30. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:
Kiírásra kerültek az év végi/eleji pályázatok, ne felejtsd el csekkolni a híreket! Wink
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Egerszegi Nina Viktória összes hozzászólása (568 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 8 ... 16 17 [18] 19 » Le
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2015. december 22. 20:55 Ugrás a poszthoz

Érezték jöttödet. Egyszerűen csak elbújtak. :3
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2015. december 22. 21:00 Ugrás a poszthoz

Az anyák a legelrettentőbb dolgok. Mindenkinek van belőlük. *neki csak mostoha volt (Ninának mármint), grr* Grin

Torokgyulladás. Ma. A semmiből. De szerintem ez mandula is. All in. xdd

Veled? :3
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2015. december 22. 21:10 Ugrás a poszthoz

*talán egy fél fokkal, de jobb <3*

Az lesz. Hazafelé tartok, aztán antibiotikum be és szerintem döglés. Meg egy kancsó tea. (Mellesleg szerintem a bálon szedtem össze. Azt hittem fel fogok fázni a jeges padló miatt, de nem... xd)

Nem vagy az azért olyan nehéz eset. Grin

Mi mindent sütöttél? *.*
Utoljára módosította:Egerszegi Nina Viktória, 2015. december 22. 21:10
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2015. december 29. 20:45 Ugrás a poszthoz

All I want for Christmas
Amit látsz

Elképesztő, hogy belementem ebbe, de végül egészen jó móka volt mind a felkészülés, mind maga az izgalom, ami ezzel járt. Régóta nem lépek fel közönség előtt, már ami a konkrét előadást illeti, így különösen furcsa érzés arra várni, hogy minket szólítsanak.
És igen, jön a jel, én pedig mosolyogva sétálok végig az emberek között , át az egész parketten, hogy aztán teret adjak a táncosoknak. Az első három páros az én és Helena által kidolgozott koreográfia szerint - itt-ott pár hibával - táncol, középen Norbi és Odett, kétoldalt pedig Rebeka és Harold, valamint Bence és Kamilla. Őszintén szólva még így is feelinges, ahogy a zenére egyszerre mozognak. Ahogy kimennek a képből, bejön a másik három páros. Először csak a lányok (Helena, Szira és Norina), aztán pedig a fiúk is végre (Ward, Adrian és Arnold), hogy egy kicsit közösen szórakoztassák a népet. Aztán érzem, hogy hirtelen a torkomba ugrik a szívem, ugyanis én jövök. Pont a bokám miatt vállaltam pusztán ennyit, de most ez is lehetetlennek tűnik.
Újra bejövök a képbe mosolyogva, a fiúk pedig várnak rám. Bence kezébe adom az amúgy kellékként nálam lévő dobozt, hogy a többiek a megbeszéltek szerint emelhessenek a levegőbe. Igazából az egészet borzasztóan élvezem, de nem árulnám el a világért sem. Mindenesetre az elején csodás műmosolyom igaziba fordul és amint visszakapom a csomagom, már el is tűnök a képből, hogy visszatérjen a korábbi hat páros teljes egészükben. A parkett széléről figyelem őket és csillognak a szemeim, mert amennyi munkát ebbe feccöltünk... Mégis összeállt.
A vége a legédesebb, ugyanis piros mikulásos ruhákban bejönnek a lányok (Nadine, Anne, Becca, Clariette és Gwen), hogy a saját külön részüket letudják. Velük volt a legegyszerűbb dolgunk egyébként, gyorsan tanultak és látszik mozgásukon az összhang. Büszke mosoly nyugszik arcomon, ahogy a végén mindannyian, még én is visszamegyek és folytatjuk a táncolást, ami remélhetőleg a közönség részéről is orbitális partyba csap majd át. Szerencsére páran már egy helyben is elkezdtek táncikálni, most lehetőségük van beszállni hozzánk, egészen a szám végéig, akkor ugyanis mindannyian meghajlunk és integetve, "Boldog Karácsonyt!"-t kiáltva levonulunk. És folyhat tovább a bál zökkenőmentesen.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. január 2. 00:47 Ugrás a poszthoz

Xixo
Szilveszter éjszakája, Doboz

Amit egyszer megígérek, azt be is tartom. Így lehetséges, hogy Attilával ma este a Dobozban ülök és már ki tudja, hanyadjára próbálom rávenni arra, hogy átszeleteljen velem az újévbe. Nos, igen. Rengeteget nyaggattam, hogy muszáj egyszer elmennie egy diszkóba és csapatni a bulit (esetleg veretni, ahogy manapság mondani szokás), folyton talált kibúvót. Az egyetlen szerencsétlensége csupán az, hogy ezen a csodás napon már nem dolgozik senki éjjel, másnap nincsenek halaszthatatlan ügyeink, így be kellett adnia a derekát. Amúgy is ellenállhatatlan vagyok, egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb én nyerek.
- Na, még egy feles és mehet a dansz - azzal intek is, hogy még kettőt kérek. Így már csak lesz elég oldott állapotban ahhoz, hogy szeleteljünk egy jót! A pénzt könnyeden dobom a pultra és a férfi kezébe nyomom a poharát. Felvonom fél szemöldököm és ezek után a pohár tartalma el is tűnik az utolsó cseppig. Igazán nőies lehetek ilyenkor, de sebaj. Megragadom Attila kezét és lehúzom a bárszékről, be a tuctuc zenés terembe, hogy végre teljesítse a ma éjjel kihívását.
- Maradj velem és te leszel a táncparkett ördöge! - hangosan kiabálok, hogy meghallja, majd kezeit derekamra rakom, karjaimat pedig nyaka köré fonom csakúgy, ahogy az összes többi pár teszi mellettünk. Oké, mi nem vagyunk együtt, de ezt senki sem tudja, mi pedig elvegyülni jöttünk. Mellesleg végérvényesen levágattam a hajam vállig érőre, ami kevésbé fűt és nem akad bele mindenbe. Meg jól is áll. Fejemet megemelem és tartom a szemkontaktust a férfival, miközben alattomos módon egy gyönyörű vélamosolyra húzódik ajkam. Csak hogy biztosan menjen neki a tánc.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. március 6. 13:18 Ugrás a poszthoz

Gazdasági iroda

gazdiroda

Az érkezők a Tanulmányi Osztályon keresztül juthatnak el a Gazdasági irodába, amely jelenleg Julianne M. Ainsley irányítása alatt áll. Noha a legtöbben egy kellemes, meleg színekkel telt, barátságos irodát képzelnének, a nő ízlése ettől egészen eltér. A bútorok és a falak feketék, illetve mélybarna színűek, a helyiség hangulata pedig valamelyest komorabbá válik a halovány, ám a szemnek abszolút kellemes fényviszonyok között. Dekorációs elemként absztrakt festmények és egy ködbe burkolt hegyes tájkép szolgál az íróasztal mögött. Noha elsőre megdöbbentő lehet a látvány, belépve az embert nyugalom fogja el. A sejtelmes fények, a kényelmes bútorok és eleve a tágas tér nyugtatólag hat mindenkire, aki belép, ezen kívül a rend az, ami egyből megragadja az ember figyelmét.
Az asztal mögötti falon lévő polcokon ugyan akadnak könyvek és egyéb dísztárgyak, az iroda jótékonyan rejtegeti a diákok és egyéb fontos pénzügyi papírok dossziéit. Kétoldalt ugyanis egy-egy beépített szekrény található, melyeket elhúzva rejlenek a kincset érő és titkos iratok. Ezekhez csupán három embernek van hozzáférése: az igazgatónak, helyettesének és a gazdaságisnak.
Az ízlésesen kialakított dizájn annak ellenére is tetszetős, hogy erős kontrasztban van az összes többi hivatalos tisztséget betöltő kolléga irodájával.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. március 8. 23:12 Ugrás a poszthoz

Mestertanoncok

Kik a mestertanoncok?
Mestertanoncoknak azokat a diákokat nevezzük, akik az alapképzés végeztével még nem nyilváníttatják magukat "végzett diáknak", hanem szakirányosan kívánnak továbbtanulni. Évfolyamukat tekintve 6-8. osztályos diákok, akik azelőtt, az Alapfokú Mágikus Bizonyítvány megszerzéséig vagy a Bagolykő falai között tanultak, vagy egy másik iskolából érkeztek.

