36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Grace Erin Green összes RPG hozzászólása (134 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 » Le
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2017. március 5. 08:19 Ugrás a poszthoz



Biztos vagyok benne, hogy minden embernek más jut eszébe arról, hogy Mina mégis hol kötött ki, de a legtöbb embernek nem az, mint ami Mr Bailey fejében elsőre megfordult. Szóval kissé zavartan kaptam el a pillantásom más irányba, azt a csillogó tekintetet látva, s szintén csak egy vállvonással díjaztam a mondandóját. Persze, most komoly fejtegetéseket indíthatnék arról, hogy milyen jól jártam, de lássuk be: Dwayne és Zója famíliájában vagyok éppen tiszteletbeli tag. A jó akkora hazugság, hogy gyakorlatilag mindjárt rám zuhanhat egy meteorit.
- Nos, nem tudom, hogy mennyire "menő", de ha már te is elismered, lehet benne valami - nevettem fel halkan, miközben zavartan eltűrtem egy tincset a fülem mögé. Részemről semmiféle gondolatmenet nem indult el anno, hogy milyen érzelmeket vált majd ez ki az emberekből. Egész egyszerűen megtörtént, mielőtt belegondolhattam volna. Ettől még nem bánom. Végül egyre szélesedő mosollyal pillantottam fel a mellettem ülő Mr Baileyre, hogy aztán az ajkamba harapva mérjem végig.
- Ne tegyél elhamarkodott felajánlásokat! - jegyeztem meg azon a bizonyos halk, ám annál dorombolósabb hangon, csak hogy nyomatékosítsam a mondanivalómat. Aztán, mielőtt még hasonló bátor lehetőséget dobnék be a közösbe, inkább az ajkamhoz emeltem ismét az üveget, hogy meghúzzam a tartalmát és leöblítsem a pimaszságom. Mindenkinek jobb, ha csendben maradok. Legalábbis azt hinném épp nagy nyugodtan, mikor Hunter megérdeklődte, hogy milyen is.
Azt hiszem, hogy sikerült bíbor színt öltenem még mielőtt kielégíthettem volna a kíváncsiságát.
- Nem tudom, nincs olyan sok alapom, hogy összehasonlítsam. Talán öt pasival, ha volt dolgom... inkább azt mondanám, más. Jó értelemben más - Nem éreztem magam kényelmetlenül alapvetően, legalábbis nem annyira, mintha másnak mondtam volna el. Azt hiszem az ismeretségünk eredetét figyelembe véve nem zavart annyira, hogy ilyenekről kérdez. Meg amúgy is, ő Hunter.
Szóval, hogy oldjam a hangulatot, előre hajolva egy kis vizet merítettem, ami aztán a fiún kötött ki. Akaratlanul is kitört belőlem a nevetés, amit nem is próbáltam elfojtani most már. Mertem magam adni mellette.
Szóval farkasszemet nézve a Levitással, továbbra is ott ült az a mosoly a szám sarkában, letörölhetetlenül.
- Do your best, Bailey... - csúszott ki, mielőtt még komolyabban átgondolhattam volna.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2017. március 5. 09:28 Ugrás a poszthoz



Azt a bizonyos kérdést tette fel, ami a második leggyakoribb volt. Hiszen tényleg, mindig mindenkit érdekelt, hogy vajon túl vagyok-e már azon a bizonyos kínos találkozón, mikor a legtöbb párkapcsolat a mélypontját éli meg. Nálunk azonban az a furcsa helyzet állt fent, hogy már a kapcsolatunk előtt is elég gyakran futottam össze anyucival, Dwayne meg... hát, egyszer találkoztunk egy bizonyos szarvas teremtmény kapcsán.
- Zója az úgymond legjobb barátnőm, szóval igen, mondhatni, túl vagyunk rajta... Dwayne-el azóta nem találkoztam, de nem is vagyok benne biztos, hogy szeretnék - nevettem fel halkan, magam elé képzelve azt a bizonyos jelenetet. Én állok ott és tátogok, mint egy hal, ő meg azon gondolkozik, hova is kéne pontosan elásni.  
Talán egy kicsit túlzásokba estem a srác zrikálását illetően, hiszen a hang hallatán hasonlóan vonzó nyögéssel válaszolt, úgy nézve rám, mintha legalábbis a végzet asszonya lennék. A szemöldököm enyhén felszaladt, miközben bocsánatkérő mosoly telepedett az ajkaim szélére és halkan felkuncogtam.
- Túl sok...? Ne haragudj, azt hiszem sok volt az ital - pillantottam ismét az üvegre, de az arcomon pontosan látszódott, mennyire nem gondolom komolyan azt a bocsánatkérést. Nehéz is lett volna, mert be kell lássam, jól esik, hogy azért egy olyan pasira, mint Hunter, ilyen hatást tudok gyakorolni.
A nevem hallatán már egészen biztos voltam benne, hogy átléptem azt a bizonyos határt, amit nem biztos, hogy kellett volna. Nagy, csillogó szemekkel pillogtam a levitásra, miközben enyhén oldalra döntöttem a fejem.
- Hunter? Szerintem pontosan tudom, hogy mikor és mit jelentek ki... - vontam meg a vállam egyszerűen, hogy a pillantásom ismét a vízre kalandozzon el. Nem ezért jöttem ki ide ma este. Vagy legalább nem szeretném bevallani magamnak, ha mégis.
Talán tényleg kicsit átgondolhattam volna, hogy megöntözöm-e egy nap kétszer az angolt, de egyszerűen annyira adta magát a helyzet, hogy eszemben sem volt fontolgatni. Így történhetett az, hogy mire annyit mondhattam volna, hogy "you can't..." - mert ugye feltételezni, hogy még arra is van időm "do this" az bizony vakmerőség lenne - a jeges vízben kötöttem ki. Egy pillanatra tényleg azt hittem, hogy fizikai fájdalmat okoz a hőmérséklete, szóval amint a víz felszínére keveredtem, valami sikkantás és nyikkanás közti hangot sikerült megütnöm. Nagy nehezen kezdtem a hajamat az arcomból kikapirgálni.
Először csak néztem rá hitetlenkedve, de aztán ismét kitört belőlem az a bizonyos nevetés és közelebb evickélve püföltem a vállát pár pillanatig a tenyeremmel.
- Bailey, te nem vagy normális! - nem tudom, hogy ezt most bóknak, vagy sértésnek szántam, de annyi biztos, hogy közelebb voltam hozzá, mint gondoltam. - Remélem tisztában vagy a tetteid következményeivel...
Utoljára módosította:Grace Erin Green, 2017. március 5. 09:29
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2017. március 5. 14:29 Ugrás a poszthoz


