Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Megpróbál nem őrlődni a csenden, nem látni mögé semmit vagy engedni az ürességnek. Hiába tűnik Avery hangja őszintének, a szóválasztás valahogy mégis rossz érzéssel tölti el, vagy inkább annak az árnyékával - a bájital még mindig fátyol mögé vonja. Egy része a legkevésbé sem vágyik az érzéketlenség után ismét arra a súlyra, amit az érzések jelentenek. Az emlékei sok helyen összemosódnak, az elmúlt napok éppúgy, mint a hetek, hónapok nagy része. A könnyed pillanatok könnyebben elkallódnak, s ritkák is - elég ritkák ahhoz, hogy ha cserébe nem kell szembenéznie a mélypontokkal, lemondjon róluk. A tenyerébe vájta a körmeit, a légzésére összpontosítva néhány másodpercig, mielőtt újra a kávéjáért nyúlna.
Bólint, elvégre igazán nem panaszkodhat szoros időbeosztásról. A legrendszeresebb teendője a kutyasétáltatás, aminek elhalasztása nem igényel előzetes telefonos egyeztetést. A felvetésen eltöpreng, de ha választhat, semmiképp sem akar idegenek jelenlétében beszélgetni erről - a kávézóhoz szándékosan szoktatta magát hozzá, ám messze nem jutott odáig, hogy biztonságos helynek tekintse. Képtelen megjósolni, miről, meddig fognak beszélni és milyen hatása, következménye lesz bármelyikükre.
- Jobb lenne csak...kettesben. Ahol neked jobb, majd lejövök..zárás környékén? Featherrel?-*Nyitva hagyja a mondatok végét, kérdés-formán, a másik reakcióját figyelve.*- Akkor nem is zavarok tovább,-*biccent aztán, mielőtt meg-megtorpanva összeszedné a bögrét és a cigarettát, kisétálna az ajtón, hogy eltűnjön az utcán sűrűsödő forgatagban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A hajón kitörő lelkesedéssel fogadják, ő pedig leguggol, hogy Feather gyakorlatilag a nyakába ugorjon örömében - talán a menhelyen töltött évek teszik, de akár öt percre megy el, akár órákra, ugyanazzal a hévvel udvarolják körbe. A kutyának majdnem sikerül is ledöntenie őt a lábáról, mielőtt Seth elkapná a legalsó lépcsőfokot és leülne rá. A fehér szőrgombóc befurakszik a lábai közé, nekidőlve a vádlijának és az ölébe túrja a fejét, boldogan lihegve és mancsával simogatást követelve. Elmosolyodik, miközben a sűrű bundába túr, átmenetileg megfeledkezve A reggel többi részéről.

A nap nagyját azzal tölti, hogy terveket ír, kisebb szünetekkel, amíg kávét főz vagy a fedélzeten mocorog, azt ellenőrizve, szüksége van-e a Cloudweavernek bármire, mielőtt elhagyná. A konyhaasztalon hagyott teendőlista hosszúra nyúlik, helyenként egészen banális, kis lépések is szerepelnek rajta, amiket sebtében firkant az előzőek alá jöttében-mentében. Mivel a pozíció régóta üres, abban egyeztek meg az igazgatóval, hogy amint tud és akar, költözhet, hogy megkezdhesse az állapotfelmérést. Előbb azonban a hajó kérdését kell megoldania, s némi tétovázás után felhívja Sebbyt - ujja a zöld gomb fölött habozik, míg azon töpreng, mikor beszéltek utoljára. Egy hete? Kettő?
Estére elfárad, ami talán nem is baj; kevésbé zakatol az agya s elég egy zuhany, hogy tőle telhető nyugalommal vágjon neki a rá váró beszélgetésnek. Feather méltóságteljesen tűri a hoppanálást, alaposan megrázva magát, amint ismét szilárd talajt érez a mancsai alatt. Már ismerte a kávézóig vezető utat, úgyhogy büszkén trappolt előre, izgatottan szimatolva, majd kérdően megállt az ajtó előtt, hátrafordulva. Odabent már a kasszát számolták és javában felmostak, így Seth is megtorpant, aztán úgy döntött, mégiscsak varázslók, úgyhogy egy pár tappancsnyom nem jelent kihívást.*
- Sorry guys, just leave it. Will clean up,-*ígéri a meglehetősen morcos mopos srácnak, aki megkönnyebbülten biccent és otthagyja a vödröt. Tekintetével Averyt keresi, bár elég követni a székek közt átvágtató fehér szőrtömeget.*
- Szia,-*kicsit felesleges ez a köszönés, elvégre a másikat szeretetével elárasztó Feather már rég felkonferálta. Nem tudja, leüljön-e vagy az emeletre tartanak, így megragadja a szék támláját, de nem húzza ki azonnal - vár és próbálja meghatározni a másik hangulatát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Feather gyakorlatilag megkísérli lecsóválni a farkát a helyéről buzgalmában, mielőtt elérné a határt, ahol annyira felpörög, hogy okvetlen el kell rohannia egy körre, az asztalok közt szlalomozva. Seth egyfajta ezt-sose-szokom-meg fejjel néz utána, mielőtt visszatérne a kérdéshez.*
- Jobb lenne fent... Azt hiszem.-*Néha nem mások zavarják, hanem ő viseli nehezen saját magát, ezt a mostanit, aki kétszeri invitáció után is attól tart, hogy terhére lesz a másiknak és tolakodó, hogy a lakásban szeretne inkább leülni
Szótlan követi Averyt, át a kis utcán és fel a lépcsőn, futó pillantást vetve a postládára.
Odabent Feather, fajtájához hűen, azonnal elindul felderíteni a nem túl nagy lakás minden zugát, s Seth tekintete követi, furcsa, vegyes érzésekkel fedezve fel az átalakítások nyomát. Igazán nem emelhet szót ellenük, azonban ettől még nem sikerül teljesen semlegesen fogadnia be a képeket. Emlékszik a szobák eredeti elrendezésére, s arra is, milyen volt, mielőtt itthagyta őket. Arra is, hogy sosem mondta ki, szeretne néha egyedül lenni, így aztán végül már senkit sem tudott megtűrni maga mellett.
- Nem baj, nem hi...-*hiányzik neki, akarja mondani, de végül nem viszi rá a lélek, mert Feather nincs túletetve, sem agyonbabusgatva. Ennyi kényeztetés belefér, bár a kolbászra meg kell ráznia a fejét.*- Olyasmit adj, ami nem fűszeres. Egy darabka sajtot vagy sonkát, ilyesmit,-*egészíti ki a magyarázattal, mielőtt még a kérdéses eb kinézné a kolbászt Avery kezéből, még ha egyelőre az ágy alatti rész sokkal jobban érdekli is. Bizonytalanul válik meg a cipőjétől, hogy ne koszoljon, találomra a pult felé sodródva - arra támaszkodik, míg a másik jövés-menését figyeli, mozgását követve. A hozzá intézett kérdésre hosszabb szünet után felel. Meg kell majd mutatni az állatnak a tálat, mert nem hallja a koppanását, aztán a víznek szaga sincs.*
- Egy fekete teát, ha lehet.-*A kávéhoz már késő van, alkoholt nem ihat, a víz pedig valahogy kevésnek tűnt, főleg annak fényében, ahogy egymásnak passzolgatták a labdát.*
- It looks a lot like when I was first here,-*jegyzi meg, bármiféle komolyabb érzelmi színezet nélkül - nem szükségszerűen jó vagy rossz, mindössze változás, amit el kell fogadnia. A gondolatai azonban elkanyarodnak, amint tekintete meg-megpihen a lakás különböző pontjain.*- Sokszor úgy tűnik, hogy én is ugyanolyan vagyok, mint amikor először éreztem, hogy valami baj van velem. Hogy csak egy helyben toporgok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A testtartása megfáradt, a vállai megereszkednek és ezzel megszokott, kifogástalan eleganciája egyszerre megfakul, mintha egy régi képet nézne az ember. Könyökei önkéntelenül közelebb csusszannak törzséhez, kezeit egymásba helyezi. Valaha fürkésző, ugrásra kész mozdulatlansága most csupán ernyedtség. Avery kezét figyeli, ahogy csippent, markol, emel, kever; vagy ha tekintete el is kalandozik, leragad a pult mintázatánál, az előtte sorakozó tárgyaknál.
Bólint, s hallgatása értő, nem szorul több magyarázatra. Aztán megint bólint, nem az első mondatra, hanem a következőre, egy taktussal később a bögréért nyúlva és Avery nyomában elindulva a lakás belseje felé. A mozgásra természetesen azonnal előkerül a fehér energiagombóc, hogy pillanatokon belül kiszagolja a sajtot és odaszegődjön díszkiséretnek, nem kunyizva, de reménykedve. Nem is kell csalódnia, nasit és simit is kap, úgyhogy fülig érő vigyorral üget vissza Seth-hez csóválni. Az éjjeli szekrényre teszi a bögrét, hogy legyen szabad keze Feathert gyurkászni.*
- A munka tartott össze sokáig,-*feleli, tőle telő őszinteséggel, mert a jövőt illetően nem sokat tud mondani.*- De ez nem olyan lesz, mint a kísérletek. Azért is részidős, hogy ne vihessem túlzásba, és hogy szabadabban érintkezhessek másokkal.-*Kihívás perfekcionista, enyhén kényszeres beállítottságát leküzdeni; mindazonáltal átmenetileg értelmet ad céltalan létezésének. Nem fogja kötni az órarend, a tanmenet, a tanári megbeszélések, a házvezetői kötelezettségek, a prefektusi egyeztetések, a vizsgák, a szorgalmik, a pontverseny, a kviddics körüli teendők... Csak egy gondnok lesz, akihez javítanivalót hordanak és aki a bűbájokat tartja karban vagy korszerűsíti, a saját tempójában.*
- Ma. Felhívtam a hajó miatt,-*a beszélgetés java a Cloudweaver elhelyezésének vagy kihasználásának problematikája körül forgott, aztán viszonylag gyorsan kifogytak a mondanivalóból. A Hogy vagy? Mi újság? Mit csináltál mostanában? típusú kérdésekre ritkán tudott bármi újjal vagy érdekessel szolgálni, s bár most itt ez az új munka, a költözés, az egész téma...kellemetlen, hogy finoman fogalmazzunk. Elvégre arra készül, hogy visszatérjen oda, ahol évekig együtt töltötték jóformán minden idejüket - és hogy Sebastian nélkül éljen abban az irodában, ahol azelőtt egymás mellett álltak az asztalaik, keveredtek az egymás által kiegészítgetett jegyzeteik, Sebby üstjeiben az ő kísérleteihez főttek a bájitalok. Az üresség fészkelődni és a nőni kezd a mellkasában, ahogy szótlan maga elé mered, aztán tekintete megrebben, ahogy egy kutyaorr böködni kezdi. Megsimogatja a kobakot.*
- Azt mondta, meggondolja, de lehet, utazgatni fog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Kényelmetlenül helyezkedik és a hangja tompa, mintha nem először hallaná a kérdést, ám amíg az utazás és a könyvei rejtekében élt, nem került közelebb a válasz megtalálásához. Fél kézzel a kutyát simogatja gépiesen, míg jobbja az ágykeretre markol.*
- Nem tudom. Nincs igazán, ami érdekelne vagy vonzana, se régi, se új.-*A rajzai többsége három, négy éves is megvan már, repülni tanárként repült utoljára, új varázslattal pedig nagyjából ugyanilyen rég nem foglalkozott. Amióta minimalizálták az adagjait, néhányszor nekiesett a régi holmijának, elégetve vagy más módon pusztítva. Anhedónia.*- Az érzések lehet, visszatérőben vannak, de az öröm nincs köztük. Szóval azt teszem, amit kell,-*von vállat, mert mi mást lehet ezzel kezdeni? Nem mondhatja, hogy nem tölti el reménytelenséggel a kilátás, hogy sorra próbálkozzon ilyen-olyan időtöltésekkel. Sosem késő! Mindig újra lehet kezdeni, vagy akár harminc-, negyvenévesen rátalálni az igazi szenvedélyére! Néha iszonyatosan feldühítette ez az álszent pozitivitás, néha csak nézett a szavakat kiejtőre, azon töprengve, vajon kinek is próbál voltaképp hazudni.
A vallomástól elzsibbad. Már megint, már megint Avery közöl vele olyan dolgokat, amiknek az öccse szájából kellene elhangzania. Érti, de mégse.*
- Mihez kezdjek vele?-*Avery szemébe néz, kifejezéstelen arccal és meredten. Belefáradt az utalgatásokba, mások kimondatlan reménykedésébe, hogy majd jobban lesz és el lehet felejteni ezt az egészet, mert megint minden olyan lesz, mint azelőtt. Mert nyilván sokkal kellemesebb egy humoros, figyelmes, kedves, érdekes emberrel időt tölteni, mint vele. Látja a félelmet, a szánalmat, a zavart és érti. Ő sem szeret tükörbe nézni. Elfordítja a fejét.*- Nem akarok erről beszélni.-*Nem tudja megígérni, hogy bárki is visszakapja a régi Sethet, ha ugyan még létezik. A barátai vagy halottak vagy akár azok is lehetnének, amilyen gyakorisággal érintkeznek, s ő nem erőlteti.
- Az akarat ide kevés,-*jegyzi meg szárazon.*- Tudom a helyes választ, hogy mit kellene akarnom. De őszintén? Fogalmam sincs.-*Az éjjeli szekrénnyel beszélget, annak részleteit veszi sorra tekintete, szája egyenes vonallá feszül és felhagy a kutya simogatásával, fázósan összefonva maga előtt karjait.*
- Hónapokba telt elfogadni, hogy nem megy csak terápiával. Jöhet a gyógyszer, a mellékhatásai, a helyes dózis megtalálása, vagy egy másik gyógyszer vagy egy harmadik... És akkor sincs garancia a javulásra.-*A szavak lassan jönnek, nehezen és kelletlenül. A bögréjéért nyúl, iszik és hosszan hallgat, pillantást sem vetve Averyre, bár az sem néz rá. Hátralép egyet, nem fizikailag, hanem érzelmileg hátrálva, mert nem tudja, mire számítson. Ám nem halogathatja.*
- Nem tudom, mit akarok. De ezt nem csinálhatjuk tovább. Valaminek változnia kell, vagy el kell engedni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem, meglepetést valóban nem sűrűn okozott mostanság, legalábbis semmi kellemeset. A ruhája ráncaiban akár por is megülhetett volna, annyira feleslegesnek érezte magát, az álomtalan tétlenség, az értelmetlen önsajnálat, az egybefolyó, szürkeségükben végeérhetetlennek tetsző napok rabságában.
- Betartani egy napi rutint. Felkelni az ágyból, megmosakodni és felöltözni, három óránként enni valamit, ügyelni a folyadékbevitelre, mozogni, bevenni a gyógyszert, lefürödni, időben menni aludni. Kutyát ellátni, sétáltatni, megjátszatni. Ehhez jön a heti húsz óra munka, amit úgy oszthatok el, ahogy szeretném, a kritikus javításoktól eltekintve. Heti egyszer elmenni terápiára, hétközben elvégezni a megadott feladatokat, gyakorlatokat.-*Akármilyen apróságnak is hangzott, minden egyes tevékenység megerőltetővé vált, ahogy a bájitalt el kellett hagynia. Még Featherhöz sem mindig volt kedve, dacára annak, hogy nem hanyagolta el teljesen, azonban gyakorta a minimális szükségeset adta meg neki. Nem ezt érdemelte.
A visszadobott kérdésre, sem a javaslatra nem felel, lábfejét tanulmányozza elmélyülten. Mindenkinek terhére van betegen, s ha nem muszáj, inkább ki sem ejti száján a diagnózisát. Akkor legalább nagyjából normálisan kezelik, ha sikerül túljutni azon, milyen kísértetiesen emlékeztet apjára, főleg, amikor nincs ereje borotválkozni. A spontaneitás, mint olyan, a legrosszabb formában jelentkezik nála, s véletlenszerű dührohamot válthat ki egy rosszkor beérkező telefonhívás is. Nem igazán maradt ereje vagy kapacitása együttérezni másokkal, s ritka, tiszta pillanataiban el-elszörnyedt ezen a tompaságon, tenni ellene mégsem tudott. A terapeuta már felvetette párszor, hogy engedje magához az érzéseit, amire a fejében mindig ugyanaz a kis hang felelt - ha távol tudta volna őket tartani magától, sosem nyúl bájitalhoz.
Az egész gondolatmenet lefelé húzta, s a térdére nehezedő kutyamancs szakította meg, aztán egy szőrös kobak tolakodott összefont karjai és teste közé, szelíden nézve fel rá furcsa, kék szemekkel. Hosszú pillanatokig bámul a szempárba, mielőtt engedne a kérlelésnek - változtat testtartásán, újrakezdve a simogatást, hogy az egyre nyúló csendben ne csússzon vissza az örvénybe. A látszat ellenére egyáltalán nem könnyű kivárnia a választ.*
- Nem azonnali szakítást javasoltam,-*szögezi le, különösebb érzelmeket mellőző hangon, elnézve Avery mellett, bár nagyjából irányába fordítva arcát,*- de nem lehet ezt folytatni. Annak dacára, hogy nem értem, miért tartasz ki mellettem, nem akarom tétlen várni, hogy megunj vagy meggyűlölj.-*Mert egyikük sem ezt érdemli, hogy apránként teljesen eltűnjön az, ami összeköti vagy összekötötte őket. Egyetlen kérdés van, ami szüntelen visszhangzik, amikor valamit feladna: Tényleg mindent megpróbáltál?. Kins tette fel neki, az utolsó beszélgetésük alkalmával, mielőtt teljesen eltűnt volna, tőle mégis, az első, szinte reflexszerű dühös sarkonfordulás után, eljutottak a szavak hozzá, úgy igazán.
