38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Bianca Charlotte Krise összes hozzászólása (102 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] Le
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 16. 23:58 Ugrás a poszthoz

Amit nem tudsz, arról azért nem tudsz, mert jobb is, ha nem tudsz. Na már most, mi pont ilyen témában beszélgettünk.  Grin
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 17. 00:03 Ugrás a poszthoz

Hé, én már magasabb vagyok az anyukámnál!

Szia Luca! Cheesy
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 17. 00:09 Ugrás a poszthoz

Észreveszed Kornél, amikor már nem hasba bokszollak.  Angel

Persze. Cheesy Ez a kedvenc becézésem, de mindenre hallgatok ám. Cheesy

Tudom, hogy alacsony és nem volt kihívás. Cheesy Most kell új mérce. Cheesy
Utoljára módosította:Bianca Charlotte Krise, 2013. szeptember 17. 00:11
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 17. 00:28 Ugrás a poszthoz

Hidd el, megoldom. Nem tudsz megijeszteni. Cheesy
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 17. 00:34 Ugrás a poszthoz

Max Ash meg én vagyunk cukik, de mi tényleg.  Angel
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 17. 00:55 Ugrás a poszthoz

Óóó Luca, te is cuki vagy <3

Én is lassan mendegélek, ne bukj le Lucus <3 pápáá Kiss
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 24. 12:04 Ugrás a poszthoz

Évnyitó, Bogica

Végre eljött az új tanév. Ennek örömére nőtt még egy kicsit, így vadiúj talárjában feszíthet. Imádja már most. Egész nap ez volt rajta, már reggel a pizsamája fölé is ezt húzta. Szép és új és puha és azt jelenti, hogy másodikos lett. Végre nem kistacskó, akire furán néznek, mert hát még gyerek. Végre vannak nála fiatalabbak is. Az estét Zsófi náluk töltötte, keveset aludtak, rengeteg édességet összeedtek, aztán mindenféle listákat írtak pasikról, meg tanárokról. A hangos viháncolásnak valamikor hajnali fél hét körül lett vége, Zsófinak pedig ebédre otthon kellett lennie, és mivel otthon ma ő volt a soros a főzésben, így mindenképpen fel kellett neki is kelnie.
A délutánt új tankönyvei lapozgatásával töltötte, majd készülődéssel. Nem akart persze túlzásba se esni, de azt se szerette volna, ha csak úgy rendezetlenül beállít. Mégiscsak van egy fiú, aki miatt szeretné kicsit kicsípni magát, még ha ezt be sem vallja. A nagyterembe érkezve egy kicsit megilletődik, idén nagyon kitettek magukért a díszítők, jól passzolnak a fekete és sárga tányérok együtt.
- Nem semmi.
Még nem lát bent ismerősöket, így hát az ismeretleneket kezdi el szemügyre venni, igen, ő most már nagy lány, bátrabban szólít meg másokat, nem mintha ezzel eddig probléma lett volna, de azért mégis. Ki is szúr magának egy lányt, a fal mellett. Ő tökéletes lesz. Hosszú, szőke haját hátravetve dörzsöli meg kicsit a tenyerét, és oson közelebb hozzá, hogy ne ilyen távolságból kiabáljon rá.
- Szia, Lotti vagyok, új vagy itt?
Ez mondjuk szinte biztos, hiszen nem sok ember áll a fal mellé, másodikosnak még fiatal, az elsősöket pedig ismeri, hiszen szinte minden órát felvett, amit fel tudott venni. A talárja alapján Levitás, ami egy régi szövetségnek köszönhetően félig-meddig testvérház.

Ruha
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 24. 12:48 Ugrás a poszthoz

