Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Még. Hosszan pislog egyet, ám mindvégig a nőt nézi. Sem magában, sem kimondva nem vetette el a tervet, hogy valaha, a távoli jövőben ténylegesen feleségül veszi majd, ám azt megmondta neki, hogy mostanában, talán jó pár évig, semmiképp se számítson erre. Bő egy éve már beleegyezett egyszer, sőt, majdnem várta az eseményt. Ám most ismét, a háta közepére se kíván egy, esküvővel kapcsolatos macerahullámot.
Kinyúl a nő szabad kezéért, ami nem szorítja a bögrét, közelebb húzza magához azt, ez már reflex. Az egyetlen emberi lény, akinek a bőre érintésétől nem rázza a hideg.
   -  Nem mondtad, hogy ez ennyire zavar téged.
... vagy mondtad, de marhára nem figyeltem rád. Nyilván, ha nem lenne ennyire csökött értelmű, illetve rosszabb napjain nem fetrengene az önsajnálatban Budapesttől a Mátráig, lenne ideje arra, hogy feltűnjön neki, a barátnőjét mennyire bosszantja a kialakult helyzet.
   -  Ha nem akarsz nálam lakni, akkor mondd azt. De azt hittem, neked jó ez az együtt élés meg ilyenek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Nyűglődve húzódik arrébb, belefé, a plüssel borított támla felé, hogy a nő elférjen részben mellette, részben pedig vele szemben. Eközben elengedi a nő kezét, de csak azért, hogy ismét felvegye a tollat az ingéről, majd lassan, előre- hátra kezdje el döntögetni, hogy a csillámpor fel- felkavarodjon az olajban.
Míg a nő beszél, inkább azt nézi, megállva, hogy ne szóljon vissza: persze, hogy az enyémnek nevezem azt a lakást, hiszen én vettem. Te és a gyerek csak beköltöztetek hozzám. Nem mintha ezeket a gondolatait a viták folytán visszatartaná, hiszen a legcsekélyebb hajbakapásnál elkezdi mantrázni az élősködést, még akkor is, ha időről időre, utólag bocsánatot kér emiatt. Ám a beidegződést nehezen írtja ki magában. Ki tudja, talán könnyebben élné meg az "én"-ből "mi"-be való átállást, ha ténylegesen összeházasodtak volna, mintegy hivatalosítva az együttélésüket.
   -  Nem  vagy vendég nálam.
Óvatosan kezdi el, tovább billegtetve a rózsaszín tollat az ujjai közt.
   -  De nem mondhatom azt, hogy az a mi lakásunk, mert ha legközelebb lelépsz, akkor nem akarom, hogy lelépj a mi lakásunkból, vagy a mi házunkból és magaddal vidd a mi cuccaink felét. Ki tudja, meddig tart ez az egész. Mer' én nem akarok véget vetni ennek, de ha te majd igen, akkor elkezdődik az osztozkodás meg a mindenféle szarságok. Azt meg nem akarom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Különben semmi újdonságot nem mond, tehát nem csoda, hogy a nő is, legalább a felszínen, könnyedén veszi a kijelentését. A kapcsolatuk térdig gázol a problémákban, ezt mindketten tudják, melyek közül messze nem a legnagyobb az, hogy Dwayne nem szerelmes a nőbe. Mégis együtt vannak, most már hónapok óta, stabilan és kitartóan, újfent pedig elkezdtek tervezni a jövővel - de, hogy ez meddig marad így, azt médium legyen a talpán, aki megjósolja.
Így tehát annak sem tulajdonít igazán jelentőséget, hogy Zója most úgy érzi, nem szeretne elmenni. Legutóbb, amikor délután elváltak, akkor sem szeretett volna - nem sokkal éjfél után pedig már porzott mögötte az országút.
Ő az, aki hamarabb felpillant rá, így Zója tekintete már megtalálja az övét. Az arca nem kifejezetten komor, inkább afféle... semmilyen, mint általában, ha bárminemű komoly témáról beszélnek.
   -  Megmondtam. Ez a te döntésed lesz. Úgy lesz, ahogy szeretnéd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mindösszesen hat perc szükséges ahhoz, hogy a zajos, szagos és néha túlontúl csillogó tömegben a mellkasa szorítani kezdjen. Ha teheti, általában mindennemű forgatag perifériáján marad, legyen az iskolai bál - amin kötelező a megjelenése és eleve irtózik a küldetéstől -, vagy motoros fesztivál. Így cseppet sem ellenkezik akkor, amikor Adam a fejével az asztalok felé bök.
A maszatos asztalhoz leülve, lehajtott fejjel veszi elő a telefonját, röviden nyomkod rajta valamit, míg egyetlen, halványkék folt nem kezd el pulzálni a képernyőn, fekete mezőben.  Végül üveggel lefelé dobja le maga elé a fára. Ő különben egyáltalán nem ért a mugli eszközök mágikus tulajdonságokkal faló felruházásához - ám milyen szerencse, hogy Adam- en keresztül talált valakit, aki hajlandó volt, nyilvánvalóan pénzért néhány hasznos funkcióval ellátni a jobb napokat látott telefont. No de lényeg a lényeg: a kölyök még egyben van és nem is messze.
Zója büszke lehet rá, milyen felelős apává fejlődött.
