Szánóbánó Benjámin
Azért ahogy így végignézek ezen a monumentális kviddicspályán eltűnődök azon, hogy vajon milyen lehet itt játszani. Nem is tudom, hogy milyen poszton lennék szívesen… talán őrző… vagy terelő. Jó érzés lehet megvédeni a társaimat azoktól a nyamvadt gurkóktól. Csodálom, hogy Luca hogy képes erre, amikor még annyira kislány, ráadásul kis növésű is, mint az egész családunk. Ő az én picike vakarcsom, ha meg kéne védenem, biztosan beszállnék én is vasakat ütögetni. Még ha le is zúgnék menet közben, talán akkor is. Zoét sem értem, hogy hogyan bírt el azzal a nehéz vasgolyóval, ami ráadásul ugye agresszíven is támad. Zora munkája olyan, mint ő: precíz dobások kellenek hozzá és fürgeség.
Ó, hogy az a…
Ezek szerint én maradok ki egyedül a kviddicsből a testvérek közül? Már megint én… talán be kéne szállnom? De attól tartok, hogy több kárt okoznék, mint hasznot.
De egyelőre a valóságba kell visszaszállnom, hiszen társaságom akad a merengések tengerén, mégpedig egy mókás leányzó. Arcom széles vigyorra húzódik az előkelő reakcióitól, olybá tűnik igazi arisztokratával hozott össze a sors. A jobbomat keresztbe vetem a mellkasomon és úgy hajolok meg előtte, majd felegyenesedve huncutul a szemébe vigyorgok.
- Köszönöm, kisasszony! Igazán nagylelkű!
Felelem a legalázatosabb hangomon, amit csak ki tudok adni. Meglehetősen hihetően hangzott, hiszen évekig voltam tagja egy színjátszó csapatnak, igaz –bánatomra- nem sok középkori játékot játszottunk, inkább mai moderneket adtunk elő, meg a régebbieket bújtattuk a mai közönség számára is könnyebben emészthető köntösbe.
- Én is őt keresem, azt mondták, hogy itt tart edzést. Talán elvitte cukorkázni a csapatát.
Ez teljesen a húgomra vallana, hogy jutalomból meghívta őket Zoé boltjába valami nyalánkságra. De nagyon fura, hogy mind a ketten ezt hallottuk, hogy erre kell legyen.
- Vagy valamiért lefújták az edzést…
Ez az alternatíva meg egyszerűen csak reálisabbnak tűnik, tekintve hogy hét közben nemigen járhatunk a faluba. Biztos valaki holnap dolgozatot ír, vagy beteget jelentett.
- Miért… ide csak játékosok jöhetnek?
Kérdem meglepett grimaszt vágva. Nekem senki nem mondta, hogy nem jöhetek be ide és semmiféle manó, átok, szfinx, kobold, gnóm vagy pixi nem próbálta meg megakadályozni a bejutásomat. Nem igazán értem a döbbenet okát, hacsak…
- Nem mondta, hogy átkerültem ide? Egyébként miért keresed?
Nem hiszem, hogy tudok segíteni, biztosan valami kislányos téma lehet a nyitja, mint melyik körömlakkot válasszam, vagy tetszik ez a fiú, de nem merem megmondani neki és társai. Nem nagyon tudom elképzelni, hogy a kamasz lányok mégis miről tudnak annyit beszélni. Azt beszélik, hogy a fiúkról. De hát mi téma van rajtunk? És miért ennyi?