megtehetek ugyebár.
- Nem olyan rossz arc ám. Félt téged, gondolom. Nem lehet könnyű, a kicsi lánya gyönyörű nővé változik.
Bár Lexa még fiatal, tudom, de akkor is látszik már rajta, hogy amikor befejezi az „érést” – lehet ezt máshogy mondani? – akkor majd gyönyörű nő lesz belőle, megszorítom az ujjaimmal az ujjait picit, majd mielőtt még elindulnánk befelé, közelebb húzom magamhoz, és egy finom csókot nyomok a nyakára.
- Én is félnék a helyében, mert mi van, ha én mondjuk megmaradok? Úgy kezdjek kapcsolatot a lányával, hogy nem is félek tőle? Nonszensz, és tudod, ha egy nap lesz lányom, én is ilyen apa leszek, rettegni fog az a kis taknyos, aki rá mer nézni. Szivatni fogom.
Már látom is magam előtt, ahogy a gyerek reszketve csenget be hozzánk, én meg még az is lehet, hogy Leventével addigra összebarátkozom és kölcsön kérek tőle egy elhasználódott fegyvert, csak azért, hogy a kis taknyost ijesztgessem. Remélem, születni fog egy lányom, mert nagyon vágyok erre. Miközben beérkezünk a helyszínre, egyből a táncolók közé vezetem, és szorosan magamhoz húzva táncoltatom.
- Szeretném, ha tudnál valamit, Lex. Nem kerülök kapcsolatba olyan emberrel, aki tudom, hogy nem normális, vagy éppen szavakkal árthat neked.
Hallottam arról, hogy mi történt ma, nem is ismerem a kiscsajt, pláne nem másznék rá egy olyan őrült tyúkra, de elég sok emberrel vagyok jóba ahhoz, hogy tudjam, mi a helyzet a Sárközi lány körül.
- Vigyázok rád, még ha azt hiszed, erre nincs is szükség.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Olykor, mint kisegítő alkalmazott, egy - egy húzósabb éjszakán kisegítek itt is. Mivel olyan a munkám, hogy az estéim szabadok, így csak azt kell eldöntenem, hogy alvással, társasággal vagy az itteni munkával töltöm-e. Jó pénzt fizetnek, és bár jelen pillanatban igen vagyonos ember vagyok, azért nem szállok el rögtön magamtól. Azt tudom, hogy a pénz, amit az az idegen az információért fizetett, valódi arany, be is tettem a bankba úgy, hogy háromszor mentem be, így nem volt olyan feltűnő sem. Nem akartam belemenni, de a polgi azt mondta, ebből még jól is kijöhetünk, az a pénz meg nekem csak jól jön. Végül is, nem követtem el bűncselekményt, mert a károsult beleegyezésével tettem, miután alaposan összeválogattuk a kiadható információkat.
Ezt a munkát ugyan elhagyhatnám, de fellelkesít, és ha visszamegyek az egyetemre, akkor muszáj lesz megtartanom ezt a bevételi forrást. Nem akarok biztonsági háló nélkül maradni. Amúgy az este legnagyobb hulláma lement, elég gyorsan arrébb álltak azok az emberek, akik hangosak, de tiszteletlenek is, így most már kissé hígult a társaság, inkább a vidámabb egyetemisták vannak itt, akik kihasználják az italakciót, majd ennek következtében elhiszik, hogy tudnak énekelni, ami fokozza a hangulatukat, és még több alkoholt rendelnek. Teljesen ideális ez így nekem, mert akad olykor pár érdekes beszélgetésem, vagy kapok érdekes ajánlatot, amit megvallom, a legtöbbször elteszek és kihasználok.
- Tessék, a ház ajándéka.
A pultnál ülő lány elé tolok egy nagy, menta színű italt, amibe aranyszínű, rendezetlen minta vegyül. Pont ettől lesz olyan izgalmas. Az ital az egyik újításunk, még csak teszt alatt áll, éppen ezért fel vagyok hatalmazva rá, hogy ha arra alkalmas embert látok, akkor készítsek neki egyet. A göndör hajú fruska volt az első ma, akinél úgy gondoltam, hogy illene hozzá egy ilyen teszt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ahogy hozzáér a kezemhez a keze a mosolyom teljes fogsort villantós, ám valahol mélyen szégyenlős kisfiússá válik. Ez az én csodafegyverem, ha szabad ilyet mondani, mert valahogy ezzel a kisfiúsággal szoktam a leginkább megnyerni a lányokat. Persze tudom, hogy a mosolyom meg pont az ellenkezőjét mutatja, vagyis azt, hogy egész nyugodtan közeledhet felém, hiszen én is közeledni akarok felé. Ez amolyan szótlan felkérés táncra. Ervin vagyok, így hódítok.
- Nincs benne semmilyen tudatmódosító, az nem az én asztalom.
Emelem fel még mindig mosolyogva a kezeimet, mint aki éppen védekezik. Tényleg nincs benne, ha én akarok valakitől valamit, azt megmondom, persze idővel, és nem lerohanva őt, hogy így „Szeva tecce’”, mert abból semmi jó nem származhat, meg hát engem nem is így neveltek, és különben is, a nagymamám odáig meg vissza lenne bánatában, ha kiderülne, hogy ilyeneket kiabálok lányoknak. Alap esetben is lehet, kifeküdne, ha tudná, hogy most éppen milyen életet élek. Jaj de nagyon nem kell az nekem most.
- Elméletileg váltakozóan bújnak elő belőle az alkoholok, és hozzá mindig olyan gyümölcsös íz keveredik, mellyel a legjobban passzol. Az arany meg csak szimpla plusz, amitől vagányabbnak néz ki. Akarnak belőle majd színváltósat is, ha egyáltalán bejön, most még csak teszteljük, meg várjuk a visszajelzéseket. Az a feladatom, hogy szimpatikus embereknek osztogassam. Helló, mit adhatok?
Miközben ráfordulok a másik két lányra, még kacsintok egyet Kriszta felé, majd egy pillanattal később már gyártom is a cosmokat. Annyira tipikus, hogy akár ki is találhattam volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Talán fél, hogy elveszít?
Szerintem az apja sosem vette le róla a kezét, az alapján, amit nekem mond, úgy tűnik, hogy mindig is rajta tartotta, jobban, mint a négy szülőm – Simfeléket is szülőnek számítom – együttvéve, az pedig elég kemény, ha az ember ismeri őket. A saját szüleim nem számítanak nagy eresztésnek, de Simfelék határozottan igen. Ehhez képest a lány apja még ezen is bővel túlmegy, sőt mi több, ha valaha is levette volna róla a kezét, akkor most biztos, hogy nem normális a nagy odafigyelés, ezért is hiszem azt, hogy ez állandó volt, csak maximum Lexa gondolta félre. Mondjuk a családjuk elég sok félreértésből áll, elég csak a múltkori „lelöktem a bátyámat a lépcsőn” esetre gondolni.
- Nem-e? És ha mondjuk, elmegyek a bátyáddal egy hétre horgászni, vagy ilyenek? Se telefon, se térerő, se bagoly, csak a férfiak és a természet?
Nem hiszem, hogy Leventével valaha is elmennék valahova, mert az a srác nagyon, de nagyon furcsa. Van benne valami ijesztő, valami nagyon titokzatos és zavaró, olyan, mintha az aurája instant cseszegetné az aurámat. Pedig valahogy azt hittem, hogy mi haverok leszünk, de mégsem bírok higgadt lenni a közelébe, mintha lenne valami sötét titok vele kapcsolatban.
- Te sem vagy jobb, ezt ne feledd, látszik, hogy ki az apád, és valljuk be, imádod őt.
Vigyorgok rá cinkosan. Tudom, hogy szereti, és tudom, hogy bármit megtenne érte, még akkor is, ha egyszerűen meg tudná fojtani néha egy kanál vízben. Szereti, és ez így természetes, én is szerettem egykor az apámat, amikor még képes voltam hinni neki, de a szó nélkül történő lelépése, az, hogy nem jelentkezik, hogy az öcsém teljesen összeroppant egy időben emiatt, ezek mind eltaszítottak minket egymástól, gyógyíthatatlan szakadékot képezve közöttünk.
