Zoééé*Továbbra is nagyon izgatott a kis lelke attól a sok finomságtól, ami Zoé táskájában lapul. Hiába van jóban a lánnyal, azért nem ugrik neki és nyúl könyökig a tatyójába, bár ezt az anyjával meg a nővéreivel bármikor simán megteszi. Ezzel szemben most türelmetlenül várja, hogy a lány megmutassa, hogy miket szedett a cukorkás boltjukból. Ha nagy lesz, akkor egész biztosan neki is lesz egy édesség boltja, meg tanítani is fog. Lehet, hogy a mágikus édességek elkészítését fogja megmutatni a diákoknak, és akkor ő lesz az iskola legnépszerűbb tanár nénije, minden órán teli pocakkal távoznának a gyerekek tőle. Chaske nem szeretné a tárgyat, mert a fognyűvő manók is ott bujkálnának a teremben a padok alatt.*
- Ú, mikor? Mostmostmost! *Csipogja tűkön ülve, miközben a lány karját fogja, ezzel jelezve, hogy mutassa már. Nem szabad egy kisgyereket így megvárakoztatni, ha édességről vagy játékról van szó.*
-A savanyú az rossz. Te szereted? * Kérdi fintorogva, mialatt megrázza a fejét, ezzel is nyomatékosítva, hogy azt bizony meg nem kóstolja. A citromot is úgy szokta enni, hogy jó vastagon belenyomja a kristálycukorba, és azt nyalogatja le róla. De vattacukros meg a rágógumis bármikor jöhet.*
- De ugye nem csípős rágó? Brr… * Mondja, mikor is ismét megrázza a buksiját.*
- Azt szeretem, amiből ekkora lufit lehet fújni! *Magyarázza a kezével hatalmasat körözve, talán nagyobbat is, mint a saját kobakja. Vicces lehet akkora lufit fújni, amibe bele is bújhat az ember, remélhetőleg Zoénak van olyanja is. Ha nincs, akkor majd ő felfedezi, akkor bizony fel kell venniük ide tanárnak, mert ilyet nem akárki talál ám fel.
A hintás trükkjével sikeresen a szívbajt hozta a bébi csőszére, pedig nem állt szándékában. Nagy szemekkel nézi a riadt lányt, de nem bírja megállni, hogy el ne nevesse magát. Zoé olyan vicces tud lenni, még hogy öreg? Ő is gyerek, mert iskolába jár, meg az anyukája is megmondta, hogy gyerekeket tanít. Vagyis, néha kölyköket, de ha nem morcos miattuk, akkor csak gyerekeknek hívja őket. Hagyja, hogy a lány felemelje, és a padra ültesse. Örömmel veszi át és köszöni meg a csokit. Vigyorogva harap bele, és egy adag rózsaszín gomolyag van a közepén. Vattacukroooos, ez az! Csokis pofikával figyeli Zoé minden mozdulatát. A leányzó nagyon sok érdekes dolgot tud csinálni, biztos ez is nagyon mókás lesz. Nyel egy jó nagyot, nehogy lefújja a lány kezét a nyálas csokoládéval, majd teli tüdőből megfújja a mestertanonc kezét, mint amikor a szülinapján a gyertyákat szokta. Ahogy Zoé elveszi a kacsóját a pici tenyérről, egy kék lepke van ott. Ririke felsikít örömében, legszívesebben ugrálna. A pillangó pár másodperc múlva elrepül, a kicsi lány boldogsága alábbhagy, ám annál izgatottabb. *
-Juuuj, Zoéé! Olyat tudsz, hogy… hogy… * Kezdi el kifejteni a gondolatait, majd hogy kifejezőbb legyen, feláll és a csokijával az ég felé mutat.*
- És akkor madarak jönnek ki a pálcádból! *Fejezi be nagyot harapva a csokoládéba. Ez a kedvenc varázslata, mindenkitől szívesen veszi, ha megcsinálja neki.*