Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Captain Sparkles
- határozottan nem az évzárón -

Révész Kornél szinte menetrend szerint érkezett meg - valahol számított rá, hogy egy olyan időpontban bukkan fel, amikor a legtöbb diák nem a hálószobákban tartózkodik, de hogy pont az esti csúcsforgalmat fogja ki, felülmúlta várakozásait. Napok óta törzsvendége az Eridon asztalánál ennek a kivételes kilátással bíró helynek, s mivel a móka ezerszer jobbnak ígérkezik bármilyen vacsoránál, egy mozdulattal félre is tolja tányérját, előredőlve és kényelmesen az asztalra könyökölve, hogy maradéktalanul kiélvezhesse. Elvégre, tanár nincs a közelben, a tömegen pedig már végig is futott a döbbenettel vegyes izgalom első hulláma, úgyhogy pillanatokon belül robbanni fog a bomba, amit az imént közéjük dobott.
Elfelejtettem volna említeni? A zsupszkulcs Gareth műve.
Alapjáraton nem egy elvetemült bosszúálló, azonban van néhány érzékeny pont, amire a kelleténél rosszabbul reagál, Kornélnak pedig volt szerencséje egy ilyenen végigtrappolni. A Navinesnek valószínűleg haloványnarancs (vagy egyéb, tetszőleges árnyalatú) segédfogalma sem lehetett róla, mennyire melléfogott, amikor tréfájához áldozatot választott. Az Eridonos szinte szenvtelenül figyeli, erre mit lép majd, elvégre a vizsgák végétől nem kevés idő telt el, így a másik már el is felejthette az egész incidenst, amivel kiérdemelte, hogy éppen meglehetősen csapnivaló másolatát játssza Leonardo Dávid-szobrának, múzeum helyett épp a terem közepén, bár tény, méltó megvilágításban. Ritka elégtétel figyelni, ahogy dermedt-bambán próbálja feldolgozni a helyzetet, míg a terem már röhög, de a Levitások reakciója is felér egy viccel.
Kornél eközben állja a sarat -  nem mintha sok választása lenne - a fazekas megjegyzésén pedig még Gareth is röhög egy visszafogottat. Valahol értékeli, hogy stand uppal próbál valahogy jól kijönni a helyzetből, de ismerjük el, a legvagányabb szóvirágcsokor mögé sem igazán tud elrejtőzni. Végül valaki megszánja egy fazékkal, aminek láttán hősünk úgy dönt, ekkora edényre mégsincs szüksége a Navinesnek (és a látottak alapján a terem többsége egyet is értene vele). Észrevétlen húzza elő pálcáját, hogy egy apró intéssel és hangtalan elmormolt igével piros alapon fehér pöttyös, igazán cuki köcsöggé változtassa a kérdéses főzőalkalmatosságot, majd a varázseszközt ugyanilyen gyorsan el is rejtve, tovább figyeli a műsort.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem jutott a házba, de valahol számított rá, hogy nem hozhatja be a másik által szerzett lépéselőnyt - a hirtelen bénultság az egekbe tornászta az adrenalinját, de nem engedhette meg magának, hogy pánikoljon. Fogalma sem volt, mit várjon tőle, amikor megpillantotta, mert jónéhány olyan átkot ismertek mindketten, amik versenyre kelhettek a főbenjárók némelyikével kegyetlenségben. Az, hogy Jareden kívül még valaki kilépett a kúriából, megadott egyet a hiányzó darabokból - hitte, hinni akarta, hogy valaki más keze van az egészben, hogy nem az öccse lappangó tébolya tört felszínre, hogy nem vezették félre évekig. Nem ismerte a férfit, csak annyit igyekezett felmérni, milyen erős lehet fizikailag és varázslóként, s ahogy befelé lebegtették, amennyire tehette, figyelte a környezetét - akkor fagyott meg ereiben a vér, amikor a székre ültették és meglátta vele szemben Sacheverell Selwynt. A tekintete szinte eltéphetetlenül hozzátapadt a figurához, izmai görcsösen megfeszültek, hosszú másodpercekbe tellett, bár indulatai nem ragadták el. Jared azonban semmit sem bízott a véletlenre.