Please tell me I'm your one and only
Or lie and say at least tonight


Talán éppen ezért mondtam anno Minának, jobban teszi, ha kétszer meggondolja ezt az egészet köztünk. Mert egyszer már köteleztem el magam egy ember mellett és csak a gond volt vele. Talán nem akartam már többé ezt. Talán éppen az volt a legszebb ebben az estében, hogy nem rótt rám terhet, nem volt plusz kötelezettség. Szerettem, ahogyan felvállalta a kevésbé elfogadott dolgait is. Szóval nevetve ráztam meg a fejem, miközben a lehető legnagyobb mértékben ignoráltam a jeges vizet, amely reszketésre késztetett.
- Legyen igazad, Bailey! Őszintén... sajnálom őket, azt hiszik, ha másnak adják ki maguk, majd elfogadják őket - bólogattam kicsit, hiszen pontosan tudtam, hogy milyen az érem másik oldala, milyen az, mikor megpróbálsz beolvadni. A magam egyszerű módján nagyon is bírtam a Levitást és pont ez a ragadós vidámsága volt az, ami annyira meggyőzött benne.
Szóval ahogy közelebb kerültem, be kellett látnom, hogy teljesen megértem a nézőpontját. Kettőnk közül nekem kéne rosszul éreznem magam a gondolattól és mégsem tettem. Most azonban más volt a Levitás. Sokkal inkább emlékeztetett arra az első estére, mint azóta bármikor.
- Nem hiszem, hogy kéne... - ráztam meg a fejem enyhén, az ajkamba harapva, miközben a vizet figyeltem Hunter helyett. Persze, tépelődés, fontolgatás... Abban az egy pillanatban mindezt magam mögé söpörtem. - Mármint... van egy házam.
Felajánlotta a lehetőséget, hogy jó ember maradjak, amiért hálásan elmosolyodtam, de ez nem az az este volt. Egyáltalán nem akartam a holnappal foglalkozni, csak azzal, ami itt és most történik.
- Nem élnék a lehetőséggel... - közöltem, most már le sem véve a pillantásom a fiúról, csak akkor, mikor a part felé evickéltem. Épp elég hideg volt a víz.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2017. március 26. 16:46 Ugrás a poszthoz

Keve
Kinézet | A mennyországban


Nem sokszor mozdulok ki újabban az otthonom tíz kilométeres körzetéből, de van olyan pillanat, mikor nincs választásunk. Ugyanis két éjszaka alatt kimaxoltam azt a retves Arkham Cityt és hirtelenjében nem is találtam semmi olyat a polcon, ami pótolhatta volna a lelkemben keletkezett hatalmas űrt.
Szóval mire kettőt pillanthattam volna, teljes mértékben felöltözve - csoda - a pénztárcámmal a zsebemben álltam Pesten az előtt a bizonyos bolt előtt. Mély levegőt vettem, majd lassan kifújtam és a kilincset lassan lenyomva nyitottam be.
Abban a pillanatban és ott ismét elvesztem, a szívem hevesebben dobogott és úgy éreztem: boldog vagyok. Hogy kit láttam meg, aki felkeltette bennem ezt a bizonyos pillangók a gyomorban érzést? A polcon felfedeztem a Nioh egy példányát, közvetlenül az Until Dawn alatt. Azt hiszem, hogy nem telt el tíz perc és már legalább hat címet firkantottam a kézfejemre, hogy ez bizony hazajön velem... A nagy jegyzetelés közepette azonban eltanácstalanodtam a hetedik sorsát illetően. Persze, a Resi mindig klasszikus sorba ment, de nem ragozzák már kicsit túl a dolgot? Szóval tanácstalanul meredtem fel a polcra, nagy bociszemekkel, sűrűn pillogva. Aztán a bolt pásztázásába kezdtem, hogy segítséget szerezzek, eldöntendő a játék sorsát. Erre pedig a sarokban strázsáló egyetemista pont alkalmasnak tűnt.
- UUuuuuu... Keve, akarlak! Van egy perced? - indultam a fiúhoz, meglepően higgadtan, de az ujjaim kétségbeesetten fűződtek a tokra.
Utoljára módosította:Grace Erin Green, 2017. március 26. 17:27
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2017. március 26. 17:53 Ugrás a poszthoz

Keve
Kinézet | A mennyországban


Hiába is igyekeztem minél gyorsabban dűlőre jutni magammal, mielőtt az örökségem mellé még hitelt is veszek fel és felvásárolom a boltot, cakumpakk, teljes pompázatos valójában, ez a mai nem az én napok volt. A hat cím már végleges volt, nem találtam kifogást, ami indokot szolgáltatott volna, hogy itt maradjon. A zombik azonban mindig is problémát jelentettek, most pedig a legutóbbin való csalódás miatt teljesen tanácstalanná váltam. Ez ilyen. Talán ott álltam volna a földbe cövekelve még rettenetesen hosszú ideig, lehet, hogy egészen zárásig is, megcsillogtatva a türelmem és kitartásom, ha nem szúrom ki azt a bizonyos egyetemistát.
De mégis így történt, hát nem is szégyelltem egyből a tudtára adni, hogy nekem bizony egy erős és határozott férfi kell. Méghozzá most azonnal! Persze, nem olvadtam oda, apró tócsába a padlón, pedig szívesen megtettem volna, de jelen pillanatban nem volt erre fölösleges energiám.
- Ezt szeretem, jó válasz - doromboltam elbűvölő mosolyt villantva a fiú irányába, hogy aztán elkezdjem villogtatni a tokját a játéknak. Nem mintha ez elmagyarázná a konkrét problémám. - Tanácstalan vagyok, havi frissítés van, de az előző szar volt, nem tetszett és most nem tudom, megvegyem-e.
Végül kis lépést tettem elé és fél kézzel sután átkaroltam pár pillanatra. Nem sűrűn csinálom, de most mégis szükséges volt, hiszen megmentett!
- Hogy vagy, szupersztár? Ezer éve nem láttalak...
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2017. március 26. 21:15 Ugrás a poszthoz

Keve
Kinézet | A mennyországban


Azt hiszem pont sikerült a megfelelő emberhez fordulni a játék ügyében. Teljes mértékben igaza volt, hiszen ha az ember bármiben is csalódott elsőre, akkor utána vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen tért vissza az adott elfoglaltsághoz. Én most kicsit féltem ettől a játéktól, talán ezt vette észre a fiú és ajánlotta fel, hogy esetleg kipróbálhatom. Már a játékot. Is.  Szóval csillogó pillantást vetettem rá és elmosolyodtam.
- Nos, ez olyasmi, amit nem fogok visszautasítani - bólogattam széles vigyorral immár az arcomon és hagytam, hogy kivegye az ujjaim közül a dobozt. Szerettem, ha a dolgok értő kezekben pihentek. Így hát ő a játékot vette komolyabban szemügyre, én pedig őt. Nem igazán változott sokat, mióta lelépett. Mikor először mesélte ezt az egész egyetem dolgot, rendesen kiröhögtem, hiszen nem hittem volna, hogy komolyan képes lesz bejutni és még bent is maradni az oktatási rendszerben.
- A csinos hátsóm túlságosan elfoglalt volt a tanulással, meg azzal, hogy tönkretegye magát, meg a párkapcsolatait - nevettem el magam, hogy aztán megvonogassam a vállamat és őt vettem ismét szemügyre. Szívesen megtartottam volna. A bőrkabátját.
- Hát, ha minden igaz,  egy év és szabad vagyok. Miért kérdezed? - döntöttem oldalra a fejemet elgondolkozva. Nem igazán gondoltam volna, hogy esetleg hiányol és úgy tűnik, mégis csak eszébe jutottam, ha mást nem, most.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. március 26. 23:19
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2017. március 31. 03:25 Ugrás a poszthoz

Keve
Kinézet | A mennyországban


Az ajkamba haraptam, aztán a kijelentésére már-már kislányos lelkesedéssel és csillogó pillantással mértem végig. Hát, ez van, ha valami olyasmit említenek, mint a kviddics, képregény, tetoválás vagy Anglia a jobb napjaimon.
- Ahw, megint varratsz? Ez annyira... - túlzásba estem a lelkesedéssel, szóval mély levegőt vettem és lassan kifújtam, mielőtt még folytattam volna a mondanivalómat. Nem kéne lerombolni a cool csaj imidzsemet. - Király.
Talán kicsit túl sokat is mondtam, de újabban csak no shame, hiába is próbáltam higgadt és kifinomult nő lenni, legtöbbször odáig jutottam, hogy úúúú eccarvú, ide nekem egy mentolos cigit! Talán ezért is kerültem a társasággal való érintkezést.
Összefontam a karjaim a mellkasomon, hogy aztán oldalra biccentsem  kissé a fejem és halványan elmosolyodjak.
- Hát látod, az élet nem habos-torta. Öhm... Hosszú, bonyolult, több is volt, mióta nem láttalak. Az egyik srácot lecseréltem a Warren lányra, aztán meg összeakadtam egy angol pasival, deee az inkább amolyan egy éjszaka volt. Fogalmam sincs hányadán állok, nincs ilyenekre agyam - kezdtem heves fejrázásba, amit aztán abba is hagytam inkább, mielőtt elszédülök és hanyatt vágom magam az üzlet közepén. Ő meg persze sikeresen rajtakapott, hogy végigmértem, mire az ajkam lebiggyesztve, ártatlan arccal megvonogattam a vállamat, jelezve, hogy fogalmam sincs, miről van éppen szó, mi itt a probléma.
- Uuuuuu, igen, hatalmas terveim vannak. El akarok menni a comic-conra, illetve be akarom fejezni a Deadpool kinyírja a marvel univerzumot és akarok egy tetkót. Eeeeez leginkább az elkövetkezendő pár hónapom. Amúgy? sejtelmem sincs. Talán egyetem. - tártam szét a karjaim tanácstalanul, megingatva kissé ismét a fejemet, de aztán visszaejtettem őket hasonlóan ötlettelenül, hogy aztán egy ragyogó mosolyt villantsak meg. Szerintem már ismert eléggé ahhoz, hogy neki is feltűnjön: magamhoz képest egy vigyor-bogyóvá váltam.
Utoljára módosította:Grace Erin Green, 2017. március 31. 03:26
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 16. 17:19 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a Kevénél

Már teljesen beesteledett, újabban nem igazán volt kontrollban azt illetően, hogy mikor ér oda és hova. Ez mondjuk most nem is volt eltervezve, vagy bejelentve, csak spontánt jött, mint az agyvérzés. Az egyik kezét zsebre vágta, a másikban tartotta a papírdobozt, ahogy átvágott a szinte teljesen néptelen téren, megkerülve azt a bizonyos cipőhalmot, amit a lakók már nem próbáltak meg eltüntetni onnan. A látkép részévé vált, ha valaki elvette volna onnan, úgyis generálódott volna másik. Legalábbis, a legenda így szólt. Grace csak kissé megborzongott az időtől, majd az ajtó előtt megtorpanva a kapucsengőre feküdt.
Ilyenkor mindig megfordult a fejében, hogy talán nem kellett volna eljönnie. Talán jobban járt volna, ha inkább otthon marad és főz egy teát. Vodkával. De ha már egyszer itt volt, nincs mit tenni. Nem hiányzott, hogy levegye a kezét a csengőről és menekülés közben legyen rajtakapva. Helyette várt, míg felvette az a bizonyos ő.
- Hé, kinyithatnád, k.rvára átfagytam! - jegyezte meg kissé nevetgélve, de nem tagadhatta volna, hogy nem ehhez az időjáráshoz öltözött. - ...Persze, csak ha nem zavarok.
Ilyenkor azért mindig eszébe jutott, hogy Kevével szoktak lenni nők is. Olyan furák, akiket nagyon tudott utálni, de ez azért részletkérdés.
- Hoztam pizzát. - dobta be végül az utolsó ütőkártyát is, kissé elmosolyodva.
Utoljára módosította:Grace Erin Green, 2018. március 16. 18:28
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 16. 18:28 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a kevénél

Nem szeretett nem megtervezett és előre bejelentett belépővel megjelenni. Olyankor tudta, hogy számítanak rá, meg figyelnek is, az pedig központi szerepet játszott az életében. Azzal egyidejűleg, hogy valaki elkezdte tőle ezt a figyelmet megvonni, illant is tova a lelkesedése, majd nem sokkal később maga a nő is, csak a legkivételesebb esetekben pillantva vissza.
Az átfagyott kacsó elég kitartóan támaszkodott rá a kapucsengőre, amire nem igen akart válasz érkezni. Gyűlölt várni, meg leginkább a gondolatot, hogy esetleg elfoglalt az ember, valaki mással. Nem mintha joga lett volna hozzá, de nagyon is érezte.
- Nem! - vágta rá szinte azonnal, csak semmi igen, azzal a legtöbbször csak a baj van. Nem várt nagy örömködést, vagy meglepődést, máskor legalább írni szokott, hogy jön, most meg arra se vette a fáradtságot, csak megjelent, miután semmi kedve nem volt egyedül pizzázni. Vagy bármi mást csinálni.
- Akkor csak lerakom a dobozt és megyek. - Nem gondolta komolyan, de képes lett volna rá, volt már hasonlóra példa. Valamit nagyon akart, aztán nem sokkal később nagyon nem és hazafelé tartott. Gyorsan változtak az igényei.
Aztán berregett az ajtó, lefeszegette hát a csengőre fagyott kezét, majd beslisszolt, viszonylag gyorsan szedve a lépcsőfokokat, csak azért, hogy megtorpanjon a küszöbön és a piros pulcsis felé nyújtotta a dobozt pókerarccal.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 16. 18:31 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a kevénél

Ahogy a srác elsütötte a szóviccet, Grace szinte akaratlanul is leszegte a fejét, egy hatalmas sóhajjal és nagyon erős késztetést érzett rá, hogy azonnal lekapja a kezét a csengőről. Általában lelkileg fel volt készülve az ilyenekre, de ez most váratlanul érte és fontolóra is vette, hogy a nyakába szedje a lábait.
- Valamilyen biztosan - bólintott aprót, elgondolkodva, de azért halványan elmosolyodott. Aztán csak megvárta, míg végre kinyitja neki az ajtót Keve, mielőtt még tényleg odafagy. Nem mintha ennek reális esélye lett volna, de a nő mégis úgy érezte és ezt szerette szóvá is tenni.
- Ezzel kapcsolatban sem tűnsz túlzottan lelkesnek - állapította meg, már csak pár fokkal lejjebb a célzott küszöbtől. Szeretett piszkálódni, de lényegében nem emiatt volt itt és a hangsúlyból úgy érezte, hogy a másik erre most nem is igazán lenne vevő. Aztán nem sokkal később az a bizonyos kar fonódott a dereka köré, behúzva a lakásba, majd az ajtót is becsapva, mire a nő halkan felnevetett. Kis csókot nyomott a borostás pofira, de aztán, hagyta, hogy Keve hátrébb lépjen, kissé esetlenül zsebre vágva a kezeit.
- Nem tudom, hogy vagyunk ma. Én megvagyok, azt hiszem. - Egy majdnem vállvonással ezt le is tudta, kissé oldalra billentve a fejét, így a fekete tincsek is a válláról a mellkasára omlottak részben. - Hi...deg van odakint.
Kegyetlenül kínosnak érezte a helyzetet pár pillanatig, de aztán igyekezett úgy tenni, mintha mi sem történt volna, a környezetet mérve fel, majd a "házigazdája" igazán érett és kifinomult stílusú outfitjét kezdte figyelni.
- Most akkor megkapom a borravalóm és mehetek, vagy ne várjam?
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 16. 18:35 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a kevénél

