Jó ötlet ^^ a második, hogy nekem mutatod
Mikor csináljátok?

Tök jó ^^
Mehetek Veled?

Ó, én okos vagyok! El tudok számolni 20-ig *-*

Nem, semmiképpen

Az jó lesz ^^ melyik felül, melyik alul?

Leonie

* A picurinak mindene megvan hozzá, hogy komoly babázást csaphassanak. Az apukája egyetlen hercegnője lévén lényegében mindent megkap, amire csak kinyitja a száját. Van vagy 18 babája, megszámlálhatatlan mennyiségű plüsse, Barbie babák, babaházak, babaruhák és minden, mi szem-szájnak ingere. * - Juuuj! Nekem is ilyen sok babám van! *Mutatja a kezével, miközben hadonászik, hogy még nagyobbnak látszódjon az ilyen.  Elég sokáig el tud már számolni a korához képest, de azért ekkora mértékben még ő sem ismeri a számokat. * - Ez jó ötlet! Majd gyere fel hozzánk! * Magyarázza, miközben felmutat a plafon irányába a kis kezével. Reméli, hogy tudja hol laknak, mert egy kicsit kacifántos az eljutás. Sokáig ő is eltévedt volna, ha az anyukája nem mondja neki, hogy ne ott forduljon be, hanem a másik sarkon. Elgondolkodik azon, hogy vajon Leonienak mekkorák lehetnek a testvérei, elvégre ő maga sem sokkal lehet fiatalabb a nővéreinél. * - Hány évesek a tesóid? Az enyéim 19 évesek, ikrek. Külsőre teljesen egyformák! * Súgja meg a nagy titkot a lánynak. Tudja ő, hogy nem minden iker egyforma, de szereti közölni, hogy az ő ikrei bizony azok. Belsőre már kevésbé, de attól még jól kijönnek. * - Hogy hívják őket? És… * Tűnődik el az állát dörzsölgetve. Valójában még azt sem tudja, hogy az újdonsült játszó pajtiját hogy nevezik.*- Téged hogy hívnak?  Én Riri vagyok. De nem ez ám az igazi nevem! * Suttogja ismét a lánynak, mintha valami nagy titok tudója lenne. Ez csak egy becenév, amit nagyon szeret, de bárhogy hívhatják lényegében. A Sárát nem használja, de azzal sincs nagy baja. Annyi, hogy furcsa neki, hogy benne van a sár szó. A mamikája nem szereti, ha piszkos a kicsi lány, de ő nehezen tud úgy játszani, hogy ne koszolja össze magát. A fókás játék legalább tiszta, és a főnix emlékezetét is sikerült visszacsalogatnia. Vele együtt kezd nevetni, majd odanyújtja neki a labdát, hogy most ő jön.  Szívesen megnézné, hogy Leonie milyen fóka, ha már a kezével olyan ügyesen bűvészkedett.  Akkor is nagyot kacag, amikor a vörös hajú leányzó szintén pisztollyal kezd lövöldözni a diákokra. Úgy kell nekik, minek jönnek olyan földre, amit két ilyen bátor harcos véd. Nem érdekli, hogy furcsán néznek rájuk, meg az sem, hogy nem mindegyik tervez meghalni. Ők lelőtték, számára nem léteznek. * - Trooooll! De büdii! * Visítja Leonienak, majd vele tart az asztal alá és követi a mászásban. Helyeslően bólogat a lánynak* - Lelövök mindenkit.  *Ismétli az utolsó szavait, egyfajta bizonyságképpen, hogy ő bizony bárkit lelő hidegszívvel. Azt se bánná, ha egy tanár lenne az illető. Mármint, Szebi bácsit inkább nem, mert ő gyerekeket szokott enni. De a többieket simán. Kimászik a padra, s várja, hogy jöjjön utána felfedezőtársa.*

Javasbácsi

* A pici hercegnő úgy határozott, hogy ma neki az udvaron kell játszania. Az anyukája mostanában nem nagyon ér rá, hogy elvigye a játszótérre meg sajnos sokáig rossz idő is volt. Ma viszont szikrázó napsütés lengi be az egész területet, felhőnek meg télnek nyoma sincsen. Igazi játszós idő ez, így felpakolja az összes olyan játékát, amire szüksége lehet, s vidáman elindul az udvarra. Van nála színes kréta, pöttyös labda, egy szőke hajú baba meg egy játék unikornis. Vidáman szökdécselve halad le a számtalan mennyiségű lépcsőn, határozottan szeli a kanyarokat, és mindösszesen kétszer gurult el a labdája, úgyhogy kifejezetten ügyesnek mondható ma. Kitárja az iskola hatalmas bejárati ajtaját, rögtön a szökőkúthoz siet és lepakolja mellé a cókmókját. Most leginkább a rajzoláshoz van kedve, ezért előkapja a kabátzsebéből a színes krétákat, leguggol és átadja magát az alkotás élvezetének. Tudja, hogy a szép kabátjában nem szabad leülnie, meg azt is, hogy beteg lesz attól, ha a hideg kőre leteszi a popsiját. Először kékkel rajzol egy házikót, majd feketével jó nagy kunkort fest a kéményhez. Hideg van, fűtenie kell az ott lakó családnak, akik most kinn vannak a kertben. Ott áll egy nagy fa, meg sok virág. A gyerekek labdáznak, a felnőttek meg állnak és nézik őket. Nem messze tőlük egy sárkány figyeli a családot, de nem bántja őket, aranyos kis jószág.  Az égen egy narancssárga napocska mosolyog a kedves képen. Miután ezzel végzet megunta az alkotást úgy dönt, hogy inkább Sawával, a babájával, meg Lekkivel az unikornissal folytatja inkább a játékot.  Ráül a labdájára a szökőkút mellett, s annak peremén kezdi el mozgatni a figurákat. Sawa, a hercegnő éppen egy erdőben sétál, és énekelget.* - Imádom az eccavút, imádom az eccavút! * Dalolja a kislány a baba helyett, majd arra vágtat Lekki is, a patadobogást a szájával próbálja imitálni.* - Jaaj, itt egy egyszarvúúú! * Kiáltja lelkesen a kislány. Óvatosan a patás irányában mozgatja hercegnőjét, miközben a lovacska távolodni próbál a királylány elől.* - Nyihaha, nyihaha!* "Mondja" kétségbeesett hangon a pici lány.*

Ijesztős bácsi

* A hercegnő tovább kergeti az unikornist, aki még nem fárad, ellentétben a királylánnyal, aki a magas sarkújában nem bírja követni a patás iramát. Így a szőkeség ledobja az aranyszínű topánkáit és úgy ered a varázslény nyomába.* - Várj meg eccavúúú, van nálam répa! * Próbál könyörögni Sawa kényes hangján a pici lány. A királylány igazándiból már nagyon dühös, mert az apukája, a bölcs király megígérte, hogy kaphat unikornist, de eddig egyet sem tudott neki szerezni. Milyen dolog már az, ha a király szava sem ér semmit?! Ezek a buta unikornisok azt hiszik, hogy nekik bármit szabad? Sawa olyan gyorsan szalad, hogy megérinti az egyszarvú farkszőrzetét, mire az rúg egy hatalmasat, s az elkényeztetett hercegnő sápítozva elrepül. A szegény állat nem így tervezte a kalandot, de legalább szabadon elmenekülhet, úgyis dörög az ég. Hogy mit csinál? De hát nincs felhő, süt a napocska, mi ez a hang? A törpilla felpillant az ég felé, ahol szikrázó napsütéssel találja magát szemben, azonnal el is takarja a kék szemecskéit, mert bántja az erős fény. Miután kitisztult a világ körbenéz, hogy meglelje a furcsa hang forrását. Szinte azonnal megpillant egy magas, ijesztő férfit, aki épp őt nézi. Gyorsan leesik neki, hogy ez vagy a bácsi gyomrából jött, vagy valami fenevad, és morgott rá. Ijedtében felnyüszít, Sawa kisasszony és Lekki pedig a szökőkútban landolnak. Menekülvén a férfi elől ösztönösen hátratolat, ami egy gumilabdán nem éppen biztonságos dolog, azonnal leesik popsival a földre, sőt a könyökét is beüti a szökőkút peremébe. Éles fájdalom nyilall a kicsi könyökébe, majd pár pillanatra lezsibbad az egész alkarja. Kétségbeesetten nézi a kacsóját, majd miután visszatér bele az érzés ismét a rémisztő alakra pillant. Szerencse, hogy már szobatiszta, vagy 4 éve még bajba lett volna a tisztaruhával.  Ki lehet ez a bácsi? Nem is látott még ilyen színű embert, a lengyelek meg a magyarok teljesen máshogy néznek ki. Talán ő a vasorrú bába, aki miatt nem akarják engedni, hogy annyi édességet egyen? Vagy a fognyűvő manó? Annak túl nagy, inkább a Jancsi és Juliskából a boszorkány lesz. De azt már megölték, vagy nem? Ki tudja, hány testvére volt annak a gonosz néninek. Ajkai remegni kezdenek, látszik, hogy ebből hamarosan bőgés lesz. Tétován a rajzára pillant, amin egy barátságos sárkány mosolyog a családra. Azt mesélték, hogy ha megijedsz, vagy mérges vagy, akkor jön elő a varázserőd. Az első kipottyanó könnycsepp kíséretében drukkolni kezd a rajznak, hogy keljen életre, majd pedig az ő védelmére. Végtelenségnek tűnő másodpercekig nem történik semmi, a picur keserves sírásban tör ki, s először megszólítja a férfit. * - Ne egyél meg! *Az anyukája tanár, azt ígérték, hogy senki nem fogja bántani.*

Mer' nekik nincs ecca eccavújuk

sziasztok

Gál Botond - 2013.03.11. 21:21

Én is, én is !

