MAGYARORSZÁG MÁGUSFALVAITALÁROSTaláros
Történelmi áttekintés: Talárost később alapították a többi mágusfalunál, mivel az alapítói nagyon sokáig megpróbáltak együtt élni a muglikkal, füves asszonyokként, emberekként ismerték őket. Az ország három részre szakadásakor döntöttek úgy, hogy ki szeretnének maradni a mugik harcaiból és biztonságos helyen nevelik fel a gyermekeiket. Történt ugyanis, hogy az általuk lakott Nyírbélteket is feldúlták a török seregek, s majdnem az összes család földönfutóvá vált, a házaikat felégették, a jószágaikat pedig elhajtották. Szerettek volna már meglévő falvakban letelepedni, ám a közelben lévő Szalamandra-Szentegyed nem fogadta be őket, mivel elítélték őket a muglikkal való közösködésük miatt. Nem szerettek volna túlzottan messzire menni, így a mai Püspökladány közelében, 1529-ben megalapították a falujukat, melynek nem adtak rögtön nevet. Az elsődleges célja az volt az akkori körülbelül 30 embernek, ahogy biztonságban tudhassák magukat, hogy ne kelljen rettegésben élniük. A falu alapítói között volt egy híres talárszabász is, Veres József, aki híres volt arról, hogy a gyengébb anyagból is minőségi talárt volt képes varrni. Később őt választották meg a polgármesternek- tekintve, hogy azon kevesek közé tartozott, aki képes volt írni-olvasni, s 1567-ben bekövetkezett halála után a tiszteletére Talárosnak keresztelték el a falut. Az évek alatt a lakosság megtöbbszöröződött, mindenkit szívesen láttak a kis közösségükben. Egyre jobb és jobb kapcsolatot ápoltak a többi varázslófaluval, sőt néhány külföldi mágusfaluval testvérfalukká váltak, így segítve egymás fejlődését. A két világháború között több olyan családot fogadtak be, akiknek a biztonságuk érdekében menekülniük kellett a szülőhazájukból.
Látnivalók: - A faluban található egy régi ösvény, mely mentén idősebb-fiatalabb fák sorakoznak, szám szerint 6 darab. Ezeket a testvérfalvak egykori polgármesterei ültették, a testvérük pedig a másik városban áll. Az ösvény végén áll egy park, a testvériség parkja. - Egy régi talármúzeum is talárható a talárszabászat emeletén, melyben 1200-as évekből származó talárok is találhatóak. Nyomon lehet rajtuk követni a divat fejlődését, illetve a talárkészítés rejtelmeibe is bevezetnek Veres József leszármazottjai.
Érdekességek: - A talárokat külföldre is innen szállítják, olyan híresen jó minőségűek. Különféle bűbájokkal ellátott talárokat, védőkesztyűket gyártanak a vállalkozásban, mely családiból ma már faluszintűre nőtte ki magát, kifejezetten keresik a tehetséges, fiatal szabászokat. - Nem mindegyik testvérfalut lehet megközelíteni hopphálózaton keresztül, ám Talárosról mind a 6 falu elérhető ilyen módon is.
Szendrei Véda munkája KUNSZENILAKunszenila Történelmi áttekintés:Kunszenila valaha egy nyüzsgő, élettel teli hely volt, s bár lakosainak száma soha nem ért el bűvös magaslatokba, de másfél emberöltőnyi ideje még nem gondolták azt, hogy valaha majd magukénak mondhatják az egyben szomorú és megtisztelő címet, ami a legkisebb varázslófalunak jár egész Európában, s ami még szomorúbb; ha nem csak a varázslófalvak listáján nézzük, akkor is valahol a sor végén kullogna. Sok mindennek tulajdonították az emberek és a lakosság nagyon magas számú eltelepülését, de rá kellett jöjjenek, hogy különösebb oka nincsen; egészen egyszerűen senki nem szeretne egy aprócska, a semmi közepén lévő faluban lakni, ahol a vízért is a kútra kell járni. Az itt élők ma már nem mások, mint a sok-sok évvel ezelőtt itt született boszorkányok és varázslók - szám szerint 12 fő -, akik valószínűleg itt fognak elhunyni, hogy aztán ez az aprócska kis hely örökre megszűnjön.
Látnivalók:
- az ország legnagyobb karácsonyfája - egy emlékfal, ahova azok nevét vésik fel, akik az elmúlt öt évtizedben távoztak a városból Érdekességek: - a nagy kivándorlás az előző nemzedéknél kezdődött, szinte minden fiatal elhagyta akkor a szüleit. - egy ideig próbálkoztak a falu feltámasztásával, nagy karácsonyi vásárokat rendeztek, különböző programokkal akarták csalogatni az embereket - sikertelenül - semmilyen közintézmény és bolt nincsen a településen, és egyedül egy kandalló van rácsatlakozva az országos hopphálózatra, ezen keresztül tud mindenki közlekedni.
Szabó-Kelemen Zsombor munkája SZALAMANDRA-SZENTEGYEDSzalamandra-Szentegyed
A legtisztább mágusfaluként emlegetett helyiség jelzője nem azt jelenti, hogy a város gondnoksága fokozottan figyel a szemét eltakarítására. Szalamandra-Szentegyed, ez a körülbelül 150 fős kis település Szolnok és Szarvas között nagyjából félúton elmondhatja magáról: teljességgel kizárták a mugli világot életükből. Beton, de még földutak sem vezetnek a faluba, hiszen nincs szükség rájuk. Mindenki hoppanálással vagy hopp-porral oldja meg a közlekedést, és hasonló módon tölti fel az élelmiszer- és italbolt, a patika vagy a gyógyház tulajdonosa a készleteit, de a felhasznált javak fő részét a falu maga termeli ki. Akik nem varázslóállásokat töltenek be a közeli vagy távolabbi városokban, a faluban földműveléssel, gyógynövénytermesztéssel, állattartással foglalkoznak, az asszonyok szívesen szőnek, a fiatal fiúk halásznak a közeli tóban, és a lakóknak nagy segítségükre van természetesen a varázstudományuk. Az elzárt helység népe büszke arra, hogy a varázstalanoktól teljesen elszeparálva élhetnek. Akad olykor egy-egy család, amelynek kirepülő gyermeke nem szülei életmódját kívánja tovább folytatni, és elköltözik Szalamandra-Szentegyedből, de ugyanígy a falu a muglikat megunt tiszta vérű családok beköltözését is lehetővé teszi. Ugyan ha a betelepülők nem bizonyítottan aranyvérűek legalább tíz nemzedékig felfelé, előfordul, hogy még 20 év szentegyedi tartózkodás után sem tekintik igazi helybélinek a falu tősgyökeres lakói.
A település két faluból (Szalamandra és Szent-Egyed) egyesült még a XV. században. A két közösség jó barátságban volt, gyermekeik sűrűn jártak át egymáshoz, és ez nem is esett nehezükre, elvégre párszáz méter és egy folyócska választotta el a két helységet egymástól, aminek átugrálásából a szentegyedi gyerekek versenyt is csináltak. A folyóátugró verseny a mai napig dívik az ifjú varázslóknál és boszorkáknál. Szalamandra és Szent-Egyed két legmegbecsültebb családja döntésével aztán egy faluként élt tovább a két település, és az őket elszakító folyó fölé hidat építettek, az üres pusztát házakkal, és egy térrel építették be az egyesülést megpecsételendő. A tér érdekessége, hogy az azt körülölelő fákon ezernyi pixi él, és ünnepek alkalmával a falu lakói varázslataikkal úgy zavarják fel és világítják meg ezeket a lényeket, hogy temérdek kék szikraként varázslatos látványt nyújtsanak. Nem ritka, hogy az ifjú párok ilyen ünnepségekre időzítik egybekelésüket.
Hogy mi is a vonzata annak, ha egy település a mugliktól és technikájuktól teljesen elzárva él? Hadd meséljem el azt a történetet, amit én is csak úgy hallottam: vagy tíz éve történt, hogy egy repülő húzott el meglehetősen közel Szalamandra-Szentegyed fölött, és a lakosság húsz év alatti része pánikban tört ki, hogy a világ vége közeledik egy hatalmas átok képében. A kezdeti ijedség után együttes varázslatra készültek, hogy elpusztítsák a felettük süvöltő "átkot", de az gyorsabban robogott el felettük. Szerencsére, hiszen lett volna egy-két menetük a Mágiaügyi Minisztériummal ellenkező esetben. Az idősek tájékozottabbak, de a fiatalok mit sem tudnak a muglik létezéséről. Iskolájuk konkrétan nincs, de otthonaikban és a közösségi házban az idősebbektől rengeteget tanulnak, viszont a tananyag még csak nem is érinti a muglikat. Bár akik a faluban maradnak, nem is feltétlenül használnák ezen információkat, de egy a településtől elszakadt szentegyedi varázslóifjonc bizony nem egyszer bajba keveredik tulajdonsága miatt. Elmondható viszont, hogy Szalamandra-Szentegyed azon kevés helyek egyike, ahol őrzik a varázslóhagyományokat, és olyan legendákat őriznek, amelyek másol már rég feledésbe merültek. Nagy hangsúlyt fektetnek a varázslásra, csemetéik kiválóan bánnak varázspálcáikkal. Mindenki maga döntse el, vajon megérné-e ebben a faluban élni. Te odaköltöznél?
Dolánszky Alex munkája ÜSTÖSDÜstösd
Történelmi áttekintés:
A település első írásos említése az 1300-as évek elejéről származik, ekkor költözött az addig lakatlan vidékre (a mai Győrtől kb. 20km-nyire délnyugatra) hat varázslócsalád, köztük Buchmeier Pál is, aki tíz évvel később megnyitotta első üstöntödéjét. Talán ez volt az, ami a falut elindította a gyárvárossá válás útján. 1425-ben itt nyitották meg az ország első mágikus édességgyárát, majd ötven évvel később egy játékgyárat is, bár akkor még mind a kettő céhes formában működött. Az ez után következő évszázadokban sokan azért költöztek az időközben várossá terebélyesedett Üstösdbe, hogy céheket, majd később manufaktúrákat és gyárakat hozzanak létre, vagy ezekben dolgozzanak. Mivel a települést a kezdetektől fogva álcázóbűbájokkal védték, nyugodtan fejlődhetett a mugli háborúktól mentesen. Virágkorát az 1800-as évek végén élte, ekkor vált világhírűvé a város hatalmas piaca, ahol a pletyka szerint minden megtalálható. Az 1900-as évek elején a bűnözés elharapódzott a városban, egy híres banda a félvérek és a muglik kilakoltatását követelte, céljukat zsarolással, kínzásokkal és gyilkosságokkal akarták elérni. 1940-ig több, mint 230 ember hagyta el a települést, de a banda tagjait csak húsz évvel később tudták elfogni. Azonban az alapítóról sosem tudtak meg semmit. Sokan úgy gondolják, hogy később új tagokat toborzott, és így a csoport a mai napig tevékenykedik. Manapság viszonylag kevesen lakják a helyet, és nem is vonzó az új lakóhelyet keresők körében, de turisták gyakran megfordulnak a városban. A város régi pompáját nem sikerült helyreállítani, de erre próbálkozások az utóbbi években is voltak.
Látnivalók: - A bevásárlónegyed, a város leghosszabb utcáját foglalja magában. A régi céhek maradványaiként kisebb-nagyobb boltokat találunk itt, melyekben csupa minőségi, kézzel készített terméket vehetünk. A boltok többsége a külföldi megrendelésekből él meg, mert már nincs akkora forgalom, mint a város fénykorában. - Az ország legnagyobb mágikus piaca, mely minden hónap harmadik vasárnapján a főtéren található meg. Hajnaltól késő estig a legkülönfélébb árusok portékái közül lehet válogatni, bár azért mindent nem árusítanak. - Játékmúzeum, ami a régi játékgyár épületéből lett kialakítva. Tizenkét szobában mutatják be a régi és új idők mágikus játékait, valamit egy helyiséget a muglik által kedvelt játékoknak is fenntartanak. A látogatás alkalmával mindent ki lehet próbálni, bár néhány dolgot csak felügyelet mellett. - Az édességgyár, ahol magyar mágikus édességeket lehet megkóstolni, és megtudni, hogyan készülnek. - Az öntöde, egészen pontosan a régi üstöntöde, bár csupán egy része szabadon bejárható, hiszen itt még ma is folyik termelés.
Érdekességek: - A bevásárlónegyedben sok külföldi cég kisebb üzlete is megtalálható - A gyáraknak köszönhetően a település levegője füstös, az eget ritkán látni miattuk, ezért mindig félhomály uralkodik a városban.
Merkovszky Ádám munkája SZALAMANTONSzalamanton
Történelmi áttekintés:
A történet szerint évszázadokkal ezelőtt élt egy velejéig romlott, gonosz varázsló, aki eltökélte, hogy minden muglival végez és, amikor ez megtörténik, a varázslók végre békében élhetnek. Ezt azonban már az akkori varázslók többsége sem nézte jó szemmel, pedig azokban az időkben még sokkal többet jelentett az úgy nevezett tiszta vér és a varázslóönérzet. Végül a mágust a Balaton északi partjának nyugati csücskében sikerült bekeríteniük, és megölniük. Ekkorra azonban már több száz mugli áldozata volt gonosz tetteinek, és a közben mellé szegődött híveinek. A végső csatában tíz hős mágus – 6 varázsló és négy boszorkány vesztette életét. Állítólag, amikor az ártatlanok kiontott vére a földre hullt, ott kinőtt egy virág, melyet később nagyezerjófűnek neveztek el, mai ismertebb nevén ez a boszorkányfű. Az egykori csata helyén még ma is áll a hősök emlékműve – ez a város egyik terén található meg, a megölt muglik sírjaival együtt. A tíz hős sírja is megtalálható még, folyamatosan gondozzák őket és évente egyszer, május 7-én meg is koszorúzzák. Ennek közelében lelhető fel Szalamanton falu, amely viszonylag új település, az 1600-as évek végén hozták létre. Mivel a falu a Balaton partján áll, ezért az itt élők elsősorban a turizmusból élnek, híresek a fesztiváljaik, és több közismert személyiség is Szalamantonban telepedett le. A falu összetétele vegyes, bár legfőképpen félvérek lakják. Főszezonban főleg külföldi turistákkal találkozni a település utcáin, ellenben télen alig lézengenek emberek a faluban. Bűnözés szinte nincs, az egyik legbiztonságosabb mágusfalunak nevezhető, ami köszönhető a Balatoni javító-nevelő intézet, valamint a bíróság közelségének, hiszen ezek miatt az aurorok gyakran megfordulnak Szalamantonban.
Látnivalók:
- A hősök sírjai, valamint a csata emlékműve, illetve a közelében épült múzeum, amely bemutatja, hogy mi történt akkor régen - Az ország fiatalkorú bűnelkövetőkre szakosodott mágikus bírósága ebben a faluban működik, szinte az összes fontosabb ilyen típusú tárgyalás itt zajlik le.
Érdekességek: - A Mirákulum nevű cirkuszi társulat központja, elsődleges előadóhelyük - Mágikus Dallamok Napja fesztivál helyszíne - Itt rendezik meg a Hőhűtő hetet - Bűbájos Bálint-napi mulatságok helyszíne - A Balaton közepén található a fiatalkorúak javító-nevelő intézete, ahová Szalamantonból szokták átszállítani a rabokat
Merkovszky Ádám munkája CSERMELYMENEDÉKCsermelymenedék
A menekültek eldugott varázslófalva
Történelmi áttekintés:
Ez a helyiség valamikor a muglik két nagy világháborúja között jött létre. Eleinte csak pár varázslócsalád menekült fel az Északi-középhegységbe a pusztítások elől, hogy mágiájukkal feltűnésmentesen megvédjék családtagjaikat, később többen is csatlakoztak a csoportosuláshoz, így elég változatos manapság is a lakók nemzetisége. A mugliriasztó bűbájok segítségével tökéletesen el tudtak együtt rejtőzni, s egy összetartó közösségben építgették-szépítgették településüket. A községben működött egy igen fejlett aurorképző intézmény is, de a 18 évvel ezelőtti nagy aurormészárlás után, - amit környékbéli sötét varázslók követtek el -, a hely bezárt, az épület azóta is üresen áll, a gyereket rémisztgetik vele rémtörténet gyanánt. Látnivalók:
- Csermelymenedék nem az a falu, ahol annyi mindent nézegetni lehetne, de a helyiek nagyon büszkék a patak tisztaságára és a hidaktól varázslatossá tett hangulatára. - A falu egykori aurorképzője bezárás után is vonzza még az arra tévedő turistákat. Érdekességek:- Alapvetően a Hosszú-völgyi-patak két felére építkeztek, romantikus hidak kötik össze a két oldalt. - Érdekes, hogy manapság még a fiatalok sem nagyon hagyják el ezt a nyugodt környezetet, ha ki is repülnek a családi körből, idővel úgy is visszatérnek. - Mivel sokféle mágus gyűlt itt össze, nincs a falunak konkrét iparága, mindenki értett valamihez, ami később azzá fejlődött ki, hogy az évek alatt önellátóvá váltak.
Vikohino Thaihasy munkája ÓKÍGYÓS
Ókígyós
Fekvése: Újkígyós, Szabadkígyós és Kétegyháza háromszögében Jogállás: Falu Polgármester: Vámos-Monori Krisztina Lakosságszám: 586 fő Ismert családok: Keserű, Monori
Történelmi áttekintés: Ókígyós város egy békés megyei, mágusok lakta település, ami közönyös egyszerűséggel marad elrejtve a kíváncsi varázstalan szemek elől. Az erdők és szántók közt régi, elhagyatott romkastélyok és várak maradványai bukkannak ki a földből, ezeken iskola után a környék gyerekei szinte mind összegyűlnek bandázni sötétedésig. Befelé haladva egyre kisebb telkeken állnak már a házak, a faluközpontban pedig az egy-két emeletes épületek is megjelennek. A cakkos-cifra macskakövek kanyarulataiban álló üzletek kirakataiban a legkülönfélébb termékek kelletik magukat, a felső erkélyekről burjánzó mágikus növények kígyóznak az üvegblokkok elé.
A faluban élők a többi mágustelepüléshez hasonló módon küzdenek az elnéptelenedéssel, ahogy évről évre egyre több fiatal költözik nagyobb mágusvárosokba a boldogulás reményében. Mezőgazdasági vívmányai mára elvesztették eredeti bájukat, minden, amivel réges-rég előrukkoltak, mára még a muglik körében is elterjedt találmánnyá vált. A lakosság jelentős része a mai napig növények, varázsnövények termesztéséből él, de jelentős a kőmíves, asztalos, fém- és bőrdíszműves tevékenység is. Az Ókígyósi Általános Iskolához tartozó üvegházban (mely leginkább csak névleg képezi részét az iskolának, gyakorlatilag a diákoknak nincsen bejárásuk az épületbe) rengeteg különleges és érzékeny kezelést igénylő növényfaj lelhető fel, melyet előre egyeztetett időpontban, tanulmányutak során akár Bagolyköves, akár Egyetemi hallgatók is látogathatnak.
Alig pár évvel ezelőtt, korábbi polgármesterének (és szám szerint 17 unokájának) hála, új látványossággal bővült a környék látképe, a hivatal pedig nem titkoltan bízik abban, hogy fellendítheti a környék nappali turizmusát is. Az Óriáskígyó Vidámpark tárt karokkal és kapukkal várja varázslatos látogatóit, akik az Alföld látképe fölé nyúló attrakciókon kicsit kiesnének a hétköznapok szürke monotonitásából. Aggodalomra semmi ok, a játékokból nem fognak.
Érdekességek: Polgármesteri címe már több mint 200 évre visszamenően ugyanazon család női tagjai között öröklődik. A Monori család lánygyermekei születéskor csak egy vezetéknevet örökölnek, házasságukkor pedig csupán részlegesen veszik fel férjük családnevét. Bár hivatalosan négy évente tartanak polgármesteri választásokat, a már említett időszakban összesen 4 olyan szavazat érkezett, amelyet nem a Monori család valamely jelöltjére adtak le. Kékes-Monori Erzsébet után Vámos-Monori Krisztina vette át a polgármesteri címet lánya, Monori Heléna születése után két évvel. A Postához kapcsolt irattárban bárki számára elérhető a helyiség történelmével fogllakozó könyvek tára, ugyanígy a törzslakosok családfáinak miniatúrája is. Az országos hopp-hálózatra a Kerek Nyereg biciklibolt kandallói lettek rákötve, és bizony nem kis meglepetést okoz ez a mai napig mindenkinek, aki első ízben látogat el a faluba és landol a zsúfolt üzlethelyiségben.
Látnivalók: Bolond Boszorka Bájitalbödön Édes-Keserű Fajátékbolt Faragatlan Füvészkert Óriáskígyó Vidámpark Ókígyósi Általános Iskola - Üvegház
Zippzhar Mária Stella munkája
|
|
|
Benedek outfit | családi vacsoraAz édesanyja mindig azt tanította, ahhoz megfelelően öltözzön, amit sugallni kíván. Egy dolog bizonyos: semmiképp sem szeretné egy megkeseredett özvegyasszony látszatát kelteni, elvégre nem az, másrészt viszont nem öltözhet már úgy, mint ifjú korában. Egy kivágott, rövid ruha, mélyen dekoltált felső résszel igazán csábító lenne, nem is esne nehezére gazdag férjet fogni benne, mégsem akar akárkit. Ha már mindenképp házasodnia kell, hogy megmentse családi örökségét, legalább egy hangyányit érezze jól magát benne. Fújtatva kapja ki a rég nem hordott ruhát a szekrényből és némiképp elégedetlenül szemléli, hogy aztán sóhajtva magára öltse. Hogy mennyire ki nem állhatja ezeket a családi vacsoraként aposztrofált rém unalmas összejöveteleket! De nincs mit tenni, hívja a kötelesség, ami igencsak terhes az elmúlt időszakban. A Ballay birtokra érkezve nem lepi meg különösebben a fényűzés, elvégre aranyvérű családról van szó. Kedvesen mosolyogva, szemérmesen elegyedik beszélgetésbe rendre az emberekkel, s nem is ébred rá sokáig, hogy épp annak az embernek az asztalánál fog ülni, aki oly felháborítóan viselkedett a legutóbbi bálon. Azóta nem találkozott vele, tekintete mégis kíváncsian fürkészi a karót nyelt vendégsereget. Talán a sors keze lehet abban, hogy egy pohár itallal a kezében ismét a teraszon találja magát, ám ezúttal valóban egyedül. Mély levegőt vesz és kifújja. Még a nevét sem tudja, hogyan kerülhetné el így azt a pimasz frátert? Vagy netén ismernie kellett volna? Meglehet. Most azonban nem gondol erre, ráér később is. Ajkához érintve a poharat aprót kortyol a konyakból és a kerten végignézve ismét megállapítja, hogy túlzottan gazdagok. Ide kellene beházasodnia, ám akadt valaki, aki szüntelen ostromolja levelekkel és hajlandó volna a hozománytól is eltekinteni. A Szentessy család igen jóhírű, s az ifjú sarj jó ideje már, hogy nem lel társra, most pedig Abigélt szemelte ki. Sajnos ma este nem jöhetett el, mivel meghívva sem lett, ezt viszont a nő egyáltalán nem bánja. Igent kell majd mondania, azonban mielőtt a házasság fojtó köteléke hurokként szorulna nyakára, szeretné kiélvezni a tavasz utolsó, mesésen kellemes napjait.
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. május 31. 22:23
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832065#post832065][b]Wass Abigél - 2021.05.31. 22:23[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsoraAz édesanyja mindig azt tanította, ahhoz megfelelően öltözzön, amit sugallni kíván. Egy dolog bizonyos: semmiképp sem szeretné egy megkeseredett özvegyasszony látszatát kelteni, elvégre nem az, másrészt viszont nem öltözhet már úgy, mint ifjú korában. Egy kivágott, rövid ruha, mélyen dekoltált felső résszel igazán csábító lenne, nem is esne nehezére gazdag férjet fogni benne, mégsem akar akárkit. Ha már mindenképp házasodnia kell, hogy megmentse családi örökségét, legalább egy hangyányit érezze jól magát benne. Fújtatva kapja ki a rég nem hordott ruhát a szekrényből és némiképp elégedetlenül szemléli, hogy aztán sóhajtva magára öltse. Hogy mennyire ki nem állhatja ezeket a családi vacsoraként aposztrofált rém unalmas összejöveteleket! De nincs mit tenni, hívja a kötelesség, ami igencsak terhes az elmúlt időszakban. A Ballay birtokra érkezve nem lepi meg különösebben a fényűzés, elvégre aranyvérű családról van szó. Kedvesen mosolyogva, szemérmesen elegyedik beszélgetésbe rendre az emberekkel, s nem is ébred rá sokáig, hogy épp annak az embernek az asztalánál fog ülni, aki oly felháborítóan viselkedett a legutóbbi bálon. Azóta nem találkozott vele, tekintete mégis kíváncsian fürkészi a karót nyelt vendégsereget. Talán a sors keze lehet abban, hogy egy pohár itallal a kezében ismét a teraszon találja magát, ám ezúttal valóban egyedül. Mély levegőt vesz és kifújja. Még a nevét sem tudja, hogyan kerülhetné el így azt a pimasz frátert? Vagy netén ismernie kellett volna? Meglehet. Most azonban nem gondol erre, ráér később is. Ajkához érintve a poharat aprót kortyol a konyakból és a kerten végignézve ismét megállapítja, hogy túlzottan gazdagok. Ide kellene beházasodnia, ám akadt valaki, aki szüntelen ostromolja levelekkel és hajlandó volna a hozománytól is eltekinteni. A Szentessy család igen jóhírű, s az ifjú sarj jó ideje már, hogy nem lel társra, most pedig Abigélt szemelte ki. Sajnos ma este nem jöhetett el, mivel meghívva sem lett, ezt viszont a nő egyáltalán nem bánja. Igent kell majd mondania, azonban mielőtt a házasság fojtó köteléke hurokként szorulna nyakára, szeretné kiélvezni a tavasz utolsó, mesésen kellemes napjait.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. május 31. 23:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832073#post832073][b]Ballay Benedek - 2021.05.31. 