Egy lány tolakodik az asztalhoz, mikor ő épp szólásra nyitná a száját. A hosszú, szőke hajszálak közvetlenül az arca előtt libbennek meg, ahogy a pincérlány már-már háttal állva neki, Adam- hez intéz szózatot. A röhögés és a horkantás keverékével forgatja meg a szemét, majd fonja össze a karjait. Csak adja az Ég, hogy ez a csitri rámozduljon a vámpírra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Amellett, hogy a szavaival áldását adja az eseményekre, valahol mégis, azzal, hogy konkrétan nem mond igent, a felelősséget is eltolja magától. A te döntésed lesz, de egy szóval sem mondtam, hogy egyet fogok érteni vele, vagy hajlandó leszek örülni neki. De tedd, amit szeretnél. Ő egy ideje különben már nem gondolkodik aktívan a gyerektémán, a házassággal együtt ezt is a "távolabbi jövő" feliratú dobozok egyikébe pakolta, különben pedig már úgy van vele: lesz, ami lesz. Most úgy érzi, nem zavarná még egy gyerek. Sőt. Persze ettől függetlenül még lehet, hogy néhány hónap múlva másképp látja majd.
Pláne, ha a nő tényleg elkezdi csokifagyi miatt ugráltatni majd, amire csak lazán felhorkan. Vagy csókolgatni - amit mindenki legnagyobb szerencséjére a manó felbukkanása akadályoz meg, még mielőtt reflexből lelökné maga mellől a kanapén.
A tollat a támla és a díszpárna közé dobja, óvatosan felül, a bakancsa így már teljesen és végérvényesen felkerül az anyagra.
   -  Angyal vagy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Mély szusszanással fordul úgy, hogy a cipői ismét a szőnyegre kerüljenek, vigyázva rá, hogy se a nőt, se pedig a vacsorát ne rúgja a padlóra. A haját kirázza a szeméből, oldalvást ő is először a krumpli után nyúl. Közben legyőzi a kísértést, hogy rákérdezzen, Barcián miért különítget el kanapéalapokat a nőnek, amikor némelyik emeleti mosdó épp, hogy nem esik szét.
Talán van köztük valami.
A féltékenység szörnyetege a lelke mélyén épp, hogy morogni kezd, ám nem ébred fel teljesen. Így jelenet rendezésen nélkül veszi a szájába a krumplit és nyúl, pusztán kézzel egy közepes szelet rántott hús után.
   -  Rossz ötlet. Anya, Amber és Bryar ki fogják kaparni a szemed, ha egyszer, ebben az életben még találkoztok. Aztán megint útlevelet kell intézni meg repjegyet, Apa pedig kijelentené, hogy nem teszi be a lábát Európába. Különben, ha, tegyük fel, véletlenül eljönnének, abból csak a balhézás lenne, mint az összes rohadt hálaadáskor, mióta élek. Én meg arra nem vagyok kíváncsi.
Mintha csak hamuzna, a morzsákat a húsról maga mellett a padlóra rázogatja, aztán né fel a nőre.
   -  Se rád nem kíváncsiak, se rám. Ez már el lett b*szva, ne akard jóvátenni. Majd ünneplünk itthon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kaján vigyora másodpercek alatt olvad le az arcáról: hiába a hely szelleme, a várt műsor elmarad. Adam keresztülnéz a lányon, aki ettől megszeppenve inkább sietve felveszi a rendelését (egy tequila és sör kísérőnek), majd tovalibben. Dwayne szórakozottan néz utána, összefont karokkal könyökölve az asztalra, a szemét akkor veszi le a tovaringó, passzos farmerről, amikor az eltűnik a pult mögött, illetve a vámpír is megszólítja.
   -  Jópofák. Végre megcsináltuk azokat a bűbájokat, amik marhára kellettek már. Kip*csáztuk a fiúkat a lányok szobáiból meg ilyenek és azóta csak csendben lázadoznak. Különben kevesebb baj van velük, mint hittem, eddig nem halt meg és nem is próbált meg lefizetni senki.
Amennyire húzta a száját kezdetben a kinevezés miatt, őt is meglepte, mennyire nem hány be a munka gondolatától manapság. Nyilván ehhez hozzásegít Magnus derék helytállása, illetve az, hogy nem átall csicskáztatni a prefektusokat, ha nincs kedve dolgozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Az összecsukható horgásszékből a lába egy skótkockás plédre lóg, ő pedig, mint a Balatonlellei Napfény Strand ura, a Plázs Királya, nyújtózkodik el a fűzfa árnyékában. Jobbjában jogarként egy újkorában behűtött, mostanra langymeleg Soproni, ölében pedig királyságának hamburger-országalmája, az a fajta hagymás-rántotthúsos-ketchupos, aminek láttán a gyönyörtől összefacsarodik minden mélymagyar szív. Körülötte a családi strandolás kellékei, szíves vackok heverésznek, gumi bizbaszok meg felfújható kurvaanyja, mintha nem is egy hétre, hanem területhódításra érkeztek volna.
Először a vizes labd, majd a gyerek puffan mellette a pléden. Ő legyűri a hamburger utolsó falatját is, az összegyűrt papírtányért ledobja maga mellé.
   -  Ehh... én elvagyok itt, meg még van egy csomó minden a hűtőládában.
Sör. Sör van a hűtőládában, illetve fagyi volt, nagyjából tíz perccel ezelőttig. Eleve nem érti különben, Zója miért pakol ilyesmiket, hiszen büfé is létezik, neki pedig nem kell többször modnani, ha a gyereke fagyit akar, akkor azt is fog kapni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

   -  Téged se viszlek Floridába, ha a lángos árán akadsz ki...
Négyszer járt ott összesen - az egész állam pedig, amellett, hogy egy turisztikai Disneyland, valóságos pénzmáglya. Ő pedig egy ideje nem tartozik a rosszul keresők közé,és látogatásai során sem a turisztikailag felkapott desztinációkat célozta, mégis, az élmény után egész más szemmel nézi az itteni, ezerkétszáz Forintos sajtos-tejfölöst.
Előredől addig, amíg eléri a kisebbik, rózsaszín, fodros fürdőruhás Warrent, hogy az ölébe vegye. A fehér kalapot, amit az anyai féltés nyomott a fejére, nyomban le is húzza róla, hogy felszabadítsa azokat a rövid, hullámos és olyan idiótán göndör fürtöket, amitől a gyerek jelenleg olyan, mint egy félrenyírt bárány.
