31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Catherina Palarn összes RPG hozzászólása (93 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] Le
Catherina Palarn
INAKTÍV


exHobbikviddicses
RPG hsz: 225
Összes hsz: 2790
Yaricsbogyó<3
Írta: 2014. augusztus 28. 14:47
Ugrás a poszthoz

Nem szólok semmit arra, miszerint Yar megette a saláta maradékát, de azért enyhe csalódást érzek a gyomrom tájékán, mert már jól kitaláltam, hogy mit fogok enni. De azért a világ nem dőlt össze, van ilyen, majd eszek mást. De azért jól esett volna, ha legalább egy kis tányérral hagy, vagy hogy tovább menjek, megvár az evéssel. Ezt így sikerül végiggondolnom, míg beérek a konyhába, ahol azonban már nem állom meg szó nélkül, hogy Roli megint az asztal közepén van. Azt hiszem ez volt és ez is, az első igazi nézeteltérésünk Yaristával.  Én elmondtam a véleményem, ő meghallgatta, és ahogy a mellékelt ábra is mutatja, úgy döntött, marad a sajátjánál.
- Jól van, csak tudod, hogy nem szeretem, hogy felengeded az asztalra – válaszolok szárazon. Az érveimet ismeri. Mindegy, hogy kutya, puffskein vagy sárkány, szerintem nincs helye az asztalon.
- Felagund egy szadista állat. De ez nem újdonság . Ahhoz képest nem lett olyan rossz – adom meg a választ a vizsgát érintő kérdésre. Tudom, hogy feleslegesen idegesítem magam, hiszen a két évvel ezelőtti incidens óta gyakorlatilag emberszámba se vesz, amit elég nehezen viselek, és irracionális módon azóta is azon vagyok, hogy megfeleljek neki. Ami már akkor is elég merész vállalkozás, ha az ember még sosem találkozott az öreggel a tanórákon kívül.
Viszonzom az üdvözlő csókot és ölelést. Néhány pillanatig elgondolkodok, hogy mit válaszoljak Yar egyszerűnek tűnő, eldöntendő kérdésére.
- Miért ne lenne rendben?– reagálok végül a kelleténél talán egy picit ingerültebben. Nem akarok neki hazudni, de feleslegesen terhelni sem akarom, olyan problémákkal, amiket meg sem tudok rendesen fogalmazni.Pedig talán nem ártana, ha inkább mesélnék Yarnak, ahelyett, amit most csinálok. Mert mit is csinálok? Megpillantom a pulton hagyott vágódeszkát, tányért és kést.
-Olyan nehéz...? - teszem fel a költői kérdést, miközben előhúzom a pálcám és egy mozdulattal a mosogatóba reptetem őket, ahol eddig csak a kiürült salátástál árválkodott. Tudom, hogy igazságtalan vagyok, hiszen Yarnak még ideje sem lett volna elpakolni, mielőtt megérkeztem, de mégis jól esik belekötni.
- Bocs, mindegy, hagyjuk - alapvetően azzal az érzéssel fogalmazódnak meg bennem ezek a szavak, hogy mégse Yaristán vezessem le a feszültséget, de mire kimondom őket, már durván, morcosan és ingerülten hangzanak.
- Éhes vagyok - jelentem be, amit már egyébként is kitalálhatott. Kinyitom a hűtőt és hosszú másodpercekig tallózok a lehetőségek között, sóhajtok egyet, majd anélkül zárom vissza az ajtaját, hogy bármit is kivennék belőle.
Catherina Palarn
INAKTÍV


exHobbikviddicses
RPG hsz: 225
Összes hsz: 2790
Írta: 2014. szeptember 1. 20:52 Ugrás a poszthoz

Yaricsbogyó<3

Őszintén meglep, hogy Yar rászól a sárkányra, de ugyanakkor elégedettséggel is eltölt. Már elkönyveltem, hogy kész, megint én vagyok a rossz, amiért szóvá tettem a dolgot. Az elégedettségem azonban gyorsan eltűnik, és némi bűntudatom támad, mikor az állat Yar kezébe mar. Nem nagy seb, Yar egy pálcamozdulattal be is gyógyítja, de mégis miattam volt.
- Tudom, de azért idegesít - zárom le ezzel a vizsga témát. Nem tudok mit csinálni, ma szerintem nem is létezik olyan dolog, ami ne idegesítene. Idegesít, hogy megette a salit, hogy nem volt képes azon nyomban elpakolni maga után, hogy nem tudom, mit egyek, hogy utálom ezt a talárt, hogy ilyen lehetetlenül viselkedek vele és ő mégis képes kedvesen és nyugodtan szólni hozzám. Úgy teszek, mint aki meg sem hallotta a burkolt felszólítást, hogy igazán elmondhatnám neki, mégis mi a bajom. Ez köti le az energiáimat, és nem az, hogy ténylegsen válasszak valamit a hűtőből. Már nem is érdekel a kaja. Főleg, mikor meghallom Roli közeledését, és azt, hogy már megint a konyhaasztalt használja leszállópályának, ami láthatóan fel sem tűnik Yarnak. Én pedig már nem szólok, egyszerűen csak az égre emelem a tekintetem, majd újra Yarra pillantok. Értelmetlen lenne elölről kezdeni az egészet.
- Nem kell. Annyira nem is vagyok éhes - jelentem ki, miközben háttal a hűtőnek dőlök. Ez persze nem igaz, egyszerűen csak a kedvem ment el az evéstől. Talán, ha végre kiadnék magamból mindent, visszajönne az étvágyam.
- Anglia? Jól hangzik - csúsznak ki a számból a szavak egykedvűen. majd valósággal megijedek a saját hangom hallatán.~ Szörnyű vagyok~ Nem akarom még jobban próbára tenni Yar irántam tanúsított türelmét, főleg ha már kviddics is szóba került. Lehunyom a szemem, elszámolok háromig. Semmivel nem érdemelte ki, hogy így viselkedjek vele, örülnöm kéne, hogy ilyen jól megy a karrierje.
- Ne haragudj, tényleg. - ezúttal már tényleg őszintén jön a bocsánatkérés.
- Oké, hogy hálás vagy Legrának meg a Vikingeknek, de... nem tudom. Milyen csapatokról van szó amúgy? - tudom, hogy milyen fontos számára ez a téma, így próbálok én is hozzáállni, még ha most elég rosszkor is dobta be. Legalább egy kicsit elterelődnek a gondolataim a saját dilemmáimról.
Catherina Palarn
INAKTÍV


exHobbikviddicses
RPG hsz: 225
Összes hsz: 2790
Írta: 2014. szeptember 21. 16:45 Ugrás a poszthoz

Yaricsbogyó<3

Nem tudom mi van most velem. Tényleg. Létezik ilyen, hogy az ember ne tudja megfogalmazni, mi a baja? Talán nem is akarom. Talán csak el kéne vonulnom egy sarokba, és megvárni, míg elmúlik. Mert előbb-utóbb úgyis elmúlik. Csak fáradt vagyok, vagy nem.
De igyekszem kicsit javítani a hangulatomon, odafigyelni Yarra, meghallgatni. Csupa neves csapat, noha részemről még így sem tudok többet hozzáfűzni a témához, de nem is igazán kell, mert közben Yar már elvicceli a dolgot.
- Mindig ezt csinálod! - sóhajtok fel kissé ingerülten, de valahol mélyen mosoly bujkál a szavaimban. Alapvetően szeretem, hogy ilyen, sokszor jól jön a komolytalankodása, most is feloldhatná vele a helyzetet, ha...ha én vevő lennék rá. Vetek egy futó pillantást az előkerülő képre, és csak forgatom a szemeimet. Nem tudatosítom magamban, hogy itt most féltékenykednem kellene, nem tudom elég komolyan venni ahhoz a helyzetet.
Gondolataimba merülve figyelem Yart, a kérdését teljesen elengedve a fülem mellett. Hirtelen annyira valószerűtlennek tűnik minden. Hogy itt van, hogy Ő tényleg a férjem, hogy a jövőről beszélünk, arról, hogy hol fog játszani a következő szezonban. Arról, hogy...Yar tudja, mit csinál, mit akar csinál. Én meg itt vagyok, nem tudom mi van velem, mit mondjak. Nem tudom, nem merem megfogalmazni, mi zavar ennyire. Mert olyan gyerekes.
- Lehet, hogy a jövő tanévtől melodimágiát taníthatnék Bagolykőn - közlöm végül egy apót szusszanva. Végeredményben erről van szó, a sok tekervényes, ki nem mondott gondolat ide vezet.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Catherina Palarn összes RPG hozzászólása (93 darab)

Oldalak: « 1 2 3 [4] Fel