Hallgatta, de nem válaszolt neki - a szavak még mindig vágtak, szinte érezte, ahogy véres csíkokat hagynak rajta. Nem volt szüksége szemkontaktusra, a hangsúly és a hang tónusa is eleget árultak el, a foga összecsikordult. Játszottak vele. Hogy gyűlölte-e az apjukat? Igen. Hogy meg akarta-e ölni? Nem egyszer megkísértette a gondolat. De pontosan látta a neki vetett csapdát és mint minden sarokba szorított állatnak, mint minden szakadék szélére űzött lénynek, neki sem fordult meg a fejében a megadás. Nem. A makacssága tartotta őket életben, tette lehetővé a szökést, s ugyanez lobbant most dacosan.
Jared ugyan behatolhatott az elméjébe és nem tett kísérletet a kilökésére vagy a megtámadására, azonban merőben más volt ez a helyzet, mint a legutóbbi, amikor erőszakkal felfeszíthette bátyja védelmét. Akkor a bájital és a helyzet okozta sokk legyűrték Sethet, most viszont ha nem is sok, de maradt ideje felkészülni és bár nem tudhatta pontosan, mibe ugrik fejest, a fél életét készenlétben töltötte. Krízishelyzetekben a megérzéseire támaszkodott - valamire, amit Jared sosem értett, amit nem lehetett racionálisan magyarázni, épp ezért ha kutatta is a gondolatait, nem láthatta előre azt, ami történt.
Feloldották a varázst. Gareth visszatartotta a lélegzetét.
Egy másodperccel később jókora durranás rázta meg az előteret, majd hatalmas villanás következett és füst árasztotta el a levegőt. Gyors egymásutánban két varázslatot lőtt ki - lefegyverzőbűbájt Jared és sóbálványátkot Angus irányába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A füstöt a Gareth markában megbúvó herkentyű okádta magából, ami tenyérnyi illúzió leple mögött lett lehullajtva és aktiválva - ha az öccse felkészült a fogadására, úgy ő sem üres kezekkel érkezett. A vakító fény és a durranás elérték a kívánt hatást, ő pedig a lehetőséget kihasználva azonnal varázsolt, aztán a széke mellett hasra vágta magát, két okból: egy, így a legkisebb az esélye, hogy ha valaki visszatámad, eltalálja és kettő, a füst felfelé száll, így közvetlenül a padló felett még belátta a terepet. Ennek köszönhette, hogy nem szédült meg, amikor Jared emléktöredékei elérték, bár inkább villanásokat kapott, azt megértette, hogy az ismeretlen férfi próbált az öccsére támadni és a varázslata sülhetett el visszafelé. Ez önmagában kevés, de legalább valami, amin elindulhat - arra kell összpontosítania, hogy kiüsse a testvérét és kiszedje Angusból, hogyan törheti meg a varázst. Az említett cipői a szék felé sasszéztak, aztán a szék és Sacheverell lábainak takarásába került - hirtelen ötlettől vezérelve Incarcerandust intett felé, ha már annyira készségesen vetődik mögé, felhasználhatja ezt az ártalmatlanítására, ha nem is támadhatja közvetlenül. Jared pálcája ugyan tőle nem messze koppant a földön, azonban ez volt hosszú másodpercekre az egyetlen varázslata, mivel a hasogató fájdalom és a közvetített érzések jóformán a levegőt is kiszorították a tüdejéből. Túl intenzíven reagált rá, mert a benne élő indulatok nagyon is hasonlóak voltak parázsló haragja magasra csapott, az árulás fájdalma, a legilimencia kiváltotta undor és viszolygás, ezek mellett szinte eltörpült a fejét szaggató lüktetés - a fizikai fájdalom hozzátartozott az életéhez, a kiképzésekhez és ahogy a pálcájára markolt, felvonta falait. Az elméje tisztult és újra ott volt az, ami újra maga alá gyűrte az összes sérelmét.
Mozdulnia kell, mert előbb-utóbb eloszlik a füst - szüksége volt a figyelemelterelésre, így amint guggolásba küzdötte magát, a mellette álló széket felemelte és elhajította, hogy Jaredet megzavarja (volt minimális esélye arra is, hogy esetleg elárulja a pozícióját), amíg megindítja Angus elleni hajtóvadászatát. Kerülte a falakat, mozgástér kellett, alacsonyan tartotta magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem tudhatta biztosan, de szinte érezte, hogy Jared élvezi, amit tesz - beszéde, hanghordozása, gesztusai, minden rezzenése élethű másolata volt annak, ami számára Sacheverell Selwynt jelentette és amitől egy józan pillanatban kiverte volna a víz, felkavarodott volna a gyomra. Azonban nem józan, ahogy ebben a házban sosem lehetett teljesen önmaga, úgy most sem az - az apja ellen kialakított énje mozdul, gondolkodik és cselekszik. Van ebben valami nosztalgikus és bár ez most nem kiképzés vagy gyakorlat, hanem éles helyzet,  a mozgatórugók, akár régiek.