- Mivel senki sem tudja, mikorra sikerül, ha sikerül beállítani a gyógyszereket, ha meg is beszélünk sok mindent, ne várd, hogy egyszerre túl sokat tudok kivitelezni.-*Ez beleegyezés, még ha nem is szó szerint kimondott. Ennyire futja most.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Mostanra visszaállt a ritmus, amit még évekkel ezelőtt szokott meg - sötétben ébredni, felöltözni és elindulni futni, hogy lerázza magáról az éjszaka maradékait. Mióta Feather is csatlakozott hozzá, alig akadt olyan reggel, amikor kihagyta volna ezt a rituálét, amiről a legtöbb kastélylakónak valószínűleg sejtelme sincs, hiszen mire ők feleszmélnek álmukból, Seth már rég megjárta reggeli körútját. Általában három-négy csapást váltogatott, hogy egyikük se fásuljon bele, a kutyát gondosan pórázon tartva, hogy ha állattal vagy varázslénnyel találkoznának a szürkületben, nehogy utánuk iramodjon - inkább az eb épségét féltve, mintsem a bestiákét.
Gondolatai el-elkalandoztak, ahogy a ritmusra és a légzésre már nem kellett figyelnie. Diákjai, de még volt kollégái is alighanem hitetlenül merednének rá a melegítőben, mely minden ízében elüt szokásos megjelenésétől; ugyan kinek jutna eszébe elképzelni őt bármi laza, hanyag és kopott holmiban? A családjának eskü alatt vallva sem mindenki hinné el, hogy nem öltönyben alszik, reggelente tökéletesen élére vasalva pattanva ki ágyából. Erre itt van ő, az erdő közepén, nyakig sárfoltosan (köszönhetően Feather kényszeres dagonyázásának), kócosan és borostásan, derűsen kocogva, míg a kastély maradéka épp a másik oldalára fordul.
Ahogy világosodik, visszafordulnak és nagyjából akkortájt bukkannak ki az erdőből, amikor a nap eléri a horizontot. Legalább van miben gyönyörködni, amíg nyújt -- s hogy ne rántsák közben orra, szabadon engedi a kutyát.
Így esik, hogy a padon ücsörgő lány arra tér magához, valaki teljes beleéléssel szimatolja a lábát, lelkes farkcsóválással.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Abból, ahogy az állat eliramodik, sejti, hogy szagot fogott - elnéz arra, amerre a csaholás tart épp és egy diákot pillant meg, aki a padon ülve sütkérezik. Ennyi elég is, Feather van olyan okos, hogy ne abajgasson olyat, aki esetleg fél tőle, legfeljebb nehezebb elhessegetni, hallás híján.
A közepes termetű szőrmók ezalatt első vakargatását gyűjti be, s hogy jobban elérjék, sáros mellső mancsaival a padra támaszkodik, hogy fejét Sára ölébe tehesse. Na meg a lány pulcsija is legalább olyan érdekes, mint a nadrágja szára, okvetlen muszáj megszimatolni és megböködni orrával, hátha akad benne valami nasi vagy egyéb érdekesség. A dögönyözéstől szabályszerűen nevetésre húzódik a szája, nyelvét enyhén kilógatja, úgy élvezi, még csóválni is elfelejt egy időre. Nem is szabad abbahagyni a simit, vagy megeshet, hogy a loncsos mancsot Sára nadrágjára pakolják, hogy folytatást követeljenek.
Seth nyújtás közben oda-odakapja tekintetét a párosra, de mivel aggodalomra nem lát okot, nem siet; előbb befejezi a gyakorlatokat és csak utána indul a kutya után. Menet közben egyszerűen zsebre vágja kezét, s így akár még túlkoros mestertanoncnak is beillene, eltekintve valahogy túl egyenes, szép tartásától.
Van, amit az ember nem vetkőzik le.
- Jó reggelt,-*üdvözli néhány lépés távolságról az ismeretlent, s most először kerül elő valahonnan pálcája, hogy szótlan pöccintéssel (nagyjából) sártalanítsa az ebet, amiről ezen a ponton kiderül, hogy javarészt fehér egyébként. Amennyiben a leányzó ruhája is elszenvedett ezt-azt, külön kérés nélkül folytatja a foltokkal, hogy azok szépen elváljanak az anyagtól és visszatérjenek a földre.*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Semmiség,-*biccent, apró mosollyal viszonozva az ismeretlenét, vonásaiban árnyalatnyi fáradtsággal. Összehúzza magán a vékony pulóvert, aztán a nap felé fordítja arcát, lehunyt szemmel melegedve. A kérdésre udvariasan visszafordul.
- Feather, szuka lenne. De többnyire ördögfióka,-*néz le az épp lábszárának támaszkodó ebre, aki szemlátomást nem fáradt el a reggeli futtatásban és épp teliszájjal vigyorog felfelé rá. Szerencsére lehet ezt az energiatúltengést orvosolni; zsebébe nyúlva apró tárgyat vesz elő, aztán egyet pöccint a pálcával, hogy életnagyságú frizbi legyen belőle. Ennek láttára a kutya nagyjából gumimacivá változik, pattog és furcsán magas hangon vakkant. Seth szigorúan a magasba emeli a játékot, szabad kezével jelelve az állatnak, mire Feather fenékre huppan, bár alig bír rajta megmaradni. Amint eldobják neki a tányért, rakétaként lő ki utána, egészen a rét másik végéig üldözve, hogy a levegőbe szökkenve elkapja és büszkén galoppozzon vissza vele.*
- Van kedved kipróbálni?-*kérdezi Seth a leányzótól, mert bár sok ember messziről sem szeretne ilyen nyálas játékot látni, ez a kishölgy nagyon lelkes kutyásnak tűnt. Feather közben visszaér és megvárja a neki járó dícsérő integetést, mielőtt odaadná a tányért, startpozícióba vágva magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

A lány elfogadja a felkínált lehetőséget és Seth némán figyeli a heccelést, majd frizbihajításra tett kísérletet, kommentár nélkül hagyva annak sikerességét. Ha a legtöbb férfi készségesen rohan is ilyenkor megmutatni és elmagyarázni, hogyan kell ezt csinálni, ő ezt szemlátomást nem tartja szükségesnek. Amikor viszont Sára gügyög a kutyának, mégis kihúzza a zsebéből a kezét.*
- Ha meg szeretnéd dícsérni, így tudod,-*mutatja, széttárt ujjakkal csuklóból megrázva kezeit - ezt nevezik siket tapsnak és nagyjából a jó/ügyes kutya megfelelője.*- Nem hall téged, bár a simit biztosan érti.-*Valóban, erre a jelre Feather szája vigyorra húzódik és a szemei résnyire szűkülnek közben, elégedetten-izgatottan lihegve. Közben készül a következő dobásra, türelmetlenül csóválva farkát és lesve Sára minden mozdulatát, amíg a kezében van a játék. A gazdája is leginkább a hajszát figyeli, bár tekintete meg-megáll a lányon, nem annyira végigérve, mint futólag egy-egy pillantás erejéig időzve. Díszletnek is elmenne csendes, szinte mozdulatlan alakja.
- Ilyenkor szoktam futni. Szeretem a hajnal hangulatát és nem alszom annyira jól. Feathert is le kell fárasztani, hogy kibírja veszteg, amíg dolgozom,-*bök állával finoman a rakétahajtású négylábúra, aki lelkesen hordja a tányért tovább, váltogatva, melyiküknek is szolgáltatja vissza. Seth gyakorlott mozdulattal, biztos kézzel küldi a frizbit hosszú, egyenes pályára, épp csak olyan magasra, hogy a kutyának ugrania kelljen a végén.
- Miért ne? De nem szükséges magázódni. Seth vagyok,-*biccent, miközben a padhoz lép és letelepszik, bár inkább csak támaszkodik a támlán, semmint ténylegesen ül rajta, egyik lábát a talajon hagyva.*- Kijöttél megnézni a napfelkeltét?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Helyeslően bólint, bár nincs is rá szükség - Feather magától jelzi, hogy bizony jó kutyának érzi magát és egyetért Sára dícséretével. Aztán persze azonmód elrohan, amint reptetni kezdik játékát, ámokfutóként süvítve a nyomában (Merlin irgalmazzon bárkinek vagy bárminek, ami útjába akad, mert szó szerint sehall-selát üzemmódban robog.*
- Óvatosan a nagy lelkesedéssel,-*mosolyodik el a vallomáson, nem puffogtatva közhelyeket, miszerint nem mindenkinek való ez. Nem érzi magát feljogosítva, hogy tanácsokat osztogasson, inkább csak némi humort igyekszik csempészni az álmatag reggelbe. *- Ha nincs, ami kényszerítsen, csak élvezd ki,-*nyújtózik, s mivel most rajta a sor, elhajítja a tányért, követve tekintetével a vágtázó ebet. Visszafelé mintha már kicsit lassabban ügetne. Neki ez maradt, meg a tudat, hogy alvás előtt hiába is róná köreit - ha az agya nem fáradt el, úgyis zakatol tovább, míg tagjai sajognak.
- Jó ötlet. Ilyentájt ideális fejet szellőztetni, amíg mindenki alszik. Nemsokára több lesz a madárdal is, ha megjönnek a fülemülék és a sárgarigók. Nyáron még szebb a rét, ha elég korán jössz, találhatsz a növényeken alvó szitakötőt, szárítkozó méheket.-*Szeme lehunyódik, ahogy sütteti az arcát, belesüppedve a hajnal neszeibe, s jóformán csak halkan mormolja mindezt, elkalandozva.*
- Esetleg kávét?-*veti fel, ki sem nyitva szemét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Amikor kiragasztotta a könyvesbolt ajtajára a hirdetés, nem számított sokra. A róla keringő pletykák java elült vagy elkopott mostanra; azonban az embereknek enélkül is akadt jobb dolga Mindszentekkor, mint a temetőben takarítani és gyomlálni. Legnagyobb meglepetésére azonban nemcsak ültetnivaló növényeket kapott Beliántól, hanem az Odry család felajánlásából segítséget is.
Amikor kinevezték, első útja a kertbe vezetett, hogy felmérje a sírok és az azokat védő varázslatok állapotát. Az elődje - bár esze ágában sem állt kétségbe vonni igyekezetét vagy képességeit - a látottak alapján a visszavonulásáig vezető években egyre kevésbé bírt teendőivel. Seth megértette, hogy inkább hazaköltözött Budanekeresdre a családjához; ám azt kívánta, bárcsak hamarabb elszánta volna magát erre a döntésre. Az időszűke miatt azonban felújításról és teljes javításokról szó sem lehetett egyelőre.
A temető bejáratánál erre a hétvégére kihelyezett egy asztalt, mindenféle kegytárgyakkal, s mindössze egy becsületperselyt hagyott mellettük. Apró tábla tájékoztatja a látogatókat, hogy a gyertyák, mécsesek, füstölők és tartóik mágiával kötődnek a kert területéhez, ám áruk nincs megszabva. Pár lépéssel odébb pedig egy vadonatúj tábla is várja őket, mely egyetlen csepp vér segítségével megmutatja, merre fekszenek valaki rokonai.
Épp a tábla tövében sürgölődik, amikor a nő a megbeszélteknek megfelelően megérkezik a koszorúkkal. Már ki van készítve egy leterített ponyva, hogy átmenetileg legyen hova rakodnia és Seth udvarias, meleg mosollyal köszönti.
- Milyen elegáns. Engedje meg,-gesztikulál finoman, pálcáját előhúzva; s ha Elizabet rábólint, néhány intéssel gondoskodik róla, hogy sem nedvesség, sem kosz ne tapadhasson a hölgy ruhájára.
- Köszönöm, hogy időt szakított erre. Mást nem várunk, így hacsak nem szeretne egy forró italt, neki is kezdhetünk,-veti fel, mert ez a minimum, amivel meghálálhatja a segítséget.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Seth mozdultai óramű pontosságúak - sehol sem időzik, egyetlen felesleges pöccintést vagy illetlen intést sem tesz, így Elizabet hamar megnyugodhat. A férfi ízig-vérig brit és professzionális, pár pillanatra van csupán szüksége, hogy elvégezze a bűbájokat.*
- Természetesen. Kávét, teát?-*az asztal alól két termoszt halászik elő, sőt, még némi cukorral és tejszínnel is szolgálhat, bár jómaga nem él vele. Először a hölgynek tölt, majd saját poharába is önt a feketéből, s a hidegben mindkét ital azonnal gőzölögni kezd, kacskaringós párafelhőkkel.
- Hálás köszönet, bár igazán nem kellett volna vásárolnia is. Nem ebben állapodtunk meg,-*mű-méltatlankodik egy őszinte mosollyal, óvatosan kortyolva a kávéjából.*- A koszorúk hatalmas segítség önmagukban, a virágkötészethez sosem volt érzékem,-*vallja be töredelmesen, mert míg megálmodni egy pillanat műve lenne, megvalósítani legfeljebb illúzióval lenne képes.
