36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Adam Kensington összes RPG hozzászólása (821 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 » Le
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. február 1. 11:20 Ugrás a poszthoz

egyelőre egymagam
hétköznap este | a bolt előtt | x

Ideje volt már átrendezni a kirakatot és mi sem lenne alkalmasabb időpont erre, mint a késő este. Hivatalosan zárva vagyunk ekkor, szóval jócskán megcsappan a kuncsaftok száma, ám a visszajáró ügyfelek már jól tudják, hogy érdemes a kiírt időintervallumon kívül is felénk venni az utat, ha valamit szeretnének, mert gyakran túlorázik Ilosvai úr és Szilvia is, engem pedig nyilvánvalóan ilyenkor lelni itt és állunk rendelkezésükre.
Miközben az utca kellős közepéről szemlélem a bolt összképét, gondolataim el-elkalandoznak azon ötletem felé, hogy hosszabbítsunk a nyitvatartáson. Nagyon jól megy a kereskedés, a dolgozók is lelkesek és úgyis most készülök felvenni még egy-két alkalmazottat. Ahogy errefelé téved révedésem, tekintetem az ajtóra kirakott álláshirdetésre vándorol.

Üzletünk csapatának bővítése okán

új munkaerőket keresünk

A feladatok közé tartozhatnak: eladói teendők, leltárkészítés, takarítás.

Jelentkezését (önéletrajzzal és elérhetőségeivel) postaládánkba helyezheti,
illetve boltunk bármely dolgozójának átadhatja, egyéb részletekről tőlük érdeklődhet.

Ha pár héten belül nem akad pár ígéretes jelölt, talán kiteszem a faluban is egy-két helyre a hirdetést vagy akár megküldöm az Edictumba. Tegnap helyeztük csak ki, szóval bőven van még idő. Ráadásul valahogy úgy érzem, jobb lenne, ha valaki olyan jelentkezne, aki gyakran jár erre és ismeri már a kereskedést, annak kínálatát meg minket. Egy ilyen illető pedig hamar felfigyel a kirakott lapra, ha érdekli a lehetőség.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. február 4. 18:49 Ugrás a poszthoz

Juhász Laura
hétköznap este | a bolt előtt | x

Fejem picit oldalra biccentem, ahogy a kirakat egyik pontját figyelem. Nem vagyok oda az elrendezésért. Ki kéne cserélni egymással azt a megafont meg a lunaszkópot és máris jobban festene. Miközben ezen morfondírozok, visszajáró vendég közeledik. Nem nézek még felé, csak érzem az illatát. Az elmúlt hónapokban gyakran időzött a boltban, mintegy csendes zugként használva a tanuláshoz valamely félreeső sarkot. Érdekes helyszínválasztás, de engem ugyan nem zavart. Azt nem mondom, hogy innentől tanulószobát nyitunk a kereskedésben, viszont amíg csak egy-ketten használják eféle menedékül, addig rendben van. Utána már nem is használnák erre, mert túl nagy lenne a tömeg, gondolom.
Fejemet a köszönő lány felé fordítom és jelentőségteljesen biccentek neki üdvözlésül. Ezután megint a kirakatot nézegetem, ahogy megdicséri. Bólogatok egy kicsit, amolyan "örülök"-gyanánt. Különben szerintem is kellemes felfrissülés, csak még pár apró igazítanivaló van. Az imént felfedezettet most orvoslom is. Belépek az üzletbe, rögtön a kirakathoz húzódva, elrendezve, amit akartam, aztán már térek is vissza az utcára. Újra megnézem magamnak pár lépés távolságból. Igen, szerintem ez így sokkal jobb.
Kicsit letekintek aztán a lányra. Most nincsen nála rakat könyv, szóval nem tanulni jött valószínűleg. Pizzaillat lengi körbe, a munkával végezhetett mára.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. február 8. 10:31 Ugrás a poszthoz

