Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Na, bebizonyosodott valami. Ezek a szőkék nem valami válaszolgatni képesek, főleg a csajok. Egy rahedli kérdést bombáztam az arcához, de sza… szóval, nem válaszol egyikre sem. Látom, ahogy gondolkodik, a vajsört visszautasítja, illetve le se tojja. Hát ember az ilyen? Pedig ingyen van tényleg, én fizetek, mi kell még egy csajnak? Tán térden állva kérdezzem meg tőle a dolgokat? Hátradőlök, hátha kizökkenti valami a nagy elmélkedésből, ami gondolom olyan témákat feszeget, hogy jó cipőt vett-e fel a felsőjéhez. Ránézve, tök mindegy, remélem, hamar rájön, hogy velem van, és illene valamit kinyögni.
Megtörik a jég, a háztársa iránt már van egy kis érdeklődése. Nahát-nahát, mi történt? A szfinx engedte használni a fejedet?
- Már mondtam. Keveset tudok róla, és ő sem beszédes. Viszont jó lenne némi infó, ha már ő kegyeskedik elzárni előlem mindent. Nyugi, nem érdekel, hogy milyen titkai vannak, csak úgy általánosan. miket szeret, meg milyen is ő valójában. Eddig eléggé mufurc volt – fejezem be, ennyit nem szoktam egy mondatba belesűríteni, de még én is hibázhatok. Lyra fontos nekem, akár akarom, akár nem. Mivel mind a ketten keressük a módját, hogy megszabaduljunk egymástól, ezzel nem lesz gond, de mi van, ha együtt kell élnünk? Jobb, ha felkészült az ember, minthogy későn tudjam meg, hogy a bal szemére vak. Hogy nézne már ki, ha szólnék neki, hogy a bal oldaladon kit látsz? Ő meg csak annyit mondana, hogy nincs ott semmi. Hehehe, ez már durva lenne, még jó, hogy a szép szemei megvannak, hiszen hogy nézne ki mellettem? Bányarémek kíméljenek, még szerencse, hogy apámnak és az övének is van ízlése, legalább egy valami, ami értékelhető ebben az egész baromságban. Kár, hogy ezzel a lista véget is ért.
- Azt is elmondhatnád, hogy miért jöttél el? El is utasíthattál volna, bár annak általában nem jó vége van. Fura, hogy eljöttél, főleg ide. Mondjuk, megnyugtatlak, ebbe a szánalmas kocsmába többet engem sem látsz – fintorogva, undorodva nézek körbe, ez tényleg egy koszfészek. Gyorsan beverem a sárga italt, mert az végül is nem is volt rossz. Nem szoktam inni, mert eltompítja az érzékeket, én mindig csak azért maradtam néhány haverral, hogy ha ők belekötöttek valakibe, akkor meg tudjam védeni őket, és néhány muglit kiiktathassunk az egyenletből. Közben nézem a csajt, és meg kell mondjam, az idő elteltével egészen megkedveltem a küllemét. Tetszik a hosszú haja és a smaragd szemei is vonzzák a tekintetet, kezdem megérteni a söpredék reakcióját.
- Nos? Válaszolsz? – kérdezem még egyszer, hagytam egy kis időt, hogy összeszedje a gondolatait. Ugye milyen rendes csávó vagyok?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

„Azért jöttem, mert hívtál.”
Ez volt az eddigi legjobb mondat, amit egy lány nekem mondott, még a végén megkedvelem. Igaz, hogy nem úgy gondolja, ahogy én, de az mellékes. Látom, ahogy vergődik, hogy miért hívattam a színem elé, megvallom élvezem az egészet, látom, ahogy a kis levitás fogaskerekek majd kitörik egymást.
- És minden idegen hívására elmész? Nem mintha nem értékelném… Kérsz valamit inni? – nézek rá újból, ha már semmisnek vette a vajsörös meghívásomat, ami lássuk be elég nagy érzéketlenség, öcsém. Főleg azért, mert én voltam olyan kegyes, és meghívtam.
Viszont azt látom, hogy fél valamitől, pedig eddig nem adtam rá okot. Nem baj az, ha tartanak tőlem az emberek, de, hogy egy csinos szőke egyből féljen? Az azért már túlzás. Persze, látom, hiába kérdezem, mindig egy másik kérdéssel jön elő. Csajok.
- Lyra a jegyesem – adom meg végül a választ a kérdésére, remélem voltam annyira kedves, hogy nem köptem a nevét és nem utálkozva mondtam az egész mondatot. Figyeltem rá, hogy ne így legyen, bár túl kedvesen sem. Azért mert Lyra jó bőr, még nem biztos, hogy jó csaj is, ami nagy különbség.
- Gondoltam, megtudok róla mástól dolgokat, meglepetéseket okozhatok neki – na persze, Farkas Zétény máris megy a boltba és megveszi a cuki kis rózsát, meg az angyal alakú tojást. De, hogy sikerélménye is legyen Izabellának, elmondom a valódi okot is, ha már idehívtam.
- Amúgy meg jól nézel ki, és ha nem kérdeznél vissza minden kérdésre, már elé is olvadtam volna bizonyosan – kacsintok rá, hát hiába, na. Tetszik a csajszi, főleg azért, mert látszik, hogy nem könnyű préda. Gőzöm sincs ugyan, hogy mit akarok tőle egyelőre, csak annyit tudok, hogy jól néz ki és nem egyszerű eset.
Ettől függetlenül nem lenne baj, ha a szösszencsről is kiderülne valami, bármi. Mert oké, hogy tiszta idegbeteg volt, amikor megmutattam neki a levelet és nem segítettem neki túlságosan, hogy jobban érezze magát, de nekem sem segített senki.
Kicsit belassult a világ, jobb, ha nem iszom még egy ilyen sárga izét, mert elkapnak a prefik, apám meg nem szeretné, ha folt esne a nevünkön. Bár én totálisan le…m, hogy mi kell neki, meg mi nem, hiszen már az is nagy szívesség, hogy a fia vagyok és nem löktem ki az erkélyről. Félrenyúlok, csak másodikra találom el a korsó „kapaszkodóját”, azért a vajsör már ki van fizetve, nem fogom itt hagyni senkinek. De egyelőre még nem iszom, csak nézem azokat a csillogó smaragdokat...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Nem zavart a csaj, ez a tény viszont zavart. Sokkal jobb lett volna, ha egy undok mekegő béka – nyilván kecskebéka – jött volna be, aki két mázsa jegyzetfüzettel és furcsa szemüveggel érkezik, akit könnyen meg tudok utálni már a kinézete miatt is. De ez a Lyra valóban aranyvérű volt, csodás alakkal áldották meg a szülei. Nem beszélve arról, hogy van benne kurázsi, ezt meg kell hagyni, öcsém. Jól tolja a szöveget, a kis heccelésemre állandóan visszaszól, ami tetszik nekem, és ezt ő nem is tudja. Ha mindezekkel tisztában lenne, már biztos kitalált volna valami okosat, hogy az idegeimre menjen.
- Jössz, te még az én utcámba könyörögni, csak nehogy késő legyen… Piroska – ezt a buta mugli mesét mindenki ismeri, az öreg Bede ezzel szórakoztatott sokszor, amíg bele nem halt a taníttatásomba. Nem tehetek róla, hogy ilyen idegbeteg egy vénember volt, aki nem bírta a hecceléseimet. Amúgy sem nálunk utazott el a túlvilágra, tehát semmi közöm nincs a halálához, amúgy sem vettem a lelkemre. A tanítóim jöttek mentek, ki kevesebb, ki még kevesebb ideig bírta, ez van. Engem nem érdekelnek a muglik, minek róluk tanulni?
Na, de itt az ideje megosztani a jegyesemmel a kedvenc levelemet, amit csak azért nem égettem el, mert meg kell mutatnom neki. Gyorsan elolvasta – jé, tud olvasni – ezt is, majd elhajította a másik mellé. Látszott, hogy nincs jókedvében, nem beszélve arról, hogy tiszta ideg lett. Mondjuk, ebben hasonszőrűek vagyunk, csak én már a fél villánkat tönkretettem, szétbombáztam.
A kérdésemre persze nem tud válaszolni, de igazából nem is vártam el. Mit tudna egy kb. 15 éves csaj ezekről a dolgokról, szerintem még fel sem fogta, hogy milyen komoly ez a dolog. Én azért már próbálkoztam utánamenni a dolgoknak, de anélkül, hogy a család, vagy az én érdekeim sérülnének, nem találtam igazi megoldást. Igaz, még van pár évünk, hogy legyen valami, aztán meglátjuk.
- Hát én sem – utálom ezt kimondani, de tényleg semmi esélyt nem látok, hogy változzon a helyzet. Az, meg, hogy még figyelnek is, hát őszintén le.....m. Aztán mit csinálhatnának velünk? Ebbe apáink sem gondoltak bele teljesen, de ez már legyen az ő dolguk. A kis kék észkerék megmozdul és szavak jönnek ki a száján, nem is rosszak. Lazán ülve hallgatom őt, bámulva a kék szemeit.
- Ez mondjuk igaz, ezzel is lecsökkenthetjük a találkozásaink számát. Hacsak nem vagy máris belém szerelmes, de van egy tippem – az arckifejezésem visszatetszést fog kiváltani belőle, ebben biztos vagyok. Viszont még le kell beszélni, ezt az egész találkozósdit.
- Melyik napok jók neked a találkozásra, és hol legyenek? Persze, ha nem muszáj, ne a nagyközönség előtt randizgassunk, még kinéznének a zöldek – mondjuk, gőzöm sincs, hogy ez valóban így van-e, de kábé ennyire is érdekel. Ha majd valaki arcoskodik, beverem a képét, azt jóccakát. Öcsém, már utálom ezt az egész kócerájt, majd hallgathatom a népek nyavalygását. Milyen jó is volt otthon, ahol akár ki tudtam feküdni a tetőre is, ha úgy hozta kedvem. Bár ennek a kupac romnak is van teteje, majd megnézem, hogy hogyan lehet feljutni rá.
- Egyébként pedig túlságosan ne éld bele magad, hogy a kisebb rendezvényeken később nem fogunk találkozni, nyilvános enyelgést színlelve. Lefogadom, hogy két héten belül jön egy levél, hogy miért nem jelentük meg itt, meg ott, és miért nem nyaltunk már egy fagyit valahol – fújok egyet az orrlukaimon keresztül, és elhúzom a számat. Ha figyelnek, minden kis sz..ba bele fognak kötni, hogy elhiggyék, az nekik, meg nekünk milyen jó. Akár el is durvulhat a helyzet, de ebbe már nem akarok belemenni. Szerintem, habár lány, van annyira értelmes Lyra, hogy gyorsan megoldunk majd mindent és a kelleténél több időt még véletlenül sem fogunk együtt tölteni.