23:02[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass AbigélEgy újabb családi vacsora, valakikkel. Igazából már oda se figyeltem, túlzottan megrészegített a tény, hogy ma szállítják le a legújabb csikómat, a kártyán nyert Büszkeséget. Azt hiszem, tényleg az, csak már nem Schmaltz Robié, hanem az enyém. Az én kis büszkeségem. Persze a vérvonala nem teljesen tiszta, mert az ki van zárva, hogy egy abraxan és egy unikornis keveredéséből ép, de szárny nélküli utód szülessen, különösen, ha az apa a szárnyas ló. Mégis, Büszkeség, ha nem is olyan, aki tenyészállatnak való, gyönyörű, kitűnik a többiek közül, valóban arany csillanású szőre miatt. Az enyém. Más nem számít. - Indulnia kell. Két szó, amit nem szeretek mostanában együtt hallani. Indulnom kell. Hova? A hivatalomba? Megbeszélésre? Ebédre? Vacsorára? Vacsorára. Ami olyan lesz, mint egy megbeszélés. Állítólag régi, kedves barátok, akikkel nemrég találkoztak újra, és mi sem természetesebb. Hát persze. Sóhajtva veszek búcsút a méntől, mindenkivel foglalkozom, szeretem őket, kikapcsolnak. Ha egy nap máshol telepedek le, csakis olyan hely lehet, ahol nekik megfelelő otthont tudok biztosítani. De, most mennem kell. Éjfekete lovamra ülve, még egy kósza pillantást vetek rájuk, aztán visszafordulva gyorsabb tempót diktálok, hogy ne késsek. A késést taszítónak találom, szeretem, ha az egyes események pontosan zajlanak, és ha kések, akkor igazából nem teszek mást, mint mások idejét rablom, és ez nem helyes. Az út nagy részét vágtázva teszem meg, míg a végén már csak finoman ügetek, és bár gondolataim kellemesek, igen hamar torzulnak. Büszkeségből Borzalom lesz, ahogy a gyönyörű, különös fényű aranyszín unikorniscsikó helyett pirongató nő képe rajzolódik ki lelki és fizikai valójában is. Akit el akarok kerülni, illetlenül áll a birtokom egy pontján. Nem, ez így nem helyes, másodszülött vagyok, tekintélyes vagyonnal. Ha egy nap a szüleink meghalnak, a birtok a bátyámra száll, én egy másikat öröklök majd. Egyelőre nincs feleségem, kényelmes az itthonlét, nem tervezem a költözést. Bár az ilyen pillanatokban megfontolandó. Felé haladva, könnyűszerrel szakajtok egy fekete alapon fehér cirmos rózsát, mely tökéletesen illik a megjelenéséhez, és egészen mellé sorolva, némileg alacsonyabban, mint ő, de felfedve kilétem, helyezem a rózsát a kettőnk közötti, széles korlátra. - Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi, bárhogy nevezzük, éppoly illatos.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. május 31. 23:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832077#post832077][b]Wass Abigél - 2021.05.31. 23:16[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsoraA ma este sem tűnik sokkal izgalmasabbnak, mint az ezt megelőzők. Finoman előre hajolva támaszkodik meg a korláton és hagyja, hogy a lágy, éppcsak szellő belekapjon leengedett hajának egy-egy tincsébe. Ezt a nesztelen, csendélet beli idillt lódobogás zavarja meg, mely a birtok végéből érkezik. Lassan, mintha nehezére esne rebbennek pillái, hogy makacs kékjeit az érkezőre villantsa, s mikor felismeri, még a lélegzete is eláll. Micsoda nem várt fordulat, hogy ismét találkoznak, ráadásul itt. Ami még ennél is rosszabb, hogy a férfi minden bizonnyal a házigazdák rokona lehet, elvégre ki az, aki a Ballay birtokon őrzött lovakat megülheti, ha nem egy szoros barát, netén családtag? Ekkor jön rá, kivel is van dolga valójában. A nem túl jó hírben álló Ballay Benedekről, hát vele sodorja össze ismét a sors. Hogy elejét vegye a pletykáknak, már fordulna is vissza, hogy csatlakozzék a nemesi társasághoz, azonban lábai nem akarnak engedelmeskedni. Finoman, kíváncsiságát alig kifejezve billenti pár fokkal oldalra fejét, hogy aztán kirajzolódjon előtte, miért is hajolt le a férfi korábban. A korlátra helyezett rózsát könnyedén veszi ujjai közé, vigyázva, hogy annak egyetlen tüskéje se szúrhassa meg, majd a virágot orrához érinti, hogy beszívhassa annak illatát. Valóban olyan, mint egy filmbéli jelenet, netán színdarab, ám a valóság elkeserítő súlya gyorsan nehezedik vissza vállára. - Ha Romeót nem hívják Romeónak, szakasztott oly tökéletes marad akármi néven... - mosolyra húzódnak ajkai, miközben biccent egyet. - Nem hittem volna, hogy épp itt látom majd viszont - felegyenesedik, s ösztönösen húzza ki magát, ezzel tökéletes tartást biztosít, nem mellesleg kihangsúlyozza, hogy a ruha, melyet visel, szinte rá van öntve. Amennyire rémesnek találta otthon, most, hogy tudja, ez a pimasz férfi is itt van, már helyénvalónak, mi több, tökéletes választásnak tűnik.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. június 1. 15:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832094#post832094][b]Ballay Benedek - 2021.06.01. 15:24[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Nem hittem volna, hogy látom még. A nem hittem volna, inkább úgy igaz, hogy reméltem, nem látom többé. Az elmúlt hetek összejöveteleit munka címén hagytam ki, és olyankor, hogy a pub legyen felhozva, a talárosi hivatalban töltöttem jó sok időt, hogy híre menjen, és híre eljusson a szüleimhez is. Mintha tizenéves lennék, elszámoltatnak, én pedig beszámolok, és harminchárom évesen még mindig igaz a mondás felénk, hogy "amíg az én házamban laksz". Laknék én máshol, de nem tudok, mivel csak házasságkötéssel vehetem hivatalosan birtokba az örökségemet, illetve önzetlenül lemondtam a fizetésemről a falu javára. Nem mondom, hogy mindig meggondoltan cselekedtem, és ez halmozottan igaz volt az elmúlt tizenkét hónapra. És ha ehhez hozzájön az is, hogy van egy gyerek a világban, akinek feltételezhetően a létrejöttét elősegítettem, akkor elképzelhetjük, hogy milyen is volt ez az év. Lázadó kamasznak túlkoros, kapuzárási pánikkal küzdőnek túl fiatal vagyok. Tehát elvileg nem kellene, hogy mentális problémáim legyenek. Gyakorlatilag... kétséges a helyzet. - Mennyire félti a jó hírnevét? Teszem fel a kérdést olyan ártatlanul, mintha csak arra kérdeznék rá, hogy kék-e még az ég, ám valójában arcom elárul, hiszen ajkaimra kiülő féloldalas mosolyom, és szememben a csillanás is arra sarkall, hogy nem feltétlenül szándékozok olyat tenni, ami ápolná az imént említettet. - Megmutatnám a birtokot, mint jó házigazda, de sajnos csak ez az egy ló van felnyergelve. De ha nem bánja, hogy esetleg közel kerülünk egymáshoz, akár meg is mutathatom. Igazán szép az esti órákban. Szép, és sötét, és meghitt, és eldugott, minden, ami oly kliséssé tesz egy ilyen helyzetet, mégis azt mondják, hogy oly jó. Ha jól emlékszem arra, amit Bálint mondott, egy özveggyel van dolgom, aki olyan korán és jogtalanul vált magányossá. Nem hinném, hogy szerelmi, inkább érdekből történt frigyről lehetett szó. Apropó érdek. - Találkoznunk kellett, hiszen, a legutóbb nem fejtette ki nekem a véleményét, pedig szomjazok az ajkai mozzanásaira, hölgyem.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. június 1. 21:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832118#post832118][b]Wass Abigél - 2021.06.01. 21:06[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsoraTalán a sors akarja, hogy minden találkozásuk a félhomályba vesszen, s az erkély üdítő titokzatosságába és sötétjébe burkolózzon. A rózsa, mely csupán egy illedelmes gesztus, mégis többet jelent annál, lévén nem más hölgy kapta, hanem ő. Ki tudja, tán ha az az undok Annabella álldogált volna idekint, most ő szorongatná pironkodva a virágot, ám nem így lett, s hogy legalább ezen nem kell töprengenie, azt köszönheti. - Én sem Önre számítottam - óvatos mosolyra húzza ajkait, miközben íriszei vakítóan, huncutul csillannak a lemenő nap és felkelő hold fényében. - Az attól függ, mire gondol - felvonja fél szemöldökét és akár egy úrihölgy, kihúzza magát. Mintha elhitethetné bárkivel, hogy nem tenne meg akármit, hogy kiszabadulhasson a társaságból. A fenét sem érdeklik a társadalmi kötöttségek, ez az egész özvegységgel járó elvonulás is maga volt a pokol. Ha tehette volna, addig táncol, míg el nem kopik mind az összes cipője, ám annak idején édesanyja még élt, s nem engedhette, hogy ily szégyent hozzon fejére. - Nem bánom - biccent egyet, majd könnyeden lép ki magas sarkújából, hogy megtámaszkodva a korlátban felüljön rá, majd Benedektől elfordulva átvesse rajta lábait egyetlen könnyed fordulattal. Lábbelije könnyeden fityeg ujjaiba kapaszkodva, miközben óvatosan leugrik a nem túl meredek erkély széléről és alig távolabb ér földet, mint ahol a férfi áll. - De ugye nem mondja el senkinek? - csintalan arcán egy leheletnyi pír sem jelenik meg, azonban még egyszer, utoljára visszapillant a házból kiszűrődő fény felé. Talán azért egy kicsit aggasztja a fene jó hírneve. - Ön roppant pimasz, de hajlandó vagyok szemet hunyni ezen tulajdonsága felett a mai estén, ha megszabadít társasági kötelezettségeimtől egy időre - azonnal alkupozícióba helyezi magát, s noha arckifejezése komolyságot sejtet, játékos kékjei nem hagynak kétséget afelől, hogy maga is jól szórakozik. Ami a házasság örömeit illeti, egyáltalán nem fűlik a foga a témához, de miért is ne? Ha csak ennyi az ára, ám kapja meg a férfi, amit akar.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. június 1. 21:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832123#post832123][b]Ballay Benedek - 2021.06.01. 21:43[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Még a végén hinnem kell abban, hogy egy külső erő üzenni akar nekünk valamit, ám mi túl vakok vagyunk, hogy észrevegyük. Hogy is mondják? A sors akarta így? Ha igen, akkor nagyon rossz a humorérzéke, hiszen a magam részéről világos elhatározással vagyok a jövendőbelimet illetően. Szelíd, ártatlan, hangtalan, engedelmes, és olyan, akibe nem lennék képes beleszeretni. Nem taszít, de inkább lenne a barátom, mint a szövetségesem. Ebben a nőben semmi sincs a jövendőbeli Ballay asszonyból, hiszen pimasz, látványosan flörtöl, szemtelen, nagyhangú, engedetlen, és őrült elmebetegnek kell lenni ahhoz, hogy a szövetség és ő egy lapon szerepeljenek. Ó nem, ez a nő a kígyó, nem Éva, hanem a végzet, a bűnbeesés maga, én érzem, látom, vágyom a bűnbeesést vele, és ezért távol kell lennem tőle. Csak, éppenséggel nagyon rosszul csinálom. - Fel kívánja forgatni az életem? Teszem fel a kérdést meglehetősen szelíden, miközben végignézem azt a kaszkadőr mutatványt, ahogy távozik az erkélyről. Nem ártatlan, nem szűzi, de úrilány, és úrilánnyal vágyat nem elégítünk ki, arra vannak az erkölcstelenek, a szajhák, és azok, akik élvezettel ajándékozzák meg a másikat a testükkel, elvárások nélkül. Ha szükségem van rá, tiszta nővel gondolkodás nélkül, de úri kisasszonnyal soha. - Megszabadítani? Milyen kár, akkor, ha jól értem, fontolóra se vegyem a lehetőséget, hogy egy kiváló házassági ajánlattal szolgáljak az ön számára? Pimasz? Ó igen, kedvesem, el sem tudod képzelni, hogy mennyire. Leszállva a lóról, közelebb lépek, közelebb és még közelebb, annyira közel, hogy testünk egymástól csupán centikre van, persze, ha csak nem hátrál el, bár egy ilyen nő, akkor is tűzzel nézne a másik szemébe, ha az ostorral közelítene felé. Tűzzel csókolna. Tekintetem ajkaira téved, majd vissza a szemeire, látványos vággyal, tagadhatatlan vonzalommal. Ám szóban? Nem. Egyáltalán nem öntöm ezt szavakba. - Hogy szeret lovagolni?
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. június 1. 22:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832126#post832126][b]Wass Abigél - 2021.06.01. 22:01[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsora- Badarság. Véletlenek játéka csupán - hisz minden, ami a férfihoz köti, netán köthetné, nem lehet más puszta tévedésnél, elvégre ki akarna magának egy ilyen romlott férfit? Felháborító a modora, nem is érti, hogyan lehetséges, hogy a neves Ballay család ilyen sarjjal büszkélkedhet, már amennyiben ez annak nevezhető. Mégis, ahogy egy barna tincs engedetlenül homlokába hullik, s a tekintet, mellyel minden alkalommal mezítelenre vetkőzteti, egyenesen lángra lobbantják bensőjét. Talán, ha nem lenne ennyire modortalan, fontolóra venné, hogy kezdjen vele, ám ki van zárva, hogy nevét bemocskolja egy ilyen botrányhőssel. Szükségük van a pénzre, de nem ennyire. - Úgy véli, hogy képes lennék rá? - fél szemöldökét felvonva hamiskásan mosolyodik el, miközben finoman leporolja szoknyájának hátsó részét, s megigazítja felsőjét. - Nem épp Ön mondta, hogy semmilyen hatást nem gyakorlok magára? Esetleg csatlakozni kíván szerény udvartartásomhoz? - amerre csak jár, koppanó cipősarka nyomán újabb és újabb férfiszívek törnek darabokra, ám ne kételkedjék senki, Benedekre is ez a sors vár, amennyiben beleakad eme körmönfontan szőtt pókhálóba. A kacérkodás bár Abigél lényéhez tartozik, elemi része személyiségének, nem szokása illetlen módon rájátszani. A szempillarebegtetés és egyéb, unásig ismételt praktikák minden nő tarsolyában megtalálhatók, de vajon a csábítás és elbűvölés valóban ebben rejlik? A szőke szerint korántsem. A lóról leszálló férfi magassága ismét csak megragadja figyelmét, főleg most, hogy cipője továbbra is begörbített ujjain pihen és a nő rezdüléseivel együtt hintázik aprókat. Szinte el is felejti, hogy felfázhat, amikor a Benedek és közte húzódó távolság minimálisra csökken. Vadul örvénylő, kifürkészhetetlen lélektükrei mögött perzselő lángnyelvek és egy épp csak be nem harapott ajak gondolata húzódik meg, a kérdés mégsem maradhat megválaszolatlanul. - Általában lovon, hiszen úgy praktikus - ki kell oltania a fel-felpattanó szikrákat, el kell oltsa a tüzet, mielőtt még valami ostobaságot tenne. Noha komolytalanul felel, ez arra épp elegendő, hogy a tökéletes pillanatot romba döntse, hiszen teljesen mellékes ez egy ilyen pillanatban. - Sajnos nem lovagláshoz öltöztem, de ha esetleg felsegítene a nyeregbe, azt megköszönném - állja a férfi tekintetét és nem mozdul, egyetlen pillanatra sem. Nem olyan fából faragták őt, hogy csak úgy megfutamodjon. Minden erejével arra törekszik, hogy figyelmen kívül hagyja az ajkára tévedő tekintetet és a vágyat, mely megmagyarázhatatlan okból hajtja az ismeretlen felé.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. június 1. 22:32
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832132#post832132][b]Ballay Benedek - 2021.06.01. 22:32[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Játék, ami éppen arra alkalmas, hogy ön egy kínos estétől megmeneküljön. Lehetnék akár hős, rejtőzködő megmentő, hiszen a jó időben, a jó helyen, a jó oldalról közelítettem meg a házat. Valóban, számos másik oldalról érkezhettem volna, mehettem volna egyből az istállóba, ám mégsem tettem, és úgy tűnik, így járt a legjobban. Én nem, mert engem megint a hatalmába kerít, bár valljuk be, jobb itt kint, mint ott bent, nem lett volna kellemes, ha ott szembesülök a ténnyel, hogy megint látjuk egymást, hogy a birtokomra tévedt, az életterembe hatolt. El innen, ártó szellem! Ám mit teszek? Magamhoz húzom egészen. - Nem kívánok egy szint alá menni, és öreg vagyok már, hogy esztelen csaholjak a farkammal csak mert egy nő talpalatnyi hellyel kínál maga mellett. Élvezem a játékot, de csak akkor, ha a partner és az ellenfelek is méltóak rá. Akikkel ön körülveszi magát, ugyan kérem, maga is tudja, hogy udvari bohócok csupán. Nevet rajtuk. Nem illik kigúnyolni más úri ifjakat, vagy éppen vénecske urakat, de lássuk be, ez a nő. ha frigyre is kíván lépni, válogat. Csakúgy, mint én. Az ellentétét keresem, de mielőtt igába hajtanám fejem, miért ne hódolhatnék némi észben is megfelelő, sőt kihívást nyújtó partnernek. Ez nem játék, kettőnk között sosem lehet az, inkább háború, két ádáz ellenfél, most még tiszta fűvel megáldott lankás vidéken álldogál. A feszültség azonban tapintható, és csak idő kérdése, hogy mikor változik meg a szellő illata, mikor fordul a gyomor, mert nem marad más, csak a mohón vért magába ivó talaj, vér és sár fura egyvelege. Halált virágzik most a türelem... - Kár. Suttogom kettőn közé, alig halhatóan, miközben ujjaimmal derekára fogok, és könnyed csontozatú testét játszi könnyedséggel emelem a nyeregbe. Nem csodálom, nem hagyok neki sem időt, sem lehetőséget a szökésre, alig egy pillanattal később én magam is csatlakozom hozzá, nem téve szóvá, hogy mily sajnálatos, hogy ebben a nyeregben egészen az ölemben kell ülnie. Mielőtt elindulnánk elhajolok, a rózsát magamhoz véve, elé emelem, füléhez hajolva, finoman súgok. - Összetörné a szívem, ha illetlen kezekbe kerülne. A lovat visszairányítom abba az irányba, amerről jöttem, de nem tudom még, hogy hová vinném, és nem tudom, ennyi izgalom után van-e kedve még egy kis porhoz. Így egyelőre csak az unikornisokban vagyok biztos.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. június 1. 22:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832136#post832136][b]Wass Abigél - 2021.06.01. 22:49[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsoraHős, megmentő, egyenesen gavallér, mit bánja rideg szíve, hogyan hívatja magát! Önző céljainak csupán eszköze Ballay, ám ellentmond ennek elméjének hátsó részében kavargó gondolatainak halmaza. - Talán nem nevetek minden. Akad olyan, akinek Ön a lába nyomába sem érhet - ekkor felsejlik előtte Benjámin arcképe, az erős állcsont, azok a folyton távolba révedő szemek. Egy pillanatra máshol érzi magát, elképzeli, hogy az Őt ölelő kéz valaki máshoz tartozik, szinte vágyik a karjaiba, csakhogy a cudar valóság előbb-utóbb magához téríti az álmodozókat is. De vajon meddig kell várnia, míg kedvese is kijózanodik és elhagyja végre azt az unalmas, málé lányt? Nem gondolhat erre, megtiltja magának, s erőszakkal kényszerít fegyelmet lázadó lényére. Talán így eshet meg, hogy az alig hallható 'kár' szócska megüti fülét. Már kacérkodna, már emelné lehanyatlott kezét, hogy a férfit érintse, ám nincs ideje holmi bájolgásra, az erős kezek megragadják derekát és egyetlen könnyed mozdulattal a nyeregbe ültetik. Meglepettségét leplezve igazítja meg ruháját, hogy felriadva az előbbi révetegségből megérezze a mögé felülő férfit. Szinte az ölében kell tartsa, ha mindketten kényelmesen akarnak ülni az állaton. Kegyetlen mondatokon töri a fejét, amikor is a rózsát felé nyújtják, s a forró lehelet libabőrt és borzongást hagyva maga után végigsiklik nyakán, s ezáltal szabadon maradt bőrén. Ajkai épp csak elnyílnak egy pillanatra, ám mielőtt valami meggondolatlanságot tehetne, vesz egy mély levegőt. - Ezt bizonyára egyikünk sem akarhatja. Kiváltképp úgy nem, hogy még módjában sem állt illően bemutatkozni - az más kérdés, hogy tudja, kicsoda a férfi, ám az udvariasság azt diktálja, hogy ezt egyértelműsítsék is. Tán épp ez az a részlet, mely olyannyira megkérdőjelezhetővé teszi közös lovaglásukat, hisz olyan alapvető információkkal sem rendelkeznek, mint a másik személy kiléte. No nem mintha ez kedvüket szegné a további felháborító viselkedést illetően, említés szintjén mégsem elhanyagolható.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. június 1. 23:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=832143#post832143][b]Ballay Benedek - 2021.06.01. 23:15[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Az udvartartásában, vagy inkább azon túl? Micsoda ostoba kérdés, nyilvánvalóan, hogy azon túl, hiszen, ha benne lenne, nem lenne udvartartása, csak jegyese. Gondolom házas. Gyermek is van? A kérdések és észrevételek természetesen csak azt követően hagyják el az ajkaimat, hogy már én magam is a nyeregben vagyok, jobbommal a kantárt fogom, míg balommal a nőt, akit nem lenne illendő ilyen szorosan magamhoz húznom, sőt, akivel illetlen lenne akárcsak a közelség is, mégis, itt, a sötétben, senki sem lát minket. - Kabócák. Jegyzem meg csendesen, hiszen a nap már lement, és a hímek pedig elkezdték "éneküket", míg a távolban, mintha néhány szentjánosbogár táncolna. Korán van még nekik, június végén szoktak igazán lenyűgöző látványt nyújtani ezen a kies vidéken. Hirtelen vágyam támad megosztani az élményt vele, pedig korábban a tulajdon testvéremmel sem tettem. Gyakran vagyok kint éjjel, messze az ünnepek és vacsorák zajától. Nem zavarnak, de nem is érdekelnek, az én közegem másabb, szórakoztat a kártya, a fogadás. Minden, ami nem ez. Szeretem a vidéket, a csendet, a természetet. Szívesen töltöm az időmet idekinn, főleg olyankor, amikor az emberek nem vágynak erre. - Szeretne visszamenni és illőn bemutatkozni? Úgy vélem, eljön majd az este, amikor bemutatnak minket egymásnak. Anyáink összesúgnak, apáink kezet ráznak, ha van bátyja, akkor bátyámmal szintén tárgyaló pozíciót vesz fel. Megspórolnék pár kört, másodszülött vagyok, így tekintélyes, de nem hatalmas vagyon örököse vagyok. Sajnálattal közlöm, hogy a testvérem nős, mellette három unokaöcsém is megelőz az öröklésben. A nevem, mondja meg maga, és én is adok magának nevet, így meg is szólíthatjuk egymást néven, és mégsem veszítjük el a bemutatás izgalmát, sőt, fokozzuk. Egyetért, kedves Laura? Kérdezem, titkon reménykedve, hogy nem így hívják, mert amilyen szerencsém van, és ahogy a véletlen mindig összesodor minket, nem kizárt, hogy bár nem akarom, mégis egyből a nevét mondom. De nem, csak ne így hívják, mert élvezném, ha játszanánk, és érdekel, hogy ő milyen nevet adna nekem.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. július 24. 22:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=834785#post834785][b]Wass Abigél - 2021.07.24. 22:59[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsora- Nem is reagálok az arcátlanságára - jeges kékjeit szívesen fordítaná a férfira, ám ha így tenne, oly közel kerülnének egymáshoz, amennyire közel férfi és nő nem kerülhet. Úrihölgy mivoltának utolsó morzsáit csipegetve arra is rá kell jönnie, hogy bár a mögötte ülő sármja igencsak veszedelmes fegyver lesz, mellyel könnyen halálos sebet ejthet szívén, ha valaki, hát ő bizonyára nem viselkedne egy ilyen megkérdőjelezhető helyzetben úriemberként. Ha előnyös házasságot kíván kötni, tartására és vakmerőségére kell hagyatkoznia, s Isten a tanúja, mindkettőből kapott eleget az élettől. Ahogy elindulnak a horizont felé ebben a meseszép, lélegzetelállító kertben, kénytelen beismerni, hogy meglehetősen kellemes társaságnak bizonyul a férfi, mi több, ért a nők nyelvén. Ahogy lassan baktatnak, a rózsa minduntalan megfordul ujjai között, a kellemes esti szellő pedig bele-belekap néhány szőke tincsébe. - Gondolja, hogy akad olyan előkelőség a társaságban, aki egymás mellett képzelne el Bennünket? Ugyan, badarság. Önnek egy lágy, kedves, jellemtelen asszonyt szánnak, aki majd egy tucat örököst szül, mellém pedig olyan férfi való, aki képes megzabolázni felháborítóan vad természetem - hangjában mintha iróniával vegyes keserűség csendülne, s mivel igyekszik úgy intézni szavait, hogy a férfi minél kevesebbet lásson arcából, így az azon átsuhanó érzések sem leolvashatóak. - Az öröksége azonban nem ébreszt bennem lángoló szerelmet. A pénz ugyan nem árt, ha van, de nem mindenki megvesztegethető, kedves... Benedek - ezúttal megkísérli, hogy oldalra fordítsa fejét és megmutassa azt a félmosolyt, mely egyértelműen elárulja lépéselőnyét. Hiszen ő már rájött, ő már tudja, ki a másik, azonban túlságosan korai órájában tartanak az estnek ahhoz, hogy az állás kiegyenlítődjön. - Az én nevemet sohasem találná ki, de nem hibáztatom ezért. Persze, ha ellenállhatatlan vágyat érezne, hogy mégis tudtára adjam, pusztán kérnie kell - szavai egyszerűnek, mégis ravasznak hangzanak. Az a fajta álszent ártatlanság, mely hangjában csendül sejteti, hogy a férfival való évődése épp csak most kezdődik, s ha sokáig maradnak az éj árnyai között, ki tudja, meddig folytatódik.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. július 24. 23:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=834789#post834789][b]Ballay Benedek - 2021.07.24. 23:41[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Bele a közepébe. Jegyzem meg szélesedő vigyorral, hiszen valljuk be, ezzel a reflektálással gyakorlatilag elismerte, hogy igazam van. Szóval házas. Mondjuk, lehet, hogy gyerek nincs, de... ó... csak nem... de... óóó igen... rokon. Mármint nem vérszerinti, de nagy valószínűség szerint a felesége rokona. Milyen kellemetlen. Ám annál kellemesebb a nyeregben egymáshoz simuló testünk, és az, ahogy felel. Iszom minden szavát, és közben hálát adok az égnek, hogy romantikus lovaglásunk közepette nem kíván hátra tekinteni. Tudom, hogy vágyok rá, a tekintetére, de azt is, hogy amíg ez nem kerül előtérbe, én magam sem kerülhetek kínos helyzetbe. - Szóval, annak érdekében, hogy maga megzabolázódjon, nem egy kiváló unikornis-tenyésztőt kell társául választania, hanem célszerűnek gondolja, hogy a férfi vegye el magát, míg én vegyem el a férfi asszonyát, aki valószínűleg egy kedves, de jellemtelen asszony. Sértésnek veszi, hogy ön opcióként se merült fel a házassági ajánlatok között? Kevés a szerelmi frigy. Az ember persze, ha fogékony rá, akkor hihet benne. Mind sajnálunk valakit, egy Bernáthy lányt, aki másodszülöttként is jó házasságot kell megfogjon, és mind irigykedünk az Odry lányokra, akik szerelmi frigyeket halmoznak. Természetesen nemtől független körbe jár a pletyka, hogy mily szerencsések, és azon kevés alkalmakkor, mikor én magam is egy asztalnál ülhettem velük, például a Daróczy házaspárral, irigységet éreztem tökéletes és harmonikus házasságuk iránt. Nem hinném, hogy a nőnek tetsző férfi szerelmi frigyet között, ám biztos vagyok benne, hogy ő fel sem merült a gondolataiban, és ennél kevésbé bosszantóbb érzés lehet, főleg egy vad asszony számára. - Valóban nem? Pedig én most éppen nagyon szeretném, ha megvesztegethetném, vagy... Ujjaimmal észrevétlen indulok el felfele, illetlen érintve szoknyája alatt vádliát, és már-már érzékletes lassúsággal haladok feljebb, ám, mielőtt bárki azt hinné, hogy lovon ülve adok neki olyan élményt, melytől beleszédül, ki kell ábrándítanom mindenkit. Ahelyett, hogy ujjaim teljesen a lába közé jutnának, apró, de határozott, némiképp combon csattanó, hangos, de nem feltétlenül fájdalmas ütést mérek a combjára. - Meg kellene büntetnem, amiért engedetlen, és nem játszik. Ez egy játék kedves Laura, és maga szörnyen komisz kislány, de én se vagyok jófiú. Noha a kezem már nincs illetlen ruházata alatt, azért remélem, jelenlétem, és oly közel pihenő ujjaim nyomot hagynak benne. Nem kell most, elég éjjel, de érezze, emlékezzen, akarja, akarjon. - Inkább megmaradnék a játéknál. Ahogy ezt kimondom, úgy tárul elénk a karám, melyen aranyszín csikók kergetik egymást, és fehéres ezüst szüleik óvják őket. Az egész olyan álomszerű a lemenő napban, olyan romantikus. Kihasználva a pillanatot, füléhez hajolok, és forró leheletemmel inzultálva suttogok belé. - Sajnálom, hogy vad, és, hogy még mindig gyászruhát visel, élnie kellene, megszerezni mindent, amit akar. Ön uralkodásra hivatott, mások legyőzésére.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. augusztus 29. 18:46
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=836301#post836301][b]Wass Abigél - 2021.08.29. 18:46[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsoraNem mintha célozni kívánna bármire, elvégre szemmel láthatóan férfiak tucatjának rajongása övezi, azt választhatna férjéül, akit csak akar. Miért vágyna épp erre a pimasz fráterre, aki szemérmetlenül igyekszik vájkálni életének nem publikus részleteiben? - Mondja, mégis minek képzel engem? Sohasem kezdenék egy nős férfival és, ami a legfontosabb, sohasem szánnék Önnek ilyen előkelő szerepet az életemben. Már ami arra vonatkozik, hogy megszabadítson egy riválistól. Pusztán arra utaltam, hogy Ön és Én túlságosan távol állunk egymástól és, ha száz évig élne sem kaphatna meg engem - dacosan emelkedik meg feje, bár nem számottevően, épp csak annyira, hogy világos legyen, azért némiképp fennhordja még az orrocskáját. Még hogy egy ilyen Benedek féle ilyesmit merjen róla fetételezni! Benjáminnak még csak a kapcája sem lehetne, s bár gyűlöli élete szerlemének feleségét, még Őt sem kárhoztatná arra a sorsa, hogy Ballay-val kelljen eltöltenie unalmas életének hátralévő részét. - Oh, az Ön vágyaira nem a megvesztegetés szót használnám, de kár is az erőfeszítés - s szavai ugyan határozottan csengnek, ahogy megérzi vádliján a férfi forró ujjait, szinte beleborzong. És az ujjak csak egyre feljebb és feljebb tolakodnak, már combját érik, s ettől lélegzete is eláll. Sohasem érintette még így férfi, korábbi férje képtelen volt ilyen vágyat ébreszteni benne. Együtt éltek, szeretkeztek, de egyszer sem érezte azt a perzselő tüzet, amit Benedek ébresztett benne. Hát megbolondult? Nem jut szóhoz, aztán a csattanás hatására némiképp összerezzen. - Jobban tenné, ha az illendőség határain belül maradna, mert nekem pusztán egyetlen sikolyomba kerül, hogy a jó hírének véget vessek, már amennyiben feltételezzük, hogy rendelkezik olyannal - enyhe pírral arcán fordul hátra, hogy szembenézhessen a férfival és még azt is elfelejti megjegyezni, hogy ő bizony nem Laura. Kit érdekel? Miközben haragosan és tekintélyt parancsolón próbál fellépni, bensője ég, mintha vonzaná a fazonra nyírt arcszőrzet, a kellemes, férfias illat, az a szenvedély, amellyel a mögötte ülő éli életét. Mert bizonyos, hogy azzal éli, nem is kérdés. A fülét cirógató lehelet libabőrössé teszi, így szerencse, hogy inge eltakarja karjait. Az az ajak, melyen e szavak kiszöknek, oly hívogatónak hat, hogy molylepkeként veszne a tűzbe, parázslana semmivé, csak kóstolhassa őket. Ám ahhoz, hogy a játék játék maradjon, mindenképp ugyanezt a vonzalmat kell ébresztenie. Éppen ezért megacélozza magát és elmosolyodik. - Mondja, felülhetnék az egyikre?