Hogyan lehet valaki mestertanonc?
Mestertanonccá válik minden olyan karakter, aki az ötödév végén záróvizsgáit sikeresen elvégezte, és tovább kíván tanulni. Mestertanonc karaktert multikarakter kérvénnyel is lehet igényelni, ilyenkor magad döntheted el, a karakter korábban is a Bagolykő falai között tanult, vagy egy másik iskolából érkezett hozzánk.

A mestertanoncok (szerepjátékos) kötelességei:
- példát mutatni az alsóbb éveseknek
- időre elvégezni a gyakorlati feladatokat, projektmunkákat, beadandókat
- betartani a házirendet (amely pontban a mestertanoncok kedvezményt kapnak, az engedély a jogaik között fel van tüntetve)

A mestertanoncok (szerepjátékos) jogai:
- a takarodóidő rájuk nem vonatkozik
- a prefektusok rájuk büntetést nem szabhatnak ki, de kihágásukról jelentést tehetnek házvezetőjüknek, aki kiszabhatja a megérdemelt büntetést
- a könyvtári könyvek kölcsönzési ideje esetükben két hét helyett egy hónap
- nem csak a kijelölt hétvégéken, de bármely hétvégén külön engedély kérése nélkül lelátogathatnak Bogolyfalvára
- indokolt esetben (például gyakorlat végzése) hiányozhatnak a tanórákról
- nem kötelező bentlakó diákként látogatniuk a Bagolykő Mágustanodát, Bogolyfalváról vagy más településről is bejárhatnak óráikra (Bogolyfalvi ház vagy lakás igényléséhez a Navigátoroknak kell kérvényt írni)


A mestertanonci lista felügyelője: Raven Hargraves
Utoljára módosította:Ambrózy Henrik, 2020. június 4. 11:32
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. március 8. 23:15 Ugrás a poszthoz

Mestertanonci szakok


A Bagolykőn mesterképzésben választható szakok és azok kötelező, illetve szabadon választható tantárgyai. Ezekre a szakokra, szakirányokra az ötödéves vizsgaidőszakban lehet jelentkezni a Végzősök részlegén. (De nem muszáj: aki nem választ, az általános mesterképzésen vesz majd részt, illetve kérheti, hogy az alapképzés után ne kerüljön mesterképzésre.)
A szakirányok megnevezései alatt találhatóak a kötelező tárgyak, melyeket a mestertanoncnak szerepjátékosan kötelező felvennie, azonban álmodóilag mindez csak javallott. Minden szak esetében vannak szabadon választható tárgyak, amelyeket még érdemes kitanulni a három mestertanonci év során, hogy a hallgatók szerteágazóbb tudással vethessék bele magukat az általuk választott szakmába.

A Bagolykő Mágustanoda a következő szakokon történő továbbtanulást teszi lehetővé:

>>Futurológia

>>Gyógyítás

>>Művészet

>>Rendészet

>>Társadalomtudományok

>>Tehetségfejlesztő

>>Természettudományok

>>Történelem

>>Turisztika


A szakok leírásai és tantárgyi összeállításai Aileen Aurora, Egerszegi Nina Viktória, Havasi Bence Milán és Emma McNeilly munkái.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2019. október 28. 16:38
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. március 8. 23:31 Ugrás a poszthoz

A mágusvilágban rengetegféle közlekedési mód áll rendelkezésre, hogy változó idővel, változó energiabefektetéssel eljussunk a kívánt célállomásig.

Leggyakoribbak
  • Hoppanálás
  • Hop-hálózat hop-por segítségével
  • Hoppanálási Pontok

Megbűvölt mugli közlekedési eszközök
  • Autó
  • Motorkerékpár
  • Kerékpár
  • Hintó

Mágikus közlekedési eszközök
  • Seprű (megkülönböztetve a takarító-, hagyományos repülő-, edző- és versenyseprű)
  • Repülőszőnyeg
  • Csónak

Portálként működő mágikus tárgyak és elvarázsolt mugli eszközök
  • Volt-nincs szekrény
  • Zsupsz-kulcs

Közlekedési vállalatok vagy az állam által irányított közlekedési módok
  • Hivatalos Varázslatos Járatok (Kóbor Grimbusz; Varázs Volán)
  • A szegedi 7-es
  • Magyar Mágus Vasutak
  • Roxfort Expressz/Eszeveszett Expressz/Polar Expressz
  • Hop-hálózat
  • Stop! Taxitársaság

Varázslények
  • Sárkány
  • Hippogriff
  • Thesztrál
  • Főnixmadár
  • Pegazus

Kontinensek közötti utazás
  • Mugli eszközök (repülő, hajó)
  • Megbűvölt mugli eszközök (Hullámszelő)
  • Időnyelő Kandallótársaság


Aileen Aurora,  Ethan R. Saint-Venant és Annelie Freya Merkovszky munkája
Utoljára módosította:Ambrózy Henrik, 2020. május 17. 14:10
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. április 18. 22:45 Ugrás a poszthoz

A tanodában a tantermek az alábbi módon helyezkednek el: KATT. Azon termek, melyek neve mellett a "normális" kifejezés áll, így, vagy nagyon apró változtatásokkal, hasonlóan néznek ki:

tereem

A külön leírást kapott helyiségek pedig itt tekinthetőek meg:

- Déli szárny - Szellemtan tanterem
- Északi szárny - Csillagtan tanterem
- Északi szárny - Mágiatörténet tanterem
- Északi szárny - Művészetek - Elfeledett Varázslatok Tana tanterem
- Keleti szárny - Gemmológia és Mineropathológia Terem
- Keleti szárny - Rúnatan tanterem
- Nyugati szárny - Bájitaltan tanterem
- Nyugati szárny - Káros Szerek Ismerete és Ragálytan tanterem
- Nyugati szárny - Bűbájtan tanterem
- Nyugati szárny - Sötét Varázslatok Kivédése - Melodimágia tanterem

//Álmodói tudnivalók: minden eddig külön témás tanterem itt található az első posztban, feltüntetve azt is, hogy a kastélyon belül hol helyezkednek el. A megcímzésnél elég feltüntetnetek, hogy hol játszotok.//
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2021. február 28. 18:38
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. április 22. 22:43 Ugrás a poszthoz

Mihael

A délutáni órák szoktak a legforgalmasabbak lenni, főleg a cikktervek leadása és kidolgozása végett. Kivételesen én is bent tartózkodom a szerkesztőségben, noha a kastélyba való járkálásom továbbra is büntetni való. Arról volt szó, hogy elmegyek a felügyelőkhöz és kérek engedélyt, de olyannyira röhejesnek találtam az egészet, hogy inkább nem mentem be az irodájukba. Szóval igen, tilosban járkálok, nagyon badass lettem itt hirtelen...
Az előző szám anyagait pakolgatom épp, mivel úgy érzem, többre ma nem futja tőlem. Ez az érzés egyébként igen pocsék, de mit van mit tenni, meg kell elégednem ezzel is, más úgysem csinálja meg helyettem. Közben a szerkesztők is folyamatosan bombáznak kérdésekkel, így elég lassan haladok. Az archívum rendbe rakása félbe maradt a legutóbb, ráadásul amit megcsináltunk, Zétény azt is tönkre tette, így annyit tehettünk, hogy legalább a legújabb anyagokat rendben pakoljuk el. A többi pedig várakozik, hogy szépen összerendezgessem.
Épp egy méretes papírhalommal sétálok át a szobán, mikor valaki a vállamra teszi a kezét. Megtorpanok és felé fordulok, egyenesen ránézek és igen, ez egy Mihael. Csak hallomásból tudom, hogy amnéziás, Michelle pedig azt mondta neki, hogy mi épp... Hát szóval ez egy kacifántos történet, maradjunk ennyiben. Nekem pedig tartanom kell magam ehhez, hiszen nem zavarhatom össze ebben a kényes állapotban. Azt már meg sem jegyzem, mekkora troll ő is, meg Becca is, akik simán etetik őt a legnagyobb hülyeségekkel, mint például, hogy a gyerek Beccától van... No mindegy, nem fagyok le percekig, inkább csak egy pillanatra meglepődöm.
- Szia drágám, minden rendben? - egy kedves, vélabáj nélküli mosolyt küldök felé, miközben egy mellettem elhaladó cikkíró grabancát elkapom, hogy a kezébe nyomjam az iratkupacot, majd az archívum irányába biccentsek. Láthatóan elfoglalt vagyok, nincs helye ellenkezésnek. - Nem tudtam, hogy jössz, akkor úgy végeztem volna - fogalmam sincs, hogyan kéne viszonyulnom hozzá. Mármint, tudom milyen az, amikor értem elhagynak egy másikat, de hogy válás is legyen benne... Gondolom akkor nem mutatkozunk nyilvánosan vagy ilyesmi. Nehéz ügy. Én viszont nyilván halál szerelmes vagyok, meg akkor ő is, ha beáldozza a házasságát. Istenem, miért keveredtem én ebbe bele?
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. április 22. 23:26 Ugrás a poszthoz