- Na, akarsz még tudni valamit elsőre, vagy eleget láttuk egymást? Lásd, milyen úriember vagyok – vigyorodom el, majd tényleg figyelmet szentelek neki. Legyen gyereknap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

A kiscsaj olyan hülyeségeket gondol, hogy csak kamillázok öcsém! Még hogy én öreg, pedofil fószer! Fújj, nem normális. Oké, az aranyvérű családokban előfordulnak furcsaságok, meg aberráltságok is, de ez egy normális család. Méghozzá nem is akármilyen, hiszen én is a tagja vagyok, az pedig már önmagában nagy kegy, nemde? De térjünk vissza szöszikéhez, mielőtt túlságosan elkalandozgatnak rossz felé a gondolataim. Amúgy kezdem bírni a csajt, mert még tartja magát, és nem húzott el erről a hányástanyáról.
- Hát, úgy nézek én ki, nyuszifül? Már ilyet gondolni rólam, félig sértő. csak azért félig, mert jól nézel ki – vigyorodom el, igazi Farkas-vigyorral. Nyilvánvaló, hogy lehengerlő a stílusom, ezt nem is tagadom.
- Ez csak vajsör, de rendben. Kérsz mást? – végül is ezt sem neki rendeltem igazán, szóval még jól is jött, hogy visszautasította. Lehet, hogy ráérzett, vagy éppen jó partit lát bennem, hogy majd meghívom mindenfélére. Persze, én bárkit meghívok, ha megkapom az árát. Amúgy meg az, hogy elveszi a vajsört előlem, elég meggondolatlan dolog.
- Én a helyedben visszaadnám – vészjóslón villannak asszonyokat megsirató szembogaraim, mert ad egy nem az övé a vajsör, ad kettő én fizettem ki, ad három még szomjas vagyok.
De ugorjunk át a témán, még van pár esélye, hogy ne könyveljem el olyannak, akit többet az életben nem fogok embernek nézni.
- Igen, az, király mi? Nem – adom meg a választ, mielőtt bármit is mondhatna. Attól, hogy nem tetszik nekem, még így van és Lyra a feleségem lesz, ha minden rosszul alakul. Egyelőre ez a legfőbb problémám az egész ittlétem közül, mondjuk már maga, hogy itt vagyok az is gáz. De ez van, valahogy ki kell hozni majd valami jót ebből, és mindent meg is teszek érte majd.
- Nos, ha minden nem jól alakul, akkor igen, elveszem őt. Nem, nem akarja – csak azt nem értem, hogy rám miért nem gondol senki. Én akarom? Dehogy! Semmi okom nincs rá, hogy elvegyem, hiszen nem is ismerjük egymást, és annyi jó csaj van itt, hogy miért ragadnék meg egynél, ilyen fiatal korban? Lehet, hogy Lyra is érdekelne, ha csak úgy meglátnám, mert nincs szégyenkeznivalója azon kívül, hogy levitás, de így, hogy megmondják nekem, hogy kivel kell lennem, már bocsánat, emberek ezek? Na, mindegy, ez még a jövő zenéje, most foglalkozzunk a jelennel a szép szöszi lánnyal.
- Óha, de még milyen zene lehet. Akkor el kéne mennünk legalább táncolni, nem? – emelgetem meg a szemöldökömet. Igaz, még délután volt, de pár óra múlva kezdődik az esti buli, és akkor belecsaphatunk a lecsóba. Ki tudja, talán, ha eléggé elvarázsolom a kiscsajt, még Lyráról is elkotyog némi infót. Egyelőre nem tűnik nagyon közreműködőnek, de látom, nem akarja, hogy igyak. Csak tudnám, hogy miért?!
- Hé, mi van, szabályt szegek, vagy mi? – nem mintha tudnám, hogy egyáltalán prefektus-e vagy sem, mondjuk teljesen mindegy. Nekem csak egyvalaki mondhatja meg, hogy mit csináljak, én magam.
- Anyuuu, ezt az egyet még, naaaa – imitált könyörgésem szerencsére semmilyen ismerősöm nem hallja. Persze lehet, hogy már dolgozik bennem az a sárga lötty, és azért nem vertem még én a kezére egy nagyot, ahogy azt alapesetben megtettem volna. Hiába, tényleg szép zöld szeme van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Jaj, ne haragudj – mondom neki tettetett elnézést kérő hangnemben. Nem igazán érdekel, hogy egy szöszi lelkébe mennyire tapos bele egy elszórt „nyuszifül”. Ahelyett, hogy örülne, mennyire kegyes vagyok, hogy aranyosan(!) becézem. Néha már megerőltető kimondani is ilyeneket, de talán ez a sárga lötty kihoz belőlem olyan dolgokat, amiket amúgy magamtól nem igazán tudnék.
Ráadásul visszautasítja a meghívásomat, másodjára. Miért mit szeretne, hogy könyörögjek? Ez elég vicces megközelítés a tárgyhoz, főleg velem kapcsolatban. Ha pedig jól megnézzük, láthatjuk, hogy rossz vicc, szóval nem fogok nevetni rajta. De, ha már kérdezett elmondom a sztori rá sem tartozó részét. Hiszen ki másra tartozna, mint a Black-Blonde-re és rám? Nem hiszem, hogy egyvalaki is van itt rajtunk kívül, aki felérhetne a rangunkhoz. Igaz, Lyra szóba áll bárkivel, ahogy nézem, de én… még csak véletlenül sem.
- Látom a szemtelenség eléggé kék tulajdonság. Nem is akarok a helyedben lenni nyuszifül – ha már mosolyog rám, mindent tudóan, most szépen visszakapja. Nehéz csak úgy felidegesíteni engem, de azt nem szeretné elérni, mert úgy jár, mint az a piros csaj, az a buggyant. Hála a jó szerencsémnek, nem hozott vele össze a sors azóta sem.
Lyra témáját gyorsan körbejártuk, legalább ebben hasonló a véleményünk. Senki sem akarja ezt a házasságot a két – vagy négy, ki tudja? – szülőn kívül, ami nem meglepő. Tudom, fontosak az ilyen házasságok, de van még pár tesóm, adják hozzájuk őt. Egészen jól ki lehetne használni a kis okoskát, ráadásul a partikon is meg lehet vele jelenni, hiszen csinos a kicsike, mint ez a zöldszemű itt. Kár, hogy róla nem tudni, hogy micsoda…
- Hát veled se könnyű, hallod-e – ingatom a fejemet, közben lemondok a korsó sörről. Tulajdonképpen le…m, hogy nem adja ide, mert, ha nem így lenne, már nálam lenne, ennyire egyszerű az egész. Az meg, hogy nem akar táncolni, már nem is tudom hova tenni. Akar valamit egyáltalán ez a lány?
- Igen, látom, hogy nem szeretnéd, ha innék még egy vajsört. Részegnek találsz? Max tőled részegülhetnék meg, nem ettől a lőrétől – kacsintok rá elmaradhatatlan Farkasvigyorral fűszerezve. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a reakciója, bár ha az eddigi mederbe folyik a beszélgetésünk, akkor nagy változást hiába is remélek. nyilván nem fogok sokáig próbálkozni nála, mert minek? Fonja be a pók a haját, aztán porosodjon a folyosókon, a jelvényét villogtatva. A poharam elviszi, persze közben rajta legeltetem a szemeim, na és? Mit gondolt?
- Hiába is akarnék bármit is, visszautasító vagy. Úgyhogy húzzunk innen a francba – vonom meg a vállamat és hirtelen felállok. Ez nem volt jó ötlet, mert az a sárga ital nem valami kis üdítő lehetett, és megszédülök, de nem véletlenül tanulok kung-fuzni, haláljó az egyensúlyérzékem, de még jobb a reflexem. Ezért meg is kapaszkodom villámgyorsan a hozzám legközelebbi dologba, aki Izabella. A kezét és a fenekét fogom meg, a fejem pedig a vállába ütközik. Tényleg nem sokat fogom, elengedem, amint lehet, de ki tudja, hogy ez milyen hosszú idő, de nem tulajdonítok nagy valamit ennek az egésznek.
- Nem baj, ha elkísérsz. Te vezetsz. Ja, és bocs – vigyorgok rá, és úgy tűnik a hátsófertály érintése józanító hatással volt rám. Nem beszélve arról, hogy megint lovagias vagyok, hiszen hagyom, hogy ő menjen előre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Újabb év, gondoltam bevárom Lyrát, hogy még egy évig mellette lehessek. Meg amúgy is a franc se tudja, hogy hogy értették a szüleink azt, hogy ha végzünk, elveszem a szöszit. Lehet, hogy már az is benne volt a pakliban, hogy ha valamelyikünk hamarabb végez, bekövetkezik a szertartás. Nos, ezt egy évvel eltoltam a sikertelen vizsgaidőszaknak hála. Persze előre lejelentettem otthon, hogy nem volt időm semmire, nemhogy tanuljak – ami mint tudjuk, nem első a listán -, szóval ezt nézzék el nekem.
Most pedig felhúzom a dísztalárt, aminek az árából az egyhavi kajakészlet kijönne az egész kastély számára, Ly tényleg megtisztelve érezheti magát, hogy az oldalamon vonulhat majd be. Igen, mivel figyelnek minket, muszáj eljátszani, hogy i de jó barátok lettünk. Pedig alig találkoztunk, csak a kötelező időt töltöttük együtt, azt is nagyrészt szótlanul. Lyra tanult, legalább is mindig erre hivatkozott, engem meg nem érdekelt annyira, hogy azon a kevés eseten kívül megzavarjam a nyugalmát. Szóval nem, nem bratyiztunk még le, sőt meglehetősen foghíjas az ismeretségünk, és annyira nem is nagyon akarunk változtatni rajta.
Elslattyogok a Levita toronyhoz és letáborozok egy folyosói padra. Úgy hallottam, hogy szépen megégette az Ombozi itt a képeket, csak egyet tudok vele érteni, elég unalmasak. Még a míves zsebkendőmmel megigazítom a fényezést a cipőmön, majd rájövök, hogy nem ide beszéltük meg a találkát. Pedig „biztos” hogy örülne, ha innentől kéne végigmasíroznunk a nagyteremig. Szóval még mindig van egy kis időm, így a nagytermi folyosón nekidőlök egy oszlopnak, és úgy várom a menyasszonyom és közben nézem a tömeget. Ezeknek sem adtak enni egy hétig, annyira várják már a diri beszédnek a végét, látszik az arcukon. A HV-mnak intek, azért van, akivel nem árt jóban lenni, vagy legalább semlegesnek maradni. Végül megérkezik Lyra, na, ő már nem annyira derűs, amit a ruhájával ki is hangsúlyoz. Nem mondom, ő is bármit vesz fel, nem tudja elrontani, jó bőr, ezt el kell ismernem továbbra is. Amúgy jól néznénk ki egymás mellett természetesen, de én mindenkinek növelem a fényét, pedig Lynek nem is kellene. Megérkezik, és elsziszeg egy sziát, amire én felhúzom a szemöldököm, és gyilkos mosollyal jutalmazom.
- Szia! Beszélhetnénk egy picit, gyere velem! Ö… kérlek – nem ment könnyen, de kimondtam, így remélem, tudja, hogy ez fontos dolog. Amúgy is magammal rángatnám, de fontos, amit mondani akarok neki. Szóval így, vagy úgy, de egy folyosóval arrébb, ahol már csak néhány lézengő van, megállok és ránézek a morcos szoborszerű arcra.
- Figyelj szöszi! Tudod, hogy k… konstruktív vagyok, és a találkozásainkkor is hagytalak tanulni, magamhoz képest visszafogtam magam. Mi lenne, ha egy kicsit kedvesebb arcot varázsolnál a képedre, amikor velem vagy, hogy a figyelők elhiggyék, nyert ügyük van, nekünk meg legyen időnk kitalálni valamit az eljegyzés ellen. Én ismerem apámat, szóval, ha minél jobban mutatjuk, hogy nem oké a dolog, annál szigorúbb követelésekkel állnak elő. Nekem viszont fontos, hogy jól szerepeljek, és jó lenne, ha nem rontanád el, meg nem kéne mondjuk heti ötször két órát egymás társaságában tölteni. Cserébe kérhetsz valamit, persze ésszerű határokon belül. Nem mondom, hogy búj hozzám, meg rebegtesd a szempilláid, de mondjuk egy visszafogottabb mosoly jó lenne – hát ez elég hosszú volt, nem tudom, hogy egyáltalán érdekli ez, vagy ő is csak a saját dolgával akar törődni. Bár most adtam neki egy esélyt, hogy kérhet tőlem valamit, hát nem nagyszerű fickó vagyok? De.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Felhorkanok. Biztosan ő fogja nekem megmondani, hogy én kit hogyan hívjak. Ez a lány még nem ismer engem, ez az egyetlen szerencséje, különben már biztosan felvilágosítottam volna arról, hogy hol a helye. Az más kérdés, ha felvilágosítanám, itt hagyna, én pedig unatkoznék, ami viszont senkinek sem lenne jó a későbbiekre nézve.
Felkacagok, amikor visszakérdez. Miért mit gondoltál, a vajsör taccsra tett? Még a saját jó tulajdonságaival sincs tisztában ez a szőke, ami azért nem jellemző a csinos csajoknál. Mindig tudják, hogy mikor és hogyan jelenjenek meg, és jaj neked, ha kritizálni kezded… bármijét, legyen az a ruhája, vagy a feneke.
- Nem, a részegtől a sarokban – intek odébb a fejemmel, ahol egy nő és egy fickó eléggé felkapott már a garatra, és az egész kocsma tudja, hogy mi lesz a beszélgetés vége. Biztosan nem legózni fognak, de ettől még undorítóan részegek, és hányni lehetne tőlük. Még egy pasinál jobban elfogadott ez – bár számomra visszataszító az is -, de egy nőnél… Már rég kivágtam volna a kocsmából. Tudom, nem ütünk meg nőket, de ahhoz úgy is kell viselkedni, mint egy nő.
Tovább szemrevételezem, mint szabadna Izabella idomait, amit gondolom észre is vesz, de valamiért nem tesz szóvá, túlságosan tapintatos a smaragdszemű.
Végül megunta a várakozást, és elvitte a maradék sörömet is, és kénytelen voltam távozni. Amúgy is kezdtem unni már, hogy semmire sem válaszol igazán, Lyráról pedig még annyit sem tudtam meg, hogy mi a kedvenc virága, esetleg színe. Szóval feltápászkodtam, és valaki kitolva hagyta a székét, amin megbotlottam. Ezért vesztettem el az egyensúlyomat, és kapaszkodóként pedig ott volt Izabella, hát így járt. Örülhet, hogy megérintettem. Viszont az öröme inkább harag volt, mert keményen beletaposott a lábamba.
- Én is azon járok, nyuszifül – nem, nem fogok kiabálni, még akkor sem, ha ilyen gonosz tekintetet próbál vágni, ami inkább vonzóbbá teszi, mint taszítóvá, de erről nem kell tudnia. Bírom a tökös csajokat, ő pedig már fel is húz és kipenderít a csárdából, vagy mi ez. Azért vannak ám határok kicsi lány, mégis mit képzelsz? Felröhögök, mert a következő pillanatban lendül a keze, majd ugyanezt kérdezi tőlem is, viszont van benne életösztön és nem vág képen. Megóvta őt a védőangyala, persze a falhoz taszajtásnak sem örültem, igaz, hagytam, hogy megtegye. hagy érezze magát felsőbbrendűnek, hogy megtapasztalhassa, milyen lenne az én helyemben.
- Figyelj kicsi lány. Nekem mindenhez jogom van. Például azt hiszed, hogy részeg vagyok, pedig a közelében sem járok. Szóval lehet, hogy azt gondolod, hogy neked is mindenhez jogod van, de ez koránt sincs így. Elnézést is kérhetsz az agresszivitásodért, úgy tudtam a levitások szelídebbek – vigyorgok rá, és ha megpróbál megütni, leszerelem.
- Elhívtalak, meghívtalak, kérdeztem. Te pedig igaz eljöttél, de visszautasítottál mindent, és lehetőleg nem válaszoltál, aztán még el is rángatsz a kocsma szeme előtt. És akkor megkérdezed, hogy mit képzelek magamról? – széttárom a kezeimet, de még nem fejeztem be, most jön a slusszpoén, szerintem kiakad, mint az ingaóra.
- Ha megcsókolsz, elfejtem neked, hogy ilyen rossz voltál – nézek komolyan a világító macskaszemekbe. Nem mondom, nem leszek a mai nap legszimpatikusabb embere, de hol érdekel engem mások véleménye? Azért a csókja nem jönne rosszul, ha már nagyjából egy órát jól összemelegedtünk. Nyilván nem így van, de nyilván kit érdekel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Nem is vártam mást, Lyra nem akadékoskodott tovább, hanem egyből eljött velem a másik folyosóra. Még a végén kiderül, hogy jó fej, csak elfelejti megmutatni másnak is. Igaz, nagyon távolságtartó, amit nem csodálok, akaratán kívül ül a szemétdombunk tetején és még vigyorognia is kell hozzá. Én sem vagyok felhőtlenül boldog, de van az a pénz és hírnév, ami miatt el kell viselnem sok mindent, például az ő hősiesen hűvös magatartását. Ha ebből boldog házasság lesz, megeszem a nem létező kalapom.
Végül elmondom neki, hogy ez nagyon nem tetszik, persze az okot nyilván nem. Még az kéne, hogy megtudja, hogy én miről maradhatok le, ráadásul idő előtt el is vehetnék tőlem, ha úgy látják, vagy szankcionálhatnak minket. Ez persze kerülendő dolog, így sem azt kérem, hogy turbékoljon, mint egy belőtt galamb. Tényleg, egy hős vagyok!
Nézem, ahogy csodálkozik rajtam, pedig, ha belegondolna, nagyon is logikus az érvelésem, aztán már látom is, hogy komolyan elgondolkodik. Pár másodperc néma hallgatás után megered a nyelve, és olyat kér, amire nem számítottam, de nem kivitelezhetetlen.
- Aztán ott mit akarnál? Megesznek a zöldek reggelire – mosolyodom el, de gyorsan vissza is állítom az alapjára a képemet. Ha már komolya a kérésem, nekem is annak kell maradnom.
- De oké, áll az alku – egy kedvesebb mosolyt villantok felé, majd felajánlom a karomat, hogy belekapaszkodhasson. Amint elfogadja, elindulunk a Nagyterembe, mielőtt belépnénk, megállok.
- No, akkor, hagy lássam, azt a híresen szép Black mosolyt – én is felöltök egyet, semmi extra, nem nyálas, nem szerelmes, de mondjuk úgy, hogy kedvesebb, mint a szokásos. Aztán elindulunk befelé, megállunk pár másodpercre a bejárat után pár lépéssel, hogy megcsodálhassanak minket apáink spiclijei, majd elvezetem Lyrát az asztalához. Megérkezvén még egy ismerőst látok, Izcsut, mellé ültetem le a menyasszonyom. Kisöprök egy tincset Lyra szeméből, a füle mögé tűzöm, adok neki egy kézcsókot (egy normálisat, nem úgy, mint először), aztán elköszönök a kékek asztalától.
- Jó mulatást! – mosolygok a leendő feleségemre – szörnyű, még rágondolni is erre a dologra -, majd egy kacsintás a smaragdszeműre és eloldalgok a zöldekhez. Ott aztán leülök a vörös hajat szőkére váltó Anne mellé, és szemmel követem a kéket asztalát egy pár másodpercig még. Most jön az unalom egy órája…
- Helló, jól áll neked ez az új szín baba -  kacsintok rá, majd unatkozva összefonom az ujjaimat, és hátradőlök a székemen. Gyerünk diribá, csoszogj be, aztán kaja!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

A csárda csendje nem olyan izgalmas, gondolom ezért kellett távoznunk idő előtt belőle. Mondjuk, egy csaj lehet gyengédebb is, mint, hogy megtapossa a lábam, majd kipenderítsem – persze mindenki tudja, hogy nem álltam ellen, nem kell bizonygatnom – az undorítóan piszkos helyről, és nagy hegyi beszédet zúdítson rám. Ha nem tudná, sokkal keményebbeket átéltem én hetente, vagy akár naponta is, amíg otthon voltam, szóval az ilyen próbálkozások nem is igazán hatnak meg, kicsit sem.
Viszont én is tudok tartani ilyeneket, sőt még jobbat is, mert igazam van, mint mindig. Kicsit ugyan kisarkítottam a jelenetet és kivettem belőle azokat a dolgokat, ami miatt így viselkedett, de az én szemszögemből simán lehet így, ahogy én előadtam. A kis prefi meg majd megtanulja, hogy a nagy Zével nem érdemes próbálkozni, hiszen nagyon kemény gyerek, amellett, hogy szép és szerény.
A másik az, hogy nem hagyom beszélni, mert még lány lévén kidumálná magát valahogy egy olyan dologgal, amire én nem is gondoltam. De nincs szerencséje beléfojtom a szót, minden egyes próbálkozásánál, sőt a végén lezárom egy váratlan fordulattal. Látom, ahogy a zöldszemű agyvize hirtelen forrni kezd és a fülére is rámehetett valami, mert nem hisz annak, amit hallott tőlem.
- Azt mondtam, hogy nyugodtan kiengesztelhetsz egy csókkal, mondjuk így – mivel sebezhetőnek tűnik, én pedig hála a nekem nagyon is gyors vagyok, megpróbálom én megcsókolni. Semmi extra, kap egy szájra puszit, azt kész. A pofonra felkészülök, de félre fogom ütni a kezét, hiszen igazam van, ahogy mindig is, de most tényleg. Aki nem hisz ebben, az nem érdemli meg a figyelmem sem. Ravszul vigyorgok a próbálkozás után, most már biztos vagyok benne, hogy nem fog elkísérni a Rellon bejáratához. Így jár az, aki szemtelen, meg megtapos, még akkor is, ha nem jelképesen.
- Nos, akkor elkísérsz a kastélyba, drága Izabellám? – érdeklődöm, beszúrva még egy kicsit a becézgetéssel, bár már az is lehet, hogy mire válaszolna, már elszaladt. Sosem értettem a lányokat, érthetetlen reakcióik vannak. Mindenestre, ha eddig nem zártam volna le az estét, ez a manőver biztosan betett neki. Végül is mindegy, egészen jó lett, pedig nagyon unalmasan indult.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Elöljáróban elmondanék magamról valamit. Nagyon tehetséges vagyok, és irigyek rám sokan. De nem kellenek barátok, akik a pénzemért vannak velem, vagy csak a fényemben akarna tündökölni, ezzel ők is elhiszik, hogy érnek valamit. Igaz, nem is nagyon törekszem a barátságok megkötésére, mert a barátság=gyengeség. Egy baráttal sarokba tudnak szorítani, ha kell, kioszt, mert olyan napja van, csak azért, hogy később bocsánatot kérhessen. Meghallgat, de a barátság érdekében nem mindig mondja ki a véleményét, amit valójában gondol. Nekem, ha egyszer lesz igazi barátom, akkor az őszinteség lesz a legfontosabb és nem fog érdekelni, ha megbánt a véleményével, vagy én őt az enyémmel. Izabella pedig ilyen, megmondja, hogy mit gondol, még akkor is, ha az nekem nem tetszik. Ellenben nem az a barátkozós, nyílt fajta, már amennyire engedte magát megismerni. Nem beszélve arról, hogy azén módszereim nem mindenkinek tetszenek, neki főképp nem jön be az, ami vagyok. Így nem igen lesz belőle barátság, hiszen nem egyeznek a nézeteink sok mindenben, sőt ütköznek, ami nem sok jót sejtet. Amúgy nagyon karakán csaj, szóval nem rejti a véka alá az érzéseit. Tökéletes barát lehetne, de nem félek feltételezni, hogy nem sokat fog a közelembe tartózkodni ezek után.
Megcsókolom, mert jár nekem, és mert én úgy akarom. Persze nem igazi csók, azt megtarthatja a hercegének, csak jelzésértékű, hogy kiegyenlíthesse a számlát, amije velem szemben volt. Persze ellök magától, és lemerevedik. Tudom, tudom, ennyire jó volt. Sőt olyan jó, hogy még a könnyei is előkerültek, hát lehet ennél szebb vége egy randinak?  Igen, tudom, ő máshogy látja, de majd később rájön, hogy így érzett. Kész, a kiscsajnak annyi, lefagyott. Úgyhogy nekem is esik, én meg hagyom magam egy kicsit, majd leállítom, lefogom a karjait, és figyelek, hogy megrúgni se tudjon, főleg az érzékenyebb pontoknál.
- Csak egy csók volt, mit vagy úgy oda?! – megpróbálom megölelni, hátha az vigaszt jelent neki, ennyire nem akartam kiakasztani. Egy kicsit talán igen, de ennyire nem.
- Megyünk? Vagy inkább húzzak a francba és menjek egyedül, igaz? – indulok el lassan a kastély felé, otthagyva őt, ha nem akar velem jönni. Egészen érdekes kis este volt a mai.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Jó volt, szép volt, de könnyen elrontható az emlék. Látom Izabellán, hogy nem tud felülkerekedni ezen az egészen, hogy megbántott. Igen, eléggé a lelkembe taposott azzal, hogy mindenfelől visszautasított, és csak magára gondolt, miközben én mindent megtettem, hogy jól érezze magát. Végül meguntam ezt a negatív hatást, és, hogy én kompenzáljam a dolgokat helyette kapott egy csókot, ami már alapvetően nagy kegy tőlem, hiszen nem osztogatom bárkinek. Lehet, hogy most tévedtem, még ez is előfordul néha nálam, igen.
- Nem áll feljebb, csak igazam van – ennyi és nem több. Nem fogok magyarázkodni egy olyan dolog miatt, ami nekem természetes, neki meg hű de nagy valami. Majd legközelebb megkérdezem, hogy szabad-e. Ha eszembe jut.
Teljesen kiakadt, tényleg, nem is gondoltam. Sír, és megakar verni - bár nem tudom, hogy ehhez, honnan vesz bátorságot, pedig azt hittem, hogy a levitások eszesek -, nyilvánvaló, hogy esélye sincs rá, én más súlycsoport vagyok. A helyébe pálcát használtam volna, ha már mindenáron kellemetlenséget szerezne nekem okozni, vagy legalábbis megpróbáltam volna. De ez a kétségbeesett kalimpálás, már kizökkent a jókedvemből, és inkább úgy döntök, hogy otthagyom, hagy főjön a levében.
- Gondolod, érdekel valakit is? Nem ezzel fogok kérkedni, hiszen amúgy sem egy nagy dolog. Ezt meg hagyd abba – na, most kihúzta a gyufát. A lányok legnagyobb veszélyét, a karmokat ereszti belém, ami lássuk be, nem annyira izgalmas jelen esetben. Mivel nem vagyok egy önkínzó típus, nem sokáig hagyom, hogy a bőrömet kapirgálja. Egyszerűen megpróbálom leszedni a kezét, és ha sikerül, félredobom, mintha nem is lenne a testéhez nőve. Lehet, hogy ez okoz némi fájdalmat neki, de nem igazán tud érdekelni. Izabella, nem szeretem a hisztis tyúkokat, ez van. Maximum levesben.