Fölpillant a nőre - némileg hitetlenül.
   -  Te. Felmondani. Ezt nagyon nehezen képzelem el rólad. Mer' történt valami? Nem vagy olyan, aki otthon marad főzni meg babázni...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Alice eddig a maga imbolygó, bizonytalan módján ült az ölében, most azonban a háta a mellkasának dől. Még nem alszik egyelőre, azzal a sörösüveggel játszik, amit Dwayne előzékenyen a kezébe adott, rázogatja és döntögeti, mint a normális gyerekek a csörgőt.
A férfi gyerekei közel sem normálisak ebben a tekintetben.
   -  Senki sem pótolhatatlan, Sunshine. Sajnos ez ilyen. Az meg mindegy, hogy Alice mekkora, amíg gyereked van, mindig le leszel írva, hogy az elfoglalt szülő, akire nem lehet számítani. Engem azóta tartanak a kispadon, hogy Sean megszületett pedig...
Pedig ahhoz, őszintén szólva, az azt követő időszakban nem sok köze volt. Mégis kiérdemelte a kispadoztatást vele, legalább is azt, hogy ne tekintsék maximálisan feláldozhatónak. Akinek családja van, nem halhat meg - azonnal. Így ő a frontvonalból, nos... továbbra is a frontvonalba került, de legalább már nem őt küldik előre, mint a tacskót a kotorékba.
   -  De ha fosul érzed magad tőle, ne menj vissza. Nekem tökmindegy, mit csinálsz, nem fogunk a híd alá kerülni se. De szerintem megbolondulsz, ha otthon maradsz, neked kell ez a... izé. Ezek az emberek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Részben pihentető, részben pedig bosszantó, amikor általános testőrré fokozzák le - ám, békeidőben az aurorok életének romantikája is megkopik kissé. Mi történt azokkal a régii vágású sötét varázslókkal, akik évtizedekkel korábban még tömegmészárlással ébresztették a világot? Hol vannak a világuralomra törő aranyvérű vakarcsok, hogy kígyós koponyát tetováljanak az alkarjukra? Senki sem tudja.
Szép, új világ.
A találkozási pontot a tizenharmadik kerület egy kisebb, leginkább belvárosi kutyaszaratónak használt parkjában jelölték ki, az ő legnagyobb megelégedésére mindössze pár utcára az otthonától. Nincs is annál demoralizálóbb, mint trolival érkezni. Elnézést, hölgyem, leszállna a kurva táskájával a lábamról? Még ma egy sárkánytojást kell elkísérnem Romániába.
Zsebre tett kézzel, egy vékonyabb bőr kabátban vág át a kavicsokkal felszórt parkon. Elejét véve a kínos téblábolásnak, ő kapott egy szűkszavú személyleírást a nőről, ám így is kénytelen megtorpanni egyszer, hogy körbenézzen a vasárnap délutáni, olyannyira várt napfényben sétálókon. Ophelia Brown. Brown. Állítólag szintén amerikai. És szőke. Viszonylag csinos.
Áh, a padon.
A zsebéből előveszi a bal  kezét, lenéz az órájára, miközben elsétál egy ürítetlen szemetes mellett, tovább a nő felé. Végül másfél lépés távolságnyira áll meg tőle, ami még nem fenyegető, de nem is bizarrul távolságtartó.
   -  Ms Brown? Megvan a cucc?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Adam Kensington háza

   -  Csak azt nem értem, miért ez a nagy lép akárhová. Miért nem a ló? A ló sokkal gyorsabb.
A jobb öklén támassza a fejét, úgy dünnyögi a szavakat a konyhaszéken ülve, a sakktábla túloldalán. A megkopott, fekete királynőt, amit eddig az ujjai közt forgatott, visszateszi a helyére, cserébe ismét felveszi a füstölgő cigarettát, amit pár másodperccel korábban a hamutálca szélére állított. A bábu visszhang nélkül koppan a táblán a lefüggönyözött, hangszigetelt szobában.
   -  Ez feminista baromság biztos - ad magyarázatot a korábbi megállapítására, miközben a haja alól fölnéz Adam-ra – Ne mondd, hogy nincs igazam.
Az egész néhány nappal ezelőtt, május legvégén kezdődött, egészen pontosan Adam kanapéján.  Akkor a fia és a kisebbik lánya is vele tartottak, nem mintha választásuk lett volna, vagy ellenkeznének amiatt, hogy Adam nagybátyjuk holmijai közt garázdálkodhatnak, amíg az apjuk a kedvenc élőholtjával lóg. Akkor a hatéves Sean fedezte fel a sakktáblát és indítványozta, hogy játsszanak. Szó szót követett, végül pedig elhangzott, amit Dwayne Warren törékeny egója képtelen volt megemészteni:
"Értem. Akkor nem tudod, hogy kell ilyet játszani"
Tehát most itt van. Mert nem egy hülye. A cigaretta füstje háborítatlan csíkban kanyarog a plafon felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Na, legalább a nő hogy szórakozik, de legalább amíg visszanyeri a teste fölötti irényítást, ő végignézhet rajta és a csempészárut rejtő táskán is. Ó igen, ezen a ponton megjegyezndő, Dwayne Warren mennyire és visszafordíthatatlanul gyűlöli a sárkányokat, még talán azt is megkockáztatná, hogy fél tőlük. Ha pedig ezzel meggyanúsítanák, egyenes gerinccel is be ismené a félelmát. Elvégre ki az a csökött elmebeteg, aki nem tart azoktól a hidegvérű, repülő, könyörgöm, tüzet okádó szaroktól?
   -  Ophelia - ismétli meg, miközben visszonozza a kézfogást - Dwayne Eric Warren. De leginkább Dwayne.
Ahogy elengedi a nő kezét, vissza is csúsztatja azt a zsebébe, majd leereszkedik a padra, amiről Ophelia az előbb felállt. Két kutyát sétáltató fiatal elsétáll előttük, ő ismét az órájára néz.
   -  A zsupszkulcsnak még kell három perc. Itt van aaaa... - összeráncolja a homlokát, megtapogatja a kabárja zsebeit, majd némileg megnyugodva előhúz egy fekete, kissé megkopott zoknit - Ha szerencsénk van, ebédre már itthon leszünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Csak megvonja a vállát: Dwayne, Erik, neki teljesen mindegy. Amerikaiként csak a tegeződés az, amihez ragaszkodik, és amire automatikusan átváltott volna akkor is, ha Ophelia nem ajánlja fel. Elvégre most bajtársként ketten felelnek a sárkányembrióért, akár a fiatal házasok.
Ahogy a nő rámutat, ő is elmosolyodva pillant le a zoknira.
   -  A Zsupszkulcs Felügyeletnek van egyfajta humora. Azt mondják, ezeket mugli kukákból szedik össze, hogy ne legyen feltűnő. Egyszer egy pucér játékbabát kaptam, aminek hiányzott a szeme. Ebéd közben elbeszégethetünk arról, hogy mi nem feltűnő... - anekdótázik, miközben jobbra-balra néz a parkban. A halványszürke járdáról visszatükröződő napfénytől hunyorognia kell, így végül az arcát visszafordítja a nő és a táskája felé.
A tojás fényes, mégis durva héját épp, hogy egy pillanatra látja, mielőtt Ophelia ismét a pokróc közé rejtené. A szája szépe épp, hogy megrándul.
Sokkal könnyebb lenne rántottát sütni belőle még most, mielőtt mindenkinek csak problémát okoz.
   -  Hmmm? - kissé megrázkódik - Egyszer. Egy nyomozólányt kísértem el. Majdnem széttépte az egyik nagy fekete - alig észrevehető grimaszt vág. A nyomozólány később a barátnője lett, majd egy fájdalmas, mélyre temetett emlék. Néma, ha az iskola határában jár, eszébe jut a nevetése és az a nevetséges, sündisznós papucs, amit mindig hordott. Reméli, hogy boldog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Adam Kensington háza

Ismét leteszi a cigarettát, összekulcsolva őket megropogtatja az ujjait. Nyilván van még pár dolog, amit nem ért, erről azonban nem tehet: racionális embernek született, az ilyen értelmetlenségeket pedig képtelen szó nélkül elfogadni. Azonban nem vár túlontúl összetett magyarázatot, inkább valami olyasmit, hogy a középkorban egy seggfej így találta ki, onnantól pedig mindenki más lusta csicska volt változtatni rajta. Ezzel már bőségesen meglenne a lelki békéje.
Adam lép, ő pedig ezzel együtt közelebb hajol a táblához. Az ő térfelén a bábuknak kicsivel több, mint fele áll a táblán, a többi Adam előtt, valahol némileg örül is ennek, hiszen így kevesebbet kell figyelemmel kísérnie. A szeme összeszűkül, az ajkába harap kissé, az ujjaival hosszú másodperceken keresztül lassan, egyenletesen kopogtatja a konyhaasztalt.
Paramm. Paramm. Paramm.
Persze, hogy nem sejti! Hogy is sejtené, hogy hamarosan mattot kap, de ha tudná, akkor sem valószínű, hogy tudna tenni ellene. A sakk nem egy, nem is kettő, de három vagy több lépéssel előre való gondolkodást igényel, ő pedig erre, egész egyszerűen, nincs kiképezve. Ha arra utasítják, hogy varázsoljon, varázsol. Ha arra, hogy vonuljon vissza, visszavonul. Ha ölnie kell, öl - ennél többre pedig egy hozzá hasonlónak nincs szüksége.
Lassan kinyúl a tábla fölé. Gondolkodik, számol, futólag fölpillant a férfire, végül pedig ő is lép. Nem bravúrosan, de nem is szabálytalanul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

... aztán az egész kurva világ lefolyójában valaki kirántja a dugót.
A téren a kopott pad mellett épp, hogy megrezzen egy falevél. Ők pedig, mintha ott sem lettek volna, tűnnek el Budapest belvárosából.

...

Érzi, ahogy a talpa földet ér, jóval erőszakosabban, mint ahhoz hozzászokott; párától nedves tűlevelek közt esik térdre. Szüksége van pár pillanatra, míg a szédülése csillapodik, hogy hunyorogva kinyithassa a szemét. Vaskos örökzöldeket veszik őket körül, melyek ágain napfény szűrődik át, a feje zsongásán túl valamiféle madárcsicsergést is hall, azonban semmi mást. Megadóan dől előre, hogy megtámaszkodjon a karjain.
Bár zsupszkulcs-beteg -mely a mágusvilág tengeribetegségének kényelmetlen, szédüléssel és esetenként sugárban hányással járó megfelelője -, érzi, hogy az utazás rázósabb volt, mint ahhoz hozzászokott. Legalább is, bár megbecsülni nem tudja, esküdni merne rá, hogy legalább másfél méterrel följebb érkeztek, mint az ideális.
Mert az istenverte minisztériumban képtelenek találni valakit, aki normálisan megbűvöl egy kurva zoknit.
   -  Na? - mély levegőt vesz. Lassan elemeli a kezét a talajtól, összedörzsöli azokat, ám egyelőre nem áll föl, csak elnéz a nő felé - Egyben vagy? Merre tovább?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ismét összedörzsöli a tenyereit, a maradék koszt pedig a farmerjába törli, mielőtt először fél térdre emelkedne, majd felkelne a tűlevelek közül. Kissé meg is rázza magát, akár egy kutya, amikor vizes lesz, pár mozdulattal áttapogatja a zsebeit. Pálca, pénztárca, cigi. Minden megvan szerencsére.
   -  Nem... tudom? - néz el a nő flé a kérdését hallva, majd anélkül, hogy gondolkodna, bámul le a fenekére. Mármint a nadrágjára - Nem, csak retkes. Szétnyomódott rajtad egy bogyó.
Nem tudja, hogy ez idegösszeroppanás-széli állapotba sodorja-e az útitársát, vagy nem, ezena ponton a sárkánylárva állapota jobban érdekli, mint holmi összemocskolódott nadrágé. A nő azonban ellenőrzi a tojást, ő pedig, mivel nem látja, hogy a sárgája kifolyna a táskából, elkönyveli sértetlennek.
   -  Hogyhogy hol vagyunk? Mit tudom én, te jártál már erre - felel türelmetlenül, elvégre neki fogalma sincs róla, az érkezési pontuknak eredetileg hogy kellene kinéznie - Nem ott vagyunk ahol kéne?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Adam Kensington háza

Ahogy a cigarettát az ujjai között tartja, a hüvelykujjával kissé megpiszkálja a szemfogát. Hosszúnak tűnő ideig honol csend közöttük, még ha Adam-nek nyilvánvalóan közel sem kell annyit gondolkodni a lépésein, mint neki.
Értetlenül horkan föl, egyszerre fújva ki az összes füstöt és hajolva a tábla fölé. Sakk-matt. A tekintete báburól bábura ugrik, láthatóan gondolkodik, töpreng, számol. A mutatóujjával megérinti a királyt, majd az egyik bástyát, a szája kissé elnyílik, a szeme összeszűkül.
   -  Ahhh...
A szálat visszateszi az ajkai közé, a következő lélegzetvétele azonban már ekedt köhögésbe fullad. Szüksége van néhány másodpercre, amíg ismét összeszedi magát, a kézfejével megtörli a szemét és ismét Adam-re néz.
   -  Ennek semmi értelme. Mert el tudok még lépni ide... vagy ide - mutat a táblán két teljesen abszurd négyzetre. Bárki, kilencvenes IQ fölött megértheti, hogy valószínűleg összekeveri a királyt és a királynőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Piros kockás papírszalvétáva törli az ujjait, a tekintetét újra és újra visszaemeli a lila, macskaszerű kisállatra. Már megszokhatta volna, mégis a hideg is kirázza, ahányszor a közelébe jön, maga sem érti igazán, miért. Talán a szeme miatt, gondolja, hisz túlságosan emberi, mégis egy macskaféle lila pofájára varrták. Uncanny valley, mondaná, ha ismerne efféle szavakat. Helyette csak megköszörüli a torkát és újabb szeletet szakít a maga paprikás diablo pizzájából.
   -  Tudod, hogy de - fordítja vissza a tekintetét a lányára -, de csak a szokásos. Azt akarja, hogy ne dolgozz egy kocsmában. Mondjuk ebben igazat adok neki.
Sosem ártotta bele magát igazán a lánya magánéletébe, csak akkor, ha ő kifejezetten erre kérte. Hiába ismerik egymást közel tizenöt viharos éve, az apa-szülő kapcsolat mégsem alakult ki olyan erőteljesen közöttük, mint a fiatalabb gyermekeinél. Valószínűleg a kihagyott évek, a felhalmozódott tagadás és gyűlölet és az, hogy isőközben ő maga is felnőtt, felelős azért, hogy Alice-szal szemben már most jóval védelmezőbb, mint Mina esetében valaha. Épp ezért is, bár a szavai akár szemrehányóak is lehetnének, a kiegészítő vállvonás tudatja a lánnyal: különben azt csinálsz, amit akarsz.
Összeszorítja a száját, amíg nézi, hogy Mina megbűvöli az italát. Az elemi mágia, a téma amit mióta csak kiderült, kényesen kerül, és inkább harapná le a saját nyelvét, mint hogy elmondja, amit gondol.
   -  Öööhm... - rántja magát vissza a jelenbe - Orvoshoz megyek. Mióta nincs csecsemő a házban anyád engem akar babusgatni. Most a fejébe vette, hogy rohad a tüdőm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

   -  Rendben van, te tudod.
Egy elmerengő félmosollyal hagyja rá, mielőtt harapna egyet a pizzájából. A pub közönsége miatt egyáltalán nem aggódik különben, hiszen a környéken mindenki ismeri őt, illetve tudják, hogy Mina történetesen a lánya - ezek után pedig kocsmabútor legyen a talpán, aki bántani vagy zaklatni merészeli a őt. De ha mégis megtörténik, neki továbbra sem alantas verekedni.
   -  Ja... néha gondolok rá, hogy könnyebb lenne még egy gyerekkel. Lehet, hogy egyszerűen veszek neki egy kutyát.
Poopieface Jeremy hosszú évekkel ezelőtt, egy szomorú szombat délelőtt döcögött át a szivárványhídon, és bár sosem vallaná be, hiányzik neki az öreg, fogatlan, szagló négylábú. Zójának akkor azt mondta, a tetemet leadja az állatorvosnál, tegyenek vele, amit akarnak, helyette azonban a Duna partján temette el egy fás, bokros területen. Többször gondolkodott már rajta, talán be kéne szereznie egy újabb kutyát, hisz' bármennyire gyűlölte az esős, hajnali sétákat, a lelkének jót tettek a magányos körök. Majd talán egyszer.
Bár kétli, hogy bárki olyan lesz majd, mint Poopieface.
   -  Na... hol találtad? - élénkül meg azonnal és felejti el a mindössze szájhúzásnyi, kósza melankóliát - Mennyiért? Ha kell, kifizetem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Egy halk horkantással engedi el végül a továbbra is kényes témát: nem, már nem kell attól tartani, hogy további családbővítést tervezne. Függetlenül attól, hogy a korábbiakban sem tervezte meg igazán a dolgot, csak hagyta, hogy Zója és a többi nő szeszélye oda sodorja, ahová szeretné. Sok beleszólása valójában nem volt abba, ki mellett köt majd ki; mindössze a felesége az, aki végül megelégelve a viselkedését és a vérmérsékletét nem dbja az utcáta.
   -  Tudod, hogy leszarom, hogy milyen a kutya, csak kutya legyen - belekortyol a Mina ltal jótékonyan lehűtött sörébe, majd rekedten köhög párat. A kézfejével megdörzsöli a szemét.
   -  De megígérem, hogy egy fogatlan korcsot fogok elhozni megint.
Leteszi a poharát, mindkét könyökére támaszkodik az asztalon. Csak tudná, honnan örökölte ez a lány a megmentési kényszerét, mert tőle biztos nem, az hétszentség. Talán az anyjától, vagy azoktól a női ágú rokonoktól, akik korábban körülvették.
   -  Hatszáz mi? Dollár? Galleon? Forint? - vonja fel a szemöldökét kissé - De én benne vagyok különben. Már ha tényleg működik és nem egy roncs.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Mintha csak tegnap lett volna.
Másfél évvel ezelőtt a kastély épp ugyanilyen csöndes és nyugodt volt, amikor legelőször hagyta el az irodáját, hogy fázva-unottan éjszakai őrjáratra induljon. Akkor gyűlölte minden pillanatát, nem is vette komolyan igazán, honvágya volt, a feladatot pedig egyenesen a személyével szembeni inzultusként élte meg. Gyűlölöm a kölyköket és ők is gyűlölnek engem, mondta, majd hangoztatta hosszú éveken át.
Atán, ahogy egy rossz cipő, ő is belekopott és beleszelídült a feladatba. Mintha csak hazatérne, zárja be a Defenzori szoba ajtaját maga mögött, csúsztatja zsebre a kezeit, majd indul el a megszokott, magányos útvonalán.
Összesen háromévet töltött az iskolán kívül, ám az országban, ahol, és ezt már a lelkében biztosan tudja, bizonyára otthonra talált. Nem volt szükség rá, a feladatokat fiatalabb kollégájára hagyta, ő pedig meg is könnyebbült tőle, hogy a kastély falaitól túl, ismét önmaga lehet. A munka és család axisán pedig furcsamód még csak nem is kell egyensúlyoznia többé. Most már könnyedén jön, nem küzd, nem drámázik.
Csak élvezi a langymeleg semmit.
Elfojt egy köhögést, megköszörüli a torkát, ütemesen kaptat fel a kő lépcsősoron. Amerre jár, gyakran hall suttogást vagy lábdobogást, ő jótékonyan tetteti magát süketnek akkor. Valójában kapóra jön a kellemetlen híre, hisz anélkül tartanak tőle, hogy bármit tennie kellene. Dwayne Warren, a diákok réme.
Előre tart tőle, mennyiben változik ez majd, ha hamarosan a fia is átlépi ezt a küszöböt.
Az erkélyt minden alkalommal útba ejti ilyenkor. Tudja, ha hormonokkal küldő tinédzser lenne, ő is ide csábítaná a többi lányt, ha pedig üresen találja, megalább rágyújthat, mielőtt alámerülne a jóval lohasztóbb alagsorba. Nocsak, és mit lát, azonnali kapás.
   -  A takarodó elmúlt. Befelé - szól rá a lányra anélkül, hogy érdekelné kicsoda, mit csinál, miért van ott, ahol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Egy lány. Valamiért az erkélyről mindig lányokat kell összeszednie, ők azok, akik olyannyira romantikusnak találják ezt a huzatos, középszerű helyet. Lám, most is. Sem a vonásait, sem pedig dacos pillantását nem tudná kivenni, csak a haján megcsillanó, sápadt holdfényt látja, azt, ahogy karba font kézzel a korlátnak dől. Nagyszerű - talán túlságosan hamar örült a hírének, három év pedig mégis elég volt hozzá, hogy az újabb diákok már ne meneküljenek előle nyüszítve, amikor meglátják a folyosón. Mégis mit művelt Bertalan eddig, kártyázni tanította őket. Félreértés ne essék, nem zavarja, hogy nem fossák össze maguk a közeledtével a diákok. Azonban, ha nem óvakodnak tőle, még a végén megeshet hogy dolgoznia kell.
Gyűlöl büntetőmunkát osztani. Hasztalan, nevetséges, a felügyelet pedig kire hárul? Nyilvánvalóan rá.
   -  Ez nem kérés volt - nyomatékosítja szavait még mindig az ajtóban állva - Ha akarod, az óvodába is mehetsz. Ha innen picsán rúglak, pont ott fogsz landolni. Na mozgás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

A lány közelebb sétál, az ő szemöldöke pedig minden lépésnél egyre magasabbra emelkedik. Beszarás, ez halálosan aranyos, most keménykedni fog vele? Mit szeretne tenni, megüti azzal a törékeny kis kezével? Bájos.
A való világban töltött három év alatt egészen elfeledkezett az itteni diákok összetételéről és arról, hogy némelyik olyan magasan hordja az orrát, hogy csoda, egyelőre műholdak nem keringenek körülötte. Arra azonban pontosan emlékszik, hogy kezelte ezeket a penészvirágokat régen, akik végül mind megtörtek a keze alatt. Valakinek több kellett, valakinek kevesebb, valakihez erőszak, valakihez némi taktika.
   - Talán tudod, hogy gyengélkedő is van a másodikon - válaszol ridegen.
A hangsúly. Ez az él. Bár a hányni jöttem ki- kifogás számára új, ezt egyelőre úgy dönt, el is engedi a füle mellett. Az arca grimaszba rándul.
   -  Dwayne Warren. Jobb, ha megtanuljuk egymás nevét, a következő hónapban bőven elég időt fogunk együtt tölteni, amíg büntetőmunkán leszel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Erre... nem igazán számít. Pontosabban arra, hogy a bemutatkozásakor a lány rögtön több lépést tántorodjon hátra, a szemei pedig kistányérrá kerekedjenek. Azok, akik beleállnak a szigorába, leginkább a büntetést vagy a konkrét ordítást követően szoktak visszavonulót fújni; az kevés, aki ennyitől meginog.
A szeme összeszűkül, a félhomályban kutatón fürkészi a lány vonásait - talán csak be van nyomva, amiatt viselkedik így. Messze nem ő lenne az első, akit egy vödröt a kacsójába adva invitálna meg a Defenzori szobába józanodni, hogy amikor kitisztul, még frissében ejthesse meg az atyai lebaszást. Do as I say, not as I do.
   -  Kinek...
Kinek a kölyke vagy te? Ez az első, ami megütközve megfogalmazódik benne a lány válaszára. Errefelé nagyon kevesen tudnak a Zójával való közös múltja részleteiről, a legközelebbi barátai közül sem mindegyik. A kastélyban a házasságuk előtt sem olt titok, hogy a nő a közös lányukat neveli, később pedig két fiatalabb gyerekük is született. Azonban az ezt megelőző idő, illetve Zója családjából való távozása már nem publikus információ. Hacsak...
   -  Hát ez csodálatos - mormogja végül. Machay. Ha a lánya nem viselte volna ezt a nevet évekig, így nem szokott volna hozzá, most arcának komor kifejezése ismét grimaszba rándulna - De ez a tényen semmit sem változtat, kedves Machay Adél, ha nem mozdulsz meg azonnal, akkor a seggeden fogsz a hálókörletedig csúszni. A családodat meg csókoltatom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Az épp, hogy a félhomályos folyosóról kiszűrődő fényben nem látja igazán a lány vonásait, így azokat az apró rezzenéseket sem kapja el, amik arra vonatkoznának, hogy beteg és rosszul érzi magát. Hallja, hogy a hangja cseppet megremeg, amíg beszél, azonban nincs oka rá, hogy ennek különösebb jelentőséget tulajdonítson.
Valójában a saját megütközésén való uralkodás az, amin dolgozik, ahogy állja a lány csípős tekintetét. Az információk fényében nem csodálkozik, hogy ennyire felvágták a nyelvét; ha ezt a lány jelenleg nem rajta, hanem kívülállón köszörülné, még szórakoztatná is a tény. A Machay- vérmérséklet, a mindennapokban bőven van szerencséje hozzá, a felesége és a gyerekei is örökölték, akik köszönik szépen, legalább másfél évtizede hajszolják zsibbasztó alkoholizmusba.
Bármikor meghalna értük, de néha igazán elmehetnek a picsába a vérükkel együtt mind ott, ahol vannak.
   -  Hmm-hmmm. Rendben. Ha így akarod csinálni, akkor így fogjuk csinálni.
Nincs türelme a kölykökhöz. Sosem volt. Valójában az Úr csodája, hogy Nina volt az egyetlen, akit megütött közülük, őt is magánéleti, már rég elfeledett okokból. Ha a lány szeretne az első lenni, akit a visszatérése után megagyal, a legjobb úton halad hozzá, jelenleg ugyanis messze nem érzi a lelki erőt magában ahhoz, hogy leálljon vitatkozni vele. Ahogy Adél a folyosóra lép tehát, ő a biztonság kedvéért a felkarjánál fogva állítja irányba, majd mutat előre.
   -  Defenzori iroda. Most. Szedd a lábad, nem érünk rá.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Nem kell félteni: két csecsemőt nevelt föl. Abban a pillanatban tehát, hogy a lány megtántorodik és öklendezni kezd, ő nyomban ellöki a karját és hátrál el tőle. Az apai és aurori reflexek nem hagyják cserben, és bár egyáltalán nem az első eset lenne, hogy egy diák lehányja a ruháját, ezt most sikerül elkerülnie.
Pár lépéssel mögötte áll, míg a lány a táglákba kapaszkodva leginkább a falat, valószínűleg pedig a márványpadlót és a saját cipőjét hányja össze. Az arcán érthető undor fut át, elfordítja a fejét, bár végignézni így nem fogja, remekül hallja a produkciót. Meseszép. Tényleg csodás. Szombat éjjel van, persze mi másra számított, ez a műszak rendszerint három-négy sápadtan gubbasztó diákkal a kanapéján végződik.
Nem neheztel rájuk különben, miért is tenné, ő ugyanezt művelte - és műveli a mai napig -, ha nem rosszabbat. De meg kell érteniük valamit: ha bebaszol és hülyeségeket művelsz, annak viselned kell a következményeit. Addig szerencsések, amíg ez a következmény mindössze a tőle kapott, komolyan egyáltalán nem vett fejmosás.
   -  Na gyere, hercegnő, most leülsz egy kicsit.
Nem törődik esetleges ellenállással, a vállát átfogva vezeti vissza a folyosóra, hogy az egyik fal melletti padra kényszerítse őt. A mozdulata nem erőszakos, de ha szükség van rá, legyűri az ellenkezést.
Ha Adél leül, ő eztán guggol le vele szemben, hogy az arcát fürkészve közelebbről is felmérje a károkat.
   -  Csak ittál vagy be is szedtél valamit? - hagyja, hogy a korábbi durva él kivesszen a hangjából. Bár szigorúan figyeli a vonásait, leginkább érdeklődőnek tűnik - Nem kell beszarni, nem fogsz belehalni, de jobb ha elmondod, hogy mivel számoljak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Csak figyeli, ahogy a lány mély levegőt vesz és általánosságban véve lassan megnyugszik a hűvösben. Magával a tócsával nem foglalkozik, arra vannak a manók, különben is varázslattal pillanatok alatt eltüntetheti bárki a mocskot. Az ő feladata és fókusza jelenleg mindössze arra irányul, hogy Adél jobban legyen, cseppet összeszedhesse magát, hogy utána tiszta fejjel és újult erővel mennydöröghesse rá atyai szidalmait. A drog az rossz, az alkohol az rossz, ha szexelsz, meghalsz. Ámbár az ő rögtönzött kiselőadásai inkább arra irányulnak, hgy ha mindenképp szétcsúszásra kerül a sor, akkor azt az ember fia-lánya lehetőleg olyan körülmények között tegye, hogy véletlenül se eshessen le a kastély egy nyitott erkélyéről.
A lány elvigyorodik, az ő homloka ráncba szalad, nem igazán érti a viselkedés - na de mit is vár az ember valakitől, aki nincs egészen képben. Alkoholszagot nem igazán áraszt, tehát valamiféle drogra tippel. A visszarendelésének egyik nyomós oka a kastély környéki drogepidémia megfékezése: és bár ő nem ért egyet a kábítószerekkel szembeni háborúval, teszi a kötelességét. Ez a másik indoka annak, hogy nem hagyja magára Adélt most. Ha be van nyomva, akkor bizony beszélni fog.
Azonban.
Elsőre egyáltalán nem érti, miként és hogyan jón szóba a felesége. A feje oldalra billen, szája elnyílik, a kérdés már ott fogalmazódik a fejében, amikor az annyira fiatal és annyira ismerős szemekbe néz. Nagyon hasonlítanak azokra, amik még az Egyesült Államokban, a sorsot megpecsételő hírt közölve, riadtan néztek vissza rá.
   -  Ohh... - váratlan. Az arcára is kiül, hogy elveszti a gondolatai fonalát. De épp, csak egy pillanatra - Anyádék tudják?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Tudja, hogy ő ehhez kevés.
Különben semmi köze sincs hozzá, néhány évvel korábban pedig vissza sem kérdezett volna, hanem csöndben magára hagyta volna a lányt a problémáival. Nem kegyetlenségből, nem érdektelenségből, nem undorból, hanem, mert ez nem az ő hatásköre. Az évek során kialakult ugyan, hogy a diákok őt, mint az iskola védelmezőjét gyakran keresték meg a biztonságukat nem érintő kérdésekkel, ezekben az esetekben azonban leginkább másokhoz irányította őket. A feleségéhez, például, ha ő ne volt elérhető, a házvezetőkhöz - bárkihez, igazából, csak ne hozzá.
Aztán gyerekei születtek, Mina felnőtt, egyszerre pedig elkezdett másképp tekinteni ezekre a semmirekellőkre. Dwayne sosem volt egy kifejezetten empatikus ember.
Azt azonban az eltelt években megértette, nem árt úgy viszonyulnia a diákokhoz, ahogy szeretné, hogy az ő gyerekeivel bánnának. A lány bizonyára nagykorú vagy ahhoz közeli, de ha nem is, ezen a ponton megtehetné, hogy vagy feláll mellőle és otthagyja, vagy pedig a házvezetőjéhez kaséri, oldja meg ő. Ám, jelenleg inkább megfeledkezik erről.
Vajon Zója is így nézett ki, amikor ő magára hagyta majd' harminc évvel ezelőtt?
Csak figyeli a lány arcát, ahogy a légzése szépen egyenletesebbé válik, bár a bőre még sápadt és nyirkos.
   -  Amíg az iskolában vagy, addig nem bánthat senki. Remélem, tudod. - üres szavaknak tűnnek, de igazak: ezek közt a falat között senkit sem fognak bántani, amíg ő itt van. A súlyát kissé átteszi az egyik lábáról a másikra, ahogy kezd egészen elgémberedni.
   -  Mert a gyerek apja csak akkor marad veled, ha elvehet? - ráncolja a homlokát teljesen értetlenül - Nem kell belemenned ebbe a zsarolásba és beszélek vele, ha szeretnéd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

A fia születése óta ez az első év, amikor karácsonyi ügyeletbe osztották. Kimondatlan szabály a parancsnokság berkeiben, hogy a családosok azok, akik otthon tölthetik az ünnepeket - ő pedig most először esik ezen kategórián kívülre. Nem, a családi állapota továbbra sem változott, mindössze a legkisebb lánya töltötte be a tizedik évét, ezzel együtt pedig Dwayne is elvesztette az előjogait. Fájó szívvel tehát, de kénytelen volt magára hagyni a kényelmes, előmelegített kanapéját, a felesége bejglijét, a fűszerezett borát és a reggelt már a kirendeltségen kezdte. Általános esetben Budapesten várakozna, csak akkor utazik vidékre, ha a szükség szólítja.
Az pedig reggel hat óra két perckor szólította őt. Akkor kandallóba szállt, percekkel később pedig már a begyűjtők sötétszürke egyenruhájában, nyűgösen ballagott végig a kirendeltség recsegő parkettáján. Azóta pedig kávé cigaretta, cigaretta pedig kávét követ; jelenleg az előbbivel az ujjai között áll meg az iroda hosszabb, üresen hagyott falát borító, jókora országtérkép előtt. A képen nevek mozognak rendületlenül, ha Bogolyfalvára pillant, látja a sajátját és Bertalanét is, ha pedig oldalra lép párat... a másikat, rikító vörös tintával, folyamatosam pulzárva a papíron. Hévíz. Ki az úristen megy Hévízre?
   -  Szóval... adsz még neki időt, vagy...?
A válla fölött pillant oldalra a tőle nem messze álló kávéfőzőhöz sétáló férfire. Őszintén kedveli a srácot, évek óta dolgoznak együtt, eddig pedig nem igazán lehetett rá panasza. Majd jött Krise. Karácsonykor. Amikor ő még otthon akár még ágyban lehetne a feleségével, de nem...