Akkor a... Pasim asszem xd

A felismerés szikráját sem látom rajta. Ez akár még bánthatna is, de nem veszem magamra. Bár amúgy ildomos lett volna utána nézni, ki az, akiért elhagyta a most már ex-nejét, de végül is, amennyi információ mostanság Mihael nyakába zúdulhat... Nem tudom hibáztatni érte.
- Igen, én vagyok Nina. Alig hiszem el, hogy elfelejtettél - elhúzom a számat, ami igazából úgy is értelmezhető, mennyire nagyon megráz, meg úgyis, hogy felejthetetlen élmény vagyok és ez sértő. Igazából a kettő keveréke, de erről senkinek sem kell tudnia. Annak idején egyébként, mikor valóban először megismerkedtünk, a kapcsolatunk természetéből adódóan simán benne volt a pakliban, hogy rövidebb-hosszabb ideig leragadunk egymás mellett. Persze az idő előrehaladtával rájöttünk, hogy szeretjük ugyan egymást, de Merlin óvjon meg minket attól, hogy normális kapcsolatba kezdjünk, ne adj isten meg is házasodjunk. Úgy értem egymással és nem mással.
- Azért nem lesz itt olyan rossz. Talán minket is ismét összehoz a közös munka - kacéran tekintek végig rajta. Oké, ez genyó dolog, de tudjátok, milyen rég volt utoljára, hogy egy férfival elköltöttem egy... Hosszú estét? Mert én istenemre nem emlékszem. És üthetünk vághatunk engem emiatt, de ha már belekeveredtem ebbe az ügybe, legalább hadd élvezzem ki. Különben sem gondolnám, hogy Mihaelnek ellenére lenne egy kis ez meg az... Roxanne úgyis elhagyta - ami így csúnyán hangzik, de tényleg -, ha emlékeinél lenne se hiszem, hogy kifejezetten tiltakozna. Ráadásul látva, hogyan reagál a jelenlétemre... Mmm, nem, nem hagyom veszni a lehetőséget.
- Bár nem emlékszel, de miattam hagytad el a volt feleségedet. Úgy tudom, hogy Michelle már mesélt neked erről - az ikertestvére említése nyilván nem fogja meglepni, hiszen ő gondoskodik Misiről, Beccával karöltve. Azért van jelenleg épp az a helyzet, ami...
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. április 22. 23:39 Ugrás a poszthoz

*badumtsss* Szép volt. XD
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. május 11. 17:49 Ugrás a poszthoz

Ethan R. Saint-Venant - 2016.05.11. 15:42
Ne keressetek, Ethan és Toby elmentek elvonultak téli álmot aludni. :3

Szerencséd... >.> Figyellek. Grin

Sebi, de aranyos ez a gif! *____________*
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 10:16 Ugrás a poszthoz


Határozottan rosszul éreztem magam az elmúlt napokban. Vagyis majdnem két hétben. Olyan volt, mintha a saját jelenlétem fojtogatott volna, mert mardosott a bűntudat, hogy lenyomtam egy féltékenységi jelenetet, mikor az ég egy adta világon semmi közöm Balázshoz. Nem is értem, hogy gondoltam kettőnket, mikor full egyértelmű, hogy nem szerethet belém, egyszerűen csak a vérem vonzza. Buta voltam, megint.
Ennek örömére úgy döntöttem, hogy bűnhődésnek elég volt az elmúlt egy hét és igent mondok a meghívásra, miszerint pár ismerősömmel bulizzunk egy nagyot Budapesten. Hát kérlek szépen, úgy egyeztem bele, mint a vihar, gondolkodás nélkül vágtam rá a választ, most pedig egy sötétkék csipkeruhában vagyok épp a város egyik közkedvelt szórakozóhelyén. A zene még épp olyan hangerővel szól, hogy ha nehezen is, de halljuk egymást, azonban táncolni is kitűnően lehessen rá. Danával és Robival vártuk, hogy befusson a csapat utolsó tagja is, Dani, aki úgy tűnik ma engem tervez szórakoztatni. Dana a fejébe vette, hogy én magányos vagyok, ezért meghívta az egyik ismerősét, aki meg mit ad isten, odavan a munkásságomért - aha -, úgyhogy ez egy vakrandi. Nem tudom, mit mondhatnék. Kedves srác, jó a humora, de nem az esetem. Egyik korábbi választottamhoz sem hasonlít, barátnőmnek pedig épp ez volt a célja; olyasvalakit találni mellém, aki elfeledteti velem korábbi csúfos választásaimat. Nem jött be.
Újabb koccintás egy újabb koktéllal, már legalább a hatodikat ihatjuk és egyikünk sem szomjas, ellenben a hangulat remek. Nem is figyelek igazán a környezetemre, látóterem mindössze a kis társaságunkra szűkül, ami jelenleg épp elég fejfájást okoz. Tekintetem találkozik Daniéval, aki óvatosan a derekamra csúsztatja kezét, azonban részemről tök érdektelen vagyok. Oké, hát akkor ezt is kipipáltuk, gratulálok, csak egy fél este kellett, hogy összeszedd a bátorságodat. Határozottan untat, noha ezt rendkívül jól leplezem. Semmi kedvem megbántani. Kívülről talán úgy tűnhet, hogy mi most nagyon boldogok vagyunk, pedig nem. Haverok vagyunk.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 13:05 Ugrás a poszthoz

Balázs

Nem tudom nem észrevenni, ahogy Dani apránként, talán milliméterben számolhatóan, de folyton közelebb húzódik hozzám. Én pedig nagyon észrevétlenül és tapintatosan igyekszem folyamatosan kijjebb ülni, csak hogy a mi kis bokszunknak is van egy vége, ahol már leesnék. Így bele kell törődnöm a sorsomba, hogy Danit nem fogom finoman lerázni. Aztán a hetedik koktélnál már annyira nem is akarom. Végül is nem csenevész, nem bunkó, nem nyomulós - merthogy az nem itt kezdődik -, meg amúgy van egzisztenciája és intelligens. Pont ilyen férfi kell nekem, semmi bonyodalom, csak egyszerűen ő. Viszont hogyan értessem meg vele, hogy én nem igazán vagyok ember...? Vagy csak félig. Meg hát igazából egy rakat egyéb probléma is van, amiket el sem kezdek felsorolni. De amúgy miért gondolkodom ezen? Nem házasodunk vagy ilyesmi, jézus, közel sem.
Aztán mikor épp közelebb hajol hozzám, nos... Balázs áll meg az asztal mellett. Pislogás nélkül meredek rá, mintha azzal, hogy lehunyom a szemem akár egy pillanatra is, eltüntethetném. De mit keres itt? Mit mond? Menjek vele? De minek? Na nem, arról szó sem lehet, én most épp izé... Danival vagyok vagy mi, szóval nem volna illendő. Barátosném le sem veszi rólunk a tekintetét, én pedig a férfi szemébe nézve látom, hogy az a legkönnyebb út, ha vele megyek. Fenébe.
- Bocsássatok meg egy percre - nem fogadom el Balázs kezét, helyette magamtól állok fel, utána azonban érzem, hogy fordul egyet a világ. Ezért mondom mindig Flórának is, hogy sose koktélozzon, mert durvábban beüt, mint húsz feles. Még az én huszonöt éves májam is simán kifekszik ezektől a löttyöktől, aztán ácsoroghatok a fejem tetején. Elindulok a kijárat felé a lehető legstabilabban, ami így, magassarkúban nos... Nem könnyű művelet, fogalmazzunk úgy. Kilépek a kellemes nyári éjszakába, majd rögtön szembe is fordulok Balázzsal. Most már csak öt-hat centi különbség van köztünk, hála a cipőmnek. Végre.
- Elárulnád, hogy miért hívtál ki? Ha nem vetted volna észre, épp programom van.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 14:06 Ugrás a poszthoz

Balázs

Balázs mindig, de mindig a lehető legalkalmatlanabb pillanatokban toppan be, jelen esetben tűnik fel a színen. Szerencsére van annyi lélekjelenlétem, hogy ne essek hasra már az első pillanatban, utána pedig biztonságosan kilibbenjek a helyiségből, ki a szabad levegőre. Egyébként azt hallottam, hogy még valamit mond Danáéknak, de őszintén szólva tudni sem akarom, mert már most ég a pofámról a bőr. Komolyan mondom, az utóbbi időben állandóan megszégyenülök, mi van itt? Argh.
Ahogy megérzem magamon Balázs pillantását, ösztönösen fonom keresztbe karjaimat melleim előtt, mintha csak védekeznék. Lehet, hogy sokat ittam, de annyit nem, hogy ne forogjon ugyanolyan jól a nyelvem. Talán a gondolataim lassabb mederben csordogálnak el a tudatomig, de ha kötözködni akar, ám állok elébe.
- Beszélnünk. Remek. Jobb időpontot keresve sem találhattál volna, hát még helyszínt - lassan kezdek tapsolni, idegőrlően gúnyos hangsúlyom pedig pillanatok alatt Balázs agyára mehet, de ez a minimum. Végre egy este, ahol kevésbé éreztem rosszul magam, mint az elmúlt időszakban és erre tessék. Aztán megérkezik a kérdése és ezt azonnal feldolgozza a rendszer. Kajánul elmosolyodom, de egy ideig nem szólok semmit, csak oldalra billentem a fejem. Eszem ágában sincs megbűvölni ezúttal, szeretném, ha látná a rideg valóságot. Valakinek úgy is kellek, hogy nem használom a vélamágiát. Ami róla nem mondható el ugyebár. - Ez a dolog feleslegesen foglalkoztat, elvégre neked ott a kis Lillád. Azt hittem ez tiszta sor - felvonom fél szemöldökömet, egyértelműen látszik, hogy vagyok annyira józan, hogy visszaszúrjak, akár még ezerszer is. Egyébként meg már csak egy randevú hiányozna a nyakamba, mert anélkül aztán tényleg nincs elég bajom. Hogyne. De erről nem kell tudnia a férfinak.
- Gondolom nem emiatt akartál velem beszélni. Figyelek - kis táskámból előhúzom a cigimet és rágyújtok. Elégedetten fújom ki a füstöt, majd metsző barna szemeimet Balázsra irányítom. Ezt nem lehet idegekkel bírni. Az utóbbi időben sosem dohányzom, de ez a helyzet már tarthatatlan. Büdös, egészségtelen és gusztustalan, de legalább jót tesz megtépázott idegeimnek.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 16:55 Ugrás a poszthoz

Balázs

Hitetlenül csóválom meg a fejem, miközben kezeimet leengedem magam mellé. Most komolyan? Én is így viselkedtem vele a legutóbb, mikor náluk voltunk? Hát nagyon remélem, hogy nem, mert amellett, hogy nagyon cuki és hízelgő ez a féltékenység, rém kínos is. Merthogy míg nekem van okom rá, neki nincs. Ez igen nagy különbség kettőnk közt.
- Nem a lovagom, ha tudni akarod, bár nem kifejezetten tartozik rád. Az meg nyilvánvalóan senkit sem érdekel, hogy ő mit akar - az ajtó felé biccentek, hogy világossá tegyem, ebben a kérdésben nem Dánielé az utolsó szó. Jobban meggondolva még örülök is neki, hogy kapok némi levegőt, mert ha még közelebb jött volna, muszáj lettem volna smárolni vele Danáék előtt. Félreértés ne essék, sosem vagyok ellene egy kiadós csóknak a tömeg közepén, de ahhoz olyan alany is kell. Őszintén szólva zavarban vagyok Dani mellett, ami nem abból fakad, hogy le vagyok taglózva és kis kezdőnek érzem magam, hanem abból, hogy olyan egyértelműen és nyíltan belém van esve, én meg annyira nem érzek iránta semmit, hogy ez már tényleg kellemetlen. Csak tudjátok, hogy van ez, ha nincs ló... Na értitek.
- Na látod. Nem illik elfelejteni a kis barátnődet - ezt már csak félvállról vetem oda, miközben a cigimért túrom a táskám. Tudom, hogy a férfiak nem rajonganak azért, ha egy csaj nemcsak enyhén el van ázva, de még bagózik is, viszont az a büdös nagy helyzet, hogy Balázs sehogyan sem rajong értem. Maximum akkor, ha megbűvölöm, de kérlek, akkor legalább essünk túl a kínos részen, tisztázzuk, hogy neki ott a nője, meg a nálam töltött éjszaka spontán volt és f*sza, de itt le is zárul a dolog. Megkönnyebbülnék, ha végre meghúznánk a határokat, legyenek azok bárhol is épp.
A kijelentésére elmosolyodom és érzem, hogy szívverésem egy picit gyorsul, szinte rögtön el is kapom tekintetem a férfiról. Erre nem tudok mit mondani, mert azon túl, hogy tudom és Dani is ma elmondta körülbelül milliószor, nem így mondta el. A cigim felénél járhatok, mikor ismét beszélni kezd, ekkor viszont kérdőn pislogok. El is dobom a dekket magam elé, könnyed mozdulattal taposom el - sajnálom green peace, normál esetben felszedném! -, majd pár lépéssel Balázs előtt termek. - Na ide figyeljen fiatalember - zakóját egy könnyed mozdulattal igazítom meg rajta, mintha csak a fiam lenne, picit a haján is formázok, majd két kezemmel finoman megpaskolom mindkét arcát. - Ha már volt oly kedves és elrángatott páratlan társaságom mellől, akkor ne hagyjon kétségek között, különben kénytelen leszek behúzni egyet magának, értve? - szemeim játékosan csillannak meg, miközben hátrálok egy lépést, nagyon óvatosan. Tudniillik közel már a járdaszegély, nekem meg jelenleg nincs térlátásom.
Utoljára módosította:Egerszegi Nina Viktória, 2016. július 9. 17:08
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 18:22 Ugrás a poszthoz

Balázs

- Létezik? - unottan vonom fel szemöldököm, aztán pár pillanat múlva elnevetem magam. Oké, ez gonosz volt és nem is igaz. - Egyszerűen csak totálisan hidegen hagy, mint férfi. Havernak aranyos, ennyi - megvonom a vállam és szívesen zsebre vágnám a kezem, ha nem ez a hülye ruha lenne rajtam. Ajj, de tényleg, miért kell nekem mindig kicsípnem magam, ha partiba megyünk? Miért kell minden nőnek kicsípnie magát? Katasztrófa. A hülye sarkaimmal meg koktélruhámmal most aztán nézhetek, még csak lazának se tűnhetek. Bah.
A következő mondatnál megakadok. Szóval Lilla a... húga. És én magamban valami sokkal csúnyább, ám az ősi foglalkozásnál valamivel kedvesebb jelzővel illettem. Oké, de erről Balázs nem tud, mert nem mondtam ki. Jó, akkor nincs baj. Ezek szerintem két héten keresztül féltékeny voltam a húgára, remek. Csinálhatnék magamból ennél is nagyobb hülyét? Kétlem. A magyarázata is megállja a helyét, így én egy not bad fejet vágva bólintok, mint aki elismeri tévedését. Ki persze nem mondom, legalábbis ilyen nyíltan, de szerintem a gesztus a fontos, nem?
- A húgod. Ez egy elég fontos információ. Khm - megköszörülöm a torkom és még emésztem a hallottakat. Akkor most mi a fene van? Szóval az a helyzet, hogy itt van ez a férfiember, akinek van egy Lilla nevezetű húga, akiről azt hittem, hogy a nője és mikor ezt az infót közölték volna velem, akkor épp nagyon csábos véla voltam. Az eszem meg a közeli szemétledobóban pihent. Hát ez csodás, slow clap valahonnan? Kérlek.
Hát így tengetjük a mindennapjainkat, mi ketten. Közelebb megyek hozzá, gatyába rázom, mert véleményem szerint ez a dolgoknak csak egy töredékrésze, a fő tárgy nem itt van. Úgy is mondhatnám, hogy nem erről akart diskurálni velem azonnali hatállyal - azon túl, hogy nyilván nem tetszett neki, hogy Dani mászott rám.  - Azt hiszem mikor kitessékeltél, akkor volt a hetedik koktélom. Sose koktélozz, én mondom, rosszabb, mintha feleseznél - megcsóválom fejemet és elmosolyodom. Ezt a bölcsességet vele is meg kell osztanom, jobb, ha tudja, különben ugyanúgy ráfázik, mint én mindig, ha tojok erre az alapszabályra. De miért is kalandozom el ennyire? És mikor került ilyen közel Balázs? Vagy ugyanott áll, csak a térlátásom szórakozik? Jaj.
- Az van, hogy igazából a vélemágia miatt kellek minden pasinak. Ezt látják bennem - egy újabb lépés hátra, akaratlanul is. - Ha nem mosolygok rájuk, ha nem bűvölöm meg őket, akkor mit látnak bennem? Semmit. Te is azért állsz itt még mindig feltehetően, mert a vérem teljesen megbolondít. Tök mindegy, mennyit gürizek, mennyit tanulok, nem azért fognak elismerni, amit leteszek az asztalra... - még egy lépést hátrálok, megrázom a fejem és feltartom egyik mutatóujjam, hogy még nem fejeztem be. - Szóval úgy állunk, hogy amint hátat fordítasz és elmész innen, azt se fogod tudni, hogy a világon vagyok, mert már nem fogod érezni a mágiámat. Egyébiránt én tökre kedvellek, mert jó srác vagy és jobbat érdemelsz. Na asszem ennyi - és igen, ekkor érek el a járdaszegély széléhez és hát... Jah, egyensúlyérzék nincs, így még annyit tudok csinálni, hogy kinyújtom a kezem felé, hátha még el tud kapni. Ha nem, akkor meg azt hiszem találkozom az aszfalttal és szégyenszemre sírni is fogok. Rám férne már.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 19:20 Ugrás a poszthoz

Balázs

Sok mindent szerettem volna, csak fenékre esni nem. Amúgy sem méltóságteljes állapotomon csak tovább ront megtántorodásom, ami igazából szimbolizálja a szégyenbe esésemet. Tökéletesen szimbolizálja. Nem is értem, miért nyújtom ki a kezem, talán csak kalimpálni akarok, mozgáskoordinációm körülbelül nulla van most már, szóval bízzuk az ösztönökre, meg a természetre. Ha esek, ne essek nagyot, ennyi a lényeg.
Arra azonban nem számítok, hogy egy erős kéz a karomra fonódik és visszaránt. Én már tényleg elengedtem ezt a talpon maradás dolgot, olyannyira, hogy a sorsomba is belenyugodtam. Így viszont a rántás hatására alkaromba hasító éles fájdalom erősen józanító hatású. Kettőt pislogok és már érzem is a férfi karját a derekamon, szemeim lassan találják meg övéit. Egy pillanatra úgy érzem, hogy megáll az idő - ez ilyen ittas dolog, semmi több -, megkapaszkodom Balázsban és várok. Azt hiszem a válaszára. A kijelentésére elmosolyodom, mert megmondanám neki, hogy ez így is van, de mielőtt megerősíthetném, folytatja. Iszom szavait, mintha csak mézédes nedű lenne. Várom, hogy megcsókoljon, aztán szívesen szólnék valamit, de hallom az ajtó nyikordulását és nem kell odanéznem, hogy tudjam, Dani az. Francba. Engem miért olyan pasik vesznek körül, akik a legrosszabb pillanatokban jelennek meg? Miért? Vétettem a világegyetem ellen? Gyorsan kell döntenem, hogy mi legyen, ezért nem húzódom el, hanem mélyen Balázs szemébe nézek.
- Bizonyítsd be - halkan suttogom neki, hogy az érkező meg ne hallja, bár az sem érdekel, ha esetleg fültanúja lesz az elhangzottaknak. Azonban tök mindegy, hogy a férfi most lépne-e vagy sem, mert Dani Balázs vállára teszi a kezét, a pillanat pedig elszáll.
- Bocs haver, de elengednéd? - kérdőn néz rá, majd végül rám pillant. - Minden oké? - igazából elég hülye kérdés. Ha látsz egy párt a szabadban ölelkezni, csók közeli állapotban, az vajon szerinted okénak számít? Mármint, erőszaknak semmi nyoma, hacsak nem veszi észre alkaromat, ami kezd vörösödni Balázs érintése után. Hát, valahogyan vissza kellett húznia, ez van. Most viszont ideje elszakadni egymástól, így én eleresztem és el is lépek mellette, hogy átsétáljak újonnan szerzett ismerősöm mellé. A táskámmal kezdek babrálni és inkább nem akarom tudni, hogy a fiúk most mit csinálnak.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 20:08 Ugrás a poszthoz

Balázs

Igen Dani, a lehető legjobbkor érkeztél, annyira örülünk neked. Nem látod, ahogy vicsorgok? Egyenesen odáig vagyok a gondolattól, hogy megfossz egy csóktól Balázzsal, ez volt minden vágyam. SE. De ezek a gondolatok pusztán a fejemben motoszkálnak, kimondatlanok és rejtettek maradnak a közönség, vagyis a két hím számára.
Balázs morranására felkapom a fejem és egy jelentőségteljes pillantást lövellek felé, hogy ne csináljon balhét. Volt ma este már elég izgalom, ne fokozzuk tovább. Már úgyis tudja, hogy Dani csak egy haver, nem kell leütni, hogy mindezt nyomatékosítsa, tényleg. Igen, tudom, az evolúció, meg az állati ösztönök, de volt pár évezredünk mindezt kinőni, jó lenne, ha ennek megfelelően tudnánk rendezni a kialakult szituációt. Én mindenesetre érzem, ahogy újdonsült pajtásom elkezd vibrálni a feszültségtől, le sem veszi tekintetét az aurorról. Na tessék, verekedjetek is össze, olyan jó lenne! Aztán muszáj vagyok felnézni és elkapni Dani karját, mielőtt nekimenne Balázsnak. Érzem, hogy minden idegszála megfeszül az ujjaim alatt kidagadnak izmai, mert ha nem is kétajtós ruhásszekrény, nem lennék a céltáblája. Ahogy Balázsnak sem. A fiú nyitná a száját, de közbevágok.
- Akkor most csináljunk úgy, mint a civilizált emberek, mit szóltok hozzá? Nem egy terület vagyok, amit körbe kell pisilnetek, csak a félreértések elkerülése végett. Úgyhogy hagyjátok abba, akármit is csináltok - tiszta szerencse, hogy humoromnál vagyok, meg hogy a friss levegő és az előbbi eseménysor magamhoz térített annyira, hogy megint tisztán lássak. Vagy legalábbis tisztábban, mint ez a két, birtoklási vágytól megrészegült majom.
- Vissza is megyek, Ninával. Elvégre ő most velem van - ohohóóó, nem hallotta senki, hogy mit mondtam? Remek. Én azonnal hátrálok, tulajdonképpen ösztönből, mert tudom, hogy esélytelen, hogy észhez térítsem őket.
- Azért, ha szabad megjegyeznem, az utolsó szó jogán, nem veled, hanem Danáékkal és veled vagyok. Most már péppé verhetitek egymást - még karjaimmal is mutatom, hogy csak tessék, nyugodtan. Hátha rájönnek a helyzet komikumára. Nos, nem így történik, ugyanis Dani tekintete dühösen rám villan én pedig ösztönösen hátrálok egyet. Talán jobb, ha az ember néha befogja azt a hatalmas száját. Hiába tudom, hogy nem fog bántani, mégis zsigeri alapon mozdulok arrébb, amit Balázs úgy értelmezhet, hogy félek. Mire azonban ez megfogalmazódik bennem, már mindegy. Hátráltam. Ők jönnek.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 20:50 Ugrás a poszthoz