Évnyitó, Bogica

A kérdésre, hogy ennyire a lányra van-e írva, hogy új, elmosolyodik és bólint is hozzá egyet. Általában könnyen kiszúrja, ha valaki nem mozgott még abban a légtérben, amibe most van.
- Egy kicsit. Nem sokan szoktak a falnál állni itt. De ne izgulj, nem vagy ezzel egyedül. Hamar meg lehet szokni a sok furcsaságot.
Tekintete még egyszer végigjár a nagytermen, hiszen egyre többen vannak, van akinek integet, van aki elhalad mellettük és rájuk köszön. Zsófi is előkerül, nyom egy puszit az arcára, majd el is szalad az Eridonos asztalhoz. Két barátnője is hazautazott a nyárra, csak most van idejük megosztani egymással a pletykákat, és nyílván nem akarja az igazgató beszédét megzavarni.
- Köszönöm, az anyukámtól kaptam a jó vizsgaeredményeim miatt.
Halványan el is mosolyodik, ahogy ujjai végigfutnak az új szerzeményén. Persze ott van a nyakában a másik is, az arany szív alakú medál, melybe a nevelőszülei képét tartja. Még most is, hogy az igazságot tudja, ugyanúgy szereti őket. Luxus helyzetben van, hiszen neki most két anyukája van, akik mindig ott állnak mögötte.
- Új neked a varázsvilág, vagy ebben éltél?
Ezt viszont nem tudja elsőre megállapítani, hiszen van aki csak azért áll messze a többiektől, mert még új neki a helyzet, és van, aki azért, mert nem tudja, mit kezdjen az egész varázsvilággal. Nem azért kérdezi, mert nem lenne ínyére, ha valaki nem varázsló, csak azért, mert nem szeretné felesleges információkkal traktálni erről az egész helyről.
- Az egyik barátnőm Levitás, Dea, kedves és segítőkész lány, szerintem hozzá fordulhatsz, ha a házon belül elakadsz valamiben. Persze a többiek is kedvesek.
Ezt nem tudja olyan biztosra mondani, hiszen a Levitába csak néhány ember van, akiket ismer, például Yarista, aki korábban Rellonos volt, vagy ugye a fent említett Dea. De kedvesnek tartja Laurenát is, akivel a szerkesztőségben szokott összefutni.
- Gyere, üljünk le. Itt nem számít, hogy ki melyik asztalnál ül, tudod, vannak párok, akik nem tudják elengedni egymás kezét, de más házba járnak.
El is indul a Levita ház asztala felé, ott azért több a Levitás, nem akarja szegény lányt rögtön a Rellonos bandába beültetni, az nem tenne jót a lelkének így az elején.
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. szeptember 27. 01:34 Ugrás a poszthoz

Valerie

- Ejnye kislány, anyukád tudja, hogy ilyen stílust vettél fel?
Érdeklődik a kislány felé fordulva, felvont szemöldökkel, csodálkozó arckifejezéssel. Tényleg meglepődött, hiszen, ha valaki ránéz a lányra, az első, ami eszébe jut róla, hogy "milyen kis cuki". Aztán kinyitja a száját és arra gondolsz, "ejha, ez a lány aztán nem semmi". Reméli azért nem nő fel nagyon korán, olyan kis helyes, és imádja a gyerekeket, na nem mintha ő olyan felnőtt lenne a maga tizenöt évével, de amióta Alina elkezdett egyre hisztisebb lenni - úgy, hogy ő apa szeme fénye még rá is játszik -, azóta drukkol, hogy a családból senki más ne kövesse a példáját.
- Tutira igaza van, szerintem, amivel közlekedni lehet, annak mindegyiknek az ellensége. Elvégre, ha seprűn utazol, az se jó, mert vagy túl hideg van, vagy túl meleg, csapadék, szél. Szerintem az időjárás még a hop-hálózatba is beleszól valahogy.
- Tüzet? Nem szeretném, ha egy tűz miatt csapnának ki, és szeretem a pálcámat, nem kéne, hogy ketté törjék. Bár lehet, hogy itt nem tilos, végül is…ez mágikus hely, mármint itt nincsenek muglik. Talán nem lenne olyan nagy baj belőle, nem tudom.
A falnak vetett háttal néz ki a csillagos égre. Szuper, extra hideg lesz ma. Elrugaszkodva a faltól a lánykához lép, majd leülve mellé átkarolja, hogy ezzel is melegítse. Tutira fel fognak fázni és akkor az egész nyaralás abból áll majd, hogy a mellékhelyiség kilincsét adják át egymásnak.
- Szóval, azt mondod, nem kapsz minden nap ajándékot, és nem azt, hogy nincs ilyen fiú, vagyis van ilyen fiú, aki olykor ad neked valamit. Húúú, és kicsoda?
Szabad kezét az álla alá helyezve, ravasz mosollyal, csillogó tekintettel néz a lányra, miközben számba veszi a korának megfelelő elsős maximum másodikos diákokat, akik úgy mond szóba jöhetnek. Ha így beszél, akkor biztosan valami vagánykodó srác tetszik neki.
- Ugye nem a falu kisbikája, Gergő a nyerő nálad? Miután szakítottunk, bepróbálkozott Zsófinál. Várnai Zsófinál. A legjobb barátnőmnél. Szerinted normális? Ugye, hogy nem, szóval vele ne kezdj. Elég szívás.
Reméli is, hogy a lány reakciója határozottan az lesz, hogy ő aztán soha semmilyen körülmények között. Nem Geri ellen, de vannak emberek, akiket tényleg félt tőle. Ilyenek Dea vagy Valerie.
- Én nem fogok fiúzni, amíg be nem fejezem az iskolát. Annyi vagyok, mint amikor anya megszült engem, nem akarok kockáztatni, sem örökbe adni a gyerekemet. Mármint boldog életem volt és most is boldog, csak van bennem egy kis tüske az egész miatt, amit nem hiszem, hogy ki tudna húzni az idő vagy bárki, és nem akarom, hogy a srácom így érezzen irántam.
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. október 4. 01:49 Ugrás a poszthoz

Bogica, Igi bácsi, Bogica

- Ez mondjuk igaz, de ez csak természetes, hiszen mostantól veletek is számolni kell. Ti is belecsöppentetek az iskolai életbe és nem árt megtippelni, hogy milyenek lesztek. Például ott az a lány, a kék talárba, szigorú konttyal, szemüvegben, és lebiggyesztett szájjal. Mindig le van biggyesztve a szája, mintha mindenki bántaná. Egy idős velem, de hihetetlenül lekezelően bánik az emberekkel, mintha a kastély az övé lenne, és mi mind a szolgái lennénk. A felsősök már régebben is elkerülték, mert már akkor játszott rajta.
Biztos rossz lehet így élni. Ő persze nem ilyen volt, már gyerekként is ismerkedett, vigyorgott, alkudozott. Hozott édességet a nagyobbaknak, akik olyan cukinak találták, hogy nem küldték el. Mindig védte valaki, és mindig volt vele valaki, így aztán az első évnyitóján olyan volt, mint aki eddig is ide tartozott. Ismerősök közé ült le, és ismerősökkel osztozott a szobáján is.
- Elefántos… imádom az elefántokat, főleg az indiai elefántokat. Olyan szépen néznek ki, egyszer szívesen utaznék egyen. Nem akarok neki fájdalmat okozni persze, csak szeretném kipróbálni, hogy milyen. Biztos nagyon izgalmas lehet. Már simogattam elefántot, persze cirkuszban, de azért az is ér. Majd megmutatod? Biztos nagyon szép lehet a doboza, ha még ki se bontottad.
Bevallja itt és most, szégyenkezve, de ő nem szokta nézni a csomagolást. Imádja az ékszereket, az ajándékokat, így természetesen mindent azonnal magán akar tudni, a csomagolásra pedig ilyenkor nem jut idő egyszerűen.
- Rendben, mindenképpen. Meg szívesen bemutatlak pár haveromnak is, ők segítenek mindenben. Merre kell menni, hol a rövidebb út, éppen beléd kötött valaki. Mindenre van megoldás.
Közben azért elkezdődik az évnyitó is, ő is halkabbra fogja a pletyizés hangerejét. Illedelmesen megtapsol minden házat, kis csomagját is örömmel bontogatja. Kezd éhes lenni, de még nincs kaja, viszont egy kis csokival biztos ki fogja húzni a tanévet.
- Nagyon sok lelkes ember van a házadban. Egyszer láttam őket, ahogy a könyvtárban együtt írnak szorgalmit. Sajnálom, hogy nem a Levita nyert, nagyon jók komolyan.
Ő is jól érzi magát ennél az asztalnál, persze a Rellont nem cserélné el semmi pénzért, hiszen mégiscsak az az ő szeretett háza, ahol otthon van, és nem csak azért, mert a vezetőség a rokonsága, pontosabban a fele, és lélekben a másik fele is.
- Oh, mindjárt jövök!
Boldog mosollyal az arcán robog ki, hogy kezet fogjon az igazgatóval, majd illedelmesen megálljon ott, ahol mondja. A többieket is megtapsolja, bár Dalma esetében van egy kis keserűsége, amikor megtudja, hogy egy vizsgával ugyan, de beelőzte. Nem szerepelt túl jól a Repüléstan vizsgán, nem is nagyon megy neki profin a dolog, tudta, hogy nem lesz kiváló a vizsgája, hiszen a gyakorlata valami katasztrofális volt, de remélte, hogy még így is sikerül, hogy iskolaelső lesz. Hát nem. Ez hatalmas csalódás bent, de kint igyekszik erős lenni. Majd ha már egyedül lesz, akkor nyünyög ezen egy sort, most nem vághat itt hisztit, hiszen milyen lenne az már? A könyvét – Híres boszorkányok a boszorkányperek idején – és a napraforgót, melyet az igazgatótól kapott magához ölelve lépked vissza a lányhoz és ül vissza hozzá elégedetten.
- Mindig meg akartam venni ezt a könyvet, de elfelejtettem, hogy ki írtad. Wanda Witschkrafter. Jó fura neve van, de sokan dicsérik, szerintem holnap el is kezdem.
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. október 10. 00:41 Ugrás a poszthoz

Tanár trió

A cél, két nagy szelet almás-fahéjas torta. Közeledik a karácsony, oké lesz előtte még egy Halloween is, ami egyre menőbb Magyarországon, de akkor is, lent a cukrászdában Veráék már elkezdtek karácsonyra is készülni az ilyen finomságokkal, de lesz Halloween specialitás is, már alig várja a mindenféle tökös és karamellás ízeket. Most viszont, dolga van. Felhozta a faluból a ruháit, amiket az első hetekben hordani akar, a talárjait, könyveit, és mindent, amire szüksége lehet, majd szépen megtöltötte a szekrényét, felhúzta az új ágyneműjét, amin egy negyvenkétezernél nincs több szív, de azért nem rózsaszín, hanem inkább türkizkék. Imádja a türkizkéket.
A körmei is hasonló színben játszanak, ami annyira talán nem megy a mentazöld nadrághoz, amit visel, de ez most nem nagyon tudja érdekelni. Az ágy áthúzása közben rábukkant a fekete masnijára, amit ezer éve keresett, így lelkesen tért be a fürdőszobába, hogy a feneke alá érő haját szépen oldalra fogva befonja, és a végére ráillessze a masnit. Visszatérve a szobába visszaveszi a fekete kabátkát, és szemüvegét, amire sajnos egyre többször van szüksége, és elindul a tanáriba vezető végtelen folyosórengetegen.
Odaérve nem kopog be, nem is sejti, hogy lenne bent más is, csak amikor belépve megtapasztalja, hogy hárman is rá pillantanak. Felölte legszebb mosolyát néz először az új tanárnőre, majd Vécsey professzorra.
- Jó napot!
Nem kér bocsánatot, hiszen ő ide lett rendelve, és ilyenkor nem kell bocsánatot kérnie. Az ismeretlen nőhöz lép először, remélve, hogy nem zavarja nagyon.
- Lotti vagyok, Rellonos, másodéves.
A bemutatkozás után a szőke tanerőt veszi célba, akivel le se tagadhatják, hogy közeli rokonságba állnak, és akinek lenyom egy cuppanós puszit, és a nyakát átölelve, állát a nő fején pihentetve nézi, hogy mivel is foglalkozik.
- Nincs nálam kulcs… se pénz, de van nálam meggyes rágó, kérsz?
Kicsit felkészületlenül indult neki a „majd én bevásárolok és főzök a srácoknak” projekthez. A testvére amúgy most ott vannak a nevelőszüleinél, akikkel az elmúlt egy évben kicsit átalakult a viszonya, és olyan lett, mint a kicsiké, akik nagyszülőként, vagy pótszülőként tekintenek a párosra. Elengedve a nőt lép oda a dobozokhoz és emeli meg őket.
- Azt hittem nehezebbek lesznek.
Kinézetre legalábbis nehezebbek, de nem olyan vészesek, simán leviszi őket, főleg ha kap kulcsot is hozzá.


Ruha
Utoljára módosította:Alexandra Rachel Hanna Flaviu, 2013. október 10. 00:44
Bianca Charlotte Krise
INAKTÍV


(:
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. október 20. 06:55 Ugrás a poszthoz

Valerie

- Nem állt szándékomban, ne parázz, csak meglepődtem.
Nem fogja ilyen apróságokkal beköpni, éppen elég baj lehet neki, hogy ilyen fiatalon már ide jár, mintha kiszakították volna a gyerekkora egy részét. Furcsa és kicsit szomorú is az, ami vele történik, hiszen még nyugodtan babázhatna a szobájában, helyette vizsgákat iratnak vele, és rákényszerítik, hogy olyan legyen, mint egy tinédzser, és hogy kivívja magának a tiszteletet, mert nem kislány már. Őrült egy helyzet.
- Ez mondjuk igaz, de lehet csak kifogás az egész. Lehet, hogy az egyik állomáson beült kártyázni, mert mondjuk ott állnak negyed órát és annyira belefeledkezett a kártyába, hogy fél óra lett, aztán a szembe menő vonatok miatt is késik még negyed órát és máris kész a baj, ők meg szépen ráfogják a hidegre.
Ennél csak őrültebb ötletei vannak, melyeket talán jobb, ha nem oszt meg senkivel, mert még a végén tényleg őrültnek nézik. Hihetetlen, hogy már egy vonatkésésből is mit ki nem tud hozni.  A lángot viszont, még ha nem is teljesen legális, örömmel fogadja, hiszen nagyon jó érzés, hogy melegíti valami, és nem fog itt és most ténylegesen megfagyni. Az azért eléggé fájna neki, ha egy vonatkésés miatt lelné a halálát. Elég sok terve van még az életben.
- Szerintem nem haragudna meg. Ha szeret veled barátkozni, akkor ne érdekelje mások véleménye akármilyen nagyfiú is. Nekem is van sok idősebb barátom, és ők sem tagadják, hogy barátkozunk, pedig simán megtehetnék.
Mondjuk akkor simán le is átkozná őket, lehet, hogy ezért nem mernek ilyeneket mondani, mert néha tényleg elég agresszív tud lenni. Lehet majd idővel csillapodik, de ő is gyerek még. Arra, hogy kihúzza magát elmosolyodik, ő is ilyen volt,még annak idején, játszotta a nagylányt, mert azt hitte attól mindenki el is hiszi, hogy ő az lesz.
- Tudod, néha kislánynak lenni sokkal jobb, mint nagylánynak. Sokszor szívesebben rajzolnék vagy színeznék kifestőt, mint üstök fölé hajolva reménykedni, hogy a bájitalom megüti a kívánt szintet. Ne aggódj, megőrzöm a titkod, cserébe őrizd meg te is az enyémet.
A kislány mellé telepedve, kezeit maga alá húzva, egy hosszú percig csak ül, és próbálja rávenni magát, hogy végre kibökje, talán, ha tényleg kimondja, ha nem csak utal rá, vagy nem csak magában parázik a dolgon, akkor talán tényleg megkönnyebbül.
- Szerelmes vagyok Noelbe, a srácba, akinek heges az arca. Elég abszurd nem? Szép lenne, ha viszonozná, de tudom, hogy bennem csak a barátot látja. Persze ez is jó, így legalább nem csak távoli vágyakozás, hanem legalább beszélgetünk. Sosem fogom elmondani neki, mert tudom, hogy ez megtörné a dolgot, nem tudom miért, de egyszerűen így érzem, és nem akarom.
Nem jó érzés, egyáltalán nem, de legalább kimondhatta, ez már nagy előrelépés ahhoz képest, ahol az elmúlt hónapokban volt, a magában való szenvedéses vergődésre való hajlam most egy pillanat alatt érezhetően csökkent.
- Kettő? Az szép. Az egy is, de a kettő is.
Egész jól nyomja a kislány, ha ennyi választási lehetőséget is állít maga elé. Két szerelem, na az a nem mindegy, főleg ebben a korban.  Végül megállapodik a lány, hogy igazából csak egy van, a másik talán múlik, vagy csak egy kis fellángolás volt, ki tudja, de reméli, hogy sikeresebben jár, mint ő. Ő jelenleg az egész érzelmi kupacot, ami benne van, kidobná jól a kukába.
- Semmit. Nem is tudom. Játszótereztünk, fagyiztunk, sok sütit ettünk, néha megfogtuk egymás kezét, de semmi több.
Közben ő is felkel, és összeszedi a cuccait, hiszem már látszanak a vonat fényei. Szuper, mindjárt melegbe lesznek.
- Volt egy pletyka, mely szerint más lányokkal is kavar, és mivel Petre is ezt csinálja, ami miatt anya szomorú, ezért kérdőre vontam, ő tagadta, de nem hittem neki, és amikor szakítottam vele, két oldalról lógtak róla a lányok, szóval jobb ez így. Na végre!
Beért és megállt mellettük a vonat, szinte el se hiszi azt a meleget, ami a vonatajtó kinyitásával kiáramlik rájuk. A kislányt előreengedve gyorsan felszáll a nyomába, hogy az első üres fülkébe besietve végre kiolvadjanak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum - Bianca Charlotte Krise összes hozzászólása (102 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] Fel