Tudta, hogy nem kell komolyan venni minden egyes szót, ami a srác szájából elhangzik. Mégsem szerette, amikor csak a viccelődés ment, mert néha nagyon kényes témáknál kötöttek ki és akkor úgy érezte, bár meg se szólalt volna korábban egyáltalán.
- Igazán? A filmpremiekre. Tudom én - közölte a nő szórakozottan, megvonva kicsit a vállát. Nem gondolta komolyan, de biztos volt benne, hogy részben igaza van. Az elégedett hümmögésre ugyan megborzongott egy pillanatra, de aztán nem merült el a gondolatban mélyebben, mindenki jobban járt, míg nem teszi.
- Nem hangzik túl kecsegtetően, ugye nem akarsz most legyilkolni, hogy eladd a szerveim a neten? - hangzott el a kérdés meglehetősen bizonytalan arccal, de aztán csak kiszélesedett az az apró mosoly. Nem szokta zavarni a káosz, ami Kevénél várta, ha annyira nem volt hely, csak odébb dobott pár pólót és már meg is volt oldva. Ha valaki túl válogatós, lemarad a legjobb dolgokról. A jégkék szempár érdeklődve követte, ahogyan a házigazda lassan belemerült a pakolászásba, majd még ácsorgott pár pillanatig ott. Nem, mintha nem lett volna helye.
- Kéne, hogy legyen? - vonta fel a szemöldökét kérdőn, nem értette, mi lenne a gond. Nem volt baja az öltözködésével, néha ugyan kicsit mókásnak találta, de hozzá tartozott. A ne is résznél már valahogy érezte, mi következik, hát megadóan feltartotta a kezeit és ledobta magát a kanapéra, majd kibújt a kardigánból is, ami a kinti hideg ellen semmit nem használt, a benti melegben meg még annyit sem. Nem is értette már, minek vette fel egyáltalán. - Fine. Látod. Leültem, most boldog vagy?
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 17. 17:54 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a kevénél

Kicsit még fel is nevetett a srác a filmek hallatán, amit nem igen tudott Grace hova tenni. Kicsit bután is nézett rá pár pillanatig, de aztán megvonta a vállát, hogy oda se neki, végül is neki ebből nincs baja. Kissé még el is mosolyodott, mikor Keve tenyere az oldalán csusszant végig.
Az ajkába harapott, csendes hümmögéssel figyelve a fiúra, majd aprót bólogatott. Ő is rajongott volna érte, ha Keve megtartja, de ez mióta volt opció?
- Előre szólok, hogy nem szeretek takarítani! - közölte szórakozottan, hogy kicsit oldja a hirtelen generálódott majdhogynem feszültséget. Még végig is simított az állán kicsit, mielőtt visszaejtette volna a kezét maga mellé.
Nem értette, hogy miért kell pakolászni, mikor maga is megoldotta volna, de nem szólt egy rossz szót sem miatta, csak követte a pillantásával Kevét.
- Érzem ám az iróniát, attól, hogy nem ez az anyanyelvem, még beszélem rendesen! - nézett a jégkékjeivel rosszallóan a lengyelszármazékra, mielőtt még átvette volna a füzetet, az adott oldalnál kinyitva. Szerette a rajzait nézni, még inkább viszontlátni azt valahol utólag. A pillantását az oldalra szegezte, majd kissé az ajkába harapott, mielőtt visszapillantott volna Kevére.
- Én lehet, hogy egy kicsit élénkebb vöröset használnék itt, ezen a részen. De nekem nagyon tetszik, szép... Vannak még más terveid? - kérdezte felvonva kissé a szemöldökét, mielőtt még kicsit közelebb húzta volna Kevét a kezénél fogva. - Nekem a hétvégén befejezik a színezést,
ha minden igaz. Nem ülsz le?
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 18. 15:30 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a kevénél

Oh, nem akarta ő Kevét vagy a lakását bántani, épp eleget járt már erre ahhoz, hogy megszokja, hogy a fiú nem a rend és tisztaság bálványa. Legalább nem olyan végletes, hogy bedeszkázza az ablakokat, miután a nénik is kikezdik és egy creepy stalkere is van... oh wait...
- Talán majd legközelebb, tigris - biggyesztette le az ajkát a nő, de aztán csak vont egyet a vállán kuncogva. Nem szerette lelombozni Kevét, örült, ha jó kedve volt, még ha nem is gyakran látta ezt be magának vagy másoknak. Neki pedig egyenesen soha, hová vezetett volna az?
Keve nem értette a nőt, az meg nem értette Kevét. Csodás körforgás volt, mert nagyon bután is nézett a lány rá, mikor olyan morcin összevonta a szemöldökeit. Nem készült sehová menni, ha a másik nem akarja, csak megszokta már, hogy múló a varázsa, tart pár percig, majd ráunnak és ott hagyják, mint a megunt plüsst az utcán.
- Mondjuk az biztos, az előző is sokkal élénkebb lett, mint amit mutattál - bólintott aprókat, elgondolkozva rajta, hogy mikor is volt az. Hát annyiban biztos volt, hogy nem tegnap. A közben meg alakulon kissé elmosolyodott rásandítva, mert volt egy olyan érzése, hogy ez azt takarja, van még vagy nyolc ötlete, de egyelőre csak ez biztos belőle.
- Hm, már majdnem teljesen. Mondanám, hogy nézd meg, de az úgy hangzana, mint valami nagyon ócska elcsábítós szöveg egy B kategóriás felnőttfilmből - nevetett fel, de ez nem az a bájos, nőies nevetés volt, hanem mikor retardáltan felhorkant az ember.  - De ha akarod, viccen kívül megmutatom.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 31. 16:38 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a kevénél

Grace mióta ismerte Kevét, a fiú ahhoz a nőhöz járt, így nem vonta kétségbe azt, hogy érti-e a dolgát. Ha nem értené, egész biztosan keresett volna mást, aki kreatívabb, jobb és minőségibb munkát végez. De Kevének egy jajszava sem volt, így nem is értette, hogy miért akarna hirtelen mást keresni.
- Nekem Pesten csinálják, igazából nem olyan vészes. Már sem árban, sem egyébben. - Még a fejét is megingatta az angol, de persze, ezzel nem ajánlgatni akart, csak leszögezni, hogy tényleg akad, aki jól dolgozik azon a tájegységen is. Eközben Keve ledobta magát a földre és a papírjait bámulta elgondolkozva, amik szanaszét hevertek a padlón.
Nem igazán számított rá a nő, hogy még ki fogják elemezni a B kategóriás filmeket, oldalra is biccentette kissé a fejét, rosszalló pillantással, ami nem volt túl fenyegető, mikor a haját próbálta az arcából odébb tolni.
- Is vannak, de úgy gondoltam, hogy hozok neked kaját és megyek a dolgomra, nem forgatásra indultam - csücsörített kissé elgondolkozva, a mutatóujjával megkocogtatva az ajkait, hogy talán majd legközelebb előrelátóbb lesz. Bár ebből semmit nem gondolt komolyan, inkább csak biztonságba helyezte a fiú rajzát, mielőtt baja lesz és a fejét veszik.
- Izgat? - kérdezte a nő, azon a bársonyos, búgó hangon, amit nem sűrűn szokott használni, de aztán csak elnevette magát kicsit és kibújt a dzsekiből, majd a pólójából is. Nem volt egy szégyellős alkat. Felhúzta a lábait, majd elfordult, úgy, hogy Keve a hátát lássa. Ha minden igaz, nem volt semmi útban. A kép is már majdnem teljes volt, a színek ugyan néhol hiányoztak, vagy halványabbak voltak, de már hasonlított az összképre, amit Green megálmodott.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 1. 23:40 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | Nálunk

Angliában viszont a magyarországi paralellhez képest minden rend szerint haladt. A nő kicsit összetakarított reggel, míg a két gyerkőc aludt, illetve elrejtett apró kis nyomokat a kertben, ami az ajándékukhoz vezetett. Szerette csinálni, kifizetődőnek érezte a sok krimit és szabadulós játékot, amit az utóbbi pár évben eltolt. Azután átsétáltak az anyukájáékhoz ebédelni, meg szedtek pár kagylót a tengerparton, amit a dagály ott hagyott, aztán hazafelé vették az utat.
Igazából épp, hogy végeztek a lepakolással, meg a lánya a barna fürtökbe tűzte a nyuszifüles fejpántot, kopogtak is, amit a nő apróbb szitkozódással vett tudomásul, de valahogy enyhült a morcos arckifejezés, mikor meglátta, hogy kik is jöttek.
- Egye fene, talán így is bejöhetsz... - húzta el a száját, majd átvette Milánt, mindenféle zokszó nélkül, anélkül, hogy különösebb figyelmet szentelt volna az apja vigyorának. Kedvelte a két gyerkőcöt, kicsit újra élte azt a részt, amihez anno nem érezte magát alkalmasnak. Szóval ők el is kóboroltak a konyha felé, miután futó puszit nyomott a srác arcára, hogy valamit kerítsenek, ami jó a fiúcskának is, aki elég hamar közölte, hogy ő enni szeretne. Szóval az exlevitás igen jól lekötötte magát Milánnal, nem is zavarva a gyerekeit, akik általában csak zavaró tényezőnek szokták érzékelni az anyjukat, mikor ott volt Keve is.
- Apu, de ezt hova kell rakni? - hallatszott Peggy vékony hangja még a konyháig is, ahol Grace kis híján elejtette a kezében tartott poharat a hirtelen sokkhatástól. Eközben a kicsi lány odabent lelkesen mutogatott az ábrára, nagy kék szemeit a majdnemlengyelre függesztve, hogy ő nem tudja, hogy most felülről illessze össze a két darabot vagy alulról. Mindeközben az anyjuk csendesen facepalmolt az étkezőben leülve a kisfiú etetőszéke mellé és átértékelte az életét. Shit gets real.

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 2. 18:50 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | Nálunk

Gyakorlatilag Keve már elég otthonosan mozgott, éppen csak kulcsa nem volt a házhoz. Nem mintha ez gond lett volna, mert pontosan tudta, hol van a pótkulcs, arra az esetre, ha be kéne engednie magát és Gracenek ez nem volt ellenére.
Be is engedte, meg azzal a lendülettel el is, hogy ő majd elszórakozik Milánnal. Nem volt baja, szerette Keve gyerekeit, kicsit valahogy úgy, ahogy a sajátjait anno, szóval nem volt baja, mikor velük együtt állított be a srác. A szülei küldtek egy rakás kaját, amiben volt pároltzöldség is. Abból melegített neki egy kicsi pekedlivel, amibe belebiggyesztette a kedvenc, türkizkék babakanalát is, aztán felült az asztal szélére. Mert ugye, hova máshova is lenne kényelmes? A nagyfiú közben lelkesen kezdte az arcocskájába lapátolni a párolt zöldséget. Eközben a szobában Peggy éppen csillogó szemekkel bámult Kevére, aki csillagomnak szólította. Szerette a fiút, az oviban meg egy csomót tanultak családról, talán valahol ott csúszott be a képbe a megszólítás.
Grace ezzel ez időben mentális törés élt meg, a kezébe temette az arcát, amire a kisfiú kissé furcsán nézett rá, még meg is állt a kanál a kezében. "Sír?" Kissé sipítós, értetlen kérdés volt, de Grace egyből felkapta a fejét rá és meg is ingatta. Még egy mosolyt is felvésett valahogy, mire a kisfiú folytatta az evést, a nő meg az élete átértékelését.
- Ühüm! - A válasz magasabb és sípolósabb volt, mint a nő szerette volna, de ezek után azt is csodának élte meg, hogy meg tudott szólalni. Sürgősen rá akart gyújtani, ha lehet két cigire is egyszerre, de mivel éppen babázott, ez valahogy hátrébb került a napirenden.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 2. 19:38 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a Kevénél


Nem gondolta volna, hogy nélküle nem marad életben a srác, de azért kicsit jól esett neki néha az ilyesmi. Mint hogy random beállít kajával. Főzhetett is volna, de az már olyan romantikus, ragaszkodós gesztus lett volna, túlzásnak érezte volna a dolgot. Előbb vágta volna bele az otthon főzött ebédet egy papír kínais dobozba, hogy le ne bukjon vele.
- Biztos is voltam benne, ezért vagyok itt - vigyorodott el egy egészen kicsit, de aztán visszakomolyodott, nem akart ő ebben teljesen elmerülni. Még a végén olyasminél kötnek ki, amiről szó sem volt. - A jövő héten ráérek.
Szinte természetes volt, ahogy ezt kimondta és nem éppen egy poénos eszmecsere folyt volna arról, hogy mikor és mit forgassanak. Úgy 99%-ig biztos volt benne, hogy ezt a másik sem veszi komolyan.
A nagyonra kissé meg is borzongott a nő, felhúzta a vállait egy kicsit, az ajkába harapva, de aztán inkább csak vetkőzni kezdett, mielőtt még zavarba jön és meggondolja magát az egészről. Aztán Keve felülmúlta Lewy ferrariját és mire a nő pislanthatott volna, már mellette ült a kanapén, hatalmas, barna szemeit a nő hátán tartva.
- Nekem is tetszett - rándult össze egy pillanatra az angol az érintés nyomán. Szerette volna arra fogni, hogy hideg volt Keve keze, talán részben sikerült is. Nem túlságosan komolyan véve a dolgot. - Egyszer majd rajzolhatnál nekem is valamit...
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 2. 22:22 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | Nálunk

A szobában mindenki halál nyugisan eljátszogatott, igazából jóval gyorsabban is haladtak, mint az eredetileg ki lett találva, mert Keve is elég gyakorlott mozdulatokkal operált és a gyerekek is elég nagyok voltak, hogy tényleg segíteni tudjanak. Külső szemlélő számára pont olyanok lettek volna, mint bármelyik, normális család.
Csak az anyjuk kapott közben kisebb identitásválságot a konyha közepén, hogy mi az istent fog kezdeni megint az életével, ha Keve úgy dönt, hogy neki elég volt. Ő is oda volt érte, meg a gyerekei is.
Nagyjából sikerült rendbe kapnia magát addigra, mire a kis csapat megunta a játszogatást és elindultak a konyhába. Milán éppen egy adag répát morzsolt szét a széke tálcáján, Grace valahogy úgy érezte, a kisfiúnak nem szívügye az a zöldség.
- Egész gyorsan végeztetek.
Kevéék lerakták az asztalra a már kész csillagrombolót, mire kissé el kellett mosolyodjon. Még a fejét is megingatta kissé rosszallóan, mert pontosan tudta, mibe kerül egy ilyen és azt is, hogy ez a darab sem úgy esett le egy teherseprűről.
- Javíthatatlan vagy - szúrta oda az exnavinésnek, aztán az egyik lábát maga alá húzva fordult úgy, hogy óvatosan le tudja emelni a hajó fedelét. Kicsit tartott tőle, hogy valami olyan is jön vele, aminek nem kéne, de egyelőre úgy tűnt, minden okés.
Utoljára módosította:Grace Erin Green, 2018. április 2. 22:22
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 3. 00:27 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | Nálunk

A csillagromboló nagyobb kihívást kellett volna jelentsen, de Kevének nagyobb rutinja volt már az egészben, mint illett volna. Na, meg ugye ott volt a két kiskölyök, akik szintén nagyon szívesen segítettek neki, hogy meglegyenek az építkezéssel. Peggyt talán még jobban is érdekelte a Lego, mint Adriant valaha fogja, ő valahogy jobban szeretett volna playstatiönözni, ami meg be volt korlátolva időben.
- Másban is ennyire gyakorlott vagy? - kérdezett vissza a nő, ártatlan arccal, fészkelődve egy sort, hogy le se essen, de azért a remekművet is meg tudja csodálni, ha már ilyen kis rutinosan összepakolták neki. Milán továbbra is nagy lelkesen trancsírozta a zöldséget, a testvérét meg éppen Adrian szórakoztatta pár kisautóval, amit még a szobából hozott ki.
- Nem értem, hogy vesz bárki, bármit is garancia nélkül - rázta meg a fejét, kissé összevonva a szemöldökeit. Keve lepattintott egy darabot, hogy Grace könnyeben szedhesse le a tetejét az egésznek. Szórakozottan húzta végig hosszú ujjait a peremen, a tekintetét végigjáratva a rohamosztagosokon, amiket a gyerekek nagy ügyesen elrendeztek. Aztán lassan eljutott a fontosabb részre is, Vaderen kissé elmosolyodott, majd pár pillanatra össze is húzta a szemeit, mert biztos volt benne, hogy jól lát, de nem akarta elhinni.
- Az mi? - A mosoly valahogy elmaradt, a pillantását is csak másodpercekkel később tudta elszakítani a jelenet cameoszereplőjétől, hogy a szemöldökét felvonva nézzen értetlenül és kissé elkeseredetten Kevére. Nem szerette az ilyen vicceket.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 5. 16:28 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a Kevénél

Mindketten szerették a fontosabb dolgokat a szőnyeg alá söpörni, így bizony elég hamar oda került az is, hogy a nő ténylegesen miért jött és meddig tervezett maradni. Nem mintha erről hazudott volna, nem olt szokása, legfeljebb elhallgatja az igazság egy egészen kicsi darabját.
- A kedd az egy álcázott hétfő, nem kockáztatnám a testi épségem, legyen inkább a szerda - grimaszolt kicsit, elgondolkozva pár pillanatra. Nem mintha azt hitte volna, hogy Keve bántaná, legalábbis, szánt szándékkal biztosan nem, de nem árt az óvatosság.
A tetoválás egy fontos momentum volt a nő életében. Mindig akart, de valahogy sosem jutott el odáig, hogy ténylegesen csináltasson egyet. Eleinte azért, mert az ex-vőlegénye nem engedte, rendesen hisztériás görcsöt kapott az elképzeléstől is, aztán csak nem volt ingere semmire, ami fáj... Aztán elszerette Kevétől a gondolatot és most itt volt, két alkalom után, elég szépen alakuló, szuperhősös csodával a hátán. Meg a fiú kezével. Lassan megingatta a fejét, a haja néhány rakoncátlan tincse meg is szökött, ahogy a válla felett pillantott hátra, kis mosollyal.
- Nem, nincs különleges kívánságom, rád bízom magam - közölte szelíden, még az ajkába is harapott egy pillanatra, hogy elfojtson egy mosolyt. Aztán csak a felsője után keresgélt kicsit forgolódva, hogy vissza bújjon bele. - És a szenvedésen kívül mi jót terveztél ma estére?
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 23. 19:52 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | Nálunk

- Hm, igazán megnyerő tulajdonság, erre még később térjünk vissza és beszéljük meg - jegyezte meg kissé fanyar humorral, mert komolyan gondolta, csak valahogy nem állt a helyzet magaslatán. Szeretett volna megint olyan nyuszis és kis gondtalan lenni, mint egy-két órával ezelőtt, de a lelke egy része valahogy elemi szinten rá volt kódolva a boldogtalanságra.
A pillantása lassan bejárta a hajót, annak minden apró részletét, el-elmosolyodva rajta, hogy milyen ügyes is a csipet-csapat, ha összedolgoznak, de aztán az arcára fagyott az érzelem. Alig tudta a szemeit levenni a Batmanről, aminek a kezében ott volt az a bizonyos gyűrű. Nem tudta feldolgozni, úgy érezte, hogy ez most egy vicc, tudta, milyen nap van és szinte émelygett. Nem kellett válaszolnia, Peggy megtette helyette. A hirtelen beállt csendben Keve torokköszörülése szinte bántóan hangos volt a számára, de nem szakította el az arcáról a pillantását. Választ szeretett volna, olyat, amiben nem ábrándul ki teljesen. Ahogy a férfi közelebb lépett hozzá, erős volt a késztetés, hogy ő is tegyen egyet hátra, de csak ott maradt, félig a pulton ülve, hatalmas kék szemeit fürkésző tartva a másikon.
- Igen, az nekem is feltűnt - állapította meg apró biccentéssel. Kettő ütemet kihagyott a szíve, ahogyan ezt mondta Keve, hogy az az övé. A gyomra egészen apró gombóccá tömörödött össze. Hagyta, hogy a kezét odébb húzza, az ajkába harapva csúsztatta lassan az ujjait a másikéra, hogy lágyan végigsimítson rajtuk.
- Miért? Mármint  most viccelsz? Vagy... én... ez... nem akarlak ilyesmibe belerángatni, tudod, ugye? - A pillantása Kevéét kereste, érteni akarta, miért csinálja ezt.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. május 6. 14:57 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a Kevénél

- Nem tudom, de tény, hogy pocsék tud lenni - grimaszolt nagyokat a nő, jelezve a nemtetszését. Bár ő mostanság minden napra keményen tudta nyomni a diszlájkot, mikor Kevének éppen dolgozni kellett menni és ő még szerette volna, ha marad. Erről persze nem szokott szólni, mert milyen alapon is lenne ehhez szava?
Ugyan megborzongott, de nem a hideg volt az oka, így nem is kötelezte arra Kevét, hogy most pedig fejezze be a nézelődést és engedje már visszahúzni a pólóját.
- Mármint micsoda? - kérdezett vissza a nő, enyhén felvont szemöldökkel, éppen kiigazítva a barna tincseket a pólója alól, mert nagyon utálta, mikor bent maradt és piszkálta, meg akadályozta a mozgásban. Éppen nyúlt volna a felsőért, hogy egy rántással a helyére igazítsa, ehelyett Keve keze kötött ki a derekán, a póló alatt, el is lehetetlenítve kicsit a helyzetet.
- Hm, mit is? - kérdezett vissza a nő kicsit, ahogy megérezte az exnavinés leheletét a bőrén, kicsit le is hunyva a szemeit, apró mosollyal az ajkain. - Órát?
A hangja nem volt különösebben döbbent vagy kíváncsi, valószínűleg teljesen a tudatáig sem jutott el az egész, éppen elfoglalta, hogy a barna tincsekbe túrjon, kicsit közelebb csúszva hozzá.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. május 6. 16:30 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | Nálunk

Látta, ahogyan Keve a helyére igazította a hajót, leginkább akkor szokott ennyire kényszeresen matatni, mikor valami miatt feszült volt és ezt a nő is tudta róla. Persze, ettől még nem akart neki beszólni, valahogy nem tartotta jó ötletnek, hogy valamit elvicceljen, ami a másiknak esetleg fontos lehet.
- Nem...? - kérdezte, kissé reszketeg hangon, meredve pár pillanatig még a hajóra, mielőtt erőt vett volna magán ahhoz, hogy Kevére is rápillantson. A férfi mondjuk nem úgy nézett ki, mint aki annyira vicces kedvében van, vagy szenved a ténytől, hogy gyűrűt kell adnia neki. Mert nem is kellett, ő nem kötelezett soha, senkit ilyesmire.
- Hát... nem, azt hiszem? - pillantott a kezére, majd vissza az imént épp 'apu' titulussal ellátott... barátjára. Mert ugye ez volt a legutolsó dolog, ami még elhangzott kettejük között kimondva és komolyan. Hogy ők barátok. És ezzel el is voltak, ha valami nem is tetszett a másikban, mint baráti tanácsot, ki lehet fejteni. Az a kis karika Keve kezében azonban eléggé átírta volna a szabálykönyvet és ő nem tudta, hogy erre készen áll-e.
- De... mármint nem tudom... hogy ezt akarom-e. De téged igen. Nem csak most, vagy két hét múlva. - Egyre jobban kezdett zavarba jönni, de aztán csak a szabad kezével Keve pólójába markolt és közelebb csúszott kicsit. A nehezén túl volt, kimondta, ami valahogy mindig ott lógott kettejük közt a levegőben egy ideje. Aztán apró szusszanással kicsúsztatta a másik kezét a férfiéből és közéjük emelte, kissé elemelve a gyűrűsujját a többitől. - Várok...
Most már ott ült az a bizonyos félmosoly az ajkain, ahogy csillogó pillantással nézett a hősére.
Utoljára módosította:Grace Erin Green, 2018. május 6. 16:32
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. június 2. 04:07 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | Nálunk

Keve zavartan babrált a hajával, hogy egy kicsit lenyugodjon, a nő pedig éppen csak hogy nem hiperventillált. Nem volt felkészülve rá, hogy nyúlfülekkel a konyhapulton ülve, egy Birodalmi hajóban fogja találni Batmant, gyűrűvel a kezében. Azaz... ismerte magukat, tudta, hogy az abszurditásuk már-már Deadpooli magasságokba tud emelkedni, de nem gondolta volna, hogy ennyire.
- Nem vagy vicces, tudod? Nem is értem, mit esznek rajtad a nők - forgatta meg a szemeit látványosan, de most tényleg nem érezte viccesnek a dolgot. Legutóbb, mikor gyűrűt kapott, fordult a képzeletbeli homokóra és nagyon hamar eltűntek mellőle. Kicsit olyan volt ez most neki, mint egy második esély, hogy most mindent jól csináljon. Vagy, legalábbis megpróbálja. - Én... igen. Elfogadom...
Csak nagyon reménykedett, hogy nem diagnosztizálnak Kevénél hamarosan agy, tüdő, máj és prosztata rákot, mert bár adta a piros ruhás, nagydumás szuperhőst, megtartotta volna még a görényét.
Az ujját lassan a gyűrűbe csúsztatta, mielőtt még a férfi nyaka köré fonta volna a karjait, hogy megcsókolhassa, úgy igazán. Mégsem tudott minden érzelmet ezzel kifejezni, túlságosan is sok dolog kavargott még benne ott legbelül.
- Tetszik a hajad, mondtam már? - kérdezte végül, még egy apró puszit nyomva Keve ajkaira, mielőtt hátrébb csúszhatott volna egy kicsit a pulton. - A Csillagrombolót azért megtarthatom, ugye?
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. június 22. 23:08 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a Kevénél

- Tudod, hogy neked szinte mindenben azt adok. Szomorú, nem? - kérdezte, mélyet sóhajtva, mert nem mindig érezte helyesnek, hogy ennyire vakon bízik a fiúban. Mármint, elég sokszor ejtette már pofára az élet, amit ő nehezen hevert ki és még benne volt a félsz, hogy előbb-utóbb megint beleszalad egy istenes pofonba. Keve keze a derekán viszont valahogy mindig eltüntette a kételyt belőle, azt illetően, helyesen cselekszik-e. Az ajkai szenvedélyesen tapadtak a féllengyelére, hosszú ujjait a másik barna tincseibe mélyesztve.
- Aha... - érkezett a semmitmondó válasz, miközben a nő szembe fordult vele, kicsit, ha lehet még közelebb is csúszva, félig-meddig már Keve ölében ülve. Egyértelműen nem fogta fel, hogy miről is van éppen szó, a bőrét finoman végigkarcoló borosta valahogy több idegszálát vette igénybe, mint azt szerette volna. Az ajkai ismét a párjáéra simultak, ahogy a keze végigsimított a mellkasán, a kérdés csak közben csúszott ki... valahogy.
- Hogy... mi leszel? - kérdezte két csók között, utóbbit már Keve állára nyomva, majd egy apró foltban finoman szívott egyet a nyakán. - Olyan privát-vizsgás fajta?
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. július 14. 13:50 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a Kevénél

Keve nem volt egy szégyellős fajta és Green sem, ebben nagyon jól is passzoltak egymáshoz. Ha valamit akartak, meg tudták beszélni és nem kellett a végkimeneteleken stresszelni. Most azonban a nő ajka teljesen mással volt elfoglalva, aminek nem sok köze volt a beszédhez. A férfi tenyere kissé szorosabban markolt a derekára, de nem úgy tűnt, mint akit ez zavar, főleg az apró sóhaj után, ami kiszökött, bele a csókba. Már egészen közel voltak egymáshoz és Grace úgy érezte, ez így is van rendben, erre most szüksége van.
Nem akartak elmerülni ebben a tanár dologban, főleg nem most, de aztán csak jutott levegő még kérdésre is a nőből, így Keve csak felsóhajtva elhajolt. Nem is érezte már a válaszát annyira fontosnak az angol, ha cserébe visszatérhetnek tíz másodperccel ezelőttre.
- Szerintem illik hozzád - dorombolta a nő, még mindig Keve nyakába, mielőtt egy újabb kis csókot hintett volna a bőrére. A lengyelszármazék ujjai lassan a barna tincsekbe túrtak, Erin pedig egy pillanatra szélesen elvigyorodott, mielőtt még finoman megharapta volna az iménti csók helyétől pár milire. - Érdekel, hogy mik a terveid a jövőre, talán baj?
Ha baj lett volna sem tud ezen változtatni. Helyette kicsit elhajolt a sráctól és az ujjait végigfuttatta annak kulcscsontján, most már az ölében ülve, kissé el is kényelmesedve.
- Én is tanár leszek.
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. július 18. 02:29 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | Nálunk