Balázs

Kezdek kétségbeesni, ahogy a két hím párzási táncát figyelem - már elnézést. Folyamatosan szurkálódnak, én viszont tudom, hogy a játszmát csak egyikük nyerheti meg és az az auror lesz.
És most mondja valaki, hogy nekem nincs igazam. Balázs mondatára már tudom, mi következik. Daninak esélye sincs arra, hogy kivédje, az ütés erejétől megtántorodik, egészen a falig, orrából azonnal vér csordogál. Én a szám elé kapom kezeimet, mert bár láttam már ilyesmit, nem szívlelem az erőszakot. Oké, nem kell álszentnek lennem, Davidnek hála olyasmit is csináltam, amiben mondjuk sokkal, de sokkal több vér volt, akkor pedig megfogadtam, hogy ilyen többé nem fordul elő. Mármint, hogy én vérző emberek körül leszek. És lássunk csodát, megtörténik. A diadalittas Balázsra pillantok és egy hitetlen "hah"-val jutalmazom.
- Bizonyítani? Bizonyítani?! Úgy csinálsz, mint egy ősember! Jézusom Balázs, az nem bizonyítás, hogy megvered Danit, te jó isten! - a fejemet fogom, mert egyszerűen hihetetlen, hogy megtette. Oké, valahol dagad a... Ööö... Májam, hogy ilyen pasas akar engem, vagy legalábbis úgy csinál, mint akar engem, de hát nézzünk már rá Danira, már most vörös az orra és a vér finoman csordogál belőle. Én állatvédő vagyok és nem hagyhatom, hogy ez történjen. Igen, ez azt is jelenti, hogy Balázst is védenem kell, bármennyire is megérdemelné, hogy ő is kapjon egy jobbost.
Aztán az események felgyorsulnak. Dani nekiiramodik, én pedig pánikba esek és nem is gondolkozom, egyszerűen cselekszem. Életem legrosszabb ötlete, de a két fiú közé állok, így Dani kénytelen megálljt parancsolni. Lehunyom szemeimet, a fiúnak pedig annyi esélye van, hogy az indított ütést az arcomról a hasamra irányítsa, így fordulhat elő, hogy amíg bevetődöm Balázs elé, neki esélye sincs félrelökni. Amit ő kapott volna, azt én kapom. Ahogy bekövetkezik a baj, egyszerre két dolog is történik, és őszintén szólva egyikre sem vagyok büszke. Először is összecsuklom, mert rohadtul de nagyon bitangul fáj, másodszor pedig, nos... Másnaposság ellen és a józanság eléréséhez a legjobb út a hányás. Így amint kikötök a földön, utolsó erőmmel sikerül a rácsos csatorna felé fordulnom és az elfogyasztott hét koktélt kiadni magamból. Ez várható volt. Kicsordulnak a könnyeim és köhögni kezdek, balom gyomorszájamra szorítva tartom, mert beleőrülök, úgy fáj. Ezt nem így akartam. Megszólalni sem bírok, de legalább Balázs nem sérült meg. Hát, egész jól bírtam, leszámítva a végterméket. Menőbb lett volna, ha a koktélok bent maradnak. Na mindegy.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 21:59 Ugrás a poszthoz

Balázs

Oké, én igazán nem akarok több bajt annál, mint ami amúgy is van, ezért is állok be a fiúk közé. Csak azzal nem számolok a gondolat fogantatásakor, hogy ha Dani nem üti meg Balázs állkapcsát, akkor majd én kapok egy gyomrost az élettől. Ezt megérdemeltem. Borzalmasan fáj, arcomon patakokban folynak a könnyek, ráadásul az sem segít, hogy egész nyelőcsövem ég. Nincs gusztustalanabb és szörnyebb dolog annál, minthogy az ember viszont lássa azt, ami egyszer már bement. Most mégis két férfi szeme láttára sikerült kiterítenem a menüt, még ha az jótékonyan el is tűnik a csatorna sötétjében. Nem figyelem, hogy mi történik a két agyalágyult között, a fájdalom szép lassan szétterjed és hiába sikerült négykézlábra állnom, szinte azonnal újra a gyomromhoz kapok. Nem jön több, ez biztos, ellenben nem fog olyan könnyen elmúlni az egész.
Remegve fordulok meg és összehúzódom, tulajdonképpen belegömbölyödöm Balázs karjaiba. Dani eközben valószínűleg már bent van, mert az ajtó csukódik mögötte. Visszament. Nem akarok itt lenni, mikor Danáék kijönnek, de képtelen vagyok felkelni egyelőre. Igyekszem az auror hangjára fókuszálni, szabad kezem pedig szám elé teszem. Pfuj. Oké, ez lehetne egy romantikus pillanat, ha nem lenne ennyire... Antiromantikus. Ja. Így viszont hárman maradunk: én, Balázs, meg a leheletem. Én mondom, külön élőlény.
- Mondtam, hogy legyetek civilizáltak - még most is képes vagyok valami vicces megjegyzéssel tarkítani az amúgy tragikus pillanatot. Leejtett táskám felé nyúlok, majd fel is szisszenek, de csak azért is összeszedem. Miután megszerzem, visszadőlök Balázshoz és úgy kezdek kotorászni. - Tudod, remek dolog, hogy mindenre fel vagyok készülve. Mivel tudom, hogy megközelítőleg úgy nézek ki, mint az a cucc, ami épp a csatornában tart lefelé, van nálam életmentő csomag - bizony, modellként megtanultam, hogy mindig tegyek a makulátlan külsőmért, vagy leheletemért. Szájspray és dupla mentolos rágó. Máris emberibbnek érzem magam. A kellékeket visszarakom a táskámba és megkönnyebbülök, hogy már csak a sápadtságom és görnyedtségem ad tanúbizonyságot a történtekről.
- Vigyél el innen. Bárhová. Nem akarok Danáékkal találkozni.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 10. 11:02 Ugrás a poszthoz

Balázs

A tegnap este után illendő lenne megköszönnöm Balázsnak, hogy hazavitt, meg hogy egyáltalán a helyszínen maradt, ami Daniról nem mondható el. Minden részletre emlékszem, még a beszélgetésünkre is, ez pedig a történtek fényében elég szép teljesítmény. A gyomrom még mindig nem az igazi, de legalább már ki tudom húzni magam, ez is valami. Mivel a férfit nem találom otthon - amit gondolhattam volna, elvégre tíz órakor az emberek többsége már dolgozik -, így nem teketóriázom sokáig, elhatározom, hogy elbattyogok a Minisztériumba. Emlékszem, hogy néhány hónapja még Dwayne-hez is sokszor bementem, no meg Lénához, elég kevés ember van, akit még nem ismerek, maximum az újak. Mármint az Auror Parancsnokságról, a többi osztályról együttvéve nem találkoztam annyi emberrel, mint amennyivel a rend őrei közül.
Egy hosszú, sötét csőfarmerben és fehér ingben, valamint egy telitalpú, öt centis saruban érkezem meg. Egyáltalán nem látszik rajtam, hogy múlt éjjel mi történt, ami őszintén szólva hatalmas szerencse. Kezem továbbra is bekötve, mert még mindig fáj egy kissé és így könnyebb a dolog, azonban egyéb változás nem vehető észre rajtam.
A recepcióhoz érve köszönök és megkérdezem, hogy melyik osztályon találom Balázst, a jól ismert férfi pedig kedvesen igazít útba. Őszintén szólva a Minisztérium - a látszat ellenére - nem átjáróház, ha nem ismernének már jól, valószínűleg idelent megvárhatnám a férfit, már amennyiben hajlandó beszélni velem. Ilyenkor örülök, hogy ezen már rég túl vagyunk. A második szintre érve már nincs nehéz dolgom, gyorsan igazodom el és találom meg Balázs szobáját - wáoh, menő -, majd kopogok be az ajtaján. Mivel nem tudja, hogy én vagyok, így esélyesen megkapom az engedélyt a belépésre, ez esetben pedig becsukom az ajtót magam mögött. Meglepetééééés!
- Szia. Nagyon zavarok?
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 11. 16:26 Ugrás a poszthoz

