Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

  - Wow, most megnyugodtam, hogy nem hallatszik át, amikor a szobámban verem a gitárom hajnali egykor. - nevetek. Na igen, eddig mindig azt gondoltam, hogy a navinéből legalább is azért néznek rám ferde szemmel, mert az éjszaka közepén is képes vagyok hangszert ragadni. Mondjuk eddig sosem tett senki szóvá ilyesmit, szóval kitalálhattam volna, hogy akkora gáz nincs. Jól esik, ha az emberek érdeklődnek az iránt, amit csinálok, főleg, hogyha az ilyen kis szolid, nem pedig habszó szájú ujjongás. Mármint girl, chill, csak húrokat pengetek amúgy. Egy laza kacsintással párosított "klikk" hanggal válaszoltam az érdeklődésére. Reméljük nem jön majd rá, kiről is szólnak a dalaim túlnyomó részt. Az lehet kínos lenne, pláne ha jóban voltak Fannival.
 Neve hallatán egy egy elégedett sóhaj repült ki ajkaim közt, kezem pedig a mellkasomra tapadt.
- Azért, jól emlékeztem, csak gondoltam. Csak biztosra akartam menni! - jegyeztem meg inkább csak magam elé szórva a mondatot - Cool név by the way. Ez is kaptad a szüleidtől, vagy ez saját identitás? - néztem rá érdeklődően, az asztalon támasztott kezeimet még össze is kulcsolva. Egyre szimpatikusabb a csaj, pláne, ha ez magának adott neve. Ha pedig a kezdetektől így szólították... grat a szülőknek, így kell original nevet adni a gyereknek! Habár kisebb korában biztos nem örült neki ennyire. Talán még most sem. Remélem azért nem hagyott maradandó nyomokat benne az esetleges bántalmazás. Mondjuk ebben az esetben nem a teljes nevét mondta volna. Mindegy, azért csak óvatosan. Sose tudhatjuk, hogy a másik min ment keresztül. Szeretem hallani mások hasonló történeteit, hogy ők hogyan élték meg ezt, hogyan léptek túl rajta, illetve mit tehetek értük, ha ez nem történt meg. De azért nem kérdezek rá, akármennyire is foglalkoztat a kérdés. Majd megosztja velem, ha ő készen áll.
  Lelkes mesélésére csak bólogatok egyetértően. Elég menő dolog lehet este járőrözgetni. Habár nem tudom, hogy az én műfajom-e az egész. Másokkal betartani a szabályokat? Én? Kicsit irónikus lenne.
- Wow, cool. És mióta vagy prefektus? Nem kell ahhoz ilyen... szabálykövető, jó tanuló valakinek lenni? - próbáltam legjobb magyar nyelvi ismereteim szerint megfogalmazni a kérdésem, de valahogy nem sikerült. Pár másodperccel az után, hogy a mondat elhagyta a számat, egyből megbántam.
- Nem mintha nem gondolnálak jó tanulónak, vagy mi, csak... nem tudom. Bocs! De remélem kivehető volt, hogy mit makogok itt. - vigyorogtam kényelmetlenül, tarkómat vakarászva. Hiába, este van már. Remélem nem sértettem meg túlzottan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

  A pizzériába beérkezve a kellemes meleg végigszántotta a gerincemet, s kis jóleső megborzongásra késztetett. A hűvös idő által vörösre csipkedett arcomat pedig simogatta a kellemes szobahőmérséklet. Az eddig hűvös által már rózsásra csipkedett arcomat most ismét fehérre simította az étterem hője. Békésen megegyezünk, hogy mindegyikőnknek édes-mindegy, hova ülünk. Magamban örülök, hogy nem akadunk fent ilyenen, de az a kis, döntés miatti általános szorongás is bennem van, de szerencsémre Márk kezébe veszi a döntés meghozásának súlyát.
  Legnagyobb örömömre kiderül, hogy ő is osztja a nézeteimet az ananász pizzán való tolerálásáról, amit a vállba veregetésemmel pecsétel le. A sok kukoricára széles vigyorral bólogatok, még szemeimet is behunyom. Az étrendemre vonatkozó kijelentésemre már felszalad a szemöldöke. Egy hullám söpör át villámgyorsan a lelkemen, talán félelem és unalom szerelemgyereke, hiszem úgy éreztem, hogy megint végig kell hallgatnom a szokásos monológot.
- Hát, ha sonka is lesz rajta, akkor sajnos az lesz... - mosolyogtam kínosan, s hagytam egy kis hatásszünetet - Tudod vega vagyok és... abba a sonka nem fér bele. - vakartam meg húzott szájjal a halántékomat. Nah, kész, ez az Philips, dobd le a bombát! Már szinte hallom is a hangját!Ja, ez csak Márk hasa, azt kívánva jelezni, hogy nem lenne ellenére egy kis táplálék-bevitelnek.
  Felsorolja az eddigi feltét-ötleteket, mire én egyetértően bólogatok.
- És no sonka... ha nincs ellenedre, lehet olyan, hogy az egyik fele ilyen, a másik olyan! Lehet? Ja, biztos lehet. - beszéltem meg magammal tökéletesen a szabályokat, közben tekintetemmel -enyhe nyakfordulatokkal segítve magam- egy felszolgálót keresve.
 - És... egyébként mizu? - szegeződött rá ismét a tekintetem, mellé egy biztató, kíváncsi mosolyt ajándékoztam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

  Hogy lehetek ekkora idióta? De komolyan, az agyam a sok kávéhoz csatlakozva csak egyszerűen folyékony állapotúra váltva elhagyta a szervezetemet, vagy mi? Nem is tudom, mit gondoltam, amikor feliratkoztam arra a retkes "aukcióra". Lehet, hogy akkor még nem állt minden ennyire feje tetején az életemben. Igen, ekkor még az az eldörrentett este sem történt azzal a Theon gyerekkel, illetve az a zavaros, fura, zavarba ejtő, de valahogy mégis izgalmas eset Mihail-lal az erdőben, amiről még azt se tudom, hogy egyáltalán megtörtént-e. Vagy csak álmodtam volna? De miért álmodnék akár azokhoz közelítő dolgokat is, mint amik történtek? Vagy ez tényleg megtörtént? Nem is tudom, melyiket kívánom inkább. De már legalább Fanni nem jut annyit az eszembe. Akadt más emocionális krízisem is, amivel foglalkoznom kell.
  A randira való készülődésem úgy nézett ki, hogy az esedékes nap kora délutánját a szobámban töltöttem, egy szál alsóban fel-alá körözve, pánikolva. Lemondani nem mondhatom, hisz mégiscsak fizetett értem. Eh, beletörődvén sorsomba, lerogytam az ágyra és pár perc chill után magamra kaptam pár göncöt, a hátamra csaptam a hátizsákom és megindultam a Máguscsárda felé. Út közben próbáltam kicsit nyugtatni magam. Lehet nem is lesz olyan rossz. Lehet, hogy épp ez lesz az egyik legfontosabb találkozás az életemben. Ah, megint túlzásba viszem önmagam hitegetését. Nah, nagy idegességemben csak 10 perccel előbb fogok odaérni. Ez nemigen rám vall, de legalább ez egy pozitívum. Már messziről meglátom, ám kicsit közelebb érek hozzá, mielőtt köszönnék.
- Hát, ahm... hello. - állok meg előtte, kínosan intve párat. Hangomon enyhén szólva érződött a félénkség és a szorongás. Amíg válaszra várok, végigmérem partneremet. Eddig még nem vizsgáltam át részletekig menően arcát, illetve küllemét. Szép kerek arc, barna szemek, fekete loknik. Olyan tipikus szép lány, kis természetes. Még nem kommunikáltunk sokat, kíváncsi vagyok, hogy a belsője is ezt rejti-e magában.
- Szóval... itt vagyunk. - bököm ki végül, miközben gyorsan, karba tetté kézzel szemügyre veszem a közvetlen környezetem, s mielőtt válaszolhatna, tekintetem vissza is ér az arcára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

  Enyhén tátott szájjal, csodálattól csorduló tekintettel, lágy fejcsóválással reagálok a vallomására, hogy ez bizony a szülőjétől, vagy szüleitől kapott, becses neve.
- Wow, ez a valaha volt egyik legcoolabb dolog, amit hallottam! - csillognak a szemeim izgatottságomban. Igen, ez egy visszatérő téma nálam, hogy szörnyen izgatott leszek a "fura"... mondjuk inkább azt, hogy nem mindennapi dolgoktól, az kevésbé bántóbb, pláne, ha valaki nevéről beszélünk. Mondjuk nálam a fura jelző eléggé pozitív, de ez egy saját értelmezés és így lehet, hogy másoknak kellemetlen, becsmérlő, vagy csak simán rossz emlékeket idéz elő a kis lelkében. Dana kedves, sőt, aranyos csajszi volt, legalább is eddig úgy viselkedett velem, szóval az utolsó dolog, amit akarok, hogy esetleges félreértések , vagy érzéketlenség miatt megbántsam. Mondjuk nem mondtam semmi negatívat, szóval megint miért is futom ezeket a köröket?
  A szüleimről kérdez hirtelen, s mialatt ő mesél kicsit a sajátjairól, addig kicsit feljebb ülök, megigazítom a pulcsimat és az asztalra támaszkodva figyelek, bólogatok. - Cool. Apud munkájáról még nem igen hallottam, hogy megy ez akkor? - hajolok kicsit közelebb - Nekem apám nyugdíjazott tűzoltó, anyum tanárnő. Mindketten muglik. Szeretem őket nagyon! Olyan kis supportive-ak. - bólogatok magam elé, összepréselt ajkakkal. Igen, biztos full fura lehet, ha semmi fogalmad sincs akármilyen mágiáról, aztán születik 3 kölköd, akik közül mind varázsló lesz. Az élet egy érdekes tréfamester. - És testvérek? Ha már család...
  Nagy csodálattal bólogatok amikor a prefektusi karrierjének részletei kerülnek előtérbe. Így, az ő szájából már nem is hangzik ez olyan nehéznek.
- Ámen, pacsit rá! - rakom fel a kezem, várva, hogy belecsap a tenyerembe. Aztán elgondolkodom picit - Akár én is lehetnék prefektus? - nézek rá kétségek takarta szemen keresztül.
  Közben a manók kedvesen elém rakják a tányért. Fejemmel oda fordulok, megköszönném hangosan, de csak a szájmozgás megy mellé, szóval csak tátogni tudtam a hálámat (szorongás. haha). Egy kisebb kínos mosoly után felkapom a tányért, közelebb emelve az orromhoz, beleslukkolok a vacsorámba. Isteni illata van! Tekintetem átszökik Danára.
- Akkor... jó étvágyat! - mondom mosolyogva, majd beleharapok a burnótomba - És mit utálsz nagyon, amúgy? - kérdezem, csak éppen az a baj, hogy e kérdés helyett a "És melyik kaját utálod?" de fel sem tűnt. Uh. Ciki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

  Valamiért az emberek, ha meghallják a vegetáriánus szót, egyből mellé emelik a vegánt is. Ez a kettő kéz a kézben jár, pedig nem ugyan az. Mindig olyan aranyosnak találom, amikor a rákérdeznek a biztonság kedvéért, hogy "ugye más?" meg "ugye az a különbség, hogy...?" és egyébként kiderül, hogy jól tudják. Na igen, mindig elfelejtem, hogy első, mélyebbre ható beszélgetést ne kaja fölé szervezzek. Mondjuk ezen a részén előbb-utóbb mindig átesek, szóval annyira nem változtatna semmin. Végül is sokan is mondják, hogy jobb előbb, mint később.
- Igen, csak vega. - vakarom meg a fülem tövét, ráncolt szemöldökkel, majd sóhajtok - Ahm, én személy szerint direktben nagyon nem szeretem a tojást, de amúgy fogyasztok ebben, meg abban. Tejet is iszok, sajtot is eszek. De semmi hal, vagy gumicukor. Már a klasszikus típus. De vannak alternatívák. - kacsintok rá. Igen, a gumicukor találása pl. nehezebb, de az étkezés egyéb faktorait megoldottam, egész könnyen. Mondjuk a rántott hús picit hiányzik. De a kedvenc kajáimhoz nem szükséges hús, szóval nem halál. Ha az lenne, nem csinálnám. Miután megegyezünk abban, hogy mi díszítse az... ebédünket? Ja, mondjuk, hogy ez az ebédünk. Szóval megegyezünk az ebédünk díszítésén, Márk megismétli az ötletem, fogy feltét szempontjából felezzük el a pizzát, mire én csak lágyan mosolyogva bólintok.
  Érdeklődve hallgatom a hangulatáról, életéről adott helyzetjelentést. Mondatában a karácsonyra való utalás felkelti a kíváncsiságom. Még a gondolatbéli szemöldököm is felszalad. Nem nagyon emlékszem, volt-e valami akkor.
- Mert mi volt karácsonykor? - adok hangot a tudatlanságomnak az asztalon könyökölve. Nagyon remélem, hogy méltónak talál arra, hogy megosszon velem valami esetlegesen kellemetlent. De lehet meg is menekül, mert amint egy pincér feltűnik a láthatáron, a fiú eléggé erősen próbálkozik rendelni. Sikerrel is jár. Kicsit elkerekedik a szemem annál a felső fokba helyezett "óriás" jelzőn, de utána eszembe jut, hogy Márknak nyilván
 kopog a szeme. Mivel társam a rendelés nagy részét letudta, én csak kedvesen bólogatok. Majd megkoronázom kérésünket egy kóla igénylésével, megköszönni viszont csak tátogva voltam képes. Jupi, szorongás! Kérdésére csak pillanatokkal később figyelek fel. Pánikolva elkerekednek szemeim. Fogalmam sincs, mit mondhatnék? Egy hosszas "ööö" és egy terjedelmes sóhaj után felemelem tekintetem az asztalról a srácra
- Hát, hmm... vagyok... létezek. Szokásos, élegetek, meg minden... - adok neki egy akaratomon kívüli, tökéletesen semmilyen választ. Lazán hátradőlve azon agyalok, hogy a picsába tudnék ebbe valahogy értelmet és/vagy konkrétumot szuszakolni. És akkor fejbe vág az ötlet.
- Meg a licit-bigyó, ja, én se nagyon akarom. - mondom, majd kicsit előrébb dőlök, az asztalra könyökölvén, jelezve, hogy ez egy kicsit sejtetve egy belsőségesebb kérdés elhangzását - És... szeretnéd, hogy specifikusan valaki "nyerjen meg?" - teszem ki mindkét mutató- és középső ujjammal az idéző jelet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

  Eddig minden szép, minden jó, időben megérkeztem, nem estem orra a lány előtt és a köszönés is lezajlott, elég simán. Uh, miért csinálok úgy, minthogyha minden egyes lépésemet mikroszkóp alatt vizsgálnák és a viselkedésem, tetteim alapján dőlne el az emberiség sorsa. De azért hadd védjem kicsit meg magam! Eléggé nagy kavarc van a fejemben mostanában az érzelmi részlegen. A talán-álom, Mihail-al az erdőben való találkozásom óta elég furán érzem magam, furcsa gondolatok felé húz az eszem és az érzéseim is fura tónusban találnak el. Az olaj a tűzre pedig Theon kurva látogatása volt. Mondjuk ezt a jelzőt magára a srácra is használhatnám. De akármennyire is szeretnék haragudni rá (legalább egy egészséges minimál-mértékkel), azon túl, hogy kilopott az alsóimból, sok büntethetőt nemigen csinált. Illetve na, nem törvénykönyvileg büntethetőre gondolok. A lényeg, hogy még az is eléggé összekavart, szóval ez a licit dolog nem jött jól. Nem kellett volna belemennem, de már mindegy, itt vagyok ezt nem lehet visszavonni. Megpróbálom legalább Brigi kedvéért letolni ezt. Reméljük nem kell megszakadnom a távolságtartásért. Az (egyébként jogos) visszabámulását elég szépen tűröm.
  Javaslatára, hogy bemenjünk, illetve az ideális ülőhely nélkül maradásunktól való félelmeire csak egy egyszerű igennel felelek, majd az ajtóhoz lépve megragadom a kilincset, s az állok kinyitott ajzó mellé állva egy legyintéssel invitálom befelé. Remélem enged és belép.
  Az épületbe érve a nem érződik különösebben számottevőnek a hőmérséklet-különbség. Feltehetőleg a kissé tavaszias idő miatt. Mondjuk délután derekán azért már sötétedik. Még nemigen voltam itt, szóval kissé elragadja a figyelmem a hely csodálata, egy röpke pillanatra el is felejtkezek társaságomról. Aki egy kérdéssel vissza is ráz a valóságba, ami kicsit talán meg is mutatkozik rajtam egy apró fejrázás formájában, azután tekintetem Brigi arcán ragad. Nem is teljesen hallottam, mit mondott. Valami "Mi inspirál a mozdulásra?" lehetett. Ja, persze, legyen ez!
- Hát, mostanában semmi, de régebben sok olyasmit csináltam, de mostanában csak a szobámban vagyok és ott végzek ujjgyakorlatokat... gitár and stuff. - vakarom meg a tarkóm, kissé elnézve a válla felett. Semmi személyes, valahogy szokásom más irányokba nézni, mikor másokkal beszélek. Remélem nem veszi zokon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

  Az az illető, akit nem érdekelnek a negatív visszhangok, csak meg előre megállíthatatlanul, az meg tud venni kilóra. És ezek szerinte Dana is ilyen. Egy egyszerű, büszke félmosollyal tudatom vele, hogy jól is teszi, hogy magasról tesz a vele gúnyolódókkal, aztán fejemet támasztva, tagra nyílt szemekkel (és fülekkel) hallgatom az édesapa foglalkozásának magyarázatát. De természetemnél fogva minél többet tudok, annál több a kérdésem. De nem tudok egyet sem eljuttatni az ajkaimig az alatt a rövid idő alatt, amíg a lány vesz egy levegőt, azután meg már rám terelődik a szó.
- Yap, kiskoromban ilyen szuperhős szinten tekintettem rá. - mosolygok magam elé, nosztalgikus ködben - Műszaki rajzot. Hihetetlenül precíz, imádom nézni, amiket otthon csinál. A rajz részét örököltem, de a precizitást már nem... - sóhajtok mosolyogva -  ...na mindegy.
  Tekintetem kissé elkerekedik, mikor megmondja, hányan is vannak a családban. Végig is futott az agyamon, én mit kezdenék ennyi tesóval otthon. A kis anti-szociális mindenem majd' megborzongott. Először nem is mondtam semmit, csupán elismerően bólogattam, számat agresszíven lefelé görbítve.
- Jeez, girl, én két tesóval is a hajamat téptem. Mondjuk inkább a kisebb miatt. - javítom ki kicsit magam elgondolkodva - De gondolom más, mióta itt vagy. Nálam legalább is más.
  A pacsi elcsattan. A gondolkodás ráncolta szemöldökkel hallgatom Danát, ám amikor az "ismerőséről" ejt szót, a a jobb oldali, busa hernyó felszalad. Egy egyszerű "Jah"-val fejezem ki egyetértésemet, majd emllé szúrok egy fáradt mosolyt. Ez kb olyan, mintha a kecskére bíznád a káposztát. De abban is igaza lehet, hogy lehet a házvezetők tudnak valamit, specifikusan azt, hogy ez egy okos dolog. Habár szeretném látni azt a bizonyos cserebogarat. Talán tudom is, hogy kiről beszél. Rákérdezzek? Elvégre magunk közt vagyunk. És ki ne szeretne egy kicsit pletykálni?
- Kire gondolsz amúgy? Csak így magunk közt... - húzódok hangyányit közelebb, kacsintással éreztetve vele a megbízhatóságomat.
  Belekezd a felsorolásba, s csak mire visszafordítja felém a kérdést, jut eszembe, hogy valahogy máshogy hagyta el a számat a kérdés, mint ahogy kigondoltam azt. Mutatóujjammal meg is támasztom a halántékom és olyan fejet vágok, mint aki citromba harapott.
- Uh, baszki, úgy akartam kérdezni, hogy milyen kaját utálsz, de ok, ez is jó témaindító. - nevetem el magam, majd egy kerek szemű sóhaj után elkezdek gondolkodni - Egyébként same. Úgy érzem, hasonlóak vagyunk, csak te eléggé kaland-orientált vagy... mármint aktívan ilyen menős, vagy hogy mondjam... értesz. - takarom el a szemem fogalmas zavaromban.
 - Egyébként látszik, hogy este van, mert nem az asztalon ülök. Mondjuk lehet a manók páros lábbal rúgnának le róla. - poénkodok csak úgy a semmiből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő