Bence
Amikor benyitottam a konyhába váratlan látvány tárult a szemem elé. Mintha kincseskamrában találtam volna magam. Hirtelen rengeteg kifogás futott át az agyamon amiket mondanék ha hirtelen megjelenne egy tanár. 'A nagymamám a lelkemre kötötte, hogy nézzem meg milyen a koszt' lett volna a legmegfelelőbb talán, és ennek valamennyire volt is valóságalapja. Nagy meglepetésemre azonban a házimanók nem is hederítettek rám, hanem vacsorával foglalkoztak, amivel perceken belül végezniük kell, ezért jóformán nem is foglalkoztak velem. Még sosem láttam ennyi házimanót. A nagyiéknál van egy, de szegény olyan öreg és kikészült, hogy nem nagyon csinál semmit egész nap. Az illatok isteniek idelent, mostmár sajnálom, hogy nincs itt senki se akivel megoszthatnám ezt az éményt. Az ajtó lendületesen kinyílt ami miatt nagyon megrémültem, szerencsére azonban nem tanár nyitott ajtót, hanem egy fiú. Látásból már ismertem, egy évfolyamba járunk viszont ő Eridonos. Csak egyet reméltem, hogy nem fog bemártani.