- Tudom, de azt akarom, hogy te is tudd. Most tudom, hogy sokan akarnak ártani, hogy téged találnak meg, de ez a dolog halott volt már előtted is. Ha nem te, hát más teszi meg.
Közelebb húzom magamhoz, átkarolja a nyakam, én pedig egy apró csókot nyomok az ajkaira. Jobban nem akarok belelendülni, nem itt, és nem most, nem akarom nagyközönség előtt játszani a kapcsolatomat, az előzővel is talán pont ez volt a baj, ezért hitték, hogy álomszerű, pedig nagyon mások voltunk mi ketten.
- Lexa…mi ez?
Hirtelen robbant ki a nyugalomból a kiáltás, ösztönösen válok ki az ölelésből, és bár megfogom a kezét, mégis valahogy magam mögé húzom, mert hallom az átkot, de nem vagyunk olyan közel, hogy minket bármi elérjen, viszont valamiért, én sem tudom miért, ahelyett, hogy elmennék onnan, közelebb sétálok a bámészkodók közé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Valami olyasmi, legalábbis ez az alap, de ezt bárkinek meg tudom tenni, amolyan munkahelyi kötelesség.
Kicsit még vállat is vonok hozzá, mintha nem tartanám olyan sokra, hogy szép a fogsorom, pedig be kell vallanom, ez az egyik kedvenc tulajdonságom. A szemem szerintem túl kicsi, de a fogaimmal tudok hódítani. Azt nem mesélem el, hogy nem ez az elsődleges munkahelyem, nem szoktam a polgármesteri hivatallal kérkedni Bogolyfalván, pedig ott inkább megtalálható vagyok, mint itt.
- Hajrá!
Nem mintha sok bíztatás kellene, már amikor odaadtam neki, tudtam, hogy bele fog inni. Ma este ő a harmadik, akit ilyen italra „csábítok”, nincs megkötés, hogy hány vendéggel kóstoltassam meg, csak legyen visszajelzés, hogy tudjunk fejleszteni. Ez lesz majd az augusztusi újítás, és addigra azt akarják, hogy tökéletes legyen. Megnyugvással, hogy az ital fogy, fordulok hát a másik két lányka felé, és látom, hogy mit akarnak. Mondjuk engem annyira nem hat meg a vonaglásuk, de igazán ígéretes kezdet. Ettől függetlenül, nyilván ki akarom élvezni a helyzetemet. Hatalmam van, én adom az alkoholt, kvázi a hely Isten császárává tettek meg.
Épp leütném a dúsabb keblű lányka felcsapott labdáját, amikor érzem, hogy elfordítják a fejemet, és olyan csókot kapok, hogy meg kell kapaszkodnom, erre pedig a legalkalmasabb a hölgy feneke, illetve a pult. Lehetetett volna csak a pult is, de ha már hirtelen itt van a lehetőség, hát akkor élek vele. Magamhoz vonva őt, a csók utáni megjegyzésre csak ciccegek egyet.
- Ne legyél ilyen szigorú velük, tudod, hogy mindig arra vágytam, hogy bevonjunk valakit a buliba. Akár lehetnének ketten is.
A lányokra kacsintok, akiknek mintha elszállt volna az önbizalmuk, mert olyan gyorsan fizetnek, mintha az életük múlna rajta és lépnek le. Hát igen, nem minden a határozott kiállás. Elengedve a lányt, érdeklődve pillantok rá.
- Szóval, te így ismerkedsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Jaj, akár mind a ketten.
Ha már játék, hát játsszunk, élvezem a helyzetet, eleve ez a lány elég tisztességgel bevállalós, másrészt nem egy unalmas este ez. Ha már ilyen szépen itt simul hozzám, hát kihasználom, és magam mellett tartom, a hátát és a fenekét simogatva nézek hol rá, bele a szemeibe, hol a két lányra, aki inkább meglép.
- Pedig azt mondják, a mai lányok bevállalósak. Kár érte.
Annyira mondjuk nem, mert ha már ez sem tetszik nekik, akkor valószínűleg egy mellvillantás se nagyon fért volna bele, egy csipkés melltartó meglebegtetésével meg mit kezdjek? Elengedem, hagyom, hogy visszamásszon, pedig egy ilyen kezdés után nem abba az irányba kellene terelgetnem, hanem hátra, hogy szépen befejezzük, amit elkezdett, és amit én viszonoztam.
- Van az, amit élvezek, és van az, ami kínos, de mosolyognom kell. A mosolyomért kapom a fizetésem.
A szokásos „Ervin vigyort” küldöm felé is, mert nem lehet azt mondani, hogy ne lennék ellenállhatatlanul bájos, és megnyerő ezzel. Konkrétan azért vettek fel, és ha valaki megnézi, hát nincs bennem semmi rosszindulat sem, egy minimális se. Pedig ha tudnák, hogy mi minden játszódik le ilyenkor a fejemben, hát akkor nem, hogy nem alkalmaztak volna, de a környékre se engednek be.
- Ennél azért egy bővebb véleményt kell adnod kettő után.
Fordulok vissza a magam kis pultja felé, hogy elkészítsem neki a második adagot. Ezt pénzben nem lehet megfizetni, így azt semmiképp sem kérhetek érte, viszont bármi mást kitalálhatok, és amint az első összetevő a pohárban landol, már tudom is, mi az.
- És mit érdemes rólad tudni, csókos nőci?
A munkámból felpillantva nézem a reakcióját, de többnyire az összeállításra koncentrálok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Nem puncsoltam eddig sem, hé! Engem alapból imád mindenki.
Leszámítva talán Will bácsit, aki a frászt hozza rám a mai napig, ha csak eszembe jut a szúrós tekintete, meg az, amiket nekem mondott, amiért végül is megfutamodtam. Vele ellentétben Lexa apja sokkal lazább volt, sokkal normálisabb, és amikor beszélt velem – mert nagy atyai beszélgetés mindenhova kell –, akkor egyáltalán nem éreztem azt, hogy innen el kell húznom, de nagyon gyorsan, hanem, hogy ha Lexa nem fog lovagolni a kivel vagyok témán, egész jól megszokok náluk. Amúgy sem akarom én ezt örökké csinálni, de egyelőre így kényelmes, és úgy vagyok vele, hogy jobb most, mint hat év házasság után. Én nyíltan lefektettem a játékszabályokat, hogy a másik fél mit kezd vele, az már a maga dolga.
- Ez igaz.
Mondjuk, nem vagyok benne biztos, hogy ezt feltétlenül ő generálja, az is elképzelhető, hogy volt egy rossz lépésem, és olyannal kezdtem, aki bár tudta, hogy mit csinálunk, mégis azt hitte, hogy több lesz annál. Ez is benne van a pakliba természetesen, úgyhogy én egy szó nélkül tűröm a tekinteteket, Lexának nagyobb falat ez az egész, de ahogy kijelenti, hogy őt nem érdekli, én is továbblendülök, és a következő pillanatban már ott is találjuk magunkat a párbajozók mellett szinte.  
- De, az tényleg Ráhel.
Húzom össze a szemöldököm, és ösztönösen indulok, hogy elhúzzam őt onnan, mert a fiúk ilyenkor párbajoznak, és tudom, hogy a lány vagy értelmetlen áldozat lenne, vagy csak hátráltató, főleg, hogy lefogja Dante kezét. Bonyolult nők. Ekkor pedig egyszerre nagyon sok minden történik. Érzem, ahogy egy váll, a vállamhoz ér, Mácsai tanárnő húzza el végül a lányt onnan, aki piszok módon szerencsés, hiszen az erős pajzs megvédte, a nő kihúzza a tömegből, én pedig ösztönösen Lexa elé fordulva kapom a hátamba az ártást, mellyel egy kicsit kibillenek az egyensúlyomból, és majdnem ráesek a lányra, végül viszont csak a vállát fogom meg a kelleténél erősebben. Egy pillanatig semmi, majd hirtelen kapok a szememhez, hiszen égeti valami, mintha paprika spray lendült volna felém.
