A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.
|
|
|
Adele Nadia Krise Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák
Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise offline RPG hsz: 1668 Összes hsz: 1689
|
Írta: 2023. január 16. 23:00
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=858487#post858487][b]Adele Nadia Krise - 2023.01.16. 23:00[/b][/url] Will Fürkésző tekintettel bámul fel Will arcába - talán látni akarja, milyen hatást érnek el a szavai, már ha van bármilyen következményük, de úgy tűnik, nincs. A férje arca ugyanolyan kifejezéstelen marad, mint oly sokszor máskor. Lebiggyed a szája széle egy pillanatra. - Igen? - Ide-oda járatja a pillantását Will arcán. - Aggódtál, hogy bedőlök neki? - Egy pillanatra kiül az érdeklődés a szemébe, de tényleg csak egy pillanatra. Willt eddig nem igazán indította meg érzelmileg semmi, ami hozzá köthető volt. Miért most kezdené érdekelni, kivel melegszik össze és kivel nem?
|
|
|
|
William Martin Krise Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
cyanide glazed cinnabun offline RPG hsz: 1990 Összes hsz: 2042
|
Írta: 2023. január 16. 23:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=858488#post858488][b]William Martin Krise - 2023.01.16. 23:08[/b][/url] Adele Nadia Krise Krise Birtok Karácsony éjjel Már rég túlvannak azon, hogy leplezni a próbálja a lány előtt, amit érez. Lehet, hogy a családja előtt kénytelen megjátszani és megacélozni magát, de most, hogy az ajtó becsukódott mögöttük, erre már semmi szükség nincs. Így egy kényelmetlen szájhúzással fordul meg, sétál el a lánytól és ül le az ágy szélére. - Aggódik a fasz - a karjain támaszkodik, miközben egymás után lerúgja a cipőit. - De még ezer éve megkértelek rá, hogy tartsd távol magad tőlük. Mindkettőtől. De különösen Nate-től. Ha valakinek, neked tényleg tudnod kéne, hogy milyen kétszínű pöcs az összes hozzá hasonló - néz fel rá végül.
|
when you are not fed love on a silver spoon you learn to lick it off knives
|
|
|
Adele Nadia Krise Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák
Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise offline RPG hsz: 1668 Összes hsz: 1689
|
Írta: 2023. január 16. 23:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=858489#post858489][b]Adele Nadia Krise - 2023.01.16. 23:14[/b][/url] Will Most rajta a sor, hogy elhúzza a száját és követve Willt, miközben magára ölti a selyemköntösét, megáll előtte a mellkasán összefont karokkal. - Tudom. És te tudod, hogy az ellenségeid mindig közelebb kell tartsd, mint a barátaid? Mit csinálsz, ha nem tudod, épp honnan akar beléd rúgni? Majd fetrengsz a földön és szitkozódsz? Vagy elviseled, hogy az angyali kicsi feleséged a világ legunalmasabb és -kékvérűbb beszélgetéseivel lassan-lassan körbeudvarolja az öcséd... és szerez némi lépéselőnyt? - Végül egy könnyed mozdulattal lezuttyan ő is az ágyra magával húzva a kézitáskáját is. A gyógyszerét akarja kikotorni belőle. - Az öcséd nem egy drámakirálynő, mint a húgod. Gondolom, ez már feltűnt. - Az éjjeliszekrényen hagyott pohár víz után nyúl, hogy bevegye a pirulát. - Nate... simulékony. Nagy lépéselőnyben van hozzád képest. Míg te Belphengarddal jártad a világot, őt Madlen csiszolta, akár akarta, akár nem. És indokoltan nem látja egyikünk sem szívesen a nagyanyádat sem a házunkban, sem sehol: túl messze elér a keze és túl sokat tehet meg. Miért ne akarnánk akkor legalább némileg a közelünkben tartani az öcséd, aki pont ugyanez az alapanyag? - Ezzel legurítja a gyógyszert és utána küldi a fél pohár vizet is.
|
|
|
|
William Martin Krise Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
cyanide glazed cinnabun offline RPG hsz: 1990 Összes hsz: 2042
|
Írta: 2023. január 17. 15:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=858492#post858492][b]William Martin Krise - 2023.01.17. 15:48[/b][/url] Adele Nadia Krise Krise Birtok Karácsony éjjel Hosszan pislog egyet, miközben a lány beszél. Kimondhatatlanul elfárasztja a családja előtti parádézás, még akkor is, ha a vacsora tényleg nem sikerült rosszabbul, mint azt elképzelte. Mégis, semmi másra nem vágyik, mint lezuhanyozni, bemászni a takaró alá Adéllal és addig aludni, amíg a házimanók ki nem rugdossák őket a bejárati ajtón. Kioldja a nyakkendőjét és fél kézzel lehúzza a nyakából. - És gondolom nyilván semmi más oka nincs annak, hogy a közeledben akarod tartani, csak az, hogy lépéselőnyt szerezz, ugye? - A nyakkendőt is a cipője mellé dobja a földre. Nem néz a lányra, csak a szeme sarkából figyeli a mozgását, de jelenleg jobban el van foglalva azzal a különös érzéssel, amit igazán ő sem tudna szavakba önteni. Csak abban biztos, hogy az, hogy Nate és Adél összemelegednek, nem jó. - Pedig gondolom anyád és apád odáig és vissza lenne, ha vele lennél és nem velem - teszi hozzá óvatosan.
|
when you are not fed love on a silver spoon you learn to lick it off knives
|
|
|
Adele Nadia Krise Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák
Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise offline RPG hsz: 1668 Összes hsz: 1689
|
Írta: 2023. január 17. 21:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=858493#post858493][b]Adele Nadia Krise - 2023.01.17. 21:09[/b][/url] Will Épphogy legurul a torkán a gyógyszer; megáll egy pillanatra és teret ad az érzésnek, ahogy a korty kényelmetlenül megnyomja a torkát, aztán a nyilalló érzés repesztő gyorsasággal lecsillapodik a nyelőcsövében. Hagy időt és lehetőséget az ellenkezésre, újabb acsargásra, de meglepően kevés érkezik mindebből. - Ha arra célzol, le akarok-e feküdni vele... egyelőre nem. - A legszebb mosolyával fordítja a fürtös kis fejét Will felé, miközben keresztezi a lábait, félig a felsőtestével is a férje felé fordul. A szándékos bosszantási késztetés még nem hagyott alább. A napokban súrlódnak jobbra-balra, főleg a gyerek-téma után. Egyelőre képtelen megemészteni, hogy más nő szülné meg a gyereküket. Elfogadhatatlannak és életidegennek tartja, mondjon bárki bármit a béranyaság előnyeiről. Az nem az ő gyereke lenne és kész. - Ez tény és való. Nate sok szempontból előnyösebb választás, mint te. - Szándékos döfés, kicsinyesség vezérelte gyerekes magatartás nyugodt, nemtörődöm köpenybe bújtatva. - De mégis veled vagyok. Akár végre meg is érthetnéd, hogy nem megyek sehova. Persze, ha megint válásig jutunk, azt ismét te fogod kezdeményezni, aligha én. Nekem nincs okom ilyesmire. - Beszéd közben feláll, hogy néhány gyors mozdulattal átvedledjen egy szál törölközőbe. Az este mocskát még alvás előtt szeretné egy gyors zuhannyal letudni. - Persze maradhatsz az ágyban is... vagy csatlakozhatsz. Meggyőződhetsz róla, hogy nem bújtattam el Nate-et a zuhanykabinban a hátad mögött. - A kaján, még mindig spicces vigyor szemtelenül terül szét az arcán, még az egyik sarkát is humorosan felcsapja hátra, mint a romantikus filmekben szokás.
|
|
|
|
Thorsten Löwenherz INAKTÍV
DokThor bácsi offline RPG hsz: 143 Összes hsz: 144
|
Írta: 2023. január 25. 21:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=858739#post858739][b]Thorsten Löwenherz - 2023.01.25. 21:25[/b][/url] Sankt Moritz, december 28.Hogy is volt a szobaszám? Kétszáztizennégy? Vagy kétszáznegyven? Mit is mondott a csinos portáskisasszony odalent? Ha most az élete múlna rajta, akkor sem tudná megmondani, hogy vierzehn vagy vierzig hangzott-e el. Azért merne rá fogadni, nagy tétben is akár, hogy ez nem csak neki okoz gondot. Igaz ugyan, hogy a figyelemzavarból neki is kijutott, és amúgy is nehezítő tényező volt, hogy a már említett portáskisasszony nagyon is csinos hölgyemény, aki kicsit elterelte a figyelmét, miközben lelkesen bólogatott mindenre, amit hallott. Egyébként is mi baj történhetne? Szükség esetén legfeljebb segítséget kér valamelyik alkalmazottól, már ha nem fut bele korábban valamelyik kedves barátjával, ha már itt tervezik ünnepelni a szilvesztert és kihasználni, hogy Sankt Moritz az Alpok 12 leghíresebb síterepének egyike. A táskáját már felvitték a szobába, így csak meg kell találnia a megfelelő szobát. Könnyebb lenne, ha nála lenne a kulcs, de odaadta Matthiasnak, hogy menjen csak fel nyugodtan, mert ő még maradt úgy öt percet a portánál, és lett is társasága holnap estére, így azonban csak a kissé kusza emlékeire hagyatkozhat. Csodás ötlet volt, állapítja meg, ám szerencsére cseppet sem hajlamos keseregni mindezen, elvégre előbb-utóbb így vagy úgy megoldódik ez a legjobb esetben is csak tragikomikusnak mondható helyzet. Kabátját vállára vetve sétál fel az emeletre, abban legalább biztos, hogy kétszázassal kezdődik a szobaszám és a másodikon található. A tizennégyes előtt aztán megáll, eltöprengve megvakargatja az állát, aztán úgy dönt, egy próbát megér. Ha téved, akkor legalább biztosan tudni fogja, hogy negyven a jó válasz. Lenyomja a kilincset, az pedig enged, és az ajtó kinyílik. - Matthias... bist du da? - szólal meg óvatosan, mielőtt teljesen kitárná az ajtót és belépne.
|
|
|
|
Erdődy Hella INAKTÍV
offline RPG hsz: 123 Összes hsz: 136
|
Írta: 2023. január 28. 21:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=858986#post858986][b]Erdődy Hella - 2023.01.28. 21:25[/b][/url] Sankt Moritz, december 28. - Adelina és Thorsten Löwenherz faceElmerülten olvassa az aktát. Tele évszámokkal, tulajdonosok neveivel, akiket visszakövetve egészen III "Karóbahúzó" Vladig jutottak a szakértők. A mellékelt egyik lapon színesben látható az a festmény, amely a leghitelesebben ábrázolja Havasfölde fejedelmét, fején a nevezett tollforgóval. A legendárium, mely szerint annak a rubinnak köszönhetően tudott vámpír létére a napon járni, persze nem része a mellékleteknek. Az mind a mai napig kósza szóbeszéd. Ugyanis a tulajok sosem engedték komolyabb vizsgálatoknak alávetni az ékkövet. Mélyvörös színű, négyzetes csiszolású korund. Nyolc gyönggyel körbevéve egy nyolcágú csillag alakú, aranyból lévő, zárt foglalatban. Már a képről is olyan kisugárzással mely szinte vonzza a tekintetet. Nem hiába ez a kialakítás. A nyolc ágú csillag az ujjászületés, a bőség és az egyensúly jelképe. Míg a rubin a szívre és a vérkeringésre van igen erős hatással. Meglehet épp emiatt tette valami módon immunissá a fényre Vlad Tepest. Töpreng tovább Hella, de az ajtó nyílására felfigyel. Nem rendelt vacsorát, hiszen az lesz az estélyen. A dolgok nem állnak össze hirtelen a fejében, ezért -úgy ahogy van- neglizsében siet az ajtóhoz és szemben találja magát azzal az alakkal, akivel immár harmadjára hozz össze a végzete. - Megint maga?! - rántja össze magán így is áttetsző csipkeköntösét, világoszöld szemei pedig dühös szikrákat szórank, ahogy behúzza az ajtón a férfi mögött - Mit keres itt? Halljam! - közelít hozzá, hogy alig egy karnyújtás választja el már csak őket egymástól. Vészt jóslóan felnéz az alakra, majd a másodperc töredéke alatt vízgömböt igéz szabad kezével. Eleme felkorbácsolódva tajtékzik lényében, ám legbelül fogalma sincs miért. Egyszerűen nem érti. A rengeteg hó és jég okán megérkezésük óta remekül érezte magát és mindeddig igazán produktív volt. Erre most kiszámíthatalanul cselekszik, belül reszket és nem tudja megállni, hogy így tegyen. A férfi hibája. Miért érzi ennyire furcsán magát a közelében és miért kerül egyfolytában az útjába? Teljesen összezavarja.
|
"Sic igitur per asperam, ad astra"
|
|
|
Văduva Adelina INAKTÍV
curious instinct offline RPG hsz: 109 Összes hsz: 121
|
Írta: 2023. január 29. 11:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=858998#post858998][b]Văduva Adelina - 2023.01.29. 11:48[/b][/url] 🜃 :Hella & :Thor 🜃 biteAz asztalon ül, nem messze az ablaktól. A kinti világot a vastag sötétítő függönyök választják el tőle. Ironikusnak tartja a helyzetet. Azért utazott el ilyen messze barátnőjével, hogy ismét járhasson nappal, most ismét arra van kényszerítve, hogy megvárja, míg besötétedik. A gondolatra halkan nevet fel, tudattalan forgatja meg az ujján lévő gyűrűt, amit Vladislavtól kapott. Feleszmélve pillant le rá, ujjai állnak meg a mozdulat közben: maga elé emeli, a mosoly sokkal visszafogottabb lesz, már-már szerelmes. Örülne, ha itt lenne vele, annak ellenére, hogy nem mondott neki semmit. Nem akarta belevonni a férfit, a végén még eziránt is nagyobb érdeklődést mutatna, mint indokolt lenne. Hella eleget tesz, ha még belevonná őt is, esetleg egy másik ember idejét is fecsérelné. Reményei szerint a nőével sem ezt teszi, de néha nem tud nem erre gondolni. Bár vérszomját visszafogja az ékszer, minden érzéke tökéletesen működik továbbra is. Fejét kapja fel, Hella hangja úgy szólal meg, mintha csak mellette állna. Ösztönei győznek - ebben az esetben védelmező -, így mozdul, hogy feltépje barátnője szobájának ajtaját, és azonnal a férfi torkára fogjon, akit neki szegez a falnak - Hella elé helyezkedik, hogy barátnőjét testével védhesse, ha szükséges. Felső ajka mozdul feljebb, halk, sziszegő hangot hallat. - Jó-jól vagy? - fájdalmas arckifejezéssel lép egy aprót arrébb, hogy a besütő, lemenő nap fénye se érhesse tovább, de egyértelműen Hellának szegezi a kérdést, akinek a keze fölött lebegő vízgömböt, csak most veszi észre. Elismerően bólint, majd pillant vissza a férfire.
|
I am an old breed rising with fire in my eyes, I don't fear anything, because I've already died.
|
|
|
Erdődy Hella INAKTÍV
offline RPG hsz: 123 Összes hsz: 136
|
Írta: 2023. január 29. 17:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859008#post859008][b]Erdődy Hella - 2023.01.29. 17:16[/b][/url] Sankt Moritz, december 28. - Adelina és Thorsten Löwenherz faceBarátnője váratlan érkezése egyszerre két okból rémíti meg azon túl, hogy nem számított arra, hogy itt terem előtte. Egyfelől mert villámgyorsan markolt a férfi torkára, másrészről pedig, mert veszélyezteti miatta saját testi épségét. - Igen, minden rendben... - feleli feszült hangszínen és kilépve a takarásból tekintetét a betolakodó és a nő közt járatja. Látja, hogy az utolsó aranyló sugarak bántják Adelinát, ezért szabad kezével finoman megfogja márványfehér karját, miközben nyugalmat kényszerít sajátmagára. - Eleresztheted, ura vagyok a helyzetnek - szólítja meg ezután a tőle ritkán hallható lágysággal a vámpírt, akinek védelmező megnyilvánulása, bár jól eső gesztus, igen veszélyes. Nem vetne jó fényt rájuk egy incidens, főleg, hogy végre holnap megvizsgálhatja a rubint. Ezért igyekszik előkotorni diplomáciai érzékét. Azonban a finom ráhatás helyett amit Adelinával szemben használt, a férfi esetén a kemény stratéga formát alkalmazza. - Amint látja, van társaságom, de egyedül is könnyűszerrel elbánnék magával. Így ismét megkérdem: Mit keres itt? - forgatja meg ujjai felett a vízgömböt, mely belül hevesen örvénylik. Mindezzel tökéletesen tükrözve Hella jelenlegi lelkiállapotát. Kívül sima, belül tajtekzó. Hűvössége és híresen nagy önuralma odalett az imént, s most is csupán jólneveltsége az egyetlen, ami visszatartja attól, hogy az idegesítő fickót szó szerint kiöntse szobájukból, mint a nem kívánatos ürgét a veteményesből.
|
"Sic igitur per asperam, ad astra"
|
|
|
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij INAKTÍV
#fattyú #édes ördög offline RPG hsz: 484 Összes hsz: 1242
|
Írta: 2023. január 29. 19:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859014#post859014][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2023.01.29. 19:21[/b][/url] - Mondhatom, hogy látható a különbség - tekintetem lassan ereszkedik lejjebb felsőtestén, majd vissza arcára. - De tegnap sem panaszkodtam - jelentem ki szemrebbenés nélkül, ajkaimra egyetlen pillanatra csal mosolyt a tegnapi lány látványa. Ki gondolta volna, hogy ennyire ki tud tenni magáért? Megmerném kockáztatni, hogyha az élet és egy bizonyos helyzet úgy hozná, még nyilvánosan is megjelennék vele. Tekintetem csillanása mellé társul egy szemtelen és igen széles vigyor a kérdésre. Fejemet ingatom meg, könyököm huppan a terítőn, ahogy elkapom tekintetét, és államat támasztom tenyerembe, miután kezemet húztam vissza tőle. - A fejemben világosan él még egy helyzet, amiben ugyan elképzelni eltudlak, de kötve hiszem, hogy megfelel a valóságnak, így kíváncsi lennék milyen a gyakorlatban - nem engedem el tekintetét. Legalábbis nem tervezném, de mikor a pincér az asztalunkhoz lép, felpillantok rá, megvárom, míg Hargita rendel, majd közlöm, hogy ír whisky-t kérek és pillantok vissza rá. - Mit gondolsz, lesz lehetőségem megtapasztalni azt a nőt is? - onnan folytatom, ahonnan abbahagytuk: hangom éppen elég hangos ahhoz, hogy biztosan meghallja, de kellően halk ahhoz, hogy mondandóm intimitását megtartsa.
|
|
|
|
Reiner Kende INAKTÍV
got the spirit of a fela offline RPG hsz: 365 Összes hsz: 734
|
Írta: 2023. január 29. 19:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859016#post859016][b]Reiner Kende - 2023.01.29. 19:58[/b][/url] Átjárja a nyugalom, abban a pillanatban ahogy homokszőre tincseinek nyomódva Mihail ajkait, teste körül pedig karját érzi meg, amibe legalább annyira bele is süpped mint az ülésbe. A másik jelenléte legalább annyira megmagyarázhatatlan melegséggel tölti el, mint amennyire még mindig hitetlen a tekintete kipillantva az ablakon: itt van Helsinkiben. És hozzá tartanak. Nevetés közben billen hátra a feje annyira, hogy rá tudjon sandítani, majd vissza. - Ezt egyszer be kell játszanod. Amikor ott vagyok - teszi hozzá mellékesen pedig viszonylag valószínű eredménye lenne a dolognak, hogy Kende görnyedne a társaság mellett, röhögve mint az állat. A következő szavakra aztán megfagy a vére is, szeme épp egy pillanatra kerekedik ki amíg szíve fülébe dobban egy nagyot. Szülők. Lassan fog rá Mihail karjára és a kabát ujját feltűrve néz az órára. - A tripla véla akciókártyát majd később játszanám ki, de úgy szemtelenkedj, hogy meg tudom bosszulni - összekulcsolja az ujjaikat és lazán ereszti az ölébe. Továbbra is az utat figyelve kezd el játszani az ujjaival. Ahogy megérkeznek, úgy ugrik ki az autóból mint aki már akkor erre vágyott, amikor beült. Tekintete egy pillanatra esik a táskájára, egy hálás mosollyal biccent annak, aki hozza, róla siklik tovább a hatalmas házra, ami föléjük magasodik. - Hű. Várárkod is van? - nevetős hangon kérdezi, majd hajába túrva lép Mihail mellé és megy vele.
|
RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
|
|
|
Thorsten Löwenherz INAKTÍV
DokThor bácsi offline RPG hsz: 143 Összes hsz: 144
|
Írta: 2023. január 30. 16:03
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859049#post859049][b]Thorsten Löwenherz - 2023.01.30. 16:03[/b][/url] Ismerős a hang. Még a kérdést is érti félig, legalábbis a megint szó ismerősen cseng, hallotta már többször is. Az azt követő maga szót nem érti, bár talán hallotta, de alapvetően a magyar távolságtartóan illedelmes változatát még annyire sem ismeri, mint a közvetlenebb, tegeződő változatot, noha a számonkérő hangsúly azért segít, hogy sejtései legyenek. Nem örvend éppen nagy népszerűségnek, úgy véli. Legalábbis nem itt. A nő ennek már többször is hangot adott az iskolában és Bogolyfalván is, ahol összefutottak. Talán még el is bizonytalanodna, ha kicsit is kevésbé lenne magabiztos, így azonban egy gondolattal félre is söpri mindezt. - Ah, wieder mal Sie? Was für eine unerwartete Überraschung. Bedauerlicherweise suche ich aber nach meinem Vetter, Graf Matthias von Pflaz-Zweibrücken - szólal meg, először is a nő kérdését ismételve meg tudtán kívül. Azt is kijelenti, hogy micsoda váratlan meglepetés a találkozás, közben meg végigméri a nőt, akiről már korábban is megállapította, hogy egészen csinos, majd közli, hogy sajnálatos módon azonban éppen az unokatestvérét keresi, von Pfalz-Zweibrücken grófot, Matthiast. A fordítógyűrűje történetesen a bogolyfalvi irodája asztalán pihen. Nem látta semmi értelmét, hogy elhozza ide, ahol az egyébként is németajkú baráti körével tölti az ünnepet. Meg se fordult a fejében, hogy itt is belebotolhat ebbe a nőbe, aki olyan látványosan nem kedveli, hogy már-már az a gyanúja, hogy éppen azt próbálja leplezni, hogy valójában mégsem olyan közömbös iránta, mint szeretné. Hátrálna is ki egyébként, mivel mindebből már evidens számára, hogy sikeresen félrehallotta a negyvenes számot, amikor a háta mögött is felbukkan valaki, és a torkára markol. Megemeli a kezét védekezőn már csak ösztönből is. Már ment volna magától, nem egészen érti a felhajtást. - Wunderbar - dünnyögi. Csodás. Mintha ő lenne a megtestesült főgonosz. - Entschuldigung, es ist wirklich nur ein Missverständnis - kér elnézést, és kijelenti, hogy ez csupán egy félreértés, ami teljesen igaz. Összekevert két elhadart számot, a nőhöz meg egy újjal se ért hozzá, nem is érti a hisztit, de úgy véli, hogy majd legközelebb talán jobb lesz, ha ő is inkább messzire elkerüli karót nyelt grófnőt.
|
|
|
|
Lónyay R. Hargita Előkészítős tanár, Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Gitta | Dzsidzsi offline RPG hsz: 220 Összes hsz: 250
|
Írta: 2023. január 31. 00:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859069#post859069][b]Lónyay R. Hargita - 2023.01.31. 00:39[/b][/url] - Nem is mondtam, hogy te... - nem fejezem be a mondatot. Érzem, ahogy felkúszik a forróság a nyakamon, aztán átterjed az arcomra. Kezdem azt hinni, hogy élvezi, hogy mennyire valószerűtlenül könnyen zavarba tud hozni. Valamiért mégis kényszert érzek arra is, hogy elmosolyodjak azon hitetlenkedve, hogy ez ismét megtörténik, hiába határoztam el, hogy ma megpróbálok úrrá lenni a helyzeten. A kezemet a szám elé téve igyekszem az itallapra fókuszálni ahelyett, hogy őt bámulnám a szemtelen mosollyal az arcán. Mi tagadás, nagyon is vonzó jelenség, meglehetősen komoly kihívásnak bizonyul, hogy ne tévedjen vissza rá a tekintetem. Úgyis zavarba tud hozni azzal is néha, ha csak megszólal. Azt hiszem, nagyon is tudatában van a saját erősségeinek, míg én a saját tökéletlenségemmel vagyok tisztában. Most is azon aggódom, hogy mi lesz, ha leöntöm magam, vagy ha rúzsos a lett a fogam, vagy már nem is tudom. De miért is? - Tessék? - kérdezem felpillantva. Hirtelen nem igazán értem, hogy mire céloz, vagy éppen értem, de az is lehet, hogy talán csak én gondolok rosszra? Közben odajön a pincér, én meg a fehér bor mellett döntök. Az egész biztonságos választás, mielőtt még tényleg leönteném magam. Most már én sem értem, miért olyan fontos, hogy ne legyek béna vagy nevetséges, esetleg mindkettő. Mi van, ha nevetek inkább magamon, mint ahogy máskor is szoktam? Lehet, hogy tényleg úgy kellene most is. - Lehet, hogy legilimenciát kellett volna tanulnom, de most mire is gondolsz pontosan? - kérdezem olyan határozottan, amennyire csak telik tőlem. Hátha a bor is segít majd ezen? Persze már megint érzem, hogy vörösödöm. Nem hiszem el, hogy ezt nem tudom megugrani.
|
|
|
|
Mórocz A. Móric INAKTÍV
Tökfej offline RPG hsz: 308 Összes hsz: 584
|
Írta: 2023. január 31. 13:07
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859081#post859081][b]Mórocz A. Móric - 2023.01.31. 13:07[/b][/url] S E T H G A R E T H S E L W Y N meglepi tanci látogatás | mood | kukkantásA túlságosan pozitív válaszra emelkedik meg fél szemöldököm, összeszűkült szemekkel szuggerálom a pasit, aki mintha csak nagyon élvezne valamit. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy vele sokkal nehezebb lesz megtalálni a közös hangot, mint a fivérekkel volt. És ezt már most ki nem állhatom. Pislogok rá, fejem is oldalra biccen, amolyan néma he?-t sugárzok felé. Illúzióelemzés? Hangosan hümmentek, ahogy hátradőlök, tekintetem lassan jár körbe az éttermen. Itt dolgozok több hónapja, de mindenki elhiheti, hogy nem figyeltem meg tüzetesebben az asztalokat, a rendbe rakásnál is csak zsigerből csináltam a feladatot, így... basszameg. Ez nehéz. De hát: tanultam. Sokat. Készültem mindenre. Gyakoroltam rengeteget, még ha a körülmények nem is engedték meg. Nehogy már ez fogjon ki rajtam! Számat elhúzva fogom meg a széket és fordítok hátat Seth-nek. Térdeimre támaszkodva vonom meg vállamat, majd szedem ki pálcámat pulcsim ujjából. Körbe sem kell néznem, tudom, hogy mindenki az étterem mögött sziesztázik. Nekem is azt kéne csinálnom éppen. Az első gondolatom, hogy egy egyszerű Oculus mindent megoldd, de tudom, hogy ennyire nem lehetek az egyszerű megoldások híve - most tényleg ki kell tennem magamért, így a pálca visszakerül pulcsim ujjába. És nem Seth miatt, hanem azért, hogy a fivérek büszkék legyenek. Alsó ajkamba harapok: fogalmam sincs hogy álljak neki, úgyhogy a legjobb megoldás, ami mindig bejön, nem gondolom túl. Szóval a legegyszerűbb megoldás, a pálcás mágián túl, ha csak simán elhitetem magammal, hogy nem igazi, ami nem lesz olyan nehéz, mint azt bárki gondolná. Kékjeimet vezetem végig ismét az éttermen, felállva indulok el céltudatosan egy asztal felé, mintha csak megérzés lenne. De hát, az illúzió még csak minimálisan is képes megbomlani, ha elhiszed, tényleg nincs ott. És, az az asztal nincs ott, a rajta lévő dolgok is egyetlen pillanatra mozzannak meg, mint egy rossz tévé adás. Megemelkedett szemöldökkel nyúlok át rajta.
|
" " " L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
|
|
|
Sebastian Jared Selwyn Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
offline RPG hsz: 924 Összes hsz: 3399
|
Írta: 2023. február 6. 21:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859244#post859244][b]Sebastian Jared Selwyn - 2023.02.06. 21:56[/b][/url] GregFel sem veszi a másik beszólását, most fontosabb dolgokkal van elfoglalva, na meg egyébként sem szokatlan, hogy odamondogatnak a másiknak, ha alkalom adódik rá. Miután Sebastian rálelt két ígéretes üvegre, visszafordult a másikhoz, aki a mágiaügyi minisztérium alkalmazottjához méltó módon természetesen tartott magánál az egyik legjobb, mérgeket kimutató bájitalból. Vagy inkább csak Greg legendás balszerencséje lehet az oka az óvatosságnak..? - Úgy tűnik nincs gond vele - állapította meg Sebby, miután az egyik italból töltött egy kevésbé poros pohárba. Mikor az italt a másik felé mutatta, hogy Greg is megbizonyosodhasson problémamentes mivoltjáról, akkor viszont a másik kissé félreértette a gesztust és elvette a poharat, amivel egy pillanatra úgy kizökkentette a szőkét, hogy oda is adta. A következő pillanatban már a saját csuklóján érezte a férfi karkötőjét, majd legnagyobb döbbenetére Greg beleivott az alkoholba. - Még ki akartam forralni... az alkoholt...... - A végét már némi késéssel tette hozzá a mondat végéhez, mert közben a másik már a kezébe nyomta az üres poharat. Pár pillanat telt csak el csendben, miközben a szőke felocsúdva döbbenetéből azt figyelte, hogy mi fog történni ideiglenes útitársával, majd mikor már-már azt lehetett sejteni, hogy minden rendben van, akkor Greg egyszerűen összecsuklott. Sebastiannak mindössze annyi ideje volt, hogy megakadályozza, hogy a férfi feje a padlón koppanjon, de a térdét jó alaposan beverhette. - Hát te teljesen hülye vagy - közölte egyszerre mérgesen és némileg ijedten az eszméletlen másik féllel, miközben próbálta az oldalára fordítani, mert egy lenyelt nyelvvel nem igazán akart most megbirkózni. - Teljesen és kolosszálisan idióta - szidta Greget teljes stresszben, miközben a következő gondolta már ott járt, hogy próbálta felidézni, hogy mégis milyen varázslattal lehet valakit magához téríteni, majd miután az ég világon semmi hasznos nem jutott eszébe, jobb híján a pálcáját kvázi slagként használva lelocsolta a másikat, remélve, hogy ez felkelti. Egyébként, miért nem tanítják, hogy mit kell csinálni valakivel, akinél beüt az epilepszia...?
|
|
|
|
Mórocz A. Móric INAKTÍV
Tökfej offline RPG hsz: 308 Összes hsz: 584
|
Írta: 2023. február 14. 19:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859361#post859361][b]Mórocz A. Móric - 2023.02.14. 19:09[/b][/url] A M É L I A u fckng kidding me | mood | kukkantás that's not what I do. Who the f*ck told you that!?
Rendben, lehet mégis csinálom. De most mit vagy úgy oda? Úgy csinálsz, mintha te nem csinálnád! NO SHAME BRO! Ja, mert... hát szóval lehetnek csúnyaságok, 18+ meg minden, ha elfogadod az ÁSZF-et. Érdekel az apró betűs rész? | Elfogadom az ÁSZF-et:
Mindezek után be kell látnom: semmiben nem vagyok biztos, amit eddigi életemben tettem. Kijönni Rómába a legjobb döntésnek érződött az életemben, ahogy az az életmód is, amit eddig űztem. Érzelmek nélkül szexelni, mintha nem lenne holnap, mert sokkal egyszerűbb ez így, mint elmagyarázni minden másodiknak, melyik a kedvenc színem és miért. Mindemellett dolgozni, mégis a mindennapjaim részévé tenni azt, amiért valójában itt vagyok: hogy fejlődjön a tudásom, átadjam magam az itteni művészetnek, ami minden ház sarkán túl szembenézhet velem. Erre? Erre azzal a lánnyal fekszem le éppen, aki a semmiből tűnt fel a lakásom ajtaja előtt, akiről tudtam, hogy tetszem neki, és akiről nemrég derült ki biztosan, hogy szerelmes is. Mindezek ellenére csak abban lehetek biztos jelenleg, hogy teljesen más játszik kékjeimben, mint eddig bármikor, ha Liára néztem. Nem tudom mi ez, nem tudom mikor és hogyan történt, csak szeretném kiélvezni, és átadni magam a pillanatnak, hiszen minket ismervén, bármikor vége szakadhat. Ennek okán mozgok gyorsabban, az érzésnek már rég átadtam magam százszázalékosan, ahogy kapkodva veszem a levegőt Lia nyakához hajolva. Érezhetően izzadságcseppek csillannak meg homlokomon, tartom a tempót, de egy idő után kénytelen vagyok először könyökömre, majd alkaromra ereszkedni, mikor alhasam gyakrabban remeg meg. Pillanatok kérdése csupán már, hogy elélvezzek, ennek hangot is adok, ugyanis tovább esélytelen, hogy visszatartsam. Homlokommal érintem a paplant, erősebben szorítok ujjaira, majd egy hangos nyögést és pár erőteljesebb döfést követően ernyedek el és ereszkedem az alattam levő, törékeny testre. Szívem erőteljes dobogása verődik vissza Amélia mellkasáról, ujjaim lassan eresztik el övéit, miközben fejemet fordítom ugyanolyan gyors lélegzettel nyaka felé. Szólni akarnék, de egyelőre nem működik megfelelően az agyam ahhoz, hogy közöljem: biztos vagyok abban, hogy ő nem élvezett el.
|
" " " L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
|
|
|
Kőszegi Róza Amélia Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc
Kiscsibe offline RPG hsz: 368 Összes hsz: 644
|
Írta: 2023. február 14. 21:50
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859364#post859364][b]Kőszegi Róza Amélia - 2023.02.14. 21:50[/b][/url] Olyan Ő [Móric / Róma]Parfois moins, parfois plus
Korhatáros tartalom
Az esetben ha nem múltál el 18 éves, jobban jársz egy Sparks regénnyel. Ha elmúltál, akkor az idézettel leshetsz:
Tudom, hogy jössz majd. Úgy esel belém, Mint szép, szikrázó mennykő a tóba! De megégetnők-e a világot, Vonagló lángokként összefonódva?
A mesék arra nevelik a kislányokat, hogy a legnagyobb tragédiákat is a helyre képes billenti egy csók a megfelelő embertől. A klasszikus filmekben minden nő látványosan elalél egy érintéstől miközben azt rebegik, hogy a szerelem a legnagyobb fegyver a háború megnyerésére. És én mindezek után is meg fogom forgatni a szemem minden egyes hasonló jelenetnél. Mert túl tökéletesnek állítják be azt, ami pont a tökéletlenségtől lesz valóságos. Mert mi sem vagyunk tökéletesek - messze nem - és bármikor átfordulhat az ami most egészen magasra emel. És akkor egy ismételt halk nyögést varázsolt ki belőlem, visszaszippantva a bűvkörébe. Ölelkezem Vele ezen az alacsony ágyon, Róma egyik szűk utcájának azon épületében, amit igazán meg sem néztem annyira azzal voltam elfoglalva, hogy a benne lakót megkeressem. Megtaláltam. A tenyerem ide-oda jár Móricon, és ahol végigsiklik rajta az ujjam, ott mindenütt meztelen alatta. Azt akarom, hogy miattam forrósodjon fel, miközben levegője nyakamat csiklandozza, ott pedig az idegek meg-meg feszülnek. Nem nyitom ki a szemem úgy ölelem magamhoz amikor jobban érzem rajtam teste nyomását és tűnök el a széles háta mögött. Számmal rátapadok vállára, az olasz napsütéstől lebarnult bőrére. Jobban érzem a kellemetlen érzést ott ahol annyira fájt az elején és ujjam szorít vissza övéire. Végül csupasz nyakam hajlatánál szája olyan hangot ad ki, ami új és libabőrössé tesz. Ösztönös reakcióként hagyja el elnyílt ajkaimat a felforrósodott levegőm. Rámnehezedik, közé és az ágynemű közé préselődöm teljesen. Lefeküdtünk. Egyik kezem engedi el, hogy tarkójához tapadó göndör tincseit simítsam arrébb, majd ahogy nyakamhoz fordul feje, lassan simítom hátra tincseit arcából. Aztán másik kezem mozdul, mutatóujjam hátának ernyedt izmain köröz. Hevesen járó mellkasunk, össze-össze tapadó testünk szinte elringat, pedig sosem voltam éberebb. Még mindig nem nyitottam ki a szemem, de hallom a légzését a szívem dobogásán túl… igazából semmi más nem tölti meg a szobát csak mi. Pillanatokig, vagy végtelen sokáig meg sem akarok mozdulni.
|
Meg nem értett, különleges hópihe.
|
|
|
Mórocz A. Móric INAKTÍV
Tökfej offline RPG hsz: 308 Összes hsz: 584
|
Írta: 2023. február 14. 22:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859366#post859366][b]Mórocz A. Móric - 2023.02.14. 22:08[/b][/url] A M É L I A u fckng kidding me | mood | kukkantás that's not what I do. Who the f*ck told you that!?
Rendben, lehet mégis csinálom. De most mit vagy úgy oda? Úgy csinálsz, mintha te nem csinálnád! NO SHAME BRO! Ja, mert... hát szóval lehetnek csúnyaságok, 18+ meg minden, ha elfogadod az ÁSZF-et. Érdekel az apró betűs rész? | Elfogadom az ÁSZF-et:
Hosszú-hosszú percek elteltével is úgy érzem, mint aki nem volt ilyen helyzetben hónapok óta, pedig mindenki tudja mekkora hazugság ez - légzésem egyenetlensége nem akar szűnni, ahogy a törékeny testre engedem sajátomat. A homályos gondolatok között bukkan fel: mi van, ha nem a helyzet maga, ami ilyen reakciót vált ki belőlem, hanem a személy? Szívem hatalmasat dobban belé. Gondolatban rázom meg fejemet, hogy elhessegessem a kósza gondolatot, végül elhúzom kezemet az övétől, hogy maradék erőmet összekapva cirógassak végig oldalán, majd alhasán. Lejjebb haladok, és érintem úgy, ahogy kezdtük, azonban egyelőre nem mozdulok. - Tudom, hogy fájt és valószínűleg nem élveztél el - motyogom nyakába szavaimat, lassan mozdulva csúszok ki belőle. - Hadd próbáljam meg másképp - ujjam rezzen az érzékeny részen, és lényegében meg sem várom Amélia jóváhagyását. Először lassan teszem, míg végül gyorsabban, miközben nem vagyok rest puha csókokkal hinteni nyakát, meztelen vállát, kulcscsontját, ahol csak éppen érinthetem. - Ne félj tőle - lehelem a puha bőrre, majd felkönyökölve csókolom meg ajkait is. Köldökének vonalát követve haladok lejjebb és lejjebb, míg már a padlón koppannak térdeim. Erősen markolok csípőjére, hogy lejjebb rántsam magamhoz, és megtartva a lendületet is kezdem el kényeztetni másképpen. Kezeimmel markolom, hogy a hirtelen és idegen érzéstől véletlenül se húzódjon el, és innentől, addig nem állok meg, míg nem hallom azt, amit olyan gyakran eddig, mégis tőle. Nyelvem hol lassan, hol gyorsabban mozog, és bár szívesen figyelném a reakcióját, hogy mégis mit és hogyan kellene tennem, hogy jó legyen neki, ebből a szögből esélyem sincs. Megérzéseimre és testi reakcióra hagyatkozva viszem a csúcsig, ha képes vagyok rá.
|
" " " L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
|
|
|
Kőszegi Róza Amélia Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc
Kiscsibe offline RPG hsz: 368 Összes hsz: 644
|
Írta: 2023. február 14. 22:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859368#post859368][b]Kőszegi Róza Amélia - 2023.02.14. 22:44[/b][/url] Olyan Ő [Móric / Róma]Parfois moins, parfois plus
Korhatáros tartalom
Az esetben ha nem múltál el 18 éves, jobban jársz egy Sparks regénnyel. Ha elmúltál, akkor az idézettel leshetsz:
Tudom, hogy jössz majd. Úgy esel belém, Mint szép, szikrázó mennykő a tóba! De megégetnők-e a világot, Vonagló lángokként összefonódva?
Nem akarok szavakat. Egyrészt túl jó most ez a zajos csend, másrészt mert akkor vége lesz. Nem lehet vége. Aztán Móric elhúzza a kezét, én pedig végül lassan kinyitom a szemem. El kell ismernem, nem üzemképes bennem a második jelrendszer. Az első bezzeg akaratom ellenére is működik: combom mozdul aprót a váratlan érintésre. Ajkam remeg meg mielőtt mosolyra húzódik a nyakamon csapódó szavaktól. Hiányzott vele lenni, ezt pedig el sem mertem volna képzelni. Ahogy a folytatást sem. - Nem baj - majd a teljesség érzése alábbhagy, azzal egyidőben dekadens érzés kerít hatalmába. - Hogyan? - kérdésem végét már szaggatottan harapom el. A bőröm alatt valami végigszalad a csigolyák mentén Mintha forró acélgolyó lett volna. Móric kezétől. Majd szájától a testemen. Idegen és új még mindig az érzés, az ismeretlen pedig ismét izgalmas és félelmetes egyenlőtlenséget húz a hasamra, de nem állítom meg. Azt mondja nem kell félnem tőle. Felszabadult kezemmel Móric hajába túrok a csók közben, majd tartom is ott őket, amíg tudom és elér a kezem, ahogy ő halad. Érzem, hogy végigcsókolja libabőrtől perzselő bőrömet, miközben ujja játszadozik velem. Aztán… mit csinál? - Móric? - nyögöm. A szája olyan dolgokba kezd a különösen érzékeny csomónál, amitől megrázkódik és csípőm és megemelkedne az ágyról, ha nem tartana éppen a kezeiben. Lábam széles vállára kerül, ezúttal combom belső felét csiklandozzák a tincsei. Egészen addig bent tartom a lélegzetem, amíg rá nem jövök mennyire felszabadító érzés kiengedni. Szemöldököm ráncolom egy pillanatig, amíg lepillantok és szinte azonnal vissza engedem a fejem az illatától átitatott ágyneműre. Lehunyom a szemem: egyetlen nyögést követ több. És mekkorát tévedek, amikor azt hiszem ennyi. Pengeélen táncol, de most vele vagy éppen helyette én is, mert gerincem majd mellkasom elemelkedik, majd hirtelen süpped vissza egymást követve. Ujjaim a takaróba markolna és akkor combom megremeg. - Igen… - suttogom halkan, mintha percekkel később mennék bele, hogy próbálja meg másképp. Merlinre, de még mennyire bele megyek! Gerincem töve bizseregni kezd, ahogy ködösebb hangon megismétlem ezt az aprócska szót. Utána nem szólok többet: ajkamba harapva megyek el. Belső izmaim megfeszülnek, gerincem ívbe feszül és szinte érzem, hogy vibrál a levegő. Bőröm rózsaszínesebb árnyalatban izzik, mint eddig, talán attól ahogy levegő után kapkodom. A félhomályban lassan rajzolódik ki Móric alakja, de egyenesen őt nézem. Tekintetem megcsillan. - Te… - ajkamra harapok ismét, de nem fejezem be, csak visszahunyom a szemem és hajamba túrva várom szívem dobogása mikor csillapodik. Szeretem őt.
|
Meg nem értett, különleges hópihe.
|
|
|
Mórocz A. Móric INAKTÍV
Tökfej offline RPG hsz: 308 Összes hsz: 584
|
Írta: 2023. február 14. 23:28
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859369#post859369][b]Mórocz A. Móric - 2023.02.14. 23:28[/b][/url] A M É L I A u fckng kidding me | mood | kukkantás that's not what I do. Who the f*ck told you that!?
Rendben, lehet mégis csinálom. De most mit vagy úgy oda? Úgy csinálsz, mintha te nem csinálnád! NO SHAME BRO! Ja, mert... hát szóval lehetnek csúnyaságok, 18+ meg minden, ha elfogadod az ÁSZF-et. Érdekel az apró betűs rész? | Elfogadom az ÁSZF-et:
Minden kérdését figyelmen kívül hagyok, hiszen nem relevánsak. Mikor végre leesik neki, mégis mi történik, elégedettség fut végig bennem, és a kezeim alatt megfeszülő test mindent elárul. Szinte már büszkeség kérdése az egész: nem hagyhatom ennyiben az első alkalmat. Nem rám vallana, főleg nem vele, mikor valóban nemrég még alattam, most pedig kezem között fekszik, teljesen kiszolgáltatottan - hangosan lihegve, kivörösödve, átadva magát nekem. Erősebben markolok csípőjére, amikor mozdul, ujjaim ismételten a puha bőrbe vájnak, mert nem engedhetem, hogy elmozduljon. Ahogy a nyögések lesznek egyre csak hangosabbak, majd lábai vállamra kerülnek az eddig csak visszafogott mosoly lesz elégedett és sokkalta szélesebb. A következő szavak hatására a vér ismét lefelé kezd szánkázni nálam is, de megemberelve magam hagyom figyelmen kívül. Gerince ívbe feszül, így engedem el, és bár pár másodpercig még húzom az egészet, de végül eltávolodom tőle. A megkezdett mondatra vigyorodom el szélesen, hirtelen mozdulva kerülök fölé, feje mellett támaszkodva hajolok le és csókolom meg gyorsan. - Én - még egy gyors csók. - Orgazmusig vittelek - még egy csók és mászok le róla, hogy lábaimra érkezve szedjem le magamról az óvszert. Csomót kötve rá sétálok a fürdőbe, hajamba túrva szusszanok halkat. Elrendezek mindent, leginkább magamat, végül sétálok vissza, azonban az ajtóban torpanok meg. Az ajtókeretnek dőlök, halántékomat döntöm annak, ahogy halvány mosollyal figyelem az ágyamon fekvő lányt. Nem szólalok meg, csak nézem, fürkészem a félhomályban a bársonyos bőrt: olyan érzés, mintha már ezredszer érintettem volna, mégis minden alkalom az első lett volna. A szőke tincsek terülnek el körülötte, arca kipirosodva ad színt szinte az egész szobának, légzése hangja betölti az aprócska helyet, míg a fehér lepedő öleli óvón körbe a testét. Hosszú, karcsú ujjai terülnek el lazán azon, és kizárólag mellkasa mozog. Így lesz az egész összkép gyönyörű és tökéletes.
|
" " " L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
|
|
|
Kőszegi Róza Amélia Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc
Kiscsibe offline RPG hsz: 368 Összes hsz: 644
|
Írta: 2023. február 15. 00:07
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859370#post859370][b]Kőszegi Róza Amélia - 2023.02.15. 00:07[/b][/url] Olyan Ő [Móric / Róma]Parfois moins, parfois plus
Korhatáros tartalom
Az esetben ha nem múltál el 18 éves, jobban jársz egy Sparks regénnyel. Ha elmúltál, akkor az idézettel leshetsz:
Tudom, hogy jössz majd. Úgy esel belém, Mint szép, szikrázó mennykő a tóba! De megégetnők-e a világot, Vonagló lángokként összefonódva?
Folyamatosan csinálja, nem áll le és ezzel teljesen átbillent nagyjából minden létező határán. Jóformán azokon is, amiket nem is ismertem. A mellkasomban kitartó érzés melengeti, szívem ezerrel kattog a széles vigyorát látva és még akkor is csak vagyok, amikor hirtelen ismét felém kerül. Lassan mozdul ajkam a csókjára. Nagyjából azt is mondtam volna, amit aztán most ő ki is tud mondani, de az ő szájából hangosan hallva a tényt… a lehető legjobb értelemben megborzongok. - Igen - suttogom ajkára egy hitetlen mosollyal. A csókokra éppen mozdulnak ajkaim, leginkább csak lehelem azokat mielőtt eltávolodik. Korábban nem szerettem volna, most viszont képtelen vagyok mozdulni. Könnyűnek érzem magam, egész testem azt visszhangozza és duruzsolja ami az utóbbi fél órában vele történt. Nem is beszélve a mellkasom hullámvasútjáról. És én azon kapom magam, hogy nem gondolkodom rajta, nem olvasok bele semmit. Minden porcikámmal örülök. Minden benne volt ebben az alkalomban és még mindig képtelen vagyok elhinni. A plafonon pihentetett pillantásom végül lehunyom, halkan nevetek a még most is kitartó szapora levegővételek között. Az álomba merülés határán lépdelek, de se a szívem, se a légzésem nem partner benne, ahogy az agyam egy része is működésbe lép. Az ágyneműn lévő kezem lassan fog az anyagra és tekerem magam köré miközben felkelek az ágyról. Vállam felett pillantok hátra rá, majd ahogy előre fordulok találom szemben magam Móriccal. Szívem nagyot dobban, léptem megtorpan ahogy ajkamba harapva elmosolyodok. - Letusolok - mutatok a falra, majd elég idétlenül a másikra. Nem tudom melyik túloldalán van a jó oldal. Konkrétan nem tudom hol vagyok.
|
Meg nem értett, különleges hópihe.
|
|
|
Mórocz A. Móric INAKTÍV
Tökfej offline RPG hsz: 308 Összes hsz: 584
|
Írta: 2023. február 15. 00:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859371#post859371][b]Mórocz A. Móric - 2023.02.15. 00:39[/b][/url] A M É L I A u fckng kidding me | mood | kukkantásElveszem a látványban, ami a szemem elé tárul. Mint az első napokban, amikor megérkeztem ide. A római épületek magukba szippantottak, teljesen elvesztem a látványban, így az agyam most is automatikusan kapcsol át a művészi vonalra. Meg szeretném örökíteni azt, amit most látok. Szinte már muszájnak érzem, de ahogy Amélia mozdul és maga köré csavarja az ágyneműt szélesebben mosolyodom el. Ellököm magam a félfától, behajlított mutatóujjal simítok végig a meztelen vállon, majd akasztom be az ágyneműbe azt. Tincseim alól sandítok fel. - Csatlakozhatok? - lassú mozdulattal húzom le róla az ágyneműt, ami a földön huppan. - Ne szégyenlősködj előttem ezek után - hajolok lejjebb, derekára csúsztatom kezemet, ahogy közelebb vonom magamhoz. - Gyönyörű vagy még mindig - csókolom meg lágyan, majd kapom fel magamhoz, hogy a fürdőbe vonuljak vele. A gyors zuhanyt követően ragadok magamhoz egy törölközőt, törlöm át magam felületesen, majd ahogy vagyok hasalok az ágyra. Sóhajom tölti meg a szobát, míg várom Liát, aki hamarosan csatlakozik hozzám. A “jó éjszakát” szavak életidegennek hangzanak a számból, mégis jóleső érzéssel töltenek el.
-------------------------------- Nem kellett sokat várnom, hogy az egyenletes szuszogást meghalljam. Amélia hamar elaludt. Mosolyogva támaszkodtam fel, a komódból turkáltam ki magamnak egy alsónadrágot. Hangtalan osontam ki a hálóból, az ajtót gondosan csuktam be magam után, mintha csak félnék valamitől. Azonnal a hűtőhöz lépek, veszem ki a már megbontott vörösbort belőle: egy poharat fogok és telepszek a kanapéra. A legnagyobb vásznat veszem elő mögüle, ami csak van jelenleg a lakásban és kezem automatikusan kezdi el húzni a vonalakat a fehér felületre, ahogy Amélia az ágyon fekszik. Órákat töltök a vászon felett, nem törődve az alatta elterülő még megannyi rajzzal, vázlattal, festménnyel, az idő pedig csak telik, így valószínűleg a hajnal is itt ér. A boros üveg alján maradt csak pár korty, míg én a ceruzával a kezemben alszok el a kanapén: eldőlve egyik oldalamra, lábaim a földön, szabad kezem az egyik díszpárnát szorongatja.
|
" " " L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
|
|
|
Madarász Gergely Auror, Illúziómágus
offline RPG hsz: 50 Összes hsz: 124
|
Írta: 2023. február 19. 17:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859436#post859436][b]Madarász Gergely - 2023.02.19. 17:21[/b][/url] Sebastianahw, look who's being cuteA locsolás hirtelen reakció helyett inkább lassú, zavarodott ébredezést indít meg - összerezzen, viszont rövidzárlatos aggyal csak apránként tér belé vissza a tiszta tudat. Az első, nagyjából célirányos mozdulata az, amivel a vízsugár feél nyúl, magától el- (és egyszerre Sebby felé) tolva a pálca hegyét. Fejrázásnak túl lassú és túl lagymatag mozdulatot tesz, csodálkozva tulajdon ébrenlétén. A képszakadás már ismerős, csak időbe telik megkeresni az elveszett fonal végét - ki ő, hol volt, mit csinált, amikor utoljára pislogott? Rutinból megtapogatja a koponyáját, aminek igazán nem hiányzanak a további lékek és repedések, ám - őszinte meglepetésére - egyetlen újabb púpot vagy fájó pontot se talál. Nehézkesen ülő helyzetbe kaparja magát, kitapogatva a legközelebbi falat vagy bútort, aminek nekidőlhet.* - No bump,- károgja rekedten, kissé nehezen artikulálva, vaktában felemelt jobbján feltartott hüvelykkel. - Noice job! -A karja aztán erőtlenül lehullik és Feje ernyedten hátrakoppan, de éberségről árulkodik, hogy egy széles grimasszal nyammog az utóízen. Bleugh. A pár percnyi jótékony eszméletvesztés helyett ez a kényszerrestart, ezzel az alkoholkombóval... És még a térdei is sajognak, holott egészen biztos benne, hogy még a fizetség előtt tartottak. A Sors indokolatlanul kegyetlen. - Mother-...fucking...-arsehole,- mormogja, amint kezd tudatosodni benne a haja és ruhái nedvessége, ugyanis egy csepp épp a fülébe próbál befolyni, a homlokán lefele iramló víz meg csípni kezdi a szemét. Sziszegve összeszorítja a szemhéját, s kézfejével megkísérli kitörölni a nedvességet, de csak annyit ér el, hogy most már a kabátja ujja alatt is becsorog. Megborzong. - 'the fuck, mate?- úgy fest, a puszta frusztráció fogja kijózanítani, amint nagy nehezen kinyitja a szemét, a deathglare egy különösen ronda példányával. Aztán végigméri az aranyvérű, épp rémületet súrló kölyköt és hitetlenkedő pillantással oldalrabillen a feje. Komolyan? Szöszi bepánikolt?
|
|
|
|
Seth Gareth Selwyn Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok
Whiskey in a teacup offline RPG hsz: 801 Összes hsz: 2588
|
Írta: 2023. február 20. 21:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=859467#post859467][b]Seth Gareth Selwyn - 2023.02.20. 21:04[/b][/url] Mórocz A. Móric Móric átnyúl - helyesebben szólva megpróbál átnyúlni az asztalon, ami pechjére nagyon is ott van. Alighanem kellemetlenül beüti az ujjait, ha nagyobb lendületet vett. A háta mögül halk torokköszörülés hallatszik. - Meg akartam kérdezni, hova mész,-*jegyzi meg halkan, a csésze koppanásából ítélve letéve az italát.*- De az egyértelműség kedvéért: az illúziókat a mi asztalunk környékére korlátoztam. Ha az illúziótörés valóban annyin múlna, hogy eldöntöd, valami nem valós, roppant egyszerű lenne ellene védekezni.-* megvárja, amíg a fiú megfordul és a látóterébe kerül a kérdéses bútor, a terítékkel együtt. A kávéhoz kapott, érintetlen kiskanalat felemeli, s átnyúlva az asztal felett megkocogtatja a kikészített vizespoharat a vele átellenes széknél - a különös az, hogy a várt kristályos, csengő hang elmarad, hiába rezzen meg az üveg. -Hibákat keress, elemezd, amit az érzékeid mutatnak,-*fűzi hozzá, mert ezek nem reaktív illúziók, pusztán különböző szintű és -összetételű aktív varázslatok. Seth közben visszahelyezkedik, ismét kézbe véve feketéjét, hogy ráérős nyugalommal iszogassa tovább. Kész segíteni, s arckifejezésében sincs semmi ellenséges vagy ítélkező, túl egyenes tartása ellenére.
|
|
|
|
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij INAKTÍV
#fattyú #édes ördög offline RPG hsz: 484 Összes hsz: 1242
|
Írta: 2023. február 26. 01:55
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=860014#post860014][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2023.02.26. 01:55[/b][/url] Elégedettség lesz úrrá rajtam, ahogy Reiner még inkább belesimul az ölelésembe, ahogy karom köré kerül. Halkan szusszanok a homokszőke tincsek közé, majd nevetek fel halkan. - Ez egy borzasztó ötlet - bólintok aprót. - Soha nem fog megtörténni - teszem hozzá ugyanolyan hangsúllyal. Senki nem tudna rávenni arra, hogy Reiner valaha is közel kerüljön ahhoz az élethez, amitől néha még magamat is megóvnám, nemhogy őt. És azt is igencsak elkerülném, hogy címlapra kerüljek vele. Nem tudom melyikünk járna rosszul, de az biztos, hogy a bárminemű kapcsolat, ami most köztünk van, aligha maradna titok, ahogy eltervezte. A reakciója hatására tör fel belőlem a nevetés, kezemet szemeim elé téve élvezem a pillanatot, de egy idő után esik ölembe és nevetek tovább önfeledten. - Máskor, értettem - bólintok megint egyet, majd csak hagyom, hogy azt csináljon velem, amit csak szeretne. Telefonomat a zsebembe vágva szállok ki végül, lassú, elnyújtott léptekkel közeledem a hatalmas ház felé. - Az nincs. Cserébe két szint, két medence és személyzet - lépkedek fel a lépcsőn. - Remélem így is megfelel - mielőtt kezem mozdulhatna nyílik előttünk az ajtó, Luka széles mosollyal áll az ajtó túloldalán, aprót biccent. - Látod? Túléltem - emelem meg összekulcsolt ujjainkat Reinerrel, majd sétálok be. - Reiner, ő itt Luka. Évek óta dolgozik nekem, bármi kérésed van, áll rendelkezésedre, ahogy mindenki más is - engedem el, hogy a kabátot vehessék le rólam, ezután veszem ki ismét a telefont, hogy ugyanaz a név villogjon rajta - és eközben hajol meg kissé Luka Reiner előtt. - Örülök, hogy megismerhetem, Reiner uram. Bármiben állok szolgálatára, csak tudassa velem - lép hátrébb és fordul felém. - Sztravinszkij uram, az édesapja több alkalommal ker-. - Hagyjuk ezt. Nem vagyok elérhető senkinek az elkövetkezendő napokban. Még Leonyidnak sem - hangom határozottan csattan a falakról, Luka ennek hatására hajol meg kissé és hagy minket magunkra Reinerrel. - Megmutatom a hálót. Voltam olyan bátor, hogy az én szobámba kérettem a cuccaidat - vigyorodom el szemtelenül.
|
|
|
|
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij INAKTÍV
#fattyú #édes ördög offline RPG hsz: 484 Összes hsz: 1242
|
Írta: 2023. március 5. 19:00
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=860282#post860282][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2023.03.05. 19:00[/b][/url] Felsandítva rá mosolyodom el mindent tudóan. Mindketten pontosan tudjuk - legalábbis remélem, hogy mindketten - mire gondolok. Egyáltalán nem azért mondok dolgokat, mert mindenképpen magyarázatot várok rá, éppen ellenkezőleg. Nekem csak elég, ha elfogadja és továbblépünk. A visszakérdezésre billen félre fejem, arcomat támasztom tenyerembe. - Jól hallottad - felelem egyre szélesedő mosollyal, mert most legalább biztosan meglátja, hiszen nem bújik az itallap mögé. A rendelést leadva fordulok a nő felé ismét. Halkan, szinte már lemondóan sóhajtok. Vajon nem voltam elég egyértelmű, vagy csak nem szeretne arra gondolni, ami a szavak valós jelentése? Bármelyik is legyen, nem tudom meddig van ehhez türelmem: mindig egyértelmű vagyok, és általában a velem szemben ülő is tudja, mit szeretnék. Hümmentek, hátradőlök. - Hagyok időt, hogy átrágd a szavaimat - mosolyodom el végül féloldalasan. - Valószínűleg tudni fogom, mikor értek be, mert mindig minden az arcodra van írva - körözök kicsit mutatóujjammal, ahogy arca felé mutatok. Ahogy a vörössége most is tökéletesen látszik, és bóknak fogom fel, hogy ezt én váltom ki. Hozzászoktam, de játszani mindig szeret az ember, főleg, ha ilyen éles reakciókat vált ki. Régen tapasztaltam ilyet, és minden másodpercét élvezem.
|
|
|
|
Ifj. Holló Albert Tanár, Végzett Hallgató
Miksáné <3 | Kölyökkutya képű offline RPG hsz: 404 Összes hsz: 423
|
Írta: 2023. március 9. 21:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=860485#post860485][b]Ifj. Holló Albert - 2023.03.09. 21:29[/b][/url] Nadia KinézetemSokáig nem értettem, hogy én mégis mit keresek itt, főleg úgy nem, hogy az anyám utálja, ha felügyelekt nélkül utazom, és ide Miksa nem jöhetett velem. Nem engedték, hát hihetetlen, pedig élettársak vagyunk, az első leheletünktől az utolsóig összetartozunk. Az apám viszont egyszerűen hasznot húzott belőlem, mert valójában neki kellene itt lennie, de nem akart jönni, és nekem is csak annyit tudott mondani, hogy egy csinos pofi sok mindenre képes. Hihetetlen, hogy a csodás adottságaimat, melyeket csajozásra használtam eddig, most mint felelősségteljes felnőtt kell kamatoztatnom. Huszonkét éves vagyok, az ég szerelmére! Nekem most nem itt kellene lennem, de még Miksa is csak röhögött, és azt mondta, hogy kellett egy szépfiú, akivel el lehet adni az iskolát, hogy valójában ez is ribanckodás, csak a végén nem lesz élvezet. Köszönöm szépen az együttérzést, remélem azóta is érzi, hogy emlegetem. Mert, hogy két napja jöttünk el innen, és a két napban amúgy nem nagyon történt semmi, most is csak annyi, hogy az iskolától az indulóállomásra igyekvő vonaton ülünk, hogy bemutassák, milyen is lenne a diákok útja. - Kényelmes. Jól érzed magad? Nincs szükséged semmire? - a terhesség ténye csak nemrég derült ki nekem, és mivel a húgom és köztem nincs olyan sok, illetve, mivel neki még nincs gyereke, meg Miksáéknál se senkinek, nem tudom, hogy a terhes nőknek milyen igényük lehet. Ahogy a kérdést felteszem, úgy kezd e a vonat vadul fékezni, csikorogni és rázkódni, én pedig az ülésbe kapaszkodom, mintha az segítene, arra koncentrálva, hogy ha Nadia le akarna esni az ülésről, elkapjam. - Mi a fene ez?!
|
|
|
|
Nadia Rosales INAKTÍV
offline RPG hsz: 141 Összes hsz: 187
|
Írta: 2023. március 10. 19:51
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=860513#post860513][b]Nadia Rosales - 2023.03.10. 19:51[/b][/url] Albert kinézetAz elmúlt időszakban az igazgató úrnak túl sok dolga akadt, ezért többnyire engem és Holló kollégát kért meg arra, hogy képviseljük az iskolát, s ha kell ügyeket intézni, együtt menjünk, népszerűsítsük az iskolát, kössünk külföldi kapcsolatokat. Most viszont úgy alakult, hogy Albert valamiért lemondta és helyette ifjabbik mását küldte. Mi tagadás, az elején volt némi aggodalmam, hogy a fiatal úr mennyire állja majd meg a helyét, de az elmúlt két nap ékes bizonyítéka volt annak, hogy ha mást nem is, már legalább egy tucat leendő kolléganőt szereztünk Bagolykőnek, hála Albert úrfi megjelenésének és kedves modorának. Tényleg nem lehetett rá semmi panaszom, egészen érdekes témákról is tudtunk csacsogni. Épp a vonaton döcögtünk, mikor váratlan kérdést szegezett nekem, meg is lepődtem. - Tűrhetően, köszönöm - mosolyogtam rá, közben azon agyalva, hogy vajon most miért kérdezte ezt. Vajon tud róla? Ám hirtelen ekkor nagyot fékezett a vonat, előre is estem volna, azonban Albi szerencsére elkapott. - Fogalmam sincs…- ekkor hatalmas csattanás hallatszott, keveredve fémek nyikorgásával, s éreztem, hogy bemozdul alattunk a kocsi, s ahogy dőlt a szerkezet, azzal a lendülettel borultunk mi is, s közben hullottak a táskák, bőröndök, csomagok szanaszét. Túl hirtelen történt, éreztem ahogy a csuklómra esek, fejem meg az ülésnek vágódik, s mindenki sikoltozik a kocsiban. Kellett pár másodperc, hogy pislogjak és felmérjem a teret, mintha megdőlt volna a kocsi, amiben utaztunk. - Albert , jól vagy? - azonnal a kollégát kerestem pillantásommal, remélve, hogy minden rendben van, persze fogalmam se volt arról, hogy mi történhetett az első kocsikban, de egy nagyon rossz érzés fogott el.
|
|
|
|
Ifj. Holló Albert Tanár, Végzett Hallgató
Miksáné <3 | Kölyökkutya képű offline RPG hsz: 404 Összes hsz: 423
|
Írta: 2023. március 10. 21:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=860515#post860515][b]Ifj. Holló Albert - 2023.03.10. 21:22[/b][/url] Nadia
Legalább az ösztöneim nem csapnak be, és könnyű szerrel elkapom, mielőtt a földön landolna, hát azért csak megérte az anyám mellett azt a sok évet lehúznom, mint R1-es gyerekmunkás. Igen, ha az anyád kultúros, akkor nincs kifogás fiam, zenélsz, népdalokat énekelsz, szavalsz, táncolsz. És persze minden olyan embernek, mint én, van egy olyan barátja, mint Miksa, aki kiröhögi támogatása jeléül. Szerintem minden tevékenységre egyszer próbálták rávenni, és minden helyen bebizonyította, hogy jobb, ha nincs ott. Nem tartottam sokáig magamnál, visszaültettem az ülésre, ami nem biztos, hogy a legjobb döntés volt, mert a következő pillanatban a helyzet fokozódott. Mondjuk nem értem hogyan, de az is igaz, hogy eddig még nem is éltem át ilyesmit, szóval számomra egyetlen fontos momentum volt, hogy a fejemet védjem. Ez pszichés, mert bár az agyam le fog épülni, mégis van bennem egy olyan ösztön, hogy bárhol sérülhetek, csak a fejemen nem. Furcsa, tudom, de valójában ez amolyan megküzdés a megoldhatatlannal. - Igen, és te? - Mivel eléggé sötét lett a kocsiban, az érzékszerveim elkezdtek alkalmazkodni, a hallásom fokozatosan jobb lett, a szemem is lassan hozzászokott a sötéthez. Hallottam, ahogy mások fájdalmasan felnyögnek, vagy éppen segítségért fohászkodnak. A pálcám után nyúlva, fényt gyújtottam, hogy legalább valamennyire lássak. Mivel anno a tusán is volt hasonló helyzet, a testem ösztönösen reagált, így sérülésem nem igazán keletkezett, inkább a nyomás volt rám rossz hatással. - Beszélnem kell Miksával. - Ez volt az első és egyetlen gondolatom, de hiába nyúltam a zsebemhez, a telefonomat nem találtam ott. Hát persze, mellettem volt, és valószínűleg az ütközés során elrepült valamerre. - Segítenünk kell a többieken. Mennyire értesz a gyógyításhoz?
|
|
|
|
Sebastian Jared Selwyn Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
offline RPG hsz: 924 Összes hsz: 3399
|
Írta: 2023. március 10. 21:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=860517#post860517][b]Sebastian Jared Selwyn - 2023.03.10. 21:39[/b][/url] GregRémülete lassanként váltott át bosszankodásba majd dühbe, amikor látta, hogy a másiknak nem esett valószínűleg semmilyen maradandó baja. Először éberen figyelte az éledezést, persze rögtön abbahagyva a locsolást, miután Greg a pálca hegyét felé billentve az ő térdét is összevizezte, de ahogy egyértelművé vált, hogy csak idő kérdése, hogy ismét felbootoljon az auror elméje, az arcára is kiült, hogy legszívesebben agyoncsapná. - Te teljesen meg vagy hibbanva! - jelentette ki, miközben felpattant a másik mellől, ahol eddig guggolt. - Ezt mégis hogy a fenében képzelted? Mintha nem közöltem volna előre, hogy ki akarom forralni az alkoholt az italokból, mielőtt megiszod!Persze lett volna némi létjogosultsága a gondolatnak, hogy vajon a forralás okoz-e bármit a feltételezett varázslatokon, de Sebastian minden varázstani és bájitalfőző ismerete arra engedett következtetni, hogy nem kellett volna problémát okoznia a hőnek. Nem úgy, mintha egy epilepsziás alkoholt iszik. Sebby vasvilla tekintettel nézett a másikra egy töredék pillanatig, mielőtt új levegővétellel folytatta. - Arról már nem is beszélve, hogy szóltam, hogy nem vagyok otthon a medimágiában. Erre elkezdesz nekem itt kísérletezgeti?! És ha nem vagyok elég gyors és szétvered a fejed, akkor mit gondolsz, mit csináltam volna veled?? Ha már feltétlenül hazárdírozni akarsz, akkor legalább valami puha mellett tedd, te idióta, van itt elég kanapé! A szőkének egészen kipirult az arca, mire mindezt a másik fejéhez vágta. Hirtelen nem volt több mondanivalója és nagyrészt kiadta a mérgét, úgyhogy jóval normálisabb hangnemben, de kicsit sem kedvesebben kérdezte: - Megmaradsz?
|
|
|
|