- Köszönöm, bár nem nevezném áldozatosnak. Még épp csak elkezdtem a munkát,-*jelenti ki tárgyilagosan, szerénykedés nélkül hárítva a szép, ám kissé talán túlságosan is szép szavakat.
- Talán sétáljunk körbe, megmutatom a kérdéses parcellákat és meglátjuk, hogyan osszuk el a díszeket. A gazolással nem végeztem, de mindenhova vezet járható ösvény,-*indítványozza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

A halottak napján végig a temetőben sürgött - egyrészt felügyelte a biztonságot, másrészt sokan most fizették ki a sírhelyek bérleti díjait, főleg a messzebbről érkezettek. Az előző gondnok ismerőseiből néhányan kifejezetten beszélgetni akartak, velük későbbre írt fel időpontokat, hogy nyugodtan tudjanak egyeztetni, ha plusz kéréseik lennének. Arra egyáltalán nem maradt ideje, hogy a már jól megszokott ellenségességre reagáljon - végtelen udvariassággal siklott el minden ilyen felett, arroganciának beillő gyakorlatiassággal. Mindig van, aki örömét leli benne, ha ilyen "alantas" pozícióban látja és a családjához méltó büntetésnek véli, az iskolai feladatai azonban már hozzáedzették ehhez.
A Felagund család is ilyen - semmivel sem lopta be magát a most már nyugdíjas professzor kegyeibe, s bár a fiát leginkább hírből ismeri, a legkevésbé sem lepődik meg hűvös biccentésén. Illendően viszonozza és tovasiet, talárja ujjai jóformán repülnek utána.

Estére lenyugszanak a kedélyek, s ahogy fogynak a látogatók, úgy vonul vissza ő is - a számvetés várhatna voltaképp, de jobb azelőtt túlesni rajta, hogy elkallódna egy számla. Gondosan átnézi hát a dolgokat, átszámolja a befolyt pénzt és lejegyez mindent, mielőtt átírná a könyvben a meghosszabbított bérleti jogok új lejárati dátumát. Ahogy hátradől és eltolja magától a vaskos kötetet, az asztal alól felugrik egy fehér szőrgombóc, izgatottan toporogva a széke mellett. Megpaskolja a fejét, aztán nyújtózkodik egyet és talpra kecmereg, hogy főzzön egy adag friss kávét. Várakozás közben leguggol az állathoz és addig dögönyözi, amíg a kutyának fülig nem ér a szája, ezzel kárpótolva érte, hogy még egy darabig várnia kell, mielőtt hazamehetnének.
Később teli bögrével lép ki az ajtón, a kis eresz alatt megállva és a sötétben tengerként ragyogó gyertyákat, mécseseket nézi. Gyönyörű így a temető, aprókat kortyol, miközben a látványt issza. Páran még lézengenek a sírok körül, ő pedig nem fog senkit erőszakkal hajtani ki a kapun, ma semmiképp.
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

- Számomra sajnos elengedhetetlen, különben a vérnyomásom nem teszi lehetővé az értelmes emberi beszédet. Az már csak puszta szerencse, hogy az ízét is szeretem,-*Seth finom mosollyal jelzi, hogy természetesen nem kíván mások nevében nyilatkozni és látja a humort a helyzetben; ennek ellenére nem egy medimágus sápadt már el az eredményei láttán elsőre.*- Vicces mód hiába születtem és nevelkedtem Angliában, a teát csak készíteni szeretem,-oszt meg egy jelentéktelen titkot, s könnyű elképzelni, ahogy pontos mozdulataival forró vízzel átöblíti a kannát, megtölti teafűvel és leforrázza; szinte látja az ember maga előtt, ahogy a csésze aljába tejszínt tölt a London fog-hoz és lassan, óvatosan felönti Earl grey vagy Assam főzetével.
- Ebben maradéktalanul egyetértünk. Azonban a jövőben kérem egyeztessünk, mert amiről nem esik szó, arról én gondoskodom. A mécsesek kivétel: nem romlandóak, enni sem kérnek, így nem okoznak problémát,-*Seth aggodalma főleg az élő virágokra és terjedelmesebb dolgokra vonatkozik, amiket felhasználni vagy tárolni nehezebb.*
- Még nem volt szerencsém a férjéhez, de meg tudom érteni, hogy a munkájához szükséges a részletek iránti igényesség,-helyesel néhány kurta bólintással, kávéját kortyolgatva, miközben Elizabet mesél.
A kriptáknál és nagyobb családi síroknál vázákat helyez el séta közben, magával vitt apróságokból transzfigurálva őket, s megvitatják azt is, hol lennének legjobb helyen az egyes cserepes vagy ültetendő növények.
- Természetesen szívesen látom, bár reményeim szerint kevés munkával szolgálhatok majd a későbbiekben. Mégsem illendő, hogy egy hölgyet dolgoztassak,-*rázza meg fejét halk nevetéssel, s a kávé mellett a társaság is segít benne, hogy ne dideregjen. Ahogy visszafelé kanyarodnak, másfelé terelődik a beszélgetés.*- Milyen projekt, ha szabad érdeklődnöm? Volt szerencsém szabadalmakat és egyéb engedélyet kérvényezni, talán tudok segíteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Túlzás nélkül állíthatja, hogy a kapott meghívó megdöbbentette - nem mintha nem próbálták volna az évek során néhányszor meginterjúvolni, azonban többnyire a brit lapok próbálták elkapni. Persze, némi gondolkodás után rájött, hogy Bogolyfalva kis közösségében a könyvesbolt megvétele és a temetői gondnokság nagyobb port kavart. Rábólintott hát.
Annak ellenére, hogy rádiós interjúra invitálták, megjelenése a tőle megszokott eleganciának hála elüt az errefelé megszokottól. Az épületet megtalálni egyszerű, s odabent már várja Elektra.*
- Önnek is! Semmiség,-*tőle telhető finomsággal rázza meg a felkínált kezet, tartózkodva a kézcsóktól, ami reflexszerűen jönne.*
- Bármi egyéb, amiről tudnom kellene a felvétel előtt?-*udvariasan előreengedi a hölgyet és ahol kell, nyitja az ajtót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Kérése számomra parancs,-*hajt fejet a hölgy akarata előtt, visszamosolyogva. Gyorsan körbepillant a stúdióban, megfordulva tengelye körül, gyakorlott szemmel mérve fel a helyiséget.*
- Máris,-*szétgombolja zakóját, mielőtt helyet foglalna. Érdeklődve nézegeti a keverőpultot, most először látva ilyesmi, ám Elektra nem hagy időt kérdezni vagy elmerülni a részletekben. Míg a nő konferál, Seth kortyol egyet a neki szánt pohárból és hangtalanul megköszörüli a torkát, mire rá kerülne a sor.*
- Üdvözlöm valamennyi kedves hallgatót, köszönöm a meghívást.-*Seth hangja finom, kellemes bariton, szavai sietségtől mentesek és érződik rajta, hogy legkevésbé sem hozza zavarba a helyzet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Lélekben sóhajt egyet, mert bár igyekezett előre felvértezni magát az ilyen és hasonló kérdésekre, egy kisebbfajta időutazásnak tetszik az egész. Elszokott a társasági eseményektől az utóbbi években.*
- Szívesen meghallgatnám teóriát, amennyiben sikerül összefüggést találnia,-*villant mosolyt Elektrára.*- Az Őszike diákéveim legkedveltebb helyeinek egyike, amikor lehetőségem nyílt átvenni előző tulajától, éltem vele.-*Személyes kötődése nem különösebb titok, s a faluban ismerik megszokott útvonalát a mindenkori legfinomabb kávét készítő hely és a bolt közt.*
- Az, hogy a temetőnek is most lett halaszthatatlan szüksége új gondnokra, véletlen egybeesés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Ha nem szólítják meg, többnyire udvarias biccentéssel üdvözli az elhaladókat - ezt a napot meghagyja a családoknak és az emlékezésnek, csak akkor elegyedve szóba, ha a segítségét kérik. A konténerhez tartó Charlotte irányába is bólint, meglepetésére a lány távozás helyett megszólítja, szabadkozással kezdve.*
- Jó estét. Biztosíthatom róla, felesleges bocsánatot kérnie miatta,-*hárít finoman, hiszen a jelenség nem új keletű. Még ha csak a mai napot veszi is alapul, akkor sem tudja azonnal felidézni, kinek az oldalán láthatta a lányt, hiszen a tömegben szép számmal akadtak szúrós pillantások. A másik azonban folytatja, jóvátételt említve és Seth el kell mosolyodjon.*
- Szükségtelen, tényleg nem veszem a szívemre. Azt viszont igen, ha emiatt fázik meg. Megengedi?-Vonja elő pálcáját, az ablakpárkányra helyezve kávéját, s ha nem érkezik ellenvetés, takaros kis melegítőbűbájt bocsát a kishölgy kabátjára. Aztán visszatér bögréjéhez, s már épp elbúcsúzna, amikor Charlotte újr nekifut a dolognak, eddigi győzködése ellenére.*
- Felteszem, az édesapja nem osztotta meg önnel viselkedése miértjét,-*kockáztat meg egy következtetést, melyet teljes egészében a leány viselkedésére alapoz. Angliában elég a vezetékneve, hogy azonnal tudják, hova is tegyék, errefelé azonban legfeljebb az idősebb generáció, esetleg a külföldi politikában jártasak kapják fel a fejüket.
Plusz a világ összes minisztériuma. De ez már bagatell részlet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Seth ugyancsak meglepődne, ha sejtené, hogy zsémbes, morgós ember benyomását keltette - jóformán tankönyvi mintapéldánya a 100%-ban rostos brit úriembernek, ami részben nevelés, nagyobb részt viszont döntés. Szó sincs róla, hogy be akarná hízelegni magát, épp ellenkezőleg, a saját lelkiismerete és tartása követeli meg, hogy megadja mindenkinek az alapvető tiszteletet.
- Kalandos és kihívást rejtő ágat választott,-*biccent, mert az átoktörés alaposan próbára teszi az ember képességeit - kevesek csinálják végig a képzést, s még kevesebben ússzák meg hegek nélkül.*- Viszont aggasztó, hogy a pálcája most sérült meg; bátorkodhatom megkérdezni, milyen fával és maggal dolgozik?-*Sok esetben ez igen személyes kérdés, mégis, a lány bizonytalanságát érezve ad hangot gondolatainak, mert meglehet tudna hasznos tanáccsal szolgálni vagy megfelelő szakembert javasolni.
Az előbbi bizonytalanság a továbbiakban is megmarad, míg ő csendesen fürkészi bögréje mögül, hogyan keresi a szavakat Charlotte, kíváncsisága és valami más között vívódva. Nem gyanakvás vagy óvatosság ez, inkább kissé tenyeres-talpas félszegség. Nem rója fel neki, de ha kitart az átoktörés mellett, vesztére válhat.*
- Kisasszony, a nevemben hordom a megvetés okát,-*Seth száraz mosollyal ingatja meg fejét, hiszen a kellemetlenség nem olyasmi, amit elkerülhetne.*- Seth Selwyn vagyok, s bár bűnrészese nem, örököse vagyok mindannak a gyalázatnak, amit apám művelt. Halálfaló volt és kém, aki kijátszotta a minisztériumot.*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

- Örömmel hallom. Jó tanárom volt,-*mosolyodik el, kávéját kortyolgatva; rég nem jutott eszébe Matthew, s most talán ismét kisebb a fájó űr, amit hagyott. Próbál, minden erejéből próbál arra összpontosítani, ami megmaradt, amitől több vagy gazdagabb lett valaha, ha nincsenek is többé mellette, akik adták.*
- A lelkesedésével semmi baj,-*nyugtatja a hölgyet, mert sosem szerette senki örömét elvenni.*- Mindössze kérem, legyen tekintettel rám, s értesítsen, ha kedve támad felvásárolni a közeli kereskedéseket,-*enged meg magának egy cinkos félmosolyt, derűs csillanással tekintetében. Aztán, mintha mi sem történt volna, visszatér a mécsesek, koszorúk és eltakarítandó gyomok listájához, s megkezdett csevejük udvarias kanyaraihoz.*
- Szerintem a kertépítés éppúgy művészet, nemcsak mert a tudomány gyakran kevés az élő lényekhez, hanem mert szépérzék is szükségeltetik hozzá.-*Persze, ez nyilván csak az ő véleménye, de számos hétköznapi cselekedetet lehet művészi szintre fejleszteni, hivalkodás nélkül. Látta az öccsét festeni és bájitalt főzni, Kinseyt hegedülni és rúnázni, Averyt énekelni és kávét pörkölni, hogy a frissen főtt ital habjára mintákat rajzolni, Gergelyt szó nélkül, puszta érintéssel lecsillapítani egy lovat.*
- Csodálatra méltó kezdeményezés; alighanem gyakorta találkozunk majd,-*nem mondja, hogy természetes, hogy az otthon az első, mert közhely és mert nem mindenkire igaz. Az arca azonban elmondja helyette, hogy értékeli ezt is, a család és a közös jövő építését - nyugalma, mozdulatainak kimértsége meghazudtolja korát.
- A minisztérium kedvenceit, úgy hiszem,-*nevet halkan a kérdésre, felidézve az első olvasat kiváltotta arcokat.*- Egy repdeszkát, amolyan kézi irányítást nem igénylő sporteszközt és a hozzá kapcsolódó bűbájokat; valamint egy repülő vitorlást, navigációs rendszerrel egyetemben. Képzelheti, mennyire lelkesedtek az ötletért, hogy a fejük fejett hajózzam az égen...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Erre!-*hallatszik válasza valahonnan a polcsorok mögül, de a könyvek tömege remekül nyeli a hangokat, így nem könnyű pontosan megállapítani Seth helyzetét. Szerencsére ezzel ő is tisztában van, elvégre nem mostanában vette át a bolt vezetését.*-Hátul, a történelmi részen,-*teszi hozzá, alighanem valamivel foglalatoskodva, mert nem siet öccse elébe. Neszezése azonban csak akkor nyer értelmet, ha Sebby átverekszi magát a pillanatnyilag kissé kusza könyvhalmokon, megkerüli az egyik olvasókuckót és átlépi az egyik felcsavart szőnyeget. Seth egy létrán állva épp a világítással - és alighanem a helyet apránként teljesen benövő illúziókkal - matat, az egyik falikart változtatva patinás utcai lámpássá. A vakolat mellette már kőfalat mintáz, aminek repedéseiben repkény vetette meg a lábát: mindez két polcsor találkozásánál.
A mozgásra előkerül Feather, szertelen örömmel rohanva meg Sebbyt - tudja, hogy nem szabad rá felugrania, de attól még majd' szétveti az izgatottság és mellső mancsait szétterpesztve rajongja körbe.*
- Azt hiszem, unatkozik,-*állapítja meg gazdája, kis szünetet tartva a létra tetejére könyököl, lenézve a párosra. A kutya, amint le bír csillapodni, a kisebbik Selwyn nadrágját szaglássza végig-hosszig, simiben reménykedve csóválva mellé.*- Főztem teát, de ha gondolod, akár kisétálhatunk valami harapnivalóért is,-*veti fel, néhány pillanatra még visszafordulva a félbehagyott varázslathoz, mielőtt végez és lemászik a földre.*
- Szia,-*mosolyog aztán Sebbyre, immáron rendes üdvözlésként, s röviden megöleli - nem nyújtja, mert érzékeli a másikban bújkáló szorongást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Feather fülig érő vigyorral hagyja magát gyömöszölni, sőt, egy ponton homokzsák módjára eldől és innentől Sebastian azt tehet vele, amit akar. Ha azonban abbamarad a simi, pár másodperc után felpattan és mint akit puskából lőttek ki, elsüvít átmeneti vacka felé, hogy felkapja legújabb játékát és parádéslovat megszégyenítő büszkeséggel trappoljon vele vissza dicsekedni. Mivel neki egyáltalán nem számít, kiad-e hangot az aktuális plüss zsákmánya, Sethnek mindig első dolga tapintatosan eltávolítani a csipogót.
- Ez kész,-*int fejével nemet, összecsukva a létrát, mire az tenyérnyire zsugorodik és elrakja a földön heverő szerszámos ládikába. Egészen különös az összhatás, elegáns öltözéke és a hely kopottas bája, valamint barkácsfelszerelése együtt.*- Akad viszont még elég zug, ami felújításra szorul. Most is szárad kint egy szekrény, amit újra kellett lakkozni és bűbájozni,-*ez részben megmagyarázza a padlón kószáló könyvhalmokat, apránként ellenőrzi a berendezést és szükség szerint foglalkozik velük. Kidobni semmit sem akar, ami még menthető.
Lesöpör néhány - nemlétező - porszemet ruhájáról, megigazítja mandzsettáját, majd biccent.*
- Akkor üljünk le. A kassza mögött elférünk és van egy kis konyha-tároló,-a bolt mindenkori alkalmazottai számára parányi mosdó, tenyérnyi pult és néhány akasztó biztosítva volt, ami meglepetéssel töltötte el - diákként jóformán sosem látott senkit a kasszánál. Tény, az előző tulaj sosem szorult túlzottan a bevételre, a hely és a könyvek eszmei, szentimentális értéke érdekelte. Seth ennél gyakorlatiasabbnak bizonyult, bár árai olcsó és megfizethető között mozogtak; használt könyvekkel bővítette a kínálatot, lehetővé téve a diákok számára, hogy itt adjanak túl szükségtelenné vált tankönyveiken vagy szerezzék be azok egy-egy példányát másodkézből. Kölcsönzésre, sőt, még szállításra is biztosított lehetőséget a kastélylakók számára - ennek ellenére sosem vett fel senkit.
Rövid csörgést követően két bögrével és cukorral, tejszínnel tér vissza egy fatálcán. Bár akadnak otthonos olvasósarkak az üzletben, jelenleg egyiknél sincs elég hely két embernek, így maradnak a pult és a székek az antik, mutatós kasszagép mellett. Amint leül, Seth a kezébe veszi a saját bögréjét, amiből zöld tea és gyümölcsös-fűszeres illat száll.*
- Mesélj, mi újság,-*könyököl térdére, még így is megőrizve valahogy egyenes tartását.