- Azt hiszem vége a bulinak.
Homályosan ugyan látok foltokat, de nem tudnám megmondani, hogy egy ember vagy egy cserje az, ami előttem van, illetve olyan irdatlan mennyiségű könny indult meg lefelé, hogy az ingem már kezd hozzám tapadni.
- Segíts, kérlek. Haza kell jutnom.
Nem tudom, hogy az hogyan fog sikerülni, de mindenesetre el kell indulnom innen, mert nagyon védtelen vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Túl tökéletes.
Még sóhajtok is, belegondolva, hogy milyen piszok pontosan tudja megfogalmazni a legnagyobb problémát, ami fennáll az életemben. Én vagyok az aranyember, akit Nostredamus is megjósolt sok száz évvel ezelőtt. Eljöttem, hogy az emberi lényt egy magasabb szintre emeljem, és kell is, mert bizony az emberiség nem ért meg engem. Szegény, kicsi, én. Persze azért a kijelentést követő pillanatnyi önsajnálat után jön a nagy vigyor is, hát igen, pont eddig tartott  mindennemű és nem is valós problémám.
- Nem mindegyikben van ám. De van, amelyikben bent van ez a grillezős cucc, van amelyikben kint van étterem, olasz vagy kínai vagy vegyes, meg van, ahol mind a kettő van. Sőt, kávézó is szokott lenni, azokat bírom a legjobban, mert nagyon szépek ott a lányok.
Nagyon szépen is mosolyognak ám, úgy bizony, és nagyon örülnek neki, ha viszonzást kapnak, sőt, nem egyszer még telefonszámmal is megjutalmazzák a derék legényt, aki nekik ilyen szép napot biztosított. Van egy külön névjegytartóm csak az ilyen telefonszámoknak, de nem akarok felvágni ezzel.
- Értem, de ez akkor is nagyon rossz felfogás, nem? Mi van, ha ápolod a bőröd, és szép arcod van, de akkor is vannak pattanásaid, vagy piros foltjaid? Ettől kevesebb vagy? Ez szerintem egy gáz felfogás.
Lehet persze, hogy én nem látom jól, mert nekem minden lány szép, úgy, ahogy van, és ha mosolyog, hát teljesen levesz a lábamról. Valószínűleg nem tett teljesen jót nekem, hogy Ella mellett szocializálódtam, és ismertem meg a női nem csodáit.  Közben megállapítjuk, hogy a szemüvegnek jönnie kell, így aztán mehetünk is tovább az édességekhez.
- Ennyire nem betegek az emberek. Csak kemény. Egy mogyi van a közepén, és azt hiszem cukorka, ami közbefutja. Tök finom amúgy. Dobj be párat.
Végül is, nem azon a pár száz forinton fog múlni a dolog. Amúgy is, minden centet, amit ma magammal hoztam, azért hoztam, hogy szórakozzunk, és még közel sem költöttünk annyit. Szerzünk fánkot is, meg stanglit, aztán megérkezünk az italos részleghez.
- Önnek kisasszony valami csodálatos ráérző képessége van. Tudod mit csináljunk? Amit érünk, azt tesszük bele, jó?
Egy kicsit izzítom a járgányt, aztán gyorsan, mintha időre menne a dolog, pakolgatok be mindent, amit csak érek. A sor végén aztán lelassítok, gyorsan megszámolom az üvegeket, majd felpillantok Scar-ra.
- Mondd, nem fog nekünk megártani tizennegy üveg?
Végül is, nem kell mindet meginni, haza is lehet vinni, aztán meg szépen átugrani, és később elfogyasztani. Van nekem alkalmas helyem, ahol tudom ezeket a remekműveket tárolni.
- Irány a kassza!
Kiáltok fel lelkesen, és most én mutatom az utat, méghozzá a tizenegyes kasszához. Ha már tizenegy üvegünk van. A sor lassan halad, de sikeresen elérünk mi is a komor arcú nénihez, akinek nagyon gyors változás megy végbe az arcán, amikor meglátja az alkoholmennyiséget, amit kipakoltunk szép katonásan a futószalagra.
- Személyit.
Mordul ránk, én pedig szépen át is adom a személyimet, amin jól láthatja, hogy bizony már legálisan veszem a cuccokat. Gyors fizetés, majd a kocsival együtt arrébb állás, hogy „elpakoljunk”.
- Ülj bele.
A lábammal próbálom fékezni a kocsit, a kezemmel meg belesegíteni a lányt, hogy aztán irányba állva, fokozatosan gyorsulva távozzunk a helyszínről, még mielőtt a biztonsági mókusnak ez feltűnne. A friss levegő pedig a győzelem megrészegítő tényével párosul. Megcsináltuk, kint vagyunk a kocsival. De meg nem állhatok, futok, és tolom a lányt is magam előtt. Minél messzebbre kell kerülnünk innen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kriszta

A hümmögésére elvigyorodom, mert hát valljuk be, én tudom, hogy minek szól a hümmögés, és mit tagadjak? Pontosan tudom, hogy a Bagolykő Mágustanodának melyek azok a pontjai, ahol nincs se festmény, se kukkoló szellem. Legalábbis tudom, melyek azok a részek, ahova nem szívesen mennek, így kicsi az esélye annak, hogy beléjük fussak. Régi szép idők, ugyebár. A puszira fordulok, épp csak annyira, hogy az orrom érintse az orrát. Igen, ebből még elég sok minden lehet, és megvallom, tetszik ez a felállás. Semmi dráma, semmi nagy ígéret, csak az, amit mind a ketten tudunk, ami ott lóg a levegőbe, és amit mi alakítunk.
- Inkább a konkurenciát nem szeretik. Miért is tennék? Utálnám, ha lenne ott még egy pasi, aki érezhetően verne engem, minden téren.
Ez egy bók akar lenni, mert valljuk be, Kriszta sokkal dögösebb és izgalmasabb, mint két friss lányka, akik esetleg melltartót villantanak egy korsó sörért. Az ilyen könnyen kapható hús jó, mert jó, de igazából csak legyint az ember, és továbbhalad. A pult másik felén időről időre rám pillantó lány viszont érezhetően megmozgatott bennem valamit, és hevesen jár az agyam, még ha nem is látszik, azon, hogy merre vigyem innen tovább.
- Nem félek, legalább valami használhatót is tudok mondani a főnöknek azon túl, hogy „cukcsi ötlet ez az arany melír” vagy „annyira trendi most ez a szííííííín”
Az í-t jól megnyomom, fejhangon, hogy érzékeltessem, milyen nagyszerű visszajelzéseket kap egy teszt ital. Pedig gondosan szoktam kiválogatni az embereket, akiknek adom, remélve, hogy ők nem csak kinézetre, hanem fejben is ott vannak, de hosszútávon a mostani alany a legígéretesebb, így akár dicsér, akár lehúz, tudom, hogy olyat fog mondani, ami előrébb viszi a tökéletesítést. Felpillantok rá, majd el az ajtó felé, amit mutat, ami nem más, mint a raktár, ami ismert arról, hogy egy – egy vendég besétál oda olykor, majd mikor visszatér széles a mosolya. Ezt a főnök is tudja, de eddig még nem próbáltam, pedig állítólag a helynek varázsa van.
- Óránként tíz perc pihenőm van.
Teszem hozzá a mellékesnek ható, de egyáltalán nem mellékes információt. Vagyis kezdjük azzal, amelyiknek már a közepe izgalmas. Aztán jöhet az is, aminek majd a vége. Imádom a mocskos történeteket, és azt is, ha egy lány nem szégyellős. Azt hiszem, ma este megfogtam az Isten lábát. Az italt lerakva elé lépek egyet, hogy hozzá legyek közelebb, és a zene ellenére is halljam, amit mesél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Szerencsére már én is.