Balázs

Ooooké, nem azt vártam, hogy virágcsokrokkal és bonbonnal fogadjon, de jól esett volna, ha mondjuk kapok egy mosolyt. Vagy egy kedves köszönést. Ez az egy kérdés nagyjából felért azzal, hogy menjek oda, ahová ő elképzel és, mielőtt félreértésekbe bonyolódnánk, nem egy szép, napos helyre küldene, ahová utánam jön és leéljük az életünket. Mondjuk az Antarktisz tökéletes lenne, mert sose jönne utánam és legalább halálra fagynék. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok blokkolják a rendszert, ami segítene abban, hogy válaszoljak, mondjuk akármit. Még az "ég kék" is jobb lenne, mint az a szótlanság, amibe döbbenetemben kénytelen vagyok burkolózni.
Csak figyelem, ahogy pakolászik és tulajdonképpen rám sem néz. Mi a fene folyik itt? Meg van ez húzatva, vagy mi van? A kezdeti értetlenséget némi tehetetlen düh kezdi felváltani, de úgy vagyok vele, biztosan van magyarázata a viselkedésének.
- Csak meg akartam köszönni, hogy tegnap hazavittél - ugyanolyan normálisan beszélek, mintha az előbbi jeges fuvallat nem ért volna arculcsapásként és rendesen beszélt volna velem. Ha nem veszem magamra, talán ő is beleun. Azonban nem tudom megállni, hogy valamilyen módon ne hozzam szóba a faragatlanságát, ami az utóbbi időben nem volt rá jellemző. Bár lenne tippem, hogy mit rontottam el, de fogalmam sincs! Elvégre látott Danival, de kihívott, azt hiszem elég nyilvánvalóan megbeszéltük a dolgot, ott tartott a karjában, hazasegített, minden teljesen rendben volt. De akkor hol a gubanc?
- Van valami baj?
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. augusztus 1. 10:16 Ugrás a poszthoz

Balázs

Úgy érzem, mintha üvegszilánkokon kéne közlekednem. Balázs annyira különös, nyoma sincs a férfiban annak a megszokott könnyedségnek, ahogy élcelődik velem és pillanatok alatt az agyamra megy. Hiányolom? Azt hiszem, igen.
- Nem. A bárki más ott hagyott az utcán - egy halvány mosoly ível ajkaimra, noha eléggé zavar, hogy Balázs egy pillantásra sem méltat. Ezek szerint elrontottam valamit. Tán marasztalnom kellett volna tegnap? Nem, az egyikünk sem lett volna jó, enélkül is az eseményeken kattogtam, bár az auror valószínűleg nem. Még mindig kicsit kínosan érzem magam amiatt, ami történt, most azonban még annyi előnyöm sincs, hogy csavargathassam a hajam a hátam mögött. Merthogy nem ér le a derekamig, ahogyan eddig, pusztán a vállamig. Beharapom alsó ajkam.
A kérdésem kényesebb, mint hiszem, mert ő azonnal terel. Egy pillanatra lehajtom a fejem és elszámolok magamban tízig, hogy ne akadjak ki. Mert igen, még sírni is képes lennék ebben a pillanatban, azt meg egyikünk sem szeretné, én legalábbis semmiképp. Jelen állás szerint őt baromira nem hatná meg, így még felesleges is lenne.
- Egy kicsit, de rendben leszek - bólintok egyet, válaszom egészen halk ahhoz képest, hogy csak ketten vagyunk a helyiségben. Figyelem, ahogy közelebb jön, de csalódottan kell tudomásul vennem, hogy nem hozzám, pusztán az asztalát kerüli meg. Oké, még ez az iroda is jól áll neki, be kell ismernem. Meg minden. És ahogy egyre inkább tudatosul a tény, hogy nekem mindenhogy kell Balázs, ő akkor fúj visszavonulót. Az én büszkeségem meg ugye nagyobb, minthogy csak úgy felkínáljam magam. Oltári.
A kérdésre magamhoz térek révületemből és először nem értem, mire céloz. Még a bővítés sem teszi egyértelművé. Miért is jöttem? Én csak azért, hogy köszönetet mondjak. Buta, buta Nina, látni akartad. Nézek rá és fogalmam sincs, hogyan fogalmazhatnám ezt meg értelmesen és nyáltól mentesen. Végül úgy döntök, mindent felteszek erre az egy lapra. Ha kikosaraz, nos... Ritkán fordult elő eddigi életem folyamán, de talán ezt is túlélem majd. - Látni akartalak.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. augusztus 1. 18:32 Ugrás a poszthoz

Balázs

Nem értem, mi értelme van ennek a színjátéknak. Egész eddig nem voltam közömbös számára, tegnap este is csak azért jött, hogy tisztázza a Lilla körüli félreértést és smároljunk egy kiadósat. Teljesen széthullott, mikor megsérültem, hazavitt, bekötötte a kezem, minden teljesen normális volt. Aztán bejövök hozzá és, mintha egy idegennel beszélnék. Csak az kattog a fejemben, hogy miért? Azt állítja, hogy nincs baja, de mindketten tudjuk, hogy hazudik.
- Tudom, ezért nem is panaszkodom, volt már rosszabb is - megvonom a vállam, mint akit nem érdekel, merthát tényleg nem érdekel. A bokámat már csak csavarok tartják össze, négyszer volt műtve, egy rándulás igazából annyit tesz, mint egy szúnyogcsípés. De persze Balázs minderről nem tud, mert sosem beszéltünk róla. Nem is ismerjük egymást, ha már itt tartunk és mégis, minden rezdüléséből tudom, mikor őszinte és mikor nem. Azt nem tudom, ő hasonlóan van-e, tőlem a magam része is elég nagy dolog. Ha jobban meggondolom, a világon a legjobban Dwayne-t ismerem, aki tényleg nem tud hülyére venni. Vagy én vagyok túl jó, vagy ő képtelen átverni engem, tulajdonképpen teljesen mindegy.
A következő mondat végleg sokkol. Hát most láthatsz. Bár ne látnálak! Gombóc keletkezik a torkomban, hiszen kimondtam az igazságot, végre megtudta, hogy nem csak valami hülye indok, hanem egy egészen idióta indok miatt vagyok itt: miatta. És lepereg róla. Azt hiszem, nehéz lenne mindezt fokozni. Érzem, hogyha most meg kell szólalnom, akkor azzal együtt nemcsak szavak, de könnyek is járnak majd, így nyelek egyet és kérdésére csak egy biccentéssel felelek.
Fojtogató dolog, ahogy érzed, a sírás marokra fogja a torkodat és döngeti a kapukat, hogy kiereszd végre. Tombolni akar, marja a nyelőcsöved, a levegőáramlás lassúvá és nehézkessé válik. És ekkor közelebb lép. Mintha csak tudnám, hogy most fogja megforgatni a kést a szívemben, mégsem mozdulok. Földbe gyökerezett lábbal várom, hogy odalépjen hozzám, képtelen vagyok levenni róla a tekintetem, amikor viszont egy karnyújtásnyira kerül, elfordul. A lehető legjobb pillanatban teszi mindezt, mert egy könnycsepp elszabadul. Olyan gyorsan törlöm le, hogy Balázs meg se sejtse, hogy ez megtörtént.
- Hát... Akkor nem is zavarlak tovább - halkan beszélek, de semmi sem hallatszik ki a hangomból. Összepréselem ajkaimat és lazán fordítok neki hátat, csak én érzem, mennyire görcsös ez a mozdulat. Nos, láttam. Ennyi.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. augusztus 3. 22:27 Ugrás a poszthoz

Balázs
Tánc és még több tánc

Az emberek többsége nem is sejti, mi munka van egy tökéletes balett előadásban, s csak akkor tanulják meg értékelni, ha a részesei. A ma este főszereplője az egyik próbán súlyosan megsérült, s mivel volt olyan szerencséjük, hogy díszmeghívottként mindenképp megnéztem volna az előadást, végül arra jutottak, hogy engem kérnek meg, hogy segítsem ki őket. Először tiltakoztam, elvégre gyakorolgatok és annak idején magam is táncoltam Odette szerepében, a Hattyúk tava nem épp a legkönnyebb darabok egyike. Mivel azonban rajtam állt vagy bukott a dolog, így beleegyeztem és az előadást megelőző négy napban felelevenítettem a tudásomat. Hogy ez mit jelent? A napi átlag két órás edzésemet megnyújtották tizenkét órásra. A bokám miatt ráadásul velem sem volt könnyü dolguk, elmondható, hogy minden este a szállodába érve úgy éreztem, hogy szétszakadnak a lábaim. Az izomláz volt a legkevesebb, a szalagjaimat ért terhelés hirtelen volt rengeteg, ami kérdésessé tette, hogy valóban képes leszek mindezt megcsinálni, illetve adalékként véresre táncoltam mindkét lábam. A fellépés napjának reggelén olyan voltam, mintha egész Budapestet mosták volna fel velem, de nem érdekelt. Kezdés előtt ismét éreztem a jól ismert bizsergést, majd megjelent a kezdeti lámpaláz és adrenalin is.
Aztán megszólalt a zene és minden fájdalmam elillant. Mintha évekkel ezelőtt jártam volna, ugyanolyan könnyeden hajtottam végre minden mozdulatot. A partnerem, Tamás ráadásul remek táncos. Gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez és tökéletes összhangba kerültünk már a próbákon is, ezt pedig már csak fokozni lehetett élesben, a közönség előtt. Imádom a Hattyúk tavát, a legszebb koreográfia, amit valaha kellett táncolnom. Amint véget ér az utolsó jelenet is, mind meghajlunk és vastaps fogad bennünket. A szívem majd kiugrik a helyéből, a fáradtság egy szempillantás alatt lesz úrrá rajtam. Én érek először az öltözőbe és mindenemet cserélem, a smink lekerül, csak a hajam marad feltűzve, lábaim bekötve és sima balerina cipőbe bújtatva. Járni alig bírok, de hősiesen viselem ezt is, ahogy minden mást.
Tamással igyekszünk épp lelépni, ahogy bírunk - hatalmas a tömeg mellesleg, pedig már legalább negyed órája vége az előadásnak, de van az húsz perc is -, mégis megállít minket egy szőke nő. Nem vagyunk a toppon, a kedves és rajongó kérdésekre azonban ugyanolyan készségesen válaszolunk. Mennék már, de még nem lehet. Aztán megemelem a fejem, amikor megjelenik a hölgy partnere, aki... Balázs? Most veszem csak észre a kettejük közti hasonlóságot. Ezek szerint ez a Lilla az a Lilla. Meglep, hogy pont itt találkozunk, az viszont kevésbé, hogy rám sem néz. Mi tagadás, hirtelen magam is feszengeni kezdek. Míg partnerem a kedves születésnapost foglalja le, van időm odalépni a férfihoz.
- Nem hittem volna, hogy itt is felbukkansz. Hogy tetszett az előadás? - próbálom pusztán szakmai mederben tartani a társalgást. Eközben a fejemben újra és újra lejátszódik a fellépésem és számba veszem, milyen voltam. Nem hibáztam. Egyszer sem. A legnehezebb elemet is gond nélkül hajtottam végre, tökéletes volt. De talán ezt nem nekem kéne eldöntenem.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. augusztus 3. 23:37 Ugrás a poszthoz

Balázs

Nem kicsit döbbent meg Balázs válasza, miszerint gyönyörű voltam. Fogalmam sincs, mit lehetne erre mondani, elvégre sok mindenre számítottam, csak erre nem. Mondhatta volna, hogy jó volt, vagy tetszett neki az egész, ehelyett engem dicsért meg. Ennek semmi értelme, de miért is akarok keresni benne? Elmosolyodom a bókon - vagy inkább szubjektív véleményen? -, mielőtt azonban válaszolnék, oldalra pillantok Tamásékra, akik remekül szórakoznak. Nocsak, nocsak. Ez valaminek a kezdete lesz...
- Köszönöm - majdnem kicsúszik a számon, hogy a férfi meg irtó jól néz ki, de végül sikerül magamban tartanom, csakis azt mantrázom magamnak, hogy nem érdemli meg, nem érdemli meg... Mert nem is. A minisztérium óta (az se tegnap volt) nem nagyon találkoztunk. Néha láttuk egymást a faluban, de akkor sem kommunikáltunk tulajdonképpen semmit, még csak köszönni se köszöntünk. Nekem ez nem volt jó, de ugye ki vagyok én, hogy nekem jó legyen, így... Bele kellett törődnöm, hogy ez a hajó elúszott. Vagy elsüllyedt. Vagy soha nem is volt. Sokkal könnyebb volt mindezt úgy tenni, hogy megbeszéltem magammal, az a bizonyos éjszaka az alkohol miatt történt, egyikünknek sem jelentett semmit. Egyik csókunk sem. Egyetlen érintés sem. Csak egy játék volt, aminek nincsenek vesztesei. Azt nem mondom, hogy maradéktalanul hatásos volt a stratégiám, de talán kevésbé érzem magam trágyán, ha szóba kerül az auror.
A következő kijelentéséből nem tudom nem hallani a szemrehányást, ami azonnal feszültséget generál bennem, ezáltal köztünk. Tamás érzi meg először, aki elcsendesedik, majd Lillának is feltűnik, hogy valami nem oké. Én mit sem törődöm velük, csak keresztbe fonom karjaimat és igyekszem nem kicsinálni itt helyben Balázst.
- Ez logikus, tekintve hogy arról sem volt fogalmad, táncolok. Egyébként igen, négy éves korom óta. Elnézést, ha elrontottam az estéteket, majd legközelebb elkerüllek - hangom jeges és elutasító. Ja igen, merthogy egyszer nálam is betelik a pohár és volt elég időm megtanulni, milyen az, ha az a bizonyos szekér nem vesz fel. Ez pedig úgy robog, hogy rakétával se érném utol. Nos, ez esetben itt rám nyilvánvalóan semmi szükség. A mellettünk állók nem szólnak semmit és azt is egyértelműen leszűrhették, hogy nem most talalkozunk először, sőt. Ez Lillának nyilvánvalóbb, de még ő sem szól semmit, csak kérdőn néz Balázsra. Egyedül Tamás miatt állok még itt, különben hazamentem volna. Mert én most már végleg végeztem.
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. augusztus 14. 00:11 Ugrás a poszthoz

Ákos és Lilla

Még mindig nagyon dühös vagyok, de a tehetetlenségem miatt elsősorban. Tudtam, hogy Ákossal vannak bajok, de arra nem számítottam, hogy teljesen összeverve állít haza. Hadd helyesbítsek, a kórházból értesítenek, hogy van egy iciri-piciri probléma, nevezetesen félholtra gyepálták. Ezek után már gyerekjáték volt megtudni, hogy Ákos illegálisan kereskedett bájitallal, ebből következően már az sem sokkolt, hogy a felvállalt melót csúnyán elcseszte. Finoman szólva sincs jó bőrben és, bár próbálok nem szemrehányást tenni vagy kikelni magamból, ez bizonyul a legnehezebb feladatnak. Merészségnek gondolná sok ember, hogy felvettem a kapcsolatot a beszállítókkal, hogy elsimítsam a dolgot, de nyilván mindenki számára egyértelmű, hogy amikor felajánlottam, hogy az okozott kárt az utolsó galleonig megtérítem, nem ellenkeztek. Pár extrával még azért megtoldották az alapot, ezért cserébe pedig csak annyit kértem, Ákost ne alkalmazzák többé. A megállapodás megköttetett, a tartozásaink rendezésére két nap múlva kerül sor. Természetesen nem vagyok agyalágyult, nem vittem el azonnal a pénzt, azt hazudtam, hogy kérek pár napot, míg összeszedem - pedig igazából a nagy összeg ellenére sem lett volna kihívás egy órán belül átadni. Csak gondoltam kímélem magam, nehogy újabb követelések áldozata legyek.
Rezignáltan sétálok az ispotályhoz, a vállamon lógó táska pántját erősen megszorítom, ahogyan szobájának folyosójára érek. Végül mély levegőt veszek és benyitok úgy, ahogy mindig teszem. Egy hosszabb pislogással konstatálom, hogy a meglepetésem még nem érkezett meg. Annyi baj legyen.
- Szia. Hogy vagy? - odahúzok egy széket az ágy szélére, hogy leüljek rá, majd szép lassan megnyugszom. Az senkinek sem jó, ha feszült vagyok, legyünk pozitívak!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Egerszegi Nina Viktória összes hozzászólása (568 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 8 ... 16 17 [18] 19 » Fel