Juhász Laura
hétköznap este | a bolt előtt | x

Észlelem ijedt sietségét. Mégis célirányosan jött volna hozzám és most tart tőlem, hogy faképnél hagyom? Vagy ahogy meglátott, tört rá valami, amit mindenképp megosztana velem mostmár? Hamarosan kiderül, gondolom. Igen. Már hangzik is fel egy bátortalan megszólítás. Egy amolyan kérdő hangsúlyú morgással adok neki szabad utat a folytatáshoz, miközben régi tekintetem tovább pásztázza a kirakatot. Talán így könnyebb is neki előhozakodni, ha nem nézek rá.
Letekintek aztán a nekem nyújtott papírra, ahogy hallgatom őt. Át is veszem tőle és már futok is át rajta. Nem, ez különben nem igazán pizza illatú. Mondjuk most, hogy hozzáért, talán mégis. Viszont nem kell ettől tartania, szerintem emberi orr csak nagyon közelről fedezi fel ezt, a pórusaiba pedig nem tudja annyira beinni magát, hogy a vérére ez bármilyen hatással legyen. De ha még fenn is állna ilyesmi, nekem az ízen nem változtatna. Az emberi táplálékok érzékelése számomra közömbös. Meg tudom különböztetni őket, azonban valós reakciót nem váltanak ki. Egyszerűen fogalmazva: nálam nincs ilyen, hogy egy ételt vagy italt szeretek vagy sem, ízlik-e vagy sem. Egyszerűen nem váltanak ki belőlem semmit.
- Van most némi időd? - kérdezem, ráérősen engedve a szőkeségre siklani tekintetem. Először úgy akartam kérdezni, siet-e valahova, ám az a tapasztalatom, arról úgy hiszik az emberek, magyarázattal tartoznak miatta vagy hogy pl. az, hogy szeretnének hazaérni és lefeküdni az ágyukba, az nem minősülne elég jó indoknak a továbbálásra. Pedig dehogynem. Próbálom kifürkészni, érti-e és érzi-e rajtam, hogy nem baj, ha nincs most ideje. Akkor majd máskor tartunk állásinterjút. De gondolom ő is szeretne mihamarabb tisztában lenni az esélyeivel.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. február 16. 10:37 Ugrás a poszthoz

Juhász Laura
hétköznap este | a pultnál | x

Igazából tény, hogy legtöbb helyen először begyűjtik a jelentkezéseket és aztán keresik fel a munka iránt érdeklődők közül a szimpatikusakat, hogy befáradnának-e egy beszélgetésre, viszont részemről nem látom értelmét ennek a körülményeskedésnek, főleg nem egy ilyen kis - bár egyre bővülő - településen. Nem teljesen értem zavarát, mert látom, úgy néz rám, mint aki nem tudja pontosan hova tenni magát a kérdésemet. Mert így is van. Hozzátehettem volna ahhoz a "van némi időd"-höz, hogy "egy rögtönzött állásinterjúra". De már mindegy. Csak leesett neki.
Biccentek hát egyet a fejemmel az üzlet felé, hogy akkor menjünk be. Nyitom neki az ajtót, hogy befáradjon, aztán belépek mögötte én is, érkezésünket a kis csengettyű hangja kíséri. A pult mögé lépek és ráfektetem a kapott papírt.
- Van valami különösebb oka, hogy itt szeretnél dolgozni, vagy egyszerűen csak lehetőségeket keresel? - kezdem ezzel a kérdéssel és a válasza ugyan nem sokat befolyásol, mégis érdekelnek a körülményei. Nem várom tőle, hogy ódákat zengjen róla, milyen csodálatosnak tartja ezt a boltot és hogy élete álma itt dolgozni. Őrületbe kergetnek az olyan munkakínálok, akik eféle bemutatkozást várnak és azok a munkavállalók, akik a csillagokat is lehazudják az égről ilyenkor. Noha utóbbiakat még jobban megértem, hiszen általában szorult helyzetben vannak, erre kényszerülnek. Nem véletlen kérdésem: tudom, hogy sokaknak szinte mindegy is, milyen munkát kapnak, csak kapjanak valamit. Vagy azért, mert kilátástalan a helyzetük, vagy mert a jelenlegi állásuk több, mint nem megfelelő a számukra. Tapasztalataim szerint igen csekély százalékban fordulnak elő azok, akik szemezgetnek a lehetőségek végtelen tárházából, vagy csakis azért váltanak munkát, mert új kihívás, új feladat kell neki. Nem ilyen habos-babos ez az egész, végülis a megélhetésükről van szó. A legtöbben egyszerűen csak boldogulni akarnak.
- Milyen időbeosztásban tudnál dolgozni? - térek rá egy másik fontos tényezőre, amit akkor is megkérdeznék, ha nem tudnám, hogy egyetemre jár. Amire persze nem gond, ha ismét emlékeztet. Ezen válasza lejegyzése végett pennát fogok a kezembe, a papíris fölé tartva - És milyenben akarnál? - kérdezem a lehetőségei után a preferenciáiról.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. április 6. 19:44 Ugrás a poszthoz

Juhász Laura
hétköznap este | a pultnál | x

Kezeim a pulton hevernek előttem, ám nem görnyedek fölé, egyenesen állok. Enyhén oldalra biccentett fejjel nézek lefelé a lányra, hallgatva válaszát. Hajam így bal vállamra omlik, a másik oldal tincsei pedig kissé arcomba lógnak. Laura egyszerűen, őszintén válaszol nekem. Nem kertel, ezt nagyon helyesen teszi. Nincs értelme, tényleg nem ezt keresem. Nem valami vérprofit vagy vérprofinak lenni vágyót, aki mindenét kidolgozza itt, hanem egyszerűen egy megbízható, jó munkaerőt. Bólintok neki.
Ahogy nekiáll felvázolni, mikor tudna dolgozni, már jegyzem is az elhangzó időpontokat. Nos nem csak kimondva, leírva is elég kusza.
- Hétfő, csütörtök, péntek délután, szombat, illetve záróra utáni feladatok olykor - olvasom fel neki nyugodt baritonomon, amit lejegyeztem, hogy ellenőrizzük, jól értem-e. Miután kiderült, igen, csak nézek lefelé a papírra, a penna végével kopogva kicsit rajta, ahogy gondolkozom. Ettől némileg pacsmagos lesz a lap sarka, de már fogy ki a tinta, szóval innentől maszatolás nélkül folytathatom mellékcselekvésem. Olybá tűnök, mint akinek nincsen más kérdése, mindössze ennyi alapján máris mérlegeli a jelölt alkalmasságát. De talán nem áll olyan rosszul a szénája, mint valószínűleg hiszi.
- Jöhetnél hétfőn, csütörtökön és szombaton. Nem biztos, hogy szükséges teljes napra. Igazából attól függ, milyen hamar végzel a rád háruló feladatokkal. Ezen kívül pedig megbeszélés alapján néha talán kéne a segítséged zárás után - húzok alá pár részt az általam leírtakból és rovok még fel egy-két dolgot, aztán a lányra tekintek, mit szólna ehhez a beosztáshoz.
- Jövőhéten megtarthatnánk a fizetett próbaheted - ajánlom fel neki a lehetőséget. Lehet, sokaknak ennyi idő kevésnek tűnik ahhoz, hogy kiderüljön egy új munkatársról, megfelelő-e, ám igazság szerint általában már a legelső nap megmutatkozik egy illető általános hozzáállása és személyisége. A próbahét végén már köthetjük is a szerződést. Arra az egy hétre alkalmi segítőként jelentjük majd. Ettől függetlenül törvény szerint persze még hosszabb az ún. próbaidőszak, amikor simán felmondhat vagy simán felmondhatunk neki. De ezeket majd úgyis megtudja az iratokból, amiket kap, ha él az ajánlatommal.
Lehet, gyorsabb ügymenet ez, mint amire számított, de... amilyen ráérősnek tetsző alak vagyok, a tétovázás olyannyira nem kenyerem. Mit kerülgessük még egymást? Ismerem már, kétlem, hogy ne lenne ideális segítség a számunkra, de akárhogy is, ez hamar ki fog derülni. Ha ő is így akarja.
- A bérezésről... - nyitok ki egy fiókot, tallózok benne egy kicsit és nemsokára a pultra rakok egy táblázatot. Rányomom hosszú ujjam, amely kutatón siklik rajta, majd megállapodik egy soron. Jobb kezem ismét pennát fog, egy üres cetlire körmölök pár szót és számot, aztán Laura elé tolom. Ahogy láthatja, nem órabért számolok, hanem azt, hogy amennyiben ellátja heti feladatait - melyek nem haladnak meg három napi munkát -, akkor olyan összeget kereshet, mely jelenlegi életkörülményei fenntartásához kényelmesen elég. Amennyiben pedig plusz segítséget nyújt adott időszakokban, az külön jutalmazással jár.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. április 10. 19:45 Ugrás a poszthoz

Juhász Laura
hétköznap este | a pultnál | x

Igazából extra energiabefektetéssel Szilvia és Ilosvai úr is el tudná vinni a boltot, főleg az ő elhivatottságukkal és munkamoráljukkal, azonban tényleg annyira sikeres az üzlet, hogy bőven megengedhetjük magunknak, hogy mindenki kényelmesen elvégezhesse mindazt, ami ráhárul és nagyrészt azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért. Ehhez pedig kell a segítség, amely viszont nem szükséges, hogy folyamatos ittléttel járjon. Ha mégis, felvehetünk mást is részmunkaidőben. Igazából szándékomban is áll. Sokan keresnek efféle lehetőséget, főleg a diákok, hallgatók közt. Szóval egyáltalán nem gond a furcsa beosztás.
Bólintok a lánynak, ahogy ő is bólint nekem. Látom szeme izgatott csillogását, hallom szíve zakatolását. Nem számított tőlem ilyen pozitív válaszra és ilyen gyors előre menetelre. Ezt meg tudom érteni, nem így működnek általában ezek a dolgok. Részemről viszont túl sokat éltem már ahhoz, hogy ennél körülményesebb legyek.
Miután tudatom vele a bérezést, újabb érzelemhullám söpör át rajta, amely végül a hálánál állapodik meg. Mélyet biccentek szóbeli köszönetére és a lehetőség elfogadására, amely nem igazán azt jelenti, hogy "szívesen", sokkal inkább egy megpecsételése a megállapodásnak, kézfogás helyett.
- Elég a nyolc órai nyitásra jönnöd. Reggel kevesebb az ügyfél még, Ilosvai úrnak bőven lesz érkezése bevezetni téged az alapokba - felelek neki, egyből tudtára adva, kire számíthat majd az első napján. - Találkoztatok már? - kérdezek azért rá erre, csak hogy tudjam, mit mondhatok a varázslónak az új munkaerőnkről, illetve, hogy Laurának világos-e, miféle mentora lesz.
- Hétfőn megkapod a szerződésed a hétre - tájékoztatom még egy, s másról, miközben elrendezgetem, elpakolom a papírokat magam elől. - A munka közben rövid szünetet igazából bármikor tarthatsz és van egy félórás ebédszünet is, amire vagy hozhatsz magadnak valamit és a bolt fölötti lakásban elfogyaszthatod - mutatok a plafon felé. - A kereskedéshez tartozik, amolyan személyzeti pihenő. - térek ki a lakra kicsit, mert ez nem éppen köztudomású. - Vagy persze kiugorhatsz harapni valamit a közelben, akár otthon - készítem fel azért ilyen praktikumokra, amiket jó, ha már a megérkezése előtt tud.
- Nincs kifejezett munkaruhánk, de a te feladataid a pakolás, takarítás miatt járhatnak esetleg koszolódással - vázolom fel, miben gondolkodjon öltözködésileg. - És bár, mint mondtam, szerintem nem fog teljes időt igénybe venni a feladataid elvégzése egy nap, de azért az első időkben érdemes ezzel számolni - bólogatok pár kicsit. Nyilván, amíg beletanul a dolgokba, hosszabban kell majd itt lennie. De idővel szerintem jelentősen csökken majd a szükséges óraszám. - A próbaheti béredet megkapod külön annak a végén, utána havonta kapod a fizetésed - szórok további információkat, ahogy eszembe ötlenek, aztán lesütöm szemem, ahogy töprengek, van-e még valami.
- Van bármi egyéb kérdésed a kezdésed előtt? - pillantok rá ismét. Legjobb lesz, ha ő mondja, ha van még bármi, ami tudni akar. Különben azt talán mondanom sem kell, hogy talán most utoljára (és azt hiszem először) hallott engem ennyit beszélni ilyen összefüggően. Dehát fontosnak tartom az új munkaerő tisztességes tájékoztatását.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. május 12. 18:53 Ugrás a poszthoz

Juhász Laura
hétköznap este | a pultnál | x

Szóval még nem találkozott Ilosvai úrral. Akkor extrán izgalmas élmény lesz az első napja, hiszen nem semmi figura az idős varázsló. De kellemesen nem-semmi. Majd megtapasztalja a lány is. A lány, aki éppen arról elmélkedik, hogy szeretne engem énekelni hallani. Érdekes, mert amennyire szeretem a zenét és a hangszereket, énekelni én magam olyannyira nem szoktam. Inkább csak dúdolok, miközben játszom valamin.
Bólintok egy rövidet, hogy nem gond neki a koszolódás. Igen, meg a pakolás és takarítás nagy részét is varázslattal ejti majd meg úgyis, gondolom. Szilviáék legalábbis mindig így csinálják. Ettől még száll a por, csak valóban hamar kiküszöbölhető.
- Nem, nem zárja ki. De az itt dolgozóknak eleve jár kedvezmény - tudatom azért vele ezt a kis előnyt, bár az az érzésem, ettől ő még nem fog felhagyni a vére felajánlásával. Vannak mások is, akik csak adományozni jönnek és nem élnek az ezzel járó juttatásokkal.
- Igen - bólintok, visszatérve tömör válaszaimhoz. Jól mondja, három hónap a próbaidő. Az egy hét az igazából nem is annyira próbaidő, hanem... egy hosszabb, gyakorlati állásinterjú? Mondhatjuk így.
Mivel most hirtelen nincs egyéb megbeszélnivalónk, még egyszer fixáljuk, mikor kezd, aztán búcsút is intünk egymásnak ma estére.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. május 13. 18:00 Ugrás a poszthoz

Juhász Laura
késő este | a folyosón | x

Akkor a heti bére a jogos tulajdonosánál maradna, mivel valóban hallom. Igazából már onnantól felfigyeltem rá, hogy kilépett a fák közül a kertem végében. Noha nem teljesen világos, hol is kezdődik a kertem. Én úgy gondolom, hogy ahol az erdő alább hagy.
Miután a lány megszólít... sőt, talán miközben, már előtte is termek a nappaliból, így most pár lépésre állunk egymással szemben a folyosón. Vagyis ő még csak a küszöbön. Sötétkék póló és fekete farmer van rajtam. A lábam csupasz. Finoman megemelem az államat, így kérdezve tőle némán, mi szél hozta. Noha figyelmem nem kerüli el a paksaméta, amit a mappa meg a papírok formája, valamint próbahetesónk kiléte okán úgy sejtek, a boltból küldtek, ám megvárom, amíg ezt ő tárja elém.
Ajtómat gyakran nyitva hagyom különben. Aki átjáró itt, úgyis beengedi magát mindenféle engedélykérés nélkül (mint mondjuk Kíra, Dwayne vagy Kinsey), meg amúgy is hamarabb észreveszem a kedves érkezőket, semmint a verandára érnének. Arról nem is beszélve, hogy így a macskák is kedvükre rohangálhatnak ki-be. Illetve kevésbé zárom ki a természetet és az engem körülvevő világot, amely önmagában is az otthonom.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2023. május 19. 20:15 Ugrás a poszthoz

Juhász Laura
késő este | a folyosón | x

Ahogy elém tárja, miért jött és mi is az, amit a kezében tart, lepillantok a vastag dossziéra, aztán vissza a lány arcára és ráérősen odasétálok hozzá, mezítlábas lépteimmel. Nyújtom hosszú, fehér kezemet a küldeményért.
- Köszönöm - bólintok neki, amiért vállalta a futár feladatát. Közben már nyitom is a mappát, hogy beletekintsek - Ráér - tájékoztatom róla, hogy nem fontos most rögtön nekiesnem az irathalomnak, neki meg főleg nem kell megvárnia, míg túlvagyok rajta - Majd visszaviszem én - teszem világossá azt is, hogy az újra boltba juttatásra már nem kell, hogy gondja legyen.
- Ha akad most némi időd, akár megbeszélhetnénk a továbbiakat - zárom be az iratrengeteget és lógatom magam mellé egyik kezemben fogva a koránt sem könnyű olvasmányköteget. Különben is felkerestem volna Laurát vagy megüzentem volna Ilosvai úrral, hogy találkozzunk a boltban. Azt gondolom, úgy van rendjén, hogy az elégedettség okán való alkalmazásba vételi szándékot, vagy éppen a elégedetlenség okán ildomos fájdalmas búcsúvételt nekem illik közölni vele. Valamint meg kell adjam a lehetőséget, hogy akár ő mondhassa el nekem személyesen, ha ő az, aki viszlátot intene a tapasztaltak után.
Amennyiben kap az ajánlaton, már indulok is a konyhába, és hellyel kínálom a sakktáblás asztalnál. A nagy adag átnéznivalómat a pultra rakom egyelőre.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Adam Kensington összes RPG hozzászólása (821 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 » Fel