Pedig volt időszak, amikor ez is bejött, valószínűleg akkor voltak a hormonjaim a csúcson, és úgy voltam vele, ahogy bármilyen apró interakció beindít nálam mindent, amit csak be lehet indítani. Most viszont egészen más már a helyzet, az igényes megkínálást valahogy sokkal többre becsülöm. Hogy is van ez? Öregszem.
- Végül is, én zárok. Az utolsó óra már elég lagymatag szokott lenni.
Imádom azt az időszakot. Amikor az utolsó vendégek még támasztják a pultot, belekezdenek egy – egy történetbe, amit sosem fejeznek be, majd nagy nehezen elvánszorognak a nekik hívott taxiig. Aztán már csak én maradok, pakolászom egy kicsit, hogy a reggel érkező két lány, aki a helyet takarítja, ne kapjon frászt elsőre. Elég nekik majd akkor, amikor meglátják a férfi mosdót.
- Úgy vélem, lesz mit meggyónnod Istennek.
Vigyorgok vissza. Nagyon halál komolyan mondja az elejét, de aztán nevet. Nevetek én is, mert meg kell vallanom, nagyon nehéz elképzelni őt apácaruhában, konszolidált kinézettel, áhítatos megnyilvánulással. Nem sok apácával volt eddig dolgom, de biztos, hogy még csak egymás közelében sem járnak.
- Ez a strigulázós tetszik, most én is így élek.
Bár nekem ott van Lexa, de azt mondta, hogy csináljam nyugodtan. Az elején ő is csinálta, aztán a családja nyomására vagy mi, már nem teszi. Ezt mondjuk, hatalmas hibának tartom, és félek, hogy rá fog menni a mi kis kellemes kapcsolatunk, de amíg nem akad ki látványosan, és nem kezd el hisztizni, addig rendben van. Majd ha már nincs ekkora ingerenciám a dologra, akkor nyilván én is visszaveszek, de a fiatalságomat elég hamar lezártam egy komoly kapcsolattal, és lám mi lett a vége, Claire sír és szomorú. Ezt pedig még egyszer nem szeretném ellőni.
- Van itt más is, aki a noteszembe került, viszont meg nem mondanád róla.
Kettő is, akik egymásról se tudnak, és még ez a szerencsém, mert valószínűleg akkor már egymásnak estek volna, a főnök meg kicsinálna, hogy a két legjobb pincérnőjét ki kell rúgnia miattam. Ők viszont úgy nézem, hogy tényleg csak egy kis mókát akartak, és máris továbblendültek a helyzeten. Kölcsönösen hálásak voltunk egymásnak, és ennyi.
- Még a végén tüntetnem kell ellened, hogy megvédjem szegény pultosfiúkat a ragadozó karmaidtól.
Rosszallóan megrázom a fejem, de mivel még mindig vigyorgok, tudhatja, hogy nem komoly a gondolat. Kedvelem őt, laza és erkölcstelen, pont amilyen emberek társaságát az utóbbi időben keresem.
- Hány pultos akadt már a horgodra?
Kérdezem kíváncsian, miközben két korsó sört mérek ki egy igen méretes úriembernek, aki látványosan végigméri Krisztát várakozás közben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Mindig tudom, hogy mivel vegyem le a lányokat a lábukról. Elárulok neked egy titkot. Záráskor a kamerákat kikapcsolják, mert körülbelül két óra alatt menti le a felvételeket.
Régi technika, és elég fura. Mugli holmi, én meg nem vagyok egy Cameron, hogy értsek hozzá. Szóval inkább csak elhiszem nekik. Ők valami ilyesmit mondtak, mert azt mondták, hogy amikor zárok, akkor két óráig oda kell figyelnem, mert nincs kamera, zárjak be mindent rendesen.
- Szóval abban a két órában nincsenek figyelő szemek. Táncolhatsz akár itt a pulton is, ruhát sem kell viselned.
Pimasz mosollyal nézek a szemébe. A szemébe, és nem máshova. Pedig más azt tenné, lepillantana a dekoltázsára, és úgy, hogy igazából belemászott a számba, simán megtehetném én is, mégsem teszem. Pont ettől vagyok másabb, mint az a tipikus nagydarab fickó, aki leül mellé, és üdvözlésként röffent egyet. Ez az öcsém, ezzel befutó leszel. Elszakítom tőle a tekintetemet, és kitöltök egy újabb adag aranyló whisky-t a drága barátunknak, aki lecsapja az árát meg a kis extrámat, már ismerem, de most nem megy el, csak nézi Krisztát, mintha szellemet látna. Én csak vigyorgok és megrázom a fejem.
- Már nincs közöttünk, annyit ivott. Nem tud beszélgetni a lányokkal. Fél tőlük.
Elég érdekes, amikor egy férfi, akiről azt hiszed, hogy minimum egy fél maffiacsapatot vezet, kiönti neked a szívét, és kiderül, hogy például a női ideálja még csak a közelébe se jön egy olyan helynek, mint ez. Szomorú, hogy a külső alapján ítélnek, pedig rendes srác, csak szegényem tényleg eléggé elveszett.
- Szóval valami keserű. Hm. Nyald meg, ez az?
Egy ujjnyi bazilitát adok neki, valószínűleg nem illik bele az összeállításba a keserű likőr, de azért biztosnak kell benne lennem. Barátunk, akit csak Johnnynak hívunk, még mindig Krisztát nézi, de végre pislog egyet. Egy kicsit zavaró lehet, de szerencsés, hogy nem erőszakos. Lassan hívhatok neki egy taxit, mint mindig. Kár érte, mert eszes gyerek.
- Umm, egy kicsit szégyellem magam. De mocskosul izgat az, hogy milyen lennél apácaruhában.
Ez a lány veszélyes, nagyon, nagyon veszélyes, és élvezem, hogy vele elmerülhetek egy ilyen beszélgetésbe. Ha ezt a nagymamám hallaná, valószínűleg a fülemnél fogva rángatna ki erről a helyről, mondjuk ő már azért is, mert itt dolgozom.
- Ez gonosz ám. Nekem csak lányok vannak, neked lányok és fiúk is? Nem szép dolog. Bár kíváncsi vagyok, hogy van-e annyi neked, mint nekem.
Az elején látványosan lekámpicsorodik a szám, aztán a végére már vigyorgok. Izgalmas. Közben azért előveszem a mobilom, és gyorsan leadom a rendelésemet egy taxira, ami hazaviszi a barátunkat.
- Helyes kölyök. Rokon, saját?
Nekem valahogy az se baj, ha saját. Szeretem a gyerekeket, mondjuk az már másnak biztos necces, ha mondjuk egy férj is tartozik hozzá, de az se érdekel, ha őt sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Talán nem csak itt lehet lenni.
Elvégre számos hely van, ahol az ember meg tudja oldani a szükségletei kielégítését, ha éppen úgy hozza a helyzet. Sosem aggódtam azért, hogy esetleg a megfelelő helyszín hiánya miatt hiúsul meg a terv. A tekintetét állom, sőt vágyok rá, hogy még inkább kiélvezhessem. A kérdésére lassan megrázom a fejem, és barátunk felé fordulok.
- Ööö Rajesh?
Ha jól emlékszem, de most nem vagyok benne biztos. Olyan régen nem néztem már Agymenőket, hogy nagyon. De most, hogy felemlegette, határozottan kijelenthetem, hogy hiányzik. Feljegyzem magamnak, és csak remélem, hogy nem felejtem el, hogy meg kell néznem pár részt. Még mielőtt teljesen bekebelez az egyetem, meg a várható költözés, mert elég esélyes, hogy Bogolyfalvát elhagyva, áttérek Pestre.
- Egyáltalán nem. Ha lesz olyan ismerősöm, aki neki esetleg ideális lenne, össze fogom hozni őket. Ez az én életem küldetése.
Elhivatottan kihúzom magam, komoly arccal tekintve a távolba, mint a filmekbe az emberek, akik éppen nagyon nagy – és a valóságban nagyon lehetetlen –, kihívás előtt állnak, és utolsó alkalommal még az agyunkba véshetjük, hogy milyen csinos pofijuk volt. Éppen kifejteném az elméletem erről, amikor a következő pillanatban a lányka szemei az enyémbe fúródnak, finom, alkoholos leheletét érzem az arcomon. Aztán ahogy a szájába veszi az ujjam, a másik kezemmel muszáj megszorítanom a pult szélét. Nem tudok betelni a látvánnyal.
