Emir

Több hétig volt otthon, mert fontos volt neki a projekt, amin éppen dolgozik. Tulajdonképpen most sem akart nagyon eljönni a biztonságot nyújtó négy fal közül, de családja már nagyon piszkálta. Elvégre ünnep van. Náluk az ünneplés tényleg olyan igazi olaszos, hiába magyarok.
Zorkáról tudni érdemes, hogy világhírűen szar ajándékozó, de tényleg. Az hagyján, hogy mindent az utolsó pillanatra hagy, de folyamatosan sikerül a lehető legrosszabb ajándékot választani, amin a család már csak nevetni tud. Gyakorta csinálják azt, hogy előtte cserélgetik ki az ajándékokat és ezen ő már meg sem sértődik.
Most azonban nem egy családtagnak, hanem Orionnak szeretne venni valamit. De egyszerűen fogalma sincsen, hogy mit illik, kell-e egyáltalán, s ha kell, akkor minek örülne a férfi. Így hát Zorka tanácstalanul áll a egyik kirakat előtt, amiben a lehető legcsicsásabb és leggiccsesebb mütyürök vannak.
 

Emir

Több hétig volt otthon, mert fontos volt neki a projekt, amin éppen dolgozik. Tulajdonképpen most sem akart nagyon eljönni a biztonságot nyújtó négy fal közül, de családja már nagyon piszkálta. Elvégre ünnep van. Náluk az ünneplés tényleg olyan igazi olaszos, hiába magyarok.
Zorkáról tudni érdemes, hogy világhírűen szar ajándékozó, de tényleg. Az hagyján, hogy mindent az utolsó pillanatra hagy, de folyamatosan sikerül a lehető legrosszabb ajándékot választani, amin a család már csak nevetni tud. Gyakorta csinálják azt, hogy előtte cserélgetik ki az ajándékokat és ezen ő már meg sem sértődik.
Most azonban nem egy családtagnak, hanem Orionnak szeretne venni valamit. De egyszerűen fogalma sincsen, hogy mit illik, kell-e egyáltalán, s ha kell, akkor minek örülne a férfi. Így hát Zorka tanácstalanul áll a egyik kirakat előtt, amiben a lehető legcsicsásabb és leggiccsesebb mütyürök vannak.
 

Emir

Minden egyes kirakat előtt áll minimum tíz percet. Minden kitett tárgyat alaposan átnéz és megvitatja magával, hogy miért lenne jó avagy rossz választás. Van olyan kirakat, amihez visszatér, ennyire tanácstalan, ennyire béna.
Tulajdonképpen maga az ötlet is eléggé nevetséges, hiszen azoknak sem tud jól választani, akiket ismer, így miért éppen a férfinak tudna, akivel pár hete találkozgat?
Bambulásából egy idegen hang rázza fel. Mivel a név sem ismerős neki, amivel illetik, így első körben nem is veszi magára a megszólítást, csak akkor mikor érzékeli, hogy az idegen nem távozik.
- Az attól függ - emeli tekintetét a másikra mosolyogva.
- Jó vagy rossz emlékeid vannak róla? - teszi fel érdeklődve a kérdést, s immár teljes testével a férfi felé fordul.
- Esetleg tartozik valamivel? Mert akkor határozottan nem én vagyok Kitti - rázza meg nevetve a fejét, majd kezét nyújtja.
- Zorka vagyok, szia - mutatkozik be még mindig jó kedvvel és ha a másik elfogadja a kezét, akkor megrázza. Nem érdekli, hogy nőnek nem illik, mindig fittyet hányt az ilyesmire. Számára férfi és nő egy pontig egyenrangú, egy bemutatkozásnál pedig főleg.
 

Emir

Ő jókedvű, egyáltalán nem zavarja, hogy összekeverik valakivel, s tulajdonképpen azért veszi viccesebbre a formát, hogy talán ezzel oldja a kínt, ami ilyenkor ki szokott alakulni. Hát minek vergődjenek, ha elviccelni is képesek a történteket?
- Legalább olyannal, amit te főzöl? – kérdezi érdeklődve, mintha esély lenne arra, hogy majd akkor ő behajtja a lány helyett. Pár héttel ezelőtt még talán.. De most. Kizárt.
- Nem tudok róla, hogy lenne Kitti nevű rokonom, aki így néz ki – ráadásul így hirtelen szőkeként is egyedül a két éves Karola ugrik be neki, aki meg kötve hiszi, hogy találkozott már ezzel a fazonnal.
- Most éppen ajándékot keresek, de teljesen fogalmatlan vagyok – rázza meg nevetve a fejét, ahogy újra megáll egy kirakat előtt, melyben éppen díszes csokoládék és sütemények próbálják felhívni magukra a figyelmet.
- Amúgy meg a tesómat és a nőjét boldogítom pár napig – boldogításnak mondjuk nem igazán illik nevezni a dolgot. Főleg, hogy amikor megérkezett, érezte, hogy eléggé fagyos a levegő a Kánaánban, így csak ledobta a cuccát és már indul is tovább.
- Ritkán vagyok itt, mert két iskola és munka mellett nem fér bele itt flangálni – vonja meg a vállait, majd elfordul a kirakattól, mert abban már most biztos, hogy csokit nem vesz, hiába mondják, hogy a férfiakhoz a hasukon át vezet az út.
- És te? Mindenféle lányokat szólítgatsz le és nevezel el Kittinek, hátha egyszer bejön? – kérdezi halkan kuncogva.