|
Annelie Freya Blomqvist INAKTÍV
bestiák anyja RPG hsz: 486 Összes hsz: 10623
|
A rellonosok békések egészen addig, amíg önvédelemre kerül a sor, illetve amikor éppen átokszórós kedvük van. Ez olyan, mint az ölelgetés.
|
|
|
|
Annelie Freya Blomqvist INAKTÍV
bestiák anyja RPG hsz: 486 Összes hsz: 10623
|
KinézetEgy vörös hajzuhatag csillogott a napsütésben már órák óta a faluhoz közeli erdőben. Nem valószínű, hogy ez bárkinek is feltűnt, Anne ugyanis egyedül, illetve kettesben az íjával vágott át a kusza bokrok tengerén, amíg el nem ért az erdő egy kisebb, de nyíltabb részére. Karah is szeretett volna nővérével tartani, na de az nem kislányoknak való, a kis szőke egy ideig még távol van tartva attól a területtől. Pár hete találta csak ezt a rész, de azóta sűrűn látogatta meg, hátha rájön, hogy más is járt-e már ott. Még a fű sem volt kitaposva, tehát kezdett olyan furcsa elméleteket gyártani a fejében, ami már túltesz a valóságon. Az egyik ilyen, hogy biztos ide járnak a szellemek éjszakánként futóversenyt tartani. Nos, ez nem lenne túl ésszerű, pláne mivel a nyitott terület itt nem nagyobb, mint egy fél kviddicspálya. Az viszont már elképzelhető elmélet, hogy az erdőbe normális ember nem merészkedik be túl mélyen, mert ki tudja, mikor ugrik elő valami sokikszes besorolású bestia. Itt töltötte napja egy kis részét, de az már nem annyira lényeges, hogy hány vidáman csicsergő madárra célzott, és abból hány lövés sikerült. Úgy dél után, mikor már megkordult a gyomra, úgy gondolta, hogy továbbáll. Az erdőből a rövid, tóhoz vezető útra vándorolt át, és hát a kalandvágyó énje több éhséggel bombázta az agyát, mint a hasa. A tavacskához nem jár sokat, az inkább nyáron jó, és az bizony még itt tartózkodása alatt nem nagyon volt. Csak a hideg, havas időszak. Lábai közelebb vezették a vízhez, egyből rámerészkedett a stégre. Lassú lépteit a szemével követte, majd halkan elmormolt az orra alatt egy "na ne már"-t, mivel a csizmája árulkodott az erdős sétájáról. A stég végénél megállt, majd félig letérdelt, hogy ujjait éppen csak belemárthassa a hűvös vízbe, és megpróbálja valamelyest letisztítani a cipőjét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Annelie Freya Blomqvist INAKTÍV
bestiák anyja RPG hsz: 486 Összes hsz: 10623
|
KinézetA kis naptárában - ami még az előkészítős szobájukban van kifüggesztve a falra - rengeteg apró feljegyezése van általában minden hétre. A cirkuszhoz hozzá tartozik a sok próba, és az otthon tartózkodás, a ruhapróbák, hogy minden a legjobban menjen. Nos, a próbáknak körülbelül a negyedét már nem a szokott helyen, hanem a tornateremben végzi. Éppen olyan kényelmesen lehet edzeni ott is talajon, mint a folyton nyüzsgő sátorban, és még a porondmester utasításaiból is kevesebbet kell elviselnie. Anne tudja jól, hogy az ő érdekében hajtogatják folyton, hogy figyeljen a biztonságra, meg nyújtson eleget - mintha a szervezetében maradt bájital nem lenne elég -, de hát a makacsság az makacsság. Íjászkodni leginkább egyedül, vagy Mátéval párban szeret, így az előre megbeszélt dolgaik is mindig ott vannak a naptárban. Ez, meg az erdőben tölthető idő jóval fontosabbak a lánynak, mint a tanulás, ez pedig meglátszik a jegyein is. Az irodalmat egészen szerette, na de a többi... Alig várja az első napot a Bagolykőben, meg az új szobát, ugyanis a régi, amin a húgával osztozik, már kezd nagyon kényelmetlen lenni. Már csak két hét... Ezt is, mint minden mást, pontosan számon tart a naptárban, és kihúzza az eltelt napokat. A tavas kirándulásáról még nem volt ideje gondolkodni. Mit lehet csinálni ott, amit az erdőben nem lehet? Semmit. Legalábbis neki ezek az andalgós, lassú sétákra alkalmas dolgok nem a kedvencei. Csak egy szerencsés alkalom arra, hogy lemossa az árulkodó jeleket magáról, ugyanis az előkészítőben nem szeretik, ha elcsavarog. Ám alig, hogy nagyjából lemosta mindkét csizmájáról a koszt, a hátának ütődött valami. Szeme egy pillanat alatt résnyire szűkült, és pár pillanat leforgása alatt megfordult, hogy íját egyenesen a felháborodott kiscsajra szegezze. Mozdulatlanul állt, csak a szemöldöke emelkedett meg, mikor még neki állt feljebb. Anne megnyalta a száját, mielőtt bármit mondott volna. Ajka félmosolyra húzódott. Ő volt erőfölényben. - Inkább neked kéne a lábad elé nézni. Esetleg megmutassam, hol van? - teljes nyugodtsággal emelte lejjebb, a lábára célozva az íjban megfeszülő nyilat. Nem volt szándékában megtenni amit nem volt muszáj, de amíg nincs pálcája, ezzel tudja csak "védeni magát". Mély levegőt vett, és ellépett a stég szélétől, végig a lányt figyelve, halvány mosollyal az arcán.
|
|
|
|
Annelie Freya Blomqvist INAKTÍV
bestiák anyja RPG hsz: 486 Összes hsz: 10623
|
KinézetSosem szerette az olyan stílusú embereket, akik játsszák magukat, mintha lennének valakik. Na az a csaj, aki szó szerint belefutott, pontosan ilyen volt a szemében. Gyorsan felmérte, és a stílusból ahogy beszélt, meg amilyen volt, arra következtetett, hogy nem lehet idősebb nála, de a szája az túl nagy a korához képest. Anne ezzel szemben csak azokkal szájal, akikről tud egyet s mást, különben inkább magában tartja a dühét. Önfegyelem. Nehezen, de lenyeli a békát mielőtt cselekedne, vagy olyannak szólna be, akinek nem kellene. Soha nem lehet tudni, kivel áll szemben az ember. Magától biztosan nem ijedne meg fegyvertelenül, hisz nincs semmi a birtokában, amivel egyáltalán megvédhetné magát a jó reflexein kívül. Na de nem is véletlenül hordja magánál az íjat egy olyan faluban, ahol bármelyik pillanatban hátba küldhetik egy átokkal. Mosolyogva engedte el a füle mellett a szavakat. Sok ilyennel találkozott már, főleg a rellonbeli látogatásai alatt. Mikor a gyenge erősködik, és csak szavakkal tud támadni, és még neki áll feljebb, ha minden erőfeszítés nélkül legyőzik. Ahogy a bátyja is járt, mikor Annelie előtt akart menősködni, és odament egy nála két fejjel nagyobb, és legalább annyi évvel idősebb lányhoz. Még mindig emlékszik a lányra, aki felvont szemöldökkel lenézett öccsére, kicsavarta a kezéből a pálcáját, és még le is átkozta. Nevetett rajta, de tanulságos eset volt neki is. - Lehet, hogy jobban tenném, de ki mondja meg, hogy mi a helyes út? - kérdezett vissza. Megingatta a fejét, ezzel jelezve, hogy nem hogy ő, de még más sem mondhatja meg neki, mit és hogyan tegyen. Leszámítva az anyját, mert ha rá nem hallgat, hónapokig nem engedi kötélre. - Legközelebb nézz a lábad elé, vagy legalább nyögj ki egy elnézést - tette hozzá. Lassan leengedte a kezét, mert nem volt kedve a bekerülése előtt kicsapatnia magát az iskolából, de még nem tette el az íjat. - Ki vagy te? - teljesen normálisan kérdezett rá, egyszerű kíváncsiságból.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Annelie Freya Blomqvist INAKTÍV
bestiák anyja RPG hsz: 486 Összes hsz: 10623
|