Bácsi

* Kétségbeesetten szipogva fordul vissza ismét a sárkányát ábrázoló rajzához. Még nem vesztette el teljesen abban a hitét, hogy ő most érik boszorkánnyá, és menőzhet mindenkinek, hogy ő bizony nem született annak a kuglinak, vagy minek. Igaz, most elsődlegesen nem a dicsekvés a célja, hanem az, hogy ne váljon a rémisztő zsákos ember zsákmányává. Igen, zsákos ember, közben sikerült beazonosítania a rémet, akinek nyilvánvalóan sikerült elhagynia a puttonyát. Gyerünk Süsü, kellj életre! Reményvesztetten kinyújtja a föld felé a kezét, hátha akkor áradni fog belőle a mágia, és végre meghallgatásra talál a könyörgése. Mivel semmi nem működik, ezért kénytelen szembenézni a mumusával, valamit cselekednie kell.  A férfi óvatos léptekkel közelít felé, mintha nem akarná még jobban megrémíteni. Vagy így cserkészi be az ebédjét, a nagyszülei cicái is sokszor settenkednek. Most mer először az arcára nézni, be kell látnia, hogy ijesztőbb, mint Szebi bácsi. Való igaz, hogy nincs botja, amivel üthetne, de szemmel láthatóan tökéletesen működik a lába, nem tudna elfutni előle. Mire feleszmél, a férfi már ott guggol mellette, s megmenti Sawát meg Lekkit attól, hogy vízbe fulladjanak. Lehet, hogy inkább őket akarja megenni helyette, amiért így elsírta magát? Még nem tudja eldönteni, hogy pontosan milyen szándékok vezetik a férfit, érdeklődve figyeli annak minden mozdulatát. Talán a gyanakodva jobb szó lenne, a szemeit le sem veszi a rém kezeiről, aki mintha keresne valamit. A pici lány nyel egy nagyot, egy kicsit már kevésbé sír, a mancsával megtörli az arcát és riadtan bámulja a vele szemben ülőt, aki egy kendőt nyújt felé. Az ajkába harapva szipog egy nagyot, miközben tétován átveszi a mintás anyagot. A férfi szeméből mintha nem azt olvasná ki, hogy finomnak találja szendvicsben, sokkal inkább bűnbánónak látja. Zavarodottságában el is felejti megköszönni, amit kapott, inkább csak újra felül a labdájára, s az ölébe teszi a kendőcskét. Félszegen a játékai után nyúl, alaposan megtörli őket, főleg a szőrös-hajas részeket, azok nagyon átáztak. A hercegnő ruháját majd le kell venni, azzal most nem sokat tud kezdeni. Egy utolsó nagyot szipog, kezdi felfogni, hogy sikeresen megúszta azt, hogy ő legyen a férfi mai ebédje. Visszanyújtja a kendőjét, halkan mintha egy köszönömöt mormolna. Már nem fél annyira, de még mindig furcsa neki ez az ember. Miért nem szól hozzá, talán nem tud beszélni?  Óvatosan előre-hátra kezd hintázni a labdáján, valószínűleg a feszültséget vezeti így le.  Zavarodottan tekergeti az ujjacskáit, amikor is bevillan neki, hogy beverte a könyökét. Már szinte nem is fáj, de azét inkább feltűri a kabátja ujját, hogy megnézze mi a helyzet. Csak egy kicsit pirosabb lett, a ruhák felfogták az ütést. Hozzá van szokva az ilyen sérülésekhez, ha nem hozzák rá a frászt, akkor is mindig beüti magát, ebben teljesen olyan, mint a nővére. Visszaöltözik, majd ismét a férfire terelődik a figyelme. Ismét megszólal, ezúttal is motyogva.* - Ki vagy? *Nem szokta így letegezni a felnőtteket, de lányos zavarában nem ügyel az illemre.*

Itt annyira nem, de esik.
Papuska <3

Itt is valami vizes hó esik.

Hétvége van apuci, viszel vidámparkba?

Mamiiiiiiiii <3
Akkor mehetek veled a baglyokhoz törpi koncertre? *________*

Bea <3 nem

Nekem is ez a gond

Nekem már rég az ^^

Leonie

* Vigyorogva bólogat a lánynak, akivel már annyit nevettek ma, hogy kezd fájni az arcocskája. Nagyon jól ellesznek odafent, vannak kifestői, színes ceruzái, zsírkrétája, sőt vízfestéke is. De ha a vörös pajti nem szereti ezeket, akkor tudnak teadélutánt tartani, babázni, vagy akár plüssökkel szórakozni.  Ha szerencséjük van, akkor az anyukája is beszáll játszani, mondjuk életre kelti az egyik sárkány makettet, vagy ilyesmi. * - Mit szeretnél játszani? Szoktál kifestőzni? * Kérdi csillogó szemekkel a leendő házigazda. Fog felhozni sok csokis sütit, hogy ha megéheznének a nagy játékban.* - Csak kívülről egyformák, belülről nem. Letti kedves, Vivi meg vicces. * Meséli komoly hangon, mint aki valamit tudományosan szeretne elemezni.* - De Letti sokszor parancsolgat, hogy mit ne csináljak. Vivi szerint stéber. * Folytatja elmerengve, miközben beletúr a hajába.* - Te tudod mit jelent az? * Teszi fel a következő kérdését érdeklődő hangon. Csak hallotta, amikor a nővérei tépték egymást, de senki nem árulta el neki, hogy Vivien mit mondott akkor. Lehet, hogy valami csúnya dolog? Reméli, hogy nem, mert nem akar csúnyán beszélni, azért haragszik a mami. Ezzel hamar nem foglalkozik, amikor Leonie elmeséli, hogy szeretne egy ikertesót. Hangosan felkacag, miközben a fejét rázza. Ő is örülne egynek, akkor nem lenne olyan egyedül. Ha nem járhatna oviba, akkor szinte csak nagy barátai volnának itt Magyarországon.* - Ők szokták csinálni, amikor vizsgáznak. Huh! * Kiáltja a végén, miközben a két kis mancsát a szájára tapasztja. Ezt nem szabadott volna elkotyognia, mert megígérte, hogy nem szól róla senkinek. Főleg az anyukájuknak nem, mert Ő is tanár, nem örülne, ha megtudná. Próbál úgy tenni, mintha nem mondott volna semmit, és tovább magyaráz, ám ezúttal Leonie testvérei keltették fel az érdeklődését.* - Ha mind a ketten 20 évesek, akkor ikrek? Ők nem egyformák, mert az egyikük fiú, a másik meg lány. * Állapítja meg lelkesen. Vicces neveik vannak, a Kevinről már hallott a Barbie miatt, de a többit nem is ismeri.* - Ti nem magyarok vagy lengyelek vagytok, igaz? *Teszi fel az újabb kérdését, amit az iménti megállapítása hozott ki. A lengyel és a magyar neveket már ismeri valamennyire. A legtöbb játékának lengyel nevetet adott, mert elég sokáig éltek ott, emiatt azok jobban ragadtak rá annak ellenére, hogy csak a nagymamája beszélt hozzá lengyelül. * - A te neved is aranyos. Mit jelent? * Kíváncsiskodik újból a pici leányzó. Talán Leonie nem unja meg a folytonos faggatózást, de ha egyszer felkelti Riri érdeklődését, akkor bizony nincs menekvés a kérdés-cunami elől.* - Viktória Sára, de azt nem szeretem. * Susogja a lány fülébe, arcát a kis kezével letakarva, nehogy bárki olyanhoz is eljusson az információ, akihez nem szabadna. Pláne, hogy mindenféle troll járkál errefelé, így a gyors meglépés érdekében Leonie hátára pattan.  Nem fél, hogy elejtik, biztosan nem ajánlotta volna fel a lány, hogy elviszi, ha nem bírná el. Amikor elérik a zöldek asztalát a kicsi lány megszerzi pöttyöst, boldogan a feje fölé emelve hozza ki. *- Itt vaaaan! * Visítja boldogan, majd pattogtat rajta egyet, majd átnyújtja Leonienak, hadd fókázzon. Figyelni fogja, hogy megy neki, mert ő tanította meg rá. *- Sütiii! Együnk marcipánosat! *Csicsergi vidáman tapsolva egyet.*

Azt mondta örökbe fogad, mert cuki vagyok. Tudod a mai világban már több lábon kell állni
De én törpés programot szeretnék *-*

Juj mami, jobbulást <3

Sziasztok, van erre valaki?

Mommy the 3rd *-*

Semmi, írni kéne uff bácsinak

Arra?

Szia Leo!
Itt inkább csak hó meg szél. De abból rengeteg.

Nekem is kéne. Küldj erőt

Szia Muci

*Hálálkodik, majd Muci ölébe ül*

Én meg kunyizok belőle *-*

Nyaaaaaaa, Bogár

szó

Köszönöm az epres teát *-*

Dmitri K. Trepov - 2013.03.15. 15:55


Bogárka.. hogyne...
*megölelgeti Dimit*

*Toporzékolni kezd, és visszamászik*

*Megy szólni az anyukájának*

Dehogynem fogja Ismerem őt

Nekem előbb volt a kedvesem

Mégis az én anyám tanítja