A feje felett felvillanó varázslat fénye jelzi, hogy helyesen döntött, amikor fekve maradt, bár a füstben az irányt, amiből érkezett, képtelenség megállapítani - sokkal inkább a következő, hangosan kiejtett Invito az, ami elárulja számára, hogy Angus még mindig az apja mellett van és ha helyesen tippel, akkor a kötelek legalább megnehezítették számára a mozgást, ha nem is tették ártalmatlanná. Nesztelen léptekkel indul el felé, minden pillanatban ugrásra készen, környezetét fürkészve és alacsonyan maradva. A fejében ott él az egész ház térképe, így félig vakon sincs teljesen elveszve, ő hazai pályán játszik és ha emlékei nem csalnak, akkor öccse amögött a komód mögött lapulhat, amivel most ért egy vonalba, így pálcája egy igen erőteljes taszítóbűbájt ír a levegőbe, amitől a bútordarab megmozdul - nem ugrik vagy repül, de jó iramban csúszik hátra. Ki akarja ugrasztani Jaredet, nehezíteni számára a taktikázást és zavarni a koncentrációját, hogy amint lehetősége nyílik, kábítóátokkal próbálkozhasson. Készenlétben tartja illúzióit is, hogy ha a füst gyérülne, elrejthesse magát, de nem akarja szükségtelenül megosztani a figyelmét és pazarolni az erejét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

A történések, főleg az ismeretlen merész húzása halk röhögésre sarkallják, de ettől eltekintve szinte rezzenéstelen arccal mozizik, csupán a szeme árulja el - túlságosan is élvezi ezt a bosszút, elvégre nem kevés munkát fektetett abba, hogy lehetőleg kinyomozhatatlan legyen, vagy ha nem is, jóformán bizonyíthatatlan. Kornél a fazekát ölelgetve a kijáratot célozná meg, azonban mielőtt messzire juthatna, találkozik a tekintetük és egy hosszú pillanatig farkasszemet néznek, ő pedig maradéktalanul kiélvezheti, ahogy a srác lassan összerakja a képet. Mindössze a szemöldöke emelkedik pár milliméternyit, néma kérdésként, miszerint megérte-e a csillámszórás, mert őt bőségesen kárpótolta az elszenvedettekért ez a kis előadás, még ha nem is tapsol vagy csápol az első sorokban.
Ott és akkor valóban megpróbálta volna megátkozni Kornélt, ha épp nem fulladozott volna a nyakába zúdított gyönyörűségben - a Navinesnek ez volt az egyik szerencséje, a másik, hogy Magnus nem közvetlenül mögötte lépett ki a teremből, különben egyébként jólelkű tanára alighanem segít neki megfojtani a helyszínen az elkövetőt. Így csak az égés maradt, ahogy karácsonyi idillbe panírozott csillámcsodaként állt, tündérport köhögve és köpködve.
A csillámpor voltaképpen kimoshatatlannak bizonyult - még napok múltán is sziporka potyogott a hajából, a füléből, sőt, ha tüsszentett, kicsit Paff, a bűvös sárkány benyomását keltette, ami kicsit sem segített neki a lecsillapodásban. Mindenesetre, életében valószínűleg először visszaélt illúziómágiájával, hogy kifigyelhesse Kornél napi rutinját és két hét alatt bőven elég információt szedett össze, hogy terve körvonalazódhasson. Nem akarta komoly bajba sodorni, mindössze lehetőleg életfogytig elvenni a kedvét attól, hogy megint belekössön, úgyhogy némi tanulmányozás után az egóját célozta be, főleg, mivel a Navines meglehetősen lazán kezelte az iskola szabályzatának értelmezését. Az egész legnehezebb pontja maga a zsupszbűbáj megalkotása volt és a nyomok elkendőzése, maga a kulcs becsempészése gyerekjátéknak bizonyult. Nem maradt más, mint hátradőlni és várni.
A Navines eközben állja a sarat, és bár "felfedezése" nyomán látja rajta az indulatot, abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nem az a pálcája van nála, amelyikre szüksége lenne Gareth megátkozásához. A visszavágásán elmosolyodik, kissé elnézően, elvégre meg kell bocsátani az ifjonti hevességet, belül viszont csendesen röhög. Tulajdonképpen ezen a ponton már simán hagyná kisétálni innen, ha a másik nem adna fel neki egy olyan magas labdát, amit képtelenség kihagyni - Kornél kérése számára parancs, bár a "művész úr" valószínűleg nem azonnal gondolta a csokrokat, mégis, Seth apró figyelmességének köszönhetően egyenest a köcsögből sarjadnak virágok, színpompás bokrétával emelve ki az eddig is bohém népművészeti cserépedény nyújtotta látványt. Leginkább mezei virágok díszelegnek most ékessége körül, röhögőgörcsöt váltva ki az összes látótávon belül ülőből, magvetéssel, bioszexszel és liliomtiprással kapcsolatos megjegyzések áradatát indítva el. Ez adja a kegyelemdöfés ötletét - az idősebb Nightingale most már különösebb visszafogottság nélkül lengeti meg a magasban pálcáját, hogy virágesőt idézzen a szerencsétlen Navinés feje fölé, ami kis felhőként követi, amíg ki nem megy a teremből, buzgón ontva a hófehér liliomszirmokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Kettő az egy ellen - tudta, mire vállalkozott, felkészült rá, hogy megosztott figyelme miatt találat fogja érni előbb-utóbb és bár talán lett volna esélye kitérni, fontosabbnak érezte, hogy Angust ártalmatlanítsa. Az ikerpálcák nem engedték, hogy komolyan ártó varázslatot vessen be ellene Jared, szemben az idősebb és tapasztaltabb halálfalóval. Annyira pedig ismerte testvére gondolkodását - vagy inkább jelenleg az apjukét - hogy az általa kimondottat vállalja. Mielőtt az Everte Static a levegőbe röpítené, még látja, amint a komód maga alá gyűri a halálfalót, aztán a világ jópár fordulatot vesz, mielőtt a hátán landolna. Igyekszik tompítani az esést, védeni a fejét és a pálcás kezét, amennyire tudja. A földet érése cseppet sem kellemes, de a pillanatnyi levegőtlenséget leszámítva nem érez sem hasító fájdalmat, sem más sérülésre utalót, úgyhogy még azelőtt tud reagálni, hogy öccse kihasználhatná kiszolgáltatott helyzetét.
Más valószínűleg átkot várna ilyen helyzetben egy aranyvérű mágustól, ő azonban jóformán teljes erőből kirúgja a másik alól a lábát, hogy időt nyerjen és felküzdhesse magát. Közelharcban jók az esélyei, és bár nincs módja ellenőrizni a komódot és (valószínűleg igen lapos) foglyát, reméli, hogy lesz elég ideje legyűrni az öccsét.

Jarednek egyértelműen nincs ideje érdemben reagálni Gareth azon cselekedetére, hogy kirúgja a lába alól a talajt. A fiú túl közel van hozzá, túl közvetlen a rendelkezésére álló támadási felület. A fiatalabb még megkísérelhet egy varázslatot létrehozni, de az valószínűleg nem volt célba találni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az első ráküldött átok hajszállal kerüli el, mielőtt Jared nyekkenne a padlón. Nincs azonban így sem sok ideje, ha nem akarja kockáztatni, hogy a másik felé rúg, mihamarabb a padlóhoz kell szögeznie. Mielőtt azonban ezt megtehetné, riadtan észleli, hogy öccse felül és pálcát szegez rá, az igét azonban már nem várja meg, vetődik. Mivel a táv kicsi, nagyon el nem vétheti, de amint a fénycsóva eltalálja, a világ elsötétedik előtte és mintha tűt szúrnának a szemébe, éles fájdalom hasít bele. Képtelen nyitva tartani őket és érzi, hogy forró könnyek csorognak végig az arcán - szervezete hasztalan próbálja kimosni szeméből az őt kínzó átkot. Ennek ellenére jóformán késlekedés nélkül lendíti az öklét, megpróbálva megütni és lefogni Jaredet, aki hiába védekezik, mind súlyban, mind erőben más kategóriába esnek. Egy józan pillanatban iszonyatos lelkifurdalást érezne, mert ő még soha, senkit nem ütött meg saját akaratából, most azonban nincs ideje megállni és sajnálni magát. Vakon sújt le újra, megpróbálva megtalálni a másik torkát vagy állát, hogy mozgásképtelenné tehesse annyi időre, amíg kábítóátkot szórhat rá - csak pár másodperc, csak egyetlen találat...