- Bolondos vagy.
És bátor, tekintve, hogy nem csak ketten vagyunk itt a pultnál. Ahogy nézett rám, ahogy az előbb cselekedett, ahogy az alsó ajkába harap… szemét, nagyon szemét. Azt akarom, hogy vége legyen végre ennek a napnak. Köhintek egyet, amikor a főnököm megjelenik, és elkezdem törölni a pultot. Cicceg egyet, és elismerően végigpillant Krisztán, majd egész közel hajol hozzám, a figyelmemet kénytelen vagyok felé fordítani. Csak néhány egyeztető kérdése van, nem zavarja az, amit a kamerán lát. Végül megveregeti a vállam, és távozik. Megvárom, amíg eltűnik a bejárati ajtón. Már közel sincsenek olyan sokan.
- Azt mondta, ha megszorulnál, és pénz kell, jöhetnél ide pincérnőnek, mert bulis csajnak tűnsz.
Nem viccelek, tényleg ezt mondta, meg azt is, hogy ne felejtsem el a taxit, és hogy úgy riasszak be, hogy holnap jönnek a takarítónők a heti nagytakarításra.
- Nem vicces lenne, motiváló. Gondolatébresztő.
Tekintve, hogy a listáinkon az egyező nevek csakis nőket rejthetnek, nekem csak jó. Ez a felállás teljesen kényelmes és kihívással teli, de mégis nekem a legjobb, ha azt vesszük. Persze ezt nem fejtem ki jobban, mert van egy olyan érzésem, hogy a gondolatébresztő, mint kifejezés, éppen elég neki.
- Miért fintorognék?
Nem olyan gyerek vagyok én, aki csak azért, mert valami nem hétköznapi, már nem is nyúl hozzá, én szeretek kipróbálni új dolgokat, szeretem bővíteni az ismereteimet.
- Nem befolyásolná, ha mondjuk, a drága apukája itt lófrálna, akkor ő lehet, de maga a kiskölyök nem. Kedvelem a kicsiket. Van egy nevelőotthon, árva gyerekek vannak benne főleg, szoktam ott önkénteskedni. Főleg játékokban segítek, meg, ha mondjuk, rendezvényük van, akkor én is ott vagyok, és magamra vállalok ezt-azt. Egy gyerek nevetése és boldogsága igazi öröm.
Zavarban vagyok. Nem tűnök olyannak, mint aki képes lenne gondoskodni egy gyerekről, pedig nem igaz, mert képes vagyok. Lexáéknál is ott van Kincső, de amúgy is, hiszem, hogy amikor majd eljön az idő, becsukom a kis listámat, akkor majd jó apja leszek a gyerekeimnek.
- Öhm… tíz perc.
Az eltérő téma, és az eltérő gondolatok egy pillanatra kirántottak a valóságból, így most gyorsan próbálom összeszedni magam, miközben ittas barátunkat a szokásos taxisofőr kikíséri. Lassan elszivárognak az utolsó emberek is, szépen lassan ketten maradunk.
- Eléggé másabb lesz ez a hely, ha eltűnnek az emberek.
Jegyzem meg visszarázónak. Viszont még mindig van nyolc perc, előbb nem zárhatok be, csak pontban egészkor, így csak a pultra könyökölök, és most én hajolok bele Kriszta aurájába, szinte a szájába suttogva a szavakat:
- Vicces lenne, ha most bejönne valaki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Közben persze végzem a dolgom is. Azt mondták, hogy amíg a kezem jár, addig számukra mindegy, hogyan tartom meg a kuncsaftokat. Pontosan tudják, hogy mit csinálok, sőt mi több, a többiek sem különbek. Ők mondták meg, hogy ez nem bűn itt, főleg, ha mindenkivel le van tisztázva előtte. Ebből nem lesz nagy szerelem, nem csak vele vagyok itt vagy csak vele leszek. Ha ezt tartani tudja, akkor rendben. A botrányra senki se kíváncsi. Az elején kételkedtem a helyzetben, most azonban azt látom, hogy ez működik. A munkát csak az után vállaltam el, hogy szakítottam Claire-rel. Ez is egy volt a sok apróság közül, ami az elköszönéshez vezetett. Ennek így kellett lennie, minden alkalommal egyre jobban érzem, hogy ide tartozom.
- Az lehet, nem tetszene neki, de ami azt illetni, az alkalmazott nem bánná. Úgy hallottam.
Kacsintok rá a pult letörlése közben. Legalább valamit csináljak. Az utolsó percek mindig a legnehezebbek. Az utolsó vendégek távoznak a leglassabban, a zárás szinte maga a csigamenet. Most ráadásul itt van ez a lány is, akivel szeretnék már nagyon privát programot űzni.
- Amatőr. Nekem már az első után volt listám. Büszke kiskamasz voltam, meg eléggé aktív is.
Nem tagadom, elvégre elég sokáig váratott magára a dolog, aztán jött Ella, és olyan dolgokkal ismertetett meg, hogy csak néztem. Akkoriban, pontosabban a vele való esetekről naplóm is van. Lejegyeztem mindent, mintha órán lettem volna, és azóta is múzsámként tartom számon a vöröskét. – Azért ráérünk még arra, elvégre most még a „hülye gyerek” szindrómámból igyekszem kigyógyulni, de valóban, ha itt lesz az ideje, akkor mindenképp jöhet, akármennyi.
Imádom a gyerekeket, ha tehetem, meglátogatom a barátaimat, akiknek már van. Szerencsés vagyok, mert jó sok gyerek növekedését kísérhetem szemmel. Sok gyerekkel játszhatok, ismerhetem meg a szokásaikat. Persze, a saját az más. De akkor is. Nem félek attól, hogy apa leszek, sőt, az akarok lenni. Beállni a jó fej apukák csapatába, akik lazának tűnnek, amíg nem jön egy udvarló, vagy egy uralkodó típusú lány. Viszonzom a csókját, majd ahogy kipördül, elnevetem magam. Nem várt fordulat. Tele van ezzel ez a lány. A következő pillanatban szemkontaktust keres, megadom neki, szinte pislogás nélkül mélyítem el a tekintetem az övében. Érzékelem, hogy mozog, de nem fordítom el a tekintetem, élvezem a kapcsolatot, ami kialakult közöttünk. Ahogy leül a pultra, fölém magasodik, kétoldalt mellette megtámasztom a kezem, és most először elszakítva a tekintetem tőle, nézek szembe a valósággal.
- Van nevük is a csajoknak?
Merthogy igencsak mellbevágó élményt szereztem egy pillanat alatt, de nem mondhatnám, hogy sajnálom. Amíg a válaszát várom, lejjebb hajolok, és apró csókot hintek a combjaira, hogy aztán a tekintetem visszavándoroljon az övébe. A bejárat pedig észrevétlenül, varázsütésre bezáródik közben. Így kell lennie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hallom, ahogy a férfi kiállt utánunk, de ahogy átérünk a zebrán, ahol pont zöldet kaptunk, már érződik, hogy ő maga feladta a küzdelmet. Gondolom nem volt annyira fontos az a kocsi, nem fogják emiatt kirúgni, vagy pénzbüntetéssel illetni. Ő mindent elkövetett. Mondjuk a legtökéletesebb kocsit vesztette el, hiszen Miss America nem bízta a véletlenre.
- Milyen hősiesen üldözött.
Jegyzem meg nevetve, amikor már békésen suhanunk el a pályaudvar mellett, egyiklábam a kocsin, a másikkal meg lököm magunkat. A legtökéletesebb kocsi, de komolyan. Nem is értem, hogy ezt hogyan rakhatták ki. Nem húz semerre a kereke, nincs beakadva, nem imbolyog, nem ragad a fogója. Tökéletes. Scar igazán tehetséges a válogatásban.
- A vonatunk hét és fél óra múlva indul vissza. Van egy park a közelben, de nem tudom mennyire biztonságos.
Szerencse, hogy egy részen lejt az út, itt mind a két lábammal felállok a kocsira, és előredőlve hagyom, hogy a drága fizika legyen a szolgálatunkra. Nemrég jártam itt, tudom, hogy az út vége finoman válik ismét vízszintessé, így tudom azt is, hogy mire újra le kell tennem majd a lábam, nem lesz olyan vészes a helyzet, nem okoz majd komolyabb balesetet a talaj érintése.
- Szeretem, amikor nevetsz, Scar. De ha tudom, hogy ezt egy zacskó Dunakaviccsal is el lehet érni, már rég hoztam volna neked.
Mindig megdöbbent, hogy mennyivel másabb tapasztalatokkal bír valaki, aki egész életét a varázsvilágban töltötte. Én is nevettem a Dunakavicson, de azért, mert Scarlett nevetett, és nem azért, mert nem tudtam, hogy mi az. A lejtő végén lassulni kezdünk, szépen, fokozatosan, így a megfelelő pillanatban leteszem előbb a jobb, majd a bal lábamat is, és még kicsit kocogva, majd folyamatosan lassulva, sétáló tempóra váltok.
- A kocsi kiváló, úgyhogy azt hiszem, a te tiszted lesz az is, hogy a megfelelő padot kiválaszd számunkra. Van itt vagy húsz, úgyhogy jól gondold meg.
Szerencsére vannak utcai lámpák is, melyek már nem narancsba, hanem fehéres derengésbe vonják a helyet. Nem lehet mindent látni, de azt, ha valaki közeledik feléd, igen. Illendő félhomály.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Komolyan, ez a mai este nagyon nem normális. Már a harmadik ingemet húzom át, amit leöntöttek. Itt meg túl sok a mugli, úgyhogy a varázslás kizárva. Mondanám, hogy kit érdekel, ha mondjuk átlátszó italokkal bírtak volna leönteni, mert akkor a melegben vagy megszárad rajtam pikk – pakk, vagy itt hátul. De mivel erre konkrétan esély sincs, tekintve, hogy csak kék és piros koktélok landoltak rajtam, ezért nincs az a magyarázat, amivel el lehetne hitetni itt bárkivel, hogy ezek az élénk színek csak úgy kipárologtak a ruhámból.
- Esküszöm, ezek az emberek idióták. Kifizetnek egy drága koktélt, de olyan hullák már, hogy simán kiborítják, és nevetnek rajta, ennyi erővel odaadhatnák borravalónak, de neeem, forintra pontosan kell a visszajáró. Bah.
Szegény Daisy, aki éppen a szünetét tölti az öltözőbe, amikor berobbanok oda a nyakamtól a köldökömig piros lében úszva. Mintha kint felboncoltam volna valakit. Még jó, hogy ma extra sok ember van bent, így be tudtak állni a helyemre. A főnök elszúrta a beosztást, vagy mi, de ha már bejött mindenki, akkor azért nem csak üresbe kapják meg az emberek a pénzüket, hanem dolgozzanak is. Mondjuk, én most inkább lennék otthon és készülnék a hétfői ZH-ra, amit valószínűleg megtippelek majd, mert hogy rendesen semmit sem készültem rá. A lényeg viszont, hogy ez az elszúrt beosztás igazából hasznos is nekünk.
- Egyben vagy még?
Kérdezem, miközben bénán bontogatom ki az ingem gombjait. Petra, az egyik beugrós lány alig egy órája törte el a bokáját, amikor átesett egy földön fetrengőn, és nem kellene, hogy ma este mind a balesetin csücsüljünk a zárás vége előtt, vagy után. Végre az utolsó gomb is megvan, lehúzom magamról az inget, és zavartalanul elkezdem a nedves bőrömet is szárazra törölni vele, ennek már úgyis olyan mindegy, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ha már ennyire nagyon Pécsett lakom, akkor bizony úgy illendő, hogy meglátogassam a nem is olyan messze lévő karácsonyi vásárt. De minekutána az én édes öcsém most éppen csak úgy van - konkrétan csak dünnyög -, más emberke után készülök nézni. Ebbe az állapotba rongyol bele az én széphajú Krisztinám, aki pont ugyanarra gondol, mint én. Forralt borra. Jó kislány. Kabát, sál, sapka, kesztyű, mert a nagymamám gyerekként megtanította, hogy ha nem öltözök fel rendesen a fülem és az ujjaim fognak először leesni, és már indulhatunk is. A liftben aztán látom, hogy a sapka nem is az enyém, hanem Mártoné, és intenzíven elkezdek gondolkodni, hogy a kisöcsi szánt szándékkal nyúlta-e le a kedvenc sapim, amikor reggel távozott. A kis sunyi, nem véletlenül lépett le olyan hamar. Méghogy jó lesz ma a vacsora a suliban és azért siet el, persze.
- Istennő vagy.
A pincészetet ugyan én választottam, de ő volt az, aki beállt a hosszú sorba velem, végül pedig kért, várt, kapott, és amíg én egy szaktárssal lepacsiztam, oda is hozta. Miklós épp tovább is haladt, a párja Adél már várja, épp csak kürtöskalácsért ugrott le, mert az asszony már nem nagyon tud mozogni.
- Szerezhetnénk mi is kürtöskalácsot, tök jó illata volt, meg állítólag azon a soron, ott a lovasszobornál ki van pakolva az a házi hamburgeres.
Oké, reggel teleettük magunkat, mi fiúk, de az reggel volt, és mostanra már megint éhes voltam, és az a kevés hópihe is, ami megtalált, azt az érzetet keltette bennem, hogy még nem késő téli bundát növesztenem, még ha ezt most csak átvitt értelemben is kell értelmeznünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Mennyire nyomoronc. Mármint oké, ne adjon borravalót akkor, elég jó ára van a piának, de milyen az, amikor adok neked és visszakérem a felét?
Általában nem használok ilyen szavakat, de most nagyon érzem a dolgot. Annyira nem normális az, ami kint van, hogy egyszerűen már nem tudom visszafogni magam. Felháborít a tény, hogy az emberek bunkók, vagy csak egyszerűen az egy pont híján elégséges vizsgám, amire rengeteget tanultam és csak azért, mert nem vagyok szimpatikus annak a beszűkült nőnek, meghúzott. Vagy a hétfői, amint megint csak nagyon necces. Az egyetemen sokkal több szikár szívű boszorka oktat, mint a tanodában. Sok volt ez a hét, és azt hiszem, ez a mostani a tetőpontja. Nem is foglalkozom egyelőre az inggel, kicsit legalább megszáradok. Valószínűleg tiszta ragacs leszek a nap végére.
- Ki kéne dobatni az ilyet.
Teszem csípőre a kezem. Van különbség azért. Az, ha velem kezd ki egy nő, egy dolog, mert jót tesz az üzletnek, meg hát férfiből vagyok, morcos Madit kivéve bármely nőszemélyt meg tudok állítani egy kis erővel, de Daisy olyan kis törékeny, nem kellene, hogy vasbarmok közé keveredjen.
- A felmondást? Jó kérdés.
Leülök mellé, szusszanva, mintha legalább már hatvan éves lennék, mintha a protéziseim és porckopásaim miatt lenne fárasztó a mozdulatsor. Nem igazán hittem volna, hogy ilyen hamar eljutok ide.
- Hallottam Tomiról, Klára is fontolgatja a távozást. Új bakja van, és nem nézi jó szemmel, hogy ilyen helyen dolgozik. Akaratgyenge, ha férfiakról van szó.
Nézem, ahogy bontogat, és amikor megkérdezi, hogy kérek-e, szinte nyálcsorgatva bólintok. Eddig bele se gondoltam, hogy mennyire nagyon éhes vagyok. Pedig az vagyok. El is vettem egy krumplit és gyorsan befaltam, mielőtt folytattam az elmélkedést.
- Előtte nyugis munkám volt. Viszonylag. Bogolyfalva polgármestere mellett voltam gyakornok, de ott is annyi mocskot láttam. Másfélét, de eléggé elmegy az ember kedve az egésztől. Ez ahhoz képest egy könnyű pénzszerzési lehetőség, és mellette belefér az egyetem is. Napközben bent vagyok, kicsit alszom, aztán jövök ide, majd megint alszok és suli. Te gondolkozol rajta?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Mit csinál az ember, amikor megbukik egy olyan tárgyból, amire még három tárgyat építenek rá, és kvázi az egész szak alapja? Tanul. Tanul és a változatosság kedvéért tanul. S mit csinálok én? Elutazom. Még az országot is elhagyom, mert Kriszta azt mondta, jó lenne. Hát de még milyen jó lenne. Szóval a spórolt pénzem egy jelentős részét beáldozva ugyan, de most már az elgémberedett végtagjaimat nyújtóztatom Amszterdam egyik sokat fotózott utcáján. Az öcsémnek megírtam, hogy egy kicsit el kellett utaznom, de nem mondtam semmi többet, mert biztos voltam benne, hogy nem helyeselné, vagy nem értené a dolgot. Meg azt is, hogy hétvégén jön a kisebbik öcsénk, majd pátyolgassa. Még ördögszarvat is kapott. Remélem, felismerhető.
- Szóval azt mondta, hogy ez szép és jó, de hiányzik belőle valami. Tudom-e mi az. Mondom nem. És erre így sóhajtott egyet, de akkorát, hogy azt hittem, a lelke is kiszáll belőle, erre közölte velem, hogy a lelkesedés. Hogy ezt a sok anyagot, mintha csak bebifláztam volna, de nem érezném át. Hát teljesen ki voltam tőle akadva, hogy ez most így mégis hogyan gondolja. Mert amúgy van is tudom, hány ezer oldal után, ő azt hitte, hogy mint valami megszállott fanatikus, majd lelkendezve válaszolok a száraz kérdéseire. Örüljön neki, hogy tudtam válaszolni.
Eddig nem mondtam el, mert mindig csak legyintettem rá, hogy nem számít, de igazából ezzel pont, hogy magamat hergeltem. Így amikor Kriszta kitalálta, hogy jöjjünk el ide, mert lesz valami mókás, beöltözős parti, azt mondtam, hogy jó. Ő nevetett, de én komolyan gondoltam. El akartam szakadni onnan. Annyi minden őrültség van mostanában a környezetemben, hogy az már egyszerűen hihetetlen. Muszáj szabadulnom. Egyszerűen muszáj.
- Na és neked mi az indokod, hogy nem akarsz ott lenni, hamm?
Kérdezem én is, mire újra erőt gyűjtök a normális hangnemhez. Azt hiszem egy kicsit ki voltam akadva az előbb, de hát oda se neki, nem hiszem, hogy ezért leteremtenének.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Sosem akarnék ilyen lenni, és mégis azt mondják, hogy az ilyen emberek állják meg a helyüket a legjobban a világban. Szóval el kell gondolkoznom, hogy jól akarok-e élni, vagy jó ember akarok-e lenni. Nem nagyon hittem, hogy ez egy nap reális probléma lesz.
Elhúzom a számat, mert tényleg nagyon gáznak érzem, főleg egy ekkora fokú igazságtalanság esetén. Meg amúgy is, mert nagyon nincs kedvem olyan emberré válni, mint amilyen anyám lett. A otthon látottak miatt döntöttük el mind, hogy mi nem leszünk olyanok, és lásd, hol tartunk, dolgozunk, iskolába járunk, megint dolgozunk, néha pedig összeesünk a fáradtságtól, és amikor begőzölünk, nem nézve az árat, elmenekülünk. Nem pont a legjobb megoldás, de szükséges. Minden egyes lépéssel egyre jobban kitisztul a fejem, elpárolog a dühöm. Nem is érdekel, ha megbuktam, hát megbuktam, majd a következő alkalommal, olyan átéléssel adom elő a dolgokat, hogy csak néz majd.
- Nagyon szerettem volna, de annyi idős, mint a nagymamám, ha megteszem, a nagyi kitér a hitéből, ebben szinte biztos vagyok. Mert megtudná valahonnan, és akkor aztán lesz kapsz. Elég bajt akasztottunk már így is a nyakába.
Itt vagyok én, aki eljegyezte Claire-t, majd mégsem tartotta be az ígéretét, Bence, aki kimaxolta az új élet fogalmát, és Márton, aki jobb ötlet híján a nagyihoz ment, amikor úgy nézett ki a helyzet, hogy rögtön az első alkalommal teherbe ejtette a barátnőjét.
- Ha kell munka, jöhetsz hozzánk, komolyan. Daisy lassan teljesen egyedül marad, mindenki felmond, vagy mondjuk Dávidékhoz, ott is mindig keresnek új embereket, vagy ha mondjuk a minisztériumba mennél, akkor Karin szüleit is kérdezhetjük.
Nem rendelkezek sok ismeretséggel, a polgármesterről például tudom, hogy most nagyon necces a körülötte légkör, oda biztos, hogy nem küldeném Krisztát. Azt nem tudom, hogy mennyire jönne be neki az italcsapolás vagy a pincérkedés, esetleg a minisztériumban az, hogy valakinek a titkárnője vagy a titkárnőének titkárnője legyen. De aztán meg lehet, hogy pont erre vágyik éppen. Ami azt illeti, a nők nagyon furcsák tudnak lenni.
- A legsötétebb álmaim? Óóóó...hogy az.
Először nem nagyon értem, hogy mire szeretne kilyukadni, de aztán, ahogy visszakérdezek, már tudom is, hogy mire gondol. Hogy az. Nem hittem volna, hogy tényleg képes lenne a kedvemért egy ilyen öltözéket bevállalni.
- Perverz... és nagyon szexi. Alig várom már, anyám.
A második mondatot már a füléhez hajolva búgom, apró csókot adva a nyakára. Van valami különleges ebben a nőben, ami miatt egyszerűen képtelen vagyok elképzelni, hogy ne lenne az elkövetkezendő hatvan évben is része az életemnek. A hatvanegyedikben meg majd visszatérünk a témára.
- Elvolt veled, szerintem. Ő egy kicsit tartózkodó a lányokkal. Eléggé mások vagyunk, és azt hiszem kicsit bosszantja is, hogy nekem olyan könnyen megy a lányokkal, ő egy kicsit tartózkodóbb. Tényleg, nem is beszéltük meg, hogy miért álltál tovább. Miért?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Békés haszon… azért van bőr a képén. Mi meg annak örülnénk, ha békésen ki tudnánk csengetni az albérletet. Behalok neki, komolyan.
Nem is tudok erre már mit szólni. Rengeteget dolgozunk, de tényleg, sorra mennek el az emberek, mire valaki alkalmasabb lenne, talál mást, ahol jobban megbecsülik, és mintha minden felvett emberre két felmondott jutna, szóval szépen lassan elfogyunk. Nekem is lehet át kellett volna mennem az öcsémékhez addig, amíg még volt hely.  
- Fúúú, az nagyon király lenne. Mert sétálgathatok így én egész este, de  akkor valószínűleg bezárnák a helyet.
Megállok a tükör előtt, és megnézem a szerencsétlen, leöntött kis felsőtestem, amin látszik, hogy egyszer régen, nagyon nagyon régen meg volt dolgoztatva, de mostanság már azért mintha a hanyagolás első szikrái is felütötték volna a fejüket. Mindenképpen tennem kell ellene, hiszen nem tartok én még ott, hogy csak úgy petyhüdtösködjek. Már ha van ilyen szó egyáltalán.
- Ott inkább a pasi miatt, de igen. Szerinte túl sokat mutat magából a nő, és ez nincs így jól. Nem tudom, egyrészt persze, eléggé jól van megszerkesztve az egyenruha, különösen a tiétek, másrészt meg Klára szerette ezt csinálni, vagyis szereti, mert még itt van. Talán most nem a munkát, hanem a pasit cseréli le.