- Kicsit sem - felelte a nő, de általában ilyenkor hazudik és ez most sem volt kivételes eset. Többnyire a tevéjének nem szokott kamuzni, csak ha egyértelmű volt, hogy viccel. Ennél azért jobban féltette a dolgokat kettejük között, hogy komolyan kockára tegye akármi miatt is.
- Sokkal? - kérdezett vissza, mielőtt még a karika az ujjára csúszott volna, az ajkai pedig Kevéére. Most már nyugodtabban állt hozzá, bár a lelke egy egészen kicsi, cinikus része még mindig huhogott a háttérben jó hangosan, hogy 'még mindig visszakérheti éjfél után'. Nagyon tudta magát utálni az ilyenekért, de ezért nem csak ő volt a felelős. Sokkal könnyebbnek érezte eltolni magától az embereket, mint hogy közel engedjen mindenkit és aztán pofára ejtsék.
- Megkérdezném, hogy milyen lesz legközelebb, de úgysem válaszolnál rá - állapította meg a nő, kissé elvigyorodva. Aztán utána a kissé görnyedő Tevét nézte, mielőtt még az etetőszékben félig-meddig alvó kissrácot figyelte pár pillanatig. Úszott az álla a zöldségmaradványokban, de olyan békésnek tűnt, szerette őket nézni ilyenkor. - Valahogy nem lep meg. Örülj neki, hogy Peggy nem csapott le rá, hogy 'enyémenyémenyém'. Csini bizsu, majd elhordja az előkészítőbe, jó lesz!
Ismerte a lányát, tudta, mennyire odavan Kevéért, meg mindenért, ami tőle van, vagy csillog. Ő a maga részéről megelégedett volna azzal is, ha csak az urát megtarthatja, anélkül, hogy aggódnia kéne, mi lesz két nap múlva.
- Lerakom a gyerekeket aludni, addig fújj egyet! - Próbált optimista lenni, adott is még egy futó csókot is Kevének, mielőtt lemászott volna a pultról és óvatosan kivette a kisfiút az etetőszékből, majd elindult a szoba felé, időközben összekapva a csipet-csapatot. Mindeközben pedig egy bizonyos zűr egyre közeledett a kertkapuhoz, de Green szerencsére erről mit sem tudott.


// Love Love Love Love Love Love Love //
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2018. július 18. 04:09
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. július 23. 23:08 Ugrás a poszthoz

Tati
#meh | 13th of July

Nem sok dolga volt ma a nőnek, kicsit a gyerekeivel szeretett volna lenni. Nem sok időt töltöttek itt, mióta az anyja elköltözött velük vissza Angliába évekkel ezelőtt, de néha jól esett neki elhozni őket ide, hiszen, valahol mégs ide tartoztak. Ma is ez történt, míg nem akadt más dolga. Keve, ha minden igaz, dolgozott, neki pedig nem voltak órái, ezért is kereste meg Tatit. Szerette, ha a gyerekei más, korban hozzájuk hasonlókkal játszottak, az a négy év meg nem igazán osztott vagy szorzott.
- Peggy ne etess homoktortát az öcséddel! Adri ne edd meg, ha tudod hogy homok!
Nem egyszerű az élet ezekkel a kölykökkel, ez a gondolat zakatolt a nő fejében, mielőtt odébb tette volna a vörös cipellőket. A lánya segített neki ma ruhát választani, úgy érezte magát, mint Szörny Ella.
- Ez nem hangzik valami biztatóan. Mi jót csinál? - érdeklődött enyhe szarkazmussal a nő, mert hát, ő is tudja, mennyire elevenek tudnak lenni a gyerekek, főleg falkában és neki ahhoz sok szerencséje volt, főleg újabban. Az ikrek az előkészítőben is előszeretettel cukkoltak bele másokat, hogy mondjuk menjenek végig a mászókán kapaszkodás nélkül. Mert Batman ezt tenné. Batman ügyes. Grace meg ideges és próbálja megmagyarázni, hogy Batman óvatos.
- Semmi különleges, azt hiszem. Megnyílt a könyvtár a hét elején, elégedett vagyok vele, sok meló volt, most élvezem a pihenést. Vagy, legalábbis valami olyasmi. Veled?
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. július 27. 09:50 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a Kevénél

Képtelenek voltak a dolgokat normális, várt mederben tartani. Mert ugye az ilyesmit illett volna megbeszélni, mondjuk jóval korábban, vagy legalábbis civilizált emberek módjára egy kávé vagy tea mellett. Ehelyett jóformán épp csak a nő szájába nem lihegte a választ Keve, Grace pedig köszöni, tökéletesen megvolt ezzel így is.
- A lényekre gondoltam, és nem pont ezért, de magas labda, lecsaptad magad elől - nevette el magát tehetetlenül megemelve a kezeit, hogy bizony ez nem rajta múlott, Keve jött, látott és meggyőzte saját magát is. - De igen, van benne valami, egy valódi görény vagy.
Kicsit türelmetlenül tolta lejjebb a férfi kezét, a csípője környékére, viszonozva a pillantását, mert rajta nem fog ki ennyivel, nem egy szégyellős lány, ha arról van szó, ő elnézegeti egy darabig.
- A jövőd? Majd meglátjuk - közölte sokatmondó pillantással, miközben a keze Keve pólójának aljához csúszott és egy kicsit feljebb húzta, hogy végigsimítson a hasizmain. Látta, hogy a lengyelszármazék elbámészkodott kicsit azon, ahogy ő helyezkedik, de nem bánta különösebben. Kicsit rajta volt a sor a vigyorgásban, ahogy az ujjait a barna tncsekbe futtatta, csak hogy finoman megrágcsálhassa Kevu fülcimpáját. Halkan felkuncogott, mielőtt válaszolt volna.
- Lehet, hogy kéne... De ettől lesz izgalmas, nem? - érdeklődött a nő, mert nem bánta a dolgot, ha az alatta terpeszkedő sem. - Mióta is érdekelnek a szabályok?
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. augusztus 8. 16:07 Ugrás a poszthoz


Somethingjustlikethis | a Kevénél

- Végül is a kettő majdnem ugyanaz - grimaszolt a nő kicsit, mielőtt még szélesebben elvigyorodott volna. Szerette, ahogy Keve hozzáért, csak olyan könnyed és fesztelen volt a mozdulat, amivel odébb söpörte a nő haját az útból. Más kérdés, hogy volt épp elég ideje rájönni, hogy és mi is az, amitől nem akad ki teljesen a zöld.
A beszélgetés amolyan háttérszálként futott a történetben, mint mikor a filmben hozzávágnak egy plusz történetet, ami csak mellékes hangsúlyt kap, így nem az érdekelte első sorban az angolt. Helyette inkább Kevére koncentrált, minden egyes idegszálával.
- Vedd le ezt a göncöt... - jelentette ki, már-már parancsoló hangsúllyal, kicsit rá is segítve, hogy mire gondol, feljebb húzva ismét a piros pólót. Ő szerette, meg tudta, hogy Majás cucc, de abban a pillanatban útban volt és kérlelni nem szeretett. Persze, dominancia-harcot sem szeretett volna indítani, egész egyszerűen a férfi tudtára adta, hogy az most nincs ott jó helyen.
Talán Keve nem figyelt néha arra eléggé, mit és milyen intenzitással csinál, de erre még sosem érkezett panasz. Legalábbis, abban a pillanatban nem, ahogy most sem, egy apró szisszenéstől eltekintve, ahogy a vörös foltok ott maradtak a nő porcelán-fehér bőrén, afféle emlékeztetőként, hová is tartozik.
- Mit nem? - érkezett a visszakérdés, apró nevetéssel, mielőtt még Keve pillantásába felejtkezett volna pár pillanatig, apró mosollyal. Határozottan boldog volt így. - Majd segítek, nehogy aztán legyen olyan, amit betartasz...
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Grace Erin Green összes RPG hozzászólása (134 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 » Fel