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. augusztus 29. 22:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=836353#post836353][b]Ballay Benedek - 2021.08.29. 22:31[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Meg akarnám kapni magát? ~ Igen, de még mennyire, hogy igen, itt helyben, minden körülményt figyelmen kívül hagyva, annyiszor, míg csak ránk nem hajnalodik, olyan kéjjel, tűzzel, vággyal, hogy a felkelő nap sem képes távozásra bírni egymás karjaiból.~ - Ugyan miért feltételez magának ilyen előkelő szerepet az életemben? Kérdezem vissza oly pimasz semlegességgel, mely megríkatna minden józan gondolkodású, ám magát taníttatása miatt felsőbbrendűnek gondoló kisasszonyt. Elképzelhető, hogy talán, erre már volt is példa a múltban, de mentségemre szóljon, az egész nem az én, hanem bátyám hibája, aki szörnyen rosszul mutogat, és a beígért kisasszony helyett annak húgát kértem táncra, majd, mikor szóvá tette ezt, nem reagáltam időben, és megríkattam. Ismét a mentségemre szeretném felhozni, hogy az első szótagtól egyszerre kaptam frászt és süketültem meg, a többire csak utóbb történt elbeszélésből emlékszem. Állítólag egy érzéketlen fráter vagyok, pontosabban itt kezdett el az a téveszme keringeni, hogy nem vagyok más, csak egy léhűtő, nőfaló, érzéketlen és érzelmektől mentes pojáca. Megvallom, oly nagyon tetszett ez a szerep, hogy igen korán beleszoktam. Kényelmes. - Nekem vannak elveim kisasszony, nem kezdek olyannal, aki magas rizikófaktort jelent kényelmes életemre, és valljuk be, ha önt kívánnám, az felérne egy hosszú, fájdalmas, kínok között vergődő és végtelen haláltusával. Valljuk be, az a férfi, aki már tapasztalta a női hisztit, nem kíván olyan asszonyt, aki okos és hajlamos a női praktikákat nem csak jól, de kíméletlenül is kijátszani. Magának szelíd férfi kell, akit megfélemlíthet. Nem félek kimondani, amit gondolok, mármint, ami a véleményem, persze, azt, hogy mit tennék vele, hogy vágyom rá, azt nem kívánom részletezni, mert akkor győzelmet arathatna felettem, és azt nem vagyok hajlandó elviselni. Ez a nő nem győzedelmeskedhet. Semmilyen formában. Legalábbis rajtam nem, mert Isten látja lelkem, akkor örök kárhozatra ítéltetném magam. Házasságot kell kötnöm, gyorsan, mielőtt ez a perszóna túl mélyre kerül az elmémben. Nem, nem akarom őt, nem akarhatom őt. - Minek kéne ilyennel rendelkeznem? Másodszülött vagyok, a szabadság és a dorbézolás milyen kegyével felkent. A bátyám fiú örökösnek már életet adott, ötszörösen, és azt pletykálják, hamarosan hatodik helyem hetedikké csorbul, így hát, akinek hírneve egyetlen hajászálon lebeg, az ön. Most, hogy így mondja, ha sikít, csak azt igazolja, hogy egy élvhajhász ölébe ült. Én nyernék. A szerencsejáték-függőség csúnya betegség. Oly ronda, hogy olykor az ember személyiségére nagyon erős hatással van. Amikor egy nő tisztessége is nyerési vágyból elkövetett csorbulást szenvedhet, ott már bizony vannak bajok, de a nő teszi ezt, ez a mocsok nőszemély. - A szüzeket kedvelik inkább, de tehetünk egy próbát, viszont, ahhoz engedelmesnek kell lennie. Vajon képes lenne rá?
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. augusztus 31. 20:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=836470#post836470][b]Wass Abigél - 2021.08.31. 20:53[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsora- Ez nem feltételezés. Ön azt gondolja, nem látom, ahogy rám néz; hogy Ön más, mint a többi férfi, de elárulom: egy fikarcnyit sem különb. Talán jóképűbb, de ez édeskevés ahhoz, hogy levegyen a lábamról - ha azt gondolja, hogy ellen tud állni Abigélnek, netán megbántja közömbösségével, hát tájékoztatnom kell mielőbb, hogy ennél sokkal több kell ehhez. A zabolátlan szépségek sajátja, hogy tudatában vannak erényeiknek, s nem tartanak annak kihasználásától sem, ha pedig valaki meg akarná ingatni őket meggyőződésükben, fittyet hánynának rá. A nő is ilyen, mint egy vad ló, amelyet képtelenség betörni, amely addig vágtat, míg össze nem esik, mert képtelen másképp élni az életét. Nem elképzelhetetlen, hogy egyszer keresztezi útját egy olyan férfi, aki képes megszelídíteni, ám jelenleg erős a gyanúja, hogy ez sokkal inkább lesz Benjámin, semmint Benedek. - Ijesztőnek gondol hát? Meglepődne, milyen simulékony tudok lenni - ha már női praktikák, finom szempilla rebegtetés, egy pillanatra lesütött szem. Épp azok az alávaló trükkök, melyek miatt megveti a kényeskedő kisasszonyokat. Kíváncsi lenne rá, hányan mertek volna kilovagolni a férfival gardedám, s bűntudat nélkül. - Azonban, ha már rizikófaktor, Ön éppen olyannak tűnik, aki rajong a kihívásokért, ne okozzon csalódást - huncut él játszik hangjában, semmiképp sem komolyanvehető fenyegetés ez. Hosszú idő óta Ballay az egyetlen ember, aki képes értelmesen társalogni vele, aki arcpirítóan fennhéjázó és tolakodó, mégis van benne valami különleges, tán még Abigél sem tudná megmondani, mi az. - Gondolja, hogy egy ilyen védtelen, ártatlan hölgyet nem lehet elrabolni? Mint arra nemrég rávilágított, Ön nem úriember, ám én sem vagyok úrihölgy és, ha arra kerül a sor, bizony minden kártyám kijátszom Ön ellen - ellenfelére akadt a férfi, annyi szent. Abigél nem fog kihátrálni, akkor sem, ha vesztett és nem, sohasem ismerné be, hogy alulmaradt. Makacs és önfejű, a végletekig gyermeteg bizonyos szempontból, ám nő a javából, s ezt ki mondhatná meg jobban, mint Benedek? Amíg a nőn múlik, biztos lehet abban, hogy végül a bűvkörébe kerül és többé nem menekül. - Miért nem tesz egy próbát? - hátrafordul, hogy Ballay szemébe nézhessen, s jobb keze finoman a férfi comjára siklik, hogy egy aprót szorítson rajta. Hogy feltételezheti, hogy ez a szende kisasszony lehet más is, mint engedelmes? E percben érzi, ahogy a vágy örvényként szippantja magába és vágyja a csókot, az édes kínt, amely ezzel járna, pillája mégsem rezdül, kitartóan fúrja íriszeit a férfiéba és türelmesen vár. Mert egy úrihölgy is ezt tenné.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. augusztus 31. 21:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=836473#post836473][b]Ballay Benedek - 2021.08.31. 21:31[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél#képzelgések, vágyak, meg, amit csak akarsz
Vigyázz! Ebben a hozzászólásban olyan szavak és képi leírások jelennek meg, mely megzavarhatja a nyugodt teaszürcsölést, illetve a békés lelki világokat. Szeretnéd mégis látni, mit alkottam? Szeretném
- Szóval jóképűbb, és őszintébb. Én legalább csak tekintettel jelzem, nem pedig a farkam levágva, ezüst tálcán tálalva csaholok ön körül. Szeretem a rendet. Mert valljuk be, az a seregnyi pojáca körbelengi, de mit is ad? Mindenét? Miért? Hogy más férfiakat legyőzzön? Ez nem jelent mást, mint, hogy azok a férfiak csupán csak kijelöltek maguknak egy potenciális középpontot, mely körül egymással járhatnak rituális párzótáncot. Egymásra élveznek. Ezt nem lehet másként aposztrofálni. Csinálják csak, élvezzék a kegyet. - Ijesztőnek? Nem, ez nem hiszem, hogy igaz volna önre. Ijesztő az, amikor halott állatok fejét kell néznem, miközben vacsorázom. Vagy a tény, hogy valaki egy malac fülét szopogatja közvetlen szomszédomban. Ön, ha őszinte akarok lenni, végzetes, felejthetetlen, zabolázhatatlan. Kihívásnak jó, győzelemnek negédes, élethosszig kínkeserves. Mert állandóan ölnénk egymást, mert mindig féltékeny lennék, mert állandóan tartanék tőle. Ha megkaphatnám, szeretném. Egy hétig? Talán egy hónapig is, de mi van egy hónap múltán? Veszekedés, őrület, tajtékzás. Állandó ordítás, frusztráltság. A szexből verekedés, szavakból keserűség. Vágyom, nem tagadom, de minden egyes perccel, amit vele töltök, nő a kettősség is. Akarom és nem, imádnám és ölném. Nem egészséges. Ha ő meg én együtt lennénk, nem lenne egészséges. Olyat kívánnék, mint Ráday felesége, Boglárka. Kedves, türelmes, a jóság. Irigykedem, nekem kellett volna, néztem, de úgy véltem, még korai, még élni akarok, és ő időközben elveszett. Igazán nagy veszteség. A tökéletes nő. A tökéletes feleség. A tökéletes anya. - Tud kártyázni? Nem felelek arra, hogy kedvelem a kihívást, mert nagyon sokszor nem én kedvelem a kihívást, hanem a kihívás kedvel engem. Olyan nagyon, hogy mire ráébredek, hogy mi történik, nyakig vagyok a slamasztikában. De irgalmatlan nagy szerencsénk, hogy James Bond is tőlem tanul, mert valahogy eddig mindig megoldottam. Ezt a nőt viszont... képtelen lennék. Nem akarom, hogy kihívásnak tekintsem, sem azt, hogy megszerezzem, mert tudom, hogy képtelen lennék elengedni. Tönkretennénk a saját és környezetünk életét is. Érzem, ahogy a keze siklik, ahogy odabent minden elvem, ideám, elhatározásom szertefoszlik, mert tudom, hogy ez a nő a végzet, és én mégis elveszítem a józan eszem, ahogy a tekintetünk találkozik, ahogy körmeit a ruhám anyagán át is érzem. Magamhoz akarom vonni, a fűre fektetni, szeretkezni. Látom a lelki szemeim előtt, ahogy mellei szabaddá válnak, ahogy az anyagot képtelen vagyok kifűzni, foggal szakítom, kézzel tépem, és ajkaimmal, fogaimmal kényeztetem. Hallom a sóhaját, ahogy nem csak nyakán, de teste más részén is nyomot hagyok, megpecsételem. Érzem, ahogy ujjai a hajamba túrnak, vadul húznak újabb és újabb csókra, és érzem, ahogy egészen elmerülve benne, teste testemnek feszül, és sikkant. Akarom, jobban, mint azt, hogy életemben rendet tartsak, jobban, mint azt, hogy minden úgy legyen, ahogy elképzeltem. Érten én... Érzem, ahogy izmaim megfeszülnek, ahogy nem tudok a testemnek parancsolni, ahogy előre lendülök, és már érzem a csókot, ajkait ajkaimon, még akkor is, ha nem következik be. Mert nem csókolom meg. Olyan közel, olyan szorosan vagyunk, ujjaimmal nem tudom, hogy mikor találtam a derekára, mikor húztam még közelebb, mikor történt az, hogy ruháinkon át is érzem a melle ívét, de nem csókolom meg. Érzem, ahogy ajka finom bőre ajkamhoz ér, miközben halkan suttogok kettőnk közé. - Mert gyűlölök veszíteni, Abby. Hogy rájöttem-e, ó igen, nem azonnal, idővel, de az út felénél már sejtettem, hogy ki az, és ez elég volt ahhoz, hogy kockáztatni merjek a nevét illetően. Nem mozdulok, épp csak annyit, hogy lássam a tekintetét, hogy a szemébe nézve lássam, hogy mit okoztam.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. augusztus 31. 23:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=836478#post836478][b]Wass Abigél - 2021.08.31. 23:04[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsora- Abszolút megértem, hogy úgy érzi, velem nyíltan beszélhet, mégis meg kell kérjem, hogy válogassa meg a szavait, mert a végén kénytelen leszek én levágni azt a bizonyost, ha maga nem teszi - felháborodottan, némiképp elvörösödve, ám kifelé mégis teljes nyugalmat mutatva reagál. Hogy képzeli, hogy ilyen szavakat használ egy hölgy társaságában? Azt kell mondjam, igenis el kell tekinteni a ténytől, hogy mennyire illendő édes kettesben lovagolniuk, mikor nemhogy távol állnak a házasságtól, hanem egyenesen irtóznak tőle - és egymástól is. Bár, ha ilyen, mikor két ember undorodik a másiktól, meg kell vallanom, magam is szívesen tapasztalnék hasonlót. - Egyszerre bókol és próbál sértegetni, ám míg előbbi hamis kéjérzet, utóbbi teljes mértékben hidegen hagy. Szeretne Ön az én kezeim között kínlódni - és fog is, ha rajtam múlik. Ám ezt nem teszi hozzá, minduntalan visszafogja magát, mert veszélyes táncot járnak, s ha nem figyel oda, ha csak egyetlen lépést is elvét, nem csupán jövője és jó híre vész oda, hanem egója is. Sokan a becsülettel hozakodtak volna elő, ám egy olyan ember számára, akinek ez a szó nem jelent túl sokat, számításba vételre sem kerül. - Nem, sohasem tanultam - nem sejti, hogy a kérdés mögött csapda rejlik, így nem is füllent. Tehetné, de túl könnyen bukna bele és ily könnyű diadalmat nem hagy aratni maga felett. Nem hitte volna, hogy a szavakon túl valóban ilyen hatással lehet Benedekre, ám amikor a férfi ujjai derekára siklanak, hogy közelebb férkőzzön, ajkaik pedig egymáson csusszannak, hirtelen elönti a forróság. De hiszen éppen ezt akarta, nemde? Természetesen, az irányítással a saját kezében és nem a férfiéban. El kellene löknie, tiltakoznia kéne, visszakoznia, mégsem képes rá, ujjai automatikusan szorítanak ismét az erős combra, szemei félárbocra ereszkednek és önkéntelenül adja meg magát. A vörös rúzs alatt égő bőr ellazul, mint ami a találkozásra vár, szíve kihagy egy ütemet, az egyetlen apró sóhaj pedig benn ragad. Ki akar szökni, de Abigél minél erősebben tartja odabenn, hogy ne tehessen a férfi kedvére e tekintetben. Aztán a neve hallatán cinkosan elmosolyodik, s bár Benedek elhúzódna, másik keze megragadja az arcot két oldalán s még épp nem fájdalmasan, ám határozottan húzza vissza. Nem csókol, nem érint, nem tesz semmit: némán követel, de csak a pillanat tört részéig. - Akkor már ketten vagyunk, Benedek - hangja ezúttal nem gőgös, nem gúnyos. Érződik benne a vágyódás. Kezét egyszer csak leereszti, ám el nem húzódik. Játszik. Vajon melyikük lesz képes tovább ellenállni? És legfőképp: mikor fogja végre a férfi és tapasztja be ajkait ajkaival, csókolja vörösre, s mikor kenődik el csókálló, tökéletes sminkje? Mikor?
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. szeptember 20. 19:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=837107#post837107][b]Ballay Benedek - 2021.09.20. 19:02[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Érzékeny? Milyen... kiábrándító. Ezen a ponton némiképp elgondolkoztat abban, hogy mennyire megfelelne mégiscsak a feleségemnek. Habár, tény és való, hogy sosem kívántam, hogy olyan asszony legyen a feleségem, aki iránt szerelemmel éghetek, olyan asszonyra se vágytam, aki kívánnék. Nem mondom, kellemes lenne, ha vonzódásig jutnánk, de mindig, mikor ez az eshetőség felrémlik előttem, lepereg lelki szemem előtt az is, hogy ha vonz, tovább mehet, és azt nagyon nem akarom. Mindent összevetve, a kósza gondolat olyan, melyet jobb, ha többet fel sem vetek magamban, mert az egész nem más, mint ostoba vágy, és a vágy nem az, amit én a jövőben élni akarok. Nem szabad, hogy megbabonázzon, nem szabad, hogy eltérítsen, különösen nem egy tisztességes kisasszony, vagy éppen özvegyasszony. Az, ha tisztességtelen nő teszi, kellemes, de az ilyen nőszemélyek iránt való elcsábulás túl nagy áldozatot jelentene. Én pedig, még egyáltalán nem kívánok házasságra lépni, különösen nem egy veszélyes nővel. - Szóval úgy véli szeretnék. Lehet, persze, hogy nem vagyok más, csak olcsó mutatványos, ki learatva a babérokat, tovaszáll. Az erkölcsét már nem vehetem el, hiszen úgy vélem azt korábbi férje számtalan alkalommal megtette. Ostobának, vagy melegnek kellett lennie, hogy ne akarja ezt a nőt megkapni, így nem félek attól, hogy, ha együtt is lennénk, bármivel bizonyítani lehetne. Mindig odafigyelek a jó hírnevemre, tudom például, hogy egy látványos vagy nem túl köznapi helyen elhelyezett testékszerrel, tetoválással például könnyedén beazonosítható lennék, ezért, természetesen, nem viselek ilyeneket. - Milyen kár, pedig magának adhattam volna a szívem, még akkor is, ha tudom, hogy tört döfne belé. Elhúzódnék, ez nyilvánvaló, de nem tehetem meg, mert a nő, az az átkozott, átokverte, átok, az a boszorkány, visszaránt, és én óvatlan szívom be mélyen orromon illatát, mely fertőzni kezdi agyam, és bár ott villog elmémben a vészjelző, én hagyom, tűröm, sőt akarom őt. Tekintetem a tekintetébe mélyedve, ha lehet, még egy kicsit közelebb húzódom hozzá. Ajkam önkéntelen nedvesítem, elárulva magam, nem mintha ne volna nyilvánvaló, hogy mennyire akarom. - Bárcsak ne tenne tönkre, bárcsak szabad lenne a szíve. Feladnám az elveimet. De maga képtelen lenne az enyém lenni, képtelen lenne csak engem szeretni.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. szeptember 21. 19:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=837160#post837160][b]Wass Abigél - 2021.09.21. 19:21[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsora- Mondok én magának ennél kiábrándítóbbat is, ha tovább pimaszkodik – akár egy puffogó vipera, szinte már duzzog. Még hogy ő, Wass Abigél érzékeny lenne, pláne kevésbé érdekes csupán csak ezért! Ha eddig nem is adott felháborodásra okot a férfi, most aztán mindent bepótolt. Ám a nő sem teljesen ragadtatódik el, azonnal emlékezteti magát, hogy ez nem más, mint felelőtlen játék, egyfajta incselkedés. Sokkal felnőttesebb, sokkal kevésbé szabályszerű, mint ahogy az megkövetelnék mindkettejüktől, ám közben izgalmas… És izgató. - És ez Önt zavarja? – felvonja szemöldökét, noha nem kíván kitérni azon alkalmakra, melyet a férfi szemérmetlenül említ. A gyönyört magát csupán saját keze által ismeri, mivel korábbi partnere nem volt ügyesnek mondható. És túl eszesnek sem, hiszen észre sem vette, hogy Abigél szánt szándékkal fogyasztja a jól ismert fekete gólyahír nevezetű főzetet. Igencsak sajnálatos tragédia volt, mikor hitvese elhunyt, mégis különösen érdekes egybeesés, sem akkor, sem azóta nem látták egyetlen könnycseppet sem ejteni. Tán azt beszélik: rideg asszony, ám a pletykák, hála Boglárkának elültek, hisz mindenkit biztosított arról, az ő drága Abigélje gyászol, ám ezt nem szeretné a közéletben is mutatni, hisz az asszonyszív oly erős, melyet ember képzelni sem mer. – Még a végén azt kell feltételezzem, szívesen venné, ha erkölcsömet újra és újra magáénak tudhatná, ami persze nem lepne meg, hisz kéjsóvár nőfaló hírében áll. Talán ezért is utasítom el teljes mértékben, nem a mindenevők, hanem az ínyencek érdekelnek – szándékosan sértegetné, s tenne megjegyzéseket? Még akkor is, ha pontosan jól tudja, a férfi ellene fordítja majd szavait, s bizonyítva vágyának hiányát tucatnak bélyegzi majd a nőt, magát pedig válogatósnak? Tegye csak meg, ám forró érintése, arcán csapódó lehelete, szakadozó lélegzetvétele, derékre szorító ujjai elárulják. Mert minden férfi ugyanolyan. - Nekem adta volna csakugyan? Nem én vettem volna el? – vajon melyikük akarná jobban, hogy mindez megtörténjen? A férfi vesztene önként, s dalolva, hogy bevégezze sorsát, avagy Abigél küzdene körme szakadtáig, hogy megszerezze magának Benedek szívét? Nincs kétségem afelől, hogy pontosan ebben a sorrendben fog mindez bekövetkezni, hisz mire a nő képes lenne értékelni a szerelmet, addig elveszíti majd azt természetéből fakadóan. Kettejük közelsége egyre csak korbácsolja azt a perzselő vágyat, ami végigszánt a nő testén. Minden erejével ellenáll, maga előtt is tagadja, átkozza Ballay-t, de mindhiába teszi, mert az a vonzalom, mely kettejüket ily közel szorítja egymáshoz, nem hazudtolható meg. – Bárcsak tönkre tehetném, bárcsak feladná az elveit… Akkor talán egy nap képes volnék szeretni Önt – ez is a játék része, hisz csak negédes szavaz, flört, melyet egyedül a férfi gondol komolyan, Abigél már nem. Kegyetlen teremtés, ám ettől olyan elragadó, ezért áll el minden lélegzet, mikor beteszi valahová a lábát, mikor megszólal, mikor nevetése betölti a termeket és szobákat. Mert nincs oly bájos asszony, aki ilyen rideg szívvel törné szilánkokra mások szívét.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. szeptember 28. 21:11
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=837439#post837439][b]Ballay Benedek - 2021.09.28. 21:11[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Akkor kezdheti is, mert imádok pimasz lenni. Imádom, ahogy puffog, nevethetnékem támad tőle, ahogy szinte felfújja a tökéletes kis arcocskáját. Egy ilyen nő, ó Istenem, segíts meg, valóban a végzetem lehetne. Éppen ezért nem lesz. Nem szabad, mert ha az enyém lenne, akkor a józan eszem kihagyna. Éppen olyan lenne, mintha Leilával lenne köztünk valami, ha megtörténne, véget érne az addigi életem, és minden összeomlana. Belesüppednék a kellemes tudatlanságba, de nem lenne hosszútávon szerencsés. Egyáltalán nem lenne szerencsés. Milyen kár, de legalább még azt tudom, hogy pillanatnyi örömért az én koromban már nem szabad elcserélni a józan észt. Hamarosan meg kell történnie, meg kell állapodnom. Azt akarják majd, hogy hagyjak fel a kártyával, a pubbal, ám, ha ezeket megvédhetem, készen állok elvenni egy nőt, aki megadja a családomnak, amit annyira akarnak. Illedelmes feleséget, és unokákat. Nem magamnak, hanem a családomnak keresek feleséget, az ő vágyaikat veszem figyelembe. - Szóval úgy véli, egy kéjsóvár nőfaló egyetlen erkölcsöt erkölcstelenítene újra és újra? Elárulom kiskegyednek, nem vettem még el egyetlen hölgy erényét sem. Az, hogy nőfaló vagyok, egy elég érdekes pletyka, melyet nem kívánok sem megerősíteni, sem cáfolni. Főleg, mivel, ha megtenném, elkezdődne a boncolgatás, és abból egyenesen arányosan következne többféle, és egyáltalán nem hízelgő feltételezés. Lenne, amelyik a teljesítményemre, más a tapasztalatomra menne, míg a harmadik arra, hogy együttléteim során, már persze, ha feltételezzük, hogy voltak, mennyire tiszta nőkkel voltam együtt. Itt szeretném leszögezni, hogy van, rendben van, egyáltalán nem. Köszönöm a figyelmet. - Ha olyan lennék, mint amilyennek feltételeznek, akkor naponta három... olykor inkább öt nőt elégítenék ki. Bordélyházakba lenne bejárásom, orgiákon vennék részt. Mondjuk, talán igaz minden. Talán olyan élményt adhatnék önnek, hogy a fellegekben járna és mozdulni és képtelen volna, talán önhöz se érnék. A pletykák mókásak, én a sajátjaimon is igen jót derülök. Egyet azért engedjen meg, hogy észrevételezzek. Ön tapasztalatlan, hiszen a kéjsóvár nőfaló között a legveszélyesebb az ínyenc. Gondoljon csak bele, egy megrögzött nőfaló, akinek magasan kvalifikált igényei vannak. Hát nem riasztó a helyzet, ha maga megfelel nekik? Direkt szinte suttogok bizalmasan, hogy kirázza a hideg, hogy beleborzongjon a gondolatba, szavaimba. Zavarba akarom ejteni, ezt a nőt nekem le kell győznöm. Mekkora kihívás, milyen csodás diadal is volna. - Gondolja, hogy tudna szeretni? Annyira, hogy sírna a síromra borulva? Közel vagyok, ajkaiba suttogok, de nem csókolok, válaszra várok. Mit lépsz, Abigél? Akarlak téged, de nem érintelek. Viszont nem kizárt, hogy ma éjjel egy olyan nővel leszek, aki hasonlít rád, és aki egy éjszakára a neved viseli. Mert megőrjítesz. Tönkreteszel.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. szeptember 29. 22:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=837498#post837498][b]Wass Abigél - 2021.09.29. 22:20[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsoraHa nem lenne annyi idős, amennyi, szíve szerint nyelvet öltene, mint azt oly sokszor tette testvéreinek. Nos, igen, ám a férfi túlságosan erős ellenfél ahhoz, hogy mindezt a valóságban is megtegye, inkább csak lesajnáló pillantással sugallja: nem adom meg ezt az örömet. - Ha tudni akarja, az én erényemet már nem is vehetné, így némiképp irreleváns az ezzel kapcsolatos védekezése. Az erény és az erkölcs nem ugyanaz, még ha kéz a kézben jár is egymással - olyan felsőbbrendűen, szinte orrocskáját égnek emelve felel, mintha maga is egy járkáló értelmező kéziszótár lenne. Hozzáteszem, igencsak szemrevaló, csinos kis kötet. Azt pedig, hogy mennyiben igazak a pletykák, nem kell sem megerősítenie, sem cáfolnia a férfinak, elvégre itt lovagolnak a naplementében, kettesben, tiltott körülmények között, ám ez egy cseppet sem tántorítja el attól, hogy folytassa, amit elkezdett, sőt! Ahogy az korábban történt, szoknyája alá merészkedjen, majd pedig arcátlanul ajkát ingerelje és mágnesként próbálja magához vonni. Azon bizonyos élmények említése libabőrössé teszi karját, s szerencse, hogy azt a fehér blúz puha anyaga takarja, hisz rögvest elárulná Benedeknek, milyen tiltott vágyak ébredtek bensőjében. Márpedig nem hajlandó felfedni titkát, miszerint nem kissé vonzódik ehhez a veszélyes, kiszámíthatatlan férfihoz. Fogalma sincs, hogy boldog lenne-e mellette, hiszen ők annak ellenére is tűz és víz, hogy rengeteg hasonlósággal bírnak. Mégis, ha arra gondol, ezek az erős kezek tartják szorosan, fonódnak derekára, szorítják csípőjét, s az az ajak kényezteti melleit, majd odalent... Szíve meglódul, majd kihagy, szemeit szinte elborítja a köd, mégsem enged a csábításnak. Erős, mert nem veszíthet, s ez a cél jóval fontosabb holmi fellángolásnál. - Én vagyok az egyik legínyencebb nő, akit magának kívánhatna, mi sem bizonyítja jobban, minthogy férfiúi büszkeségével próbálja palástolni azon vágyát, hogy megérintsen - mintha csak saját helyzetét vázolná, Benedek ajkába suttog, de továbbra sem csökkenti vagy növeli a köztük lévő távolságot. Szinte érzi a forró bőrt csusszanni bőrén, az enyhén dohány ízű mentát keveredni orrában és szájában... Ó igen. - Ugyan Benedek, tőlem ezt, ha száz évig él sem fogja hallani - nem kell lepillantania rá, hogy tudja, Abigél elmosolyodik. Tán csak kacérkodik vagy komolyan mondja? Akárhogy is, a fizikai vonzalom, az égető vágy sokkal kézzelfoghatóbb, mint bármilyen sértés vagy tagadás, mely elhangozhat tőlük. Mert a szívnek a szó nem parancsolhat.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. szeptember 29. 22:46
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=837499#post837499][b]Ballay Benedek - 2021.09.29. 22:46[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Valójában nem nagyon tudom, hogyan is vehetném el az erkölcsét. Kényszerítsem ketrecbe, hogy pénzért táncoljon, vagy használjam úgy, mintha játékszer lenne. Érdekes dolog ez, azt mondják, az emberek, a férfi emberek többsége izgalomba jön már magától a gondolattól is, hogy egy nő példának okáért nyakörvvel a nyakán, kiszolgáltatott helyzetben van az aktus során. Én, ha elképzelem őt, szörnyű szégyent érzek a saját gondolataim miatt is, nem, hogy még meg is valósítsam ezeket. Elgondolkodva vizslatom az arcát, és közben fogalmazom meg a kérdést, ami nem cseng nagyon máshogy, mint, amit az előbb kimondtam. - Valóban érdekel, hogy én, Ballay Benedek, hogyan tehetném erkölcstelenné Önt, Wass Abigélt. Hirtelen nem ugrik be a legkézenfekvőbb opció, mégpedig az, amit éppen csinálunk, hogy együtt, gardedám nélkül, a sötét kerten egy lovon végigügetve, most itt vagyunk, távol mindentől és mindenkitől. Erkölcstelenné így is válhat egy úri kisasszony. Csak nehogy aztán házasság legyen a vége, mert ez a pimasz nőszemély simán kiforgatna a vagyonomból. - Szóval már ilyen jó ismer? Mosolygok, halványan, de a hangomból kicseng az incselkedés, mely a következő pillanatban haraggá vált, ahogy közli, hogy nem mondaná, hogy szeretne. Száz évig? Vele? Merlin és minden szentek mentsenek meg attól, hogy vele kelljen töltenem még száz évet. Vagy hetvenet, valahol harminc felé jár, nem? A helyzet az, hogy tudnom kéne, hiszen számon kellene tartanom a megfelelő korú feleségjelöteket. Ha harminc, akkor benne van, de ha nincs huszonöt sem, akkor nem játszik. Akkor nem szabad, hogy érdekeljen. A nők tizennyolc és huszonnyolc között a legveszélyesebbek. Ez egy bizonyított tény, én csak hevesen szoktam bólogatni rá. - Jöjjön. Ahelyett, hogy kedves és finom mozdulatokkal szedném le a lóról, kissé talán túl határozottan is nyúlok hóna alá, hogy szinte lehúzzam az állatról. Itt zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a nem ilyen, de van, aki kéri az ostort, és Abigél éppen ilyen. Szívem szerint olyan váratlanul és erősen orron pöckölném, hogy órákig piros maradjon. - Melyik a szimpatikus? Teszem fel hanyag módon a kérdést, mint, akinek nem számít a múlt, de valójában forrong a vérem, és leüvölteném a fejét. De nem lehet. Milyen társadalmi mocsok ez. Nem üvölthetünk nővel, de állítólag még a házastársunknak sem. Baromság.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. október 18. 11:51
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=838291#post838291][b]Wass Abigél - 2021.10.18. 11:51[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsora- Mit gondol, egy rosszindulatú pletyka nem vetne rossz fényt rám? Még azt hinnék, házasságon kívül folytatunk viszonyt, ami a mi köreinkben, mint azt Ön is pontosan jól tudja, igencsak erkölcstelen. Elegendő egy apró információmorzsa, melynek igaznak sem kell lennie, mert lássuk be: Ön és Én? Képtelenség - noha hangjából süt a dac, azért mélyen legbelül eljátszik a gondolattal, milyen lehet egy ilyen férfi partnerének lenni. Mindig huncut tekintete, kaján, ámde sármos mosolya, játékos pimaszsága és az a tűz, mely ott ég íriszeiben a nap bármely szakában... Igen, Őt lehetne szeretni, s tudná szeretni, rajongásig imádná, csak éppen a legrosszabb alany erre a célra. Megbízhatatlan, csapodár, nőcsábász, élvhajhász, nem kell közelebbről megismernie ahhoz, hogy tudja, ezek nem pusztán szóbeszédek. - Noha Ön úgy hiszi, kiismerhetetlen, korántsem az - mosolya egy picit beképzelt, de épp csak annyira, hogy az incselkedésre incselkedésként hasson. A kellemes nyáresti szellő irányt vált, s a férfi kölnijének kellemes aromájával ajándékozza meg a nőt. Ha száz évig él sem fogja hallani. Kinek kellene száz hosszú év, mikor elegendő lenne pár pillanat, hogy tüzes csókban forrjanak össze? Lehunyná a szemét, ujjai elmélyednének a dús, barna tincsekben, melyek már rénézésre is olyan puhák, olyan hívogatók, hogy az ember legszívesebben beletúrna. Önuralom, Wass Abigél, önuralom! Szólni kíván, de mielőtt megtehetné, Benedek már le is száll a lóról, s láthatóan morcosabbá válik. Hiába ragadják meg és segítik le a nyeregből, az apró kellemetlenség ellenére a szeme sarkában meghúzódó nevetőráncok bujkáló mosolyról árulkodnak. Hihetetlen, hogy ez a férfi még akkor is ily elragadó és bájos, mikor épp kisfiú módjára duzzog! - Mondja, mostantól ilyen hűvös lesz velem? Máris feladta, hogy elnyerje a kegyeimet? - most végre rajta a sor, hogy mézes madzagot húzzon el a férfi orra előtt, s bár partnere kerüli a szemkontaktust, Abigél megállva előtte mutatóujját finoman végig húzza az arcélen. Már azt is lehetne mondani, hogy érzékien és gyengéden, de mire igazán magával ragadhatná őket a pillanat, a szárnyasok felé fordul. - Ön melyiket javasolja? Bizonyára van elképzelése, melyik lehet számomra a tökéletes - hogy tart-e attól, Benedek szándékosan olyan lovat választ majd, mellyel a nő balesetet szenved? Ettől igazság szerint nem. Hogy borsot tör a továbbiakban az orra alá? Attól már inkább, de ez inkább feltüzeli versenyszellemét, semmint riadalmat vált ki belőle.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. október 19. 10:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=838367#post838367][b]Ballay Benedek - 2021.10.19. 10:06[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél- Képtelenség? Ezzel most megsebzett, kedvesem. Hogy lássa mennyire, tenyeremmel lefedem mellkasom azon részét, mely alatt szívem igencsak hevesen dobog. Ez a nő, ez az átkozott, átokverte boszorka képes, és tényleg megsebez. Nem most, óóó egyáltalán nem most, hanem később. Vele lenni, őt imádni, nem úgy, mint azok a ficsúrok, odabent, hanem igazi hévvel, vággyal, szívvel, úgy vélem lassú, kínokkal és gyönyörökkel átitatott halálhoz vezető, igencsak rögös út. De vajon megérné? Minden férfi olyan asszonyra vágyik, mint ő. Olyan tűzre, ami a szemébe ég, olyan ajkakra, melyek akkor a legszebbek, mikor bánt velük, és mégis, újra és újra megcsókolni valók. Az ember olyan asszonyt akar maga mellé, aki megégeti, aki felemészti, ám végül gyáván beéri a jóságos nőkkel, akik rendezett életükkel, türelmükkel, megalázkodásukkal a férfiak kényelmét szolgálják. Kevés az a férfi, aki máshogy dönt, hiszen az én fejemben is ott él a sosem vágyott nő, a rendes, dolgos és derék, aki kiváló anya, nagyszerű háziasszony, aki büszkeséget hoz a házasságba, aki nem trófea, hanem édes megnyugvás. A nő, akire nem vágyom, aki nem olyan, mint a másik, mint Abigél. - Pedig, ha úgy hozná a sors, hogy lelepleződnénk, én vállalnám a házasság rabságát. Nem kívánok még megállapodni, és ez a legbosszantobb bennem a családom részéről. Lehetnék részeges, szerencsejáték-függő, asszonyverő is akár, de legyek megállapodott. Hogy milyen kifordult és gusztustalan is a világ, arra ez itt a legjobb példa. Ocsmány és undorító. A függőségek közül a kártya az, amiről nem vagyok hajlandó lemondani. - Alkosson rólam hát véleményt. És ha igaza van, nem hazudtolom meg. Ostoba és veszélyes játék az ilyesmi, mert nem biztos, hogy egy nőtől egy férfi véleményt akar hallani, különösképp akkor nem, ha az a nő a legmegátalkodottabb mind közül, és ez a nő az, a legmegátalkodottabb. Éppen ezért változik meg a légkör olyan gyorsan. Vajon mindig ilyen? A tüzes pokol és a dermesztő fagy közötti hullámozva, átmenet nélkül érkező váltások állandósága? Ez a nő egy boszorkány. A szó minden értelmében. - Mit nyerek, ha elnyerem? Bilincset tehetek a csuklójára? Kezemet hirtelen felemelve, elkapom a kezemet simító ujjakhoz vezető csuklót. Nem durván, de határozottan fogok rá, és azzal, valamint másik kezem csípőjére téve, egészen közel húzom magamhoz. Ajkaimmal ajkait simítva, de nem csókolva. A francba is, miért félek tőle? Rettegek attól, hogy Abigél olyanná válik a számomra, aki túl sokat jelentene, aki túl fontos lenne, akibe szerelmes lennék. Ördögtől való nőszemély, megátalkodott Édenkerti boszorka. - Ha egy kicsit kedvesebb lenne, feladnám önért az elveimet. Hajnali dér. Ő tökéletes társ lesz. Az egyik kedvencem, az első, akinek a születésénél jelen voltam. Az egyik legkeményebb télen történt, hó még nem esett, de rettenetesen hideg volt. Mire megszületett, az ujjaim teljesen elfagytak, alig tudtam őket mozdítani, hosszú idő és sok gyógyital kellett a regenerálódáshoz. De ha nem vagyok ott, az anyja és a csikó is elpusztul, nem hagyhattam. A vele való kapcsolatom különleges. Az első saját, vásárolt unikornisom első csikója. Mostanra már ő maga is több ellésen túl van, de a kor nem látszik rajta, tökéletes, fenséges, ahogy felénk közeledik. Ellépve tőle, a vonásaim megváltoznak, ahogy Hajnal az orrát az arcomnak nyomja, minden feszültség elszáll, és láthatóan jó hatással van rám a jelenléte. Sokan azt mondják, hogy ilyenkor teljesen mássá válok, mintha a valódi arcom kerülne a felszínre. Igazuk van, ilyenkor, amikor itt vagyok kint, nincs álarc, csak kedvesség, és bár nem akartam, hogy így lásson, önmagammal képtelen vagyok harcolni, amikor velük lehetek. - Segíthetek?
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. november 1. 20:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=838779#post838779][b]Wass Abigél - 2021.11.01. 20:52[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsora- Óóó Benedek, legyen csak őszinte, Ön sohasem vágyna rám, miért várja hát el, hogy én magam vágyjak Önre? – bár hangja továbbra is incselkedő, játékos, a szavai fájdalmasan igazul csattannak kettejük között. Mert hogyan is szerethetné Őt a férfi, aki szabadságra, nyugalomra, irányítható nőre vágyik? Akinek a családja sohasem lenne boldog, ha olyan nőt venne el feleségül, mint Abigél? Igen, talán egy éjszaka erejéig megégetné magát, mindent odaadna, hogy megkaphassa, de nem szeretné Őt élete végéig, mert az olyan emberek, mint Ballay, tovább állnak, nem hagyják magukat gyötörni és kínozni. Több eszük van annál. A kijelentésre döbbenten fordul hátra, ezt pedig nem is leplezi. – Kötve hiszem, hogy így tenne. Kényszerűségből meglehet, de szívből kétlem – s bár ott a nyelve hegyén, hogy ő bizonyosan inkább elmenekülne, tudja maga is, csupán bántó szavak ezek, melyek mögött nincs igazságtartalom. Ha csak egy fikarcnyi is lenne, már ajkai formálták volna a szavakat, ám tudva, mily igaztalan is lett volna, végül úgy dönt, csupán fölényes dacból nem ad hangot ezen gonosz visszavágásnak. - Bár nem hiszem, hogy kíváncsi a véleményemre… - kezd bele, s egy lélegzetvételnyi hatásszünet után folytatja is. – Úgy vélem, hogy Ön szenvedélyesen éli az életét. A pillanatnyi örömök éltetik, s mind családja, mind pozíciója csupán gúzsba köti a kezét. Házasságba kényszerülne, de szabadabb szellem Ön ennél, s bár azt állítja, nem él bűnös élvezetekkel, hajhássza az izgalmat. Kedveli a kártyát és nem veti meg a whisky-t, a nők pedig… A gyengéi – noha leírásának egy része tökéletesen igaz volna a nőre is, a hallott pletykákból és a tapasztaltakból erre tud következtetni, mégha néhol helytelenül is teszi. Fogalma sincs, akarja-e még bántani Benedeket, csupán azt tudja, hogy messzire kell elkerülje és jobb lesz, ha minél hamarabb megházasodik, máskülönben végzetesen beleszeret ebbe a csapodár gazemberbe. Ismét két lábbal a földön állva már kissé bánja, hogy olyan szigorú és gonosz volt Ballay-val, így a maga női praktikáival húzódik közelebb, s incselkedik folyton-folyvást, hogy reakcióra bírja partnerét. Eközben nem kerüli el figyelmét, ahogy a lemenő nap tökéletes szögben világítja meg az átható, mélybarna íriszeket. Ahogy a lovakra pillant, vonásai megenyhülnek, tekintete is lágyabbá, finomabbá válik, mintha a szabadság és nyugalom egyszerre járná át testét. Hol van már az a heves tűz, amely korábban égett benne? Földöntúli csodaként hat, ahogy a természethez közelebb kerülve lélekben is eggyé válik vele. Ezt a Benedeket tudná szeretni bolondulásig, meg akarja érinteni, s arra vágyik, hogy egy nap rá is így nézzen… Nem, azt akarja, hogy rá szenvedéllyel és haraggal vegyített szemmel nézzen, gyűlölje és ragaszkodjon hozzá, akarja és taszítsa el egyszerre, azt a hevességet vágyja, mely saját szívében is szüntelen dúl. – Az attól függ, miként tekint rám, Benedek. Trófeaként vagy kincsként – kissé oldalra biccenti fejét, válaszát a forró ajkakba suttogja, melyek ismét csak évődőn súrolják övéit. Oh, mit megadna egyetlen csókért, hogy megérezze azt, ami a férfiban tombol… Az érzéseket, a vágyat, a kívánást. Ám mire ez bekövetkezhetne, pillanatuk szertefoszlik, s a férfi ismét a lovakra fordítja tekintetét. Szinte lenyűgöző az a változás, ami újfent végbemegy benne. A nő nehezen leplezi csodálatát, ám mégis igyekszik minden érzelmet elrejteni arcáról. - Köszönöm – biccent a segítségre, ám mielőtt felülne a szárnyasra, odalép hozzá kezét tartja, hogy megszagolhassa. Amikor fejével közelebb nyomul, megsimítja azt, ahogyan oldalát is, s odahajolva hozzá szinte némán suttog neki pár szót. Imádja az állatokat, nem is vitás, lovagolni pedig mindig is imádott, nem csoda hát, hogy tudja, miképp kezelje a fenséges teremtményt. Odalép Benedekhez, hogy elfogadja a felajánlott segítséget, s felkapaszkodjon a jószág hátára.
|
|
|
|
Ballay Benedek INAKTÍV
offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 123
|
Írta: 2021. december 22. 16:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=840557#post840557][b]Ballay Benedek - 2021.12.22. 16:02[/b][/url] Egy újabb erkélyjelenet, jaj nekem, ám a szereplők változatlanok, kedvesem: Wass Abigél
- Nem vágynék Önre? Mire alapozza ezt a feltételezést, ha szabad kérdeznem? Mert vágyok rá. Az a nagy helyzet, hogy, bár pontosan tudom, éppen abba a csapdába készülök belesétálni, amit olyan nagyon megpróbálok kikerülni. Nem akarok olyan feleséget, mint ő, nem akarok érezni a feleségem iránt. Azt akarom, hogy egy csendes, jól nevelt asszony legyen, tiszta előélettel, rajongóktól mentesen, aki odaadással neveli majd a gyermekeinket. Azonban elég egyetlen szikra, egyetlen sugallat, és én térdre ereszkedem előtte, sőt, mi több, képes lennék olyan fogadalmakat megtenni, és ami ijesztőbb, hogy betartani is, mely rám nem jellemző. Bármit, érte. Miért? Nem lenne szabad ebbe a végtelen és féktelen játékba belekezdenem, de egyetlen pillantása is elég ahhoz, hogy nyakig elvesszek, és engedjem, had merüljek lejebb. - Ismeri a Mágus szőrös szíve című mesét? Bogár Bárd. Nem tudom, hogy az úrikisasszonyoknak mesélték-e őket, nekünk igen. A kedvencem mindközül ez, Nyiszi Nyuszival kevésbé vagyok kibékülve, habár Bálint rajongásig szerette, míg a három testvér meséjét mind a ketten kellemesnek, de elcsépeltnek tartottuk mindig is. Arra, hogy nem vagyok kíváncsi, arcom kissé eltorzul az értetlenségtől, hiszen, ha nem volnék, nem kérdezném, és, bár anyám hevesen tiltakozik ezellen, én mégis áldásként élem meg ilyenkor, hogy dúsabb szőrzettel keretezett arc mellett döntöttem, hiszem a szőr oly sok mindent elfed. Ha most egészben látszana arcom, valószínűleg, még így az éjjelben is riasztó képet festenék felháborodott öltözetemmel. - Nohát, szinte már úgy hangzik ez, mintha a rajongóm volna. De nem mondhatom, hogy valótlant állít, a gúzs is megvan, és a kártya is. A nők… egy bizonyos típusát kedvelem a gyengébbik nemnek. Magát. Hát van ennél szebb és őszintébb bók? Nincs. Na jó, ez nem teljesen őszinte, mert azt a fajtát, ahova tartozik, de ugyanmár, éppen ezen a szép estén miért is akarnám megsérteni? Őt nagyon tudnám szeretni, jobban, mint az elképzelni lehetséges, és éppen ezért nem is kívánhatom meg őt. Sem őt, sem a csókját, sem teste melegét. Semmit, ami ő maga. Mert, ha egyszer elragad az ár, alámerülök, és vége. Elveszek. Elvesztem. Illata körbeleng, miközben mintha a kettőnk között húzódó távolság centikre csökkenne csupán. Tompulok, vágyódom, és hirtelen leszek egyben élénk is, le akarom nyűgözni, meg akarom hódítani. Ó én balga lélek, minő szerelembe estem? - Tőrként. Melybe önként rohanok, és mely szívemben százszor is megfordul, de mely miatt halálom órájában boldog mosollyal hullok alá. A végzetemként. Nem trófea és nem kincs, egyik sem a kettő közül. Valami egészen más, valami veszélyes, valami, amit akarok, amire vágyok. Érzem, és épp ezért húzódom el. Nem szabad, de oly jó. Nem kívánhatom meg. Nekem terveim vannak, elképzelt jövőképem, és összeomlana, átalakulna, és félek, előbb haláloznénk el, mint az eltervezve van. Nem tudom kényszeríteni magam, hogy ne kövessem tekintetemmel, és ahogy ott áll, ahogy hozzáér, ahogy rápillant, a gyengédsége ide teremtette. Szívem szerint leszaggatnám róla a kikent-kifent báli öltözéket, ez a gyászos feketét, kényelmes öltözetbe bújtatnám, színekbe. Csókolnám, szeretném, és álomképeim közepette azon kapom magam, hogy túl sokáig néztem, hogy mire előttem terem, rá is úgy nézek, mint akkor teszem, amikor hiszem, hogy nem lát. Gyengéden. Közelebb lépek, ujjaimmal óvatosan fogok a vékony derékra, hogy aztán testalkatomat meghazudtolóan könnyedén emeljem a magasba, és helyezzem el az unikornis hátán. Nem lépek arrébb, felpillantva rá, idült mosollyal arcomon nyugtázom, hangosan kimondott gondolatom: - Tökéletes.
|
|
|
|
Wass Abigél INAKTÍV
offline RPG hsz: 49 Összes hsz: 49
|
Írta: 2021. december 26. 02:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1583&post=840848#post840848][b]Wass Abigél - 2021.12.26. 02:45[/b][/url] Benedek outfit | családi vacsora- Túlságosan vad vagyok. Önnek olyan nő kell, aki nyugodt, türelmes és kitűnő abban, hogy szemet hunyjon kihágásai felett. Erre én teljes mértékben alkalmatlan vagyok - akár mondhatnánk azt is, hogy önmagát sérti meg ezen szavaival, ám a valóság messze áll ettől. Abigél nem válik rosszabb emberré azzal, hogy nem rendelkezik azon erényekkel, melyekkel más igen. Helyette kapott mást, talán jobbat, talán rosszabbat, de semmiképp sem lesz jelentéktelenebb. Ami azt illeti, többre értékeli a ravaszságot, a függetlenséget és az öntudatosságot, nem is beszélve arról, hogy az érvényesüléshez elengedhetetlen a manipuláció, legalábbis mai napság. - Bevallom, nem is hallottam még róla - műveletlen lenne tán? Nem valószínű, egyszerűen csak neki másfajta tanmese jutott, sokkal hercegnősebb és sokkal bugyutább, amiket aztán a valóság kegyetlensége rendre szilánkokra tört. Ki hisz ma már Hamupipőkében vagy Csipkerózsikában? Sem hercegek fehér lovon, sem hercegnők csillogó ruhában nincsenek, a gonoszok pedig soha, de soha nem nyerik el méltó büntetésüket. - És mi tetszik bennem magának annyira? - szája széle apró, némiképp magabiztos mosolyba húzódik, s évődőn teszi fel kérdését. Oh, ha tudná, hogy mennyi minden vonzza és taszítja egyszerre, ha látná azt a tüzet, amelyet még önmaga előtt is tagad... Ki tudja, talán ezúttal a nő is érzi azt, amit kellene, ami tökéletes alapja lehetne egy mindent felperzselő szerelemnek, vágynak, házasságnak, azt azonban, amire most készül, nem teheti meg Ballay-val. Erkölcs? Kedvesség? Jóhiszem? Nem feltétlenül erényei a nőnek, mégis, ha erre gondol, hogy tönkreteszi és kisemmizi a férfit, meg kell rázza magát. Nem tenné meg. Vele nem. - A végzete akarok lenni, Benedek. De nem most. Küzdjön meg értem - tekintetét a férfiéba fúrja, ajkai enyhén elnyílnak, a vágy járja át testét. Most és azonnal akarja magának Őt és a mindent, ám tartása sokkal erősebb annál, minthogy pár édes szónak higgyen. Szegény, reménytelenül dobbanó szíve hullik alá, s törik ripityára a tudattól, hogy az ő szerelmük sohasem teljesülhet be. A lóhoz lépve finoman kezdi cirógatni, beszél hozzá, dédelgeti, becézi. Az állat jószerével megérzi a gyengédséget, mellyel felé fordulnak, s nem mutat kifogást az ellen, hogy a nő felüljön hátára. Anélkül sohasem érünk állathoz, hogy ezen a bemutatkozón túl ne esnénk, s mivel Abigél gyakorlott lovas - igaz nem szárnyaslovon -, elemi késztetés az, hogy az állat közelébe férkőzzön. Felülve rá finoman paskolja meg az unikornist, majd kihúzza magát: akárha nyeregbe született volna. Emberemlékezet óta nem dobta le magáról négylábú, s ami azt illeti, minden bizonnyal nem is ma fogja. Meghallva a férfi reakcióját, tekintete rárebben, s ezúttal az arcán ívelő mosoly se nem fennhéjázó, se nem magabiztos. Valami egészen más rejlik mögötte, valami megfejthetetlen, valami különleges, olyan ez, amit nem minden férfi tudhat magáénak. Mire ezt az információt feldolgozhatná, Abigél finoman elindul az unikornissal, hogy megtehessen vele pár kört. A lenyugvó nap fényében egészen éterinek hat, ahogy kecsesen, egyenes háttal, lengedező hajtincsekkel és a szabadság különös mámorával lovagol körbe. Az eddigi cserfes, kacér lány tovatűnik, s helyét egy kellemes, finom, törékeny nő veszi át, aki a rengeteg gondot levetve magáról végre valahára az, ami mindig is akart lenni. Szabad.
|
|
|
|