- Megnyugodtál pindur pandúr? Én visszamennék, ha őprefektussága engedi. Ha nem, akkor magára vessen – kicsit összeráncolom a homlokom, hogy érezze, nemigen van választása, csak éppen annyi, hogy velem tarthat, vagy kulloghat haza egyedül. Nagyon nem érdekel jelenleg, hogy mit akar, én már aludni, ennyi elég volt a lányokból egy napra bőven. Sőt talán egy hétre is, csak Lyrával fogok találkozni, annyi pedig elegendő lesz belőlük, hiszen ő, ha lehet, nemigen szól egy szót sem hozzám. Ennél több pedig nem kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Na, ma azt olvastam – de tényleg! – az egyik könyvben, talán az SVK lehetett, hogy a dédapám megfordult az iskolában valamikor, és lehet, hogy van róla egy kép. Márpedig nálunk mozognak és beszélnek is a képek, nem úgy, mint a szottyadék mugliknál, így akár beszélhetek is a dédfaterrel. Hátha tud némi tanácsot adni mondjuk… bármivel kapcsolatban. Igazából csak kíváncsi vagyok, hogy milyen az öreg, vagy milyen volt fiatal korában. Mégiscsak egy Farkas, ami azért nagy szó, hogy a lábai nyomát őrizhetik ezek a folyosók. Úgy tudom, hogy társalgóban van egy csomó varázsló képe, ami jó lehet kezdésnek, na meg, ha már ott leszek, kicsit szusszanhatok valamelyik sarokban. Elég nehéz elviselni a sok rajongót, aki állandóan engem akar faggatni. Mondjuk én már két kérdést is faggatásnak veszek bármilyen témában, szóval elég nehéz jót tenni velem, ha én nem akarom. Van nálam egy zacskó szotyi, amit természetesen a második emeletre tartva szorgalmasan fogyasztok. Biztos lesz valaki, aki majd eltakarítja az elhulló maghéjakat, nem az én dolgom a takarítás, erre a nyüves manók vannak. Állítólag itt felszabadított manók dolgoznak, elég szégyen, nem? Talán majd az új diri, az a PortaNepper rendet tesz az állandó nyafogásuk közt.
Végül megérkezek a terembe, épp egy marék héjat engedve ki a kezemből, mikor belépek, és máris a képes falnál termek. Ránézek még a szöszire is, de csak azért, mert egész jó cuccokkal van felszerelkezve. Na, igen, ehhez is értek, nemhiába modellkedem néha, hogy az atyai apanázst kiegészítsem, és olyat vegyek magamnak, amiről a szülőknek nem kell tudniuk. Már az is csoda, hogy hagyják, mert nyilván értesültek már róla, hiszen járatok néhány magazint. Miután megnéztem magamnak a szöszit, visszafordulok a képekhez és keresni kezdem a dédfatert. Nem lesz egyszerű, annyi kép van, a fenébe!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Merre lehetsz dédfater? Olyan jó ötletnek tűnt, hogy egy kicsit felfedezzem a híres Farkasokat, de úgy tűnik, túl sok kép van itt, az időm pedig véges. A kiscsaj pedig almát eszik. Igen, néha rápillantok, de ami azután jön, az kemény. Úgy megy kukához, mintha valami kifutón lenne, épp csak nem dobja oldalra a haját, és nem mosolyog. Az a dobás, öcsém… Hát ez ki ez?
- Szép volt Hófehérke! Szerintem menne hátrébbról is, nem? – fonom karba a kezeimet és figyelem a csajt. Kicsit ismerős a pofija, talán azért nézegetem annyira, de gőzöm sincs, hogy honnan. Talán már volt egy fogadáson is, ahol én, bár oda tényleg csak az elit jut be. Még a végén kiderül, hogy valaki, persze mindegy.
Nekem viszont mégiscsak meg kéne találnom azt a képet, vissza is pillantok a festményekre. Mikor alapították ezt a fantasztikus iskolát? Lehet, hogy... Ó a jó fenébe már! Dédapus 1995-ben elhagyta a földet, szerencsére a szellemét sem hagyta itt, állítólag nem az a kedves ember volt, mint mondjuk én. Az iskolát pedig a 2000-es évek elején alapították, ha jól rémlik. Szóval a dédapa eléggé agresszív és szókimondó volt, ráadásul nem volt túl megfontolt, mégis hosszú élete lehetett. Márpedig, ha én kedves vagyok, akkor ő mi lehetett? Na, mindegy, legyintek egyet, majd lehuppanok az egyik kanapéra Hófehérke közelében. Kicsit tanulmányozom még, mint csajt, ha már ideette a kecses fene.
- Amúgy helló, Zé vagyok, a jobbik fajtából – terpeszkedem el, tényleg olyan, mintha az enyém lenne minden. Persze, ha nagyon szeretném, biztos megvehetném… ha adnának rá zsét apámék. Erre viszont nem alapozunk az utolsó húzásuk óta, így mégsem lesz egy kastélyom. Mondjuk ez nem is kéne. Végigfekszem végül, a kezeimet a nyakam mögé teszem, és néha rápislantok a lányra, hátha akar valamit mondani. Végül is megszólíthat, ma nagyon kegyes hangulatban vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő