Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Részt vett a vacsorán, és úgy, ahogy volt, meg is bánta a dolgot. A sok diák emlékeztette rá, hogy mire vállalkozik a következő héttől, ami egy az egyben letörte minden lelkesedését. Nem kedvelte a diákokat, a tanítást pedig még annyira sem, ellenben úgy gondolta, hogy szükség van rá, hogy a fiatalabbak tisztában legyenek a vámpírok veszélyeivel. Ki tudja, egyszer még akár találkozhatnak is eggyel, és nem árt, ha felkészülten néznek szembe vele. Hallott róla, hogy az iskola diákjai között is vannak vérszívók, de feltételezte, hogy tőlük nem tartanak annyira a diákok, elvégre még fiatalok. Más, ha harchelyzetben találkozik valaki egy több száz éves egyeddel. Na ilyen helyzetekre kell tudniuk, hogyan is kell elpusztítani egy vámpírt. Ő nem tudta anno, kisgyermekként, édesapja pedig hiába volt varázsló, szintén áldozatul esett nekik. Ezért is vállalta a tantárgy oktatását, véleménye szerint meg kell előzni ezeket a "baleseteket".
A meglehetősen rövidre fogott vacsora után a nagyteremben igyekezett minél előbb kiszabadulni az iskola és tanulói, tanárai fogságából, erre a célra tökéletesnek bizonyult a szabad levegő. A szobájába nem tervezett visszamenni még legalább egy-két óra hosszáig, tudta, hogy az új tanerők hírére meglehetősen sokan leskelődnek a tanári szobák és irodák környékén. És ő ma este kerülni akarta a társaságot. Új volt neki a környezett, kellett valamennyi idő, hogy hozzászokjon a légkörhöz, és a rengeteg emberhez, akik a következő hónapokban majdnem mindig körbe fogják venni.
A kastélyból kilépve az erdő felé indul, tapasztalatból tudja, hogy a fák sűrűje egy olyan hely, ahol senki sem keresné, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy, akik hozzá hasonlóan igyekeznek kerülni a diákok társaságát, szintén erre kószálnak majd. Úgy gondolja azonban, hogy ez még mindig csak a kisebb rossz, szívesebben visel el egy-két tanulót, mint több százat, ahogy a nagyteremben tette. Már igencsak az erdő mélyéhez közeledve valamilyen fény kapja el a pillantását, majd kissé jobban megnézve ráébred, hogy egy faházból jön, egy pár száz éves fa vastag ágai közül. Tökéletes hely a rejtőzködésre.
- Zavarhatok? - kérdezi, miután felmászik a kis lépcsőn, és bent felfedezi a fiatal lányt. Majdnem száz évvel ezelőtt még igenis fontos volt a gyermekek nevelésében az illem, így ő is kapott néhány leckét a jó modorról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Amíg a lány - feltételezi, hogy diák - válaszára vár, belép a kis faházba, és becsukja maga mögött az ajtót. Nincs szüksége még több ember társaságára, nem akarja, hogy bárki meglássa, hogy itt van. Azaz itt vannak. Körbenéz a kis tákolmányban, és megállapítja, hogy a célnak éppen megfelelő a hely. Ide minden bizonnyal nem járnak túl sokan - tanulók, tanárok meg még annyira sem -, szóval számára éppen tökéletes. Sosem volt a híve a nagyszámú társaságnak, ő már egy-két emberrel együtt is éppen elég szociálisnak érezte a helyzetet, és véleménye szerint a nagyobb baráti, vagy akár ismerősi körökkel több baj volt, mint a két, esetleg három emberre szóló kapcsolatokkal.
Szétnézve a helyiségben különösen éles látásának köszönhetően szinte azonnal felfedezi a diákok kéznyomát, a véséseket a fában, és az egész hely lelakottságát. Hiába régi, hiába poros, az egész helynek van valami különleges hangulata, és ez a szellem lengi be az egészet. Valahogy vonzza az embert, a babzsákfotelek, az idő, ami meglátszik minden berendezési tárgyon, de még magán a faszerkezeten is, mindez jelenleg lényegtelen. Számára az egyetlen fontos dolog a csend és nyugalom volt,a mi itt honolt, valamint a távolsága az iskolától, és minden zajától, valamint kényelmetlenségétől.
Ahogy néhány lépéssel beljebb megy a faház egyetlen helyiségébe, eszébe sem jut leülni a babzsákfotelek egyikébe, inkább csak az egyik ablakhoz áll, ami a lánnyal ellentétes oldalon helyezkedik el. Nem akarja megzavarni abban, amit csinál, tudja, hogy ellenkező esetben ő sem vágyna rá, hogy egy idegen a nyakában csüngjön, mindössze két perces ismerkedés után. Na de aztán ő maga sosem volt az a kimondottan közvetlen típus.
- Nem a vérfarkasok a legveszedelmesebb lények - válaszolja ugyanolyan halkan a lány magyarázatára. Bár sokan rettegnek tőlük, és igen, veszélyesek tudnak lenni, de vannak náluk sokkal, de sokkal veszedelmesebbek is, főként egy varázslóiskola erdejében. Itt meg kell mutatni a tanulóknak, hogy mit várjanak az életben.
- Pedig pontosan ez volt a célom - Belegondolva, tényleg ezt akarta. Távolabb és távolabb kerülni az új környezetétől, amit kénytelen lesz rövid időn belül megszokni. Bár, ha belegondolt, maga az erdő, és a kastély környéke is hozzá tartozott, csak éppen a számára kellemesebb részéhez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Sosem értékelte nagyra, ha az emberek közvetlenek, vagy őszinték voltak vele, még azt sem, hogyha kedvesen álltak hozzá. Gyerekkorában sokáig ezekért küzdött, hogy elfogadják, befogadják, és a társaság teljes értékű tagjává váljon, de aztán az ötödik, vagy hatodik alkalom után megunta, hogy olyan embereknek próbált megfelelni, akikkel esély sem volt rá, hogy valaha is kijöjjenek. Így hát átváltott passzívba, már nem érdekelte, hogy ki mit gondol róla, hogy hogyan viszonyulnak hozzá, egyedül magával törődött. Megtanulta, hogy az életben másra úgysem számíthat, és rájött, hogy ezerszer inkább élne le egy teljes - azaz, az ő esetében több, mint háromszoros - életet egyedül, minthogy megint meg akarjon felelni valakinek. Erre az elhatározásra úgy huszonnyolc éves korában jutott, amikor még alakilag csupán egy kilenc-tíz évesnek nézett ki. Nem volt egyszerű a gyerekkora, ezért lett ilyen, amilyen.
Amikor a lány, a diák letegezi a körülbelül harmadik megszólalásában, nem teszi szóvá a dolgot, csak felvonja a szemöldökét. Tisztában van vele, hogy ma érkezett, és mivel nyilvánvalóan a lány sem tölti az idejét a nagyteremben az évnyitón, nem tudhatja, hogy nem egy diáktársával beszél. Bár, ha lenne elég logika benne, nagyon egyszerűen rájöhetne, hiába nézett ki Asher fiatalnak, azért egy tanulónál férfiasabb, felnőttebb volt a külseje.
- A vérfarkasokat az ösztöneik vezérlik teliholdkor - kezd bele a magyarázatba egy rövidke hallgatás után. Halkan beszél, kiélvezi minden egyes szavának a súlyát. - Sokkal veszedelmesebbek azok a lények, amelyek tiszta tudattal ölnek. - Nem teszi hozzá, hogy például saját magát, vagy a többi, az iskolába járó vámpír is ilyen. Bár egyikük sem ölhet diákot, vagy tanárt, de ott van a veszély.
- Csak a diákoknak tilos a járkálás. - Bár a tanároknak sem javasolt, őt ez cseppet sem érdekli, hiszen az egyik fele nagyon is az erdőbe való, éjszaka. És senki se akarjon a közelében lenni, amikor nem bírja elnyomni azt az oldalt. Éppen az ilyen esetekre találták ki az iskolákban a fák sokaságát, és ő és hasonlóan más társai miatt tették tiltottá.
- Az az én dolgom. - Látja, ahogy a lány megtisztítja számára a puffot, azonban nem szeretne leülni. Ha valaki ül, már sokkal több a támadható felület rajta, nem reagál annyira gyorsan, mint állva. Pluszban inkább áll az ablak mellett, és szemléli a kinti tájat. Nem tervez mélyebb csevegésbe merülni a diákkal, nem az a közlékeny fajta, és az, hogy a lány sem rohamozta meg - azonnal - a kérdéseivel, arra mutat, hogy ő sem akar feleslegesen beszélni.
Nem veszi észre, ahogy a kis szárnyas lény berepül az ablakon, azonban éppen jókor lép arrébb, hogy Cupido nyila ne találja el. A mozdulatának oka néhány bizonyára engedély nélkül kószáló diák a távolba, akik az erdő felé igyekeznek. Eszében sincs megállítani őket, majd, ha egyszer véletlenül végtagok nélkül térnek vissza, megtanulják, hogy nem veszélymentes hely az erdő mélye.
Nem fog kezet a lánnyal, pillantásával végigkíséri a két tanulót, amíg azok el nem tűnnek a szeme elől, majd felé fordulva finoman nekidől az ablakkeretnek.
- Asher Wayde. Tanár. - Elereszt egy kissé gúnyos mosolyt, tudja, hogy a lány nem számított rá, hogy nem az egyik diáktársával beszél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő