36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Seth Gareth Selwyn összes RPG hozzászólása (194 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] Le
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2017. szeptember 15. 22:40 Ugrás a poszthoz

Magnus | illúziómágia vizsga |

Minden valószínűség szerint tenyérbemászó az a magabiztosság, amit a lehető legnagyobb természetességgel prezentál épp' - kifogástalan, a maga módján mégis hivalkodó öltözéke; a tartása, a hanghordozása, minden mozdulata olyasfajta, már-már veleszületett hanyag eleganciát sugároz, ami szinte kizárólag a hozzá hasonló aranyvérűeket jellemzi. Semmi kirívó vagy feltűnő, mégis, a legszürkébb öltöny is kiemeli a tömegből.
Nem tud beolvadni. És nem is akar.
- Kérek egy perc gondolkodási időt, ha nem haragszanak az urak.-*A mosolya nem hagy kétséget afelől, hogy ha haragszanak, ő akkor sem hagyja siettetni magát. Ez itt nem harctér (még ha ki is kiáltották közellenségnek, oh well), márpedig amíg nem emberéletek forognak kockán, nincs oka elkapkodni semmit.
Vannak ritkán használt, de annál effektívebb trükkjei - ugyan nem igazán érti, hogyan is működik az egész, elég pontosan érzi, mi vonzza az emberek figyelmét, mit várnak tőle és mi nyeri el a tetszésüket (vagy a rosszallásukat). Alighanem a brit varázstársadalom krémje közt eltöltött évek csiszolták ilyenné, ahol az illem elleni legkisebb vétség is elvághatja valaki karrierjét; végeredményben lényegtelen. Tekintete a bírákra siklik. Adott három úriember, akik égnek a vágytól, hogy darabokra cincálják és minden létező hibájára rámutassanak.
Adjunk hát nekik koncot, marakodjanak csak.
Az alakja úgy jelenik meg, mintha ebben a pillanatban hoppanált volna a terembe - halk pukkanással, hirtelen nyerve teret és súlyt, felkavarva a levegőben itt-ott megcsillanó porszemeket. Az arcán meglepettség suhan át, mielőtt visszanyerné egyensúlyát és megköszörülné a torkát, kellemes, bár a terem miatt enyhén visszhangzó hangon megszólalna.*
- Üdvözletem! Egy pillanat...-*Esőszag kíséri, talárjáról leráz néhány vízcseppet, mielőtt pálcáját előhúzva szárítóbűbájt hajtana végre. A mozdulatainak súlya van, ahogy a ruha minden redőjének is, neszez és érintésre leginkább évszaknak megfelelő, vékony anyagú darab. Nemcsak a fizikára ügyelt azonban, de az árnyalásra, a leginkább igénybevett részeknél látható kopásokra, kis szennyeződésekre, gyűrődésekre is. Az alak csak akkor szusszan elégedetten, amikor a nedvességtől begöndörödött haja is visszaáll eredeti formájára - a mosolya sarkában gödröcskék, a szemzugában halvány szarkalábak jelennek meg, ahogy a vizsgabiztosok felé fordul, jelezve, hogy immáron rendelkezésükre áll. A közelebb állók érezhetik eddig észrevétlen illatszerét is.
A dolog trükkje, hogy valójában nem egy illúzió lett létrehozva, hanem három. A Magnus mellett ácsorgó és a hozzá intézett kérdésekre válaszoló Seth sem valódi, mert amint nem rá összpontosul az emberek figyelme, az eredeti egy láthatatlan köpennyel felérő illúzió leple alatt elsétál, hogy kényelmesen nekitámaszkodjon a falnak és onnan figyelje a történéseket.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2017. szeptember 24. 17:51 Ugrás a poszthoz

Sebastian
Szeptember 13., ötödik látogatás

Mióta Avery elmondta, kétszer járt itt - először csak benézett, amikor az öccse aludt, hogy váltson pár szót a javasasszonnyal és a pszichológussal; másodszor azonban sokáig ültek a látogatásokhoz kialakított kis társalgórészen, ahol nem zavarták a többi gyengélkedőn tartózkodót, erről-arról beszélgetve. Ügyelt a megjelenésére és a stílusára, hogy semmiben se térjen el a tőle megszokottól, miközben a vele szemben ülő félidegent tanulmányozta és várt. Várta. Hiába.  
Miközben a már ismerős, kopott fotelban ült és a Sebastianért induló ápoló hátát nézte eltűnőben, a száraz, udvarias mosoly maradéka is lepergett róla. Bűvészt megszégyenítő, elegáns mozdulattal húzta elő a pálcáját, hogy megfelelő bűbájokkal szigetelje el a sarkat a többi résztől - precíz, gördülékenyen egymáshoz fűzött intésekkel dolgozott, hangtalanul. Utolsó vonásként az asztalra helyezi az eszközt, illúzióval kendőzve el a nem kívánt pillantások elől, bár kétli, hogy sokan látnák a gesztusban a jelentőséget.
A kávéja után nyúl, hátradőlve és az ablakon át az oly' ismerős tájat fürkészi, míg a karfán könyököl és beszívja a megnyugtató aromát, ami elnyomja a gyengélkedő idegborzolóan steril kórház-szagát.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2017. szeptember 24. 20:02 Ugrás a poszthoz

Sebastian
Szeptember 13., ötödik látogatás

Hallotta a csosszanó lépteket és fejét az érkező felé fordította, egyetlen pillantással mérve végig alakját, arcán hosszabban időzve el. Van egy halvány mosoly, ami mintha eltévedt volna, sehogy sem találja helyét Seth ajkain és nem is tükröződik a tekintetében. Furcsamód azonban más érzelemnek sincs igazán nyoma, mint ha az ember túl messziről néz egy képet és a vonások kivehetetlenné válnak. Mozdulatai szótlanok, belesimulnak a köztük elterülő csendbe. Belekortyol a kávéjába, majd a másik bögre felé int fejével, ami az asztal másik felén vár, alighanem Sebastianra.*
- Szia. Hoztam kakaót, bár valószínűleg a következő tíz évre el vagy már látva édességgel,-*tette hozzá nyugodtan, megvárva, hogy a másik leüljön. A kávéjának felszínét fürkészi pár pillanatig, a rajta megülő páragomolyokon merengve. Nincs ebben sok szokatlan, mindenki a maga módján téblábol a fiú körül, amióta csak magához tért.
Az ő kivételével.*
- Tudom, hogy nem vagyok a bátyád,-*törte meg a hallgatást, felpillantva és farkasszemet nézve Sebastiannal. A hangja nem árulkodik indulatokról, még csak nem is erősebb a szokottnál.*- Tudom, hogy nem a bátyád vagyok. De azt nem, miért hallgattad és hallgatod el előlem még most is.-*A tekintete nem engedi a másikét és ha most nem is úgy tűnik, fel van készülve rá, hogy Sebastian menekülni próbál majd.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2017. szeptember 24. 21:42 Ugrás a poszthoz

Sebastian
Szeptember 13., ötödik látogatás

Nem törekedett kíméletességre, mert egyetlen utat sem látott, ami fájdalommentesen vezetett volna innen. Ez nem a másfél évről szólt; nem csak erről a másfél évről. Az életét írták át, az emlékeit szabták át, s ezzel őt magát is, bár ezen a ponton nem volt biztos benne, hogy is hívják, vagy van-e neve egyáltalán.
Nem ő élt abban a házban. Nem az ő szülei voltak. Nem ő szeretett bele Averybe. Nem az ő barátai vették körbe. Hanem Sethé. Sethé az öltöny, amit mintha rá öntöttek volna; Sethé az emberek valódi mosolya; Sethé az élet, amit bitorol.
Egyedül az érzései voltak a sajátjai, s ez a másfél évnyi ébren álmodás. Valahol sajnálta a fiút, akinek alakja úgy feszült meg, mintha ostorral vágott volna végig rajta; valahol fájt, hogy összegömbölyödött előtte, mintha megütötte volna. Lehet, hogy nem úgy szerette, ahogy Seth; de szerette a maga módján, ahogy tőle telt.
Nem közelített és nem is nyúlt feléje - Sebastian minden mozdulatából, de a hangjából is elutasítást érzett, elutasítását annak, akivé őt tette. Ő egy átmeneti kényszermegoldás, egy utánzat; teljesen mindegy, jól vagy rosszabbul sikerült-e az eredetinél. Akármit tesz, valaki más árnyéka mozdul a háta mögött.*
- Fogalmam sincs, higgyek-e neked. Hogy hihetek-e. Vagy hogy számít-e. Hogy van-e választásom és súlya annak, amit teszek.-*A gondolatait adta, nyersen és finomítatlanul, érzelemmentesen.*- Miattam nem akarod elhagyni a gyengélkedőt, ugye? Mondd meg, mit tegyek.

Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2017. szeptember 24. 23:47 Ugrás a poszthoz

Sebastian
Szeptember 13., ötödik látogatás

Némán figyeli a másik szenvedését, mielőtt illúzióból falat vonna maguk köré, mert elég, ha ő látja a megtört alakot, aki beszélni sem tud hozzá; ahogy ő sem mondhat Sebastiannak semmit, ami most segítene. Ülnek hát egymás mellett és hallgatnak, ki-ki a saját világába zárva, míg az idő egyformán telik.
Bólint és belekortyol a forró italba. Semmit. Tényleg mindegy, mit tesz vagy akar tenni, ha a másik képtelen nemhogy a szemébe, de rá nézni is. Fáj, de már ez sem úgy fáj, nem olyan élesen; mint egy régi sebhely, felsajog, ha rosszul mozdul az ember. A kérdések is ilyenek, tegnap óta porosodó, idejétmúlt gondolatok, amiket csak azért mond ki, mert nem tehet másként.*
- Nem tudom, min változtathatna.-*Kézzelfoghatóvá tenni emlékeinek pusztítását, láthatóvá a töréseket, tapinthatóvá a rettegést - mi értelme ennek? Belekortyol a kávéjába, visszacsöppenve abba a pillanatba, amikor néhány napja először töltötte el az érzés.
Hogy valaki értelmetlenül nagy árat akart fizetni ezért a pár hónapért.*
- Nem merült fel benned, hogy jobb lett volna hagyni elmenni?-*Egyszerű kérdés, mert ezen a ponton kétségtelen, hogy létezése teher - elvesztette a többiek bizalmát, s kapcsolataik lassan, de biztosan felszínes, semmitmondó ismeretté halványodtak. Seth indította el ezt a lavinát, akarva vagy akaratlan és úgy tűnik, ő minden, amit meg tudtak menteni belőle; ám ez nem volt, talán nem is lehetett elég.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2017. szeptember 25. 19:08 Ugrás a poszthoz

Sebastian
Szeptember 13., ötödik látogatás

Sokáig hallgat, rezzenéstelenül állva a másik haragját, tűnődő egykedvűséggel szemlélve a kirohanást és a hirtelen lecsillapodást egyaránt. Ha kezdetben mozdult is valami még benne, mostanra elillant - hiába az indulatoktól terhes levegő súlya, ha úgy érzi, füstöt kortyol és ködöt nyel. Való igaz, kísértetként tartották itt, s aligha érthette meg Sebastian annak szürrealitását, ahogy egyik pillanatról a másikra légüres térben találta magát, mert a valóság és a puszta illúziók megkülönböztethetetlenné váltak. Nem maradt mibe kapaszkodnia, így mintha lét és nemlét határán lebegett volna, annak tudatában, hogy megcsonkított maradványa valakinek.*
- Megerőszakoltad az elméjét.-*Sem düh, sem fájdalom, még csak meglepettség sem látszik az arcán - egyszerű tárgyilagossággal néz farkasszemet a másikkal, azzal a fajta udvarias figyelemmel, ami valódi érdeklődéstől mentes.*
- Az ő elméjét. A feloldozást, amire annyira vágysz, én nem adhatom meg. Annyit tehetek, hogy maradok és segítek, amíg vissza nem hozod.-*A szavaknak súlya volt, mégis szárazan peregtek, furcsán koppanva, mielőtt Sebastian lábához gurultak volna.
Válasz helyett maga mellé nyúl a fotelbe, hogy az asztalra helyezzen egy kopott bőrkötésű, jóformán karvastag könyvet. Nem, nem is könyv volt, a kilógó lapok egyikén-másikán mintha írott betűk sötétlettek volna - valamiféle jobb napokat látott füzet lehetett. Felállt, egyik kezében kávéját tartva, a másikkal pálcáját véve el, hogy feloldja a varázslatokat.*
- Majd benézek, ha addig nem tiltasz ki.-*Búcsút int, lassan megindulva az ajtó felé.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2018. június 23. 23:21 Ugrás a poszthoz

Minden jelenlévőnek

A hajón tisztán hallatszott a robbanás, a fedélzetről pedig tisztán látszott a füst és a repedés, ahogy a torony fenyegető dőlése is. Szokatlanul zilált a megjelenése, ahogy beviharzik, bár nem zihál, érezni rajta, hogy idáig futott a kastély átellenes végében lévő irodájától. Az egyik kezében a hirtelenjében felmart felszerelésével, a másikban pálcával érkezik, mert útközben mozgósította a patrónusát is, hogy üzenetet küldhessen az igazgatónak és a javasasszonynak. A szíve a torkában dobog, mert kívülről lehetetlen volt felmérni, mekkorák az okozott károk, de a hang máris elkezdte vonzani a bámészkodókat, aminek a legkevésbé sem örül. Azonban az a dolga, hogy megőrizze a nyugalmát, úgyhogy egyetlen suhintással kijelöl egy jó tíz méteres távot a helytől, ahol a Szfinxnek kellene állnia, majd az gyülekezők felé fordul.*
- Minden diák a vonal mögé! Már tájékoztattam az igazgatót, mindjárt érkezik a segítség, úgyhogy ne akadályozzanak a munkánkban! Prefektusok, kísérjenek vissza mindenkit a nagyterembe!-*Sonorus nélkül is mindenkihez elér a hangja, sőt, a közelebb állók ösztönösen hátra is lépnek párat, mert a csendes, derűs brittől a legkevésbé sem vártak ilyesmit. Ha a szó nem hat, akkor varázslattal fogja visszaszorítani őket, de ad egy esélyt arra, hogy maguktól mozduljanak és nagyon reméli, hogy élnek is vele.*
- Maguk!-*fordul vészjóslóan az Ombozi-Payne duóhoz, akik ezt a helyet és időt találták legalkalmasabbnak az ostoba civódásra.*- Tegyék magukat hasznossá vagy tűnjenek innen.-*A hangjából érezhető a harmadik opció, amiben ő tünteti el őket. Nincs ideje szórakozni velük, úgyhogy kinyúlva megragadja a kalimpáló Huszthy karját, hogy félrevonva közölhesse vele a legfontosabbakat. Nem akar pánikot, azonban felesleges sérüléseket sem.*
- Le kell zárni az ide vezető folyosókat, a helyzet nem biztonságos. Láttam kívülről a tornyot, haladéktalanul a bűbájokkal és a fallal kell foglalkoznom. De fogalmam sincs, mi okozta a robbanást vagy lesz-e következő, szóval ne maradjon itt senki, aki nem a mentést és a javítást végzi!-*Ezzel bocsátja útjára, hogy a szemüvegét felcsatolva nekilásson a manatérképezésnek. Látnia kell, hol sérültek meg a tornyot összetartó és védő varázslatok, szóval a legegyszerűbb, ha innen indul és majd az ablakon át kilépve folytatja.
A fenébe is. Ha itt lenne Sebby, legalább a titkos járatokat leellenőriztethetné vele, akár járhatóvá is téve.  
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2018. június 24. 00:36 Ugrás a poszthoz

Mindenki

Ombozi lépést tart vele, amíg az üres kerethez üget, sőt, letegezi, amit máskor talán zokon venne, most viszont egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Amúgy is melegítőben áll az egész zűrzavar közepette.*
- Ért a bűbájokhoz vagy a védővarázslatokhoz? Ismeri a Levitához kapcsolódó járatokat?-*szegezi Noelnek a kérdést, anélkül, hogy megfordulna vagy félbeszakítaná a munkáját - a pálcája szüntelenül jár, akár egy karmesteré, ahogy a folyosó falainak és mennyezetének állapotát méri fel. Jobb, mint várta, de arra következtet, hogy a robbanás az alapokat is megrázta. A fenébe.
Merlinnek hála nemcsak a gólyák, de a felnőttek is kezdenek szállingózni; felismeri a háta mögött Tatiana kellemes hangját, bár csak egy apró biccentéssel veszi tudomásul érkezését, szemét le sem véve a falról.*
- Jó. Köszönet.-*Kurtán felelget, mert nem szívesen osztja meg figyelmét ebben a helyzetben. Szíves örömest átengedi a diákok és hivatalos szervek koordinálását a titkárnőnek, mert a szakértelmét igénylő részt nem bízhatja másra és nem is tűr halasztást. Könnyebb lesz, ha nem kell közben a lábatlankodók miatt aggódnia. Az, hogy nem kérdez vissza, elárulja, tisztában van az említett képességgel.*
- Vagy ő, vagy kerítse elő valamelyik melodimágust. Csak vigyenek innen mindenkit, aki nem segít. Irányítsa hozzám azokat, akik járatosak a védelmi varázslatokban, értenek a bűbájokhoz vagy a manaelemzéshez.-*Vicces mód még mindig nem mállott le róla minden udvariasság, ebben a helyzetben is maradt benne valami ízig-vérig brit. Mindeközben szüntelenül a Szfinx portréjának környékét vizsgálja, hogy biztosan átjárható és biztonságos legyen erről az oldalról - nem akarja megtörni a varázslatot, nehogy kiiktassa a varázstárgyat és ezzel egy menekülési útvonalat is, másik átjárót vágni viszont túl kockázatos így.
Közben befut még egy tanár, akit nem ismer, legfeljebb látásból. Az újak egyike és őszintén megvallva, nem áll a helyzet magaslatán. *
- Én részt vettem a készítésükben. A portré marad. Ha nincs itt, arra jó oka van, a falszerkezetet semmiképp sem szabad most bolygatni.-*Ennél rövidebben és egyszerűbben nem tud és nem is akar most magyarázni, ám muszáj tisztáznia a helyzetet, mielőtt valaki hasonló módon gondolkodva megpróbálja "megoldani" a bejutást.*
- Normál esetben nem lehetséges, de a torony bűbájai megrongálódtak. Ettől egyaránt lehetnek hatástalanok és működhetnek kiszámíthatatlanul. Kerítsen seprűt!-*Adja ki az utasítást Blakenek, mert ezen a részen nem fog tudni sokat tenni, ki kell mennie, akkor pedig hasznát veszi, feltéve, hogy nem csak a száját tudja járatni. Nála itt van miniatürizálva a repdeszkája, felszállásra készen.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2018. június 24. 23:09 Ugrás a poszthoz

Mindenki, de főleg Evena

Blake elrohan, helyébe azonban újabb emberek érkeznek - gyógyítók, tanárok, bár ez nem feltétlen jelenti, hogy a helyzet javulni fog. Ékes bizonyítéka ennek az, ami a jóslástan tanár szájából hangzik el, mielőtt még válaszolhatna Noxen kérdésére.*
- Eszébe ne jusson!-*csattan fel Huszthy felvetésére, mert épp az imént mondta el, hogy a tornyot védő bűbájok nem feltétlen szűntek meg, de ezek szerint a férfi nem ért hozzá, csak okoskodik.*- Elintézem, hogy biztonságosan bejuthassanak mentőcsoportok, de momentán csak én tudom megmondani, hol és hogyan lehetséges. Ne kockáztassa, hogy a varázslatok detranszfigurálják, vagy illetéktelen behatolóként azonosítsák.-*Remélhetőleg nem kell még egyszer elmondania, mert nincs ideje minden egyes utasítását elmagyarázni, nem tanórán ülnek.*
- Akkor ne tartson fel,-*fordul oda Huszthyhoz, aki az egyértelmű tények ismertetésével sehova sem vezető monológot tart épp. Aztán a gyógyítóknak int, miközben előkapja zsebéből a Szitakötőt.*- Ez az átjáró biztonságos, ha a túloldal szabad, át tudnak jönni rajta. Maradjanak itt, ha járhatóvá tettem másik útvonalat, azonnal küldök patrónust.-*Máris mozdul tovább, ablakot nyitva és felugrik a párkányra, hogy a levegőre fektesse a repdeszkát, amit beszéd közben normál méretűre változtatott, rálépve. Magához inti Evenát, mellőzve a szemkontaktust, hogy szünet nélkül varázsolhasson.*
- Jöjjön! Mihez ért a medimágián túl? És maga?-*kérdezi az esetleges csatlakozóktól, miközben egy-egy pálcaintéssel felcsatolja a rögzítéseket. Ez a szerkezet szabadon hagyja a kezeit, mégsem akadályozza a pontos és gyors repülésben, sőt, szükség esetén elbírja még egy ember súlyát. Csak annyit vár, hogy válaszolhassanak, de a tekintete már a tornyot pásztázza. Nem engedheti, hogy a talajon mozogjanak az emberek, amíg meg nem újította a stabilizáló varázslatokat. Invitozni fog, a hajóról viszonylag gyorsan ide kellene érnie a cuccoknak - ott van a másik röpdeszka és Sebby seprűje, ha más nem is.
Utoljára módosította:Seth Gareth Selwyn, 2018. június 24. 23:30
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2018. június 26. 00:30 Ugrás a poszthoz

Ricsi, Evena, Aaron és Marcell

- Ide!-*gyakorlatilag meg se várja, hogy az öccse befejezze a kérdést - ha valakire, rá óriási szükség van most, míg a gyógyítók egyelőre csak készenlétben várakoznak. A kérdésre nem felel, nem tudni, mennyien vannak bent és kik ragadtak ott, de erről bármelyik önkéntes felvilágosítást adhat (és valószínűleg meg is teszi majd).
Időközben a hívott tárgyak is megérkeznek, ügyesen elkapja őket, hogy Marcell elé tartsa a seprűt és a röpdeszkát. A szabadon maradó repülőeszközt itt hagyja, hogy még valaki csatlakozhasson, ha esetleg késve befutna még.*
- Válasszon! Maga bemegy velük, követi az útmutatásukat és elkezdi az evakuációt,-*gesztikulál Apáthynak Ricsi és Evena irányába, mert emlékszik a srácra és megbízhatónak ítéli a tudását, bármilyen kelletlenül is küld bárkit odabentre.*- Maga első körben velem marad,-*int Blakenek, mert ha ereklyevadász, akkor rendelkezik néhány készséggel, aminek most nagy hasznát veszi, ha elsőre nem is úgy tűnik. Ezzel ellöki magát a párkánytól, hogy a többiek is felszállhassanak; eltávolodik a kastélytól, hogy az egész tornyot belássa. Nemcsak a füsttel lesz gond, a klubhelyiség lángjai már elharapóztak, ami további problémát jelent.*
- Odabent le kell vinni a hőmérsékletet is, de ne hirtelen, mert a felhevült elemek megrepedhetnek. Ha vizet kondenzálsz, figyeld, hogy reagálnak a falak,-*köti az aeromágus lelkére, mert bízik a képességeiben, a tapasztalatai viszont hiányosak. Nála nagyobb segítséget perpill talán nem is remélhet, főleg, mert ismerik egymás gondolkodását és ő tanította bűbájokra, nem kell vesztegetnie az idejét. Amíg ő felméri a terepet, rábízhatja a csapat felkészítését.*
- Tedd őket tűzállóvá és hőállóvá. Amennyiben leszállnak a toronyban, landolás előtt könnyítő bűbáj. Ahol lehet, javítsák a belső struktúrát vagy ha nem megy, tüntessék el a törmeléket a terhelt oldalon. Ricsi meg tudja mutatni a szükséges varázslatokat, ha nem biztosak benne.-*zárja le, szinte azonnal elreppenve, mert minden másodperc számít. Szemüvegén keresztül manaszálak egész pókhálóját látja, akármerre is néz, de tudja, mit keres. Az ablakokkal és a nagy repedésekkel kezdi, egy teljes kört megtéve a torony körül, hogy valamennyi lehetőséget számba vegye és összehasonlítsa, osztályozva és jelölve őket. Behatoláshoz elég lesz néhány kisebb, ami időt nyerne neki, hogy valódi menekülési útvonalat alkothasson.
Sorrend: bejuttatni a csapatot, gyorsan konzerválni az alapot és megerősíteni a falat, aminek a torony támaszkodik, utána létrehozni egy evakuációs vonalat és megkezdeni a helyreállítást.*
- A naranccsal jelölt nyílásokhoz ne közelítsenek kívülről. A vörössel jelöltekhez egyáltalán ne. Blake, a zölddel jelöltek a magáéi, hatástalanítson rajtuk annyi bűbájt, amennyit tud,-*Ezek a legegyszerűbbek, bár nagyon kevés akad belőlük, viszont ezeknél nem fenyeget további szerkezetgyengülés vagy mágikus baleset. Ő maga egy első emeleti, nagyobb repedést céloz meg a torony oldalában, ami stratégiai fontosságú, mivel biztonságos méretű, jó kiindulópont és a falak stabilitása is elfogadható - még. Olyan közel repül hozzá, amennyire csak a lehetőségei engedik, pontos, végletekig kiszámított mozdulatokkal dolgozva, felváltva ellenőrizve a fal integritását és a beleszövődő manaszálakat bontogatva. Hoppanálásgátló, detraszfiguráló, sötét mágia blokkolók, mászásgátlók, riasztók szövevényén verekszi át magát, amit lehet, szabályosan oldva fel, a maradékot viszont meg kell törnie, mert nem áll módjában kísérletezni. Feszült koncentráció ül az arcán percekig, mielőtt megidézne egy kis csapat madarat, egyenesen a nyílásnak irányítva őket.
Ha ők átjutnak, akkor indulhat a csapat is.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2018. július 1. 00:13 Ugrás a poszthoz

Mentőcsapat, majd gyógyítók

Az átjáró biztonságos - már amennyire ez lehetséges jelen körülmények közt - ám mielőtt megadná a jelet a csapatnak, egy mozdulattal fénylővé teszi az átjárót, majd gyorsan szütyőjébe túr és elővadássza belőle az iránytűjét. Ki tudja, mikor használta utoljára, mégis mindig a keze ügyében tartja, talán megszokásból, talán csak szentimentalitásból. Felpattintja a tetejét és két pálcaintéssel bejelöli rajta a repedést, hogy a szerkezet vissza tudja hozzá vezetni azt, aki ért a működéséhez. Az öccséhez röppen, kezébe nyomva a ketyerét, magyarázat nélkül, elvégre eléggé magától értetődő az egész gesztus.*
- Mehettek. Csak okosan,-*egyetlen pillanatra Ricsi szemébe néz, de nincs idejük érzelgősségre, szinte azonnal mozdul is tovább, hogy a Blakenek kiosztott ablakokra nézzen. Jobb, ha több szabad kijárat lesz, mert akármennyire is igyekszik, nem tudja garantálni, hogy a torony állapota nem romlik és nem válik átjárhatatlanná egyik vagy másik út.
Megkerüli a tornyot, amíg meg nem találja a kékkel megjelölt ablakot, gyorsan ellenőrizve az állapotát és megkönnyebbüléssel nyugtázza, hogy az ereklyekutató tényleg jó munkát végzett, ha nem is távolított el minden bűbájt. A maradékot már sokkal könnyebb feloldani és újra egy csapat madárral teszi próbára az átjárhatóságát, mielőtt bármerre is mozdulna. Ruhaujjával letörli homlokát, állít egy kicsit a szemüvegén, majd feltekint és pillantása megakad a kilátó tetején rekedteken - nem kerül sokba megállapítani, hogy a manaszálak nem akadályozzák őket abban, hogy elhagyják a tornyot. A legszívesebben azonnal hozzájuk sietne, azonban be kell osztani az erejét és arra koncentrálni, amit nem bízhat másokra. Azt azonban megteheti, hogy értesíti a folyosón várakozó medimágusi csapatot, így nonverbálisan megidézi patrónusát és a hatalmas, méltóságteljes holló visszaszáll hozzájuk.*
- A tetőtéri kilátóban diákokat látok, a kifelé mozgást nem akadályozzák a varázslatok. A tornyon a ragyogó ablakok és repedések lesznek a biztonságosan átjárhatóak.-*A madár az ő hangján beszél, s az információ remélhetőleg eljut majd a varázsbaj-elhárítókhoz vagy a később érkező tanárokhoz is.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. augusztus 10. 23:35 Ugrás a poszthoz


UK, London


Hűvösebbre fordult az idő - bár még benne jártak a nyárban, London utcáin egyre gyakrabban meg-megjelentek reggelente a ködfoszlányok, főleg a Temze környékén. A fények is másak voltak, valahogy fakóbbak, fáradtabbak, pedig az ágakon még zöldelltek a levelek és az emberek lenge ruhában jöttek-mentek. Seth komótosan sétálva figyeli mindezt, ujjai közt cigarettaszálat sodorgatva, ám meg sem kísérelve rágyújtani. Pedig a megjelenéséhez illene a merengés közben ég felé eregetett füst, mert grafitszürke zakójában és hófehér ingjében úgy hat, mint valamilyen olcsó ponyvaregény sármos, magányos főhőse. Az átlag szemlélő nem igazán veheti észre a részletekben rejlő disszonanciát, ahhoz meg kellene állnia, hogy hosszasan nézhessenek egymás arcába, szemébe. Ő azonban kerüli a szemkontaktust, jobbára perifériás látásával követei a tömeg mozgását és előzi meg az ütközéseket, míg eljut úticéljáig.
A kirakatüvegen át látja, hogy ott ül; újságjába mélyedve, mint ilyentájt rendesen. Belépve csak biccent a pultos felé, ismerik már, ha nem is mindennapos vendég itt. Mire a kasszáig sétál, elkészül a feketéje, amit kérdés nélkül töltenek át saját ibrikébe, nála pedig ott az előre kikészített apró, amit a barista kezébe hullajt. Megereszt egy mosolyt, szótlan köszönömként, aztán egy újabb biccenéssel búcsúzik a sráctól, visszafelé indulva, de nem az ajtót célozza, nem terve elhagyni a kávézót egyelőre.
Csendesen letelepedik az Averyvel szomszédos székre, maga elé téve mindenhová magával vitt pléh bögréjét az imént kért kávéval. Nem szólítja meg a férfit, hogy ne szakítsa félbe a megkezdett cikk olvasása közben, türelmesen vár, arra is, hogy ihatóvá hűljön az itala. A cigarettát az asztalra fekteti, párhuzamosan annak szélével, igazítva egyet a bögre fülén is. Ha sokáig nem történik semmi, az utca felé fordul figyelme, ám az üveg tükrében Averyt nézi.
Utoljára módosította:Seth Gareth Selwyn, 2019. augusztus 11. 18:49
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. augusztus 10. 23:39 Ugrás a poszthoz


UK, London

A másik gondterhelten bújja olvasmányát, épp csak nem fut ráncba homloka, de Avery nem enged meg magának ilyen szépségromboló rossz szokásokat. Abban egyet kell értenie vele, hogy ennyire nem érdemes bosszankodni, bár a hiúság ezen szintje távol áll Seth-től, főleg mostanság. Az inge legfelső pár gombja is szét van pattintva, s ahogy kényelmesen rákönyököl az asztalra, megtelepszik vonalaiban a fáradtság.
Egy pillanatra találkozik a tekintetük és látja a másik arcán átvillanó meglepetést - ritkán éri bármi is váratlanul Averyt, hirtelen feltűnése azonban hónapok pontos rutinját rúgja fel. Voltaképp mindig is hajszálpontosan és előre bejelentve érkezett, arisztokratikus udvariassággal, s ott lóg a levegőben a kérdés, mi végre szegi meg ezt. A másik azonban kisvártatva visszatér a cikkhez, magára hagyva őt gondolataival, így aztán visszasüpped a kávézó álmatag kis világába, nem véve tudomást az ablakon befelé nézőkről.
A papírsurrogásra fordítja oda arcát, lepillantva a felkínált süteményre, majd rövid tétovázás után maga elé húzza. Megköszörüli a torkát.*
- Jelentkeztem egy állásra, most végeztem az interjún,-*foglalja össze röviden, miért is járja Londont kora reggel teljes díszben, már általános megjelenéséhez mérten. A vonásai kuszák, s néha hosszabb szünetek ékelődnek a mondatai közé, bár beszéde nem vontatott.*- Beleegyeztek, hogy gondnok legyek  a kastélyban és visszaköltözzek az irodámba,-*szünetet tart, komótosan letörve egy darabot a croissant-ból és bekapva, hogy még mielőtt lenyelné, igyon mellé egy korty kávét. Hiába nincs túlcukrozva, úgy tűnik, így is sok, ha nem ellensúlyozza a keserű. Fejével alig észrevehetően az újság felé bök.*
- Mi aggaszt?-*Ritkán kérdez, de a ritkán is több, mint a soha. Visszaigazítja bögréje fülét, hogy ugyanúgy álljon, mint az asztal széle.
Utoljára módosította:Seth Gareth Selwyn, 2019. augusztus 11. 18:49
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. augusztus 11. 00:18 Ugrás a poszthoz


UK, London


Letör még egy falatot, s akár az előzőt, egy korty kávéval megeszi, hogy kitöltse a szavai nyomán támadó csendet. Lehet, egy pohár vizet is kellett volna kérnie, de elmulasztotta és most már nem megy vissza a pultoshoz, amíg valahogy a végére nem ér. Régóta esedékes ez a beszélgetés, bár mindketten kiválóan tudták kerülni a témát. Most sem érzi, hogy válaszokkal tudna szolgálni, hogy a kezében lenne a megoldás vagy nyeregben lenne, ami az életét illeti. Szalmaszálai vannak. Ezekbe kapaszkodik, míg csaknem hallja Avery gondolatait, ahogy a másik tekintete beléváj.
Bólint, a Brexit híre még hozzá is eljutott, bár igen kevéssé aggasztotta; kicsit mindig is megfoghatatlan marad számára a mugli politika és megteheti, hogy kivonja magát belőle.
Nem bánja, hogy Avery már nem őt nézi, könnyebb úgy beszélni, hogy nem érzi magán a várakozó vagy számonkérő tekintetet, hogy nem kell még az ellen is küzdenie, hogy ösztönösen kihátráljon érzelmileg a helyzetből. A köztük felgyülemlett távolság épp elég anélkül is, hogy tovább rontana rajta.
- Is. Azt mondják, elég stabil vagyok hozzá, hogy le lehessen vinni a dózist nullára. És hogy jó lenne szociális hálóval pótolni, hasznos elfoglaltságokkal struktúrálni az időmet,-*érti ugyan a szavakat, ám idegenül hatnak a szájában, ahogy elismétli a hallottakat. Persze ez nem azt jelenti, hogy kezeletlenül hagynák, a gyógyszert továbbra is szednie kell és folytatni a terápiát.*- Én döntöttem a kastély mellett. Félidős állás, ismernek és nem fognak zaklatni. Kevés...kevés hely van, ahol relatíve biztonságban érzem magam.-*Ahol nem pálcával a párnája alatt alszik, ahol nem riad fel minden zajra, ahol gondolkodás nélkül eszik az elé tett dolgokból. Közös hallgatásba süllyednek, míg mondanivalója folytatásán töpreng; belekortyol a kávéba, párszor felcsippenti, majd visszaejti az asztalra a cigarettáját.*
- Nem tudom, mi történik, ha tényleg nem lesz többet a főzet. Hogy történik-e bármi. De el akartam mondani...mert...így fair? Azt hiszem.-*Persze mindig benne van a pakliban, hogy Avery egy szép napon elunja mindezt, vagy hogy belefárad és csak megvonja a vállát erre. Összefonja karjait, s úgy könyököl tovább, az asztallapot nézegetve, szinte véletlenül pillantva csak fel a férfira.
Utoljára módosította:Seth Gareth Selwyn, 2019. augusztus 11. 18:49
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. augusztus 11. 18:31 Ugrás a poszthoz


UK, London


Megpróbál nem őrlődni a csenden, nem látni mögé semmit vagy engedni az ürességnek. Hiába tűnik Avery hangja őszintének, a szóválasztás valahogy mégis rossz érzéssel tölti el, vagy inkább annak az árnyékával - a bájital még mindig fátyol mögé vonja. Egy része a legkevésbé sem vágyik az érzéketlenség után ismét arra a súlyra, amit az érzések jelentenek. Az emlékei sok helyen összemosódnak, az elmúlt napok éppúgy, mint a hetek, hónapok nagy része. A könnyed pillanatok könnyebben elkallódnak, s ritkák is - elég ritkák ahhoz, hogy ha cserébe nem kell szembenéznie a mélypontokkal, lemondjon róluk. A tenyerébe vájta a körmeit, a légzésére összpontosítva néhány másodpercig, mielőtt újra a kávéjáért nyúlna.
Bólint, elvégre igazán nem panaszkodhat szoros időbeosztásról. A legrendszeresebb teendője a kutyasétáltatás, aminek elhalasztása nem igényel előzetes telefonos egyeztetést. A felvetésen eltöpreng, de ha választhat, semmiképp sem akar idegenek jelenlétében beszélgetni erről - a kávézóhoz szándékosan szoktatta magát hozzá, ám messze nem jutott odáig, hogy biztonságos helynek tekintse. Képtelen megjósolni, miről, meddig fognak beszélni és milyen hatása, következménye lesz bármelyikükre.
- Jobb lenne csak...kettesben. Ahol neked jobb, majd lejövök..zárás környékén? Featherrel?-*Nyitva hagyja a mondatok végét, kérdés-formán, a másik reakcióját figyelve.*- Akkor nem is zavarok tovább,-*biccent aztán, mielőtt meg-megtorpanva összeszedné a bögrét és a cigarettát, kisétálna az ajtón, hogy eltűnjön az utcán sűrűsödő forgatagban.
Utoljára módosította:Seth Gareth Selwyn, 2019. augusztus 11. 18:49
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. augusztus 11. 23:24 Ugrás a poszthoz


UK, London


A hajón kitörő lelkesedéssel fogadják, ő pedig leguggol, hogy Feather gyakorlatilag a nyakába ugorjon örömében - talán a menhelyen töltött évek teszik, de akár öt percre megy el, akár órákra, ugyanazzal a hévvel udvarolják körbe. A kutyának majdnem sikerül is ledöntenie őt a lábáról, mielőtt Seth elkapná a legalsó lépcsőfokot és leülne rá. A fehér szőrgombóc befurakszik a lábai közé, nekidőlve a vádlijának és az ölébe túrja a fejét, boldogan lihegve és mancsával simogatást követelve. Elmosolyodik, miközben a sűrű bundába túr, átmenetileg megfeledkezve A reggel többi részéről.

A nap nagyját azzal tölti, hogy terveket ír, kisebb szünetekkel, amíg kávét főz vagy a fedélzeten mocorog, azt ellenőrizve, szüksége van-e a Cloudweavernek bármire, mielőtt elhagyná. A konyhaasztalon hagyott teendőlista hosszúra nyúlik, helyenként egészen banális, kis lépések is szerepelnek rajta, amiket sebtében firkant az előzőek alá jöttében-mentében. Mivel a pozíció régóta üres, abban egyeztek meg az igazgatóval, hogy amint tud és akar, költözhet, hogy megkezdhesse az állapotfelmérést. Előbb azonban a hajó kérdését kell megoldania, s némi tétovázás után felhívja Sebbyt - ujja a zöld gomb fölött habozik, míg azon töpreng, mikor beszéltek utoljára. Egy hete? Kettő?
Estére elfárad, ami talán nem is baj; kevésbé zakatol az agya s elég egy zuhany, hogy tőle telhető nyugalommal vágjon neki a rá váró beszélgetésnek. Feather méltóságteljesen tűri a hoppanálást, alaposan megrázva magát, amint ismét szilárd talajt érez a mancsai alatt. Már ismerte a kávézóig vezető utat, úgyhogy büszkén trappolt előre, izgatottan szimatolva, majd kérdően megállt az ajtó előtt, hátrafordulva. Odabent már a kasszát számolták és javában felmostak, így Seth is megtorpant, aztán úgy döntött, mégiscsak varázslók, úgyhogy egy pár tappancsnyom nem jelent kihívást.*
- Sorry guys, just leave it. Will clean up,-*ígéri a meglehetősen morcos mopos srácnak, aki megkönnyebbülten biccent és otthagyja a vödröt. Tekintetével Averyt keresi, bár elég követni a székek közt átvágtató fehér szőrtömeget.*
- Szia,-*kicsit felesleges ez a köszönés, elvégre a másikat szeretetével elárasztó Feather már rég felkonferálta. Nem tudja, leüljön-e vagy az emeletre tartanak, így megragadja a szék támláját, de nem húzza ki azonnal - vár és próbálja meghatározni a másik hangulatát.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. augusztus 12. 23:51 Ugrás a poszthoz


UK, London


Feather gyakorlatilag megkísérli lecsóválni a farkát a helyéről buzgalmában, mielőtt elérné a határt, ahol annyira felpörög, hogy okvetlen el kell rohannia egy körre, az asztalok közt szlalomozva. Seth egyfajta ezt-sose-szokom-meg fejjel néz utána, mielőtt visszatérne a kérdéshez.*
- Jobb lenne fent... Azt hiszem.-*Néha nem mások zavarják, hanem ő viseli nehezen saját magát, ezt a mostanit, aki kétszeri invitáció után is attól tart, hogy terhére lesz a másiknak és tolakodó, hogy a lakásban szeretne inkább leülni
Szótlan követi Averyt, át a kis utcán és fel a lépcsőn, futó pillantást vetve a postládára.
Odabent Feather, fajtájához hűen, azonnal elindul felderíteni a nem túl nagy lakás minden zugát, s Seth tekintete követi, furcsa, vegyes érzésekkel fedezve fel az átalakítások nyomát. Igazán nem emelhet szót ellenük, azonban ettől még nem sikerül teljesen semlegesen fogadnia be a képeket. Emlékszik a szobák eredeti elrendezésére, s arra is, milyen volt, mielőtt itthagyta őket. Arra is, hogy sosem mondta ki, szeretne néha egyedül lenni, így aztán végül már senkit sem tudott megtűrni maga mellett.
- Nem baj, nem hi...-*hiányzik neki, akarja mondani, de végül nem viszi rá a lélek, mert Feather nincs túletetve, sem agyonbabusgatva. Ennyi kényeztetés belefér, bár a kolbászra meg kell ráznia a fejét.*- Olyasmit adj, ami nem fűszeres. Egy darabka sajtot vagy sonkát, ilyesmit,-*egészíti ki a magyarázattal, mielőtt még a kérdéses eb kinézné a kolbászt Avery kezéből, még ha egyelőre az ágy alatti rész sokkal jobban érdekli is. Bizonytalanul válik meg a cipőjétől, hogy ne koszoljon, találomra a pult felé sodródva - arra támaszkodik, míg a másik jövés-menését figyeli, mozgását követve. A hozzá intézett kérdésre hosszabb szünet után felel. Meg kell majd mutatni az állatnak a tálat, mert nem hallja a koppanását, aztán a víznek szaga sincs.*
- Egy fekete teát, ha lehet.-*A kávéhoz már késő van, alkoholt nem ihat, a víz pedig valahogy kevésnek tűnt, főleg annak fényében, ahogy egymásnak passzolgatták a labdát.*
- It looks a lot like when I was first here,-*jegyzi meg, bármiféle komolyabb érzelmi színezet nélkül - nem szükségszerűen jó vagy rossz, mindössze változás, amit el kell fogadnia. A gondolatai azonban elkanyarodnak, amint tekintete meg-megpihen a lakás különböző pontjain.*- Sokszor úgy tűnik, hogy én is ugyanolyan vagyok, mint amikor először éreztem, hogy valami baj van velem. Hogy csak egy helyben toporgok.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. augusztus 17. 18:56 Ugrás a poszthoz


UK, London


A testtartása megfáradt, a vállai megereszkednek és ezzel megszokott, kifogástalan eleganciája egyszerre megfakul, mintha egy régi képet nézne az ember. Könyökei önkéntelenül közelebb csusszannak törzséhez, kezeit egymásba helyezi. Valaha fürkésző, ugrásra kész mozdulatlansága most csupán ernyedtség. Avery kezét figyeli, ahogy csippent, markol, emel, kever; vagy ha tekintete el is kalandozik, leragad a pult mintázatánál, az előtte sorakozó tárgyaknál.
Bólint, s hallgatása értő, nem szorul több magyarázatra. Aztán megint bólint, nem az első mondatra, hanem a következőre, egy taktussal később a bögréért nyúlva és Avery nyomában elindulva a lakás belseje felé. A mozgásra természetesen azonnal előkerül a fehér energiagombóc, hogy pillanatokon belül kiszagolja a sajtot és odaszegődjön díszkiséretnek, nem kunyizva, de reménykedve. Nem is kell csalódnia, nasit és simit is kap, úgyhogy fülig érő vigyorral üget vissza Seth-hez csóválni. Az éjjeli szekrényre teszi a bögrét, hogy legyen szabad keze Feathert gyurkászni.*
- A munka tartott össze sokáig,-*feleli, tőle telő őszinteséggel, mert a jövőt illetően nem sokat tud mondani.*- De ez nem olyan lesz, mint a kísérletek. Azért is részidős, hogy ne vihessem túlzásba, és hogy szabadabban érintkezhessek másokkal.-*Kihívás perfekcionista, enyhén kényszeres beállítottságát leküzdeni; mindazonáltal átmenetileg értelmet ad céltalan létezésének. Nem fogja kötni az órarend, a tanmenet, a tanári megbeszélések, a házvezetői kötelezettségek, a prefektusi egyeztetések, a vizsgák, a szorgalmik, a pontverseny, a kviddics körüli teendők... Csak egy gondnok lesz, akihez javítanivalót hordanak és aki a bűbájokat tartja karban vagy korszerűsíti, a saját tempójában.*
- Ma. Felhívtam a hajó miatt,-*a beszélgetés java a Cloudweaver elhelyezésének vagy kihasználásának problematikája körül forgott, aztán viszonylag gyorsan kifogytak a mondanivalóból. A Hogy vagy? Mi újság? Mit csináltál mostanában? típusú kérdésekre ritkán tudott bármi újjal vagy érdekessel szolgálni, s bár most itt ez az új munka, a költözés, az egész téma...kellemetlen, hogy finoman fogalmazzunk. Elvégre arra készül, hogy visszatérjen oda, ahol évekig együtt töltötték jóformán minden idejüket - és hogy Sebastian nélkül éljen abban az irodában, ahol azelőtt egymás mellett álltak az asztalaik, keveredtek az egymás által kiegészítgetett jegyzeteik, Sebby üstjeiben az ő kísérleteihez főttek a bájitalok. Az üresség fészkelődni és a nőni kezd a mellkasában, ahogy szótlan maga elé mered, aztán tekintete megrebben, ahogy egy kutyaorr böködni kezdi. Megsimogatja a kobakot.*
- Azt mondta, meggondolja, de lehet, utazgatni fog.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. augusztus 20. 12:56 Ugrás a poszthoz


UK, London


Kényelmetlenül helyezkedik és a hangja tompa, mintha nem először hallaná a kérdést, ám amíg az utazás és a könyvei rejtekében élt, nem került közelebb a válasz megtalálásához. Fél kézzel a kutyát simogatja gépiesen, míg jobbja az ágykeretre markol.*
- Nem tudom. Nincs igazán, ami érdekelne vagy vonzana, se régi, se új.-*A rajzai többsége három, négy éves is megvan már, repülni tanárként repült utoljára, új varázslattal pedig nagyjából ugyanilyen rég nem foglalkozott. Amióta minimalizálták az adagjait, néhányszor nekiesett a régi holmijának, elégetve vagy más módon pusztítva. Anhedónia.*- Az érzések lehet, visszatérőben vannak, de az öröm nincs köztük. Szóval azt teszem, amit kell,-*von vállat, mert mi mást lehet ezzel kezdeni? Nem mondhatja, hogy nem tölti el reménytelenséggel a kilátás, hogy sorra próbálkozzon ilyen-olyan időtöltésekkel. Sosem késő! Mindig újra lehet kezdeni, vagy akár harminc-, negyvenévesen rátalálni az igazi szenvedélyére! Néha iszonyatosan feldühítette ez az álszent pozitivitás, néha csak nézett a szavakat kiejtőre, azon töprengve, vajon kinek is próbál voltaképp hazudni.
A vallomástól elzsibbad. Már megint, már megint Avery közöl vele olyan dolgokat, amiknek az öccse szájából kellene elhangzania. Érti, de mégse.*
- Mihez kezdjek vele?-*Avery szemébe néz, kifejezéstelen arccal és meredten. Belefáradt az utalgatásokba, mások kimondatlan reménykedésébe, hogy majd jobban lesz és el lehet felejteni ezt az egészet, mert megint minden olyan lesz, mint azelőtt. Mert nyilván sokkal kellemesebb egy humoros, figyelmes, kedves, érdekes emberrel időt tölteni, mint vele. Látja a félelmet, a szánalmat, a zavart és érti. Ő sem szeret tükörbe nézni. Elfordítja a fejét.*- Nem akarok erről beszélni.-*Nem tudja megígérni, hogy bárki is visszakapja a régi Sethet, ha ugyan még létezik. A barátai vagy halottak vagy akár azok is lehetnének, amilyen gyakorisággal érintkeznek, s ő nem erőlteti.
- Az akarat ide kevés,-*jegyzi meg szárazon.*- Tudom a helyes választ, hogy mit kellene akarnom. De őszintén? Fogalmam sincs.-*Az éjjeli szekrénnyel beszélget, annak részleteit veszi sorra tekintete, szája egyenes vonallá feszül és felhagy a kutya simogatásával, fázósan összefonva maga előtt karjait.*
- Hónapokba telt elfogadni, hogy nem megy csak terápiával. Jöhet a gyógyszer, a mellékhatásai, a helyes dózis megtalálása, vagy egy másik gyógyszer vagy egy harmadik... És akkor sincs garancia a javulásra.-*A szavak lassan jönnek, nehezen és kelletlenül. A bögréjéért nyúl, iszik és hosszan hallgat, pillantást sem vetve Averyre, bár az sem néz rá. Hátralép egyet, nem fizikailag, hanem érzelmileg hátrálva, mert nem tudja, mire számítson. Ám nem halogathatja.*
- Nem tudom, mit akarok. De ezt nem csinálhatjuk tovább. Valaminek változnia kell, vagy el kell engedni.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2019. október 4. 23:01 Ugrás a poszthoz


London


Nem, meglepetést valóban nem sűrűn okozott mostanság, legalábbis semmi kellemeset. A ruhája ráncaiban akár por is megülhetett volna, annyira feleslegesnek érezte magát, az álomtalan tétlenség, az értelmetlen önsajnálat, az egybefolyó, szürkeségükben végeérhetetlennek tetsző napok rabságában.
- Betartani egy napi rutint. Felkelni az ágyból, megmosakodni és felöltözni, három óránként enni valamit, ügyelni a folyadékbevitelre, mozogni, bevenni a gyógyszert, lefürödni, időben menni aludni. Kutyát ellátni, sétáltatni, megjátszatni. Ehhez jön a heti húsz óra munka, amit úgy oszthatok el, ahogy szeretném, a kritikus javításoktól eltekintve. Heti egyszer elmenni terápiára, hétközben elvégezni a megadott feladatokat, gyakorlatokat.-*Akármilyen apróságnak is hangzott, minden egyes tevékenység megerőltetővé vált, ahogy a bájitalt el kellett hagynia. Még Featherhöz sem mindig volt kedve, dacára annak, hogy nem hanyagolta el teljesen, azonban gyakorta a minimális szükségeset adta meg neki. Nem ezt érdemelte.
A visszadobott kérdésre, sem a javaslatra nem felel, lábfejét tanulmányozza elmélyülten. Mindenkinek terhére van betegen, s ha nem muszáj, inkább ki sem ejti száján a diagnózisát. Akkor legalább nagyjából normálisan kezelik, ha sikerül túljutni azon, milyen kísértetiesen emlékeztet apjára, főleg, amikor nincs ereje borotválkozni. A spontaneitás, mint olyan, a legrosszabb formában jelentkezik nála, s véletlenszerű dührohamot válthat ki egy rosszkor beérkező telefonhívás is. Nem igazán maradt ereje vagy kapacitása együttérezni másokkal, s ritka, tiszta pillanataiban el-elszörnyedt ezen a tompaságon, tenni ellene mégsem tudott. A terapeuta már felvetette párszor, hogy engedje magához az érzéseit, amire a fejében mindig ugyanaz a kis hang felelt - ha távol tudta volna őket tartani magától, sosem nyúl bájitalhoz.
Az egész gondolatmenet lefelé húzta, s a térdére nehezedő kutyamancs szakította meg, aztán egy szőrös kobak tolakodott összefont karjai és teste közé, szelíden nézve fel rá furcsa, kék szemekkel. Hosszú pillanatokig bámul a szempárba, mielőtt engedne a kérlelésnek - változtat testtartásán, újrakezdve a simogatást, hogy az egyre nyúló csendben ne csússzon vissza az örvénybe. A látszat ellenére egyáltalán nem könnyű kivárnia a választ.*
- Nem azonnali szakítást javasoltam,-*szögezi le, különösebb érzelmeket mellőző hangon, elnézve Avery mellett, bár nagyjából irányába fordítva arcát,*- de nem lehet ezt folytatni. Annak dacára, hogy nem értem, miért tartasz ki mellettem, nem akarom tétlen várni, hogy megunj vagy meggyűlölj.-*Mert egyikük sem ezt érdemli, hogy apránként teljesen eltűnjön az, ami összeköti vagy összekötötte őket. Egyetlen kérdés van, ami szüntelen visszhangzik, amikor valamit feladna: Tényleg mindent megpróbáltál?. Kins tette fel neki, az utolsó beszélgetésük alkalmával, mielőtt teljesen eltűnt volna, tőle mégis, az első, szinte reflexszerű dühös sarkonfordulás után, eljutottak a szavak hozzá, úgy igazán.
- Mivel senki sem tudja, mikorra sikerül, ha sikerül beállítani a gyógyszereket, ha meg is beszélünk sok mindent, ne várd, hogy egyszerre túl sokat tudok kivitelezni.-*Ez beleegyezés, még ha nem is szó szerint kimondott. Ennyire futja most.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. március 29. 16:10 Ugrás a poszthoz

Sára

Mostanra visszaállt a ritmus, amit még évekkel ezelőtt szokott meg - sötétben ébredni, felöltözni és elindulni futni, hogy lerázza magáról az éjszaka maradékait. Mióta Feather is csatlakozott hozzá, alig akadt olyan reggel, amikor kihagyta volna ezt a rituálét, amiről a legtöbb kastélylakónak valószínűleg sejtelme sincs, hiszen mire ők feleszmélnek álmukból, Seth már rég megjárta reggeli körútját. Általában három-négy csapást váltogatott, hogy egyikük se fásuljon bele, a kutyát gondosan pórázon tartva, hogy ha állattal vagy varázslénnyel találkoznának a szürkületben, nehogy utánuk iramodjon - inkább az eb épségét féltve, mintsem a bestiákét.
Gondolatai el-elkalandoztak, ahogy a ritmusra és a légzésre már nem kellett figyelnie. Diákjai, de még volt kollégái is alighanem hitetlenül merednének rá a melegítőben, mely minden ízében elüt szokásos megjelenésétől; ugyan kinek jutna eszébe elképzelni őt bármi laza, hanyag és kopott holmiban? A családjának eskü alatt vallva sem mindenki hinné el, hogy nem öltönyben alszik, reggelente tökéletesen élére vasalva pattanva ki ágyából. Erre itt van ő, az erdő közepén, nyakig sárfoltosan (köszönhetően Feather kényszeres dagonyázásának), kócosan és borostásan, derűsen kocogva, míg a kastély maradéka épp a másik oldalára fordul.
Ahogy világosodik, visszafordulnak és nagyjából akkortájt bukkannak ki az erdőből, amikor a nap eléri a horizontot. Legalább van miben gyönyörködni, amíg nyújt -- s hogy ne rántsák közben orra, szabadon engedi a kutyát.
Így esik, hogy a padon ücsörgő lány arra tér magához, valaki teljes beleéléssel szimatolja a lábát, lelkes farkcsóválással.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. április 3. 11:44 Ugrás a poszthoz

Sára
| Feather, az aussie | Megjelenés(nagyjából)

Abból, ahogy az állat eliramodik, sejti, hogy szagot fogott - elnéz arra, amerre a csaholás tart épp és egy diákot pillant meg, aki a padon ülve sütkérezik. Ennyi elég is, Feather van olyan okos, hogy ne abajgasson olyat, aki esetleg fél tőle, legfeljebb nehezebb elhessegetni, hallás híján.
A közepes termetű szőrmók ezalatt első vakargatását gyűjti be, s hogy jobban elérjék, sáros mellső mancsaival a padra támaszkodik, hogy fejét Sára ölébe tehesse. Na meg a lány pulcsija is legalább olyan érdekes, mint a nadrágja szára, okvetlen muszáj megszimatolni és megböködni orrával, hátha akad benne valami nasi vagy egyéb érdekesség. A dögönyözéstől szabályszerűen nevetésre húzódik a szája, nyelvét enyhén kilógatja, úgy élvezi, még csóválni is elfelejt egy időre. Nem is szabad abbahagyni a simit, vagy megeshet, hogy a loncsos mancsot Sára nadrágjára pakolják, hogy folytatást követeljenek.
Seth nyújtás közben oda-odakapja tekintetét a párosra, de mivel aggodalomra nem lát okot, nem siet; előbb befejezi a gyakorlatokat és csak utána indul a kutya után. Menet közben egyszerűen zsebre vágja kezét, s így akár még túlkoros mestertanoncnak is beillene, eltekintve valahogy túl egyenes, szép tartásától.
Van, amit az ember nem vetkőzik le.
- Jó reggelt,-*üdvözli néhány lépés távolságról az ismeretlent, s most először kerül elő valahonnan pálcája, hogy szótlan pöccintéssel (nagyjából) sártalanítsa az ebet, amiről ezen a ponton kiderül, hogy javarészt fehér egyébként. Amennyiben a leányzó ruhája is elszenvedett ezt-azt, külön kérés nélkül folytatja a foltokkal, hogy azok szépen elváljanak az anyagtól és visszatérjenek a földre.*
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. április 11. 15:09 Ugrás a poszthoz

Sára


- Semmiség,-*biccent, apró mosollyal viszonozva az ismeretlenét, vonásaiban árnyalatnyi fáradtsággal. Összehúzza magán a vékony pulóvert, aztán a nap felé fordítja arcát, lehunyt szemmel melegedve. A kérdésre udvariasan visszafordul.
- Feather, szuka lenne. De többnyire ördögfióka,-*néz le az épp lábszárának támaszkodó ebre, aki szemlátomást nem fáradt el a reggeli futtatásban és épp teliszájjal vigyorog felfelé rá. Szerencsére lehet ezt az energiatúltengést orvosolni; zsebébe nyúlva apró tárgyat vesz elő, aztán egyet pöccint a pálcával, hogy életnagyságú frizbi legyen belőle. Ennek láttára a kutya nagyjából gumimacivá változik, pattog és furcsán magas hangon vakkant. Seth szigorúan a magasba emeli a játékot, szabad kezével jelelve az állatnak, mire Feather fenékre huppan, bár alig bír rajta megmaradni. Amint eldobják neki a tányért, rakétaként lő ki utána, egészen a rét másik végéig üldözve, hogy a levegőbe szökkenve elkapja és büszkén galoppozzon vissza vele.*
- Van kedved kipróbálni?-*kérdezi Seth a leányzótól, mert bár sok ember messziről sem szeretne ilyen nyálas játékot látni, ez a kishölgy nagyon lelkes kutyásnak tűnt. Feather közben visszaér és megvárja a neki járó dícsérő integetést, mielőtt odaadná a tányért, startpozícióba vágva magát.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. április 12. 21:42 Ugrás a poszthoz

Sára

A lány elfogadja a felkínált lehetőséget és Seth némán figyeli a heccelést, majd frizbihajításra tett kísérletet, kommentár nélkül hagyva annak sikerességét. Ha a legtöbb férfi készségesen rohan is ilyenkor megmutatni és elmagyarázni, hogyan kell ezt csinálni, ő ezt szemlátomást nem tartja szükségesnek. Amikor viszont Sára gügyög a kutyának, mégis kihúzza a zsebéből a kezét.*
- Ha meg szeretnéd dícsérni, így tudod,-*mutatja, széttárt ujjakkal csuklóból megrázva kezeit - ezt nevezik siket tapsnak és nagyjából a jó/ügyes kutya megfelelője.*- Nem hall téged, bár a simit biztosan érti.-*Valóban, erre a jelre Feather szája vigyorra húzódik és a szemei résnyire szűkülnek közben, elégedetten-izgatottan lihegve. Közben készül a következő dobásra, türelmetlenül csóválva farkát és lesve Sára minden mozdulatát, amíg a kezében van a játék. A gazdája is leginkább a hajszát figyeli, bár tekintete meg-megáll a lányon, nem annyira végigérve, mint futólag egy-egy pillantás erejéig időzve. Díszletnek is elmenne csendes, szinte mozdulatlan alakja.
- Ilyenkor szoktam futni. Szeretem a hajnal hangulatát és nem alszom annyira jól. Feathert is le kell fárasztani, hogy kibírja veszteg, amíg dolgozom,-*bök állával finoman a rakétahajtású négylábúra, aki lelkesen hordja a tányért tovább, váltogatva, melyiküknek is szolgáltatja vissza. Seth gyakorlott mozdulattal, biztos kézzel küldi a frizbit hosszú, egyenes pályára, épp csak olyan magasra, hogy a kutyának ugrania kelljen a végén.
- Miért ne? De nem szükséges magázódni. Seth vagyok,-*biccent, miközben a padhoz lép és letelepszik, bár inkább csak támaszkodik a támlán, semmint ténylegesen ül rajta, egyik lábát a talajon hagyva.*- Kijöttél megnézni a napfelkeltét?
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. április 14. 22:56 Ugrás a poszthoz

Sára

Helyeslően bólint, bár nincs is rá szükség - Feather magától jelzi, hogy bizony jó kutyának érzi magát és egyetért Sára dícséretével. Aztán persze azonmód elrohan, amint reptetni kezdik játékát, ámokfutóként süvítve a nyomában (Merlin irgalmazzon bárkinek vagy bárminek, ami útjába akad, mert szó szerint sehall-selát üzemmódban robog.*
- Óvatosan a nagy lelkesedéssel,-*mosolyodik el a vallomáson, nem puffogtatva közhelyeket, miszerint nem mindenkinek való ez. Nem érzi magát feljogosítva, hogy tanácsokat osztogasson, inkább csak némi humort igyekszik csempészni az álmatag reggelbe. *- Ha nincs, ami kényszerítsen, csak élvezd ki,-*nyújtózik, s mivel most rajta a sor, elhajítja a tányért, követve tekintetével a vágtázó ebet. Visszafelé mintha már kicsit lassabban ügetne. Neki ez maradt, meg a tudat, hogy alvás előtt hiába is róná köreit - ha az agya nem fáradt el, úgyis zakatol tovább, míg tagjai sajognak.
- Jó ötlet. Ilyentájt ideális fejet szellőztetni, amíg mindenki alszik. Nemsokára több lesz a madárdal is, ha megjönnek a fülemülék és a sárgarigók. Nyáron még szebb a rét, ha elég korán jössz, találhatsz a növényeken alvó szitakötőt, szárítkozó méheket.-*Szeme lehunyódik, ahogy sütteti az arcát, belesüppedve a hajnal neszeibe, s jóformán csak halkan mormolja mindezt, elkalandozva.*
- Esetleg kávét?-*veti fel, ki sem nyitva szemét.
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. november 1. 15:03 Ugrás a poszthoz


Amikor kiragasztotta a könyvesbolt ajtajára a hirdetés, nem számított sokra. A róla keringő pletykák java elült vagy elkopott mostanra; azonban az embereknek enélkül is akadt jobb dolga Mindszentekkor, mint a temetőben takarítani és gyomlálni. Legnagyobb meglepetésére azonban nemcsak ültetnivaló növényeket kapott Beliántól, hanem az Odry család felajánlásából segítséget is.
Amikor kinevezték, első útja a kertbe vezetett, hogy felmérje a sírok és az azokat védő varázslatok állapotát. Az elődje - bár esze ágában sem állt kétségbe vonni igyekezetét vagy képességeit - a látottak alapján a visszavonulásáig vezető években egyre kevésbé bírt teendőivel. Seth megértette, hogy inkább hazaköltözött Budanekeresdre a családjához; ám azt kívánta, bárcsak hamarabb elszánta volna magát erre a döntésre. Az időszűke miatt azonban felújításról és teljes javításokról szó sem lehetett egyelőre.
A temető bejáratánál erre a hétvégére kihelyezett egy asztalt, mindenféle kegytárgyakkal, s mindössze egy becsületperselyt hagyott mellettük. Apró tábla tájékoztatja a látogatókat, hogy a gyertyák, mécsesek, füstölők és tartóik mágiával kötődnek a kert területéhez, ám áruk nincs megszabva. Pár lépéssel odébb pedig egy vadonatúj tábla is várja őket, mely egyetlen csepp vér segítségével megmutatja, merre fekszenek valaki rokonai.
Épp a tábla tövében sürgölődik, amikor a nő a megbeszélteknek megfelelően megérkezik a koszorúkkal. Már ki van készítve egy leterített ponyva, hogy átmenetileg legyen hova rakodnia és Seth udvarias, meleg mosollyal köszönti.
- Milyen elegáns. Engedje meg,-gesztikulál finoman, pálcáját előhúzva; s ha Elizabet rábólint, néhány intéssel gondoskodik róla, hogy sem nedvesség, sem kosz ne tapadhasson a hölgy ruhájára.
- Köszönöm, hogy időt szakított erre. Mást nem várunk, így hacsak nem szeretne egy forró italt, neki is kezdhetünk,-veti fel, mert ez a minimum, amivel meghálálhatja a segítséget.  
Utoljára módosította:Seth Gareth Selwyn, 2021. január 17. 20:35
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. november 1. 22:11 Ugrás a poszthoz


Seth mozdultai óramű pontosságúak - sehol sem időzik, egyetlen felesleges pöccintést vagy illetlen intést sem tesz, így Elizabet hamar megnyugodhat. A férfi ízig-vérig brit és professzionális, pár pillanatra van csupán szüksége, hogy elvégezze a bűbájokat.*
- Természetesen. Kávét, teát?-*az asztal alól két termoszt halászik elő, sőt, még némi cukorral és tejszínnel is szolgálhat, bár jómaga nem él vele. Először a hölgynek tölt, majd saját poharába is önt a feketéből, s a hidegben mindkét ital azonnal gőzölögni kezd, kacskaringós párafelhőkkel.
- Hálás köszönet, bár igazán nem kellett volna vásárolnia is. Nem ebben állapodtunk meg,-*mű-méltatlankodik egy őszinte mosollyal, óvatosan kortyolva a kávéjából.*- A koszorúk hatalmas segítség önmagukban, a virágkötészethez sosem volt érzékem,-*vallja be töredelmesen, mert míg megálmodni egy pillanat műve lenne, megvalósítani legfeljebb illúzióval lenne képes.
- Köszönöm, bár nem nevezném áldozatosnak. Még épp csak elkezdtem a munkát,-*jelenti ki tárgyilagosan, szerénykedés nélkül hárítva a szép, ám kissé talán túlságosan is szép szavakat.
- Talán sétáljunk körbe, megmutatom a kérdéses parcellákat és meglátjuk, hogyan osszuk el a díszeket. A gazolással nem végeztem, de mindenhova vezet járható ösvény,-*indítványozza.
Utoljára módosította:Seth Gareth Selwyn, 2021. január 17. 20:35
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. november 5. 21:21 Ugrás a poszthoz

Charlotte


A halottak napján végig a temetőben sürgött - egyrészt felügyelte a biztonságot, másrészt sokan most fizették ki a sírhelyek bérleti díjait, főleg a messzebbről érkezettek. Az előző gondnok ismerőseiből néhányan kifejezetten beszélgetni akartak, velük későbbre írt fel időpontokat, hogy nyugodtan tudjanak egyeztetni, ha plusz kéréseik lennének. Arra egyáltalán nem maradt ideje, hogy a már jól megszokott ellenségességre reagáljon - végtelen udvariassággal siklott el minden ilyen felett, arroganciának beillő gyakorlatiassággal. Mindig van, aki örömét leli benne, ha ilyen "alantas" pozícióban látja és a családjához méltó büntetésnek véli, az iskolai feladatai azonban már hozzáedzették ehhez.
A Felagund család is ilyen - semmivel sem lopta be magát a most már nyugdíjas professzor kegyeibe, s bár a fiát leginkább hírből ismeri, a legkevésbé sem lepődik meg hűvös biccentésén. Illendően viszonozza és tovasiet, talárja ujjai jóformán repülnek utána.

Estére lenyugszanak a kedélyek, s ahogy fogynak a látogatók, úgy vonul vissza ő is - a számvetés várhatna voltaképp, de jobb azelőtt túlesni rajta, hogy elkallódna egy számla. Gondosan átnézi hát a dolgokat, átszámolja a befolyt pénzt és lejegyez mindent, mielőtt átírná a könyvben a meghosszabbított bérleti jogok új lejárati dátumát. Ahogy hátradől és eltolja magától a vaskos kötetet, az asztal alól felugrik egy fehér szőrgombóc, izgatottan toporogva a széke mellett. Megpaskolja a fejét, aztán nyújtózkodik egyet és talpra kecmereg, hogy főzzön egy adag friss kávét. Várakozás közben leguggol az állathoz és addig dögönyözi, amíg a kutyának fülig nem ér a szája, ezzel kárpótolva érte, hogy még egy darabig várnia kell, mielőtt hazamehetnének.
Később teli bögrével lép ki az ajtón, a kis eresz alatt megállva és a sötétben tengerként ragyogó gyertyákat, mécseseket nézi. Gyönyörű így a temető, aprókat kortyol, miközben a látványt issza. Páran még lézengenek a sírok körül, ő pedig nem fog senkit erőszakkal hajtani ki a kapun, ma semmiképp.
 
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. november 5. 21:53 Ugrás a poszthoz


- Számomra sajnos elengedhetetlen, különben a vérnyomásom nem teszi lehetővé az értelmes emberi beszédet. Az már csak puszta szerencse, hogy az ízét is szeretem,-*Seth finom mosollyal jelzi, hogy természetesen nem kíván mások nevében nyilatkozni és látja a humort a helyzetben; ennek ellenére nem egy medimágus sápadt már el az eredményei láttán elsőre.*- Vicces mód hiába születtem és nevelkedtem Angliában, a teát csak készíteni szeretem,-oszt meg egy jelentéktelen titkot, s könnyű elképzelni, ahogy pontos mozdulataival forró vízzel átöblíti a kannát, megtölti teafűvel és leforrázza; szinte látja az ember maga előtt, ahogy a csésze aljába tejszínt tölt a London fog-hoz és lassan, óvatosan felönti Earl grey vagy Assam főzetével.
- Ebben maradéktalanul egyetértünk. Azonban a jövőben kérem egyeztessünk, mert amiről nem esik szó, arról én gondoskodom. A mécsesek kivétel: nem romlandóak, enni sem kérnek, így nem okoznak problémát,-*Seth aggodalma főleg az élő virágokra és terjedelmesebb dolgokra vonatkozik, amiket felhasználni vagy tárolni nehezebb.*
- Még nem volt szerencsém a férjéhez, de meg tudom érteni, hogy a munkájához szükséges a részletek iránti igényesség,-helyesel néhány kurta bólintással, kávéját kortyolgatva, miközben Elizabet mesél.
A kriptáknál és nagyobb családi síroknál vázákat helyez el séta közben, magával vitt apróságokból transzfigurálva őket, s megvitatják azt is, hol lennének legjobb helyen az egyes cserepes vagy ültetendő növények.
- Természetesen szívesen látom, bár reményeim szerint kevés munkával szolgálhatok majd a későbbiekben. Mégsem illendő, hogy egy hölgyet dolgoztassak,-*rázza meg fejét halk nevetéssel, s a kávé mellett a társaság is segít benne, hogy ne dideregjen. Ahogy visszafelé kanyarodnak, másfelé terelődik a beszélgetés.*- Milyen projekt, ha szabad érdeklődnöm? Volt szerencsém szabadalmakat és egyéb engedélyet kérvényezni, talán tudok segíteni.
Utoljára módosította:Seth Gareth Selwyn, 2021. január 17. 20:35
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2020. november 8. 22:22 Ugrás a poszthoz

Charlotte

Ha nem szólítják meg, többnyire udvarias biccentéssel üdvözli az elhaladókat - ezt a napot meghagyja a családoknak és az emlékezésnek, csak akkor elegyedve szóba, ha a segítségét kérik. A konténerhez tartó Charlotte irányába is bólint, meglepetésére a lány távozás helyett megszólítja, szabadkozással kezdve.*
- Jó estét. Biztosíthatom róla, felesleges bocsánatot kérnie miatta,-*hárít finoman, hiszen a jelenség nem új keletű. Még ha csak a mai napot veszi is alapul, akkor sem tudja azonnal felidézni, kinek az oldalán láthatta a lányt, hiszen a tömegben szép számmal akadtak szúrós pillantások. A másik azonban folytatja, jóvátételt említve és Seth el kell mosolyodjon.*
- Szükségtelen, tényleg nem veszem a szívemre. Azt viszont igen, ha emiatt fázik meg. Megengedi?-Vonja elő pálcáját, az ablakpárkányra helyezve kávéját, s ha nem érkezik ellenvetés, takaros kis melegítőbűbájt bocsát a kishölgy kabátjára. Aztán visszatér bögréjéhez, s már épp elbúcsúzna, amikor Charlotte újr nekifut a dolognak, eddigi győzködése ellenére.*
- Felteszem, az édesapja nem osztotta meg önnel viselkedése miértjét,-*kockáztat meg egy következtetést, melyet teljes egészében a leány viselkedésére alapoz. Angliában elég a vezetékneve, hogy azonnal tudják, hova is tegyék, errefelé azonban legfeljebb az idősebb generáció, esetleg a külföldi politikában jártasak kapják fel a fejüket.
Plusz a világ összes minisztériuma. De ez már bagatell részlet.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Seth Gareth Selwyn összes RPG hozzászólása (194 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] Fel