Értettem István bácsi *leül a székre és onnan nézi a többieket*

Miru *-* *ad neki egy puszit* Nem igaz

De én szeretem a hajamat így, ahogyan van akkor nem kell több süti, majd szerzek pénzt és veszek magamnak

*boldog, hogy valaki megérti a helyzetét* Majd akkor elmegyek, amikor én akarok *ránéz Adrian-re* Ugye, hogy jó a hajam? *-*

Hát akkor inkább nem akarok tetszeni senkinek.

Nina *-* *kicsit el is pirul* itt nincsen másik kisfiú az baj lenne, ha a fiúknak tetsznék?

nekem nem tetszenek a fiúk nekem Nina tetszik meg a... *inkább elhallgat, mert fél, hogy anyja megint lecsapja*

Deeeee, tetszik Riri, csak neki még nincs cicije

Jaj, István bácsi, nincsenek ők rám rosszhatással. *odamegy Misuhoz*

Én nem akarok hazamenni Ugye Misu, hogy nem engedsz haza? *most már végképp nem akar kiszállni az öléből*

Én szeretem Lénát, de a kastélyban vannak a barátaim. *szomorúan ránéz Misura*

De nekem jó a kastélyban.

*csak bólogat és kétségbeesetten néz, mert tudja, hogy végül István bácsi hozza meg a döntést*

Szia István bácsi *-*

Juppííí *--------------------* *ő is ad puszit*

Ja, hát akkor azt hiszem én is megyek. Sőt... muszáj mennem. Sziasztok! *befekszik Misu, meg Mira közé és már csicsizik is*

Majd én megmentem a Matilda nénit *-* *felveszi a csákóját meg hozza a kis fakardját*

*csak vigyorog, aztán megkörnyékezi Lénát* Szóvaaaal.... van sütid?

Hát... ö.... *megvakarja a buksiját* Még tervben van

Jaj, Zoé, belőled szokott szívni a vámpír bácsi? Engem is vámpír elé akartak már dobni, de megmentettek

*egy pillanatra elgondolkodik* Nem, én szeretem így a hajam

Szia Adrian! *integet*

Dede. Én így is tetszek a néniknek, meg Ririnek is.

De aztán jöttem én és legyőztem a nénit *-*

Noel *-*


Vidáman lépkedem a konyha irányába a kis kosárkámmal. Úgy döntöttem ma délután a Tisztáson fogok piknikezni. Sajnos Davidnek, Mihaelnek, Zsombinak és Elliotnak is órája van, így egyedül kell élveznem a mesés napsütést. Olyan, mintha tavasz vége lenne, vagyis nyár eleje. Igaz, a legtöbb fa már teljesen csupasz, alig van rajtuk pár levél. Nem szeretem az őszt, olyan lehangoló, csak egyszer-kétszer van szép idő és az sem tart sokáig. Egyfolytában esik az eső, hideg van és meleg ruhákat kell hordanom. Utálom, mint a kelbimbót. A tél sem a kedvenc évszakom, bár akkor lehet szánkózni, hógolyózni, meg hóembert építeni és úúúúúúúúúúú, akkor van karácsony. IMÁDOM! Főleg az ajándékozást. A barátaim tuti kapni fognak tőlem kis meglepetést, tehát: David, Mihael, Riri, Zsombi, Charlotte hercegnő, Noel lovag, Benjamin herceg, Mackó, István bácsi, Axel, Jamie és Ádám. Remélem még szerezni fogok bár barátot és nekik is csinálhatok ajit, imádok kézműveskedni, az tökre megnyugtat és kifejezhetem érzéseimet, meg minden. Bár én általában szomorú és boldog vagyok, még nem vagyok olyanok, mint a nagyok. Ők tök sok mindent éreznek. Szerelem, düh és még folytathatnám. Jó, a szeretet nekem is megvan, meg azt hiszem gyengéd érzelmeket táplálok Riri iránt, de ugyebár ez titkos. De egyszer megnövök és olyan magas leszek, mint David és okos leszek meg minden. Ú, várom már! Majd megyek vele Oroszországba, meg a kocsmába is elkísérem. Ezt a két dolgot még nem engedi, mert kicsi vagyok, pedig egyszer már jártam a csárdában és az nem volt rossz, Gábor bácsi megvédett a nagy gonosz fickóktól.
Kicsi lábaimmal sokáig tart mire megérkezem a konyhába, ahol megkérem a kis cuki manókat, hogy csomagoljanak nekem muffint és még sütiket, üdítőt és szendvicset. Nagyon édik, hamar teljesítik kívánságom, én meg elteszem a kosárkámba. Az egyik fejére még puszit is nyomok. Tovább folytatom az utam, most már nincs megállás a tisztásig. Útközben egy árva lélekkel sem kerülök össze, mindenki órán van, ez olyan szomorú. Szünetet akaroooooooooooooook! Akkor minden pajtásom tudna velem játszani.
Nem kell ahhoz sok idő, hogy én kiérjek a szabadba, pillanatok alatt már a Réten vagyok. Szépen leterítem a pokrócomat és leteszem a kosárkámat, majd nézelődök, de jó kis délutánom lesz!

*hozza a fakardját és Matilda elé áll* Nem bántod Matildát!

Aucs. *nem baj, ettől még továbbra is Matilda előtt áll*

Noel, aki remélem egy herceg *-*


Ó, miért nincsenek még itt a madárkák, meg a lepkék? Ez olyan szomorúúúú, pedig én imádom azokat kis repülő állatkákat. Biztosan van összefoglaló nevük, de most nem jut eszembe. Mindegy is. A lényeg az, hogy szépek és szeretem őket nézni, de eltűntek, mert közeleg a tél. Szeretem azt az évszakot is, ám olyankor hamar lebetegszem, ugyanis sokat szoktam kinn, a hidegben játszani. Fetrengek a hóban, vagy hóembert építek és legtöbbször nem megfelelő öltözetben hajtom végre ezeket a tetteket. Hiába no, még gyerek vagyok, különösebben nem érdekel, ha csak egy pulcsiban rohangálok. Óóóóó, kezdek ráhangolódni a télre! Jippí, már nem is utálom annyira. Jön majd a Mikulás, meg a Jézuska és kapok ajándékokaaaaaaaaaaaaat! De jóóóó! Meg persze én is veszek ajándékot Misinek, meg Davidnek. Szerintem ők a rosszgyerekek listáján vannak, úgy hallottam sok csúnya dolgot csináltak az elmúlt egy évben. Ami persze tök hülyeség, mert ők jók és megérdemlik az ajándékot. Ha pedig a Jézuska nem hoz nekik, akkor majd én készítek! Még nem találtam ki mit is csináljak nekik, ám ez tuti, hogy lelátogatok a faluba, ott olyan menő cuccok vannak. Úgy hallottam van valami kviddicses bolt, meg olyan üzlet is, ahol csupa szupi dolog van. Például.... őőőő... nem is tudom. Mindegy. De el kell oda mennem, különben irgumburgom lesz! Ó, mintha az anyukámat hallottam volna. Nem igazán értem miért vannak ilyen gondolataim. Áh, mindegy...
Szépen kipakolok a kis kosárkámból. Előkerülnek az italok, a sütik, meg a többi kaja, aztán megigazítom a plédet. Lépteket hallok, a zaj irányába fordítom a kis buksim és észreveszek egy nagyfiút. Hosszú a haja, mint a hercegeknek, olyan menő gyereknek tűnik, ám  kicsit mégis félelmetes, tuti rellonos. Mikor megszólít kedvesen rámosolygok.
 - Háháhát pepepersze, legalább nenem fogok unatkozni. - remélem nem ijesztem el a dadogásommal, bár itt senkit sem zavar, hogy így beszélek. Megtartom a tisztes távolságot, kicsit tartok ettől a sráctól, gonosznak tűnik. Lehet ő a másik birodalomból jött kémkedni és engem akar kihallgatni! Jóóóóóó, itt nincsenek rosszakaratú emberek, úgyhogy ezt az ötletet el kéne vetnem.
 - Kérsz egy kis sütit? - továbbra is kedvesen mosolygok és rámutatok a süteményekre, aztán kicsit közelebb merészkedek hozzá. - Te is herceg vagy, ugye? - csillogó szemekkel várom a válaszát.

Jóóó reggelt

Én ma kaptam könyvet a nővéremtől. :3

Eh... Majdnem.

Kegyelmezz. :3

Anne *-*