34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Merkovszky Ádám összes hozzászólása (241 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 7 8 9 » Le
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva . 2. óra
Írta: 2014. június 12. 12:35
Ugrás a poszthoz

Mióta ez a - jobb szó híján - baleset megtörtént, sikeresen vettem már néhány akadályt, bár diadalaim többségét legalább annyira köszönhetem annak, hogy Runával kölcsönösen támogatjuk egymást, mint annak, hogy talpraesett és magabiztos férfi, illetve jelenleg nő vagyok. Na, meg persze próbálok példát is mutatni, hiszen, ha már egy felnőtt ember, egy tanár is elveszíti a fejét, hogyan birkózzon meg a problémával egy tinédzser? Az más kérdés, hogy legszívesebben kitekerném a felelősök nyakát, hiszen ennél rosszabbkor szinte nem is jöhetett volna ez az egész katyvasz, elvégre hogyan leszek én így apa, vagy férj, vagy menő kviddicssztár. Na, jó, ez utóbbi a legkevésbé fontos, és az egyetlen jó, amúgy is az a dologban, hogy legalább a rajongóim sem ismernek fel. Remélhetőleg egyik újság sem szimatolja meg a dolgot.
Na, de a hírnevemnél sokkal fontosabb, hogy felkészítsem a tanoncaimat, főleg Kivát és Ginnie-t a vizsgára. Éppen ezért találkozom ma előbbivel, hogy elkezdhessük a negyedik év gyakorlati anyagát. Sajnos ehhez elengedhetetlen a vizes környezet, ahhoz pedig a megfelelő ruházat. Életemben nem éreztem még magam annyira férfiatlanul, mint mikor unokahúgommal elmentünk fürdőruhát vásárolni. Mármint nekem. Az eladólány meg nem értette, hogy miért ég a pofámról a bőr. Végül nem is vettünk konkrét fürdőruhát, inkább egy egyszerű topra hasonlító felsőrészt, meg egy shortot. Nem lettem valami nőies - hála az égnek - viszont legalább sikerült szereznünk olyan viseletet, amit elfogadhatónak ítéltem, és legalább így van mit felhúznom ma, mikor megpróbálom megtanítani Kivának a víz alatti lángképzést.
Az órát a falu mellett a kis tavacskánál tartom, remélhetőleg nem megzavarva a benne élő lények nyugalmas életét. A kastély helyett a saját házam felől érkezem, egyelőre egy hosszú pólóval takarva felettébb nőies felsőtestemet. Még nem sikerült megszokni a melleim súlyát, emiatt a tartásom egy cseppet görnyedtnek hat. Nem mintha nagyon bögyös lennék, de ehhez egyszerűen nem vagyok hozzászokva, az én testemhez ilyen tartozékok nem jártak.
A tóhoz érve ledobom a pólómat, és amíg a lányra várok, elmerülök kicsit a vízben, bár nem azért, hogy lehűljek, hiszen elemi mágusként a hőség nekem nem okoz gondot, de annyiban jó ez a nagy meleg, hogy legalább Kiva is gyakorolhatja a hűtés mechanizmusát egy kicsit.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva - Óra
Írta: 2014. június 12. 12:52
Ugrás a poszthoz

Az első sikertelen próbálkozás után a lány megpróbálja hasznosítani a tanácsaimat, és nem is rossz eredménnyel. Érzem a mágia áramlásából, hogy ezúttal jól fog sikerülni a gyakorlat, és nem telik el sok idő, hogy lássam, nem kell csalódnom az érzékeimben.
- Nagyon jó! - kiáltok fel sokkal őszintébben, mint ahogy az óra eleji gyakorlatsort dicsértem meg, Kiva valóban nagyon gyorsan tanul, így talán tényleg sikerülhet egy évbe belesűríteni kétévnyi tanulnivalót. Viszont meg kell próbálnom elérni, hogy ez a feladat menjen neki mozgás nélkül is, előtte azonban biztosabbnak is kell lennie a technika használatában, ez pedig csak gyakorlással érhető el. Általában sok időt igényel ez, azonban mi nem ragadhatunk le itt. Ahhoz, hogy könnyebben elsajátítsa ezt a fajta gyakorlatot jó módszer, ha a lehető legkisebbre szűkítjük az energia helyét és még többet mozog, mint eddig. Ez talán bonyolultan hangzik, de egészen egyszerű a feladat hozzá, legalábbis általában könnyebben szokott menni mindenkinek.
- Rendben, akkor most próbáld meg ezt az energiát az egyik mutatóujjadba gyűjteni, és próbálj meg valamit beleégetni a jégbe. Mindegy, hogy firka, vagy betű, a lényeg, hogy érd el, hogy csak az ujjhegyed forrósodjon fel, szintén láng nélkül - adom ki az újabb feladatot, majd várom az eredményét.
Ha már egyszer valaki ráérzett hogyan is kell létrehozni a hőt magában, könnyebben hozza elő újra. Persze ez még csak az első lépés, itt még a hőnek nincs igazi célja, ráadásul még csak a saját testét, illetve közvetlenül mellette lévő tárgyakat képes melegíteni. Később, mikor már magabiztosabb és gyakorlottabb lesz, képes lehet rá, hogy vacogó ismerőse testét melegítse a nappaliban, miközben felforralja a konyhában a vizet és leolvasztja a jégvirágokat az ablakokról. Igencsak hasznos lehet ez a képesség a mindennapokban.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kivian ::) - Óra
Írta: 2014. június 12. 13:28
Ugrás a poszthoz

Már úszkálok egy ideje a tó hűs vizében mire valaki megszólít, bár nem a várt hang, és felnézve nem is a várt alak áll a tó szélén. Nem is értem, hogy mit akar tőlem ez a srác, és főleg, hogy honnan tudja, vagy sejti, hogy én ki is vagyok. Az egyetlen, akinek fogalma lehet róla, természetesen a családomat és az igazgatót kivéve, az, az, akivel ma találkoznom kellene ezen a helyen, vagyis... Oh, szent szalamandra, ez aztán szép kutyulás.
- Azt hiszem, jelenleg inkább Éva - próbálom humorral elütni a dolgot, hátha úgy neki is könnyebb lenne a helyzet. - Ha jól sejtem, akkor te is pórul jártál, Kiva. Hacsak nem tudok valami olyan szokásodról, ami indokolja a kinézetedet. - Vigyorom eléggé ádámosra sikerül, ami nem tudom, mennyire tud érvényesülni az új - remélhetőleg átmeneti - arcomon.
Lassan kisétálok a fiú testbe zárt lányhoz, nem éppen úgy, ahogy egy nő tenné ezt. A kecses csípőriszálásra nem vagyok, és nem is leszek, kapható. Éppen elég, hogy férfiként attól kell paráznom, hogy megjön a havim. Na, azután biztosan pszichológushoz járnék egy darabig. De mivel ez egyelőre a jövő problémája, inkább megpróbálok a tanításra összepontosítani.
- Bár a testünk egy cseppet megváltozott, de a képességeink ugyanúgy működnek, ezért szerintem érdemes lenne gyakorolnunk addig is, amíg az okosok rájönnek, hogyan is változtassanak vissza, elvégre neked készülnöd kell a vizsgára - szögezem le, és megpróbálok komolynak és tiszteletreméltónak hangzani annak ellenére is, hogy pár oktávval magasabb hanggal és jó néhány fejjel alacsonyabban próbálom kivívni magamnak a tiszteletet. - Ma a víz alatt fogunk lángot képezni, ami nem lesz egyszerű menet, szóval egyelőre próbálj meg elfeledkezni... hm... hát erről - mutatok végig az egész testén, majd beinvitálom a vízbe, hogy elkezdhessük az órát.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva - Óra
Írta: 2014. június 12. 18:49
Ugrás a poszthoz

Igazán jól haladunk, és még, ha nem is fog minden beleférni a mai órába, szeretnék minél több mindent megmutatni neki, hogy aztán a gyakorlatot ismerve otthon maga is próbálkozhasson, hiszen ismétlés és gyakorlás nélkül nincs tudás, amihez azonban idő kell. Épp ezért jobb az ilyesmit házinak kiadni, elvégre az ember csak tud naponta egy órát az elemére összepontosítani. Néhány unalmasabb tanóra keretein belül is akár, ha viszonylag észrevehetetlen az adott feladat. Csak a kollégák meg ne tudják, hogy ilyesmikre buzdítom a tanulókat.
Bár az ujjgyakorlat már sokkal bizonytalanabb kivitelezésű, de elsőre nem is lehet tökéletes. Mindazonáltal igencsak érdekes, hogy Kiva most is egy alapformát választ. Bizonyára, ha pszichológus lennék, levonhatnék ebből valamiféle következtetést, de ilyen irányú érdeklődésem sosem volt, így aztán képesítést sem szereztem, ezért csak megjegyzem magamban az információt, hátha később még hasznos lesz.
- Itt fogom hagyni neked ezt a tömböt, te pedig gyakorolhatsz rajta. Mivel a jég, pláne az ilyen nagy tömegű lassan olvad, így elég sokáig meg fog maradni, főleg, ha néha rá is segítek. Szóval az egyik feladatod ez lesz a héten: próbáld meg a tested különböző pontjait annyira felforrósítani, hogy azzal formákat tudj olvasztani a jégbe! Most térjünk át a következő feladatra!
A pálcám segítségével elénk varázsolok egy kisebb kosárnyi tyúktojást, amit még reggel kértem el a manóktól. Mivel a tojások már nem éppen frissek, a konyhában már nem tudták volna felhasználni, de nekünk gyakorláshoz pont jók lesznek. A kosarat a földre helyezem, majd előveszek belőle egy tojást, és finoman a tenyerembe szorítom.
- A gyakorlat lényege, hogy a testeden kívül hozz létre hőt. Jelen esetben a tojás belsejében. Fontos, hogy ne hirtelen akard megsütni, mert a gyorsan áramló sok energia szét is feszítheti belülről, ami sajnos tojásos felsőt eredményez. Az energiát, és a meleg középpontját a tojás közepén próbáld létrehozni, mintha belülről sütnéd meg! Lassan, hullámokban terjedjen az energia, fokozatosan legyen egyre melegebb, de közben a kezed ne forrósodjon fel!
Közelebb lépek a lányhoz, majd kinyújtom felé a tojásos kezem.
- Kérlek, érintsd meg a héját, illetve mellette a tenyeremet! - szólok, majd, ha ezt megtette, finoman melegíteni kezdem a tojás belsejét. Érezheti, ahogy a meszes héj egyre forróbb lesz, miközben a kezem végig ugyanolyan hőfokú marad. Végül hátrébb lépek és erősen összeszorítom a tenyerem ezzel széttörve a tojást, hogy megmutassam, már valóban nem nyers.
- Vegyél egy tojást, és kezdj el gyakorolni! Akkor sincs gond, ha néhányat felrobbantasz, van elég. Ami pedig a ruhádat illeti... ígérem, kitisztítom, mielőtt elmész - vigyorgok rá, de a mosást komolyan gondolom, elvégre egy kis víz, majd levegő elemi mágiával egészen gyorsan megoldható.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
<3
Írta: 2014. június 22. 18:54
Ugrás a poszthoz

Írország - Szerelmem <3

Az ébredező nap velem együtt pislog rá környezetére, de jelenleg szerintem az én helyzetem sokkal irigylésre méltóbb az övénél. Karjaim között ugyanis azt a nőt tartom, akivel életem még hátralevő részét el szeretném tölteni. Az ölelést és a csókot gyönyörű mosolyával köszöni meg, majd megszólal, és amit mond... hát, igen, attól pislogok még egy darabig.
Na, nem mintha ellene lennék a dolognak, de azért fel is kéne ébredni az ilyen horderős döntések meghozatala előtt. Meg egy fenét! Minek gondolkodnék olyasmin, amire kapásból bármikor válaszolni tudnék? A felém forduló nő arcát kezeim közé veszem, és hagyom, hogy pillantásával fogva tartsa az enyémet.
- Az még hagyján - nevetek fel feltételezésén, amivel egyébként mélyen egyetértek, anyám nem kicsit lenne kiakadva, ha meglépnénk a dolgot -, de mit fog szólni Runa, ha megtudja, hogy nem lehetett koszorúslány.
Még mindig vigyorogva menyasszonyom szájára hajolok és amennyiben nem tiltakozik túlzottan óráknak tűnő percekig nem is eresztem el. A gondolat, amit felvetett már bennem is megfordult párszor mióta itt vagyunk. Talán a romantikus szóval leírható környezet az oka az egésznek, de mindegy is, hiszen bárhol is vagyok, ő mindig ott van velem, ha máshogy nem, hát gondolatban. Szeretem, és nem érzem úgy, hogy ez a szerelem csökkent volna bármennyit is mióta ismerem, sőt egyre erősebb lesz, így hát a házasság nemcsak vágyott, de logikus lépés is a kapcsolatunk szempontjából.
- Jól mondod, ez a mi életünk - suttogom egészen közelről neki, majd homlokon csókolom és ránevetek. - Szóval, hol is van az a pap?
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva - Óra, zárás
Írta: 2014. június 22. 22:12
Ugrás a poszthoz

Nem éppen a legegyszerűbb feladat egy külső pontba koncentrálni az energiát, ráadásul ott hőt fejleszteni, és csak bonyolítja a dolgot, hogy nem szabad egyszerre, hirtelen melegíteni, hanem fokozatosan, hullámokban terjedő forróságot kell generálni. Persze, ha őszinte szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy még ez is csak a kezdet, hiszen még mindig nagyon távol vagyunk a végcéltól, az emberi test és úgy általában az élőlények melegítésétől. Valójában a pyromágusok harmadikos anyaga sokkal nehezebb a végzősnél, de mivel az utolsó évben olyasmit tanulnak, ami támadásra kitűnően használható, nem meglepő, hogy a minisztérium oktatásért felelős részlegén biztosabbnak ítélték, ha a tűzlabda fejlesztést minél később sajátítják el. Ennek azonban az a következménye, hogy a megerőltetőbb feladatokat, a testek melegítését már harmadéven meg kell tanítani a tanoncoknak.
Kiva sem kezdi profiként, ráadásul hamar fel is kapja a vizet, de én megpróbálok türelmesen állni a helyzethez, így hát a cipőm tojással bevonását is csak egy legyintéssel intézem el. Látom a lányon, hogy mindent megtesz a tökéletes gyakorlat teljesítéséért, de még nem igazán érzett rá a dologra. Amint rájön a trükkre, már sokkal könnyebben fog menni neki, és még a reggelijét is gyorsabban fogja tudni elkészíteni.
Megvárok még egy próbálkozást, majd úgy gondolom, épp ideje befejezni a mai órát.
- Ez már egészen jól sikerült - veszem jobban szemügyre a lány kezében tartott tojást. - Mindenesetre erre is ráfér még a gyakorlás, szóval a következő alkalomig a melegítést kellene gyakorolnod. Egyrészt a jégen a saját tested különböző pontjainak felforrósítását, ennél próbáld meg minél kisebb pontra összpontosítani az energiát, másrészt egy külső pont melegítését.
Miközben magyarázok és kiadom a feladatokat, rátérek az ígéretemre is. Vizet hozok létre, külső szemlélő számára a semmiből, de valójában a levegőből vonom ki a nedvességet, majd a folyadékkal letisztítom a kettőnkre ragadt tojásdarabkákat, és egy könnyű, meleg szellővel meg is szárítom a lány ruháját. Adok még néhány tanácsot a feladatokkal kapcsolatban, megbeszéljük a következő alkalom időpontját, majd elköszönök Kivától, és elhagyom a termet.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. június 22. 23:10 Ugrás a poszthoz

Írország - Szerelmem <3

Sosem láttam még ennyire energikusnak Temit, és ez felettébb mulattat. Általában én vagyok az, aki kora reggel pörög, kilométereket fut, mire a többiekben egyáltalán felmerül az ébredés gondolata, és mire családja nőtagjai - szerelme és fogadott lánya - benéznek a konyhába, kész reggeli és kávé, valamint kakaó várja őket.
Ma azonban úgy látszik fordul a kocka, míg én egy teknős és egy lajhár mentalitásával állok szerelmem mellett, ő már rohan is papot szerezni az esküvőhöz. Hangosan felnevetek miközben a szeretett nő alakját figyelem, ahogy motorjával együtt eltűnik az úton. Hajamat előbb egy szellő, majd a kezem borzolja össze, mielőtt visszaindulnék a házhoz, hogy én is megtegyem a szükséges előkészületeket.
Temivel ellentétben én a mugli módszerek helyett inkább varázsláshoz folyamodok, így, amint eltűnök az esetleges kíváncsi szemek elől, felkapok pár hétköznapibb ruhadarabot és dehoppanálok. Pár pillanat múlva már Üstösd utcáit járom, ahol bizonyosan fogok találni mindent, amire szükségem van. Az öltöny fellelése alig negyed órát vesz igénybe, de a megfelelő gyűrű csak nem jön elém.
Az egész délelőttömet ékszerboltokban válogatva, piaci standoknál ácsorogva és régi, poros üzletekben keresgélve töltöm, míg végül sikerül rálelnem a tökéletes gyűrűkre. A legtöbb embernek valószínűleg nagyjából mindegy, hogy mit húz kedvese ujjára, de én azt szeretném, ha minden tökéletes lenne, vagy legalábbis a lehetőségekhez képest hozzuk ki az alkalomból a legtöbbet.
A találkozó előtt még arra is jut időm, hogy megkóstoljam Üstösd egyik leghíresebb éttermének specialitását, hogy ne a a ceremónia közben kezdjen el korogni a gyomrom. Egyébként az étel meg is érdemli a különlegesség nevezetet, el is fogom oda vinni Temit, szerintem neki is ízlene a konyhai remek.
Pontban fél kettőkor harci díszben, zsebemben a gyűrűkkel meg is jelenek a templom környékén egy árnyasabb helyen, hogy ne tűnjek fel senkinek. Már csak a menyasszony és a pap hiányzik az esküvőhöz.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiv... Kevin - 2. Óra
Írta: 2014. június 23. 14:10
Ugrás a poszthoz

- Most, hogy újra megismerkedtünk és sikerült tisztáznunk minden lényeges dolgot, talán el is kezdhetnénk az órát - javaslom és megpróbálok a saját lábamon visszajutni a tó mélyebb részére, de Kiva, akarom mondani Kevin némileg felbátorodott a férfias testtől, így hát egészen más pozícióban sikerül vizet fognom, mint ahogy azt terveztem. Ez még nem is lenne akkora baj, de a hang, amit közben kiadok egészen felborzolja a lelkivilágomat. Kérem szépen, egy rendes pasas sosem sikít, semmilyen körülmények között sem. Bár jelen helyzetben nem vagyok igazi férfinak tekinthető, de a visítás, ami az ÉN torkomon jön ki igencsak bántja a szépérzékemet.
- Ha ezt még egyszer megpróbálod, vízbe fojtalak - szólalok meg miután sikerül a felszínre jutnom és vennem egy hatalmas levegőt, sőt ujjammal is megfenyegetem a lá... fiút, és szememben láthatja, hogy a dolognak csak a fele tréfa. Egy elemi mágussal akkor se szórakozzunk, ha épp nincs magánál, vagy éppen magában.
Szúrós tekintettel méregetem, ami egyébként eléggé távol áll tőlem. Elvégre valljuk be, mikor kellett nekem ahhoz folyamodnom, hogy a tekintettemmel ilyen módon próbáljak valakit megregulázni? Velem soha senki nem mert kekeckedni, főleg nem egy nálam sokkal fiatalabb személy. Na, persze most kisebbnek és védtelenebbnek tűnök, mint egyébként, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék bármikor felrobbantani egy fél erdőt, vagy éppen kiszárítani a Balatont.
Na, jó, ez utóbbi talán még nekem is nagy falat lenne, de a lényeg, hogy láthatóan oda a tekintélyem, és nincs is benne tapasztalatom, hogy azt női testben hogyan is szerezhetném vissza. A kinézetemnek viselkedésem és testbeszédem, ha nem is teljesen, de ellentmond, így aztán rövidesen fel is hagyok a próbálkozással, végül is mindegy, hogy mennyire tisztel, amíg elvégzi a feladatokat.
- Először is próbálj meg minél tovább a víz alatt maradni, hogy aztán később kevesebbszer kelljen feljönnöd levegőért. Mielőtt megkérdezed, természetesen a gyakorlat úgy is kivitelezhető, ha csak a kezed nyomod a víz alá, de sokkal egyszerűbb, ha az egész testedet folyadék veszi körül, na, meg én is sokkal jobban szórakozok - vigyorgok rá gonoszan, majd jó példát mutatva lebukok a víz alá, és próbálok minél tovább lent is maradni.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Noel - 1. óra
Írta: 2014. június 23. 15:16
Ugrás a poszthoz

Az, hogy nő lettem egyre inkább akadályt jelent számomra, bár nem azért, mert a nők elméletileg gyengébbek, hanem egyszerűen azért, mert nem ehhez vagyok szokva. Minél többet vagyok női testben, annál ingerültebbnek érzem magam, hiszen vannak olyan dolgok, amiket nem tudok, vagy nem úgy tudok csinálni, ahogy már évtizedek óta mindig is tettem. És most nem a WC használatra gondolok elsősorban.
Az olyan végtelenül egyszerű helyzetek idegesítenek fel, mint amik például a magasságomból adódnak. Folyton fel kell néznem mindenkire, és a legtöbb magasabban található tárgy megszerzéséhez pálcát kell használom. Nem is olyan régen elég volt, ha csak kinyújtottam a kezem. Emellett sok dolog kényelmetlen, olyan mintha bezártak volna egy szűk szobába, ahol nem tudom mozgatni a végtagjaimat. Erősen korlátozottnak érzem magam, és ez feldühít. A düh pedig a legjobb módszer a tűz előhívására. Kezdő pyromágusok legalábbis a legtöbbször így szembesülnek először az elemükkel.
Én azonban már lassan harminc éve, hogy elkezdtem megtanulni a lángok irányítását, és bár nem ez a fő elemem, de egyértelműen és könnyen tudom kezelni. Legalábbis tudtam, amíg nem történt ez a... dolog. Mostanában egyre többször érzem, hogy muszáj kirobbannom, elszabadítanom a bennem rejlő tüzet különben olyan helyzetbe kerülhetek, amikor már nem tudom uralni a lángjaimat.
Most is éppen úgy érzem magam, mint a ketrecbe zárt nagyvad, ami nyugtalanul fel-alá jár a rácsok mellett, vicsorog, morog, és lesi az alkalmat a szabadulásra. Egyszóval kényelmetlen a helyzet, de ma kapóra jön, hogy pyromágus tanonc jön hozzám gyakorolni. Úgy tervezem, hogy ezt az alkalmat nemcsak Noel fejlődésére, de a nyugtalanságom enyhítésére is fel fogom használni.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Noel - 1. óra
Írta: 2014. június 24. 18:31
Ugrás a poszthoz

A fiú végre megérkezik, én pedig kezdeném az órát, csak éppen Noel értetlen tekintetét nem tudom hová tenni. Mikor elém lép és bemutatkozik, végre leesik a tantusz. Elfelejtettem, hogy nincs mindenki tisztában az állapotommal, hiszen nem igazán reklámoztam. Bár azért reméltem, hogy a tanoncok kommunikálnak annyira egymással az órákon kívül, hogy ez már elterjedjen köreikben. A kialakult helyzet azonban felveti annak lehetőségét, hogy hazudjak. Azt is mondhatnám, hogy helyettesítő tanár vagyok, az nem annyira gázos, mint, hogy ideiglenesen nővé változtam. Az elemi mágia azonban veszélyes, ezért az oktató és a tanonc között, ha nem is feltétlen bizalom, de azért kölcsönös megértés szükségeltetik. Eddig még nem hazudtam egyiküknek sem, nem fogom most elkezdeni csak azért, hogy ne tűnjek szánalmasnak.
- Helló - rázom meg a felém nyújtott kezet, majd elhúzom a szám afféle kínos vigyorra. - Én téged vártalak, ugyanis én vagyok Ádám. - Zavaromban megpróbálom felborzolni a hajam, mint mindig, de most nem olyan hajzatot találok a fejemen, amivel ez könnyen kivitelezhető. Bosszankodva leeresztem a kezem, majd próbálom megvilágítani Noelnek a helyzetemet.
- Úgy tűnik, hogy ebben az iskolában mindig történik valami furcsaság. Most éppen többen egy olyan átok hatása alatt állnak, velem együtt, ami ellenkező nemű testet kölcsönöz nekik. Elméletileg keresik rá a megoldást, de nekem addig tanítanom kell, szóval kezdjünk is neki az órának!
Eredetileg az első évben olyan egyszerű feladatokat végeznek a tűzmágusok, mint például a tűzgyújtás, vagy a lángképzés arra alkalmatlan környezetben. Ezt a legtöbben felettébb unni is szokták, hiszen egy pyromágusnak nincs is egyszerűbb annál, mint, hogy tüzet hozzon létre. Természetesen fontos, hogy képesek legyenek kordában tartani a lángokat, de ez talán könnyebben megy nekik, ha ismerik a határaikat. Emiatt, és mert rám is rám fér egy kis gyújtogatás, egészen érdekes ötlet ködlik fel bennem.
- Mit szólnál hozzá, ha párbajoznánk? Persze csak alap szinten, és én először csak védekezni fogok. Nyugodtan ess nekem a legerősebb és legnagyobb lángokkal! Tudom, hogy menni fog, hiszen a pyromágusoknak általában a visszafogással van gondjuk nem a tombolással. Oh, és ne aggódj, csak mert nő lettem, még ugyanúgy tudom használni a mágiámat, nem fogsz tudni megsebesíteni.
Utolsó mondatommal nemcsak megnyugtatni, de hergelni is akarom. Ha van benne legalább egy kicsi versenyszellem vagy büszkeség, akkor felmerülhet benne a gondolat, hogy "Majd meglátjuk". Bár előszörre úgy tűnhet mintha az egész gyakorlat arról szólna, hogy bemutassam milyen nagy romboló ereje van a tűznek, de valójában igenis fontos feladat ez. Látnia kell, hogy mire képes, hogy hol vannak a határai, hogy érezze mekkora erőt kell visszafogni. Na, meg mert a pyromágia szinte másról sem szól, mint önkontrollról. Az ember sosem lehet igazán dühös, sosem veszítheti el az irányítást, mert sokkal pusztítóbb ereje van, mint a többi elem mágusainak. És, ha az ember egész életében csak uralkodik magán, könnyen elszakadhat a cérna. Éppen ezért fontos, hogy a tűzmágusok néha ellenőrzött környezetben ténylegesen kitombolhassák magukat.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Noel - 1. óra
Írta: 2014. június 24. 20:11
Ugrás a poszthoz

Bár amikor beszélni kezdek, Noel arcán még hitetlenkedés és vonakodás látszik, a végén beleegyezik a feladat végrehajtásába. Ennek kifejezetten örülök, mert tudom, hogy néha jól esik az embernek, ha minden dühét rázúdíthatja valakire, és ez jobb esetben egy olyan személy, aki képes elviselni annak a súlyát. Minden elem egyben használóját is jellemzi, és egyes esetekben sorsát is kijelöli. A terromágusok szilárdak, nemcsak erejükben, de jellemükben is. Mozdíthatatlanságuk nem sebezhetetlenség, de könnyebben lépnek túl a nehézségeken és társaiknak biztosabb támaszai lehetnek. A földet leginkább nyugodtan és magabiztossággal telve lehet irányítani. A hydromágusok alkalmazkodóak, bárkihez és bármihez hozzá tudnak szokni, ugyanakkor vágynak az érzelmi szilárdságra. A tengerhez hasonlóan kedélyük hullámzóan változó, de dühüket képesek más energiává formálni. A vizet a pozitív gondolatok, a váltakozó érzelmek segítségével a legegyszerűbb befolyásolni. Az aeromágusok lételeme a szabadság, a kötetlenség, a száguldás. Szeretnek mindent, ami a valóságtól elrugaszkodott, veszélyes és humoros. Imádnak viccelődni, ritkán veszik komolyan a dolgokat, mindazonáltal magabiztosak és bátrak. A levegőt túláradó képzelettel és adrenalinlöketekkel lehet formálni. A pyromágusok azonban dühösek.
Furcsa, de a legtöbb tűzmágus, akit ismertem nehéz és bonyolult családi háttérrel rendelkezett, de ezeken felülemelkedve képes volt szinte bármivel megbirkózni. Aki egész életét a benne fortyogó vulkán elfojtásával tölti, annak nem jelent gondot, hogy fájdalmait elrejtse, és túllépjen a gondokon, akadályokon. De hogy mégis a pyromágusok azok, akik a legtöbbször balesetet okoznak, azt mutatja, hogy a tüzet dühvel, félelemmel lehet a leghatásosabban felszabadítani. Ezért veszélyesebbek a többieknél, ugyanakkor erősebb személyek, mint bárki.
Mikor Noel rám támad, szinte a bőrömön érzem a dühét. Látom, hogy bár engem néz, tekintete nem rám fókuszál. Álltam már hasonlóan figyelő szemek előtt, és bár nem tudhatom, hogy most mire gondol, sejtem, hogy amint vége lesz az órának, sokkal jobban fogja érezni magát. Sokan mondják, hogy a harag nem jó tanácsadó, és igazuk is van. De a sok elfojtás sem vezethet jóra. Így hát kiállok a fiúval szemben, megvetem a lábam és kivédek mindent, amit rám küld.
- Próbáld meg irányítani közben! - kiáltok rá, mikor látom, hogy kezdi teljesen elveszíteni a kapcsolatot a valósággal, velem. - Akarj tényleg megsebezni! Ne csak esztelenül dobáld a tüzet, próbáld forróbbá, erősebbé, nagyobbá tenni! Ne csak a dühödet érezzem benne, de az erődet, a képességeidet is. Legyen stratégiád! Vedd tényleg párbajnak!
Egyelőre nem tervezem, hogy rátámadjak, de, ha csak így tudom elérni, amit akarok, még ez is szóba jöhet.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Noel - 1. óra
Írta: 2014. július 4. 16:54
Ugrás a poszthoz

Ismerőseim és főként tanáraim közül sokan megkérdőjeleznék döntésemet miszerint hagyom egy pyromágusnak teljesen kiélni és elszabadítani az indulatait, de szerintem fontos az érzelmek felszabadítása. Barátom és volt évfolyamtársam, John volt az, aki mindig azt mondta, hogy az elemeket nem csupán a mágikus erőnkkel irányítjuk, kell hozzá a lelkünk, elménk és testünk egysége. Akinél ez az egység megbomlik, nem fogja tudni a képességét teljes mértékben kihasználni, és, ha valamelyik a háromból súlyos sérüléseket szenved, oda a kontroll, és amikor ez megtörténik, az ember már csak az akaraterejére számíthat. A legtöbbször csak idő kérdése, hogy bekövetkezzen a katasztrófa.
Az elemi mágus tanoncok teste folyamatosan edzésben van, hiszen a mozdulatok ismétlése, a kemény gyakorlás és az erős koncentrálás fizikálisan is terhelő. Persze utóbbi főleg mentális teher, amihez hozzájárul minden iskolai és társadalmi nyomás is. De a lélek... azt a legnehezebb edzeni vagy irányítás alá vonni. Ha valakit lelkileg törnek meg, már sosem lesz ugyanaz az ember, aki volt. A tinédzserkor ebből a szempontból igen veszélyes, hiszen a gyerekek sokszor kegyetlenek egymással, ami nemcsak azt sebzi meg, akit bántanak, de a bántó is megsínyli az esetet.
Nem tudhatom, hogy Noelt milyen gondok nyomasztják, de meg sem kell kérdeznem ahhoz, hogy tisztában legyek vele, nagy terhek nyomják a vállait. Szeretném, ha kisebb lenne rajta a nyomás, de az okot nem tudom megszűntetni. Helyette hagyom, hogy kitombolja magát, hogy minél később jöjjön el az a pillanat, amikor azt mondja, nem bírja tovább. Éppen ezért nem engedhetem meg neki, hogy elmerüljön a fájdalmában, dühének célt akarok mutatni, hátha rájön, hogy a benne feszülő tengernyi energiát építően is felhasználhatja. A haragja lehet olyan erő, ami folyamatosan löki előre, hogy elérjen bármilyen célt, amit kitűz maga elé.
Rászólok, hogy figyeljen jobban, próbálom irányítani őt, hogy meglássa a lehetőségeket, aztán egyszerűen bízom benne, hogy új tudását akkor használja majd, amikor kell. Válasza nem lep meg. Bár mind a négy elem olyan erő, amivel számolni kell, általában csak a pyromágusok félnek a maguk által megidézett erőktől. Szavaiban érzem az igazságot, de meghökkent az, amit kihallani érzek belőlük. Meglepettségemet azonban elfojtom, helyette én is közelebb lépek hozzá, hogy érezze, itt vagyok, támogatom, amiben csak kell.
- Akár megtanítalak rá, akár nem, lehetőséged van bántani másokat. Most, a jelenlegi erőddel is képes vagy egy embernek súlyos sérüléseket okozni. Ha ennek ellenére még nem tettél semmi helyrehozhatatlant, én hiszek benne, hogy később sem fogsz bántani senkit. - Hagyom, hogy kicsit leülepedjen benne a mondandóm, majd kijavítom korábbi szavait. - Én nem azt akarom megmutatni, hogyan sebesíts meg másokat, hanem, hogy hogyan urald, irányítsd a tüzet. Ha már pontosan tudod, mi az, amit nem tehetsz, könnyebben is kerülöd el.
Várom, hogy a fiú összeszedje magát, és újra nekiveselkedjen a feladatnak. Mikor rám néz, már valóban engem lát. Most már van értelme a védekező póznak, így hát előkészítek pár levegő- és vízgömböt. Magam körül lebegtetem őket, majd a közelgő tűzcsóváknak hajítom. A termet hamarosan gőz és füst teríti be, így kérek egy kis szünetet Noeltől. Ahogy ránézek, látom, hogy rá is fér az, az öt perc, amíg újra beszívhatóvá teszem a helyiség levegőjét.
- Pihenj egy kicsit, aztán célba dobással folytatjuk! - utasítom, és már tervezem magamban, hogy mit és hogyan kell majd eltalálnia.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Sharlotte - Óra
Írta: 2014. július 11. 17:08
Ugrás a poszthoz

Nem tanítottam túl sokáig Sharlotte-ot, mielőtt bizonyos körülmények miatt elhagyta nemcsak az iskolát, de a környéket is. Éppen akörül vettem át a korábbi oktatótól a tantárgyat, még nem igazán rázódtam bele a tanításba. Talán ezért egy kicsit hibáztattam is magam azért, ami Sharlotte-tal történt, illetve nem pont azért, de úgy éreztem, segítenem kellett volna rajta, hiszen a tanoncom volt. Most, hogy visszatért, és mind a ketten kaptunk egy új esélyt, szeretnék mindent megtanítani neki, amit csak tudok. Már csak ez az évünk van, hogy befejezzük az utolsó két év anyagát, és, hogy megfelelően felkészítsem őt is a vizsgára a többi végzőssel együtt.
Kopogtatását hallva kiszólok neki, hogy jöhet, és mikor meglátom, újra megállapítom, hogy sokkal jobb színben van, mint régen. Valószínűleg sokat használt neki a környezetváltozás és az, hogy odafigyeltek rá. Elé sietek, köszönök neki, majd átkísérem a pyromágus tanoncok számára fenntartott helyiségbe.
- A mai órát érdemes lenne egy kis ismétléssel kezdeni. Nemcsak azért, mert régen láttam az erődet, és így kevésbé vagyok tisztában a képességeiddel, de azért is, mert év végén levizsgázol, ott pedig nagyon fontos lesz, hogy minden a legtökéletesebben menjen. Úgyhogy adok is néhány feladatot. Hozz létre egy tűzgömböt, majd formáld kedved szerint, azonban minimum két különböző formát jeleníts meg! Ez után színezd a lángokat, végül hozz létre füstöt, amivel rajzolj valamit a levegőbe! A rajz nem lehet firka, legyen felismerhető az ábra, bár nem várom el, hogy leonardoi szintű mesterművet firkants a levegőbe.
Amíg ő a feladatokon dolgozik, én végig figyelemmel kísérem, mit csinál és hogyan, ezáltal meg fogom tudni állapítani, mi az, amiben gyengébb, mit kell többet gyakorolnia majd. Az óra többi részében pedig melegíteni fogunk, mégpedig tárgyakat, illetve, ha úgy látom, hogy nagyon megy neki, esetleg embereket is, de nem valószínű, hogy ilyen gyorsan eljutna odáig.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Ginnie - Óra
Írta: 2014. július 11. 18:29
Ugrás a poszthoz

Egészen belemerülök az indák mozgatásába, ezért csak akkor veszem észre Ginnie-t, mikor megszólal mögöttem. Hirtelen ülök, majd állok fel, mint egy rosszalkodáson csípett gyerek, rajtakapottságom miatti zavaromban még a hajamat is összeborzolom, mielőtt köszönteném a lányt.
- Szia! Igen, ez hydromágia, bár erősen hasonlít arra, amit a terromágusok csinálnak. Utóbbiak azonban magát a növényt mozgatják, míg a hydromágusok a benne lévő folyadékot. Sok gyakorlással élőlényekkel is meg tudod tenni ugyanezt, de az sokkal nagyobb koncentrációt igényel és sokkal veszélyesebb is. Én például utoljára a mesterem kérésére mozgattam egy embert a benne keringő vér segítségével, de az éppen elég volt egy életre. Valójában nagyon ijesztő érzés, hiszen szinte konkrétan a kezedben van az élete. Ráadásul a minisztérium listát vezet azokról, akik képesek erre, hogy megelőzhessék az ezzel való visszaélést. Na, meg az is igaz, hogy mindenki nem is képes rá. Kisebb állatokat, például egereket mozgatni bármelyik hydromágus képes, de egy embert már alig páran, ők is főleg tetra- és trimágusok. Egy elefántot meg szerintem még senki nem mozdított meg így.
Láttam már olyan hydromágust, akinek arra a gondolatra, hogy emberi szervezetet is képes lehet uralni, felcsillant a szeme, éppen ezért szeretném tudatosítani Ginnie-ben, hogy ez cseppet sem olyan jó "móka", mint amilyennek hangzik. Nekem abból az egy alkalomból, amikor próbálkoztam vele, az maradt meg a legjobban, hogy halálosan ijesztő, számomra merőben undorító, és lehetőség szerint az életben többet nem akarom csinálni.
- Persze ennek is megvan a maga alkalmazási területe, például a gyógyítóknál nagyon hasznos tud lenni az a hydromágus, aki a vér mesterséges keringetésével képes normalizálni a páciens testműködését, vagy éppen szabályozni a szívműködését. De ezekben az esetekben nem próbálják meg magát a testet megmozdítani a benne keringő folyadék segítségével, csupán a folyadékot irányítják magában a testben - magyarázok tovább, hogy Ginnie teljes képet kapjon erről a technikáról, minden oldalát megismerje, aztán maga alkothasson róla véleményt. - Ez utóbbira sokkal több hydromágus képes, bár ahhoz, hogy ezt használják szigorú feltételeknek kell megfelelniük, és külön képzésen megtanulniuk a helyes módot. Csak szakképzett gyógyítók sajátíthatják el teljesen, hogyan is kell mozgatni az emberi test folyadékait. Ha más próbálkozna vele, abba a páciens bele is halna.
Várom, hogy Ginnie esetleg reagál-e az elmondottakra, vagy van-e valami kérdése, esetleg hozzáfűznivalója a témához, majd, ha sikerül lezárnunk, újabbal folytatom.
- Év végén neked, és a többi végzősnek vizsgáznotok kell. Emiatt is kaptok több feladatot, mint a többiek, hiszen folyamatosan ismételnetek kell. Most is ezzel fogjuk kezdeni az órát, de, ha előtte lenne valamilyen kérdésed magáról a vizsgáról, kérlek, tedd fel! - biztatom a lányt, hiszen nekem is jobb, ha a végzősök tájékoztatva vannak, és magabiztosan állnak majd a vizsgabiztos elé, nem pedig rettegve attól, hogy vajon mi vár rájuk.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Ashley
Írta: 2014. július 11. 19:40
Ugrás a poszthoz

Tetszik ahogy Ashley az elemi mágiához áll. Bár a tanoncok számára ez nem csupán egy tantárgy, hanem egyben egy életforma elsajátítása is, Ashley az, akin látom, hogy szorosan kapcsolódik a földhöz. Minden elementalista számára mást jelent az eleme. Runának már meséltem róla, hogy számomra egyértelműen a szabadságot jelképezi, de nem csupán szimbolizálja, mint ahogy említettem, ez egy életforma is. Nem véletlenül kviddicseztem, és még kevésbé a sors játéka az, ahogyan éltem, élek. Ifjúkori beképzeltségem is leginkább tetramágus mivoltom és a levegő eleműekre jellemző nemtörődöm magatartásom miatt alakult ki, természetesen korán megmutatkozó kviddicstehetségem, és - mit tagadjam - szembeszökő jóképűségem mellett. Hm... Úgy látszik a beképzeltséget nem lehet kinőni.
A tanoncaimon is figyelem a jeleket, próbálom megérteni, számukra mit is jelenthet az elemük. Tudom, hogy Kiva tiszteli a lángokat, ez egyértelműen kitűnik abból, ahogy bánik a tűzzel és ahogy beszél róla. Noel talán még fél tőle kicsit, új még neki a dolog, ráadásul azt minden ember tudja, hogy a tűz nagyon jó eszköz a pusztításra. Egyértelmű, hogy fájdalmat lehet vele okozni. Ő még nem látta meg a lángokban az életet, de szerintem csak idő kérdése. Eris hitetlen, ő még a rácsodálkozás fázisában tart, ilyenkor még minden furcsa és nehézkes, mint ahogy a víz alatt is lassabban vagyunk csak képesek mozdulni, de amint rájön, hogy milyen hihetetlen szerencse érte, szökőár módjára fog elszabadulni. Legalábbis remélem. Runa még mindig okoz meglepetéseket a racionális gondolkodásmódjával, ami a lehető legmesszebb áll az én ösztönszerű felfogásomtól, de általa kezdem én is új oldalait meglátni a levegőnek. Ginnie és Shania már tapasztalt elemhasználók, Sharlotte még talány számomra, Ashleyt pedig mindig öröm nézni, ahogyan a földdel bánik.
Figyelem, ahogy a koncentrálásához az eleme segítségét kéri, nem magába fordul, hanem megérinti a földet, tőle kérve az energiát az összpontosításhoz. A feladatomat nem csak egyszerűen végrehajtja, játszik az elemével. Látszik rajta, hogy nem csak akkor gyakorol, amikor muszáj, és nem csak az órán "mozgatja meg" a képességét, hanem folyamatosan használja. Ez meglátszik abban, hogy mennyire magabiztosan teszi azt, amit kell, ahhoz, hogy minden úgy menjen, ahogy ő szeretné. Mindazonáltal egy gondolat felmerül bennem, amit muszáj megosztanom vele.
- Nagyon ügyes vagy, és örülök neki, hogy ilyen remekül mennek ezek a feladatok, de nyugtass meg, kérlek, hogy nem viszed túlzásba a gyakorlást! Remélem, emlékszel még az elméletre, és tudod, hogy, ha nagyon sok elemi mágikus varázslatot végzel el egymás után, meg is betegedhetsz. - Sejtem, hogy talán még nálam is jobban ismeri a tananyagot, de azért úgy érzem, nem árthat, ha erre emlékeztetem. Nagyon dicséretes az, ha valaki ennyire együtt él az elemével, de nem szeretném, ha túlhajtaná magát. Persze az is igaz, hogy minden embernek máshol vannak a határai, és amikor elér oda, azt érezni fogja, így hát több szót erre nem is szánok, helyette kiadom a mai gyakorlatot.
- Azt kellene megpróbálnod először, amit én is csináltam. A kézmozdulatot láttad hozzá, a fejedben pedig úgy képzeld el, mintha lenne egy olyan kalapácsod, amivel a legerősebb követ is szét tudod törni apró darabkákra. Egyelőre az is elég, ha meg tudod repeszteni valamelyik követ, de jó lenne, ha az óra végéig eljutnánk odáig, hogy porrá is omlik a mozdulatodra.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Projektmunka
Írta: 2014. július 14. 17:06
Ugrás a poszthoz

Sharlotte - Projektmunka 1. nap, 8:40, Megérkezés, körbevezetés, eligazítás
Anglia, Elementalisták Lelki Egészségét és Mentális Erejét Kutató Intézet (pontos helymeghatározás nem lehetséges)

A csendes angliai kisvárosban általában nem történik semmi érdekes. Megközelíteni vonattal - természetesen a mágikusabb fajtával - a legegyszerűbb, mert olyan eldugott helyen van, ahol még a kandallók sincsenek a hop-hálózatba kötve. A mugliktól teljesen elzárva található, így aztán a közúton közlekedő mágikus buszok, autók is igencsak nehézkesen találnak utat ide. Aki pedig seprűn vagy valamilyen lény hátán lovagolva próbálja megközelíteni a falut, a határán megállítják és igazoltatják.
Elsőre talán furcsának tűnhet a hely ilyetén biztosítása az idegen szemektől és fülektől, de, aki tudja, hogy itt található az Elementalisták Lelki Egészségét és Mentális Erejét Kutató Intézet, az ezen cseppet sem csodálkozik. A hely igazgatója és egyben alapítója, John Stiles professzor egyébként éppen egy vonatot vár, jobban mondva egy fiatal lányt, akinek a következő menetrend szerinti járattal kellene megérkeznie. Ezen a nyáron ő már a második látogatója a férfinak, ami igencsak nagy meglepetést okozott a faluban, és természetesen az állomáson dolgozó igazoltató hivatalnokok is össze-összesúgtak. Egyikük sem tudhatta, hogy a közeli dombon álló intézmény ebben az évben gyakornokokat is fogad, akik egy teljes hétig az igazgató úr vendégszeretetét is élvezik.
John egyébként szokásos ragyogó mosolyát villogtatja a rá ferdén néző vasúti alkalmazottakra, majd szinte felkacag, mikor meglátja az érkező szerelvényt. Ez a jókedv nem szokatlan nála, de a hivatalnokok mindig is gyanúsnak tartották. Persze amilyen emberek ott az intézményben vannak, nem csoda, ha az igazgatójuk megbuggyant, gondolják, és ezzel számukra minden meg is van magyarázva.
Pedig Stiles professzor mentálisan teljesen egészséges, csupán szereti a napos oldalát látni az életnek. Szerinte az élet egy kaland, és nekünk csak annyi a dolgunk, hogy kiélvezzük.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. július 14. 21:07 Ugrás a poszthoz

Sharlotte - Projektmunka 1. nap, Megérkezés, körbevezetés, eligazítás
Anglia, Elementalisták Lelki Egészségét és Mentális Erejét Kutató Intézet (pontos helymeghatározás nem lehetséges)

Nem esik nehezére a professzornak felismernie a lányt az állomáson, főleg, hogy a többi leszállót ismeri is. Odaköszön a furcsa idős néninek, aki macskák helyett nyulakat tart, de abból aztán rengeteget, és mindegyiknek fejből tudja a nevét, majd a mellette sétáló középkorú úrnak is, aki magántanárként ténykedik aranyvérű máguscsaládoknál, de átlagos hétköznapjait jobb szereti ebben a furcsa, eldugott kis faluban tölteni.
John ruganyos léptekkel siet a lány elé, majd köszön és bemutatkozik. Halvány szemeivel áthatóan szemügyre veszi leendő gyakornokát, de közben a mosolygást egy pillanatra sem szünetelteti. Ha Sharlotte megengedi neki, elveszi tőle a csomagjait is, ha nem, akkor azok nélkül indul el felfelé a domboldalon, mutatva az eltéveszthetetlen utat a lánynak az intézet felé.
- Bár kértünk szülői beleegyezést, amit gondolom Ádám meg is kapott, igazából nem szándékozom neked olyasmit mutatni, ami túlságosan felkavaró lenne - kezd közben beszélni, hiszen muszáj eligazítania a lányt, hogy később a munka gördülékenyen menjen. - Ennek ellenére persze megtörténhet, hogy látsz olyasmit, amire nem vagy felkészülve, mindazonáltal én próbállak majd a súlyosabb betegektől távol tartani. Ennek megfelelően az épület nyugati szárnyának harmadik emelete számodra tiltott lesz, de ezzel nem leszel egyedül, mert a dolgozók nagyobb részének tilos oda menni, és a legtöbben nem is szeretnék megszegni ezt a szabályt.
Vesz egy mélyebb levegőt, elvégre az út most már meredeken felfelé vezet, a kapuig szünetelteti is a beszédet, és majd csak ott folytatja tovább az ismertetést és az idegenvezetést.
- Ha innen lenézel kelet felé – kezdi, és közben mutatja is, hogy egyértelmű legyen az irány -, ott láthatod a házamat. Az a magas, lila tetős az, ami előtt az a hatalmas fa áll - magyaráz tovább, nehogy Sharlotte véletlenül eltévessze az épületet. A ház egyébként nemcsak magas, de széles is, egy tízfős család kényelmesen ellakhatna benne. - A következő egy hétben ott fogsz lakni nálam, ahogy a dolgozóim közül többen is. Vannak, akik nem a környéken laknak, és nem szeretnének minden nap bejárni, ők is az én házamban tartózkodnak, amikor szünetük van. A szobádat majd este megmutatom, most inkább körbevezetnélek.
Szól, majd előreengedi a lányt a kapuban. Egy rövidebb séta után a kertben, elegánsra nyírt bokrok és illatos rózsák között lépkedve, megérkeznek az ajtóhoz, mely hatalmas, kétszárnyú juharfaajtó. John elé lép és halkan megszólal, miközben szemeit a sast ábrázoló kopogtatóra szegezi:
- Lepkeszárny - a jelszót hallva könnyedén kitárulnak az ajtószárnyak utat engedve a két belépőnek. - Jegyezd meg ezt a jelszót, mert máshogy nem fogsz tudni bejönni. Eléggé szigorúak a szabályok, mert a bentlakók egy jelentős része főleg köz- és nem önveszélyes. Nem engedhetjük, hogy csak úgy ki-be járkáljanak itt az emberek. Általában hetente váltjuk a jelszót, szóval neked elég lesz, ha ezt az egyet tudod.
Átadva az újabb ismereteket, beljebb lép a nagy előcsarnokba, mely egy hatalmas kör alakú terem, körben oszlopokkal. Középen egy ovális alapú pult áll, mögötte két fiatal nő. Hozzájuk lép most John, majd int Sharlotte-nak, hogy, ha gondolja, itt leteheti egyelőre a táskáit, vagy, ha nála vannak, ő maga helyezi el őket a pult mögött.
- Szeretném bemutatni neked azt az embert, akivel a következő egy hétben dolgozni fogsz. Kérlek, kövess! - mondja, a találkozás óta most először komolyan, majd elindul egy folyosón, néha hátranézve a lányra, hogy az követi-e még.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Házas lettem *__*
Írta: 2014. július 17. 17:14
Ugrás a poszthoz

Írország - Szerelmem <3 - Zárás

Megérkezésem után nem sokáig maradok egyedül, csak pár perccel sikerült megelőznöm kedvesemet, akinek láttán olyan hevesen kezd el dobogni a szívem, hogy, ha egy gyógyító hallaná, biztosan a legközelebbi ispotályba küldene. Pedig nem betegség gyorsítja fel szívverésemet, vagy, ha mégis az, hát felettébb kellemes tünetei vannak. Menyasszonyom mindig gyönyörű, bármit is csináljon. Szépnek találom, mikor kócosan, félig még az álom hullámain járva reggelente rám pillant. Ragyogóan sugárzónak, mikor dolgozatokat javítva órákig egy asztal lapja fölé görnyed, és a rossz válaszok láttán enyhén ráncolja a homlokát. Mindig, minden helyzetben gyönyörű, de most, mikor rápillantok, el sem akarom hinni, hogy ez a mennyei nő engem választott, hogy éppen nekem nyújtja a karját, és bár tudom, hogy a nevét mégsem egy görög istennőről kapta, mint ahogy korábban sejteni véltem, mégis úgy gondolom, hogy illik rá az égi név.
Csodálatos a ruhája, a sminkje, az ékszerei, de ami igazán ragyog, az a szeme, és szépsége nem külsejének csinosításából fakad elsősorban, hanem bensőjének ragyogásából, vagyis emberibb nyelvre lefordítva: láthatóan igazán boldog. Felém nyújtott kezét nem vagyok rest elfogadni, majd eltüntetni saját tenyeremben, melynek melegével próbálom hevíteni hideg ujjait. Szinte észre sem veszem, hogy többen igencsak kíváncsian pislognak felénk, helyette csókot lehelek az imádott nő kézfejére, majd elengedem, de csak azért, hogy felajánlhassam neki karomat, és bevezethessem a templomba.
A pap már az oltár előtt vár minket, bennem pedig csak egy pillanatra, de felsejlik családtagjaim arca. Tudom, ki hogyan fog reagálni arra, hogy lemaradtak erről a fontos eseményről, némelyek esetében talán sajnálom is, hogy így történt. Elsősorban talán lányaimnak örülnék most, tudom, hogy anyám bosszankodva, de meg fogja érteni, apám pedig egyenesen örülni fog neki, hogy nem kell egy nagy társasági eseményen bájolognia. Ő úgyis azt tartja, hogy ez rajtunk és az égieken kívül másra nem tartozik.
A ceremónia csendben, meghitten telik, lassan közeledik a végéhez. Elmondjuk fogadalmainkat, és kapaszkodunk egymásba, akárha ez lenne az utolsó alkalom, hogy érinthettük a másik karját, pedig tudjuk, hogy ez még nagyon is a kezdet, vagy legfeljebb egy közbülső állomás. A pap szavaira előkerülnek a gyűrűk is, és végül megcsókolhatom újdonsült feleségemet. Feleségem. Ez az egy szó visszhangzik a fejemben, mert folyamatosan ismételgetem magamnak, próbálgatom, hogy hangzik.
Amikor kiérünk az épületből, a faluban lakó gyerekek rózsaszirom esővel fogadnak. Bizonyára látták, amikor bementünk, és Temi ruhájából azt is kikövetkeztethették, hogy miért igyekeztünk a templomba, és gondolták, meglepnek minket. A rózsának - a korai fajtáknak - éppen szezonja van, nem is lehetett nehéz szirmot szerezni. Néhányat röptében elkapok, majd egy kis varázslat segítségével, amit bűvészmutatványnak álcázok, egy kisebb virágot alkotok belőlük, amit az egyik kislány barna hajába tűzök, majd kézen ragadom a feleségem és a motorhoz sietek vele, végül a gyerekek kacajától kísérve lépünk meg a helyszínről.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. július 21. 18:27 Ugrás a poszthoz

Noel - Büntetés?

Elég nagy meglepetést kaptam a reggelim mellé, mégpedig a kellemetlen fajtából. Egy egész csapat bagoly kért bebocsáttatást az ablakon keresztül a konyhába, majd terhüktől megszabadulva, az újságot hozó kuvik kivételével, mind azonnal el is repültek. A reggeli lap átvétele és a fizetés után, kezemet a másik három madár által hozott, hivatalosnak tűnő levelek felé nyújtottam. Az első egy minisztériumi értesítés volt, amiben tudatták velem, hogy nemrég két tanulóm is, az ő kifejezésüket használva, visszaélt a képességeivel, és ezért figyelmeztetésben részesítették őket, valamint büntetés is vár rájuk. Emellett arra is felhívták a figyelmem, hogy nem ez az első eset, hogy a kezem alatt tanuló diákok olyasmit tesznek, ami a minisztérium berkeiben visszatetszést kelt, éppen ezért én is figyeljek oda, hogy mostantól mit és hogyan teszek, óráimat pedig egy kirendelt személy fogja figyelemmel kísérni.
Első gondolatom az volt, hogy felgyújtom a levelet, aztán a hamvait elegánsan kilebegtetem az ablakon, de sajnos, már elmúltam tizennyolc, ennyire felelőtlen már nem lehetek. Helyette inkább a következő üzenetért nyúltam, ami az igazgatótól érkezett, és amiben tudatta velem, hogy az iskola vezetősége úgy ítélte meg, az lesz a legjobb, ha az év végéig hátralevő időre felfüggesztik a tanári szerződésemet, tanoncaimmal mostantól csak egy kirendelt ember jelenlétében találkozhatok. Ezt már tényleg felháborítónak tartottam, mindazonáltal ez a darab papír is megúszta viszonylag épen, hacsak azt a pár ezer gyűrődést nem nézzük rajta, ami attól keletkezett, hogy kissé kiéltem rajta a dühömet.
A harmadik pergamen pecsétjét már felettébb idegesen törtem fel, a benne álló üzenetet pedig végig sem olvastam, már röpítettem is ki az egész égő papírkupacot az ablakon. A levél írója örülhetett, hogy nem állt velem szemben, bár ez valószínűleg nekem is szerencsém, elvégre egészen megkedveltem az oktatást, nem szívesen lépnék a katedráról egy börtöncellába. Az utolsó üzenetet ugyanis egy igencsak jól informált újságírótól kaptam, aki arról érdeklődött írásos formában, mikor érnék rá válaszolni néhány kérdésére a felfüggesztésemmel kapcsolatban. Remélem, megfelel neki a sohanapján, mert jobb időpontot nem tudok mondani.
Szóval a meglepetés igencsak nagy volt, és nem kevésbé kellemetlen, nekem pedig ráment a fél napom, hogy legalább azt elérjem, hogy a két diákkal hat- vagy négyszemközt beszélhessek, illetve, hogy a minisztérium helyett én dönthessem el a büntetésüket. A leveleket, hogy hol és mikor találkozzunk, még reggel elküldtem nekik abban a reményben, hogy a találkozóra valóban sor kerülhet. Még jó, hogy valamennyi befolyásom még van ismertebb körökben, így ezt az egy dolgot sikerült is megszerveznem.
Délután három előtt tíz perccel már a teremben is voltam, és reménykedtem, hogy eljönnek, ez ugyanis az ő érdekük is. Amennyiben nem jelennek meg, büntetésüket a hivatalos szervek döntik el, és szerintem egy idegennel nem járnának feltétlenül jobban. Szerencsére a megbeszélt időben kopogtatás hallatszott, majd Noel átlépte a helyiség küszöbét. Mondandója azonban egészen felhúzott. Azért jöttem ide, hogy beszéljek vele, hogy közösen megoldást találjunk a problémára, ő meg már akkor feladja, amikor még igazán el sem kezdődött a harc? Én annak idején sosem hagytam magam, csak az eleve veszett ügyekbe nem mentem bele, minden más esetben próbáltam elkerülni a jogosan megérdemelt büntetést, és volt, hogy sikerült. Persze engem sosem fenyegettek meg javítóval, de még ezen tény ellenére is, a fiú tekintetét túl tompának találtam. Ráadásul amit mondott... Ki az, aki védekezés nélkül, mindenbe beletörődve várja a büntetést? És mégis mi az, hogy bánthatom? Mit gondolt, hogy neki fogok esni, és jól megverem? Kinek jutna eszébe ilyesmi?
Gondolataim lenyugtattak, vettem egy mély levegőt, majd fürkészőn néztem Noel arcára. Mit kell ahhoz átélni, hogy az ember ennyire és ilyen gyorsan megadja magát? Úgy éreztem, meg akarom fejteni ezt a talányt, viszont a számunkra kiszabott idő gyorsan fogyott, ideje volt megszólalnom.
- Szia, gondolom nem kell arról papolnom, mekkora felelőtlenség és ostobaság volt a részedről, amit csináltál. Én feleslegesen tépném a szám, te meg úgyis megkapod még ezt néhány embertől, a házvezetődtől a minisztériumon át a szüleidig. Azért vagy itt, hogy megbeszéljük a büntetésed részleteit, és, hogy sikeresen elkerüld a javítót. Nem fogok ordítani, a bántalmazást pedig el sem hiszem, hogy felhoztad, de kérlek, a továbbiakban ne sértegess, mert jelenleg azon kevesek egyike vagyok, aki segíteni szeretne neked.
Szavaim után beljebb sétáltam a teremben, majd hellyel kínáltam a fiút. Megvártam míg ő eldönti, hogyan kényelmesebb neki, aztán folytattam az előbbi gondolatmenetemet.
- Több óránk ebben az évben már nem lesz, engem egy minisztériumi ember fog helyettesíteni, mert nem biztosak benne, hogy megfelelően tanítalak benneteket. Ha a nyár végi fegyelmi tárgyaláson sikerül elbűvölnöm a bírót, talán folytathatom is az itteni munkámat. Na, de ennyit rólam. A büntetésed egy igen nehéz gyakorlatsorozat lesz. Ha lehet, erről ne beszélj senkinek! Hivatalosan valószínűleg az összes folyosó varázslat nélküli felsikálását fogom jelenteni, de abból nem hiszem, hogy bármit is tanulnál. Persze választhatod azt is, ha szeretnéd. Az én feladataim nemcsak nehezek és fizikailag megterhelőek, de mentálisan is érezni fogod a nyomást általuk. Akarod, hogy részletesen is elmagyarázzam, mi lesz a dolgod, vagy inkább nyújtsam át a felmosófát?
A döntés csak rajta állt. Én tudtam, hogy mind a két esetben mellette fogok állni.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. augusztus 22. 22:27 Ugrás a poszthoz

Sharlotte - Projektmunka 1. nap, Megérkezés, körbevezetés, eligazítás
Anglia, Elementalisták Lelki Egészségét és Mentális Erejét Kutató Intézet (pontos helymeghatározás nem lehetséges)

Az intézet folyosóinak, melyeken John és a lány haladnak, fala zöldeskék, tengert idéző, megnyugtató. A dolgozók akikkel közben találkoznak mosolygósak, öltözetük hétköznapi. Főnöküket tisztelettudóan üdvözlik, majd a lánynak is biccentenek, köszönnek. A férfi és Sharlotte sétája nem tart túl sokáig, pár perc után a professzor benyit egy bal kéz felől nyíló ajtón, majd előreengedi a lányt. Rögtön utána maga is átlépi a küszöböt, majd előresiet, hogy bemutathassa a lánynak a már bent tartózkodót.
A helyiség négyszögletű, falai krémszínűek, közepén egy alacsony, fa kávézóasztal áll, melyet három sötétbarna fotel vesz körül. Az ajtóval szemben lévő ülőalkalmatosságba süppedve egy huszonévesnek tűnő férfi terpeszkedik. Szeme lehunyva, a belépőkre fel sem néz. Haja vörös, az, az árnyalat, aminek láttán az ember elbizonytalanodik, hogy valóban a szüleitől örökölte-e. Kezein tetoválások találhatók, amelyek láthatóan a karjain végig sorakoznak, bár néhányat eltakarnak az általa viselt zöld póló ujjai. John a fiú mellé lép, majd a lányra mutat:
- Ő itt Sharlotte, a következő egy hétben a vendégünk lesz, és veled fog dolgozni. – Ez után a férfi felé int: - Őt Kirinnek hívják, bár szívesebben veszi a Magma nevezetet.
Kirin lustán pislog egyet, majd kinyitja szemeit és felles a lányra. Arckifejezése nem változik, közönyös marad. Íriszei zöldessárgák, mandula alakú szemrése enyhén macskássá teszi tekintetét.
- Mostantól ő fog rajtam kísérletezni? – kérdezi halkan, hangsúlytalanul, mintha neki ez az egész már teljesen mindegy lenne.
- Így is mondhatjuk – bólint John, majd hozzáteszi -, de úgy is, hogy egy hétig esélyed van megismerni egy fiatal, csinos lányt. Egy másik személyt. Egy tőled különböző egyéniséget.
Kirin vállat von, majd könnyű, elegáns mozdulattal felegyenesedik, feláll a fotelből és Sharlotte-hoz lép. Egyelőre nem szólal meg, csak figyeli a lány reakcióit. John továbbra is mosolyogva int Sharlotte-nak.
- Ismerkedjetek kicsit össze! Nekem van egy kis elintéznivalóm. Ha visszajöttem, majd lekísérlek a házamba.
E szavakkal kilép az ajtón és magára hagyja a két tűzmágust.


Kirin
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva/Kevin 2. óra
Írta: 2014. augusztus 23. 20:13
Ugrás a poszthoz

Mielőtt lebuknék a felszín alá, még hallom ahogy a fiú nevetve utánam szól, miszerint ne merészeljek csalni aeromágiával. Kedvem lenne nekem is felröhögni, elvégre az nem jutott tanítványom eszébe, hogy hydromágus is vagyok, vagyis tudok a víz alatt lélegezni. Mindenesetre nem maradok lent túl sokáig, és amikor kiemelkedem a vízből, hatalmas levegőt veszek, mintha szükségem lenne rá. Nem mintha be akarnám csapni a fiúvá lett lányt, ez inkább afféle teszt: kíváncsi vagyok rá, hogy vajon rájön-e a trükkre. Nem szeretném, ha kiderülne, hogy az elméleti tudása nem áll olyan szilárd alapokon, mint a gyakorlati.
Mikor úgy látom, hogy Kevin készen áll arra, hogy továbblépjünk, intek neki és ismertetem a feladatot:
- A víz alatt sokkal nehezebb lángot formálni, mint a levegőn, de mágiával nem lehetetlen. A tenyeredben egy kisebb robbanást kell létrehoznod, aminek a lökéshulláma pár pillanatra egy diónyi helyről kiszorítja a vizet, azon a helyen abban a rövid időintervallumban kell létrehozni a lángokat. Aztán már csak arra kell koncentrálnod, hogy a víz ne oltsa ki őket. Ha elég erőssé, forróvá és mágiával telítetté teszed, meg kell maradniuk. A legnehezebb az egészben az időzítés. Van kérdés? - nézek rá felvont szemöldökkel, majd intek neki, hogy bukjon le. A buborékfejbűbájhoz hasonló hatású, levegővel teli buborékot idézek Kevin feje köré, majd követem példáját és én is lemerülök.
Jobb kezemet felemelem, majd koncentrálok, elképzelem a robbanást, annak erejét, nagyságát, sőt azt is, hogyan fog kinézni, mikor megidézem. Nemcsak látom magam előtt, szinte érzem hőjét, és azt a kis hullámot, amit generál. Amikor végleg összeáll fejemben a teljes kép, energiát kezdek gyűjteni a tenyerembe, nem túl sokat, de azt egyetlen apró pontba sűrítem. Addig-addig nyomom össze, míg már érzem, hogy az erő instabillá válik, ekkor egy aprócska szikrával robbanást idézek elő. Szinte azonnal meg is gyújtom a lángokat, majd hagyom hadd lobogjanak, a víz nyomásától kicsit szokatlan, lelapult formában.
Hüvelykujjamat felfelé fordítva jelzem tanítványomnak, hogy ideje a felszínre lökni magunkat. Amint felér, eltüntetem a buborékot, majd várom kérdéseit, ha netán most a bemutató után lenne neki.
- Most rajtad a sor - intek neki, majd rögtön utána én is lebukok.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 15:44 Ugrás a poszthoz

Runa - 1. gyakorlati óra

Bár eléggé nyögvenyelősen kezdődött az óra, a végére Runa kezd ráérezni az elem irányításának mikéntjére. Érzem, hogy a levegőt körülöttünk már nem csak a természet, de fogadott lányom is uralja. A légpajzs fokozatosan alakul ki a jégfőnix körül, aki ezt az elején érdeklődve, de csendben tűri, később pedig a lány számára észrevehetetlenül, segíti a levegő áramlását, ösztönösen tudva, mit kell tennie, hiszen érzékeli a fejlődő pajzs alakját, energiáját.
Mikor végre kész a folyamatosan örvénylő képződmény, szólok Runának, hogy lassan, fokozatosan "engedje el" a szelet. Ha az összeset egyben útjára engedi, megtörténhet, hogy a levegő ereje hátrataszítja őt.
- Amit most létrehoztál, az egy kezdetleges légpajzs. Jó például eső elleni védelemként, illetve, ha gyakorlottabb leszel és gyorsabban létre tudod hozni, esés esetén is megóvhatod magad a sérülésektől. Ha ezt a pajzsot továbbfejleszted, képes lehetsz, akár komolyabb támadásokat visszaverni vele, illetve hát a hétköznapi példáknál maradva: akár egy a fejedre eső könyvtől is meg tud védeni. Én általában mindig használom ennek egy visszafogottabb, de fejlettebb verzióját, amivel a körülöttem lévő állandó hőmérsékletet tudom biztosítani, illetve ez a pajzs folyamatosan szűri a közvetlen közelembe érkező levegőt. A mindig friss levegő a hosszú élet titka - nevetek viccelődve a lányra, majd az órán bemutatott, egyszerű légpajzs gyakorlását adom fel neki házi feladatként. Részemről az órát befejeztem, de esetlegesen felmerülő kérdéseit még várom, illetve talán azt is megérdeklődöm tőle, hogy ezt a hétvégét nálam tölti-e vagy a kastélyban marad tanulni. Végül közösen elhagyjuk a termet.
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 16:27 Ugrás a poszthoz

Szeretem a lecsót  Rolleyes   Grin
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 16:30 Ugrás a poszthoz

Lex elszabadult. Rolleyes
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 16:31 Ugrás a poszthoz

Hova? Tönkre  XD ?
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 16:35 Ugrás a poszthoz

Én meg a bőrömben  *---*  . Ugye nem ketten unatkozunk idebenn  Shocked ? Mássz ki a fejembőőől  >.<
Utoljára módosította:Merkovszky Ádám, 2014. szeptember 12. 16:36
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 16:39 Ugrás a poszthoz

Elástam Lexet. Rolleyes Bár csak derékig. Rolleyes Örülhet, hogy tanárként fel vagyok függesztve és nagyon nem ugrálhatok. XDD -_-
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 16:47 Ugrás a poszthoz

Á, csak szj-sen. Cheesy Sok volt a kavarc a tanoncok körében. Smiley *elveszi tőle az ásót*
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 16:54 Ugrás a poszthoz

Pedig látni véltem két macskafület  Lips Sealed  .... Vagy azok az enyémek voltak  o.O ?  *személyiségzavarok... *
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. szeptember 12. 17:13 Ugrás a poszthoz

Nemes L. Izabella - 2014.09.12. 17:12
Kolf Krisztián - 2014.09.12. 17:09
Julien Armand Saint-Venant - 2014.09.12. 17:05
Kolf Krisztián - 2014.09.12. 17:02
*intenzíven sajnálja a srácot*


Kolfi-molfi *dorombol neki*


:333 *összeborzolja a srác haját*

Szerintem meg MÁLNA  *^*  ! Ha nagy leszek, málna akarok lenni  *----------*


Én meg vattacukor *___* Leszünk málnás vattacukor? :333


Legyünk  *-----------*  De a gyümölcs a Jogobellában is menő  :3
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Merkovszky Ádám összes hozzászólása (241 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 7 8 9 » Fel