36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Leroy Lasch Gergely összes hozzászólása (664 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 12 ... 20 21 [22] 23 » Le
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 26. 15:21 Ugrás a poszthoz

*megtartja* Írom a tusát és 18:59-kor meg fog érkezni hozzád a jelentkezési lapom Grin
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 26. 15:25 Ugrás a poszthoz

Óóó, nem fog késni Grin
Veled mizu van?<3
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 26. 15:30 Ugrás a poszthoz

Szia Domcs, veled mizu? ^^
Nagyon cuki a babád. Cheesy
írjál csak, írjál Cheesy
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 26. 15:39 Ugrás a poszthoz

De nekem nem is olyan nagy a hajaaaam...
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 26. 19:06 Ugrás a poszthoz

Én is Tiffany Cheesy *pacsi*
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 26. 19:20 Ugrás a poszthoz

Én 19:59-kor küldtem el Rolleyes
Köszi Domcs ^^
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 26. 20:12 Ugrás a poszthoz

Jaj ne, rájöttetek a sötét titkomra T___T
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 27. 19:55 Ugrás a poszthoz

Katkóé a legjobb XD már itt sincs


//pusztulj is, fiam. >< - K //
Utoljára módosította:Turnman Katalin, 2013. május 27. 20:05
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 27. 23:06 Ugrás a poszthoz

Samu is szereti az Odaátot?*-*
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 30. 17:50 Ugrás a poszthoz

Sziaszia Grin
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 31. 19:12 Ugrás a poszthoz

Bünti Rolleyes


Nem, nem és nem. Nem akarom ezt tenni. Leroy Lasch Gergely vagyok, a falu bikája, a tökéletes és gazdag Leroy házaspár gyermeke. Ezt nem érdemlem, nem szabad megtennem. Hogy fognak így rám nézni a diáktársaim?! De muszáj megtennem, a francba már! Így is miattam vontak le 10 pontot a háztól, mert kétszer nem csináltam büntit. De nem akarooooom.
Hát ilyen ideges is régen voltam már. Fel kell sétálnom a nagyterembe és dicsőítenem kell a rellont meg a Loveguard tesókat. Ez az egyik olyan dolog, amit soha, de soha, de soha nem fogok megtenni. Ám sajnos muszáj, ha nem akarom az egész navinét magamra haragítani. Nem lesz jó, de muszáj megtennem. Ordítani akarok!
Egy fehér pólóban lépek ki a szobámból, amelynek az elejére egy I love Rellon a hátuljára pedig egy I love Amira és Max felirat villog nagy zöld betűkkel. A kezeimet ökölbe szorítom, mert most legszívesebben leátkoznék mindenkit, aki lát engem. Az összes nevet. De majd meglátjuk, hogy mi lesz a végén, csak érjen véget az a két óra.
Sajnos nem sok idő kell, hogy megérkezzek a nagyterembe. Nenenene.... Ahhj... Kinyitom az ajtót és belépek rajta. Egy mosolyt erőltetek az arcomra és elsétálok a középső asztal közepéig. Először rálépek a székre, majd az asztalra. Ránézek a diákokra, majd kezdem a beszédem.
 - Nos, mit is mondhatnék... A rellon egy csodálatos ház, ahová csodás emberek járnak. Az összes egy nagy troll... akarom mondani imádni való, aranyos és csudijók. Ám az összes zöld közül kiemelkedik két diák, akik testvérek is. Az elbűvölő démon, Amira Loveguard, aki nagyon gyönyörű. Testvére pedig Maximilan Loveguard egy görög félisten. - azt hiszem egyelőre jól csinálom...
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 31. 19:44 Ugrás a poszthoz

Nate bácsi


Mostanában elgondolkodom azon, hogy mégis mi a francért kerültem én Janey-hez, vagy Lolához? A legjobb az lett volna, hogy mikor megérkezem, akkor egyből bemegyek a suliba, hátha befogadnak. Hogy lehettem ekkora hülye? Legalább a magam ura lehetnék, de nem, nekem szükségem van a szülőkre. Egy frászt! Legszívesebben elsétálnék innen és visszamennék Gyöngyösre. Ám tudom, hogy percek alatt megtalálnának Vincenték, és akkor nem tudom mit tennének. Lehet mindenféle átkot rámküldenének. Legalábbis Janey-ből kinézem. Bárcsak máshogy alakultak volna a dolgaim. Egyáltalán miért foglalkoznak az én életemmel? Nekik is van sajátjuk és mégsem kérdezgetem tőlük, hogy mit csinálnak. Nevetséges. Alig várom, hogy betöltsem a 18. életévemet és akkor a magam ura lehetek. De az még 4 év. Hogy fogom én kibírni. Mellesleg az egész úton nálam volt egy kis tálca, amin csokis sütik voltak. Janey készítette és gondoltam hozok egy kicsit Nate bácsinak, mert én olyan kis cuki vagyok.
Pár perc alatt megérkezem a minisztériumba. Először is benézek Vincenthez és unott arccal lejelentkezek nála. Eztán lesétálok az első emeltre és megkeresem Nate irodáját. Nem kell sok idő, hogy megleljem, hiszen rá van írva az ajtóra: Polgármesteri iroda - Nathaniel Aaron Loughlin. Kopogtatok, ahogy tanították, majd megvárom, hogy a férfi beszólítson. Így is történik. Kinyitom az ajtót, majd gyorsan behajtom.
 - Heló Nate bácsi! - mosolygok kedvesen. Közelebb megyek hozzá és elé helyezem a tálcát, ami le van takarva, nehogy útközben rászálljanak a legyek és más bogarak/rovarok. Kezet rázok vele, ahogy a felnőtt férfiak szokták.
 - Milyen itt lenni? - teszem fel a kérdésem. Nem akarom rögtön letámadni  a nagy kérésemmel.
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 31. 20:15 Ugrás a poszthoz

Hellóhelló Rolleyes
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 31. 20:20 Ugrás a poszthoz

Heló Nicol nénje Grin Mi újság?
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 31. 20:26 Ugrás a poszthoz

Jól van mááár... Én mindenkit bácsizok és nénizek, aki túl van a 20-on Rolleyes
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 31. 20:34 Ugrás a poszthoz

Rendben. Nicol.
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. május 31. 23:17 Ugrás a poszthoz

Nicol néni


Ide_többé_nem_fogok_visszajönni. Ezt már eldöntöttem. Valahogy változtatnom kell a viselkedésemen és elhitetni Janey-vel, hogy ugyanaz a Gergő vagyok, aki kis cuki és nem csinál semmi rosszat. Mondjuk ezek után elég nehéz lesz ezt elérni. Janey pedig nem hülye, észreveszi, ha átvágom, úgyhogy ennyi. Nincs is kedvem "visszaváltozni" azzá, aki voltam. Jobb ez az új Gergő, szerintem mindenkinek jobban tetszik. Kivételt képeznek persze a tanárok és a szüleim, de ők nem is számítanak annyira... Már azon is gondolkodtam, hogy mi lenne, ha eltanácsolnának a suliból? Igazából nem tudom. Lehet Janeyék kitennének, vagy megkérnék az igazgatót, hogy fogadjon vissza. Tudja a halál, de ha így folytatom, akkor lehet ez be fog következni. Na, az azért tényleg durva lenne.
Alig vártam, hogy végre vége legyen ennek a napnak. A tábornok, - vagy mi - nagyon ijesztő és nagyon hangosan tud ordítani. Úgy érzem teljesen megsüketültem. Az egész testem szutykos, mert ma kb. csak a sárban másztunk, meg mindenféle megerőltető feladatot csináltunk. Bah, teljesen kész vagyok. Haza akarok menniiiii!! Vagyis a suliba, ott ezerszer jobb, mint otthon.
Amikor vége van fáradtan kikullogok és nekidőlök a falnak. Istenem! Meddig kell még idejárnom? Nem fogom ezt bírni. De Janeyék előtt azt kell mutatnom, hogy még mindig mekkora vagány vagyok, nem szabad, hogy elérjék azt, amit akarnak. Most nekem kell győznöm. Milyen nagy szerencse, hogy most Nicol jön értem, így nem kell látnia Janey-nek a fáradt és koszos fejem. Anyám barátnőjét tényleg nagyon szeretem, ő tuti nem tenné ezt velem.
Nem kellett sokat várnom a szőke nőre, hamar megjött. Mikor közelebb ért hozzám nevetni kezdett. Megforgattam a szemeimet, majd én is elmosolyodtam. Tényleg viccesen festhetek.
 - Ez igazán kedves. - nyújtom ki a nyelvem. - Óó... csodás. - hangomban érződött az irónia. - Soha többé nem akarok ide visszajönni. Te ezt megtennéd a gyerekeddel? - kérdezem, miközben elveszem a vizet.
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 3. 20:38 Ugrás a poszthoz

Bál - Celeste


A kastélyban sokszor volt már rendezvény, amiken általában jól éreztem magam. Ám most egy teljesen más ünnepségnek nézünk elébe, a mai este a Mágustusa nyitóbálja lesz. Természetesen izgatott vagyok, mert itt hirdetik ki, hogy ki jut be a tusára. Nagyon remélem, hogy köztük lesz, hiszen sok mindent megtettem, azért, hogy bekerüljek a bajnokok közé. Azt a napot nem sorolnám életem legjobb napjai közé. Ha pedig bejutok, kíváncsi lennék, hogy kik lennének az ellenfeleim, biztosan sok rellonos jelentkezett, ők tuti nem hagynák ki, hogy megnyerjenek valamit. Ú, tényleg, milyen jó érzés lehet ott állni győztesként. Beleírnám magam a történelembe, bár, ha így folytatom, akkor a csínytevéseimmel is sikerülni fog. Bár ha valóban bekerülök, akkor bírni fogom? Igen, most itt van a nagy vagány Gergő - legalábbis én ezt gondolom magamról - de ez csak kívül látszódik. Belül még ugyanaz a kisgyerek vagyok, csak éppen most nem azt az arcomat szeretném mutatni. Lehet az első fordulóban kiesnék. Ám lenne az egésznek egy jó oldala: nem kellene a katonai táborba járnom. Mondjuk Janey-től az is kitelik, hogy ugyanúgy el fog engem vinni oda. Gyűlölöm azt a helyet, de megpróbálom ezt nem tudtára adni Janey-nek. Bár, szerintem látszik az arcomon, mikor hazaérünk, hogy majd meghalok. Leszívja az a 12 óra az összes energiámat. A legrosszabb az egészben, hogy egy normális ember sincs ott akivel beszélgetni lehetne. Mondjuk ha ott megszólalok, akkor végem. Annyi fekvőtámaszt kell csinálnom öklön - és rendesen -, hogy csak na. Majd ki köpöm a belem, de muszáj elvégeznem.
Szóval visszatérve a nyitóestre. Nem tököltem sokáig azzal, hogy mit vegyek fel. Egy fekete csőnadrágot, egy ugyanilyen színű inget és egy szürke öltöny mellényt öltöttem magamra. A mostani stílusomat igen tükrözi ez az összeállítás. Nem találtam az estére partnert, de talán jobb is így. Majd felkérek valakit táncolni és már meg is van, hogy ki lesz az. Hát Bianca, amúgy is beszélnem kell majd vele, remélem eljön. Még egyszer beállok a tükör elé, aztán elindulok. Igaz, hogy ez egy nagy esemény, de a hajamat most sem fésültem meg. Ugyanolyan kócos, mint szokott lenni mindennap. Halk léptekkel sétálok a folyosókon. Sok diákkal összefutok, akik biztosan az ünnepségre igyekeznek, mert gyönyörű ruhában vannak. Ekkor meg is érkezem, belépek a nagyterembe. Ilyen szépnek még soha sem láttam, talán a szilveszteri bálon volt ilyen csodálatos. Rögtön odamegyek a Navinés asztalhoz és várom, hogy történjen valami. Mindenki beszélget mindenkivel, így én is beszállok a csevegésbe. Ám ez nem tart sokáig, ugyanis a kedves igazgató úr megszólal. Mindenki elnémul és minden szem Wickler-re mered. Cöh... Először köszönti a megjelent diákokat és tanárokat, aztán mond pár dolgot és bemutatja a vendégeket. Két lány és egy pasi jött hozzánk. Hm... a roxfortból érkező lány nagyon helyes, azt hiszem fel fogom kérni táncolni. És végül egy férfi áll fel, aki nem más mint Mr. Maurice Mclaughlin. Laughlin? Lehet Nate bácsi egyik rokona, majd megkérdezem tőlük. Nem tudok sokáig morfondírozni, hogy ez a férfi Nateék családjához tartozik, vagy sem, ugyanis kihirdetik azt, hogy ki jutott be a tusára. Elkezdik sorolni a neveket: Bianca Sharlotte Shanes, Leroy Lasch Gergely, Nagy B. Do... Hey! Ott vagyok, ott vagyok, ott vagyooook! Nem hiszem el! Ez az! Nem kell járnom katonai táborba jeeee! Kimegyek és Amira átadja nekem a jelvényt, no meg a többieknek. Ha jól számolom akkooor... olyan 17-en leszek. Jézus! És a legtöbb nagyon durva, a többség rellonos. Hát.. nem lesz egy könnyű menet. Visszaülünk a helyünkre, miközben Mira elmondja, hogy mi lesz a teendőnk. Oké, el leszünk különítve és... kell egy mentor? Mi? Muszáj lesz választanom valaki olyat, aki ért is ehhez. Janey! Nem, őt most utálom, valaki más kell, mondjuuk... Nicol néni! Igen! Ő tökéletes lesz! Majdnem olyan mint Janey, csak kedvesebb. Jól van, Mira is befejezi a beszédet. Felkelek és a szemeimmel a roxfortos lány után kutatok. Valahol itt kell lenniee... Meg van! Szépen odasétálok hozzá, majd megszólítom.
 - Jó estét, kedves hölgyem, szabad egy táncra? - kérdem és felé nyújtom a kezem. - A nevem Gergely, Leroy Lasch Gergely. És kegyedet hogy hívják? - kérdezem kedvesen, tisztelettudóan. Az első benyomás a fontos, nem? Eközben szemeim megakadnak Biancán. Most is gyönyörű, legszívesebben veletáncolnék, dehát...
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 3. 21:10 Ugrás a poszthoz

Frissítsétek a képem Grin
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 3. 21:13 Ugrás a poszthoz

Ó, ő tudja... Rolleyes
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 3. 21:15 Ugrás a poszthoz

Már elküldött katonai táborba, az nem elég?! Rolleyes
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 3. 21:37 Ugrás a poszthoz

*felébred a taslira* mimimii?
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 3. 21:48 Ugrás a poszthoz

ó, ti ágyban alszotok? Cheesy
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 4. 18:53 Ugrás a poszthoz

Nicol néni


Szerencsére nem kell sokat várnom Nicolra, megérkezik pár perc alatt. Örülök, hogy ilyen pontos és azért is boldog vagyok, hogy nem Janey jött értem. Feltesz pár kérdést, amire én normálisan válaszolok. Minek legyek bunkó Nicollal? Elég ha a suliban úgy viselkedem, mint egy rellonos és el, ha csak otthon nagy a pofám. Janey barátnőjével normális leszek. Persze azért az elején durcásan lesek rá, megmutatom neki, hogy ki itt a vagány gyerek, de aztán szépen lassan átváltok a mosolygós énemre. Elfogadom tőle a vizet és inni kezdek. Óh, de jó!
 - Nate bácsi nem lehet olyan rossz... - mondom kicsit elbizonytalanodva, miközben a kupakot rácsavarom az üvegre. Nem ismerem annyira Nate bácsi, hogy tudjam mennyire kemény. Bár eddig velem nagyon kedves volt. Visszaadom Nicolnak a vizet és megvárom, hogy letöröljön egy kis sarat az arcomról. El nem tudom képzelni, hogy nézhetek ki. Nem szabadna ilyen külsővel járkálnom az utcán, elvégre én vagyok Leroy Lasch Gergely, a falu bikája. Akit a szülei szobafogságra és katonai táborba ítéltek, de ez csak mellékes, ettől még nagy vagyok, vagány vagyok, sexy vagyok. Igen, ez így van, azt hiszem.
 - A katonai tábortól? Óh, te belelátsz a fejembe. - egy kicsit gúnyosan mondom. - Most komolyan... eljárok ide, normálisan fogok viselkedni, igazi angyal leszek. Ám amint lazul a póráz ugyanúgy fogok viselkedni, pár héttel ezelőtt. - mondom komolyan Nicolnak. Ez tényleg így lesz. Ha Jane azt hiszi, hogy visszakapja a régi kis Gergőjét, akkor nagyot téved. Már nem vagyok az a szerencsétlen kisfiú. - De erről nem szólsz Janey-nek. Bár... az anyám nem hülye, észreveszi ő, hogy megint csak átverem. - megforgatom a szemeimet. Elindulunk és miközben megyünk próbálom a többi sárfoltot is letakarítani az arcomról. Így nem láthat majd meg Janey, ő is biztosan nevetne. Bár már szeretnék otthon lenni és aludni, nagyon fáradt vagyok. Utoljára nyolc évesen voltam ilyen kimerült, akkor szilveszter volt és fennmaradtam hajnali egyig. Utána aludtam vagy tízig. Ugyanúgy zsebre dugom a kezem, ahogy Nicol.
 - Nem vagyok gyerekes. - mondom mérgesen. Még hogy én gyerekes? Ugyan már... - Mikor érünk már oda? - kérdezem türelmetlenül.
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 10. 22:09 Ugrás a poszthoz

Elisabeth Lovelace néni


Mióta bekerültem a tusára, tökre boldog vagyok. Mondjuk az piszkálja a csőröm, hogy a nevelőanyám az egyik versenytársam mentora. Ezt mégis hogy képzeli? Igaz, én nem kértem meg arra, hogy legyen az én mentorom, de akkor is, elvégre az anyám. Helyette inkább Nicol nénit választottam, mert semmi kedvem nem volt Janeyhez. Pedig ő tényleg nagyon jól ért az átkokhoz és tudna pár jó tanácsot adni, de Nicol néni is van olyan jó, mint ő. Mindegy. Nagyjából felmértem, hogy kik lesznek ellenem a tusán és... hát... nem lesz egy könnyű menet az biztos. A legtöbb erős, idősebb és rellonos. Nekem ott végem van. De meg kell nyernem, Janey-nek meg akarom mutatni, hogy ki itt a menő. Meg úgy az egész iskolának. Bár ez a Várffy Róbert sokkal határozottabb, mint én és erősebb is nálam. Vérbeli rellonos. Aztán ott van Yarista, aki nem gyenge fiú. Jó, hogy edzettem Ifenssel és került rám még egy kis izom. Tényleg, Ifens! Majd neki is el kell mesélnem ezt a csodálatos hírt! Ja, és majd fel kell vennünk a lemezemet. Legalábbis azt ígérte, hogy csinál nekem egyet, úgyhogy remélem be is tartja a szavát. Ja, elméletileg pár napja még az öccse megérkezett, úgyhogy be kell neki mutatnia engem az öcsikéjének. Kíváncsi vagyok, hogy egyáltalán hasonlítanak-e egymásra. Mellesleg még mindig azok a szavak járnak a fejemben, amiket pár napja mondott. Talán újra normálisan kéne viselkednem Janeyékkel... De úgy is kezdődik a tusa és nem fogom őket látni. Majd július végén, akkor már vége van az egész versenynek és kezdhetek új lapokkal, főleg akkor, ha megnyerem. Remélem így lesz.
Sikerült elérnem Janey-ért, hogy elmenjek a cukrászdába. Bár mostanában nem kell könyörögnöm és nem is olyan durva már a szobafogság. Nem tudom mi lelte, de örülök, hogy kicsit lazított a húron. Tehát magamra vettem egy barnás térdnadrágot, egy fekete pólót, amin fehér felirat van és arra egy pulcsit mert kicsit hideg van. A hajamat pedig felzseléztem pont úgy, ahogy Ifens szokta. Tökéletes. Gyorsan belebújok a kék cipőmbe és elindulok a cukrászda irányába. Nem kell sok időt sétálnom, hiszen kicsi a falu és öt perc alatt el lehet itt jutni bárhová. Mikor megérkezem kinyitom az ajtót és szépen besétálok. Leülök az egyik üres asztalhoz és várom, hogy jöjjön egy pincér.
Utoljára módosította:Leroy Lasch Gergely, 2013. június 10. 22:09
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 13. 20:06 Ugrás a poszthoz

Elisabeth Lovelace néni ^^


Útközben köszönök a velem szemben jövő néninek, vagy bácsinak. Bárcsak Ifens épp erre sétálna, vagy benn lenne a cukrászdában, szívesen beszélgetnék vele, sőt, vele mindig szívesen beszélgetek. A Nap nagyon süt, olyan, mintha július lenne, de tényleg. Pedig pár nappal ezelőtt még tök hideg volt, szinte majd meglehetett fagyni, most meg... Nem is értem én ezt az időjárást. Mivel ez a falu kicsi nem sokáig tart, hogy az egyik helyről a másikra meglehessen érkezni. Tehát már a cukrászda ajtaja előtt állok. Kinyitom az ajtót és mosolyogva köszönök a pincéreknek. Lecsüccsenek egy szabad asztalhoz, majd körbenézek. Így délután már nem nagy forgalom, csak pár vendég ül itt. A pincérek beszélgetnek egymással. Nagyon remélem, hogy valamelyik idejön mert már nagyon ennék egy kis édeset. Ekkor nyílik az ajtó és egy ismerős nő jelenik meg, Elisabeth Lovelace, Ifens kedvese. Csak egyszer beszélgettem huzamosabb ideig Elisa-val, de akkor nagyon kedves volt velem. Mikor mentem Rich-hez, akkor is találkoztunk, köszöntünk egymásnak, de ennyi. Már éppen szólnék, hogy üljön ide hozzám, de magától megteszi ezt a lépést.
 - Szia, nem dehogy, nyugodtan ülj csak le. - mosolygok. Szeretném közelebbről megismerni a nőt, elvégre Ifenssel van és jó lenne Rich nőjével jóban lenni, nem igaz? Mielőtt megszólalnék végig mérem a lányt. Kicsit változott az erdős kalandunk óta. Vagyis azt a találkozást nem nevezném kalandnak, mert csak segített kijutni a rengetegből. Szóval Elisa tényleg szép nő, értem én miért tetszik Jeffnek. Biztos okos is, nem hiába hetedikes.
Ekkor jön felénk egy pincér és megkérdezi mit szeretnénk.
 - Én ez dobostorta szeletet kérek. - mosolygok a nőre. Miután Elisabeth is elmondja a kívánságát Elisa-hoz fordulok.
 - Mesélj, mi újság van veled? És Ifenssel, hogy vagytok? - teszem fel a kérdéseimet.
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 14. 06:41 Ugrás a poszthoz

Óóó, milyen rossz, hogy nekünk szombaton van ballagás Sad Cry
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. augusztus 17. 21:25 Ugrás a poszthoz

Đomesz



Mióta szakítottam Biancával ki sem mozdultam otthonról, a hétvégéket pedig otthon, a házban töltöm Janeyékkel. Vincent még mostanában sem tér haza, kezdem azt gondolni, hogy egy napon teljesen el fog menni. Janey mindennap Tristannel van, vagy épp az ajándékboltot vizsgálja át, nehogy valami baj legyen, ugyanis az alkalmazottaira van bízva az egész üzlet. A mostohahúgaim pedig mindig az előkészítőben tanulnak új dolgokat, amikről általában mosolyogva számolnak be, kezdenek kissé az agyamra menni. Én pedig összetörtem, mint az a váza, amit öt éves rúgtam le a polcról mikor ninja-sat játszottam. Olyan apró darabokra hullottam szerte a földön, hogy csak nagy nehezen lehet összerakni. Mindig is érzékeny típus voltam, aki nagyon ragaszkodik az emberekhez és nehezen engedi el őket. Bianca Charlotte Shanes-t egyszerűen képtelen vagyok csakúgy, egy csettintésre szárnyalni hagyni. A fejemben mindig hallom azokat a szavakat, amelyeket a fejemhez vágott az utolsó találkozásunknál. Az a gyűrű még azóta is nálam van, nem akartam az erdei menedékben hagyni, elvégre kifizettem azt a hülye tárgyat, nem is kevés pénzért. Máshova fogom dobni, oda, ahol soha, senki sem találhatja meg. Szóval az üresség, ami most a szívemben van, nem lehet betömni, mint egy rossz fogat. Mikor fogok újra úgy beleszeretni valakibe, mint Biancába? Lesz-e egyáltalán az életemben egy olyan lány, aki olyan okos, olyan szép és olyan különleges, mint ő? Valószínűleg soha. Még egyszer utoljára úgy átölelném és megcsókolnám. Tényleg, egyszer sem adtam puszit a szájára, mindig féltem attól, hogy kiakad. Na, mindegy. Most inkább összeszedem magam és megyek a kis tavacskához, mert Đomi küldött nekem egy levelet, hogy találkozzunk ott. Már régen beszéltem a sráccal és úgy érzem vele megoszthatom mindezt. Mellesleg neki is van mesélni valója, mióta megnyerte a tusát alig dumáltunk. Felkapok egy fehér nadrágot és egy zöld pólót, felhúzom a cipőim. Benézek Tristan szobájába és látom, hogy halkan fekszik a kiságyában. Felveszem és ő rögtön elvigyorodik. Magamhoz ölelem, nyomok egy puszit a homlokára, lesétálunk az emeltről és szépen beleteszem a babakocsiba, nem árt neki a séta. Az úton egész végig beszélek hozzá, nem akarom untatni. Mindenféle hülyeséget mondok a babának, amiken jókat derül, még akkor is, ha nem érti. Olyan kis aranyos. Mikor megérezünk a tavacskához rögtön megpillantom Đomit. Odasétálunk hozzá és mikor már előtte vagyunk, köszöntöm őt és kiveszem a kocsiból Tristant. Leülünk mellé, a babát az ölembe veszem és megfogom a kicsi kezét, majd úgy csinálok a kis kacsójával, mintha integetne.
 - Látod, ő itt Đomi, Nagy B. Đomi. - mondom. - Jaj, annyi mindent kell neked mondanom. - mondom egy sóhaj kíséretében, közben pedig Đomeszra nézek.
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. augusztus 18. 17:16 Ugrás a poszthoz

Đomesz


Ahogy ránézek a kisöcsémre eszembe jut milyen is volt kicsinek lenni és mindenen csak nevetni. Olyan jó lehet neki, hogy egész nap mindenki vele foglalkozik, etetik, itatják. Sosem szomorú, csak akkor, ha Janey egyedül hagyja, vagy ha más nincsen vele. Tudom, nem a vér szerinti testvérem és nem is örökölhetett tőlem semmit, de a szemei olyanok, mintha az enyémek lennének. Imádom Tristant, még akkor is szerettem, mikor nem éppen azt mutattam ki. Ő még nem tudja mi az igazi fájdalom, milyen szerelmesnek lenni és kétségbeesetten kapaszkodni a másikba, csak azért, hogy ne menjen el. Igen. Próbáltam magamhoz láncolni Biancát, de ő inkább szárnyakat növesztett és egyedül hagyott. El nem tudja képzelni most milyen nehéz nekem. Milyen rossz őt látni Noellel ebédelés közben, vagy amikor a folyosón összefutunk és nem köszön nekem, ezért én sem. Ennek mikor lesz már vége? Valaki mondja meg?!
Igen, útközben újra ők jutnak eszembe és mikor megérkezem a tavacskához inkább rámosolygok Đomeszra és nem törődök velük. Odatolom a babakocsit, szegény Tristan kicsit rázkódik de őt nem zavarja különösebben, inkább vigyorog. Mikor a padhoz érünk Đomika felül és én pedig lecsüccsenek mellé. Kiveszem a kocsiból a babát és az ölembe rakom, megfogom a kis kezecskéit és úgy mozgatom azokat, mintha integetni akarna Đominak, Tristan ezt nagyon élvezi.
 - Óh, aha, persze. - nyújtom ki a nyelvem, majd elnevetem magam. Oké, Đomi humorérzéke még megvan. Hú, most hogy ezt felhozta rájöttem mennyire szeretnék magamnak egy nagy családot három gyerekkel. Szép nagy házam lenne Budapesten és a feleségem is gyönyörű lenne. Biztosan nem az iskolából fogok választani, mert a végén úgy végezném, mint Biancával, amit már nem igazán szeretnék.
Egy sóhajtás kíséretében mondom Đominak mik is történtek velem. Jobb lesz, ha most elkezdem, mert nem fogok a végére jutni.
 - Szóval. - megköszörülöm a torkom, mintha olyan nagy dolgot szeretnék mondani. - Csináltam egy jó nagy hülyeséget. Biztosan tudod, hogy Bianca Charlotte Shanessel régebben jártam, de ő már másba szerelmes, ám én nem tudtam annyiban hagyni. Egyszerűen nem tudtam csakúgy elengedni, én nagyon ragaszkodom azokhoz az emberekhez, akiket egyszer megszeretek. Ezért elhívtam őt az erdei menedékbe, ahol énekeltem neki egy gyönyörű dalt és adtam neki egy gyűrűt, amivel azt szerettem volna kifejezni, hogy addig várni fogok rá, míg vissza nem tér hozzám. Nos... ez jó nagy hülyeség volt, ugyanis teljesen megutált engem és látni sem akar, én pedig szomorú vagyok, de nagyon. Nem tudom, hogy te voltál-e már szerelmes, de ez az érzés iszonyúan fájdalmas tud ám lenni. - mondom Đomesznak. Hát igen. Egyáltalán nem jó, főleg most. Azt sem tudom mivel töltsem ki azt a szabadidőmet, amellyel a szakítás óta rendelkezek. Az összes barátomnak dolga van, itt a vizsgaidőszak és... tényleg, majd levizsgázom az összes tárgyamból, így legalább nem fogok a lányra gondolni, addig se.
 - Tristannek hívják. - mosolygok a fiúra. - Ő a mostohaöcsém. Meg szeretnéd fogni? - kérdezem a sráctól. Nem várom meg a válaszát a kezébe nyomom az öcsikém. Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor a baba ordítani kezdene, de azén öcsém nem. Ő ugyanolyan, mint eddig, biztos érzi Đomin, hogy nem rossz ember és nyugodt.
 - Na, most te jössz!
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. augusztus 19. 15:35 Ugrás a poszthoz

Đomukli Cheesy

Örülök, hogy van egy olyan jó barátom, mint Đomesz, vele mindent meg lehet beszélni és még okos dolgokat is tud hozzáfűzni a mondandómhoz. Miközben beszélek fogom a kis Tristant, nehogy valami baja legyen, úgy vigyázok rá, mint a szemem fényére, egyszer már megígértem Janey-nek. Szóval elmesélek neki mindent, valahogy úgy érzem Đominic olyan, mint Endre, csak kisebb változatban. Vele is jól meg tudtam dumálni a dolgaimat, ugyanúgy viselkedett, mint most Đomesz. Hiányzik a kis Raczka, de vissza kellett térnie az otthonába, mert valami súlyos dolog történt a szüleivel. Megértem őt, de azért szomorú vagyok.
Miután végzek a mondandómmal kifújom magam. Ő az első ember, akinek ezt elárultam, jó volt kiadni magamból. És nem tudom elmondani neki, mennyire fáj, milyen rossz ez az érzés. Biancát akarom, talán az lesz a legjobb, ha egy kis időre eltűnök, elmegyek Janey szüleihez. Igen, ez egy tökéletes megoldás. Mielőtt még Đomi elkezdhetné a saját történetét a kezébe nyomom a kisgyereket, most fogja ő, biztos szeret babázni.
Figyelmesen hallgatom a srácot és miközben mondja egyre magasabbra szökik a szemöldököm. Miért pont Amirával? MIÉÉÉÉÉÉÉRT???
 - Először is: UTÁLOM AMIRÁT! És nem csak azért, mert egyszer majdnem eltörte a gerincem, hanem azért is, mert kétszínű és csak egy valamit akar a fiúktól, amit tőled meg is kapott. - mondom a srácnak.
Igen, Amiráról megvan a véleményem és szerintem egész jól látom a helyzetet. Kölcsönösen utáljuk egymást. Én sosem tudnám azt megtenni vele, amit Đomi, fúúúj. Igen Mira tényleg szép, a szemei egyenesen meseszépek, a mosolya pedig elragadó, de tudom, legalábbis képzelem milyen belül, úgyhogy én nem kérnék belőle.
 - Hát... én nagyon sajnállak téged, de lássuk be, Mira csak kihasznált téged. Legalább mondott egy köszönömöt? - kérdezem. Kiveszem Đomesz kezéből a gyereket és szépen belehelyezem a babakocsiba.
 - Mi lenne, ha elmennénk hozzánk és ott folytatnák, én kicsit éhes vagyok és szerintem Tristan is. - ajánlom fel a srácnak, hogy sétáljunk el hozzánk, otthon most nincsen senki, ott legalább nyugodtabban tudnánk dumálni.
Utoljára módosította:Leroy Lasch Gergely, 2013. augusztus 19. 15:35
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Leroy Lasch Gergely összes hozzászólása (664 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 12 ... 20 21 [22] 23 » Fel