Mondjuk nála erre kicsi az esély, mert minden pasijába, tartson egy éjszakán át, vagy egy éven át, ugyanolyan szerelmes lesz, és minden csalódást úgy él meg, mintha az utolsó esélye lenne a boldogságra. Őszintén sajnálom őt, hiszen borzalmas lehet így élni.
- Ha megvalósítod, feltétlenül szólj, mert akkor átnyargalok hozzád, sőt, viszem az ikertesóm is, azt mondják, a Lasch fiúknak különleges forgalomnövelő erejük van.
Olyan magabiztosan beszélek, sőt még mosolyt is villantok, hogy már én is elhiszem, hogy valóban így van, pedig dehogy, mi is, mint a legtöbben, valahol középtájon mozogtunk mindig is. A Claire-rel való szakításom után nyíltam ki, és most ilyen rövid idő alatt olyan nagy tempóra kapcsoltam, hogy néha még én is csodálkozom. Mintha hirtelen be akarnám pótolni a kamaszkorom, ami éppen csak elkezdődött a Livingstone lány megismerésekor. A múltkori találkozásunk még mindig mélyen bennem van, és csak remélni merem, hogy egy nap majd eljutok oda, hogy lefekvéskor nem agyalok a szavain.
- Bogolyfalván, vagy Budanekeresden gondolokozok ebben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Én örömmel betanítanálak, csak tudod, olyan szűk ott a hely…
Most rajtam a sor, hogy sóhajtsak egyet, mintha olyan nagyon bánnám a dolgot. Szegény kicsi én, ha be akarok tanítani valakit, akkor hozzá kell érnem. Hát igen, az élet piszok mód kegyetlen bír lenni. Annyira nagyon sajnálom, hogy… ja, majd pont én, sajnálom azt, hogy egy lányhoz kell érnem. Hahahaha… még a feltételezés is sértő. Nem, még nem unom a dolgot, de igen, el fog jönni a nap, amikor majd megállapodok valaki mellett, és őt majd feleségül veszem, és gyerekeink fognak születni, és diplomám is lesz, meg olyan munkám, ahol senkinek se nyomulok neki, és le se öntenek. Egy nap majd ez is be fog következni, de még nem érzem készen magam rá teljesen. Addig pedig nem kapkodok, mert úgy akarom élni az életem, hogy ne bánjak meg semmit, és hogy amikor majd visszanézem életem filmjét, akkor a halál is élvezze a legalább fél órás előadást.  
- Ajánlataim… Hajaj, ha te azt tudnád!
Nevetek fel, mert hirtelen a szemem előtt egy csomó opció megjelenik. Lehetne elég sok minden. Szexi takarítónő, vagy a nő, aki főz ránk, vagy csak simán szórakoztató társaság, persze elengedhetetlenül aprócska ruhában, és állandó jókedvvel. A dolog nem is lenne rossz, főleg, ha a tesóm kimozdítása is szóba jöhetne, vagy legalább a bátorítása, de sajnos ilyen luxusra végképp nincsen keretünk. Nem mintha Amszterdamra lenne, és lásd, mégis itt vagyok.
- Ez mondjuk jogos, csak néha elgondolkozok, de azért, mint láthatod, nem tartok még ott, hogy csakúgy feladjak mindent, igent mondjak egy asszonynak. Fognám magam, és onnantól én lennék az öltönyös, aktatáskás úr, aki minden reggel elmegy a dolgozóba, és este fáradtan, de türelmesen hallgatja, hogy valaki már megint csúfolódott matekórán, vagy, hogy a szomszéd asszony egyre rövidebb hancurkákban fogadja a kertészt, és különben is, milyen kertész az, aki inkább a házban van, és nem kint a kertben. Remélem, ha egy nap eljutok ide, akkor a szomszédom leszel, és nézhetem, ahogy rövidül a szoknyád.
Mindent a szemnek, semmit a kéznek. Hihetetlennek hangzik jelenleg, de őszintén hűséges lennék a másikhoz. Hűséges voltam Claire-hez is, és amikor válságot éltünk meg éppen, akkor Lexához is. Remélem, ha egy nap összesodor minket megint az élet, akkor már tudunk majd egymásra máshogy is tekinteni.
- Szerintem te pont nem olyan nő vagy, akit megunhatnék, de ha így lenne, ha unalmassá válnál, akkor magam kergetnélek el.
Bizonyítva, hogy még egyáltalán nem unalmas, közelebb húzom magamhoz, és miközben szorítom, szinte már követelően csókolom meg. Igen, ez a nő itt és most hozzám tartozik, és ez így van jól. Magyarországon ezt nem mondhatom el, tudom, de itt most kiélvezem, hogy be kell érnie velem, és mindent megkaphatok, amire csak vágyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Itt bérelsz szobát, ugye? Mármint a közelben.
Igyekszem olyan arcot vágni, mintha mondta volna, csak éppen most emlékeznék vissza, és bizonytalan lennék az emlékben. Igazából a főnök asztalán láttam a címet, és pontosan tudom, hogy hozzá tartozik, de hát nehogy már engem bárki is kutakodással vádoljon. Nem kutakodtam, épp csak a szeméthalom tetején kincsre leltem.
- Csak mert arra gondoltam, hogy nálunk van két üres szoba is, jöhetnél oda is. Nem kell fizetned sem, vendégszoba, szóval vendég lennél. De zárható a szekrény, szóval, ha mondjuk hétköznap más alszik ott, akkor is védve van a cuccod.
Mondjuk ideálisabb egy, amiben tényleg rend van, és ahol tényleg ott lehet aludni. A másik kicsit olyan, mint a Jóbarátokban Mónika szekrénye. Nem éppen felhasználóbarát. De már tervezzük az átválogatást, lomtalanítást, csak elég régóta megy ez a tervezgetés. Sokat dolgozunk, na.
- Egyszer ki kéne próbálnunk, hogy milyen esélyeid lennének, szívesen lemeózom a dolgot.
Egy kacsintást is megengedek magamnak, ami elég perverz lehet az ilyenkor ösztönösen felbukkanó mosolyomhoz. Sajnos az univerzum, mikor megteremtettem, túl sok pofátlanságot rakott belém, aztán ezt évekig elnyomták, majd jött Ella, és úgy robbant a tény a köztudatba, hogy nagyon, szóval valószínűleg ezért a túl sok arcért nem tudtam nyugton meglenni Claire mellett sem, ahogy aztán Lexa mellett sem. Ilyen ez. Persze nem vagyok az a fajta, aki szándékosan és erőszakosan nyomul, szóval vagy veszi a jeleket, vagy nevet egy jót, mert az hiszi, csak viccelek. Legalább tudom, hogyan kell a gatyámba tartani amit ott kell tartani.
- Hahaha… nem hiszem. Mármint Robi a kőarc és Szabados „Kőaveréskötsöggyerek” Zsolti után szerinted majd ez a mostani végre illik hozzá? Ha illene, engedné dolgozni, ha dolgozni akar.
Én például tudom, hogy ha egy nap tehetős leszek – hahahahaha – és az asszony megteheti, hogy nem dolgozik, de mégis akar, akkor hagyom kibontakozni. Nem fogom a pelenkázóasztal mellé kényszeríteni, mondván, hogy tudja, hol a helye. Borzalmas egy népbetegség ez.  
- Nagyon tetszik a gondolkodásmódod, szerintem remek vezető lennél. Én meg lennék a reklámarcod, ez mind az én fogam, és még egyet se vert ki a Dzsottikka, amikor rájött az ideg.
Elégedetten villantom meg a mosolyom, mert ha valamire, akkor arra tényleg és igazán büszke vagyok. Az azt mondom, hogy igazán jól sikerült.  
- Ajj, nem akarom, hogy vége legyen a szünetnek, olyan szívás ez a mai este.
Hátradöntöttem a fejem kicsit, és magamban kétszer megbántam, hogy nem aludtam inkább át az estét. Menni kell, dolgozósat játszani, hogy legyen belőle ebédre vásárlós játék.