Első évnyitó Figyelj, kísérj el az évnyitóra. Te is épp olyan rossz társaság vagy, mint én, kiegészítenénk egymást. Ez volt az a két mondat, aminek köszönhetően a kis vörösnek nem kellett egyedül szorongva végigülnie az első programot a kastélyban. Már a gondolattól is görcsbe rándult a gyomra. Mekkora kínzás már, hogy az érzelmileg analfabéta, és antiszociális elsősöket berakják a több száz embertől zsongó terembe, hogy felavassák az új tanévet. Szívás az egész. Főleg ha az ember lánya messziről figyelheti a bátyját, és az asztal alá süllyedhet szégyenében. Ó ha Anna tudná, milyen a fia a Mirákulumon kívül... Igazából nem olyan régen ismerte meg Davidet. Jóval idősebb nála, és valószínűleg már rég ki kellett volna járnia az iskolát, de egészen jól elücsörögtek egymás mellett a Rellonban az utóbbi napokban. Pár rövid beszélgetés is lezajlott köztük. Nagyrészt ezért is ment fel gyakran a kastélyba. Nem a fiú miatt, hanem azért, mert ott nem kell elviselnie a babázásra való felkéréseket, és a muszájbeszélgetéseket. Ha az idő nem éppen kedvező az erdőben való szórakozáshoz, akkor ez a kedvenc időtöltése. Tudta jól, hogy el fog késni. Szíve a torkában dobogott miközben a hajából próbálta kifésülni a csomókat. Már csak tíz perced van. A ruhája, meg egy enyhe smink volt rajta. Morgolódva a tükörnek vágta a hajkeféjét, és kiszaladt, hogy balerinacipőjébe bújjon, és magára öltse a zöld szegéllyel díszített talárját. Imádta ezt a viseletet a többi, sima feketével ellentétben. Talán azért, mert a házukat jellemezte, és belül puha sötétzöld bársonnyal bélelték. Egy puszit nyomott kishúga feje búbjára, majd nagyobb léptekkel elindult a kastély felé. A szél belekapott összecsatolatlan talárjába, így kissé didergett a testszínű harisnyával fedett lába a csipkeruha alatt. Keze egész úton a hajában matatott, míg teljesen ki nem simította a vörös tincseket. Elégedetten lépett be a hatalmas bejáraton, majd mély levegőt vett, és határozottan a Nagyteremhez lépkedett, remélve, hogy "kísérője" előbb észreveszi, mint hogy várakozásba kezdjen. Bentről már hallotta a hangokat, és óra nélkül is tudta, hogy körülbelül az a tíz perc veszett el, amit még elszöszmötölt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Annelie Freya Blomqvist INAKTÍV
bestiák anyja RPG hsz: 486 Összes hsz: 10623
|
Első évnyitó
Mikor besétált, már nem is akart annyira bemenni a terembe. Csak túl akart lenni az egészen, és magában azért fohászkodott, hogy az igazgató ne beszéljen túl sokat. Ahogy azonban egyre közelebb ért a bejárathoz, konstatálta, hogy bizony az igazgatói beszédről már lecsúszott, éppen nagy tapsikolás hangja szűrődött ki. Elhúzta a száját a gondolatra, hogy elkésett az első ilyen eseményének az első pár percéről, mert erre kíváncsi lett volna. Hogy hogy sétálnak be, és hogyan foglalnak helyet az asztaloknál. Elmosolyodott amikor végre megpillantotta alig fél perc várakozás után partnerét, akit lányhoz nem éppen illő módon random felkérte, hogy tartson vele. Az a tapasztalata Davidről, hogy nem éppen a szavak embere, és ez neki nagyon kapóra jön, mert ő meg aztán főleg nem az. - Heh? - oldalra döntötte a fejét, és a száját kissé eltátva pislogott fel rá olyan értetlenül, ahogy csak tudott. Fogalma nem volt róla, hogy milyen nyelven, és mit mondott neki, úgyhogy megrázta a fejét. - Svéd vagyok te barom - kissé pimasz hangnemet ütött meg ezzel, de a karnyújtásból arra következtetett, hogy egy cuki vigyorral egyenlítette a hozzá intézett utolsó szavát. Lopva felpillantott rá miután belekarolt, és felszusszanva vette tudomásul, hogy az a másfél fejnyi magasságkülönbség eléggé viccesen hat. - Lophatnál nekem egy magassarkút... - vetette fel az ötletet a nagyterembe lépve kissé visszafogottabb hangerőn. Felnézett a srácra, ezzel nyomatékosítva, hogy tényleg jó lenne még plusz tíz centi a lábára. Rossz választás volt totál lapos cipőben mennie, de hát meg sem fordult a fejében Dave magassága. Mindeközben persze hagyta magát, hogy oda vezesse ahova éppen akart menni, finoman kapaszkodva a karjába.
|
|
|
|
Annelie Freya Blomqvist INAKTÍV
bestiák anyja RPG hsz: 486 Összes hsz: 10623
|
Első évnyitó
Szó nélkül vette tudomásul, hogy David vagy nagyon hülye, vagy minden pillanatában hülyéskedik. Mondjuk inkább az utolsó, de egyelőre nem akarta ezt boncolgatni, éppen eleget késett az első ünnepségéről, nem lenne jó még egy órákig tartó beszélgetésbe is belebonyolódni. Lesz még rá idejük bőven, hogy ismerkedjenek, már ha kibírják egymás felemelő társaságában az estét. - Tudom - vonta meg kissé mosolyogva a vállát. Messze áll tőle a nagyképűsködés, csak ilyenkor nem tudja pironkodva tagadni, amit amúgy teljesen igaznak tart. Elégedett magával, bár a korán meg a magasságán azért változtatna... - Csak ki fog törni a nyakam, ha egész este így kell rád felnéznem - megszokásból elsőként svédül kezdte el a mondatot, de amint eszébe jutott, hogy nem több, mint két perce eszkimónak nézték, elölről kezdte magyarul. A zöldek asztala felé mentek, majd a srác mellé le is csüccsent. Pillantását végighordozta a felgyülemlett tömegen, így feltűnésmentesen a ruhájának nyakához nyúlt, ami alapból nem volt magasan, most mégis úgy érezte, hogy szorítja a torkát a csipke. Szereti a tömeget, ha messze vannak tőle. De mikor a közepén ül, minden oldaláról több ember veszi körül, na ez a helyzet már frusztrálja. Szerencsére Dave elterelte a figyelmét a pohárral, amit ő kissé vonakodva, de elfogadott. Még életében nem ivott többet fél pohár pezsgőnél, és bár nem látta esélyesnek, mégsem ezen az estén akarta ezt a számot a többszörösére növelni. - Aha...nagyon - elhúzta a száját válasza mellé. Fél füllel hallgatta, miről van szó, meg felfedezte, hogy valaki éppen valamiféle díjat vesz át, de különösebben nem érdekelte. A szájához emelt pohár fölött a vele szemben ülőket figyelte, próbálta memorizálni az arcokat. Az asztal ezen részéről szinte senkit nem ismert, elvétve odébb látott pár elsőst, a bátyját viszont sehol. A nagy nézelődésben kiszúrt egy ismerőst is, valami szőke lányt, akivel összenéztek, és intettek egymásnak, de aztán Annie inkább visszafordult Davidhez. - Meddig kell itt lenni? - kérdezte halkan, egy kicsit a füléhez hajolva.
|
|
|
|
Annelie Freya Blomqvist INAKTÍV
bestiák anyja RPG hsz: 486 Összes hsz: 10623
|
Kaptam egy mailt ezzel a címmel: elég férfinak érzed magad? Hátööö...nem tudom, de remélem nem csak én kaptam ilyen hízelgő kérdést... xD
|
|
|
|
|
|
|
|